Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-07 / 266. szám

2 NÖGR ÁD 1965. november 7. vasáman.' Moszkvai tudósítás Indonéziai helyzetkép Tüntető kommunista asszonyokat gyilkolt a hadsereg Gyakorlatilag az egész országban betiltották az lKP-t — „Ádáz Kína-elienes kampány“ A Vörös téren díszegyenru­hában vonulnak el a katonai akadémiák hallgatói, 20—25 éves délceg férfiak, szemük­ben a félelmet nem ismerés tüze, A moszkvai november 7-e a díszszemle nézői között találja Paula Eleket, Hunya Istvánt, Németi Lajost, Ágoston Ignácot, és a ma­gyar veteránküldöttség többi tagját. Ok is ennyi idősek voltak, amikor Petrográdban és Moszkvában az Októberi Forradalom győzelméért har­coltak, amikor a polgárhábo­rú frontjain százszorosán je­lesre vizsgáztak proletár in­ternacionalizmusból. A szovjet állam, a párt és a nép megbecsülésének ne­mes megnyilatkozása volt, hogy éppen ezekben a napok­ban tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége a magyar interna­cionalistákat: dr. Münnich Ferencet Lenin-renddel, Ga­rasin Rudolfot és Révész Gé­záét a Vörös Zászló-renddel, négy magyar veteránt Vörös Csillag renddel és további 14 személyt a Harci érdemekért éremmel. Immár hetedik napja van Moszkvában a magyar inter­nacionalisták küldöttsége, Ré­vész Gézának, az MSZMP Központi Bizottság tagjának vezetésével. Igaz, a hétből két felejthetetlen napot Le- ningrádban töltöttek, ott, ahoi 48 esztendeje az Októberi Forradalom első lépéseit tet­te. Felmentek az Auróra cir­káló fedélzetére, megcsodál­ták az óriási hajóágyút, amelynek tüze új korszak beköszöntőt adta hírül a vi­lágnak. DJAKARTA (MTI) Az indonéz hadsereg egyTTí alakulata tüntető kommunista asszonyokat gyilkolt meg. A fegyveres erők sajtóosztálya szombaton a következő közle­ményt hozta nyilvánosságra: Solo közép-jávai városban a Gerwani, a kommunista nőszerve­zet néhány tagja kivonult az utcára és elállta az úttestet a páncélkocsikkal felvonuló katonaság elől. A felvonuló ejtőernyősök ek­kor — a hivatalos közlemény fogalmazása szerint — felkér­ték őket a távozásra, erre azonban az asszonyok nem voltak hajlandók. „Látván e makaes nő­ket, a katonák kénytele­nek voltak elvenni életü­ket" — fűzi hozzá a tájékoztató. A közlemény nem részletezi, ho­gyan gyilkolták őket halom­ra. A Pravda djakartai tudósí­tója helyzetjelentésében egye­bek között rámutat: Indoné­ziában arra összpontosul a figyelem, hogy miként ren­dezzék a Szeptember 30-a mozgalom problémáit. A kom­munista párt sorsát is ehhez a kérdéshez fűzik. Jelentős ez a kérdés annál is inkább, mert meg sem várva Sukarno elnök döntését, kommunista­ellenes elemek széleskörű ak­ciót kezdeményeztek a nem­zeti erők egyike ellen. Indonéziában országszer­te gyakorlatilag betiltot­ták a kommunista párt és több más balodall szervezet tevékenységét. Az AP-hírügynökség szerint az Indonéz Népi Tanácskozó Gyűlés (MPRS) — Indonézia legmagasabb szintű törvény­hozó testületé — gyakorlati­lag minden kommunistát ki­zárt tagjai sorából. Chaerul Saleh min iszterelnökhel yettea nyilatkozatában elmondotta, hogy az MPRS megakadályoz­za minden, a kommunista pár­tot képviselő tagját tevékeny­ségének ellátásában. Az indo­néz népi tanácskozó testület aleJnöke, Aidit, az IKP elnö­ke volt. A djakartai külügymi­nisztérium a diplomáciai képviseletekhez intézett körlevelében megtiltotta a követség! beosztottak­nak és családtagjainak Djakarta, illetve Djakarta környékének elhagyását. A tilalmat a minisztérium „a fennálló helyzettel" indokol­ja. PEKING: A szombati pekingi lapok azt írják, hogy a kínai-indo­néz viszonyt súlyosan károsí­tották a nemrég lezajlott in­cidensek- Beszámolnak róla, hogy „az Indonéz jobboldali erők, katonai egységek és huligánok felkorbácsol­ták a Kína-ellencs érzel­meket". A kínai lapok közük a kí­nai kormány tiltakozó jegy. zekét, amelyet a medani In­cidens, a kínai konzulátus meggyalázása miatt az indo­néz kormányhoz intézett. A sajtó közli az TJj Kína hír­ügynökség ezzel kapcsolatos jelentését, továbbá azt a részletes Űj Kína tudósítást, amely az indonéziai helyzet­képet vázolja fel ilyen cím alatt: „Ádáz Kína-ellenes kampány terjed Indonéziá­ban — Sukarno elnök a Kí­na-ellenes érzelmek fe’korbá- csolását szolgáló tevékenység megszüntetésére szólít fel.” A magyar veteránok láto­gatásával figyelmeseen foglal­kozik a szovjet sajtó, rádió, és televízió. Már a repülőté­ri fogadtatásnál jelen voltak a moszkvai televízió és a fimhiradó operatőrei, meg­örökítették a régi harcostár­sak találkozásának megindító pillanatait, Batov hadseregtá­bornoknak, a Varsói Szerző­dés fegyveres erői vezérkari főnökének beszédét. A Prav­da, a Krasznaja Zvezda nap mint nap tudósított a kül­döttség látogatásáról, közölte a Vörös-téri koszorúzásról ké­szült fényképeket. Amikor pedig a magyar internaciona­listák Leningrádban részt vet­tek a „három nemzedék” ha­gyományos találkozóján, ezt a moszkvai televízió segítségé­vel az egész országban köz­vetítették. A 37 tagú küldöttség 10 napot tölt a Szovjetunióban olyan időszakban, amikor az ünneplő Moszkva öt világ­rész küldöttségeinek ad talál­kozót. A magyar internacio­nalisták azonban a többi kül­döttségnél méginkább saját ünnepüknek tarthatják az Októberi Forradalom 48. év­fordulóját: harcoltak, vérüket ontották a miág első szocia­lista államáért, majd inter­nacionalista és hazafias köte­lességüket teljesítve küzdöt­tek a szocialista Magyaror­szágért. Pirityi Sándor Sz EMSZ-közgyíílés határozata Hdenről NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés pénte­ken este 90 szavazatta! 11 elle­nében és 10 tartózkodás mel­lett megerősítette a gyámsági bizottságnak Aden kérdésében hozott korábbi határozatát. A határozatot támogatták az af­ro-ázsiai, a latin-amerikai és a szocialista államok, ellene szavazott a nyugati katonai tömbök számos tagja: Anglia, az Egyesült Államok, Francia- ország, Kanada, Portugália, a Dél-Afrikai Köztársaság. Bel­gium, Ausztrália, Hollandia, Új-Zéland és Luxemburg. A közgyűlés felhívta a Biz­tonsági Tanács figyelmét az Adenben és a dél-arab protek­torátusokban kialakult veszé­lyes helyzetre. Mindezekért Angliát terheli a felelősség, mert fegyveres erőszakkal igyekszik elnyomni az Arab­félsziget déli részében kirob­bant nemzeti függetlenségi harcot. A közgyűlés követeli Ang­liától a rendkívüli állapot ha­ladéktalan felfüggesztését, a szabdságjogokat korlátozó tör­vények hatályon kívül helye­zését, a megtorló intézkedések és a katonai büntető expedí­ciók leállítását, a politikai fog­lyok szabadon bocsátását, sür­geti továbbá azoknak a sze- ítélik Angliát, amiért a teljes mélyeknek a hazaiengedését, függetlenség megadása he- akiket politikai tevékenységük lyett 1968-ban a nép támoga­tnia« száműztek. tását nem élvező bábkormányt A határozat szerkesztői él- akar hatalomra segíteni. habkabát a divat A Biztonsági Tanács ülése NEW YORK (MTI) A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén felszólította a Cipruson szemben álló fele­ket, hogy tanúsítsák a lehető legnagyobb önmérsékletet a helyzet rosszabbodásának meg­akadályozása érdekében. A felhívás nem hivatalos határozat eredménye, hanem általános egyetértés alapján született. A TASZSZ jelentése sze­rint a vitában felszólaló Fe­dorenko szovjet küldött saj­nálkozását fejeari ki amiatt, hogy ismét elmérgesedett a helyzet és újabb vérontásra került sor Cipruson. A szabadságharcosok októberi sikerei A pápa ötvenezer dollárt ad a vietnami háború áldozatainak megsegítésére A Guan Giai Phong, a dél­vietnami szabadságharcosok lapja összefoglaló jelentést is­mertet a partizánok októl<;ri harci sikereiről. A jelentés szerint a szabadságharcosok október folyamán a sáigoni bábkormány hadseregének öt elitzászlóalját, az amerikaiak három századát és 700 más amerikai katonát semmisítet­tek meg. A saigoni kormány­csapatok két másik zászló- alja és két amerikai század súlyos vereségeket szenvedett. A londoni Daily Wolker közlése szerint a Békét Viet­namnak mozgalom kérdőíve­ket juttatott el valamennyi skóciai bányába, hogy meg­tudja a dolgozók véleményét a vietnami kérdésről. Az Osservatpre Romano, a Vatikán lapja pénteki számá­ban a Nemzetközi Caritas felhívását közli a vietnami háború áldozatainak megsegí­tésére. A lap szerint VI. Pál pápa 50 000 dollárt adomá­nyozott a célra. A portugál parlamenti választások előtt Salazar rádióbeszéde Ara: 800.- — 1000,-Ft-ig. LISZABON (MTI) Salazar portugál miniszter­elnök pénteken este — a jö­vő vasárnapi parlamenti vá­lasztások előtt — rádióbeszé­det tartott. Ismeretes, hogy az egy hó­napja megnyílt választási had­járat elején 40 ellenzéki je­lölt jelentkezett, de nem sok­kal később 34-en bejelentet­ték, mégsem indulnak a vá­lasztásokon, mert Portugáliá­ban nincsenek meg a szabad választások biztosítékai. Foglalkozott Salazar a fél esztendeje orvul meggyikclt Delgado ellenzéki elnökjelölt személyével is. A továbbiakban mereven elzárkózott az elől, hogy ön­rendelkezési jogot adjanak a portugál gyarmatoknak. Mint a hírügynökségek megjegyzik, Portugália és a gyarmatok 23 millónvi lako­sából még egymilliónak sincs választójoga. E Gr Y HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Washingtont és Bonnt nyugtalanítja a szovjet—francia viszony javulása — Az amerikai külügyminiszter sajtóhadjáratot követel De Gaulle ellen — Wilson mégsem nyert időt Rhodesiában Az elmúlt héten a nemzet­közi közvélemény figyelme a korábbinál erősebben fordult Európa, pontosabban Francia- ország felé. Két esemény adott erre okot: a francia külügymi­niszter moszkvai látogatása és De Gaulle bejelentése, hogy jelölteti magát a decemberi elnökválasztáson. A két tényből ugyanis az következik, hogy a jelenlegi francia külpolitika a jövőben sem változik, sőt esetleg még erőteljesebb méreteket öltenek Párizs törekvései, amelyek az USA európai befolyásának csökkentésére irányulnak. Ezek pedig már eddig is gon­dot okoztak Washingtonnak, de méginkább Donnak, ahol a francia lépések egyre nagyobb nyugtalanságot váltottak ki. E körökben fokozott idegességet keltett a moszkvai tárgyalá­sokról kiadott szovjet—francia közög közlemény, amelyből ki­tűnik, hogy a két ország igán sok nemzetközi kérdésben azonos nézetet vall. így pél­dául abban, hogy „a vietnami események veszélyeztetik a békét”, és hogy „milyen ve­szélyt jelent a nukleáris fegy­vereik elterjedése", A hírma­gyarázók arra a következte­tésre jutnak, hogy az elkövet­kező időszakban még jobban, gyorsabban javulnak majd a szovjet—francia kapcsolatok és rendszeressé válik a két or­szág vezetőinek találkozása. De Gaulle-nak az a beje­lentése pedig, hogy indul az elnökválasztáson, megerősíti azoknak a véleményét, akik szerint a francia álláspont nem változik meg egyhamar. Nem csoda, hogy az elmúlt napok eseményei nagy felzú: dulást váltottak ki Washing­tonban. Olyannyira, hogy az eddigi francia—amerikai „hall­gatólagos tűzszünetet” igen éles és eléggé szokatlan táma­dás váltotta fel: Rusk külügy­miniszter összehívta az élvonal­beli amerikai újságírókat és felszólította őket, indítsanak sajtóhadjáratot De Gaulle el­len! Ez nem más, mint nyílt beavatkozási kísérlet a fran­cia belügyekbe és akció az el­nökválasztás befolyásolására. Ha lehet, még ennél is na­gyobb lárma kerekedett Bonn­ban. A nyugatnémet vezetők a francia—szovjet viszony ja­vulásában és De Gaulle kül­politikájában olyan mumust látnak, amely leghőbb óhajuk valóraváltását fenyegeti. Már­mint azt, hogy hozzájuthatnak az atomfegyverhez. A jelenlegi elképzelések szerint — ame­lyet az USA, sőt bizonyos fo­kig Anglia is támogat — a NATO úgynevezett sokoldalú atomhadereje lenne az a kis­kapu, amelyen át Bonn be­juthat az atom-arzenálba. Ezt viszont Franciaország és a Szovjetunió egyaránt ellenzi. Erhardék ezért most sür­gős akciókba kezdenek: Schrö­der külügyminisztert Párizsba vagy Londonba küldik, maga Erhard pedig Washingtonba utazik. Londont persze így vagy úgy, de aligha kerülik el, mert ha az angol—nyugatnémet vi­szony most nem is mondható a legrosszabbnak, Bonn fon­tosnak tartja, hogy legalább Anglia támogassa a NATO-n belüli törekvéseit Stewart an­gol külügyminiszter rövidesen Moszkvába utazik és Bonn — amelyet már annyi kellemet­lenség ért — szeretné legalább ezt az utazást kicsit „előké­szíteni" .,, Igaz, Londonban most ép­pen elég gond van. A rhode- siai helyzet korántsem úgy alakult, hogy Wilson szerette volna. Pedig az utóbbi na­pokban már wrgyon szerény tervei voltak: mindössze egy kis időt akart nyerni. A hét elején már-már úgy látszott hogy ezt Bikerült elérnie azokon a tárgyalásokon, ame­lyeket Rhodesia fővárosában folytatott. Nem kímélte magát: 120 politikussal beszélt na­ponta 17 óránál többet dolgo­zott Wilson és Smith állás­pontja között azonban csak az a különbség, hogy Smith a rhodesiai fehér kisebbségnek, maroknyi földesúrnak és tő­késnek akar függetlenséget Wilson pedig szeretné, ha Rhodesia megmaradna angol koronagyarmatnak. A bét többi eseménye közül erőteljes hangot kapott az USA-ban kibontakozó mozga­lom, amely a vietnami agresz- szió beszüntetését követeli. A gyarapodó tüntetések, felvonu­lások mellett most egy drámai esemény is felrázta a közvéle­ményt: Norman Morrison há­romgyermekes családapa, a Washingtoni hadügyminiszté­rium épülete előtt felgyújtotta önmagát, hogy önkéntes tűzha­lálával tiltakozzon a vietnami háború ellen. Bek Gyula Kedvező feltételek: 18 havi részlet 1OOO Ft előleg lefizetésével 1 éves jótállás ÍOOOO kin-ig Most vásároljon Danuvia motorkerékpárt! FIGYELEM! FIGYELEM! Generátorsalak minden mennyiségben díjtalanul kap­ható a Salgótarjáni öblösüveggyár Rákóczi úti salak­tárolójából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom