Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-02 / 262. szám

2 NÖGTt 4 r» 1965. nowmber Í., kedd Indonéziai helyzetkép Tovább folyik a hadsereg kommunistaellenes terrorhadjárata IIntung állítólagos nyilatkozata szemben és jelentős körzete­ket ellenőriznek. A hadsereg irányítása alatt álló Antara hírügynökség szerint a közép-jávai Solo térsé­gében a helyzet „napról- napra súlyosabb”. Bojolali körzetben a helyi katonai parancsnok szerint októberben 250 személy vesztette életét a fegyveres összetűzések során. Szaleh mlniszterelnökhe- lyettes kijelentette, hogy Indonéziában „polgár- háború folyik”. A hadsereg parancsnoksá­ga a malaysiai határterü­letekről visszavonja a csapa­tokat, hogy bevethesse azo­kat Közép—Jávában. A hadsereg mindenütt igyekszik megtisztítani a köz- igazgatást a kommunista ve­zetőktől : Kelet-Jávában nyolc kommunista polgármes­tert váltottak le. A katonaság fokozza kom­munistaellenes propagandáját Az ellenőrzése alatt álló indo­néz rádió vasárnapi jelentése szerint Untung ezredes, a Szeptember 30. mozgalom ve­zetője, akit már hetek óta vallatnak, állítólag kijelen­tette, hogy a mozgalom „a kommunisták hatalomátvételi kísérlete volt”. ,HagV’Britannia elárulja a nemzetközösséget!,, i»1 Wilson visszaérkezett Londonba DJAKARTA (MTI) A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Indonézül különböző részein tovább fo­lyik a hadsereg kommunista­ellenes terrorhadjárata. Az indonéz hadsereg szóvi­vői beszámolnak arról, hogy kommunistákat vettek őrizet­be Kelet-Jávában, Nyugat- Jávában és Celebesz-szigetén. Celebeszen a rendőrség és muzulmán fegyveresek üldözik a kommunistákat, akik a dzsungelbe vetették be magukat. A vasárnap esti jelentések szerint i Közép-Jávában a kommunisták ellenállást ta­núsítanak a hadsereggel ACCRA (MTI) Harold Wilson brit minisz­terelnök vasárnap repülőgé­pen Lagosból Accrába érke­zett. Amikor Wilson Accrába érkezett, a repülőtérről a vá­rosba vezető úton összegyűlt tömegek ilyen jelszavakat ki­áltozták ütemesen: „Wilson, ne csalj!” — „Nagy-Britannia elárulja a nemzetközösséget”! — „Tartóztassák le Smith-t”! Megérkezése után a minisz­terelnök azonnal felkereste Nkrumah ghanai elnököt, hogy tárgyaljon vele a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekről, tájékoztassa őt rhode- siai tárgyalásairól. A ghanai elnökkel folytatott megbeszélés után Wilson rö­vid sajtóértekezleten „hasz­nosnak” mondotta a megbe­széléseket. Wilson látogatásával kap­csolatban a ghanai kormány nyilatkozatban foglalta össze álláspontját a rhodesiai kér­désben. | A nyilatkozat értelmében a ghanai kormány a Wilson által javasolt királyi bizott­ság felállítását „négymillió képviselet nélküli afrikai el­árulásának és a kérdés meg­kerülésére szolgáló fogásnak” minősítiy Az afrikai államok hangzik a nyilatkozat — min­den lépésre készek, hogy megadják a szükséges támo­gatást a Rhodesiában több­ségben lévő negyedmillió af­rikainak. LONDON (Reuter) Wilson angol miniszterel­nök — magyar idő szerint vasárnap este háromnegyed 10-kor érkezett vissza Lon­donba Accrából jövet — A londoni repülőtéren erős ren­dőrkordon őrizte az érkezés helyét Rögtön érkezése után Wilson nyilakozott a sajtónak. „A rettenetes csapás, amely a múlt héten még közvetlenül fenyegette, úgy gondolom, el­kerülhetővé vált és idővel • KARACHI (MTI) A pakisztáni hadügyminisz­térium szóvivője szerint a hét végén újabb összetűzések vol­tak a pakisztáni és indiai csa­patok között. A szóvivő sze­rint a pakisztáni csapatok ..visszalőttek és megöltek ki­lenc indiai katonát Tithwal és Lahore körzetében. A Kasmír hangja nevű tit­kos rádióállomás, amely Kas­mírnak Pakisztánhoz való csatlakozását követeli, vasár­nap azt jelentette, hogy egy hindu vallási szervezet tagjai felégettek 16 muzulmán falut még elérkezhetünk a kérdés rendezéséhez” — mondotta az angol miniszterelnök. Hangoz­tatta, nem katonai erőszak útján történő rendezésre gon­dolt. A királyi bizottság meg­alakítása, amiben Smith-szel megegyezett lehetővé teszi a szükséges időnyerést a dol­gok átgondolására. Közölte, hogy a királyi bizottságot né­hány napon belül megalakít­ják és ez a bizottság az év végéig befejezheti konzultá­ciós munkáját Kosmírban és számos muzul­mánt megöltek. ÜJ-DELHI (Reuter) Sasztri indiai miniszterel­nök szombaton kijelentette, hogy mivel a Biztonsági Ta­nács nem nyilvánította ag- resszornak Pakisztánt, kész a pakisztáni agresszió kérdését bármely pártatlan bíróság elé terjeszteni. Sasztri kijelentette, alapve­tő fontossága van annak, hogy megnevezzék az agresszort, mert elmaradása az agressziót bátorítja. Incidens az izraeli— járdán határon TEL-AVIV (MTI) A* izraeli hadsereg szóvivő­je közölte, hogy Latrun körze­tében Jeruzsálemtől 24 kilo­méterre vasárnap újabb ha­tárincidensre került sor, s a jordániai és izraeli katonák tűzharcában öt izraeli életét vesztette, hat megsebesült. A vasárnapi lövöldözések során — jordániai adatok sze­rint — 15 izraeli katona esett eL Szovjet és lengyel pártvezetők találkozója MOSZKVA: Október 29-én és 30-án Belorussziában Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB első titkára, K. Mazurov, az SZKP elnökségi tagja, a mi­nisztertanács elnökének első helyettese, J. Andropov, a KB tagja, a minisztertanács elnök- helyettese megbeszéléseket folytatott Wladyslaw Gomul- kával, a LEMP KB első titká­rával, Jozef Cyrakiewicz-seS, a LEMP politikai bizottsága tag­jával, a minisztertanács elnö­kével, Zeonon Kriszkoval, a politikai bizottság és a KB tagjával, Stefan Jendrychows- kíval, a politikai bizottság tag­jával, a tervbizottság elnöké­vel. Az SZKP és a LEMP veze­tői a találkozók során kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocializmus. Il­letve a kommunizmus épí­téséről. megvitatták a szov­jet—lengyel gazdasági és politikai kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének kér­déseit. véleményt cseréltek a jelenlegi európai és nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom kérdéseiről. Hangsúlyozták az összes szo­cialista ország együttműködése mélyítésének időszerűségét és jelentőségét. (MTI) Közép-amerikai kommunista és munkáspártok értekezlete HAVANNA (TASZSZ) A Kubai Kommunista Párt sajtóorgánuma, a Gramma vasárnapi számában közölte, hogy nemrégen megtartották a mexikói, a guatemalai, a Salvadort, a hondurasi, a eosta-riea-i és a panamai kommunista- és munkáspár­tok 4. értekezletét. A pártértekezleten meg- vizsgálák a kölcsönös érdek­lődésre számottartő kérdése­ket, kidolgozták a közös ak­ciók irányvonalát és határo­zatot Koztak Közép-Amerika gazdasági integrációjáról. A párttalálkozóról kiadott közlemény megjegyzi, hogy a kölcsönös megértés légköré­ben lefolyt értekezlet bebizo­nyította a latin-amerikai kommunisa és munkáspártok további közeledését és baráti kötelékeinek erősödését. A Igéria nemzeti ün népén Szovjet államférfiak távirata MOSZKVA (TASZSZ) Mikojan és Koszigin a forradalom évfordulója alkal­mából táviratban köszöntötte Bumedient és az algériai né­pet. A táviratban egyebek kö­zött ez áll: „Az algériai nép önfeláldo­zó harccal kivívta hazája függetlenségét és nagyban hozzájárult az afrikai népek Telszabadításához. A Szovjet­unió és az Algériai Népi és Demokratikus Köztársaság között baráti kapcsolatok ala­kultak ki és fejlődnek. A szovjet emberek, továbbra is készek arra, hogy erősítsék és szilárdítsák a szovjet—al­gériai együttműködést népeink javára, a békéért és minden nép szabadságáért vívott harcban.” A Pravda hétfői száma al­gíri tudósítójának, Nikolaj Progozsinnak cikkét közli abból az alkalomból, hogy 11 évvel ezelőtt indult meg Al­géria népének hősies harca nemzeti felszabadulásáért. Az algériai nemzeti felsza­badító mozgalom győzelmét elősegítették a szocialista világrendszer sikerei, az im­perializmus gyarmati rend­szerének bukása — írja a tu­dósító. A cikkíró rámutat arra, hogy az FLN vezette felsza­badító háborúban résztvettek a társadalom összes rétegei, de döntő szerepet a dolgozó tömegek játszották, s ez a tény a nemzeti felszabadu­lásért vívott harcnak a szo­ciális forradalom jellegét kölcsönözte. A felszabadító harc és a nemzeti állam építése körül szerzett tapasztalatok igazol­ják, hogy az algériai néptö­megek tovább akarnak ha­ladni független államuk megszilárdítása, az imperi­alizmus és a gyarmati rend­szer elleni harc útján. Űjabb indiai - pakisztáni összetűzés AZ USA MÉTEREINEK MOZTALRA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK munkaügyi minisztériuma nemrégiben nyilvánosságra hozta, hogy mennyiben vál­tozott 1960 és 1963 között a néger lakosság bérjövedelme. Természetesen csak a munká­ban lévők adatait dolgozták fel, bár egy szűkszavú láb­jegyzet azt is közölte a je­lentés olvasóival, hogy az adott majdnem háromesjten- dős időszakban a feketebőrű dolgozók között éppen két­szeres volt a munkanélküliek aránya, mint a fehér ameri­kaiak között A béreket te­kintve 1960-ban egy-egy né­ger csalad jövedelme 55 szá­zalék volt a fehér családok átlagjövedelmének — 1963-ra ez az arány megint romlott, ma már csak a fehérek bé­reinek mintegy 53 mm száza­lékát kapják a szinesbőrűek. Éppen ez az a téma, amely­ről a legritkábban esik szó, amikor az elmúlt esztendők­ben egyre gyakrabban meg­ismétlődő polgárjogi küzdel­mekről ír az amerikai sajtó. Sokszor beszélnek arról, hogy zsúfoltak, szinte lakhatatla­nok a néger gettók, hogy megdöbbentő a szinesbőrűek egészségügyi ellátása, hogy egy-egy néger lakótelep éle­tét megkeserítik a helyi bű­nözők bandái — éppen csak a munkabérekben jelentkező és egyáltalán nem jelentéktelen megkülönböztetésről beszél­nek a legkevesebbet. A polgárjogi törvény, amely kétségkívül változtat valami keveset a néger lakosság jo­gi helyzetében — például a szavazási listára való felvé­tel kérdésében —, egyáltalán semmit nem jelent a foglal­koztatottság és a bérezés szempontjából. Amikor például a véres és tragikus Lee Angeles-i robba­nás újra ráébresztette a vi- lágkózvéleményt, hogy mi­lyen, szinte gyógyíthatatlan rákos seb az amerikai társa­dalom testén a négerkérdés, minden másról szó esett, csak éppen a néger munkaviszo­nyok problémakörét hallgat­ták el. Pedig abban a Los Angelesben, ahol az idei nyár fekete-fehér összeütkö­zése során harmincnégyen meghaltak (28 halott fekete­bőrű volt) és majdnem 900, szinte kivétel nélkül fekete­bőrű sebesült hevert az utca- kövön, 523 ezer néger polgár él. Ezek közül csak a felnőt­tek soraiban 23 százalék a déli államokból érkezettek ará­nya. ök jórészt írástudatla­nok és gyakorlatilag majd­nem mindig munkanélküliek. AZ AMERIKAI NÉGEREK problémáiról szólva termé­szetesen a tőkés lapok hír- szolgálata és kommentárjai nyomán szinte mindig csak a mellékes problémákról esik szó. Holott az alapvető kér­dés itt is mint a társadalmi mozgalmak bármelyikénél, az osztályviszonyok kérdése. Ha van is az amerikai négerek körében egy számszerűleg kicsiny, de tulajdonát te­kintve nem jelentéktelen burzsoá réteg, északon és délen egyformán a néger proletáriátus van többség­ben. Itt merül fe! aztán egy gyakran vitatott probléma: vajon forradalomnak tekint­hetjük-e az amerikai négerek mozgalmát? Amikor erre a kérdésre felelni akarunk, mintegy il­lusztrációként idézni kell a polgárjogi küzdelmekben a mérsékelt és az óvatos ki-g, egyezés álláspontját képviselő Szinesbőrű Népek Haladását Előmozdító Országos Szövet­ség elnökének, Roy Wilkins­nek egy érdekes kijelentéséts „A néger polgár nem helyes* li az erőszakot, mint jogai biztosításának módszerét. De elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor már nem fél az erő­szaktól. Érvényre fogja jut­tatni jogait, és ha ez erősza­kot követel meg, ám legyen.“ Ez egy hangsúlyozottan pol­gári gondolkodású néger ve­zető véleménye, és azt kell mondanunk, hogy hasonló­képpen nyilatkoztak a néger­mozgalom különböző más csoportjainak szóvivői is. El­érkezett tehát az az idő, ami­kor az amerikai négerek máj- nem tudnak élni a régi mó­don és ahogy azt a Los An­geles-i rendőrroham, vagy az alabamai közigazgatási ható­ságok viselkedése mutatja, az amerikai burzsoázia is egyre kevésbé tud uralkodni a megszokott módon. Semmiképpen sem túlzás ilyen élesen megfogalmazni a helyzet képét, mert hiszen ha egy pillanatig az amerikai né­gerek számára gondolunk, felmérhetjük a probléma teljes jelentőségét. Az amerikai né­ger nép lélekszáma valamivel több, mint húsz millió, azaz az Egyesült Államok lakossá­gának több mint tíz százaléka, ám a munkásoszályban ez az arány húsz százalék és a mun­kásosztályon belül is éppen a néger nép gyermekei a legel- nyomottabbak. Az amerikai történelemírás, amikor a mai amerika társa­dalom kialakulásának képét akarja felrajzolni, általában óvatosan került azokat az alap­vető kérdéseket, amelyek tu­lajdonképpen a mai néger­probléma forrásai. A nagy rabszolgafelszabadító mozga­lom úgy szerepel a burzsoá történtirásban, mint valamifé­le reformmozgalom, holott aa forradalmi mozgalom volt és az amerikai történelem nagy alakjainak értékelésénél is el­hallgatják, hagy George Wa­shington annak idején a gaz­dag rabszolgatartóik képvisele­tében lépett fel. A JELEN TERMÉSZETESEN nem a történelem ilyen vagy amolyan értékelésének prob­lémája. hanem húsz millió dol­gozó ember szabadságjogainak kérdése. Ezért kell igen komo­lyan venni egy fiatal né­ger szociológus, William B. Hi- xon egyik fontos megállapítá­sát: „Az amerikai néger nem­csak azt ismeri fel, hotgy kö­veteléseit oly sokszor vetették el már a múltban, hanem azt is, hogy e követelése­ket tártsadalmunk je­lenlegi körülményei között nem lehet megvalósítani.” Hixon megállapításai egyre inkább elterjednek a helyzetü­ket és harci feladatait világo­san látó amerikai négerek kö­rében. Ma már a valóban kö­vetkezetes néger vezetők — itt természetesen csak helyi ve­zetőkről lehet szó — túllépnek az óvatos és udvarias reform­követeléseken, elvetik az anar­chista jellegű gyújtogatás és rombolás megnyilvánulásait is, és amikor a teljes és abszolút egyenlőségért viszik harcba a feketebőrű dolgozó tömegeket, forradalmi jellegű küzdelem élén állnak. VAN ABBAN VALAMI meg­döbbentő és mélységesen jel­lemző az amerikai cinizmusra, hogy a Los Angeles-i „robba­nás” után a washingtoni kor­mányzat emberei legfontosabb­nak azt a vallomást tartották a tragédia vizsgálatában, ame­lyet dr. Harold Jones, a Watte - városnegyedben lévő idegkli­nika igazgatója tett. Gárdos Miklós ŐSZ! MEGYE! »»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥Y¥»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥Y¥¥YY¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥Y¥¥¥¥yV¥¥n'YrTYrTr»‘“YTYYT1"rrT oopBpoQoan 0KT. 1- MW. 30. yásáhotfon SZÖVETKEZETI BOLTBAN is a falusi ív* •tí íyyfyrrn

Next

/
Oldalképek
Tartalom