Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-02 / 262. szám
1965' november 2.. kedd nögrAd 3 Állandóan javul a gépek! kihasználása a Salgótarjáni Acélárugyárban Beszélgetés a Nógrád megyei Tervező Iroda igazgatójával Nincs a Salgótarjáni Acélárugyárban olyan értekezlet, amelyiken valamilyen formában szóba ne kerülne a gépek kihasználása. Nem csoda, hiszen bármerre jár az ember, gépek dolgoznak több helyen, mint például a hengerműben, vagy a huzalműben csak „etetni” kell őket, indítani és beállítani és azok termelnek. Az üzemnél egy órai állás 250 ezer forint termelés kiesést jelent. Ha valahol tartalékról lehet beszélni, így itt a gépkihasználásban nagyon sok rejlik. Nem véletlen, hogy ebben az ötéves tervben különösen nagy gondot fordítottak erre, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy 1961 óta állandóan javult ez a mutató, és kereken 12 százalékkal növekedett a gépi idő kihasználás. Termelési értékben és a termelékenységben ez igen nagy értéket jelent. Mit jelent ha állnak a gépek? Ha például a 10 darab dróthúzó-gép egy órát áll, 30 ezer forint kár, ennyi a termelés-kiesés. A hideg- hengerműben az egyetlen Quartó-gép egy órás állása már 60 ezer forint kiesést jelent. Minden gépet naplóval láttak el és mind az anyakönyvbe úgy jegyzik be az adatokat, a gépállások idejét, okozóját. Ebből azután kiolvasható, mikor, miért kényszerült állásra az értékes termelési eszköz, összesítve látni lehet, hol a hiba, és hol kell intézkedni. A váratlan géphiba, törés és egyéb miatt 1961-ben még 143 ezer óra gépállás volt, tavaly már az 53 ezer órát sem tette ki. Ez a szám az idén eddig 50 ezer óra, tehát időarányosan a múlt évihez viszonyítva valamit növekedett. Ennek természetesen olyan oka is van, mint például a hideghengerműben az áthúzó pácoló elhasználódása. Mióta az osztrák szerelő vállalat a Vaskohászati Kemence Építő Vállalattal közösen felújította, nincs vele baj. Legutóbb a 20 hengeres gépnél fordult elő váratlan hiba. A főhajtómű fogaskereke ment tönkre és tartalék alkatrész hiányában a korábban kiszerelt régi fogaskereket rakták vissza. Ezzel öt nap ment el újabb három napra kellett állni. Még ma nincs végleges megoldás. Ez a háromnapos gépállás 243 tonna termeléskiesést okozott. A gyár termékei mind nagyobb népszerűségre tesznek •szert belföldön és külföldön egyaránt. Állandó a törekvés a jelentkező igények kielégítésére. Ennek érdekében több új gyártmánnyal jelentkeztek az utóbbi időben is már a Megűj ul a bereeli művelődési otthon Öreg és kopott volt már az épület, amely eddig otthont adott a mozinak és a művelődési igényeknek Bercelen: a növekedő követelményeknek mind nehezebben felelt meg. Ez év elején a község elhatározta. hogy az épületet községfeilesztési alapból és önkéntes munkavállalással felújítja s olyan környezetet teremt a művelődési életnek, ahova szívesen, mint közös otthonukba térhetnek be. Az elhatározást a községi tanács mellett a társadalmi munka lelkes szervezői: Urhegyi Ferenc iskolaigazgató és Halmai István, a művelődési otthon igazgatója segítik azóta a gyors megvalósulásban. Részt vesznek az építkezésben a termelőszövetkezet tagjai és a berceii gimnázium növendékei is és szorgalmuk eredményeként az otthon felújítása előreláthatólag még az Wén befejeződik. piacon, de folynak a kísérjetek még újabbak előállítására. Érdekesen jelentkezik ez a gépi idő kihasználásában is. Az ötéves terv kezdetén még 317 ezer gépóra esett ki a termésből a megrendelés hiányában, tavaly már csak 70 ezer óra az idén az első háromnegyed évben már alig több mint kétezer óránál. A energiahiány is rontó tényező. Ebbe nemcsak a villamosenergia hiány tartozik, hanem a sűrített levegő, és egyéb is. Érdekes, hogy 4500 óráról öt év alatt 1700 órára sikerült csökkenteni ezt a kieső időt is. Anyaghiány is előfordulhat, ami ugyancsak káros a termelésre. A kiesést 76 ezer óráról tavaly 23 ezerre sikerült csökkenteni, az idén eddig csak 6294 óra esett ki ilyen címen a gépek termeléséből. E néhány példa igazolja, mennyire érdemes állandóan és teljes részletességgel vizsgálni a kieső gépi időket. Az elemző munka gondolatokat ébreszt, megoldásra ösztönöz. A gazdaságosság szemszögéből vizsgálva is igen jelentős, hiszen nem mindegy, hogy ugyanakkora létszámmal, gépparkkal mekkora értéket állítanak elő. Az üzemrészek közötti verseny értékelésénél is fontos szempont a gépek kihasználása. Tükre a műszaki szervező munkának, anyagellátásnak, sőt még a tervszerű. megelőző karbantartásnak is. Kétségtelen nem lehet reálisan összehasonlítani a kis, kevés géppel dolgozó üzemrészeket, azokkal, ahol sok dolgozik, de a fejlődést, vagy a visszaesést érdemes mérlegeink A cél továbbra is az, hogy lehetőleg minden akadályt elhárítsanak a gépek kihasználásának útjából. Az eddigi eredmény dicséretes, s ez még növelhető. Bizonyára meg is keresik a módját annak, hogy még kevesebb legyen a kieső idő, több a hasznos, értékes gépóra. B. J. V arga Ferenc négy évvel ezelőtt, 1961-ben került először Szé- csényben a községi pártbizottság élére. Alig ismerkedett meg azonban az Ipoly menti nagyközség sokszínű életével, a község tizenhat alapszervezetének tevékenységével, gondjaival, máris más intézkedés született. A kisebb pártbizottságokat — és ilyen volt Szécsény község pártbizottsága is — a járási pártszervek hatáskörébe vonták. Később, 1962 októberében a járási pártértekezleten újra választották a községi pártbizottságot is. A pártbizottság élére megint Varga Ferenc került. De munkája lényegesen megszaporodott, ugyanis a fiatal termelőszövetkezet pártszervezetének kommunistái is őt tisztelték meg bizalmukkal. Varga Ferenc lett a tsz-alapszervezet titkára is. Később, a községi pártbizottság, mint testület megszűnj és a járási párt- bizottság új feladatokkal bízta meg Varga Ferencet. Ügynevezett külső területet kapott. Mint instruktor, a járás több községében ellenőrizte, segítette az alapszervezetek. a kommunisták munkáját. Káros szemlélet A községi pártbizottság hiányát azonban egyhamar megérezték a szécsényi alapszervezetek. Tevékenységük szemmel láthatóan hanyatlott. — Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy elmaradtak a testületi ülések és csak a legritkább esetekben hívták össze a kommunisták fórumát, a taggyűlést — emlékezik vissza Varga Ferenc. — Több alapszervezetünk vezetőiben olyan nézetek alakultak ki, amelyek gátolták a kommunisták, a párttagok Segítettek az őszi betakarításban A balassagyarmati járás általános és Középiskolás fiataljai ezen az őszön hasznos segítő munkát végeztek a mezőgazdaság betakarítási feladataiban. Jelentések szerint különösen dicséretes munkát végeztek a magyar- nándori állami gazdaság szilvaszedésében a községbeli, valamint a balassagyarmati, a mohorai és a szandai iskolások. A nógrádkövesdi állami gazdaságban a berceii gimnázium fiataljai dolgoztaik nagy szorgalommal, a nógrádmarcali gyermekek a cserháti erdőgazdaság cseme- teápolásí feladataiban vettek részt s munkájukkal szép keresetet gyűjtöttek össze iskolaközösségeiknek. A segítő munka jövedelméből hasznos terveket valósítanak meg az iskolák. A balassagyarmati Szántó Kovács Gimnázium közös kirándulás, a mohorai iskola úttörő táborozás költségeire fordítja keresetét. A magyarnándori- ak már éltek is anyagi lehetőségükkel s a közelmúltban nagyszabású országjárást valósítottak meg. Ebben az esztendőben a gazdaságok is megfelelőbben méltányolták az iskolások segítőkészségét. Gondoskodtak a munkacsapatok szállításáról és ellátásáról, ezzel nagy mértékben növelték a fiatalok munkakedvét, szorgalmát. Emelkedik Románia acéltermelése A román kohászat az idén kprülbelül 3,4 millió tonna acélt gyárt. A kiváló minőségének köszönhetően a román acél egyre nagyobb elismerést vív ki magának a világpiacon. Romániából többek között Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és Japán vásárol acélt. rendszeres tanácskozását. Ezek a vezetők azt tartották, nincs szükség a gyakori taggyűlésekre. Pedig a gondok nem kímélték a községet, az alapszervezeteket ebben az időben sem... S ez valóban így igaz. S mindegyik alapszervezet húzta, cipelte a maga gondját, baját anélkül, hogy a kommunisták nyíltan, bátran rendezték volna problémáikat. Tervszerű munka Most decemberben lesz egy éve, hogy a pártértekezleten újra választották a községi pártbizottságot. A huszonegy tagú testületben helyet kapott lényegében valamennyi alapszervezet küldötte. Az elrepült hónapokról, a gon- dck-bajok oldására tett erőfeszítésekről így vall Várga Ferenc, a községi pártbizottság titkára: — A tennivalók sorában az első az volt, hogy alaposan átgondolt munkatervet készítettünk. Más szóval, rögzítettük a legsürgősebb tennivalókat és a módszereket, amelyekkel megpróbáltunk rendet teremteni... Hogy melyek voltak a legégetőbb feladatok? — A kérdést önmagának teszi fel, és azonnal válaszol is rá. — Volt belőlük egy egész sereg... Nagy gonddal készítették elő például a decemberi párt- határozat megvitatását, a fontos határozat gyakorlati végrehajtását a községben tevékenykedő vállalatoknál, a termelőszövetkezetben. a tangazdaságban, a gépálloNéhány héttel ezelőtt egyik tervező mérnök ismerősöm újságolta: — Már kézbevettük az 1967. évi termelőszövetkezeti beruházásokat. Néhány terv még az idén elkészül, a többi jövő év augusztusára... — Ügy ahogyan az a „nagy könyvben", vagyis a beruházási kódexben elő van írva... — Ügy bizony! Én mondom, ilyen jól még sohasem állt a tervező iroda. A rendszeres újságolvasó valószínűleg sejti, hogy a fenti beszélgetést szándékosan idéztem. Hiszen a megyei tervező irodß megyénk egyik hányatott sorsú intézményei közé tartozott még nem is olyan régen. Szarvas Béla, aki nem egészen egy esztendeje került az Iroda élére, őszintén szólva nem nagyon haragudott, mert ez idő alatt ritkán járt újságíró a tervezők házatáján. Volt gond, munka elég. Most azonban annál kellemesebb, hogy a lassan véget érő esztendő folyamán elért eredményekről is beszámolhat: — Az év háromnegyedét egész esztendőre szabott feladataink kilencvenegy százalékos befejezettségével zártuk. A hátralévő hónapokban teljesítjük éves tervünket. Sikerült megvalósítani azoknak a szándékainknak nagy részét is, amelyek az Iroda átszervezésére és megerősítésére irányultak. Tizenöt tervezővel és öt műszaki rajzolóval gyarapodtunk. A tervezők közül kilenc mérnöki képesítésű... Ez utóbbi azért értékes a szemünkben, mert a tervező irodák személyzetében a mérnökök aránya általában harminc-harmincöt százalék. Tavaly még dolgozóinknak csupán tíz százaléka rendelkezett mérnöki diplomával. Igv az arányok egyensúlya nálunk is helyrebillent. Olyannyira, hogy most már a szerkesztői-műszaki rajzolói gárda fejlesztése a fogonmunkájáról másokon. Az intézkedési tervet a pártbizottsággal együtt elkészítették az alapszerve- zetek is. Közben végrehajtották a Vegyesipari Vállalat átszervezését. A vállalat az átszervezéssel járó gondok ellenére is több mint száz százalékra teljesítette félévés tervét. S mert a gazdasági feladatok végrehajtása egyetlen üzemben, vállalatnál sem ment és megy a kommunisták, az alapszervezetek segítsége, munkája nélkül, a pártbizottság megvizsgálta a község pártszervezeteinek pártépítő munkáját. Kiváltképpen a termelőszövetkezet és a tangazdaság pártszervezeteiben maradtak el a párt- szervezetek erősítésével. A jóhírű II. Rákóczi Ferenc Tsz harmincnyolc tagot számláló alapszervezetébe kevés tagot ajánl a KISZ és a Nőtanács. A pártbizottság segítséget nyújt a Háziipari Szövetkezet kommunistáinak is, hogy a háromszáznyolcvan asszonyt, leányt foglalkoztató, főképpen exportra dolgozó üzemben is létrehozzák végre az alapszervezetet. — A vezetés megerősítése az üzemekben, intézményekben és a pártalapszerveze- tekben lényeges része munkánknak — magyarázza Varga Ferenc. — Néhány alapszervezetnél, mint a MÁV- nál, vagy a termelőszövetkezeti pártszervezetnél az élet egyre inkább követeli, hogy erősítsük a vezetést... Biztató jelek A közelmúltban a járási párt végrehajtó bizottsága is megvitatta a községi pártbidunk, hiszen ebben is van egy, a tapasztalatok során kialakult, „norma”. Általában azt tartják tervezői berkekben kielégíőnek, ha egy tervezőre legalább „másfél” műszaki rajzoló jut. Talán nem is kell magyaráznom, ez miért jó: hogy a tervező idejét ne kössék le olyan tennivalók, amelyeket alacsonyabb kvalifikációval rendelkező dolgozóinkkal elvégeztethetünk. Nos, a szerkesztői-műszaki rajzolói gárda megerősítése valamivel nehezebb probléma volt, tekintve, hogy Nógrád megyében eddig hiányzott az utánpótlás bázisa. Sikerült azonban a Gépipari Technikum pártfogásával egy tízhónapos műszaki rajzoló tanfolyamot indítanunk szeptemberben. Mi vezetjük, s a hallgatók közül is többen nálunk dolgoznak. Reméljük, nemcsak az ő szaktudásuk erősödik meg, de a tanfolyam műszaki rajzolói gárdánk hevítésére is módot nyújt, örvendetes ezenkívül munkatársaink nagy tanulási kedve. Ketten járnak mérnök-továbbképzőre, egy műszaki rajzolónk egyetemre, egy felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskolába, többen gimnáziumi érettségijük mellé szaktechnikumi érettségit szereznek... Végül még egy jó hír: rövidesen megalakul a talaj- mechanikai csoportunk. — Néhány évvel ezelőtt született egy határozat, mely szerint az Iroda létszámát száz főre kell emelni... Hol tartanak most? — Jelenleg hatvanöt munkatársunk van. Jövőre — remélem már az első évnegyedre — nyolcvan lesz. Ami a százat illeti, nos mi azt hiszem megállunk a nyolcvannál. Részben mert kitűnt: az új székházunkban el sem tudnánk helyezni száz embert. De ami a lényeges: velemézottság %?y esztendős munkáját. A jelek mindenképpen biztatóak. A pártbizottság létrehozásával sikerült az alapszervezetek addig sokszor formális tevékenységét élőbbé tenni. A pártszervezetek — vezetésük is — erősödtek. A kommunisták, a pártbizottság irányításával, részt vállaltak azokból a tennivalókból is, amelyek révén szebb, gondtalanabb lesz a község lakóinak élete. — Mindezt természetesen a mi sajátos eszközeinkkel kell csinálnunk — mondja Varga Ferenc. — A községi tanács helyett,, például mi nem intézkedhetünk. De úgy gondolom, amikor megvitattuk a községi tanács munkáját, irányításának módszereit, sikerült segíteni abban, hogy hatékonyabb legyen a munkájuk... Miről is volt tulajdonképpen szó ezen a tanácskozáson ? Tegyék rendszeressé beszámolóikat a tanácstagok az ipari és mezőgazdasági üzemekben is. A tanács állandó bizottságait szakemberekből álló aktíva hálózattal bővítsék. A tanácsüléseken hozott határozatok végrehajtására rendszeresen térjenek vissza. A mezőgazdasági termelés megszervezése, a felvásárlás, a kereskedelmi ellátás megnyugtató rendezése. Emellett természetesen a kommunisták mozgósították a lakosságot olyan községfejlesztési feladatok megvalósítására is, mint a csatorna hálózat kiépítése, egészségügyi szakrendelésre alkalmas intézmény építése. Egy esztendő persze kevés valamennyi probléma megoldásához. Annyi azonban bizonyos, ha maradtak is olyan gondok, amelyekre még nem sikerült orvoslást találni, a községi pártbizottságnak sikerült összefognia, és a legégetőbb tennivalókra mozgósítania a község alaoszerve- zeteit, a kommunistákat. Vincze Istvánná ményünk szerint a nyolcvan főnyi személyzet is elegendő, hogy a Tervező Iroda betöltse hivatását. — Arra gondol, hogy' a ta- nácsi Tervező Irodának nem az a feladata, hogy átvegye a nagy tervező intézetek szerepét? — Pontosan erről van szó. Tudom, hogy korábban voltak olyan elképzelések, miszerint a helyi tervező irodának el kellene végeznie a nagyobb helyi — például a város-rekonstrukcióval kapcsolatos — tervezői feladatoknak legalább egy részét. Szerintünk a tanácsi Tervező Irodának nem ez a hivatása. A mi dolgunk olyan, viszonylag kisebb volumenű beruházások tervezői előkészítése, amely a nagy rezsivel dolgozó központi intézmények számára semmiképpen sem volna gazdaságos... Néha — tájékozatlanságból — hivatkoznak olyan nagy vidéki tervező irodára, mint például a győri. De nem szabad elfelejteni, hogy a győri intézet; az Építésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, ennek megfelelő tevékenységet végez. A miénkhez hasonló feladatokkal viszont az ott is létező tanácsi tervező irodát bízzák meg. — Klzárja-e ez a helyzet a nagyobblélegzetű tervezői feladatokat..? — Először is nem kell lebecsülni a mi alapvető feladatunkat : a téesz-beruházás megtervezését. Hiszen egy-egy téesz majornál, ha összeszámláljuk az évek folyamán megtervezett és megvalósított létesítményeket, az egy-két- milliós beruházások esetenként lassan húsz-harminc millióra rúgnak. S ez ugye, nem is olyán kevés. Ezzel kapcsolatban inkább azt kellene felvetni, hogy bizony nem ártana egy átgondolt majortelepítési politika, jó lennének — ha lennének — olyan gazdasági épülettervek, amelyek több féle célnak is megfelelnek szükség esetén. Kialakításuk tudom nem könnyű, de a mi munkánkat szervezési és tervezési szempontból is biztosabb alapokhoz juttatná. Nem beszélve arról, hogy így nagyobb le hetőségekhez jutna a tervezői elképzelés, fantázia is. Egyébként, azok a törekvések, amelyek a Tervező Iroda létjogosultságát a nagylélegzetű tervek elkészítésével igyekeztek bizonyítani, nem csak azért vannak kudarcra ítélve, mert a tanácsi Tervező Iroda keretei között egyszerűen lehetetlen biztosítani azokat a személyi és műszaki feltételeket, amelyek nélkül nagyvolumenű létesítmények megbízható tervezése elképzelhetetlen. De azért is, mert ha mindenki palotákat, gyárépületeket óhajtana csak tervezni, mi lenne a kisebb beruházásokkal, felújítások megtervezésével? Ezek vagy tervező nélkül maradnának, vagy tervezésük avatatlan kezekbe kerülne. Mindez természetesen nem jelent elzárkózást az alapvető feladatainktól eltérő munkától. Sőt, amennyire a kapacitásunk engedi, szívesen el is vállalunk ilyen megbízatásokat Dolgozunk, például, a Fémötvö- zetgyárnak, mi fogjuk megtervezni a Balassagyarmati Fémipari Vállalat új telepét, Vanyarc házhelyrendezési tervét, Karolyakna beépítési tervét: mi csináljuk Ereszt- vény-Salgó rendezési tervét. De minden ilyen és hasonló esetben — különösen, ha ezeknél is nagyobb nagyság- rendű létesítmény megtervezése kínálkozik — gondosan, önáltatás nélkül fel kell mérni erőinket, és így dönteni. Felelőtlen vállalkozásokba nem mehetünk bele. Cs. G. Egy év távlatából Tapasztalatok a Szécsény községi pártbizottság
