Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-03 / 263. szám

2 N ö ff a « r> 1985. november 3. szerda.' VÁLASZTÁSOK A „CSENŐ FALA66 MÖGÖTT RÖVIDESEN szinleges vá­lasztásokat tartana c Poi-tugá- liában, a földkerekség ama országában, amely legrégebben sínylődik nyílt fasiszta el­nyomás alatt. Ez az elnyo­más a biztosítéka annak, hogy a november első vasár­napján lezajló választások a 76 éves diktátor, Salazar rendszerét érintetlenül hagy­ják. A fasiszta jellegi’ „biz­tosítékok” egész rendszere gondoskodik erről. Mindenek­előtt természetesen maga a terror, amelyet a titkosrend­őrség, a hírhedt PIDE, a hadsereg vezérkara, vala­mint a „Portugál Légió”, az uralmon lévő fasiszta Nem­zeti Unió Párt hitleri mintára megszervezett rohamcsapata gyakorol. A fasiszta erőszakszerveze­tek tevékenységén túlmenően még „pót-biztosítékok” is működnek. így például csak azok a 21 évnél idősebb ál­lampolgárok szavazhatnak, akik ími-olvasni tudnak, vagy meghatározott összegnél magasabb adót fizetnek. Ezek a rendelkezések portugál vi­szonyok között parasztok es munkások óriási tömegeit zárják ki még a formális sza­vazásból is. A mintegy 10 milliós lakosságú Portugáliá­ban november első vosúrnap- ján még a terrorosztagok sor­fala között is mindössze más- félmillió embert mernek oda­engedni a választási urnák­hoz. .. Újabb „pót-biztosítékot” jelent az is, hogy az 1933- bnn, Salazar hatalomátvétele után egy esztendővel létre­hozott fasiszta „alkotmány” a miniszterelnököt amúgy is függetlenné teszi a nemzet- gyűléstől. Formailag csak az államelnök szólíthatja fel lemondásra Salazart. Miután azonban 30 éve a portugál fa­sizmus f \ Salazar személyes kreatúrái foglalják el az ál­lamelnöki karosszéket — ez a lehetőség a valóságban nem merül fel. A mai Portugáliában a lát­szólag „légmentes” elzártság és teljes terror ellenére mégis egyre erőteljesebben bukkan­nak fel, törnek ki a némaság­ból az ellenzéki csoportok. Ennek alapvető oka Portu­gália nemzetközi helyzetének fokozódó és egyre tűrhetet­lenebb elszigeteltségében, valamint a portugál gyar­matbirodalom megállíthatat­lan és gyorsuló bomlási fo­lyamatában keresendő. Angolában és Moeambique- ben. Portugália két legna­gyobb gyarmati területén évek óta szívós, kemény fegyve­res harc folyik. Ennek a küzdelemnek egyik követel­ménye, hogy ezek az orszá­gok következetesen „elszív­ják” az anyaországból a ka­tonai erőt, tehát a fegyveres terror főeszközét. A másik következmény, hogy a gyar­mati háború veszteségei a portugál társadalom mind szélesebb körét érintik és fo­kozzák az elégedetlenséget. A harmadik pedig, hogy Por­tugália a nemzetközi szerve­zetekben szembetalálja magát politikájának teljes és nyílt elítélésével. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között a mostani választási harcban számos ellenzéki szer­vezet jelentkezett. Az 1926 óta illegalitásban küzdő Portugál Kommunista Párt fellépéséről a fasiszta ter­rortörvények következtében természetesen nem lehetett szó. Az ellenzéket u'y a pol­gári liberálisnak tekintendő „republikánus demokraták”, a hozzájuk hasonló „demokra­tikus és szociális akció”, va­lamint az olasz keresztényde­mokrata párt balszárnyöhoz hasonlítható portugál keresz­ténydemokraták képviselik. A portugál fasiszta hatalom az adott helyzetben 1-gves-é- lyesebbnek a „republikánus demokratákat” tartotta, első­sorban azért, mert jelölt iük, Humberto Delgado az 1958-as köztársasági elnökválasztá­sokon a terror ellenére is „meg tudta szorítani” Sala­zar és a rezsim hivatalos je- 1 lltjét: Thomaz ellentenger­nagyot, a köztársaság jelenle­gi elnökét. Éppen ezért a Saiazar-rezsim a mostan' „választási Hadjáratot” az­zal kezdte, hogy a PIDE em­bereivel sponyol térülőién meggyilkoltatta Huniberio Delgadot. Ennek a „válasz­tási nyitánynak” megfelelően a hivatalos négy hétre enge­délyezett „választási harc” időszakában a polgári de­mokratikus programmal fellé­pő ellenzékre gyakorlatilag szájkosarat raktak. A leg­jellemzőbb „ítéletet” néhány nappal ezelőtt az egyik ellen­zéki csoport, a demokratikus és szociális akció Vezetőségi hozta. Thomaz köztársasági elnökhöz intézett levelükben kijelentették: nem indulhat­nak a választásokon, mert a rezsim „nem hajlandó a cen­zúra felfüg'gesztésére és szük­séges feltételek biztosítására”. A PORTUGÁL választáso­kat magától értetődően „le­futottnak” kell tekinteni. Je­lentőségük mégis rendkívüli Arról van szó ugyanis, hogy Salazar 76 éves és a fasiszta rendszernek egyre nehezebb belső- és nemzetközi feltéte­lek között kell biztosítania a diktátor halála esetén az uralmat A fő törekvés az, hogy Portugáliában egy nyílt katonai diktatúra vansa fel a diktátor eltűnése után a jelenlegi rendszert. Thomaz etnök és a hadsereg vezérka­ra úgy véli, hogy egy ilven fordulathoz meg lehet szerez­ni a NATO és az amerikaiak beleegyezését A „csend fala” mögött azon­ban már hallani lehet a po­litikai és társadalmi ütköze­tekre készülő fegyverek csör­gését Azonnali belépéssel felveszünk állandó jellegű munká­ra könnyűgépkezelői vizsgával rendelkező férfi gépészeket Jelentkezés: Nógrád megyei Építőipari Vállalat Sal­gótarján Zagyvapálfalva (volt téglagyár). FIGYELEM! FIGYELEM! Generátorsalak minden mennyiségben díjtalanul kap­ható a Salgótarjáni Öblösüveggyár Rákóczi úti salak­tárolójából. Gomba alakú pavilonok, tárolásra, árumegóvásra, árusításra kölcsönözhetők! Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Budapest, IX. Közraktár u 30. Tel: 336-449. Indonéziai jelentés DJAKARTA (MTI) Külföldi hírügynökségek Djakartából származó jelenté­sei azt mutatják, hogy Indo­néziában továbbra is feszült a helyzet. Sukarno elnök hét­főn aláirt rendeletéivel hagyta jóvá a hadsereg által Djakarta vidékén és Közép- Jáván már korábban életbe­léptetett hadiállapotot. Hír- ügynökségi jelentések Közép- és Nyugat-Jáván, valamint az ország más térségeiben tör­tént fegyveres összeütközések­ről számolnak be. A Reuter Djakartából azt jelenti, hogy tovább folytatódik a kommu­nisták és más haladó szerve­zetek tagjainak üldözése. Dja- kartában és az ország többi részein — hivatalos sajtóér­tesülések szerint — több mint 170 letartóztatást foganatosí­tottak, nem hivatalos becslés szerint körülbelül 5000 sze­mélyt tartóztattak le, köztük számos kommunistát. India szerint az ENSZ nem illetékes NEW YORK (MTI) A Biztonsági Tanácsnak hétfőn kellett volna összeül­nie az indiai-pakisztáni konf­liktus újabb fejleményeinek megvizsgálására, azonban az ülést indokolás nélkül elha­lasztották. A BT ülésének sorozatos elhalasztása mögött az AFP kommentárja szerint az áll, hogy nincs megegyezés arra vonatkozólag, hogyan tereljék át a konfliktust a csatame­zőkről a tárgyalóasztalhoz, Pakisztán, mint ismeretes, azt követeli, hogy a Biztonsá­gi Tanács azonnal tárgyalja meg a konfliktus politikai gyökerét. Kasmír jövőjét, vi­szont India szerint Kasmír In­dia szerves része és az ENSZ nem illetékes ebben a kérdés­ben. „Franciaországnak és a Szovjetuniónak különleges érdekei fűződnek az európai ügyekhez“ Beszédek a moszkvai vacsorán Moszkva (TASZSZ) A francia külügyminiszter tiszteletére adott hétfő esti vacsorán Gromiko és Couve de Murville beszédet mon­dott. Gromiko beszédében rámu­tatott arra, hogy Couve de Murvillenek a Szovjetunióban tett