Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-19 / 302. szám

1965. december 19., vasárnap N ő G R A D 7 KAREL CAPER DCrakatit Capek, a klasszikus csehszlovák írö világirodalmi rang­ját elsősorban a „Harc a szalamandrákkal'’ című. az 19iOl évek derekán oly sokat vitatott regényével érte el. E müvet nem kevesen utópiának kiáltották ki, pedig az iró a fantasztikus regény ürügyén kéríelhetetlen, sok helyüt metszőén gúnyos kritikát gyákorolt századunk harmadik évtizede, s elsősorban a mindent elnyeléssel fenyegető fa­sizmus fölött. A „Krakatit” — úgy gondoljuk — bizonyos értelem­ben. e bátor írás elődje. Reá is sokban áll. amit az iró vall legnagyobb regényéről: „Nem utópia ez. hanem a ma képe Nem spekuláció valami eljövendő dologról, hanem tükörképe azoknak a körülményeknek, amelyek között élünk. Nem fantáziáról van itt szó, hanem a valóságról.” A drámai szatíra főszereplői a kormányok, az ural­kodó pénzkörök, az áltudomány, a pénzéhes, zsurnalisz­tika, a szélsőséges nacianalizmus. A „Krakatit”-nak egy hőse van csupán: Prokop, a zseniális vegyész, akinek ke­zébe a tudás korlátlan hatalmat adott. Prokop az atom- tudósok fantasztikus hőse, már amilyennek a szerző ak­kor álmodta meg, amikor az atomrombolás elmélete még csak körvonalakban és elvont tanulmányokban sejlett. A hatalmas Prokop űzött, magányos, boldogtalan em­ber. És az is marad. Jelleme erős. lélekvilága szentimen­tális. E tiszta embernek kell megküzdenie a sötét erők- kel. A kezdet kezdetén még kezében az abszolút fölény, bár csak pajtákban kisérletezik. de hinni tud magában. Aztán csapások sora éri; találmányát ellopja egy kis­stílű szélhámos, megbetegszik, szerelme álomkép csupán, tehetségét nem méltányolja hazája. Kettőt hajszol át a világon: a tolvajt és a szerelmet Ütja közben csapdába kerül. Lehetetlen fel nem ismerni az első világháború utáni, revansista Németországot. A militaristáktól gengszterek rabolják el. Innét is kijut. Aztán még utoléri a tolvajt, de a szerelmet már nem. Végig szomorú írás. Akárcsak végső tanulsága: a te­hetség személye nem számít a kapitalizmusban, csak ered­ményei. A komorságot azonban feloldja Prokop lelki tisztasága, aki képletével együtt végül megsemmisül, hogy ne kergesse végromlásba az egész világot, az ártatlan em­berek milliárdjait. Capek feszültséget teremt, hatásos for­dulatokat. A „Krakatit” végig izgalmas, mint egy jó ka­landregény. (Európa könyvkiadó.) Darázs Endre Pártszervezeteink és a népművelés JL A népművelés célját, tartal­mát, eszközeit, formáit általá­nosságban mindig az adott társadalom anyagi és szellemi •szükségletei szabják meg. A mi körülményeink között a szocializmus teljes felépítése szempontjából legfontosabb társadalmi — és annak részét alkotó egyéni — igényeket a párt, az állam alapvető hatá­rozatai tartalmazzák. Az út­mutatást adó fontos dekrétu­mok birtokában a városokban, üzemekben, falvakban a párt- szervezetek feladata a gazda­sággal bonyolult kölcsönhatás­ban levő ideológiai nevelés részét alkotó népművelés elvi, eszmei irányítása. önkéntelenül is felmerül a kérdés: pártszervezeteink a sok irányú elfoglaltságuk mel­lett hogyan végezzék a nép­művelési tevékenység irányí­tását, mit várhatunk párttag­jainktól ezen a területen? A választ az élet adja. Legjob­ban működő szervezeteink ki­tapossák az utat, amelyen ha­ladva a közös összefogás ered­ményeként létrejöttek kultúr- otthonaink és könyvtáraink tucatjai, felnevelkedtek a te­vékenységükben közösséget szolgáló, kulturált emberek ezrei. Megyénkben az elmúlt négy évben 46 kultúrotthon és 42 könyvtár épült. Mintegy 4500 ember szerzett egy fok­kal magasabb általános mű­veltséget. A rendszeres könyv­olvasók száma 32 213-ról 52 175-re emelkedett. A legje­lentősebb eredmények ott ta­lálhatók, ahol pártszervezete­ink állandóan figyelemmel kí­sérték a működési területükön mutatkozó változásokat, fejlő­dést és gondosan elemezték a munka-, valamint az életkö­rülményekben érvényesülő tendenciákat, és a tapasztala­tokra építve képesek voltak a tanács, a társadalmi szerveze­tek erőforrásait az egységes népművelési célok, feladatok megvalósítása érdekében moz­gósítani. Somoskőújfaluban, ahol mozgalmas és hatékony népművelés folyik, a pártszer­vezetek vezetőségi ülésein és taggyűlésein rendszeresen megtárgyalták a község kultu­rális munkáját, vagy annak egy-egy fontos részterületét, tagságnak lehetősége nyílik a program megismerésére, véle­ményét nyilváníthatja, így a terveket magáénak érzi, szíve­sen dolgozik azok végrehajtá­sán. A fejlődés, a változás üteme egyre gyorsabb, ezért szerve­zeteink elsőrendű feladata to­vábbra is a konkrét helyzet elemzése. Az ipari üzemek re­konstrukciója, az új technika új termelési eljárásokat, ma­gasabb munkaszervezést igé­nyel. A mezőgazdaság további gépesítése, a nagyüzemi állat­tartás tudományos alapokra helvezése már nem oldható meg az apáról fiúra szálló ta­pasztalatokkal. A fokozatosan átalakuló munkakörülmények­kel együtt megváltozik az em­berek életmódja, erkölcsi ér­tékítélete is. A jövedelem fő forrása, s egyben a megbecsü­lés alapja és mindinkább a szakértelemmel végzett, ma­gas teljesítményben realizál­ható munka lesz. A technika megnyergelésének, a maga­sabb értékítélet kialakításának a termelés megváltozása mel­lett döntő feltétele az általá­nos es szakmai műveltség gyors emelése, az elsajátított ismereteknek a kor szintjén tartása. Az egyes községek, munka­helyek körülményei nem egy csapásra alakulnak át, leg­többször hosszú, szinte alig ér­zékelhető folyamatok eredmé­nyeként váltja fel egyik minő­ség a másikat. Az újat gyak­ran. csupán néhány jelenség sejteti, amelyet csak a közös­ség ügyéért felelősséget érzők Ismernek fel. Nagyon fontos, hogy a pártvezetőségek, az egyes párttagok szenvedélye­sen kutassák a fejlődést hor­dozó csírákat, tudatosítsák, és eszmeileg ráhángolják a kör­nyezetükben éléket a várható jövőre. A Salgótarjáni Acélárugyár­ban a párt vb évenként rend­szeresen megtárgyalja a nép­művelési munka egy-egy vál­fajának tapasztalatait, és az üzem sajátos helyzetét figye- lembevéve határoz. Legutóbb megvizsgálta a munkásszállá­son folyó kulturális tevékeny­séget és felhívta a figyelmet az ismeretterjesztés korszerű­sítésére, a természettudomá­a hatékonyságnak filmvetítés­sel és szemleitetéssel való nö­velésére. Javaslatot tett a ki­helyezett könyvkölcsönző ál­lományának természettudomá­nyos és politikai művekkel va­ló gyarapítására. Az üzemi is­meretterjesztő program össze­állításánál a párt- és az üzem vezetőinek javaslatára már ki­dolgoztak olyan témákat, ame­lyek a rekonstrukció utáni eredményesebb munkavégzés­re készítik elő a dolgozókat. Mátranovákon a párt vb a vi­dékről bejáró dolgozók szak­mai képzésének megoldására hozott határozat alapján a szakmai tanfolyamokat, a munkásakadémiákat az üze­mekből kijáró előadók veze­tésével oldják meg. E formá­kon előkészítik a dolgozókat az eredményesebb termelési eljárások bevezetésére. 3 A sokoldalú valóságelemzés, a célok helyes felismerése atc- •kor válik igazán értékessé, ha sikerül azokat a társadalmi szervek, a művelődésügyi in­tézmények feladataivá változ­tatni. A jól dolgozó pártszer­vezetek mindig számolnak a rendelkezésre álló erőkkel és a tennivalókat ezek birtokában határozzák meg. Az emberek érdeklődésére, felkészültségé­re építve több helyen kialakí­tották a csoportos és szemé­lyes megbízatások egész rend­szerét. A felnőttoktatásra moz­gósítást, a munka mellett a tanulók segítését, az üzem, a falu társadalmi problémáira választ adó könyvek kézbe­adását, a filmek propagálását, a kiállítások szervezését az adott területhez legjobban ér­tők végzik. Az így kialakított hálózat alkalmas a célok meg­valósítására. Az egyes pártta­gok, a népművelési munkások a tevékenységük során elsajá­tított mélyebb ismereteikkel nagy hatást gyakorolhatnak helyzetükre. . m A népművelés tartalmában könnyen megbújhatnak olyan téves ideológiai nézetek, ame­lyek a szocializmus építését közvetlenül vagy közvetve za­varják. Közvetítőik legtöbb esetben jó szándéktól vezérel­ve, bizonyos élmények, szo­kások hatására vagy éppen anyagi tényezőktől befolyásol­va nem gondolják végig tet­teik következményeit. Ilyen és határozatban rögzítik a leg- nyos és technikai jellegű elő- fontosabb feladatokat. A párt- adások arányának növelésére, jelenségekkel találkozunk az ismeretterjesztő előadások, kiállítások anyagánál is, de helyzetből kiindulva, okosan megválasztott észérvekkel fi­gyelmeztetnek az eszméinktől idegen hatások eredetére. a különböző vezető testületek bekapcsolásával segítséget nyújtani azok megszüntetésé­hez. Az előzőkben felsorolt elem­ző munkát, a lakosság töme­ges mozgósítását, az eszmei, irány érvényesítését pártszer­vezeteink igen sok csatornán valósíthatják meg. A pártve­zetőségi összejövetelek, párt­taggyűlések témái között időn­ként helyet kaphat a népmű­velési munka tapasztalatainak megbeszélései. Néhány pártve­zetőségünk az ősszel reásza­kadó bokros teendők mellett is szakított időt a területéhez tartozó népművelési szerv, in­tézmény negyedéves terveinek megbeszélésére. A szécsényi iárás pártszervezetei novem­ber hónapban vezetőségi, illet­ve taggyűléseken tárgyalták a kulturális nevelőmunkát. Nóg- rádmegyeren, Nógrádiakéiban az írástudatlanság mipél gyor­sabb felszámolásához adtak a taggyűlések segítséget. Egyes párttagok külön feladatot is vállaltak. Ludányhalásziban az Alkotmány Tsz pártszerve­zetének vezetősége elmarasz­talta a Tsz vezetőségét a szak­munkásképzés elhanyagolásá­ért, és határozatot hozott a termelést elősegítő szakember nevelés meggyorsítására. A Salgótarjáni Üveggyár párt vb ülésén a kulturális nevelő­munkát tárgyalva elsősorban az ifjúság nevelésére, a szocia­lista brigádok kulturális válla­lásainak hatékonyabb segíté­sére hívták fel a kultúrotthon vezetőségének figyelmét. A naptári év szerinti terve­zésre való áttérés — különö­sen faiun — szinte kínálja, hogy viszonylag nyugodtabb időszakban, az őszi tapasztala­tok figyelembevételével párt­tagjaink érdemben megtár­gyalják a művelődési otthon vezetősége által összeállított népművelési tervet. Több párt- szervezetünknél gyakorlattá vált, hogy a legfontosabb kér­désekben taggyűléseken kérik ki a kommunisták véleményét, és tájékoztatást adnak a ta­nács vagy egyéb szervek kul­turális kérdésekben hozott döntéseiről. Legeredményeseb­ben mégis ott folyik a nép­művelés irányítása, ahol az legfőbb hordozói az öntevé- egyes párttagok személyre szó­NAPLÓRÉSZLET em maradt más hátra, mint a jelentést meg­írni. Előadás N. majorban, huszonhét hallgató számára ál­talános esztétikai kérdésekről, elsősorban irodalmi példákkal illusztrálva... • Jó egy órával korábban ér­kezem. Az irodában nem tud­nak mit kezdeni velem. Hely- lyel kínálnak, és mentegetőz­nek az esetleges gyér érdeklő­dés miatt. — Tudja, itt főként állat­gondozók laknak. Tehenészek. Az esti fejes után fáradtak már. Még a televízió előtt is inkább a gyerekek szoktak ül­ni. Kimegyek az utcára. Egy asszony megnéz háza ajtajá­ból, köszöntőm. Visszabólint és bemegy. Gumicsizmás férfi halad a latyakos úton. Apró gyerek fut eléje. Felemeli és szó nélkül hallgatja, mi min­den történt, mióta elment ha­zulról. Megszólítom, mert kí­nos így egyedül kerülgetni a tócsát, házat, embereket. Ahogy bemutatkozunk, aka­ratlanul is összehasonlítom a kezünket. Az övé széles, rö­vid. vaskos újlakkal. És nyir­kos a tenyere. Az enyém? Aít szokták rá mondani: ..he­gedűre termett”. Hallott az előadásomról. Azt is, hogy irodalomról lesz szó, vagy könyvekről. — Nehéz volt a mai nap? — Tudom, hogy bárgyú kér­dés. Mondhatná rá: mi köze hozzá? — Mint a többi — vála­szolja, és nevet. Erőltetettem De hát én azért jöttem, hogy beszéljek neki a szépről, a művészetről, könyvekről. — Szokott olvasni? — foly­tatom ugyanolyan bárgyún. — Ritkán. Inkább újságot. A gyerek megunta már az álldogálást. Behív a lakásba. Erős tej­szag csap meg. Nem baj. Meg kell szokni. — Nehéz ám itt összeszedni az embereket. Sokat dolgozik asszony is, férfi is. Bólogatok. Legszívesebben megmondanám neki, hogy igazán nem számit, ha nem érdekli az előadás. Feküdjön U nyugodtan, úgyis hajnalban kel, én pedig sohasem csinál­tam ilyenből hiúsági kérdést — Mennék, de eltarthat másfél óráig is. Akkor annyi­val később fekszik le az em­ber. Ha meg elmegy, már fi­gyelni is akar. Minek üljön ott. ha nem figyel? Igaz? Pillanatnyi hallgatás után. böki ki: — Miről szól pontosan az előadás? Ügy értem, hogy írókról, vagy kikről? Megnyugtatom, írókról. Jó­kairól, Móriczról. Hátha na­gyobb érdeklődés csillan meg szemében. — Tavaly egy hétre leve­tett a lábamról valami beteg­ség. Nátha, köhögés. Akkor három könyvet is elolvastam. Az asszony hozta a szomszé­doktól. Ami nekünk van, már régebbről ismerem. Olyasfélét gagyogok, hogy a könyv munka után felüdít, szórakoztat. Hosszasan nézi az arcom. — Igen, azt mondják. Ha el nem alszik közben az ember. Erős munka ez, nagyon kell az alvás. Amikor kilépek az ajtón, utánam szól: — Benézek, ha addig meg­jön az asszony. A kultúrteremben a televí­zió mellett állva kezdem a .. már nem is merem előadás­nak nevezni. Az asztalra ki­raktam fél tucat könyvet, cé­dulák lógnak ki belőlük. Az idézetekhez. Huszonheten ül­nek előttem. Kezem még a hátam mögött rejtőzik. Né­hány perc múlva biztosan he­vesen hadonászok, de most még fegyelmezem magam. Minden mondatom hatását fi­gyelem az arcokon, hogy ér­tik-e. Eljött az ismerősöm is. Könyökére támasztja a fejét. Nincs elegendő lelkierőm az előre elképzelt szöveghez. „Ki­csi idő jut itt az alvásra”. A lehető legrosszabbat vá­lasztom. Mesélni kezdek köny­vekről. Elmondom a tartal­mukat. És hogy ki, milyen ember volt az írójuk. Tudo­mánytalan. De figyelnek. Aztán befejezem. Tudom, senki sem fog kérdezősködni, időt se hagyok rá. Az isme­rős fejőgulyás megvár az aj­tóban. — Megmondaná még egy­szer annak a könyvnek a cí­mét? Amelyikről először be­szélt. Megmondom. — Jó könyv, ugye? Ha ne­tán valami betegség ér, elol­vasom. Milyen képet vághatok7 Mindenesetre nagyot nevet, úgy teszi hozzá: — JLehet, hogy előbb. Majd apránként. Jó éjszakátI Jöhet a jelentés. Nem is ér­tem. miért vagyok elégedett, és mégis nyugtalanabb, mint máskor. Maros László kény művészeti csoportok, a kabaré műsorok, a helyi rög­tönzések. Egyik községünk színjátszó csoportja például olyan Mikszáth színdarabbal készült szlovákiai vendégsze­replésre, amelyben egy lengyel arisztokrata, s egy elmaradott tót legény állandóan nevetsé­gessé váló alakja is szerepelt. Ez a mű — az egyébként po­zitív társadalmi mondanivaló­jával — más körülmények között nyugodtan bemutatható, de egy adott helyzetben köny- nyen válhat nacionalista meg­nyilvánulások indítékává és semmi esetre sem segíti elő a két nép barátságának elmé­lyítését. Pártszervezeteink sem a té­ves nézetek, sem a körülmé­nyektől független népművelés még itt-ott előforduló hamis ilúziőja mellett nem mehet­nek el behunyt szemmel. Szükséges, hogy marxista is­mereteiket felhasználva éle­sen reagáljanak a fő célkitű­zéseket nem segítő, vagy ép­pen gátló jelenségekre. Leg­helyesebb, ha a valóságos ló. konkrét megbízatást kap­nak és az elméleti felkészülte ségük mellett gyakorlati ta­pasztalataikat is érvényesítik a vélemény nyilvánításában. A jelenleginél jobban kell kihasználni a gazdasági egysé­gek — így a tsz-ek — demok­ratikus formáit. Az itt dolgozó pártszervezetek javasolják kulturális program előterjesz­tését is. Az ifjúsági szerveze­teknek tapasztalt segítőkre van szükségük, hogy helyesen tudják értékelni a fitalok igé­nyeit és cselekvőén tudjanak hozzájárulni az igények kielé­gítéséhez. A nők körében je­lentkező problémák megvála­szolására mozgósítani lehet a nőbizottságokban dolgozó ak­tívákat. Sorolhatnám azokat a fórumokat, amelyeknek nyil­vánvaló a tudatformáló, neve­lő jellegük, népműveléssel va­ló kapcsolatuk. Ha pártszerve­zeteink ebben a vonatkozás­ban is tudatosan építenek a lehetőségekre, a népművelés hatékonysága lényegesen emel­kedni fog. Nádházi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom