Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-25 / 281. szám

2 NÖGR 4 D 1965. november 25., csütörtök Újabb ellenzéki támadástól tartanak Indonéziában Nasution a hadsereg erejét növeli Az Antara hírügynökség je­lentette, hogy Nasution tá­bornok hadügyminiszter Ban- dungban a tartalékos tisztek tanfolyamának megnyitó ün­nepségén beszédet mondott, amelyben többek között ki­jelentette: „még nem sikerült teljesen szétzúzni a múlthavi államcsíny-kísérletet, amely­nek támogatói most ellentá­madást készítenek elő.” A tá­bornok felhívta a fegyveres erők vezetőit, hogy fokozzák éberségüket, amíg ennek a mozgalomnak a szétzúzására irányuló műveletek folytatód­nak. Nasution kefejezte reményét, hogy a hadsereg vezetői hűek maradnak esküjükhöz. Ki­jelentette, hogy „a hadsereget megvádolták az államcsíny-kí­sérlet előkészítésével, azzal, hogy az amerikai CIA eszköze és az imperialisták és neoko- lonialisták barátja. Emiatt kö­telességünk, hogy visszaállít­suk a hadsereg erejét és egy­ségét, és támogassuk az igaz­ságot.” A hadsereg szerdai közle­ménye bejelenti, hogy indo­néz női önkéntesek vasárnap Nyugat-Bomeóban lelőttek három malaysiai katonát, akik be akartak hatolni Borneóba. Nyugtalanság Rómában az atomfegyverek miatt Róbert László, az MTI tu­dósítója jelenti: Az olasz közvéleményt nyugtalansággal töltik el a New York Times leleplezései, amelyek szerint — mint isme­retes — nyugatnémet és olasz bombázók is rendelkez­nek atomfegyverekkel. Andre­otti olasz hadügyminiszter ezt az értesülést a római szená­tus ülésén szinte ugyanabban az órában cáfolta, amikor ugyanezt a washingtoni Fehér Ház szóvivője közvetve meg­erősítette. A kommunista Párt és a Psiup képviselői interpellá- iót nyújtottak be a miniszter- elnökhöz, amely lényegében a következőket kérdi: a nukleá­ris fegyverek esetleges jelen­A Szudánt Kommunista Párt határozata Kedden ülést tartott a Szu- dáni Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, hogy megvi­tassa az ideiglenes nemzet- gyűlésnek, a párt betiltásáról hozott határozatát. Ahmed Mahgub, a párt fő­titkára az ülés után a szudáni távirati irodának adott nyilat­kozatában kijelentette, a Köz­ponti Bizottság határozata ér­telmében a párt nem enge­delmeskedik a betiltásról ho­zott határozatnak. A Közpon­ti Bizottság véleménye sze­rint a döntés törvényellenes, mivel a jelenlegi nemzetgyű­lés nem módosíthatja az or­szág alkotmányát. léte Itáliában hogyan egyez­tethető össze az olasz diplo­mácia meghirdetett törekvésé­vel az atomfegyverek elterje­dése elleni egyezmény mi­előbbi megkötését illetően. Az olasz közvélemény nyug­talansága egyébként annál is természetesebb, ha tudjuk, hogy 1962-ben — a kubai vál­ság után — hivatalos római körök tudtul adták: a straté­giai nukleáris fegyvereket (rakétákat, stb.) Törökország­hoz hasonlóan, Olaszország területéről is kivonták. Latín- Amerika RIO DE JANEIRO: A nyolc napja tartó ameri- ka-közi konferencián befeje­ződött az általános vita és ^ áttértek a tanácskozás határo­zatainak megfogalmazására. A hírügynökségek megfigyelők­nek azt a véleményét idézik, hogy az AÁSZ strukturális reformjának terveit majdnem egyhangúlag fogadják el, amit viszont nem lehet elmondani az AÁSZ tagjainak gazdasági és katonai együttműködésére vonatkozó tervekről. BUENOS AIRES: Illia argentin elnök ked­den elfogadta Juan Carlos Dongania tábornok hadsereg­főparancsnok lemondását, aki ezzel akarta kifejezni tiltako­zását a hadügyminiszter ki­nevezése ellen. Ongania le­mondása után az argentin kor­mány sietett az utódot kine­vezni Pascual Pistarini tábor­nok személyében. SANTO DOMINGO: A dominikában kedden fel­számolt puccs-kísérlet „kor­mányfője” Espinosa a rendőr­ségen — ahol jelenleg letar­tóztatásban van — nyilakozott az újságíróknak. Hangoztatta, hogy kormá­nyának nem volt semmiféle kapcsolata sem külfölddel, sem valamilyen dominikai po­litikai csoportosulással. Magá­ra vállalta a teljes felelőssé­get a santiagói lázadásért, amelynek célja az volt, hogy „törvényen kívül helyezzék a Castro-barát és kommunista mozgalmakat.” II haradi értekezlet megkezdte munkáját Konzultáció Bonn és London között Bonni jólértesü'lt körök sze­rint Schröder külügyminiszter legutóbbi londoni látogatásá­nak eredményeként a jövőben dig évenként kétszer találkoz­nak. Ezt a konzultációs eljá­rást, amelyben Schröder Lon­donban állapodott meg, nem A jemeni Haradban össze­ült a Jemeni Nemzeti Megbé­kélés értekezlete, hogy a Dzsiddai egyezménynek meg­felelően előkészítse az ország jövő rendszeréről döníó nép- i szavazást, amelyet legkésőbb 1966 november 23-ig meg kell tartani, s hogy meghatározza az átmeneti időszak kormány­zati rendszerét. Az értekezle­ten ötven küldött vesz részt 25—25 köztársasági és roya­csak hangsúlyozta, hogy a je­meni népnek békére és biz­tonságra van szüksége, s ezért hálás az értekezlet szervezői­nek, de szintén fenntartások­kal él, amelyeket később fe­jez majd ki. Rasid Faraon a megfigyelő­csoport szaudi képviselője szá­molt be ezután a tűzszünet ellenőrzéséről. Az értekezlet szerdán foly­tatja munkáját­rendszeres tanácskozások lesz­nek az angol és a nyugatné­met kormány között. Ennek keretében az angol miniszter- elnök és a nyugatnémet kan­cellár évene egyszer átfogó politikai eszmecserét folytat egymással, a külügyminiszte­rek és hadügyminiszterek pe­öntik szerződéses formába, nem kötnek olyan formális szerződést, mint annakidején Adenauer De Gaulle-lal. A bonni hadügyminiszté­riumban szerdán délelőtt meg­beszélések kezdődtek nyugat­német és angol vezérkari tisz­tek között. A Pravda a laoszi helyzet kiéleződéséről Alekszejev a laoszi helyzet kiéleződéséhez fűz hírmagya­rázatot a Pravda hasábjain. „Az Egyesült Államok — ír­ja ismét fokozta fegyveres be­avatkozását Laosz ügyeibe. Meg akarja akadályozni, hogy Laosz semleges politikát foly­tathasson, békésen, minden külföldi beavatkozás nélkül oldja meg nemzeti problémáit, mert akkor sem használhatja fel Laosz területét a szomszé­dos Vietnam ellen. Márpedig az Egyesült Államok harapó­fogóba akarja zárni Dél-Viet- namot, „második frontot” akar nyitni Laosz felől a dél-viet­nami hazafiak ellen. Az imperialista propaganda leplezni akarván a Laosz el­len irányuló agresszív cselek­mények kiszélesítésének poli­tikáját, olyan híreket terjeszt, mintha Laoszban „felfedezték volna” a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság hadseregé­nek alakulatait. „A Szovjetunió — hangsú­lyozza Alekszejev — határo­zottan elítéli az Egyesült Ál­lamok fegyveres beavatkozá­sának kiterjesztését Laoszra Amerika agresszív cselekmé­nyeivel kiélezi a délkelet­ázsiai