láto­gatása élénk visszhan­got keltett nyugaton. — Mi úgy véljük — foly­tatta —, hogy e látogatás mögött a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatainak további javítására irányuló óhaj rejlik, ön, külügymi­niszter úr, első kézből tájé­kozódott a Szovjetuniónak, a szovjet kormánynak Francia- országgal kapcsolatos politi­kájáról. Ez a politika egysze­rűen annyi, hogy jó kapcso­latokat kívánunk Franciaor­szággal, sőt nemcsak a már elért szinten kívánjuk tarta­ni, hanem hajlandók vagynnk to­vább fejleszteni a kap­csolatokat, ha a francia fél is kész erre. A francra államfő nyilatko­zataiból, más francia állam­férfiak kijelentéseiből, vala­mint abból, amit ön mon­dott itt látogatása során, ar­ra következtethetünk, hogy francia részről szintén haj­landóság mutatkozik kapcso­lataink tovább fejlesztésére. — Sajnos, még igen sok a megoldatlan probléma, amelyen munkálkodni k«a dásra váró európai problé­mákban. — A francia külügyminisz­ter látogatását lépésnek te­kintjük kapcsolataink már elért színvonalának megszi­lárdításához és további fej­lesztéséhez — hangisúlyozta ismét Gromiko. Válaszában Couve de Mur­ville kiemelte, hogy a Szov­jetunióban tett körútja során létrejött kapcsolatok rendkí­vül fontosak a két ország viszonyának további javulá­sa, elmélyülése, kiszélesítése és kibontakoztatása szem­pontjából. — Oroszország és Francia- ország Igen régi ország és már nagyon régen hozzászo­kott, hogy egymással igen jó viszonyban legyen, a kapcso­latok elérték a szövetség színvonalát. A két ország között nagy számban vannak közös problémák és érdekek. Ennélfogva egészen termé­szetes, hogy igyekeztünk azo­kat megvitatni. A miniszter hangsúlyozta, hogy az együttes beszélgeté­sek nem vezethetnek semmi rosszra, semmi olyasmire, ami kedvezőtlen lenne bár­kire, a világ békéjére és ezen belül Európa békéjére nézve. Ezért mi nagy meg­elégedéssel és bizalommal te­kintünk közös érdekeink és kapcsolataink bővülése és el­mélyülése elé — mondotta. Couve de Murville francia külügyminiszter szovjetunió, beli látogatását befejezve ked­den Moszikvából repülőgépen hazautazott. Franciaországnak és a Szov­jetuniónak különleges érde­kei fűződnek az európai ügyekhez. Mi nem titkoltuk és ma sem titkoljuk, ha­nem mindig hangsúlyoztuk és ma is hangsúlyozzuk kü­lönleges érdekeltségünket az európai ügyekben, a megol­A képen: (balról jobbra) Alekszej Koszigin szovjet minisz­terelnök, M. Couve de Murville, P. Baudet Franciaország moszkvai nagykövete és V. Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykövete. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) ENSZ bizottsági ülés Rhodesiáról Vietnami helyzetkép Megélénkült a szabadságharcosok Dél-Vietnamban hétfőn megélénkült a szabadsághar­cosok tevékenysége. Egy ame­rikai szóvivő szerint a harcok hevessége foko­zódott a Plei Me-i különleges kikép­zőtábor körül, Plelku városá­tól negyven kilométerrel dél­nyugatra. A tábortól harminc kilométerrel északnyugatra egy amerikai hadosztály harci érintkezésbe került a partizá­nokkal. Hétfőn egész napon át tar­tottak a csatározások a szabdsághareosok és az amerikaiak által támoga­tott kormánycsapatok kö­zött Saigontól négyszáz kilométer­rel északkeletre, az An Khe-i támaszpontnál is. Da Nangtól északra, a Már­vány-hegység közelében levő amerikai helikoptertámasz­pontra a partizánok hétfőn váratlanul több gránátot lőt­tek. Különösen heves harcok dúlnak a Saigontól 5« kilo­méterrel északnyugatra el­terülő erdőségben, ahöl a partizánok eddig a dél­vietnami kormánycsapatok és az amerikaiak minden táma­dását visszaverték. A dél-vietnami szabadság- harcosok „felszabadulás” hír- ügynökségének jelentése sze­rint október 30-án hajnalban Da Nang-tói tíz kilométerre délre rajtaütésszerű támadás során százhúsz amerikai ka­tonát tettek harcképtelenné. NEW YORK (MTI) Az ENSZ gyámsági bizott­sága hétfőn este 79 szavazat­tal nyolc ellenében, 17 tar­tózkodás mellett elfogadta azt a határozati javaslatot, amely felszólítja Angliát, szükség esetén erőszakkal akadályozza meg, hogy Rho­desia egyoldalúan mondja ki a függetlenséget fehér uralom alatt. 13 állam képviselője nem vett részt a szavazáson. A határozati javaslatot 53 ázsiai és afrikai ország, va­lamint Jugoszlávia terjesztet­te elő. Az elfogadott szöveg ünnepélyesen figyelmezteti Angliát és Rhodesiát, hogy az ENSZ ellenez minden olyan rhodesiai füg­getlenségi nyilatkozatot, ame nem az egész lakosság általá­nos szavazójogán nyugszik. LONDON (MTI) Arthur Bottomley, a nem­zetközösségi kapcsolatok ml- -minisztere és Elwyn Jones igazságügyi miniszter hétfő este Rhodesiából visszaérke­zett Londonba. Bottomley a repülőtéren kijelentette, hogy azért maradtak néhány nap­IfVegkezdődött a per az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen WASHINGTON (TASZSZ) Hétfő reggel a Columbia- kerület bírósága megkezdte az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja elleni per tárgya­lását. Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának egyik vezetője hétfő reggel, röviddel a tárgyalás megkez­dése előtt, kijelentette, hogy a kommunista párt ellen indított eljárás az ameri­kai polgárok alapvető al­kotmányos jogait érinti. Arról van ugyanis szó, hogy az amerikai polgárnak jogá­ban áll-e ehhez, vagy ahhoz a politikai párthoz tartozni, ki­fejtheti-e nyíltan politikai né­zeteit. Gus Hall tökéletes képtelenségnek nevezte azt a vádat, hogy a kommu­nista párt állítólag kül­földi hatalom ügynöke. A per nem csupán a kommu­nista párt, hanem sokak jo­gait csorbítja — mondotta a kommunista vezető. — Alap­vető alkotmányjogi kérdésről van szó, nevezetesen arról, hogy megmaradnak-e demokra­tikus jogaink, avagy sem. Gus Hall kijelentette: az újabb eljárás azt a célt kö­veti, hogy fokozzák a hiszté­riát és a vietnami háborúval szembeni minden ellenállást „árulásnak” minősítenek. pal tovább Salisbury ban, mert „a királyi bizottság létesítésé­vel kapcsolatban tisztázni kel­lett még kérdéseket”. Bottomley hazafelé utaztá- ban találkozott Nyerere tanzá­niai, Kenvatta kenyai elnök­kel, Obote ugandai és Banda malawi kormányfővel. Obote kijelentette, országa ellenzi a királyi bizottság létesítését és a rhodesiai afrikaiak szavazá­sát a négy évvel ezelőtti al­kotmány szerint — hiszen ezt az alkotmányt az afrikaiak már négy évvel ezelőtt is el­ítélték. Díszszemle Algírban Algír (TASZSZ) r Hétfőn Algírban a nemzeti néphadsereg alakulatai dísz­szemlére sorakoztak fel az algíri nép fegyveres felsza­badító harcának 11. évfordu­lója alkalmából. A kormány részére épített díszemelvényen a meghívot­tak között helyet foglalt Za­harov marsall, a szovjet had­sereg vezérkari főnöke, az ünnepségre érkezett szovjet katonai küldöttség vezetője. A tengerparti sugárúton az algériai nemzeti néphadsereg valamennyi fegyvernemének alakulatai elvonultak a dísz­emelvény előtt. A díszszem­lén resztvettek a légierők­és a haditengerészeti flotta hadihajói, amelyek a kikö­tőben horgonyoztak. Ebben az évben először mutatták b" a rakétalíizérséget, valamint a föld-levegő rakétákat. Hétfőn este a szovjet ka­tonai küldöttség fogadáson vett részt, amelyet Bumedi'-’i miniszterelnök adott az al­gériai évfordulóra érkezett külföldi vendégek tiszteleté­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom