Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-14 / 272. szám
1965. november 14., vasárnap. NŐGR AD Befejezte munkáját az országgyillés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nuár 1-ével azonban új tervév kezdődik, amelynek feladatait ( .eg kell határoznunk, ezért kérem az országgyűlést: adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy az 1966. évi tervet még ez évben jóváhagyja, s Így a üzemek és vállalatok időben megkapják tervfeladataikat. A népgazdaságban mar kezdenek érvényesülni és hat- ,v azok az intézkedések, amelyeket pártunk Központi Bizottsága tavaly decemberben hozott a gazdasági munka hatékonyságának növelésére. Példaként említhetem meg, hogy az ipari termelés várhatóan 5—'6 százalékos növekedése ebben az évben 65—90 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. Több más kedvező eredmény mellett a decemberi határozatok megvalósításában és ezzel együtt a gazdasági munka megjavításában *- még sok a teendőnk. Mindenekelőtt azt a szemléletet kell végleg leküzdeni, amely az 1965-ös esztendőt valamiféle kényszerszülle „takarékossági évnek” tekinti Ez nem így van! A Központi Bizottság decemberi határozatai nem egy évre szólnak. A takarékosság, a korszerűbb és jobb minőség, a megrendelések alapján felmért szükségletre való termelés, a szilárd munkafegyelem, a műszakiig megalapozott normák rendbentartása, a termelékenység fokozása, a hatékony gazdasági munka nem csupán egy évre szóló feladat, hanem egész szocialista építésünk és gazdálkodásunk állandó jellegű követelménye. A Központi Bizottság decemberi határozata alapján intézkedések történtek az elfekvő ipari készletek hasznosítására és az indokolatlan készletnövekedés megállítására. Ezek az intézkedések csak kevés eredménnyel jártak. Az ipari készletek értékesítése vontatottan halad, mivel jelentős részük nemcsak a készlettel rendelkező vállalatnál, hanem másutt is felesleges. Emellett az idei év ipari termeléséből is bizonyos rész a készleteket gyarapította. A felesleges készletek keletkezésének megakadályozására minden üzemnél és vállalatnál teljes következetességgel kell érvényt szerezni annak a határozatnak, hoev csak olyan termékeket állítsanak elő, amire a bel- és külföldi fogyasztásban igény és — főként — megrendelés van. Ezért tovább kell haladni a gvártmányfellesztésbeii, a termékek műszaki és minőségi mutatóinak javításában is — mondotta a szónok. néhány vállalatot, amelyek hanyagul dolgoznak, majd így folytatta: A kormány határozottan elítéli a felelőtlenséget, a hanyagságot és felszólítja az összes gazdasági vezetőket: Intézkedjenek a hanyagság, a lazaság felszámolására, és a Gyula. Ezt rendjén és helyén vétkeseket vonják felelős- valónak tartjuk, ségre. Meggyőződésem, hogy Mi magunk is azt valljuk, ha szigorúan járunk el a hogy van bírálni való a gaz- rendbontókkal, a károkozók- dasági építőmunkában, a közkai szemben, ez a dolgozó életben, az államapparátus- tömegek elismerésével és he- ban, a kultúra és a sport telyeslésével találkozik. A nép szocialista többseire re tíi maszkodva A gazdaság?! Irányítás reformja A párt vezetése és a kormány most gazdaságirányítási rendszerünk kritikai felülvizsgálatával és megreformálásával foglalkozik. A tervezett reformok nem elsősorban gazdaságpolitikánk céljaiban, hanem annak módszereiben jelentenek változást. E reform segítségével jobb, eredményesebb utakat keresünk gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez, s ezzel a szocialista társadalmi rend további erősítését, teljes felépítését szolgáljuk. Kállai Gyula a továbbiakban arról szólt, hogy a készülő reformot sokan valami- féle csodaszernek tekintik, amíg a változások nem történnek meg, addig semmit sem lehet tenni a gazdasági munka megjavítására. — Különösen felháborító) amikor azt látjuk, hogy egyes emberek hanyagsága, felelőtlensége miatt kárbavesznek értékes anyagok, vagy gondatlanság, lustaság, nemtörődömség következtében bekövetkezett minőségi hibák miatt nem lehet eladni, illetve olcsóbban kell eladni olyan termékeket, amelyeknek egyébként gondos kivitelezése esetén mind bel-, mind pedig külföldön jó piacuk van. Szinte általános Jelenség, hogy a nagy építkezéseken pocsékolják a drága anyagokat, alig van olyan építkezés, ahol ne kellene utólag rengeteg hibát javítani — mondotta a szónok, és megemlített Kállai Gyula a közvéleményt foglalkoztató néhány társadalmi kérdésről is beszélt, s kiemelte, hogy népünk szocialista nemzeti egysége már olyan erős bázis, amelyre egész további tevékenységünket építeni lehet és kell is. Felhívta a figyelmet, hogy ellenségeink a feüazítási taktika keretében nagy aktivitást fejtenek ki. Kifinomult, ravasz eszközökkel törekszenek a polgári életfelfogás, a kapitalista rend, a közösségellenes szemlélet és magatartás népszerűsítésére, szovjetelilenes, kommunista ellenes rágalmak terjesztésére. Társadalmunkban még vannak maradványai saját kapitalista múltunknak is. Mindezek mellett a szocialista épitőmunka során jelentkező és időben le nem küzdött nehézségek is kitermelnek antiszocialista társadalmi jelenségeket. Ezért állandóan tanulmányoznunk kell társadalmunk állapotát. Nyíltan szóvá kell tenni és a nép szocialista többségére támaszkodva meg kell szüntetni a nem kívánatos jelenségékel Kállai Gyula a továbbiakban az oktatás kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a csaknem négy év tapasztalatai alapján most tovább kell tökéletesíteni az oktató-nevelő munkát. Szólott a középiskolai oktatás, a középfokú szakképzés és az ipari tanulóképzés problémáiról, majd elismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Kállai Gyula ezután a pedagógusok anyagi helyzetéről szólva kijelentette: Elhatározott szándékunk, hogy 1966-ban felemeljük a pedagógusok fizetését. Kállai Gyula a továbbiakban az új egyetemi felvételi rend tapasztalatairól ezt mondotta: a származás szerinti kategorizálás megszüntetése egészében helyesnek bizonyult. De végrehajtása a gyakorlatban nem egy helyen és esetben eltorzult, amit többen szóvá tesznek. Az eddiginél jobban és hatékonyabban kell segíteni, hogy több munkás — és paraszt fiatal kerüljön az egyetemekre. Kállai Gyula foglalkozott az országgyűlés tevékenységével, egyetértett azzal, hogy az országgyűlés ülésezhetnék többet, gyakrabban is, sok kérdést, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztettek, az országgyűlés tárgyalhatta volna meg. Ezáltal a parlament politikai fórumát még jobban hasznosíthatnák az ország ügyeinek megoldására, politikánk, elképzeléseink ismertetésére, népszerűsítésére. Tudjuk, hogy a szocialista demokrácia növekedése a kritikai hang erősödésével is együtt jár — folytatta Kállai rületén egyaránt. Bátorítjuk dolgozóink egészséges bírálatát, amely a szocialista társadalmi rendünk erősítését, munkánk megjavítását szolgálja. De vannak még olyan elemek társadalmunkban, akik úgy vélik: valami személyi változás van más országok kormányában, vagy a nemzetközi helyzetben történik valami, vagy belső életünkben határozunk el reformokat, ez mind alkalmas arra, hogy fellépjenek, s azt gondolják, ostoba rémhírek terjesztésével gyengíthetik szocialista rendünket. Növeljük társadalmunk ellenállóképességét az effajta hírveréssel szemben Bátran tárjuk fel munkánk rages fogyatékosságát, de lépjünk fel minden olyan kísérlettel szemben, amely kritika ürügyén, vagy anélkül, akár jobbról, akár balról magát a társadalmi rendszerünket veszi célba. Bíráljuk akármilyen élésen is hibáinkat, sürgessük kijavításukat, de mindig, minden körülmények között legyünk büszkék a magyar nép nagyszerű vívmányaira, szocialista társadalmi rendünkre, szocialista hazánkra! Akclóegy§ég az agresszió ellen Kállai Gyula ezután néhány nemzetközi kérdést érintett. A szocialista országok és a gyarmati sorból felszabadult országok növekvő nemzetközi befolyásnak ellensúlyozására és megzavarására az Amerikai Egyesült Államok más imperialista hatalmak támogatásával az utóbbi időben a világ különböző részeiben a provokációk és agresz- sziók egész sorát követi el. Ez a nemzetközi helyzet éleződését idézte elő —- mondotta, majd elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját. — Követeljük, hogy az Egyesült Államok vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbombázá- sának, vonja ki csapatait és fegyverzetét Dél-Vietnamból, hogy a vietnami nép a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadító Front ismert programjának megvalósításával maga döntsön sorsáról. A fokozódó amerikai agresz- szló arra kötelez bennünket, hogy kormányunk és népünk — internacionalista kötelezettségét teljesítve, támogassa Vietnam népének igazságos harcát az imperialista agresz- szló ellen. Véleményünk szerint az amerikai agresszió megfékezésében döntő szerepe van valamennyi szocialista ország egységes fellépésének és határozott antiimperialista akcióinak. Pártunk és kormányunk a nemzetközi kommunista mozgalomban levő minden ideológiai és politikai vitakérdést alárendel napjaink legfontosabb feladatainak: az agreszszió elleni akcióegység megteremtésének. Közvéleményünk nagy figyelemmel és növekvő aggodalommal tekint az Indonéziában kibontakozó eseményekre is. Az indonéz nép an- tilmperialista nemzeti demokratikus forradalmának győzelme egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek a mai világ képét kialakították. A felszabadult, önálló fejlődés útjára lépett Indonézia pozitív szerepet töltött be a békéért, a gyarmatosítás teljes eltörléséért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért vívott harcban. Indonéziára világszerte, mint a haladás, a gyarmati rendszer elleni harc egyik élenjáró országára tekintették az emberek. Most azonban a belső reakció élvezve az imperialisták közvetlen és közvetett támogatását, támadást indított Indonézia demokratikus, forradalmi erői ellen, veszélyezteti az indonéz farradalom ,az indonéz nép vívmányait, le akarja téríteni Indonéziát a haladás útjáról. A haladó emberek üldözése, a demokratikus szervezetek, a szakszervezetek, a kommunista párt betiltása gyengíti Indonézia függetlenségét, megbénítja aktív külpolitikáját, hátráltatja fejlődését. Ahol teret engednek az antikommu- nista hisztériának, ott lehetővé teszik az imperializmus behatolását, ott végzetes veszély fenyegeti a demokráciát és a társadalmi előrehaladás is lehetetlenné válik. Reméljük, hogy a belső és külső reakciónak nem sikerül letérítenie Indonéziát a haladás útjáról. Diplomáciai tevékenységünk kiterjedt az európai kapitalista országokhoz fűződó kapcsolataink további. javítására is, a békés egymás mellett élés jegyében normális viszonyra törekszünk. Külpolitikánk legfőbb célja a béke biztosítása, s ennek érdekében folytatjuk tovább diplomáciai tevékenységünket — mondotta, majd beszéde végén arra kérte képviselőtársait, s az országgyűlés fórumán keresztül az egész magyar társadalmat, hogy ugyanazzal az odaadással és lelkesedéssel támogassák iskolarendszerünk továbbfejlesztését, ifjúságunk nevelését, ahogy ezt az iskolareform elfogadása óta tették. a belső fogyasztói piac (elmaradott mezőgazdaság, alacsony fogyasztás). Ehhez viszonyítva ma igen fejlett és egyre fejlődő, differenciálódó árukapcsolatok Vannak, vagyis a piac terjedelme megnőtt 2. Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatai jelentősen fejlődtek: mennyiségileg és strukturálisan egyaránt. A magyar népgazdaságot szükségleteinek kielégítése és termelésének realizálása nagymértékben a világpiacra utalja. Kevés olyan ország van, amely nemzeti jövedelmnek 35 százalékát a külkereskedelemben realizálja. Kivitelünk nagyobb részét ma már a bonyolult munkát tartalmazó ipari késztermékek (gépek, berendezések, ipari fogyasztási cikkek) alkotják. Ezen termékek piacán — mint ismeretes — gyorsabb ütemű a technikai haladás, mint például a nyersanyag piacon^ tehát élesebb a verseny is. Ezért a piaci követelmények figyelembevétele most (és egyre inkább) különösen fontos: akkor szállítani, amikor az igény felmerül; azt szállítani, amit keresnek; annyi ráfordítással előállítani az árut, hogy értékesítése jövedelmet biztosítson. fl nemzetközi 1 kereskedelemben csak a nemzetközileg szükséges munkaráfordítást ismerik el. Ha ennél több munkát fordítunk valamely termék előállítására: a felesleges munkaráfordítást nem fizetik meg. Hiszen ilymódon olyan munkamennyiséget is befektetünk (a szükségesen felül), amely nem térül meg, elvész a népgazdaság számára. (Pl. amikor gépeink túlságosan súlyosak stb.) A piaci hatások fokozott érvényesítése azt is jelenti, hogy ezek a hatások ott éreztessék kedvező vagy kedvezőtlen következményeiket, ahol a gazdasági cselekvés történt. Tehát például, amíg ma a termelő közömbösen viseltetik termékeinek értékesíthetősége iránt — pl. a gazdaságtalan export következményei a külkereskedelemben csapódnak le —, a piaci hatások érvényesítése feltételezi, hogy a termelőt érzékenyen érintse a realizálás hatékonysága. Jó, gazdaságos termelése tehát az ő (ti. a termelő) nyereségét növelje, de rossz munkája is az ő nyereségét csökkentse. Ezért a piaci mechanizmusok fokozott felhasználása azt Is jelenti, hogy a termékek értékesítése mellett nagy figyelemmel kell kísérni azok gazdaságosságát, a befektetett munka hatékonyságát is. Ez alapvető fordulatot kövétel a vállalatok egész gazdaságvezetési stílusában. Mindenekelőtt igen alapos piackutatási tevékenységet kell folytatnlok. Méghozzá nemcsak a keresletet, az igényeket kell felmérniük, de külön elemzés tárgyává kell ten- niök az árak mozgását, várható alakulását, alapos áranalízist és költségelemzést kell készíteniük, mert csak így alapozható meg, hogy a konkrét termékben (használati értékben) elismertessük a befektetett munkát. Nem elég tehát az árut eladni. Eladni sokféleképpen lehet. Itt most arról van szó, hogy az áru értékesítése egyben a befektetett munka értékesítését is jelentse. fl piaci igények! kielégítése nagyobb rugalmasságot, manőverezési lehetőséget követel a vállalatok részéről. A piaci hatások érvényesítésének messzebbmenő következményei (illetve feltételei) is vannak: ezek közé tartozik mindenekelőtt a rugalmasabb ármechanizmus, a belföldi és a világpiaci árak kapcsolatának megteremtése, a gazdasági mutatószámrendszer módosítása stb. E sokrétű és egymással szoros összefüggésben álló feladatok kidolgozása folyamatban van. Fokozatos bevezetésük eredményeként a piacgazdálkodás törvényszerűségeinek felhasználása tovább erősítheti a tervgazdálkodás rendszerét, hatékonyabbá teheti a szocialista gazdaság egész mechanizmusát. Dr. Varga György A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Ezután dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a Legfelsőbb Bíróság — a büntető, a polgári és katonai kollégiumok munkája révén — az országban az építőmunka rendjét, védelmét és biztonságát szolgálta egyrészt Intézkedési tevékenységével, másrészt az elsőfokú bíróságoknak adott elvi irányítás útján. A továbbiakban arról beszélt, hogy az utóbbi években kissé emelkedett a bűnözés száma és egyes esetekben indokolatlanul enyhe ítéleteket hoznak a bíróságok, majd ezeket mondotta: A Legfelsőbb Bíróság kötelező Irányelveket állapított meg az alsófokú bíróságok számára, amelyben arra adott útmutatást, hogy mindazokban az élet elleni bűncselekményfajtákban, amelyekben enyhe volt az ítélkezés, a törvény keretei között szigorúbb büntetést szabjanak ki Az irányelv kiindulópontja az, hogy társadalmunkban a legfőbb érték az ember; életének és testi épségének óvása tehát közügy. — Az élet elleni bűntettek elkövetésénél — hangsúlyozta — igen gyakran közrehat a mértéktelen alkoholfogyasztás Ezért az ittas állapotban elkövetett garázda cselekmények, bicskázások nagyobb társadalmi veszélyességét ki kellett emelni. Bizonyos, hogy a társadalmi összefogás, az élet értékét mind erősebben hangsúlyozó közfelfogás az ítélkezési gyakorlat megszigorításával együtt meghozza a kívánt eredményt és az emberi élet elleni bűncselekmények száma csökkenni fog. Czottner Sándor interpellációja Ezután az interpellációkra került sor. Czottner Sándor Nógrád megyei képviselő a belkereskedelmi minisztert kérdezte meg, mikorra várható Salgótarján tüzelőanyagellátásának megjavítása. Tausz János belkereskedelmi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy országszerte elegendő tüzelő áll a lakosság rendelkezésére. A SZOT-akció keretében szeptember végéig például 1,150.000 utalványra kétszázezer vagon tüzelőanyagot szállítottak le, s a belkereskedelem jelenleg is több mint százezer vagonos készlettel rendelkezik. Rámutatott, hogy Salgótarjánban sem az árualapok elégtelensége, hanem a TÜZÉP-telep korszerűtlensége, valamint a szükséges szállítási eszközök hiánya okozza, hogy késedelemmel, november elején például 14-15 nap eltelte után tettek eleget a megrendelésekre. Ä belkereskedelmi miniszter bejelentette: hogy a harmadik ötéves terv időszakában új TÜZÉP-telepet kap Salgótarján. Az előzetes tárgyalások eredményeként a megyei tanács a telep megvalósításához mintegy 9500 négyzetméternyi terület feltöltéséről gondoskodik, h MÁV iparvágányt épít. a TÜZÉP pedig elkészítteti a szállítások lebonyolításához szükséges patakhidat Mindezek azt ígérik, hogy a telep elkészültével 1967-től zavartalan lesz Salgótarján tüzelőanyag-ellátása. — hangsúlyozta Tausz János. A miniszter válaszát mind a képviselő, mind az ország- gyűlés tudomásul vette. Ezután Martin János budapesti, Klujber László Fejér megyei, Nagy József Békés megyei, Barcs Sándor budapesti dr. Germanus Gyula budapesti képviselő interpellációja hangzott el, amelyekre az illetékes miniszterek válaszoltak. Az Országgyűlés ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Az elnöklő Vass Istvánná ered- ményes, jó munkát kívánt a képviselőknek, s az ülésszakot bezárta.
