Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-10 / 268. szám

1065. november 10., szerda. NÖGRAD 3 Több mint egymillió forintos eredményjavulás Beszélgetés a Cserháti Állami Erdőgazdaság igazgatójával Befejezték a cukorrépa betakarításét Befejeztek a cukorrépa beta­karítását Nógrád megye ter­melőszövetkezeteiben. Az idén több mint 3_ezer holdon ter­meltek cukorrépát a közös gazdaságok, jó eredménnyel. A számítások szerint mintegy 160-180 mázsa cukorrépát ta­karítottak be átlagosan a termelőszövetkezetek egy-egy holdról. Ahol a tavaszi és a nyári árvíz nem tett kárt a növényben, ott ennél lényege­sen jobb: 200 mázsa, vagy en­nél is magasabb a holdankén- ti átlagtermés. A termelőszövetkezetben most mindenütt a cukorrépa fogatok, a termelőszövetkezt « tagok. Az idén a legtöbb ter­melőszövetkezetben azt a gyakorlatot követték, hogy mint általában a kapásoknál, a cukorrépánál is a családi művelést honosították meg. így a cukorrépa betakarításá­nál, s most a szállításnál is rész tvesznek a munkában a családtagok. * Kedvezmény képesítés nélküli szakembereknek A földművelésügyi minisz­ter kiegészítő rendelete lehe­tővé teszi, hogy a szakembe­rekre vonatkozó kedvezmé­nyekben részesüljenek a tsz* elnökök, valamint az előírt képesítéssel nem rendelkező szakmai vezetők is. Az elbírá­lás a járási tanács előter­jesztési alapján történik, a megye rendelkezésére álló pénzügyi előirányzat terhére. A kedvezmény nyújtásának feltételei: elnökök esetében a kivételes méltánylást érdemló körülmények. Szakmai veze­tők esetében a kedvezmény nyújtására akkor tehetó elő­terjesztés. ha a szakmai ve­zető a szükséges képesítés megszerzése érdekében tanul­mányokat folytat és a soron- lévő vizsgáit letette, vagy ha ilyen tanulmányok folytatása tőle a 45 évet meghaladó életkora miatt nem várható. A kedvezmény nyújtásának feltétele még az is. hogy az elnök, Illetőleg szakmai veze­tő hosszabb Ideje kiváló gya­korlati eredménnyel működik a tsz- ben, s további munká­jára a tsz-gazdaság megszi­lárdítása érdekében szükség van. Az erdőgazdaságok október- tól-októberig számolják a gaz­dasági évet Az erdészek úgy mondják, hogy nekik szep­tember 30. a szilveszterük és október 1. az újévük. Novem­ber elején, mint minden más évben, most is elkészült az erdőgazdaság számadása, a mérleg. Ebből az alkalomból felkerestük Lovászi Gyulát, a Cserháti Állami Erdőgazda­ság igazgatóját, hogy tájékoz­tasson bennünket egy nehéz esztendő munkásságáról. KÉRDÉS- Milyen tervl’eladatokat kap­tak az erdőgazdaság dolgozói és milyen eredményekről szá­molnak he a mérleg adatai? / VÁLASZ: Vállalatunk fel­adatai több éve olyanok, hogy kénytelenek vagyunk vesz­teségre tervezni. A letelt gaz­dasági évre is 1,2 millió fo­rintos veszteség szerepelt ter­vünkben. Mégis minden ed­digi évnél nagyobb ered­ményjavítást értünk el. Mind­össze hétezer forint hiányzott ahhoz, hogy veszteség nélkül zárjuk az évet, tehát ered­ményjavulásunk pontosan egymillió 193 ezer forint. Csaknem két százalékkal ja­v-ült a költségszint is. KÉRDÉS: Minek köszönhetik a szép eredményt? VÁLASZ: Ebben is, mint minden gazdasági eredmény­ben, több tényező hatott Én fontossági sorrendben e%ő helyre sorolom azt a készsé­ges odaadást amely a Köz­ponti Bizottság decemberi ha­tározatának megvalósításá­ban megnyilvánult. Amikor megismertük a határozatot s az erdészetek pártalapszerve- zetei részletesen megtárgyal­ták, lényegében új terv is született Valamennyi erdé­szet erdészkerület a mennyi­ségi tervek túlteljesítésére és az önköltség további két szá­zalékos csökkentésére tett fel­ajánlást Elsősorban a fel­ajánlás következetes végre­hajtásának köszönhetjük, hogy a szokottnál sokkal viszontag­ságosabb évben Is teljesíteni tudtuk tervünket, pénzügyi mutatóink pedig igen jól alakultak. KÉRDÉS: Sike­rült-e részleteiben is teljesíteniük mind- azamit új. feszí­tett tervükben célul tűztek ki? VÁLASZ: Sajnos csak ál­talánosságban teljesítettük a tervet. Az állandó esőzés, a járatlan utak lehetetlenné tet­ték, hogy a faanyagmozgatást és szállítást is tervszerűen vé­gezzük. Ez viszont értékesíté­si tervünk maradéktalan meg­valósítását akadályozta meg. Ettől függetlenül dicséret il­leti az erdészeket, erdei mun­kásokat azért az erőfeszíté­sért, amelyet a szállításokban fejtettek ki. A szállítás ugyan­is kétszeres erőfeszítést, min­den eddiginél céltudatosabb szervezést igényelt Hiába szereztünk be további két UNIMOG-ot hiába gépesítet­tük a szállítást hiába cserél­tünk ki huszonnégy selejtlo- vat és növeltük a szállítóka­pacitást tíz lófogattal, ha em­ber, gép és ló csak fél terhe­léssel tudott megbirkózni. Volt olyan eset hogy a ki­lencven lóerős Dutra sem bír­ta rendeltetési helyére szál­lítani a megrakott pótkocsit, mert kiszakadt a vonórúd, tönkrement a pótkocsi a ven­dégmarasztaló szügyig érő sárban. Igyekeztünk úgy szervezni a munkát, hogy amikor az időjárás éppen kedvezett minden erőt a szál­lításra összpontosítottunk. Sajnálatos, hogy az AKÖV nem mindig biztosította ilyen esetben a szerződésileg lekö­tött szállítóeszközöket és több felterhelőnk munka nélkül maradt Mert ezeken a vasár­nap és ünnépnapon végzett szállításokon még a fakiter­melők és az erdészek is ra­kodtak. KERDfiS: Mi hoz­ta mégis a szép eredményjavulást? VÁLASZ: A már említeti politikai okokon kívül hárorrt tényezőt tartok nagyon fon­tosnak. Az erdőművelésnél az állandó munkacsapatok létre­hozása hozott minőségi és mennyiségi változást. Az er­dősítő munkacsapatok száz hektárral több erdőt telepí­tettek, mint amennyi a ter­vükben szerepelt és a mun­kák minősége igen jó. A na­pokban küldjük el éppen a három legjobb erdősítő mun­kacsapatot kétnapos csehszlo­vákiai jutalomkirándulásra. A fagyártmány termelésben a kettős műszakok beállítása vezetett a terv nagyarányú túlteljesítéséhez. Ez a két ok is magyarázza, miért éppen az erdőfelújítás, erdőtelepí­tés és a fagyártmány termelés hozta a legtöbbet a konyhára. Harmadik javító tényezőnek az új technológiák következe­tes bevezetését tartom. Ezál­tal értük el, hogy az alkalmi munkások létszámát mintegy kétszázzal csökkenteni tud­tuk. Ez önmagában is csök­kenti az önköltséget, nem szólván arról az előnyről, hogy sok erő, energia szaba­dult fel, amelyet addig a nagyfokú munkaerőhiány miatt munkás-toborozásra, szerződtetésre kellett fordí­tani. Minden ágazatban ke­vés az olyan dolgozónk, aki nem szolgált rá a dicséretre. KÉRDÉS: Meg lesz-e a jutalma a szép igyekezetnek? VÁLASZ: Minthogy részle­teiben nem teljesítettük a ter­vet, az idén élüzemkitünte- tést aligha kap a gazdaság. Viszont a jó munka jutalma az idén sem marad el. Dol­gozóink kétheti fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedés­re számíthatnak, s csaknem ekkora összeget tesz ki a fő­igazgatósági prémium és aa igazgatói jutalom is. Akik ön- feláldozóan szembeszálltak az időjárás nehézségeivel, akik egész éven át becsülettel, fe­gyelmezetten helytálltak, azok a jutalmazásból sem marad­nak ki. KÉRDÉS: Milyen a gazdaság új terve? VÁLASZ: Bizonyára fur­csán hangzik, amit mondani fogok: a korábbi veszteséges tervekkel szemben az Idén hárommillió forintos nyere­séggel hagyták jóvá tervün­ket Nehéz terv, de nem ir­reális. Az idén ugyanis jóval nagyobb mennyiségű faanya­got kell kitermelnünk a szo­kottnál, ez viszont lényegesen növeli a bevételt Én bízom abban, hogy az erdőgazdaság dolgozói az új megnöveke­dett feladatnak is becsülettel helytállnak. L. Gy. A szocialista brigádmoz­galmat megyénkben a bányászok, vasasok és építőmunkások indították hódító útjára. A kibontako­zás a második ötéves terv idejére esik. Míg 1960-ban háromszázhartnincegy brigád 2680 fővel versenyzett a megtisztelő címért, addig ma már 1120 munkáskollektíva 11300 tagja tűzte maga elé a hármas jelszót: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni — megvalósítását. Ami a termelést illeti, eb­ben az esztendőben alapve­tő fordulat következett be. A kollektívák nem a meny- nyiségi eredmények hajszo­lására törekednek, hanem egvre jobban tért hódít ná­luk a minőségi szemlélet. En­nek megfelelően arra vállal­koztak, hogy a legészszerűbb módon segítik a minőségi kö­vetelmények teljesítését. En­nek eredménye jól tükröző­dik a minőség növekedésé­ben, a selejt csökkentésében, az exportálható termékek mennyiségének emelkedésé­ben. Ez a változás tovább erősíti azt a kapcsolatot, amely a munkás és vezetője között eddig is kialakult. So­kat segít annak felismerésé­ben, hogy munkás és műsza­ki egyformán felelős a tár­sadalom fejlődéséért Ez hoz­za magával azt az új vo­nást is, mely a szocialista hrlgádtagokat alapvetően jel­lemzi: nagyobb megbecsülés­sel, tisztelettel közelednek egymáshoz, tudják. hogy egyik segítsége nélkül a má­sik nem juthat előbbre. Te­liét nem egvmás rovására, hanem egymást segítve kí- vánlák önmaguk és a társa­dalom jobb életét megterem­teni. Amikor így cseleksze­A szocialista brigádok A fejlődés úttörői nek. új módon dolgoznak, új erkölcsi normákat állítanak fel, s ez növeli cselekvőkész­ségüket A Tűzhelygyárban Telek István brigádja 0,12 százalék­kal csökkentette a selejtet A TMK dolgozói pedig a szocialista műhelyeim eléré­sét tűzték célul. Az Acél­árugyárban Antal Gyula ko­vács-brigádja 3 ezer kilo­gramm hasznos hulladék be­dolgozásával 11 ezer forin­tot takarított meg, A Nóg­rád megyei Fémipari Válla­lat szocialista brigádjainak jó része van abban, hogy az általuk gyártott termékeket könnyen el tudják adni a piacon. A forgácsoló mű­helyben dolgozó női brigád nevéhez pedig jelentős költ­ségcsökkentés fűződik. A sí lgótarjáni bányagépgyártók. Ígéretüknek megfelelően csak kifogástalan terméket szállí­tanak mind a külföldi, mind pedig a belföldi megrende­lőknek. Hasonló fejlődésnek lehe­tünk tanúi a közlekedésben, és a mezőgazdaságban. A 2-es számú AKÖV salgótarjáni főnökségén a nyolc szocialis­ta elmért küzdő brigád 23 ezer liter gázolajat takarított meg, 41 ezer forint értékben. Az állami gazdaságokban is a szocialista brigádok a szószólói és megvalósítói a jól bevált termelési eljárá­soknak. Ennek eredménye­ként a Magyamándori Álla­mi Gazdaság sertéstelepe nyolc hónap alatt egymillió négyszázezer forint tiszta nye­reséget hozott. Egyébként az összes gazdaságokban a fel­ajánlások teljesítése során négymillióval csökkentek a termelési költségek. Mindezek jól bizonyítják: a brigádok megállják a he­lyüket, érzik és tudják, hogy számítanak rájuk. Nem mun- kassztárok, akiknek a keze alá dolgozik még sokszáz em­ber, hanem önállóan dolgo­zó, tevékenykedő kollektívák, akik a vezető szemével, eszé­vel is dolgoznak, akik ugyan nem mentesek egyes embe­ri gyarlóságoktól, de attól mindenképpen szabadulni igyekeznek. Ez az igényesség tükröző­dik abban is, hogy az üzemi vezetéstől körültekintőbb munkát kívánnak a terme­lési terv végrehajtásához szükséges előfeltételek meg­teremtésénél. Bátran szóváte- szik az üzemi élet fonáksá­gait, és tarsolyukból bősége­sen árad a sok életre való ötlet, javaslat. Példát mutatnak az óvó­rendszabályok betartásában, de sokan bebizonyították, hogy lehet balesetmentesen dolgozni. Ügy vigyáznak egy­másra, mint a megértő test­vérek, igaz barátok, számos újításuk pedig megkönnyíti a nehéz fizikai munkát, védi munkástórsaik egészségét, tes­ti életét, épségét. Mindezek növelik tekinté­lyüket ugyanakkor olyan er­kölcsi tőkét kovácsolnak ma­guknak, amely feljogosítja őket arra, hogy a közös kasz- szából többet vegyenek ki, mint mások. Amikor ezt a sokat hangoztatott igazságot kimondjuk, senki sem veheti rossznéven, ha a hiányossá­gokat is szóvótesszük. Saj­nos még nem minden bri­gád teljesíti felajánlását Emiatt például a Tűzhely­gyárban gyáregységi szinten nőtt a selejt, gyakoriak a minőségi panaszok. A Sík­üveggyárban ugyancsak a selejt csökkentése okoz nagy gondot A bányászatban még nem mindenütt értették meg: csak jóminőségű szénre van szükség. Az építőiparban is bőven van tennivaló. A Pécs- kő utcában átadott két to­ronyháznál a minőségi rek­lamáció értéke meghaladja a kétmillió forintot Ezek a példák Is azt mu­tatják, hogy a mérce hol­nap, s az azt követő idők­ben a jelenleginél nagyobb lesz. Ezzel számolni annyit jelent, mint a jövőbe tekin­teni. Szükség van erre az előrelátásra azért is, mert az évvégi hajrában nem sza­bad elfeledkezni a jövő év zökkenőmentes előkészítésé­ről. Ennek biztonságáért igen sokat tehetnek a szocialista brigádok. A jövő évi feladatok alap­jában véve változatlanok. Az eltérés csupán annyi, hogy még jobb terméket, még több exportképes árut, még több GAZDASÁGI .FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI güBBii Hatáskör és felelősség a gazdasági életben A felelősség fogalmát így körvonalazza az Üj Magyar Lexikon: „kötelezettség, amely­nek alapján valaki, vagy va­lamely testület valamiről szá­mot adni tartozik”. A stílusá­ban száraz, de jogászi pontos­ságú megfogalmazás a fele­lősségnek éppen azt az elemét hangsúlyozza, amelyet a köz­vélemény is a legfontosabb­nak ítél: felelősséggel tartoz­ni, tehát számot adni. Innen már csak egy lépés a felelős- ségrevonásig, amely a szám­adás során feltárt hibákért, a felelősséghez kapcsolódó kö­telezettségek megszegéséért jár. Jogi és köznapi nézőpontból vizsgálva a felelősség fogal­mát, itt már lezárulhat a kör; aki felelős — az kötele­zett valamire, s ha nem tel­jesíti, mulasztása arányában felelősségre vonják, elmarasz­talják. A gazdasági felelősség értelmezése ennél azonban sokkal tágabb, jóllehet, ma­gában foglalja az iménti jo­gi körvonalazást is. A gazdasági élet a közna­pinál sokkal szélesebbre tá­gítja a felelősség határvona­lát, mert itt a teljesítés ob­jektív feltételeit is gondosan figyelembe kell venni. E fel­tételek vállalatonként, mun­kahelyenként különbözőek, de lényegük egyetlen szóval ki­fejezhető: hatáskör. Mtért említettük a feltéte­lekről szólva az „objektiv” szót? Sokan a gazdasági élet­ben tanúsítandó felelősséget teljes egészében tudati ténye­zőkre, a gazdasági szakembe­rek ilyen vagy olyan tulaj­donságaira szűkítik le, s az eredményeket, hibákat kizá­rólag a felelősségérzetre, il­letve a felelősségre vezetik vissza. Természetes, hogy ezeknek is rendkívül nagy szerepük van, hiszen gyakran szinte hajszálra azonos kö­rülmények közepette, az egyik vállalat, vagy műhely jól, a másik rosszul dolgozik. A célravezető, tudományos elemzésnek azonban magában kell foglalnia a felelősség sze­mélyektől független gazdálko­dási feltételeit, magyarán: a hatáskörök tartalmi, lényegi törvényszerűségeit is. új gyártmányt kell előállíta­ni az eddiginél olcsóbban és gazdaságosabban. Mind­ezt az emberért, az ember ja­vára. Ennek érdekében a jelen­leginél több gondot fordíta­nak a munkafegyelem meg­szilárdítására, sürgetik azok­nak felelősségre vonását, akik­nek a jő szó nem használ. Vizsgálódásaink azonban arra is fényt derítettek, hogy a szocialista brigádokkal va­ló foglalkozás, a gazdaság­vezetők részéről ötletszerű. Emiatt gondjaikban, bajaik­ban sokszor magukra marad­nak. Ez készteti őket arra a megjegyzésre: ... ne csak akkor jöjjenek hozzánk, ami­kor akarnak valamit, hanem máskor is. Ez talán azt je­lenti. hogy valamilyen meg­különböztető eljárást kíván­nak maguknak? Nem! Mun­kájuk után, keresetük a legjobbbak közé tartozik. Az erkölcsi elismerésnél viszont vannak tennivalók. Egy ré­gi fájó kérdés, a több évre szóló kitüntetési rendszer be­vezetésével megoldódott, és ezt örömmel vették a brigá­dok. Hát akkor miért van czfikcég a gazdaságvezetők fo- kc■ _jttahb segítőkészségére ? A-ért. mert a brigádok tudiák, hoev a meg­levő technika jó fel- használása, több olyan prob­lémát vet fel, ami meghalad­ja erejüket, képességüket, viszont ők segíteni akarnak. A munkát könnyítő észrevé­telekben, a szervezettebb munka kialakításában kémek több támogatást, hogy ne csak 39 százalékuk, hanem ennél jóval többen viselhes­sék a szocialista címet. Murányi László Mit jelent nálunk a szo­cialista népgazdaságban a gazdálkodási felelősség, mire irányul, mi a célja? Tömören: hatékony, eredményes gazdál­kodás a társadalmi tulajdon­nal — a közösség, a társada­lom javára! Ez a cél és ez a társadalmi érdek áru és pénz­viszonyokon keresztül, a gaz­dálkodók és a gazdálkodó egységek közvetlen, személyes érdekeltségének „áramkörein” át érvényesül, tehát társa­dalmi érdek nem valósul meg automatikusan. Éppen ezért nem elegendő a „felelősség­mulasztás—büntetés” jogi vo­nalvezetést alkalmazni, hiszen így csak „jó” rendeletekre — és „jó” büntetési formákra — lenne szükség a cél elérésé­hez. Valójában a gazdálkodás nem képzelhető el bizonyos manőverezés, kockázatválla­lás, a különböző változatok közötti választás, tehát olyan hatáskörök nélkül, amelyek erre tág teret engednek. Ezt pedig nem lehet mindenütt érvényes sablon-szabályokkal megteremteni. Az önálló, valóban felelős hatáskörök kialakítása — amihez szorosan kapcsolódik a csupán legfontosabbakra korlátozott, ezért hatékonyabb felső irányítás —, mint isme­retes, már megkezdődött. Ide sorolható az ipar átszervezése, a nagyvállalatok kialakítása, amely nemcsak a termelő- eszközök honcentrálását cé­lozta, hanem a jogok, hatás­körök decentralizálását is azokhoz, akik a feladato­kat végrehajtják, s akik felelősek is ezért. Az át­szervezést megalapozó kor­mányrendelet három típusa vállalati szervezetet alakított ki: a miniszter, vagy a tanács irányításával működő ipar- vállalat, a miniszter irányí­tásával működő nagyvállalat és a tröszt irányításával mű­ködő nagyvállalat. A hatáskö­rök ilymódon közelebb ke­rültek az érdemi gazdálko­dáshoz és ez jelentős előrelé­pés. Az első lépéseket to­vábbiak is követik. A gazda­ságirányítási rendszer átala­kítását célzó munka kereté­ben külön bizottság tanulmá­nyozza azt a problémát: mi­ként illeszthetők jobban a vállalatok a népgazdaság egé­szében, milyen legyen kap­csolatuk az állami szervek­kel és egymással — s ez a program lényegében a fele­lősség, illetve a hatáskörök tudományos elemzését foglal­ja magában. Természetesen nem várható minden „felülről”. A valóban felelős — mert gazdálkodási lehetőségeket nyújtó — ha­táskörök kialakítására a vál­lalatok kapuin belül is sok még a kihasználatlan lehető­ség. Tábori András Pótolják a takarmány­veszteséget (Tudósítónktól) A drégelypalánki Szondy György Tsz sem kerülte el az Ipoly-menti szövetkezetek sorsát: rétjei egész éven át víz alatt állottak s így a tsz egyik főgondja, hogyan biztosítsa a téli takarmány- szükségletet. Hiszen nemcsak kaszálni, hanem legeltetni sem tudtak az árvizek miatt. A tsz vezetői mindent elkö­vetnek, hogy takarmány ki­esést pótolják. Száz hold zöldtakarmány termését takarították be és amit csak lehetséges, besilóznak. A törek nagy részét is felta- karmánvozták és a még meglévőt félretették takar­mánynak. Még a szalmát is takarmányozásra tartalékol­ják és ennek érdekében a legkisebbre korlátozták a szai makiosztást. Szalmát csak kivételes esetben, mégpedig, szalma zsák tömésre adnak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom