Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-28 / 284. szám
nnv<!»mT'»«r *** v n a n A n A bizonyítvány még nem bizonyít ^jfludtüzni és cs elekedni Dr. Szarka Miklós, a káliói Üj Tavasz Termelőszövetkezet mezőgazdásza áprilisban azzal foglalta el helyét, hogy három évig marad a faluban, A tanult, kosos szakembernek kijáró erkölcsi elismerés, a termelőszövetkezetben jelentős anyagi elismeréssel is párosult Fizetését, az állami támogatással együtt havi négyezer forintban állapították meg. A három évből mindössze hat hónap telt el és a fő- agronómus, kezében munkakönyvével, új helyet keres magának. Hiányzik a szakismeret A termelőszövetkezet öt éve alakult Kállón. Azokból a vezetőkből, akiket alakuláskor választottak a tagok a gazdaság élére, már egy sincs a helyén. A tavasszal teljes őrségváltás történt a szövetkezetben. Az elnök, a főag- ronómus, a főállattenyésztő és a főkönyvelő egyaránt fél esztendeje választott vezetője a gazdaságnak. A tagok tulajdonképpen csak Sándor Lászlót, az elnököt ismerték. Ö ugyanis falubeli, tapasztalt gazda. A többiek, a főagro- nómus, a főállattenyésztő, a főkönyvelő más vidékről jöttek Kallóra. A legmesszebbről dr. Szarka Miklós, a főagronó- nus érkezett* ,A hatvan éves szakember huszonhét évvel ezelőtt fejezte be tanulmányait a Gazdasági Akadémián. Elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetemet, doktorált és az elmúlt években számos tanfolyam — laboráns-képző, könyvelési stb. — hallgatója volt A szakadatlan szakmai képzés azonban dr. Szarka Miklósnál nem párosult megfelelő szakmai gyakorlattal. Felelőtlen ajánlás Pedig Kálló nem is az első állomáshelye. Korábban a Pest megyei Makádon tevékenykedett. Az Űj Élet Termelőszövetkezetben főag- rcnómus, később főállattenyésztő lett A hároméves szerződése azonban letelt, és miután a termelőszövetkezet vezetői, tagjai nem maraszdését a tárgyalt problémákra irányítani, azok feletti elgondolkozásra késztetni. Sokszor éppen a problémák elvont tárgyalása, az adott kollektívák helyzetétől független előadása vezet ide. A nevelő munka hatásfokának javítása megköveteli, hogy megtanuljuk felkelteni a lakosság különböző rétegeinek érdeklődését a párt politikájának és a marxizmus-leni- nizmus elméletének a napirenden levő kérdései iránt. Szervezett harcot kell folytatni a propaganda munkában helyenként jelentkező szürkeség és unalom ellen, ami megöli az érdeklődést, az aktiv gondolkodást. Sokat segíthet ebben ha a pártszervezetek rendszeresen tájékoztatják az eszmei-politikai nevelő munka különböző területein dolgozó aktivistákat a z aktuális helyi problémákról is. igénylik és ösztönzik ezek felhasználását a lakosság különböző rétegeinek körében végzett munka során Ha az elméleti, politikai tételeket a dolgozók személyes tapasztalataival tudjuk alátámasztani, akkor az mindennél jobban fokozza eszméink meggyőző erejét. NAGYOBB FIGYELMET kell fordítanunk a nevelő- munka hatékonyságának növelése érdekében a különböző szintű közösségek eszmei, érzelmi légkörének formálására, közvéleményének alakítására. Az emberek politikai, világnézeti, erkölcsi meggyőződése nem elszigetelt egyéni fejlődés eredménye, hanem nagyrészt azon kollektívák befolyásának hatására alakul ki, melyekben életük folyik. Ezek között természetesen kiemelkedő szerepet játszik a munkahelyi kollektívák hatása. Ezért különösen nagyra kell értékelni azt a talták, dr. Szarka Miklós más szövetkezet után nézett. Ispán Károly, a pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője aránylag gyorsan megállapodott a határozott fellépésű választékos beszédű szakemberrel. Képességeit ismerte. Évekkel azelőtt együtt dolgoztak egy alföldi gépállomáson. S még azt sem lehet az osztályvezető szemére vetni, hogy az smeretség elaltatta benne a körültekintést, az elővigyázatosságot. Mielőtt dr. Szarkát „ajánlotta” a káliói termelő- szövetkezet vezetőinek, Pest megyéből, a járási tanácstól, amelyhez Makád is tartozott, kért véleményt. A válasz megnyugtató volt: dr. Szarka Miklós képzett, jó szakember. Tevékenysége hasznára válik bármelyik termelő- szövetkezetnek. Az, hogy a járási vezetők enyhén szólva becsapták a termelőszövetkezetet, csak akkor derült ki, amikor dr. Szarka Miklós már Kállón dolgozott. Az történt ugyanis, hogy Dudok János párt- titkárnak Makád környékén akadt dolga, Vállalkozott arra is, hogy elhozza a főag- ronómus bútorait. A párttit- kár beszélt a makádi termelőszövetkezet vezetőivel, néhány tagjával. Ezek az emberek már egészen őszintén nyilatkoztak: az évek úgy múltak el a főagronómus felett, hogy a bizonyítványokért, oklevelekért folyó versenyfutás mellett nem jutott idege elsajátítani a mezőgazdasági munka, a szántás, a vetés, a takarmánybetakarítás gyakorlati fogásaik Befejezésül azt mondta az elnök: „Mi már nyugodtak vagyunk, mert nincs nálunk.” 4 gondok újra jelentkeztek A kellő gyakorlat hiánya, a makádi emberek szavai, igaznak bizonyultak. A főagronómus elépzelései egyre- másra foszlottak köddé, amikor gyakorlati megvalósításukra került sor. Sándor László, az elnök csakhamar észrevette: a szakembernek gondot okoz a gépek és a szövetkezeti tagok napi munkájának megszervezése, irányítása. Megtörtént, hogy egy szerepet, amelyet a szocialista brigádok játszanak az eszmei nevelésben. A keret azonban még nem minden, az egyes dolgozókra gyakorolt nevelő hatás attól függ, hogy alakul maguknak a brigádoknak a közvéleménye, képes-e állandóan új eszmei követelményekkel ösztönözni tagjainak fejlődését HIBA LENNE AZONBAN, ha megfeledkeznénk arról, hogy dolgozóink életük nagyobb részét nem a munkahelyen töltik, hanem a családban, baráti körben, társadalmi, politikai szervezetekben. Ezek a közösségek is intenziven alakítják tagjaik meggyőződését. Feltétlenül számolnunk kell ezzel a hatással. törekednünk kell a szocialista szemlélet és érzelmi hatás befolyásának szélesítésére a közösség valamennyi formájában. A valóságos eszmei nevelődési folyamat káros leegyszerűsítése lenne, ha az irányelvekben kitűzött célokat csupán előadásokkal és szemináriumokkal elérhetőnek vélnénk. Ezek fontos eszközök, de nem min- jenhatóak. Az emberek meggyőződése. állásfoglalása élet- tapasztalatuk alapján szilárdul meg, amelyet a közösség különböző formáiban szereznek. Arra kell tehát tülekednünk, hogy fokozzuk a különböző közösségek szocialista eszmei hatását. Ez mindenekelőtt a politikai és társadalmi szervezetekben dolgozó munkahelyi, lakó- területi és családi, baráti közösségekben élő szocialista szemléletű embereknek az aktivitását feltételezi. Az irányelvek vitái során gyakran fogalmazódott meg az a sajnálatos tapasztalat, hogy elv- társaink olykor-olykor pasz- szívak, nem reagálnak kör nvezetük problémáira. sőt hallgatólagosan vesznek tutraktornak két-három munkahelyet is jelölt a határban, még egy másik gépet teljes tétlenségre ítélt. Később szakmai hibák is jelentkeztek a főagronómus munkájában. A szövetkezetben hosszú ideig „téma", volt a fűmagvetés. Amikor a gépek először végigmentek a húsz holdas táblán, az előírt vetőmag felét nem vetették el. A főagronómus utasítására vetőgépek újra neki indultak a táblának. Most már az eredeti vetéssoroknak keresztbe szórták el a megmaradt magot. A termelőszövetkezet vezetői több alkalommal is figyelmeztették dr. Szarka Miklóst. A nyáron aztán a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője is felhívta a főagronómus figyelmét: számos visszásságra. Dr. Szarka Miklós fogadkozott, változtat a helyzeten. Múltak a hónapok, de a gondok csak szaporodtak. Most az ősszel a környékbeli termelőszövetkezeteknek, Palotásnak, Va- nyarcnak és Erdőkürtnek a segítsége kellett ahhoz, hogy időben földbe tegyék a búzát. A termelőszövetkezeti vezetőség október 8-án foglalkozott dr. Szarka Miklós ügyével. A vezetőség tagjai őszintén, nyíltan mondtak bírálatot a mezőgazdász munkájáról. A megállapítás egyhangú volt: a tanult, sok évet megélt mezőgazdászról, kiváltképpen a járásiak ajánlása után, többet vártak. Dr Szarka Miklós azonban nem igazolta ezt a várakozást. A szövetkezeti vezetőség ezért úgy döntött, megválnak tőle. A határozatot így indokolták : a főagronómus az elszállt évekből ngyon sokat ‘öltött el azzal, hogy képezte magát, gyarapította ismereteit. Ami azonban a gyakorlati munkát illeti, dr. •Szarka Miklós kezdő maradt. Képességeinek megfelelően A főagronómus, elmegy a termelőszövetkezetből. Azt mondja: nem lehet olyan helyen dolgozni, ahol az embert a bizalmatlanság légköre veszi körül. A 3004-es rendelet biztosítja számára, hogy domásul szemléletüktől Idegen megnyilatkozásokat is. Így fordulhat elő, hogy egyes kollektívákban helytelen szemlélet válik uralkodóvá és ez negtívan hat az ott dolgozók eszmei fejlődésére. Harcosabb, bátrabb, felelősségteljesebb kiállásra van szükség a szocialista eszmék minden híve részéről, hogy befolyásolja kollektívájának közvéleményét, azt pozitívan alakítsa. Gyakran azzal hárítják el elvtársaink a felelősséget, mondván: „Egy fecske nem csinál nyara tó’. A valóság azonban az, hogy a helytelen nézetek csak addig tartják fenn magukat, míg nem ütköznek megfelelő ellenállásba. Harcos és helyesen érvelő bírálat esetén azonban lelepleződnek és elvesztik befolyásukat. A gazdasági vezetők egy része — sajnos — nem foglal egyértelműen állást eszmei kérdésekben, közömbös a dolgozók közötti véleményeltérések esetén, és ez negatívan hat a kollektívák közvéleményére. A különböző közösségek eszmei nevelő hatásának fokozása elkepzeihe- I etlen a közösségeken belüli, eleven, bíráló légkör nélkül. Amíg valakinek a nézeteit, magatartását senki nem teszi kérdésessé, addig nem is igyekszik változtatni rajta. A következetes eszmei bírálat és követelmény-támasztás tehát a fejlődés elengedhetetlen feltétele minden közösségben. Türelmes kitartó munka szükséges ahhoz, hogy valamennyi párt és KISZ-szervezetünk, szakszervezeti és munkahelyi kollektívánk rendszeresen értékelje, és észrevételeivel ösztönözze tagjainak eszmei fejhat hónapig helyén maradhat. Dr. Szarka Miklós él ezzel a jogával és ez alatt az idő alatt állást keres, egy újabb termelőszövetkezetben. Elhelyezkedéséhez a járási tanács és a járási pártbizottság segítségét kérte. Ez a bizonytalan állapot nemcsak a íőagronómust viseli meg. Nem mennek rendjén a dolgok a termelőszövetkezetben sem. Gazda nélkül előbb-utóbb elveszik a birtok. Kinn az állattenyésztő telepen, az egyik állattenyésztő, a szövetkezet ala- oító tagja mondta mindezeket. S bizonyításul végigvitt az állatszállásokon, a nedves, sáros földöp heverő tisztátalan, leromlott állatok között. Aztán a tanya körül elterülő cukorrépaföldre mutatott, jelezve, hogy a növénytermesztésben sem mennek rendjén a dolgok. Mint mindennel, elkéstek a cukorrépa betakarításával is. Hogy leesett a hó, sáros, latyakossá váltak az utak. Háromszoros erőfeszítésre van szükség, hogy a traktorosok, a fogatosok betakarítsák a földről a répatermést. Emellett a belső bajok sem kerülik el a gazdaságot. Sándor László, a termelőszövetkezet elnökének erejéből nem futja mindenre. így aztán elmarad ami egyébként munkája egyik legfontosabb részét képezné, hogy foglalkozzon, tanácskozzon az emberekkel. Kiváltképpen olyanokkal, akik fegyelmezetlensége, felelőtlensége rendkívül sok kárt oikoz a közösségnek. A szövetkezetiek abban bíznak, hogy most már hamarosan megoldódik, rendeződik a helyzet Mindezek ellenére nem lehet szó nélkül elmenni dr. Szarka Miklós esete mellett. A pásztói járás vezetői most hasonló helyzetben vannak. Dr. Szarka Miklósnak és a „következő” szövetkezetnek is akkor segítenek, ha őszintén, nyíltan mondanak véleményt a szakember képességeiről. Magyaran: olyon beosztásba javasolják a mezőgazdászt ha az esetleg alacsonyabb fizetéssel is jár, majd, amely képességeinek is megfelel, hogy tevékenységével valóban hasznára váljon a közösséglődését, magatartásának alakulását. Az irányelvek megvalósításának útján ez talán az egyik legnehezebb feladat mert sok kialakult előítéletet — a többi között a nézetek és magatartás „magánügyként” való felfogásának előítéletét — es személyes gátlást, bizonytalanságot, szorongást kell leküzdeni, amig véleményt mondunk dolgozó társunk szemléletéről. magatartásáról. Mégis ezt kell szorgalmaznunk, mert a kollektívák mindennapos ellenőrzése az eszmei, erkölcsi fejlődés egyik leghatékonyabb ösztönzője. VÉGÜL, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a legtöbb ember „életfilozófiáját” nem tankönyvekből tanulja, hanem közvetlen környezetének példájából. A szocialista szemléletet hirdető szó hitelét is az adja meg, ha mögötte követésre méltó, példamutató élet áll. A szocialista magatartás, a példamutatás nevelő hatásának kiterjesztése is a meggyőződés formálásának fontos feltétele. Az ideológiai irányelvek megvalósításáért való harcunkban támaszkodhatunk azokra a gazdag tapasztalatokra, amelyekre pártszervezeteink eddigi eszmei, politikai nevelő munkájuk során tettek szert. A feladat azonban ugyanakkor szükségessé teszi munkamódszereink felülvizsgálatát, tovább fejlesztését is. Most, az irányelvek vitájának lezajlása után a mindennapi munkában igyekszünk elérni a kitűzött célt, nagyon hasznos és szükséges eszmei, politikai neve- lómunkánk szervezeti formáiról, eszközeiről és módszereiről is véleményt cserélni. Boross Sándor A maga módján mindenki elvégezte az értékelést Ki így, ki amúgy. Volt aki szűkszavú megállapítást tett, mások próbálták fehérre mosni azt, amit egy életen át sem lehet, a józanabbak pedig belátták: a csaknem 30 milliós lemaradást, objektív okokkal nem lehet csupán csak szépítgetni. Erre viszont nincs szükség. Kesergők, bizakodók, ten- niakarók és várakozók, közömbösek és felelősséget vállalók, könnyelműek és megfontoltak adnak naponta egymásnak találkozót a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat központjában az építés vezetősége ken, és kinn a munkahelyeken. Ehhez még csak annyit. Elhangzott a hivatalos álláspont is. Ezek szerint, akiket valóban mulasztás terhelt, megkapták a büntetésüket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vállalat többi dolgozója — álljon a termelés kisebb, vagy nagyobb posztján, vezetőként, vagy egyszerű fizikai munkásként — felmentheti magát a felelősség alól. Ha annak idején jól esett osztozkodni az élüzemmel járó anyagi előnyökben, akkor ma illik vállalni azokat a hibákat, amelyek fékezik a vállalat jó munkáját, sötét árnyékot, vetnek az eddig megszerzett sikerekre. Kesergésre, ahogy manapság egyesek teszik — egyáltalán nincs szükség. Tenni, cselekedni kell. Csak ilymó- don lehet visszaszerezni az elvesztett becsületet Mert nagyon igaz az a mondás: mindenki küzdjön a maga területén, a maga tapasztalatai szerint Vagyis, ha mulasztást lát hibát vesz észre, ne sopánkodjon, hanem lásson neki a kijavításnak. Az idő is kedvez ehhez. A téli hónapokra — december, január, február, március —• tervezett 34 millió forintnyi termelési érték előteremtése nem lesz könnyű dolog. Különösen akkor, ha a téliesí- léssel kapcsolatos feladatokat egyik-másik helyen igen vontatottan oldják meg. Mert sajnos ilyen nyugtalanító jelenségekről is érkeznek hozzánk hírek. Ez a gyakorlat ellentétes az előző év munkastílusával, amikor a vállalatnál gyors egymásutánban sikerült megoldani az első pillanatra megvalósí ihatatlannak látszó bonyolult feladatokat, mert mindenki a siker érdekében fáradozott. Ennek nagy tanulságáról ebben az esztendőben mintha elfeledkeztek volna a vezetők és dolgozók. Éppen ezért szükséges megjegyezni: a nehézségek fejlődésünk velejárói, eddig is voltak, a jövőben is lesznek. Legyőzésükre mindig készen kell állni. A. győzelemhez vezető út pedig nincs virággal kirakva. Mostanában gyakran szóba kerül: mivel lehetne kiragadni az építők kátyúba rekedt szekerét, mi szükséges ahhoz, hogy mielőbb magukra találjanak. A vélemények sokaságából egy dolog világosan kibontakozók: a munkában jelentkező következetlenségnek még nem sikerült álljt kiáltani. Ennek egyik káros következménye, hogy saját határozataikat sem veszik komolyan. Elég csak a téliesí- tésl tere' végrehajtására utalni. Egy-két lelkiismeretes építésvezetőtől eltekintve még nem teremtették meg a téli munka szociális előfeltételeit. Tamási István építésvezetőnél jók a körülmények. Viszont Telek Imre építésvezető még nem tudta tető alá I hozni a tervében szereplő fürdőt, öltözőt, mert csak bontás-anyagból lehet, az nincs, így hát nem lesz épület. De sok középvezetőnek U az a véleménye: nem kell komolyan venni ezt a tervet, úgy se lesz belőle semmi. Mi következik ebből a következetlenségből ? Kapkodás, amely a szervezetlenség előidézője. A szervezetlenség viszont a fegyelmezetlenség melegágya, a fegyelmezetlenség pedig demoralizálja a inunkét, s ennek kedvezőtlen hatása a termelés csökkenő számaiban jelentkezik. Miből táplálkozik ez? Aha- nyan vannak, annyiféleképpen magyarázzák. Feledé- kenység, megszokottság, időhiány, kényelmesség, lustaság, ellenőrzés hiánya, a felelősség érzés hiánya kifejezések váltakoznak egymással. Igen a felelősség. Ha valahol nagy szükség van erre, akkor az építőknél igen. Távol áll tőlünk az általánosítás, de az eddigi tapasztalatok kényszerítenek iennünket ilyen summázús- ra. Szükséges megtenni, mert még sok építőmunkás gondolatában nem fészkelte be magát az a fontos felismerés: munkája alapvetően meghatározza az egész megye, benne Salgótarján politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. Mivel az új művelődési ház a többszöri határidőre sem készült el, az emberek ezreit fosztja meg az igényesebb kulturálódásiéi. A kórház építkezésének elhúzódása a gyógyítás kulturáltabb körülményeinek megteremtését hátráltatja. Az idei évre tervezett távhóei- látóvezeték meg nem építése állandósítja a szolgáltatás ráfizetéses jellegét. Nem is beszélve a termelési beruházásokról. Egyszerű a számítás és máris kész az eredmény: az építők ha nem teljesítik tervüket, kétszeres kárt okoznak. Éppen ezért az építőiparban a felelősségérzetnek is magasabb fokúnak kell lenni, mint más iparágakban, de legalább az* a. szintet el kell érnie. Sajnos ez még nem így van. Nem hallottunk arról, hogy egy építésvezetőt, főművezetőt, vagy művezetőt azért vontak volna felelősségre, mert az erők helyes koncentrálásával, elosztásával a reá- bízott létesítményt határidő előtt fél évvel kifogástalan állapotban adta át. A felelősségérzet teljes, vagy részbeni hiánya fékezőleg hat a kezdeményezésekre is. Elismerjük, hogy ren- deleteink szokszor megkötik a vezetők kezét. De számtalan tény bizonyítja, hogy egy kis ötletességgel, leleményességgel az ilymódon támasztott akadályokat is le lehet gyűrni. Ehhez azonban az kell, hogy egy pillanatra se nyugodjunk bele a rosszba, Ugyanis a belenyugvás egyúttal lemondást is jelent a megoldáshoz vezető út kereséséről. Az sem jó szokás az építőknél, hogy olyan apróbb dolgokkal szalagoznak felsőbb szerveikhez, amit nekik kellene megoldani, hisz biztosítva van a létszám, a bér, sőt még a prémium is. És jó lenne szakítani azzal a szemlélettel is, mely szerint a tervgazdálkodásban mindenki minden időben és kívánságainak megfelelően megkap. Ez a fetisizálás lényegében kényelmességet, esetenként pedig hozzá nem értést takar. Számítani kell arra, hogy a jövőben is lesznek olyan feladatok, amelyeket nem lehet úgy elintézni, hogy megrendeltük, van róla kiutalás, papir, hogy visszaigazolták, hogy megígérték Mert időközben az eredeti elképzeléseket, a kimondáskor biztosnak látszó korrekt ígéreteket, az élet módosította, s ehhez alkalmazkodni kell. Ha ennek megértése nem megy simán, akkor határozottan kell fellépni. De helyes megbarátkozni azzal a cselekvésre késztető gondolattal is: átalakuló társadalmunknak, a jobbért való küzdelem természetes velejárója Éppen ezért a terméketlen dohogás, kesergés fékezi az alkotó tettrekészsé- get. Tehát nem siránkozni, íanem gyürkőzni és cselekedni kell. Vcnesz Károly