helyzetet és neki kell ezért viselnie a legsúlyosabb felelősséget. A Szovjetunió ra­gaszkodott és továbbra is ra­gaszkodik ahhoz, hogy ma­radéktalanul teljesítsék a La­oszra vonatkozó 1962-es genfi megállapodásokat.” (MTI) Százötvenhárom éves asszony Örményország egyik szov- hozában a napokban ünnepel­te 153. születésnapját Aszmar Szalahova. Az 1812-ben szüle­tett asszony gyermekei már nem élnek, 8 unokája, 20 déd­unokája és 13 szépunokája ünnepelt vele. Aszmar Szala­hova az orosz—török háború idején Törökországba került, azután jó ideieg Iránban élt, majd 137 éves korában Azer­bajdzsánban telepedett le. In­nen költözött át 1950-ben Ör­ményországba, amelyet most is hazájának tart. Szalahova még elég jól lát és hall, fogai is szép számban vannak, ezek azonban ismerősei tanúsága szerint 100 éves kora után nőttek ki, a korábban kihul­lottak helyén. lista delegátus, megfigyelő­ként a jemeni békebizottság és az EAK valamint Szaud- Arábia képviselője. A megnyitó beszédet Abdái, lah El Sediri emir, a jeme­ni békebizottság elnöke, Sza- ud-Arábia képviselője mon­dotta. Kifejezte örömét afe­lett, hogy a tűzszüneti egyez­ményt incidens nélkül végre­hajtották- Kijelentette, hogy a jemeni megbékélés az egész arab nemzetnek érdeke A jemeni köztársasági kül­döttség vezetője El Eriani Kadi elismeréssel szólt a dzsiddai egyezményről, de hozzáfűzte, hogy fenntartá­sokkal kíván élni és azokat megfelelő időben előterjeszti. A royalista küldöttség szóvi­vője Ahmed El Szarni ugyan­A köztársasági küldöttség elnöke El Eriani Kadi kije­lentette haradi útja előtt: „a jemeni nép nem lép vissza­felé. Síkraszállunik a köztár­saság védelmében és eluta­sítjuk a Hamieddin-csalSd visszatérését”. A Hamieddin- dinasztia Badr volt imám csa­ládja. A royalista küldöttségben nem szerepelnek a volt imám családjának tagjai. Sem Badr volt imám, sem Szalal elnök nem tartózkodik Haradban. A jemeni kormány elnöke El Amri tábornok kedden Szanaában kijelentette, hogy kormánya addig marad hiva­talban, amíg a haradi érte­kezlet be nem fejeződik és pozitív határozatokat nem hoz. Fegyenclázadás Amerikában Túszokkal vonultak a fedezékbe A szerdára virradó éjjel fe­gyenclázadás tört ki az Illi­nois állambeli Menard börtö­nében. A zendülés vacsora­időben, az ebédlőhelyiségben robbant ki. A foglyok adott jelre megtámadták őreiket, két börtönőrt megöltek, töb­bet megsebesítettek. Ezek kö­zül később egy harmadik is belehalt sérüléseibe. Harminc fegyenc ezután a börtönkony­hára menekült, három bör- tönőirt túszként magával hur­colt és eltorlaszolta a bejára­tot. Több mint négy órán át tartották magukat, miközben a börtön épületét kétszáz, a közeli városokból idevezé­nyelt börtönőr és száz mili- cista vette körül. A hatósá­gok képviselői hosszasan al­kudoztak a főkolomposokkal a túszok szabadonbocsátásá­ról- A foglyok megengedték, hogy az egyik sebesült túsz­nak vérátömlesztést adjanak, a rácsokon át vezetett tömlő segítségével, majd a súlyos sebesültet ki is engedték. A lázadók követelték, hogy en­gedjenek hozzájuk újságíró­kat, akiknek elpanaszolhatják sérelmeiket, több rádiókészü­léket, délutáni pihenőt, jobb orvosi ellátást kívántak. Az éjszakai órákban, a túl­erő láttán, a lázadó fegyen- cek megadták magukat, de egyikük — alighanem a láza­dás vezére — nem került elő, még mindig bújkál a börtön- épület területén. A menardi börtön többi foglyát — csaknem két és félezer embert — a zendülők i nem tudták beszervezni. Ezek mindvégig celláikban tartóz­kodtak. I FRANCIAORSZÁG választás előtt oij Banán-érlelő — Analfabétizmus — Családvédelem — Tucatnyi autó ára egy öröklakás Franciaország — nemcsak Párizs. A főváros és közvet­len környéke lélekszámban lehet az ország lakosságá­nak egyhatoda, de a nagy­kiterjedésű „hexagon” ((öt­szög, utalás Franciaország formájára) minden része fon­tos: Kelet-Franciaország az acél hazája a délnyugati rész a földgázé, a csodás azúr­part az idegenforgalomé, ott a vegyipar fejlődött, emitt a textilipar, itt a gépkocsigyár­tás fellegvárait találjuk amott a francia mezőgazda­ság szolgáltatja az ország kenyerét... A vidék fejlesztése, a de­centralizálás, az ipartelepí­tés a francia tervezők fő gondja lenne. Persze, ha fel­tételezzük is a jószándékot a kapitalista gazdasági rend­ben a terv (az ötödik ötéves terv kezdődik 1966 január l-én!) és az állami irányítás gyakran ütközik bele az egyéni érdekekbe, amelyek vagy meghiúsítják a párizsi elképzeléseket, vagy — azo­kat éppen a saját profitszer­zési szükségleteikhez igazít­ják! Rouen városában járva kí­sérőnk a decentralizálást né­mi iróniával dicsérje. A Szaj­na torkolati vidékén fekvő ősi várost (piacán égették meg Johannát az orléansi szüzet 1431-ben), a tőkések hajlandók voltak belevenni ipartelepítési elgondolásaik­ba, mert — közel van Pá­rizshoz. (140 kilométerre esik a fővárostól.) Van is aztán itt a kikö­tőben óriási banán-érlelő raktár, itt rakják ki-be a gépkocsikat a Szajnán fel­jött tengeri hajókról és ha­jókra, (tízezerszám láttunk Ford Taunus-okat és Simca- kat, Volkswagen-eket és Re- nault-kat) itt épült meg a Sidélor acélipari törszt nagy csőgyára, amelyben a Sza­harái olajkutak varratnélkü- 1: csöveit fúrják ki a lotha- ringiai kohászat adta acélönt­vényekből, és így tovább. De Közép-Franciaország el­maradott megyéibe már ke­vés jut a nagy beruházá­sokból. Ráadásul itt a me­zőgazdaság is csak keserves kenyeret ad. Franciaország politikai térképén az ilyen vidékek régtől fogva ellen­zékiek. Az ellenzékiség vi­szont azt is eredményezi, hogy ezek a területek ki-ki- rr.aradnak. amikor az állami költségvetés „bőségszarujá­ból” osztogat a kormány... Az elmaradott vidékekről is származhatnak azok az if­jak, akikről megdöbbenve halljuk Párizsban az Ulm- utca világhírű pedagógiai in­tézetében: a sorozáskor kide­rült róluk, hogy analfabéták. (Egyébként vendéglátónk, a kitűnő pedagógiai szakember arra hívta fel ott a figyel­münket, hogy kialakulóban van egyfajta „modem anal­fabétizmus” is: a fiatalok az iskolákból kikerülve csak a rádiót hallgatják, csupán a televíziót nézik, még újságot sem vesznek a kezükbe.) Franciaországban büszkék a demográfiai előretörésre: 1946 -tói 1960-ig több mint ötmilliót tett ki a népszapo­rodás, kétszer annyit, mint amennyivel Franciaország népessége 1860-tól 1946-ig növekedett,.. A 30-as esz­tendőkben egyesek még a francia nép elsorvadásáról beszéltek, most hivatalos pro­paganda-téma is a francia nép életerejének megnyilvá­nulása. Nem szabad elfeledkezni azonban, hogy a Népfront- kormány idején egész sor családvédelmi intézkedést hoztak, s hogy a második világháborút követő első esz­tendőkben az ideiglenes kor­mány a kommunista minisz­terek kezdeményezésére nö­velte tovább a szociális jut­tatásokat. (Párizsban ma iá „elsőbbségi kártyájuk” van a sokgyermekes szülőknek. Már három gyermek után megkapják az igazolványt, amelynek birtokában például az autóbuszra várók sorát megelőzve juthatnak fel a zsúfolt járműre). Meg kell mondanunk, hogy Francia- országban magasabb összegű a családi pótlék, mint ná­lunk, s azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk, hogy az u.n. „egyetlen ke­reső pótléka” kijár azoknak a dolgozóknak, akiknek a felesége kénytelen otthon maradni a gyermekek mel­lett ... A lakáselosztásban is előny­ben részesülnek a sokgyerme­kes családok. A „csökkentett bérű lakások”, francia rö­vidítésük szerint HLM-laká- sok többnyire a népes csa­ládoknak jutnak. A bökkenő persze az, hogy az állam a számbeli igények töredéké­nek biztosíthat csupán ilyen, viszonylag olcsó és a mi szö­vetkezeti lakásainkhoz ha­szonló otthont. Az ellenzék De Gaulle elleni kampányában az egyik nyomós érv, hogy a személyi hatalom évei alatt nem növekedett a HLM-laká- sok építési üteme. A háborúban elpusztult Caen városában jártunk egy 5000 lakásosra tervezett új város­részben. Ízléses, korszerű há­zak, parkokkal, játszótérrel, bisztróval és lóverseny foga­dóirodával, — templom is van már, de gyógyszertár még nincs. A tőkés vállal­kozásnak számító patikát egy Algériából hazatelepülő gyógyszerésznek tartották fenn, ilyen azonban eddig nem jelentkezett s ezért üre­sen áll az üzlethelyiség, y A öröklakás drága, mint a patika. Párizsban a jobb negyedekben négyzetméteren­ként 2000 (igen, kétezer!) új frankot is elkérnek. (Hozzá­vetőleg 10 000 forint a lakás minden egyes négyzetmé­teréért!). Az utóbbi években, főleg az Algériából haza-f települt gazdag franciák vá­sárló- és spekulációs kedve miatt, megkétszereződtek az árak. A középosztálybeli élet- színvonalhoz illő öröklakás órából tucatnyi új gépkocsi megvételére telnék! De autó­ban lakni, ugye, lehetetlen. Pálfy József Botolta tó vérbírílk Ha még kételkedett volna valaki Ian Smith rhodesiai rémuralmának aljasságában, akkor minden fenntartásnak el kell oszolnia a Gwelo-i rémtett hallatára. Az egész világot bejárta az a hír, hogy a rhodesiai Gwelo városában rendkívüli vérbíróságot szer­veztek a szabadságát követe­lő nép ellen. Ez a vérbítóság gyorsan be is mutatkozott. Mintegy 200 afrikai kisisko­lás tüntető menetben akart Gwelo-ból Sálisbury-be vo­nulni. Ezzel a menettel szán­dékoztak -tiltakozni a Smith- kormány nép- és alkotmány- ellenes tettei ellen. A gyere­keket állig felfegyverkezett rohamrendőrség egybeterelte s a rögtönítélő vérbíróság elé hurcolta. A „humanista” fe­hér ügyész „illegális felvonu­lás” címén követelt ellenük „igazságos és hatásos” ítéle­tet. Nos, a vérbíróság nem kés­lekedett, mesés gyorsasággal meghozta az „igazságos és ha­tásos” ítéletet. Tizenöt egé­szen fiatalkorú iskolásgyerek kivételével, az összes többit egy hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélete és — megbotozásra. Ez utóbbit nem függesztették fel­Száznyolcvanöt kiskorú, fe- ketebőrű gyermeket fektettek a deresre. E botoztatás szégyenét Smith úr soha le nem mos­hatja magáról. És a rendsze­réről sem. S. M. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom