Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-03 / 263. szám

1965. november 3. szerda. NÖGnAO •s ,,Bizonyára ellopták“ Selejtezés címén — pocsékolás A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat salgótar­jáni telepén járunk. Amott kohóba kívánkozó, rozs­dás drótkötélhalmaz; emitt feltűnően fényes, szem­beszökően használatlan alkatrészek garmadája. Leg­többjén még rajta az értékét jelző cédula. Például: Doboznyi villogó-kapcsoló, egyenként 60,68 Ft Hűtő. robbanómotorhoz 462,—- „ Villamos dugnljzat 154.— „ Silókombájn-vezcték 150.— „ Eke tengelyvég gyűrű 25.— „ Silókombájnhoz Ilardy-tá rcsa 262.— „ Kúpfogaskerék, járvasllózóhoz 155.— „ Küpfogaskerék, Hoffherhcz lift.— „ A megyei tanács-vb mezőgazdasági osztályának és a gépállomások Igazgatóságának munkatérga nem hisz saját szemének. — Lám — így az Utóbbi — hengerfej! Vadonat­új. Tűvé tettük érte a Pásztói Gépállomást... A Cibakházi Gépjavító Állomás két embere csat­lakozik a nézelődőkhöz: — Mennyi érték! Hogy kapkodnának ezért az alföldi termelőszövetkezetek. — Használnak-e még Hoffhert a Tisza mentén? — De mennyire! Néhol még szántásra, szállítás­ra is; öntözőszivattyú meghajtására pedig igen sok tsz-ben. A telepvezető elmondja, hogy az anyag Balas­sagyarmatról, az AGROKER Vállalattól érkezett. Ahogy ő tudja, a gyarmatiak meghirdették az el­fekvő készleteket, de senki sem jelentkezett értük. Furcsa dolog... A Mesterházi Gépjavító Állomást ép­pen a szövetkezeti Hoffherek karbantartására specia­lizálták. Az igaz, hogy javarészt olyan alkatrészek hever­nek itt a szabad ég alatt, amelyek a gépparkból apránként kiszoruló típusok tartozékai, Ám az is vitathatatlan, hogy ezek a különben használható gé­pek még hamarabb kerülnek a rozsdatemetőbe, ha alkatrészeik megelőzik őket a kohóhoz vezető úton. A pénteken még megvolt, de hétfőre eltűnt do­boznyi villogó-kapcsóló sorsa felől érdeklődünk. — Bizonyára ellopták — feleli közvetlen kész­séggel a telepvezető. — Nappali őrünk nincs. Azért van a rendőrség, hogy vigyázzon. Szerintünk a kerítéskaput azért találták fel, hogy az is „vigyázzon”’ a társadalmi tulajdonra. Kapu azonban nincs. Mi több. ismeretes a „felelősségér­zet” nevű fogalom is, amelynek gyakorlati érvénye­sítése szintén nem lenne eredménytelen a társa­dalmi tulajdon védelmében. Forma szerint a salgótarjáni telepen összegyűlt anyagokat felajánlják a Ferroglobusnak és a MÉH- ne"k. A többi megy ócskavasba. Ez az elmélet,.. A valóságban inkább arra számíthatunk, hogy az időjárás viszontagságai közepette még az is töhkre megy, amit ma még használni lehetne. Feltéve, hogy — idézve az idézettet: — el nem lopják. A többféle szempontból Is szükséges selejtezést természetesen végre kell hajtani, De neun így. Ellen­ben ügy, hogy se a tolvajok ne arathassanak, se a népgazdaság ne károsodjék hasznavehető alkat­részek idő előtti beolvasztása miatt. — borváró — Fiatal szakmunkások tanulnak a Pásztói Gépjavító Állomáson A mezőgazdaságban is mind több jól képzett gépszerelőre van szükség a gépállomáso­kon, illetve a gépjavító ál­lomásokon és a termelőszö­vetkezetekben. Hosszú ideig nem képeztek szerelőket, fia­talokat, csak felnőtt dolgozó­kat. A fiatalok képzése tehát nem tekint vissza hosszú múltra, mégis szép eredmé­nyek születtek a fiatalok ne­velésében. Általábah a gép- és gép­javító állomásokoh foglalkoz­nak a fiatalok szakmunkássá képzésével, de ugyanakkor egyes állami gazdaságokban is szerződtetnek tanulókat. Ezek közül a Pásztói Gép­javító Állomáson fordítanak a legtöbb gondot a szakmunkás utánpótlásra. A gépjavító állomás vezetői tavaly egy korszerűen felsze­relt tanműhellyel „ajándékoz­ták” meg a tanulókat. Ebben a műhelyben igen jói, szerve­zetten folyik a gyakorlati ok­tatás. A különböző szakmákat tanuló első, másodéves és harmadéves tanulók közül az elsősök és a másodikosok a tanműhelyben, míg a harma­dikosok már a műhelyekben dolgoznak. Sokan végeznek már önálló szerelő, vagy egyéb szakmunkái Általában évente húsz, hu­szonöt fiatalt képeznek ki me­zőgazdasági gépszerelő, gép­lakatos és esztergályos és egyéb szakmákban. A gyere­kek a környező falvakból járnak az állomásra, s a szakmunkásblzortyitvány meg­szerzése Után általában a gépjavító állomáson helyez­kednek el. Minden évben akadnak olyanok Is, akik nem maradnak meg Pásztón, ha­nem más vállalatnál keres­nek munkát. Arra azonban büszkék a pásztóiak, hogy eddig még egyetlen gépszere­lő sem hagyta el az állomást. A termelőszövetkezetekben jelentkező szakmunkáshiányon nem tudnak segíteni, mert egyelőre még a saját után­pótlás biztosítása a gondjuk. I Több esetben tanácsolták már a környező közös gazdasá­goknak, hogy kössenek szer­ződést helybeli gyerekekkel, akiket Pásztón kiképeznének. Azonban eddig hiábavaló volt minden erőfeszítés, egyetlen termelőszövetkezet sem élt a lehetőségggel. Helyesen is, takarékosan is Ismeretes, hogy a megye közös gazdaságainak évente Jelentcís mennyiségű takarmányt kell vé. sftrolniuk, mert nem tudjak meg. termelni a szükséges mennyiségei. Sót, a megtermelt takarmányt sem tudják a legtöbb helyen megbeesülni, nem tartják be a szigorú takarékosáig szabályait. A takarékoskodás egyik alap. vetd feltétele, hogy minden ta­karmány csak pontos mérlegelés után kerüljön felhasználásra. Ezt a fontos elvet követik például az eesegi Béke Tsz.ben. Hogy a takarmányok az előirt merték, ben fogyjanak, azzal is elösegí. tik, hogy a kazlakat megjelölik. Így figyelemmel kísérhetik, hogy egy.egy ailsttartasi helyen meny. nyi takarmányt használtak tel. Véleményük szerint nincs annyi takarmány, amennyi elegendő lenne, ha ellenőrzés, meres nél­kül, mindenki saját belátása sze. rtnt vihetne. De mivel a kiadott takarmányokról nyilvántartást vezetnek, a szövetkezet vezetői bármikor tájékozódhatnak a ta. karmánykészlet alakulásától, szert nem történhetik meg, hogy márciusban már csak szalmát etetnek, mert a pillangós, vagy egyéb szálastakarmány elfogyott. S ha a készletek azt mutatják, hogy célszerű az adagokat szü. kebbre fogni, egy részét más takarmányfélékkel pótolni — Idő­közben még hasznos intézkedése, két tehetnek. Takarékoskodni akkor kell, amikor még van miből. A tél kö­zepén, tél végén, koratavasszal már csak kapkodás származhat a most elmulasztott takarékossági intézkedésekből. Ebből a meg. gondolásból több tsz.ben, így Luefaiván, Kisterenyen a hideg, levegősen szárított lucerna egy részét takarmány.lisztként hasz. hálják fel abraktakarmányok pótlására. a salgótarjáni járás több tiz­ében, Nagybsrkányban, Mátra, mlndszenten, cereden a kasaiba rakott takarmányokat addig nem kezdik meg, amíg tarlótakar, mannyai ea egyéb zeidtakar. hiánnyal meg tudjak oldáhi az állatok etetését. A juhok jobb ellátására a nagybérkányi Össze, tartás Tsz iá, s somosköujfaiui Salgó Hegyvidék Tsz 10 holdon repcés-rözs keverékből Juhlegelőt létesített. Helyes lenne. ha valamennyi termelőszövetkezetünkben okul, nának áz említett közös gazdasá­gok tapasztalatán: lehet bősége sen és mégis hibásan takarme. nyozni. Ugyanakkor lehet takaré­kosan egyszersmind helyesen etetni a jószágot. Barlai Gábor Egyenrangú félként Kora reggel | öten ülik körül a Salgótar­jáni Acélárugyár nagyüzemi pártbizottságának tárgyaló- asztalát, Tóth Károly, a párt­bizottság titkára, Kormos Gé­za, a szegvéfő, Buda Antal a huzalmű-, Godó György a fémbevonó- és Zságer György a rúdvasüzemrész alapszer­vezetének párttitkára. Mi másról folyhatna a szó, miht amiből élühk, a ter­melésről. Ettől a jó szoká­sunktól most sem térünk el — indítja az eszmecserét Tóth Károly. Tőle a szót, a halkszavú Kormos Géza veszi át­— December 1-re akarjuk teljesíteni az éves exportter­vet. Meg tudjuk termi, ha megkapjuk a ládákat. A tar­talékot — négyezer darabot — már felhasználtuk. Üjabb hatezerre van szükségünk. De száraz legye«, ifiért más­kép tönkre megy benne az áru. Később az új gyártmány, a csavartszeg kerül sZóbá: — Mennyit tudunk adni? — Metinyi kell? —- Nagy az igény... — Terven felül 130 ton­nát adunk. — Alapanyag van hozzá? _ igen. ök adják — mu­tat Buda Antal felé, aki egyik újítója a csavartsZeg- nek. Ha már így fordult ö be­szélgetés, Buda Antal nem késlekedik, hanem tovább gombolyítja a beszéd fona­lát: — A szegverők nyugodtak lehetnek. A negyedik ne­gyedévre előírt SOÓ tonnából 340 tonnát már legyártottunk. Gondjaink azonban vannak, főleg az anyagellátásban. Az Özdról kapott árut a gyors­gépen nem tudjuk húzni, s ez veszélyezteti az expöft- terv időre való teljesítését. Pedig most nálunk igazán jó a hangulat. Nagy a munka­kedv, nagy az akarás. Ezt a gyárvezetőség által kitű­zött 10 ezer forint prémium csak tovább erősíti. — Ha már a gondökhál tartunk, hadd folytassam én is ezzel — kapcsolódik a be­szélgetésbe Godó György. — Elismerem, hogy a ra­kodótéren nagy a zsúfoltság, de hozzá kell tennem: élég nagy a szervezetlenség is. Órákba telik kibányászni á téiitnéléshez szükséges anya­got. Pedig előre leadjuk a rendelést. Amit gyártunk, az igen kényes. Még az is Szá­mít, hogy milyen szennye­zett a levegő, milyen a víz­tartalma. Godó Györgygyel elléntét- ben, az ezüstös hajú Zságer György, magabiztosan a kö­vetkezőket mondja: —■ Száz tonna árut adunk aZ év végéig. Anyagellátásunk javult, raktárgondjaink sin­csenek. Tóth Károly Ceruzája pe­dig sebesen szántja a soro­kat. Az eszmecsere egy pilla­natra sem szakad ftfeg, Egy­két részkérdésről még pro és kontra vélemények csatáz­nak egymással, majd meg­születik az igazságos, elfo­gadható javaslát. Nem sofckal későtihl a pártmunka és a pártélet problémái kerülnek szóba. A vezetőség tagjai — mondják egymás után — jól megállják a helyüket. Leg­többjük önállóan dolgozik, előny az is, hogy sok köztük a műszaki képzettségű. Szó, szót követ, imajd a párt erő­sítésének tennivalóit vitatják a jelenlevők. — Nekünk a KISZ adja az utánpótlást. Főleg a nők közül vesszük fel a tagjelöl­teket — Így Kormos Géza. «•* A tagság soraiba kí- vánkozókat előbb a tömeg- szérVezetbé küldjük dolgozni éffiígy Zságer György. *=* Nálunk bizony egv ki­csit nehezen megy. Talán magasra emeljük a mércét? Nem hiszem — mondja szin­te önmagának a fiatal, jó­képességű, szókimondó Godó György. A bekövetkező pillanatnyi csendet ugyancsak 6 töri meg. — A tömegszervezetek többet segíthetnének — nyomja meg a szót. — Mi nem panaszkodha­tunk — veszi védelmébe a KISZ-t Kormos Géza. Nagy panaszra nekünk sincs okunk —- folytatja Bu­da Antal és fejével egyetér­tőén bólint Zságer György is. — Azért, amit Gyuri mond, abban van sok igazság Is... — Ez most Önkritika? Mert annak elfogadhatjuk — szól félig tréfálkozva, félig komo­lyan Tóth Károly. Godó György hosszasan rá­néz. Várja a folytatást. Az nem késik. — Ha azt mohdjuk, hogy a tömegszervezet kevés se­gítséget ad, vagy rosszul dol­gozik. akkor salát magunk vezetési módszerét is bírál­juk, s tesszük mérlegre. És bizony rá kell jönnünk: más­ként kell dolgozni. — Üé hogyan? — kérde­zik szinte egyszerre. — Erre nincs recept. Ha most azt mondanám, min­denben kövessétek Gézákkal, rossz tanácsot adnék. Mert ami náluk jó. az Bem biz­tos. hogv a rúd vesii zero alan- szervezetében is beválik. A megoldás kulcsa sohasem GAZDASÁGI TEIIODESÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI iiii=l!iiUiiiiiU!HHl!ÜUm!ímiyiiM«iM!!!aUIHmilHHUlUUlWüMmWBfflfiUüiUimHlUIH«!iHIIH!i!!Ui!Hniil!!Í!Íiiil!ii!I!i!iiMí!ini!!iíii!ii!a A gazdasági irányító» fogalma HA VALAKI FELADATUL kapná, hogy állítsa össze egy vállalat tervét, vajon hogyan kezdene hozzá? Legelső fel­adata az lenne, hogy meg­nézze: mit kell tartalmaz­nia a tervnek? Ez elengedhe­tetlen, hiszen az egyes üze­mek tervei mint a fogaskere­kek kapcsolódnának egymás­hoz, s így minden vállalati tervnek lényegében azonos gazdasági folyamatokat kell számszerűen megfogalmaznia. Csak így lehet szó egységes népgazdaság! tervezésről. A gazdasági tervezés el­veit és módszerét megfelelő központi rendelkezések sza­bályozzák. E rendelkezések előírják, hogy az Országos Tervhivatal hogyan kezdjen hozzá — mondjuk — az egy évre szóló népgazdasági ter­vek összeállításához. Bárki beláthatja, hogy az országos népgazdasági tervben nem le­het darabszámra, vagy súlyra előírni az iparvállalatoknál termelt több százezres áru­cikk mennyiségét. Senki nem tudja előre megmondani, hogy pl. a különböző fa­zonú, sokféle anyagból ké­szülő, sokféle méretű férfi, női és gyermekcipők, papu­csok, csizmák, szandálok egyes fajtáiból mennyit kell előállítani. Ez annál Inkább is lehetetlen, mert a cipőipar termékeinek jelentős részét exportáljuk és a külföldi ve­vő általában csak év közben közli: miből, mennyit rendel. Mit lehet hét tenni? Egy sor termelési feladatot csak ősz* szefoglalóan, pénzösszeggel lehet megjelölni: „ez és ez az iparág ennyi és ennyi millió forint értékű árut köteles termelni ebben az évben”. Rendelkezések írják elő, hogy a minisztériumok hogyan bontsák fel az ilyen tervszá­mokat, mi a trösztök, orszá­gos vállalatok jogköre, fel­adata a tervezésben, hogyan kell megtervezni a létszámot, az önköltséget, a béreket, Btb. A tervezésnek tehát egységes, az egész országra érvényes rendszere van. Hasonlóan egységes rend­szer szefint történik a válla­latok pénzügyi ellátása. A Nemzeti Bahknál nyilvántart­ják, hogy milyen értékben kaptak gépeket, anyagokat, milyen összegek folynak bo u termékek értékesítéséből, stb. Itt is rendeletek írják elő az állami vagyon kezelé­sének módját, a különféle gazdasági egységek jogait, ugyánaz. Minden esetben ott a helyszínen kell megtalál­ni. Még pedig a tagsággal együtt. Kísérletezzetek csak bátran. Egyet azonban taná­csolhatok: a tapasztalatokat időben összegezzétek, és ab­ból vonjátok le a szükséges tanulságot. És ezt beszéljé­tek meg a pártvezetőséggel és a tagsággal. Mi is ezt tesszük. Azt mondtatok: hív­juk össze még egyszer a páftesopórt vezetőket. Meg­tesszük. Szóvátettétek, hogy a reszortfelelősök munká­ját jobban kell ellenőriz­ni. így igaz. De egyet­értek veletek abban ifi, hogy az aktivisták erkölcsi meg­becsülésére nagyobb gondot kell fordítani. flz arcokon látni, 1 hogy jól esik a meggyőző, &Z érvelő és a bírálatot elfoga­dó szó. Egyenrangú félként tárgyaltak itt a pártvezetők a Központi Bizottság decem­beri határozatának szellemé­ben. Annyira belemeleged­tek, hogy észre sem vették az idő múlását. Tízre járt az óra mutatója, amikor el­hagyták az irodát. A párt- bizottság titkára pedig hoz­zákezdett á tapaszálatok rendszerezéséhez, majd sor­ra vette a megoldásra váró legfontosabb feladatokat. ''encsz Károly kötelességeit, azt, hogy a bank milyen módon ellenőrizze és terelje a népgazdaság érde­kelnek megfelelő irányba a gazdálkodást. A beruházások­kal kapcsolatos pénzügyek le­bonyolítását és ellenőrzését külön Intézmény, a Beruhá­zási Bank feladatává tették. AZ EGYES VÁLLALATOK gépeket, anyagokat adnak el egymásnak, s a vállalatok közötti forgalomba érvényes árakat termelői áraknak ne­vezzük. Hogyan kell kialakíta­ni ezeket az árakat? Mit le­het beleszámítani és mit nem? Ezek is országos rendezést igénylő kérdések, hasonlóan a lakosság számára készült Cikkek árának, a fogyasztói ár megállapításához. Külön kérdés, hogy mindkét fajta ár megállapításánál mennyire vegyék figyelembe a piaci vi­szonyokat, a kereslet és kí­nálat alakulását, a világpia­con érvényes árakat, ezek né­ha bizony elég jelentős inga­dozásait, stb. stb. Minden szocialista ország­ban megfelelő rendelkezések szabályozzák tehát a terve­zésnek, a vállalati pénzügyek vitelének, az árképzésnek a rendszerét és a piaci viszo­nyok szerepét. Ezeket együtt gazdasági irányítási rend­szernek nevezzük, amelybe beletartozik még az anyagi ösztönzésnek, a bérezésnek éx a premizálásnak szintén ren­delkezések által, egységesen szabályozott rendszere is. Miért nevezzük mindezt gazdasági irányító rendszer­nek? A fogalom olyan „gépe­zetet” jelent, amelynek kü­lönböző feladattal ellátott ré­szel szervesen összekapcso­lódnak és együtt szolgálnak egy bizonyos célt. A népgaz­daság elé célul tűzött gaz­dasági Irányító rendszer egy­máshoz kapcsolódó egységei­nek mozgásén, a tervezés, a pénzügyek, a piaci viszonyok és az anyagi ösztönzés rend­szerén keresztül valósulnak meg. Ezt a bonyolult, sok­ágú rendszert a népgazdaság előtt álló feladatokból kiin­dulva a gazdasági vezetőszer- Vek dolgozzák ki, és egyes ré­szelt a feladatok változásával, a tapasztalatok alapján ál­landóan javítják, tökéletesí­tik. EZEKBEN AZ ÉVEKBEN népgazdaságunk több tekin­tetben újfajta feladatok előtt áll. Befejeződött a gazdaság minden ágának szocialista alapokra helyezése és ugyan­akkor lényegében kimerültek a gazdaság űj munkaerők be­vonása útján történő fejlesz­tésének forrásai. Előtérbe ke­rült a munka-termelékenység fokozása, a gazdaságosság. Ezek az új feladatok, új, kor­szerűbb gazdasági Irányító rendszert követelnek. Ma már a korábbinál lényegesen job­ban ismerjük a szocialista gazdaság működésének sajá­tosságait, törvényeit és ké­pesek is vagyunk megkonst­ruálni az űj, a megváltozott feladatoknak jobban megfele­lő rendszert. Bognár Gyula Befejeződött a histerenyel általános iskola építése Megkezdődött a műszaki átadás-átvétel a kisterenyei nyolctantermes általános is­kola épületében. A megye legújabb intézménye hétmillió forintos beruházásból léte­sült a Nógrád megyei Építő­ipari Vállalat kivitelezésében, A nógrádi építők befejeztek tevékenységüket több más építkezésen. Átadtak Rzobon. két egyenként négylökáxos !« kóépületet — egymillió ha*- százezer forintos értékben, folyamatban van négy iker­ház átadása Borsodnádasdt"'. Egyébként e legutóbbi nyr - lakással együtt harmincra emelkedett aZ idén itt átadás­ra került lakások száma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom