Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-07 / 266. szám
Püás omíe/Arim. egyesüljetek! MOSZKVA, NOVEMBER 1 AZ MSZMP NOGftAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVE. 26«. S7ÄM Alt A: 80 FILLER. 1965. NOVEMBER 1.; T \SARNAP Október fénye mind messzebbre világít Díszünnepség a Salgótarjáni József Attila Művelődési Otthonban Ahogy szerte az országban, úgy megyénk városaiban és falvaiban is a Nagy Október emlékének adóztak az ünnep előestéjén. Salgótarjánban a József Attila Művelődési Otthonban az MSZMP megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács rendezésében került sor díszünnepségre. Az elnökségben helyet foglalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Han- kó János, a megyei tanács vb-elnöke, Lipták Gyula, a BM Nógrád megyei Rendőrfőkapitányságának vezetője, Szoó Béláné, a Vöröskereszt megyei titkára, Szoó Béla, az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottságának első titkára, Szabó István, a megyei párbizottság osztályvezetője, Szalai Gáspár, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság első titkára, Hegedűs László, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság titkára, Hangonyi László, a Salgótarjáni Városi Tanács VB elnökhelyettese, Szőcs Gyula, az Acélárug-gár osztályvezetője, Varga Gyula, az Öblösüveggyár igazgatója, Nádasdi András, az SZMT vezető titkára, Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára, Bandúr Károly, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Seres Vladimírné, a Nötanács megyei elnöke. Az elnökségben helyet foglaltak még az Acélárugyár, a ZIM, az Öblösüveggyár kiváló dolgozói, közéletünk számos más képviselője. Részt vettek az ünnepségen szovjet és csehszlovák vendégek is. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Hegedűs László köszöntötte a résztvevőket, majd Szalai Gáspár mondott ünnepi beszédet. — Negyvennyolc esztendővel ezelőtt, orosz földön győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A világtörténelem első proletárforradalma nyomán olyan újtipusú állam született, amely új korszakot nyitott az emberiség sok évezredes történetében. Nyitánya volt korunk jellemző vonásának, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek. A nemzetközi méretekben folyó osztályharc szülötte a szovjet hatalom. Az Októberi Forradalom nemzetközi forralommá vált, elősegíti az egész világon a szocializmus győzelmét. Szalai Gáspár ezután így folytatta: — 1917. október 25-én a világ egyik legnagyobb országában a béke, a szabadság, az emberi jólét ügyének intézését a nép vette a kezébe. A világtörténelem legnagyobb eseményének jelentőségét, nagyságát, hatását az évek haladásával egyre nagyobbnak látjuk, egyre maradandóbb az a hőstett, amelyet a Bolsevik Párt vezetésével az orosz munkásosztály, az orosz nép legjobb fiai végrehajtottak. Az egész haladó emberiség ezt az ünnepi dátumot köszönti. Első hírnöke volt annak, hogy valami végérvényesen és visszavonhatatlanul megváltozott az emberiség történetében. A győztes szocialista forradalom hírül adta, hogy megkezdődött az emberiség igazi történelme, amelynek törvényszerűségeit Marx—Engels—Lenin előre látták: a kizsákmányolás, az erőszak, a háborús lidércnyomás száműzését az emberiség életéből. Megkezdődött a néptömegek alkotó erőinek kibontakozása az ember nevében, az ember javára. Megkezdődött a tudomány, a művészet, a kultúra soha nem tapasztalt fejlődései Részletesen szólott Szalai Gáspár arról, hogy Október útján átalakult a világ arculata, új viszonyok keletkeztek. A szocializmus világrend- szerré vált. A Szovjetunió és a szocialista országok hatalmas eredményeket értek el. A cári Oroszország 1913-ban a világ ipari termelésének 3 százalékát adta. Ma a Szovjetunió 20 százalékát adja a világ ipari termelésének. Jelenleg termelése nagyobb, ■kint Anglia, Nyugat-Németország, Franciaország, Kanada és Japán ipari termelése együttvéve. A Szovjetunióban évente több mint 125 ezer mérnököt képeznek ki, háromszor annyit, mint az Egyesült Államokban. A szovjet népgazdaságban több mint 10 millió felső- és középfokú képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Évente 60 millió ember tanul. A világ legfejlettebb rakéta- technikájával a szocializmus első országa rendelkezik. A szocialista országok a föld területének 26 százalékát foglalják magukban, határaik között él a világ lakosságának 36 százaléka. A szocialista országok 1937-ben a világ ipari termelésének 10 százalékát adták, napjainkban ez az arány csaknem eléri a 40 százalékot. A Szovjetunió a kommunizmus építésén munkálkodik. Az előadó ezután arról szólt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom már a kezdet kezdetén túlnőtte a nemzeti kereteket. Megkezdődött az imperializmus gyarmati rendszerének felszámolása, széthullása. A felszabadult országokban csak a szocialista államok nyújthatnak és nyújtanak valóban önzetlen, testvéri segítséget A fejlődő országokat nem a feleslegekből segítik, hanem olyan eszközöket és anyagokat bocsátanak rendelkezésükre, amelyekre szükségük lenne maguknak a szocialista országoknak. Ez az igazi internacionalizmus megnyilvánulása. Szólott az előadó arról, hogy az imperializmus ideológusai hogyan akarnak éket verni a szocialista államok közé, miként igyekeznek rágalmakkal kétségbevonni a fejlődést Leninnek az imperializmusról alkotott megállapítása ma is érvényes: amíg fennáll az imperializmus, addig fennáll a háború veszélye is. Az erőviszonyok azonban már úgy alakultak, hogy a szocialista világrendszer ereje képes megfékezni az imperialista háborús agresszorokat, gátat tud vonni a háborús törekvéseknek. Napjainkban az agresszív cselekedeteket elkövető imperializmus ellen vívott harc a jelenlegi viszonyok között az a próbakő amely eldönti a kommunista- és munkáspártoknak, azok tagjainak és szándékainak őszinteségét. A Szovjetunió Kommunista Pártja szilárdan tartja magát a kommunista és munkáspártok ez év márciusi konzultatív értekezletének felhívásához: szűnjön meg a nyílt vita a mozgalomban, fokozzuk közös erőfeszítéseinket az imperializmus agresz- szív politikája ellen. Az ellen a politika ellen kell fellépni, amelynek terméke a vietnami háború, s számos agresz- szív cselekedet. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója — mondotta a továbbiakban az előadó —■ különös jelentőségű időszakban köszönt a Szovjetunió népére. Az SZKP 1965 szeptemberében tartott plénuma olyan határozatok egész sorát hozta, amelyről ijedt meglepetéssel mondták a nyugati világban, hogy ez újabb veszedelmes, gazdasági kihívás, amelynek horderejét még nehéz fölmérni, de annyi biztos, hogy rendkívüli gyorsasággal újabb és nagyszerű eredményeket hoz az egész szovjet népgazdaság számára. A tudomány eredményeinek népgazdasági hasznosítása bizonyos szervezeti, szerkezeti, tervezési és módszertani változásokat követel meg a világ leg- haladottabb társadalmában, a szovjet társadalom# an. A marxista gazdasági szemlélet kérdésében nem volt, nincs és nem is lesz változás, mert az alapvető kérdésekben nem lehet, de nem is kell változtatni. Az emberi társa- dalam történetének legigazságosabb rendje éppen azon a változtathatatlan alapelven nyugszik, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, azokat az egész nép javára, nem pedig egy-egy tőkés csoport hasznára kamatoztatják. Szalai Gáspár elmondotta, hogy hazánkban a figyelmet szintén a fő gazdasági célkitűzések megvalósítására kell fordítani. Városunk életében is nagy jelentőségű volt a második ötéves terv időszaka. Az ipari termelésben általában, az export-tervek megvalósításában különösképpen számottevő a fejlődés úgyszintén a város átépítésében, az egészségügy, a kultúra területén. Az a célunk, hogy a népgazdasági tervek teljesítésével megfelelő fettételeket teremtsünk városunk lakói életkörülményeinek javításában. Erre kötelez bennünket városunk munkásmozgalmának tradíciója, Október eszméje. Az Októberi Szocialista Forradalom és fejlődésének negyvennyolc esztendeje igazolta a lenini elveket, ezek alkalmazása. n tapasztalatok felhasználása népünket is elvezeti » szocializmus teljes győzelméhez. A szocialista államok dolgozói saját ünnepüknek tekintik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. A Szovjetunióhoz és a pártjához való viszony ma is az internacionalizmus próbaköve. Most november 7-nek előestéjén a győztes forradalom 4fl évfordulóján a népek százmilliói szeretettel, együttérzéssel tekintenek Moszkva felé és köszöntik a dicső eseményt ünneplő szovjet népet — fejezte be beszédét Szalai Gáspár, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság első titkára. * Az ünnepség után színvonalas kultúrműsorra került sor. Színes ünnepi dekoráció a Lenin Múzeum épületén a Forradalom terén. (RÁDIÓKÉP — MTI Külföldi Képszolgálat) Emlékünnepség az Erkel Színházban Magyar párt és állami vesetők távirata a szovjet párt és állami vezetőkhöz Budapest számos kerületé- zottságának, a Népköztársaság ben szombaton a Nagy Októ- Elnöki Tanácsának, a Minisz- beri Szocialista Forradalom tertanácsnak, a Hazafias Nép- 48. évfordulója alkalmából ko- frontnak és a tömegszerveze- szorúzási ünnepséget tartottak teknek a képviselői. Ott voltak az elesett szovjet hősök emlék- társadalmi, politikai, gazdasági műveinél, sírjainál, ahol a és kulturális életünk vezetői, fegyveres testületek tagjai áll- Részt vett az ünnepségen G. tak díszőrséget és e szép ha- A. Gyenyiszov, a Szovjetunió gyományt követve Budapest magyarországi nagykövete, a lakói a társadalmi és tömeg- diplomáciai testület számos szervezetek képviselői lerótták vezetője és tagja, kegyeletüket a felszabadító harcokban elesett hősök előtt. Este az Erkel Színházban került sor az Októberi Forradalom 48. évfordulójának emlékünnepségeire. Az ünnepségen részt vettek a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának és Központi BiAz ünneplők előtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott megnyitó beszédet, köszöntötte a résztvevőket, majd Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagja előadásában emlékezett meg az évfordulóról. ÚJ EMBER SZÜLETIK (Szász Endre rajza) Az októberi évforduló alkalmából a magyar párt- és kormány vezetői: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Péter János külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött L. I. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának, A. I. Mikojan- nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A. N. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, A. A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének. ÄOTcmber ll-re összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafus 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1965 november 11. napján—csütörtökön— délelőtt 11 órára összehívta. (MTI)
