Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-25 / 281. szám

1905. november 25.. csütörtök NÓGRAD 3 A IMógrád munka- és üsemttservesési ankétián hangsott el Döntés előkészítés, vagy ellenőrzés is? II. — EZT MINDIG AZ ADOTT HELYZET, a téma megoldása, a szervező kivár sága határozza meg. Van ami­kor az igazgató teljes jog­kört ad, máskor pedig csak javaslattevői szerepet szán neki — közölte Varga Gyula osztályvezető. Gondolata az újabb kérdé­sek sorozatát vetette fel. Töb­bek között ezt: kihez tar­tozik az üzemszervező; az igazgatóhoz, a főmérnökhöz, a műszaki osztályhoz, vagy rnás osztályvezetőhöz? — A igazgatóhoz — állítot­ta határozottan az Acéláru­gyár képviselője. Indoka rö­vid, velős, sokatmondó és vi­lágos: — Az igazgató füg­getlen minden osztálytól, így nem befolyásolható döntésé­ben. Tárgyilagosan tud ítél­kezni. Ezt vallotta Molnár István is azzal a kiegészítés­sel hogy a kisebb üzemek­ben helyes, ha a munkaügyi osztály az üzemszervező köz­vetlen főnöke. A Szénbányá­szati Trösztnél viszont a mun­ka- és üzemszervezők a mű­szaki osztályhoz tartoznak. Arra a kérdésre, hogy be­vált-e náluk ez a módszer csupán annyit jegyzünk meg: az eddig elkészített tanulmá­nyokból még keveset hasz­nosítottak. Ugyanakkor a fő­mérnök utasítása alapján a bányaüzemeknél egy-egy mér­nök, a napi munkájának el­végzése mellett köteles mun­ka és üzemszervezéssel fog­lalkozni, és a tröszt csoport­jával állandó kapcsolatot tar­tani. Ezt az intézkedést Mol­nár István a vitában helye­selte. Varga Gyula osztály- vezető viszont így érvelt: — .Tó az, ha mérnök is dolgo­zik a csoportban, de ne clyan, akinek még a diplo­máján jóformán meg sem száradt a tinta, hanem olyan, aki már ismeri az üzemi éle­tet, nagy gyakorlata van. Az a baj, hogy ezt a mun­kát a mérnökök nem tekin­tik meg alkotó tevékenység­nek, pedig sokszor milliókat iehet egy-egy jó szervezési intézkedéssel megtakarítani. Megint csak az Acélárugyár példájával kell előhozakodni. Annak idején néhány ve­zető kivételével mindenki op­ponált a TMK részlegek köz- pontosítása ellen. Az ellen­zékiek, úton-útfélen hangoz­tatták: nem lesz jó, zavart okoz a termelés ütemessé­gében, áttekinthetőségében. S bizony egyesek mindent meg­tettek, hogy mielőbb dugába dőljön ez a kezdeményezés. Mégis megvalósították. Míg 1960-ban a TMK részlegek 590 főt számláltak, addig 1965-ben beleszámítva az új T ideghengerművet is csak 15 fővel dolgoznak többen ezeken a munkaterületeken. Pedig az új üzemrész, — hideghen­germű — termelésének folya­matos biztosításához 80 TMK- val foglalkozó dolgozót kel­lett beállítani. Ha hallgattak volna a maradiakra, most száz emberrel többen lenné­nek a TMK-ban. a nógrádi szénbányá­szati TRÖSZTNÉL olyan ügyvitel szervezését dolgoz­ták ki, amely a munkahelyi elszámolás megbízhatóságát növelte volna. Azért csak volna, mert minden üzem azonnal létszámemelést kö­vetelt. Mivel ezt nem tudták megoldani, bevezetése meg­bukott. Pedig a munka- és üzemszervezési osztály dolgo­zói két hónapon át helyszíni segítséget adtak és bebizo­nyították: az új módszer megbízható, alapos segítséget ad a vezetés színvonalának emeléséhez. Közben a tanul­mány híre túljutott az or­szág határán. A Freibergi Egyetemről érdeklődtek az új elszámolási módszer iránt. De még most sincs olyan földi hatalom, amely kimon­daná: holnaptól, vagy holnap utántól kezdve az új mód­szer szerint kell lebonyolíta­ni a munkahelyi elszámolást. Pedig mennyi munka, fáradt­ság, törődés, álmatlan éjsza­ka húzódik meg ebben a munkában. És még lehetne sorolni azokat az alapos, sokirányú feljegyzéseket, amelyek a gazdaságosságot segítették volna, s amelyek­ből jóformán semmi, vagy csak kis része valósult meg. E gondolatláncolathoz kap­csolódik az újabb kérdés. Ho­gyan épüljön fel az üzem­szervező éves munkaterve, milyen témákat szerepeltes­sen, hogy minél kevesebb le­gyen az üresjárat és minél több az operativitás munká­jában. — Éves tervünkben 28—30 nagyobb téma szerepel. Emel­lett számolunk az előre nem látható feladatok elvégzésé­vel is. Ez évben 35 jelen­tősebb vizsgálatot hajtottunk végre. Volt köztük olyan is, amely az osztály két beosz­tottjának, kéthavi munka­idejét vette igénybe — ma­gyarázta Varga Gyula osztály- vezető. EGY-EGY KÉRDÉS vizsgá­lata után többféle megoldást javasoltunk. Addig amíg idá­ig eljutunk a következőket végezzük el: felmérjük a helyzetet és a helyszínen ta­nulmányozzuk a lehetősége­ket. Hozzá kezdünk az anyag feldolgozásához és előkészít­jük a javaslatokat döntésre, illetve zsűrizésre — mondja Gerlei Andor. A megvalósítás ellenőrzésé­ben azonban már nem vesz­nek részt. Ahogy ő mond­ja, tevékenységük csak ad­dig teried, amíg a kész anya­got a főmérnök asztalára te­szik. Venesz Károly (folytatjuk) A bizalom légkörében A munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek országos tanácskozásáról nyilatkozik Solymosi Imre a területi MDB elnökhelyettese A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Munkaügyi Minisztérium holnap, novem­ber 26-án tartja meg első, or­szágos tanácskozását a mun­kaügyi döntőbizottságok el­nökeinek. Megyénket, az ipar­ból a mezőgazdaságból és a kereskedelemből 15 küldött képviseli. Ezenkívül részt vesz még a Területi Munka­ügyi Döntőbizottság elnöke és el nökhelyettese. Ebből az alkalomból felke­restük Solymosi Imrét, az SZMT Közgazdasági Munka- bizottságának munkatársát, a Területi Munkaügyi Döntőbi­zottság elnökhelyettesét, és megkértük tájékoztasson ben­nünket, hogy ezen a tanácsko­záson milyen tapasztalatokról számol majd be. — AZ ÜJ TESTÜLET LÉTREHOZÁSÁVAL MEGVÄLTOZOTT-E A MUNKAÜGYI VITÁK INTÉZÉSE? .— Ebben az esztendőben jelentős szakaszhoz érkeztünk a munkaügyi viták intézésé­ben. Az új testület elődje az egyeztető bizottságok csak­nem másfél évtizedes tevé­kenysége olyan bizalmat te­remtett meg, mely lehetővé tette az új testület hatásköré­nek bővítését. Ez azt jelenti, hogy a munkatörvénykönyv módosításával megszabott kö­vetelményeket jelenleg maga­sabb színvonalon, ennek az új testületnek kell megvalósíta­nia. Megyénkben a második ne­gyedév során 157 üzemnél és vállalatnál kezdték meg mű­ködésüket. Szerepük annál in­kább is fontos, mert a Mun­ka Törvénykönyve módosításá­ból adódó feladatok helyes értelmezése a különböző ren­deletek helyes megmagyará­zása, a munkafegyelem meg­szilárdítása rajtuk is múlik. Céljuk tehát megakadályozni a dolgozók jogainak csorbítá­sát, elősegíteni az egyéni és vállalati érdekek összhangját. Megítélésünk szerint ered­ményesen tevékenykednek a háromtagú tanácsok. A je­lenlegi összetétel kizárja a szavazat egyenlőségét, ami azt jelenti, hogy az ügyek nagy részét vállalaton belül rende­zik. Erről azért teszek emlí­tést, mert a korábbi gyakor­lat során, a volt egyeztető bi­zottságok, úgynevezett kényes ügyekben nem hoztak dön­tést, az állásfoglalást és a ve­le való felelősséget a területi szervre hárították át. A bővült jogkör nagyobb ügyfél-forgalmat eredménye­zett. Vagyis 35 százalékkal növekedett á munkaügyi vi­ták száma. 1965 januártól no­vember 1-ig csaknem 5006 üevben hoztak első fokon döntést, és ennek csak 19 szá­zalékát fellebbezték meg az érdekeltek. Az esetek többsé­gében a munkások és a vállala­tok vezetői egyetértettek a Munkaügvi Döntőbizottság ál­tal hozott határozatokkal. — MEGÍTÉLÉSE S7E- RINT MEG VANNAK-E A MÜKOnÉSHEZ SZÜKSÉGES TÁRGYI ÉS SZEMÉI,VT FELTÉ­TELEK AZ ÜZEMEK­NÉL. ÉS VÁLLALA­TOKNÁL? — A tárgyaláshoz szüksé­ges helyiségeket, ügyviteli költségeket általában biztosít­ják. Ellenben nem mindenhol áll rendelkezésünkre a tár­gyalási jegyzőkönyvek vezeté­se, a határozat leírásához, időben gépíró. Ez azt jelenti, hogy nem minden esetben tudjuk az ügyeket az előírt határidőn belül elintézni. En­nek megszüntetése érdekében tárgyalásokat folytattunk az illetékesekkel. Azóta az előbb említett problémák jelentős mértékben csökkentek. — MONDANA NÉHÁNY SZÓT A TERÜLETI SZERV JELENLEGI MŰKÖDÉSÉRŐL, TE­VÉKENYSÉGÉRŐL? — A Területi Munkaügyi Döntőbizottság is háromtagú tanácsot alkot. Az elnökön kí­vül a tárgyalandó ügy jelle­gének megfelelően jelen van még az illetékes szakszerve­zet megyebizottságának két képviselője. Erre azért van szükség, mert ilymódon job­ban biztosítva vannak a meg­alapozottabb döntések. Akárcsak a vállalati mun­kaügyi döntőbizottságoknál, ugyanúgy nálunk is megnőtt az ügyfélforgalom. Az év el­ső tíz hónapjában 463 felleb­bezést bíráltunk el, és hoz­tunk határozatot. Ez csaknem duplája az elmúlt év hason­ló időszakának. A növekedés­hez hozzájárultak az év ele­jén végrehajtott átszervezé­sek, de számottevően meg­nőtt a korábbi munk,aviszo- nyok beszámításával és a bal­eseti kártalanítással kapcsola­tos panaszok száma. Ennek során felléptünk olyan jelen­ségekkel szemben, amikor védelem alá eső dolgozókat is elbocsátottak, illetve átszer­Készül a jövő évi újítási felad at f es* v a Nógrádi &xé*ibányászati Trösztnél A Nógrádi Szénbányászati Tröszt újítói az idén is szép eredményekkel büszkélked­hetnek. Három negyedév alatt 835 javaslatból 487 az elfoga­dottak száma. Az újítások be­vezetéséből származó megta­karítás meghaladja az öt mil­lió forintot. Az újítók munkáját az idén is segítette az időben kiadott alapos újítási feladatterv. A kért javaslatok jelentős ré­szét megvalósították. A tavalyihoz hasonlóan, az idén is már korábban hozzáfogtak a jövő évi újítási feladatterv készí­téséhez. Az aknáktól, bányaüzemektől beérkezett javaslatokat már összesítette és szinte kataló­gusba foglalta a tröszt újítá­si csoportja. Várják még a -minisztérium javaslatát, hogy azután nyomtatott formában is elkészíthessék és még eb­ben az évben eljuttathassák az újítókhoz. Miben kémek segítséget? Nehéz lenne felsorolni mind­azt, hiszen vagy 120 téma sze­repel a tervben, amelyeknek csaknem fele a műszaki fej­lesztést szolgálná. Jelentős az arány a munkásvédelmi, bal­esetvédelmi feladatok megol­dására is. Ez utóbbi fontos­ságát célozza. hogy minden megoldott, illetve bevezetett munkásvédelmi jellegű újítást még külön is jutalmaznak. Egyébként a feladatterv­ben szereplő témák meg­oldására ösztönzésképpen, mintegy 100 ezer forint cél jutalmat tűz ki a tröszt vezetősége. A témák mind gondol, problémát jelentenek ma még a trösztnél és a bányáknál. Olyanokat, amelyek megoldá­sához a munkások, mérnökök segítségét várják. Gépek, berendezések auto­matizálása, jelzőrendszerek tökéletesítése éppen úgy sze­repel a megoldandó feladatok között, mint gépalkatrészek, műanyaggal való helyettesíté­se. Kisterenye többek között a minőség javulását elősegítő megoldásokat kér, és a vé­konytelepek műveléséhez gaz­daságosabb technológiát, eset­leg gép alkalmazását. A csilletakarítás tökélete­sítése szinte valamennyi bánya gondja csakúgy, mint a meddőbányák gé­pesítése. A másik ilyen központi téma­csoport az anyagmozgatás, fel és lerakás tökéletesítése. Nagybátonyban a drága sű­rített levegő gazdaságosabb hasznosítását, az osztályzó­kon keletkező por lekötését várják többek között az újí­tóktól. A szolgáltató üzem általá­ban a javítások gyorsítására, az anyagellátó vállalat az anyagmozgatás mellett a fa­telepi munka tökéletesítésé­hez kér segítséget. A gondok a feladatterven keresztül több emberhez el­jutnak. Megoldásukon többen törhetik a fejüket. Végered­ményben ezt a célt szolgálja majd a rövidesen nyomtatás­ban is napvilágot látó újítási feladatterv. > B. J. Terven felül A Síküveggyárban az idén üzembehelyezett petricsésze üzemnek terv szerint négy­száz ezer pár petricsészét kel­lett gyártani a Szovjetunió számára. A határidő előtt, no­vember közepén elkészített utolsó szállítmányt is becso­magolták, amelynek továbbí­tása azonban eddig vagonhi­ány miatt késett. Az üzem dolgozói egyébként máris újabb megrendelés kie­légítésén munkálkodnak. Esz­tendő végéig százharmincezer petricsésze exportálását vál­lalták. Ugyanakkor a Külke­reskedelmi Vállalat útján, megkezdődött a piackutatás Olaszországban és más tőkés államokban, mert az üzem' to­vábbi bővítésével termelése jövőre az ideinek többszöröse lesz. vezés címén elküldték. Ezek­ben az esetekben helyreállí­tottuk a munkaviszonyt és erről értesített a vállala­tok felügyeleti hatóságát. Bár eredményeinkkel ko­rántsem vagyunk megeléged­ve, mégis elmondhatjuk, hogy a dolgozók többségének egyet­értésével találkoztak dönté­seink. Jelenlegi problémánk: a vállalatok megalapozatlan kártérítési határozatokat hoz­nak. Emiatt 77 esetben a dol­gozóknak kellett igazat adni. — A SZAKSZERVEZE­TEK MEGYEI TANÁ­CSA hogyan kíván­ja SEGÍTENI A MUN­KAÜGYI döntőbi­zottságok TEVÉ­KENYSÉGÉT? — Az e testületben tevé­kenykedők oktatását már az év elején megkezdtük, a Mun­katörvénykönyv rendeletéinek helyes magyarázásával, az el­vi állásfoglalások közreadá­sával. A tél folyamán három előadásból álló sorozatot in­dítunk. Tisztázzuk a. gyakor­latban felmerült vitás kérdé­seket, és ezáltal módot te­remtünk egy szélesebb körű tapasztalatcserére. A TMDB tagjainak, valamint az ügyész­ség munkatársainak bevonásá­val tovább növeljük a hozzá­értést, egyúttal ilymódon old­juk meg az ellenőrzést is. Abban, hogy a Munkaügvi Döntőbizottságok jelentős ered­ményeket értek el, szerepük van a szakszervezeti bizottsá­goknak. Ebből következik, hogy a meglévő hibák meg­szüntetéséhez is sok segítsé­get adhatnak. Mindezeken túl szükséges­nek tartjuk még a jogpropa­ganda javítását. Bízunk ab­ban. az országos tanácskozás is nagv segítséget nvúit maid rnunkártkboz. hoev az eddigi­nél lobban betöithessük szo- reoiinlí-et. fplelésségtelies tiszt­ségünket — felezte be nyilat­kozatát Solymosi Imre. Több lesz a háztartási gép A centrifuga előnyei — Űjtipusú mosógépek Egységes szabványokat A villamos háztartási gépek és készülékek — mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, por­szívó, padlókefélőgép, villany- boyler, stb. — forgalma 1960- tól 1964-ig, vagyis négy év alatt 83 százalékkal növeke­dett hazánkban. A hűtőgé­pek. porszívók, centrifugák és villanyboylerek forgalma ug­rásszerűen nőtt, mosógépből nagyjából azonos mennyiséget adtak el az üzletekben min­den évben. A mosógép az a háztartási villamoskészülék, amellyel a legnagyobb szám­ban találkozhatunk a magyar háztartásokban, a villanysütő és a villanyboyler áll a lista végén. A háztartások gépesí­tése tulajdonképpen a vasaló­val kezdődött, amely az or­szág villamosítása óta a fal­vakban is mindenütt népsze­rűvé vált. Évente 200 ezer villany­vasalót értékesít a keres­kedelem. A hűtőszekrények népszerű­sége az utóbbi egy-két évben fokozódott, és a kereslet gyors növekedése arra mutat, hogy 1980-ra mindenütt hűtőszek­rényben tárolják az élelmi­szert. Falun is mind népsze­rűbb lesz a frizsider, olyany- nyira. hogy a Belkereskedel­mi Minisztérium illetékes fő­igazgatóságára érkező leve­lekben 200 literes hűtőszekré­nyek gyártását kérik, mivel a falusi háztartásokban több a tárolni való. Az ipar és kereskedelem a harmadik ötéves terv­ben tovább növeli a ház­tartási készülékek gyártá­sát és forgalmát. Előreláthatólag különösen a hűtőgépek és centrifuga, va­lamint a kisebb háztartási készülékek forgalma növek­szik majd. Mosógépből a kö­vetkező években — az eddigi keverőtárcsás rendszerűek mellett — fejlettebb típusok is az üzletekbe kerülnek. Kor­szerűsítik a többi háztartási készüléket is. szerkezetileg és formailag egyaránt. Van néhány készülék, amelyek hasznosságát a la­kosság még nem ismerte fel eléggé. Ilyen például a centrifu­ga, amely az igen fárasz­tó ruhafacsarástól kíméli meg a mosást végzőket. A centrifuga használata a r,u- ha élettartamát is lényegesen meghosszabbítja, mert a kézi facsarásnál a rostok szakad­nak, roncsolódnak, s emellett a centrifugából kisebb víztar­talommal kerül ki a ruha, gyorsabban szárad. A belke­reskedelem import útján is igyekszik a készülékek iránti igényeket kielégíteni. Ä beho­zatal a választék bővítését is segíti. Az árucserénél azonban — a tapasztalatok szerint — még problémát jelent, hogy 'a külföldi készülékek nem min­dig felelnek meg a hazai szabványoknak, életbiztonsá­gi és minőségi követelmé­nyeknek. Fontos tennivaló tehát a hazai és baráti országok szabványainak egyezteté­se, illetve egységesítésük, hogy a szabványkülönb­ségek a jövőben ne nehe­zítsék bizonyos készülé­kek behozatalát. A Belkereskedelmi Minisz­térium és az Országos Nőta­nács azt tervezi; a jövőben közösen szerveznek háztar­tási készülék- és gépbemuta­tót, hogy a háziasszonyok megismerkedhessenek azok szakszerű, gazdaságos és biz­tonságos kezelésével. V. A. Olasz kereskedelmi vendégek Balassagyarmaton Az elmúlt napokban három­tagú olasz küldöttség látogatott el Balassagyarmatra. A ven­dégek a milánói Kemence- és Gépgyár vezérigazgatói vol­tak : Molinatto Teodora, Quarpmi Francesco, Nulcis Luciano, akiket Szebenyi Sán­dor, az Építésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője és Ha- buda Ádám, az Országos Ke­rámia Vállalat igazgatója ki­sért el Balassagyarmatra. Az olasz küldöttség lótoga tásának célja: régi üzleti Kap­csolataikat továbbfejlesztem kibővíteni újabb magyar üzemegységekkel és tapaszta­latcserét folytatni a magyar szakemberekkel. Balassagyarmaton az olasz vendégek megtekintették a Kőbányai Porcelángyár 3-as számú telepét. Látogatásuk eredményeként megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a balassagyarmati üzem kon­denzátorok ezüst égetésére Ke­mencét kap a milánói gyár­egységtől. A kétnapos balassagyarmati tartózkodás alatt az olasz ven­dégek megtekintették a város nevezetességeit, baráti eszme­cserét folytattak a város veze­tőivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom