Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-11 / 269. szám
1965 november 11. csütörtök. NŐGRlD 3 Az országgyűlési képviselők tevékenysége A választók szolgálatában Beszélgetés Czottner Sándorral, a Nógrád megyei csoport elnökével Megyénkben kilenctagú a képviselő csoport. Az elmúlt két és fél év alatt a legutóbbi választások, óta — ószi-téli időben negyedévenként kétszer, nyáron negyedevenként egyszer üléseznek, ahol rendszerint napirendre tűzik a választó polgárok néhány olyan problémáját, amelynek megoldása sürgető. A képviselők többször keresik fel az illetékes szakminisztériumokat, országos főhatóságokat, hogy a választók érdekében eljárjanak. A napokban budapesti lakásán kerestük fel Czottner Sándort, a Nógrád megyei képviselő csoport elnökét. A képviselők megyénkben végzett tevékenységéről beszélgettünk. — Milyen jelentősebb üggyel kapcsolatban jártak el a képviselők? — Sok mindent említhetnék — mondotta —, a választók szélesebb körét érintő témáktól kezdve egészen a magánjellegű panaszok intézéséig. A sok közül azonban csak néhányat emelnék ki. Talán egyik legfontosabb feladatunk volt, hogy elősegítsük a megyében a domborzati viszonyokból adódó erózió pusztította termőterületek megmentéséit, illetve ezen földterületek javítását. Két évvel ezelőtt igen eredményes tárgyalást folytatott ezzel kapcsolatban a képviselő-csoport ennek nyomán megkezdődtek a rétsági járásban a talajvédelmi és vízrendezési munkálatok. Külön társulás is alakult Ez a társulás köt szerződéseket különféle vállalatokkal. Elkészült tizennyolc termelőszövetkezet talajvédelmi- és vízrendezési terve, s hat termelőszövetkezetnél már befejezés előtt állnak a munkálatok. Erre a célra a múlt évben mintegy tizenegy millió forintot adott az állam. Ebben az évben tízmillió forintot használtak fel, ' A jövőben tovább folytatódik az erózió elleni küzdelem a megyében. Célunk az, hogy a Zagyva felső folyásának vidékét kiemelt körzetté nyilvánítsák. Amint ez megtörténik, itt is hozzákezdenek a talajvédelemhez. ' — Legutóbb amegye kereskedelmi helyzetével foglalkozotl a képviselő csőport. Milyen elhatározások születtek? — A vitát a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága kezdeményezte. A csoport ülésén ott volt Kaszás Józsefné, dr. a megyei tanáes-vb titkára, valamint a kereskedelmi osztály vezetője, s több érdekelt. Azért foglalkozott ezzel a kérdéssel a képviselő-csoport, mert Nóg- rádban igen elavult a kereskedelmi hálózat és nincsen elegendő raktár. Ez még részben a múlt öröksége. Sok helyen régi üzletekben folyik az árusítás. Tizenöt bányász településen a régi magazinokban, 26 új településen egyáltalán nincsen üzlet, s a vásárlóknak 2—4 kilométert kell gyalogolniuk, a legközelebbi boltig. A problémát bonyolítja, hogy 1980-tól 64-ig 20 százalékkal nőtt a megyében az áruforgalom, s a hálózat fejlesztése nem tartott lépést ezzel az ütemmel. A tárgyalás során arra a megállapításra jutottunk, hogy a nagyobb településeken legcélszerűbb olyan áruházakat létrehozni, amelyekben mindent meg lehet vásárolni. Az ilyen áruházaknak nagyobb az „átbocsájtó” képessége, alkalmas arra, hogy meghonosuljanak az új kereskedelmi formák. Ami a kereskedelmet Illeti, a legsúlyosabb gondok a raktározás területén vannak. Az Állami Áruháznak nincs bútorbemutató terme, a MÉK nagy veszteséggel, több mint húsz helyen tárolja áruit. Észszerűnek az látszik, hogy a boltok melletti raktárakat javítsák, illetve a boltok mehett hozzanak létre raktárakat. Így kisebb a szállítási költség, gazdaságosabb a kereskedelem munkája. Ezzel- kapcsolatban, s a gondok megszüntetése érdekében eljártunk a Belkereskedelmi Minisztériumnál, a SZöVOSZ-nál, és az Országos Tervhivatalnál is. Előterjesztést készítünk — Tolna megyével együtt — az országgyűlés kereskedelmi állandó bizottsága elé is. Azért Tolna megyével, merrtbít hasonló gondok vannak. Sürgősen segíteni kell a salgótarjániak tüzelő ellátásában Is. Megszűnt számos régi Tüzép-teiep, csökkent a száma a kiadóhelyeknek is, s a jelenlegi Tüzép-telepen az átfutási idő — a rendeléstől számítva — mintegy harminc nap. Űj Tüzép telepet kell létesíteni, mert a jelenlegi helyzet nem tartható fent. Ezzel kapcsolatban jó magam interpellációt is intézek a belkereskedelmi miniszterhez. Számos kérdést említhetnék még. A képviselőcsoport foglalkozott a megyében történő szolgáltatásokkal. Ennek nyomán javult a hozom-viszem szolgálat a falun, s így ellensúlyozni lehetett a kisiparosok, illetve a ktsz-ek hiányát. — Személyesen fel- keresik-e Czottner elvtársit s menyéből? — Igen. Elég gyakran és nemcsak engem, hanem valamennyi képviselőt, úgy jönnek hozzánk, mint a képviselőhöz, s mint az emberhez. Keresnek lakás ügyben, gyerektartás. válás és sokféle személyes panasz kapcsán. Gyakran kopogtatnak • be hozzám a tsz-tagok is. Amiben kell. intézkedem. Sokszor azonban elég a meggyőző szó is. S van akinek meg kell mondani, hogy nine- igaza. A legtöbben ezt is megértik. Elmondhatom még, hogy a képviselők szoros kapcsolatot tartanak egymással, kölcsönösen elmondjuk tapasztalatainkat. Nagy segítséget jelent számunkra, hogy a megyei szervek támogatják a képviselőket, s ezáltal könnyebben megvalósul a választók érdeke. Hamarosan újból találkozunk a választókkal. Az országgyűlés után, képviselői beszámolókat tartunk — fejezte be nyilatkozatát Czottner Sándor, A balesetet szenvedett tsz-tagok védelme A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki az üzemi baleset, foglalkozási betegség, valamint meghatározott munkakörben gümökór miatt csökkent munkaképességű dolgozók védelméről. A rendelet szerint a mező- gazdasági termelőszövetkezet köteles az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség miatt baleseti járadékban, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő tagját: a munkakörülmények módosításával elsősorban eredeti munkahelyén és szakmájában tovább foglalkoztatni, vagy más megfelelő munkakörbe, Illetve munkahelyre áthelyezni: más munka végzésére betanítani, vagy szakmunkásképzésben részesíteni, és ennek megfelelő munka végzésére áthelyezni; a taggal történt megállapodás alapján, a munkakörre meghatározott teljes munkaidőnél rö- videbb munkaidőben foglalkoztatni. A fepltieket a tsz az érdekelt tsz-tag kérésére teszi meg. Kérelem nélkül is köteles az intézkedést a tsz megfenni abban az esetben, ha a tag olyan munkakörben dolgozik, amelyben — egészségi állapotára való tekintettel —, jogszabály tiltja foglalkoztatásátHa a tsz-tagnak az. üzemi balesetből eredő munkaképesség csökkenése a 36 százalékot eléri, vagy meghaladja, a közös munkából származó jövedelmét ki kell egészíteni. A kiegészítő jövedelmet a közgyűlés állapítja meg. A kiegészítő jövedelmet évenként felül kell vizsgálni és a tag munkaképességében bekövetkezett változáshoz képest — közgyűlési határozattal —, módosítani kelL Nem állapítható meg kiegészítő jövedelem, ha az üzemi balesetet szenvedett tag a neki felajánlott munkakört —. bár annak ellátáséra orvosi vélemény szerint alkalmas—, nem fogadja el, illetőleg a részére biztosított betanítást, vagy képzést alapos ok nélkül nem veszi igénybe. A rendelet részben már hatályba lépett, részben 1966. január 1. napján lép hatályba. A szocialista brigádok Ne egy kaptafára E gymagában a termelési vállalások teljesítése még nem jogcím a szocialista jelző viselésére. Nem, hiszen ez a mozgalom többek között azért is magasabb szintű a korábbi versenyformáknál, mert feltételként szabja meg a tanulást, a művelődést, mely nélkül nincs előrehaladás sem a termelésben, sem pedig az új gondolatok széleskörű elterjesztésében. Ügy is szoktuk mondani: ez a mozgalom a gyakorlatban egyesíti a munka és a művelődés egymásra hatását. Mert a gyakorlat bebizonyította: esek a művelt ember képes korszerűen dolgozni, azaz a korszerű munkafelfogás, műn- kaerkölcs művelt emberek nélkül nem lehetséges. A művelődésnek igen sokféle formája lehetséges. Ez biztosítja azt, hogy elkerüljük a sahlonokat, ne engedjünk teret az egy kaptafára való megoldásnak és ezzel biztosítsuk az egyéni elképzelések széleskörű kibontakozását, azok ésszerű megvalósítását. Nemcsak a termelésben, de a művelődésben is új utakat kell keresni. Ezt példázza többek között, hogy ma már vannak olyan brigádok, amelyek a nyolc osztály elvégzésével nem elégednek meg, a középiskolai bizonyítvány megszerzését tűzték ki célul. Ezeknek a brigádtagoknak száma még nem nagy, de jelzi a fejlődés helyes irányát Az Acélárugyárból 97-en, a Tűzhelygyárból 20-an járnak középiskolába. A bányaüzemeknél 600-an, az Öblös- üveggyárban 33-en fogtak könyvet a kezükbe, hogy új ismereteket szerezzenek. De legalább ilyen fontos a szakmai tudás rendszeres, céltudatos bővítése. Ezt felismerve sokan vállalkoznak a második szakma elsajátítására. A Berceli Gépállomás 15 traktorvezetője már g motorszerelői képesítést is megszerezte. Az Öblösüveggyárban és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a különböző szakmunkások, közép- és felső szinten bővítik szakmai ismereteiket. Az utóbbi helyen százan járnak brigádvezetői tanfolyamra, akiknek többsége a szocialista brigádokból kerül ki. A gazdasági, politikai, és kulturális ismeretszerzésnek más forrásai is sokat segítenek az általános fejlődésben. Az SZMT rendezésében 25 helyen, hat előadásból álló ismeretterjesztési sorozatot indítottak. A patronáló üzemek művelődési otthonokban, a bejáró dolgozók szálláshelyein, hangversenyeket, kultúrműsorokat rendeznek. Ennek hatásaként növekedett az érdeklődés, a művészetek iránt. E munka eredményeinek növelése céljából az öblösüveggyár, az Acélárugyár, a Nagybgtanyi Bányaüzem művelődési Otthonának vezetője, a brigádtagok véleménye alapján állítja össze az ismeretterjesztő előadások és jutalommű- sorok programjátNem mindegy azonban, hogy a színvonalas előadás milyen módszer segítségével jut el a hallgatókhoz. Általában a baráti hangú beszélgetések, az élményszerű előadások, és a „Kérdezz «*- felelek” esetek keltik fel az érdeklődést, késztetik véleményre a brigádtagokat. Jól szolgálják a mozgalmat, az olyan klubok is, ahol a szórakozás, művelődés, és a haszne: időtöltés különböző formáit jól összekapcsolják. E tekintetben követendő ez öblösüveggyár és a Balassagyarmati Művelődési Otthon tevékenysége. Az ismeretszerzésnek igen fontos és célravezető formája még a könyvolvavás. A választásban segítséget nyújt az SZMT könyvtára által ösz- szeállított jegyzék. Egyébként van miben válogatni az olvasni vágyóknak. A megye 70 szakszervezeti letéti könyvtárában az elmúlt időszakban 63 ezer könyvet kölcsönöztek ki. Több brigádban egy-egy könyv elolvasása után vitát rendeznek, s ilyen formában is fejlesztik esztétikai érzéküket. A kétségtelen fejlődést azonban minden áltatás nélkül ki kell mondani: a legnagyobb elmaradás, pótolni való, a tanulásban mutatkozik: Ennek több oka van. Egyes bányász-brigádok például kijelentik: „Inkább a számunkra előírt szénmeny- nyiség dupláját termeljük meg, csak tanulni ne kelljen” Ilyen véleményekkel találkozunk a Síküveggyárban is. Másutt viszont nem biztosítják a feltételeket. Ez történt az Acélárugyár TMK üzemében. A Pataki és Hőnyik brigádok ezért nem tudták teljesíteni ilyen Irányú kötelezettségüket. Nehezíti ennek a munkának eredményességét az is, hogy a beiskolázás előkészítése nem találkozik a vállalások megtételének időpontjaival s ezért az Igények és Tiriliesi figyel mentető ••• A TIRIBEHI BÁNYÁSZOK panaszt emeltek Bódi Istvánra, fiatal bányamesterükre. Azzal vádolják, hogy magatartása durva, embertelen. Semmibe veszi a tapasztalt emberek véleményét. Azokét is, akiktől tanulta a bányász mesterséget. Aki tiltakozik, azt megfenyegeti. A pártalapszervezet taggyűlésén a neki címzett bírálatot visszautasítja és a bírálót, beosztásánál fogva anyagilag hátrányos helyzetbe juttatja. Ezt mondják... A bányamester fiatal, alig harminc éves. Özd környékéről került a szénmedencébe. Két évet, ha dolgozott a föld alatt, bányász technikumba került, és ennek elvégzése után lett bányamester. A bányánál ez nagy karriert jelent. Ha az emberek panasza igaz, akkor a bányamester súlyosan vétett és visszaélt azzal a bizalommal, amelyet éppen a bányászoktól kapott. A BÁNYAMESTER a főmérnök társaságában éppen a bányából jött fel. A külszíniek jókedvűen szorgalmas- kodtak a szép őszi időben. Délben, amikor a bánya két vezetője komor ábrázattal kilépett a kasból, elrepült a külszínen dolgozó emberek jókedve. Aki tudott bújt előlük. Nem ók nélkül. A két ve* zető az irodában mérgesen dobálta le magáról a sáros holmit Zörgették a telefont, embereket rendeltek maguk elé. Egymásután ketten is érkeztek. A szállítási felvigyázó és a fatelep vezetője. Sápadtak voltak, szemükben félelem. A szállítási mestert az üres csillékért, a fatelep vezetőjét a fáért vonták felelősségre. Az ürest is a fát is a bányába kellett volna szállítani, amit elmulasztottak. A szállítási felvigyázó, aki régebben pártmunkás volt és már a nyugdíjét várja, tiltakozott. — Elnézést, ha nincs üres, honnan vegyek. Csak annyit szállíthatok, amennyi van. — A kutyaszentségit, nekem ne beszéljen...! Vén mulya! — harsan a válasz. Aztán a fatelep vezetője következett. Már a folyosók, de az udvar is zengett a kiabálástól. A két ember megalázva, szégyenkezve lépett ki az irodából. Egy előszobában a nyitott ajtón keresztül hallgattam ezt a furcsa intermezzót. Indultam a két porig sújtott emlehetőségek nem kerülnek összhangba. Kísért a sablon is. Gyakran szerepel a mozi és színházlátogatás, illetőleg egy-egy könyv elolvasása, holott a brigádtagok különböző műveltsége nagyobb differenciáltságot követel. A kényelmességre, a sablonra, az alacsony szintű igények megfogalmazására csábít az is, hogy a felajánlások megtételénél igénytelenek a brigádtagok, s ezt bizony gyakran szentesítik a Szakszervezeti bizottságok. E nnek káros hatását felismerve, az Acélárugyárban ma már felülvizsgálják a tanulással kapcsolatos elképzeléseket és ha a vállalás nem megfelelő, módosítás céljából visszaadják. Ennek jogosságát persze nem minden brigád ismeri el. Mégis ezt kell tenni, ez az egyedüli .járható út. A meggyőző szó szükségességének. fontosságának elismerése mellett,., határozottan ki kell "mondani: a kulturális vállalás nem teljesítése ne legyen bocsánatos bűn az értékelésnél, Legyen legalább olyan döntő, mint a terv nem teljesítése, a fegyelmezetlenség, vagy a balesetek alaknl ása. Mert mindenféle engedmény csak kárt okoz a mozgalomnak, de a résztvevők tekintélyének is. Murányi László bér után, amikor a bányamester rámszólt: — Tessék, maga mit akar? Hirtelen nem tudtam, mit mondjak. Hiszen éppen eleget hallottam. Egy ötletem támadt: — Mi a véleménye a szállítási felvigyázóról? Rámnézett, kutatott, hogy ki lehetek. De nem kérdezett, mintha méltóságán alulinak tartaná. A bányamester arca sápadt. Még a szénpor is rajta van. A szája remeg, kinéz az ablakon, mintha egyedül volna. Egyik felével felül az asztalra, cigarettára gyújt és nagy erővel szívja, hogy jusson a füstből minden porcikájának, — Semmi... Nincs tekintélye, megszerezni sem tudja.., — leszáll az asztalról, jelezve, hogy menni készül, nincs több mondanivalója. • UTOLÉRTEM A szállítási mestert. Mondom neki, hogy elégedetlenek a munkájával. Előveszi gondosan vezetett munkakönyvét, igazolja, hogy ami a feladata, azt pontosan teljesítette. ■— Nem ez a dolog lényege. öreg vagyok, gyenge a védekezésre. És nehány hónappal a nyugdíj előtt jobb hallgatni. Beszélek a szállításnál az egyik párttag munkással, és kérdem milyen ember a szállítási mester? Nagyon határozottan vallja, hogy rendes, szorgalmas, munkatársait tiszteletben tartó vezető. — Miért engedik, hogy a bányamester így beszéljen vele? — Itt mindenkivel így beszélnek. .. — Taggyűlésen miért nem tiltakoznak?... — Mert akkor rosszabb beosztásba helyezik az embert.. Beszéltem egy másik párttaggal is, Azt mondta, ha megígérem, hogy a neve nem kerül a nyilvánosságra elmondja, hogy a taggyűlésen, termelési tanácskozáson már elmondták: elromlott a fatelepi tűzcsap, javítsák meg, mert ha tűz keletkezik, abból nagy baj lehet. Szóltunk, hogy az omlasztáskor ne hagyják bent a drága fát mentsék meg... Azt felelték, nincs, aki kiszedje. Nem sokat jelent, mit mond az ember. Termelni minden áron, ez itt a fontos. Elmondták később, hogy a szállítási felvigyázót is azóta bántják, alázzák, amióta az egyik taggyűlésen szót emelt, a rossz munkaszervezés ellen. A szakszervezeti bizottság elnöke, amikor megkérdeztük mi a véleménye a vezetők és a dolgozók kapcsolatáról, ri* adtan széttekintett, hogy a kérdést nem hallja-e valaki? A válasz is esak ennyi volt. — Erre a pártvezetőség tud majd választ adni... A PARTVEZETŐSÉG a napokban foglalkozott a bányamesterrel, Magatartásáért elmarasztalta. Remélhető, hogy Bódi István megérti: változtatnia kell viselkedésén. Annál is inkább, mert azokkal szemben goromba durva, akik felnevelték és módot adtak neki a tanuláshoz. Nem volt tehát alaptalan a tiribesi bányászok panasza- De vajon nem lett volna helyesebb, ha a pártszervezet a panaszt megelőzve, korábban és erélyesebben fellép a helytelen magatartással szemben, és őrködik azon, hogy a félelem helyett érvényre jusson a párttagok véleménye? Hiszen a műszaki vezetőkre nagy felelősség nehezedik és a bányában rendet, fegyelmet kell tartani, de mindez elérhető, durvaság, embertelenség nélkül is. Bobál Gyula
