Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-10 / 239. szám
10 NŐGHÁD 1965 október 10. vasárnapKolostortól az espressóig Balzac a nagy francia realista állandóan el volt adósodva, ezért, hogy ledolgozza tartozását, napi 13—14 órán át is írt, közben rengeteg feketekávét fogyasztott. Egyesek szerint a mértéktelen feketézés (életében több mint 90 000 kávét ivott meg) okozta halálát is, amit alátámasztani látszik a következő rövid anekdota: orvosa egyszer azt tanácsolta neki. hogy hagyja már abba a mértéktelen kávéfogyasztást, mert nem fog megöregedni. — Nagyszerű! Mindig ifjú akartam maradni! — adta meg a szellemes választ, ötvenegy éves korában halt meg. Persze nem kell megijednünk, hiszen aki kávéval akarná megmérgezni magát, annak legalább 100—200 duplát kellene egymás után meginni. Hazánkban a kávé szinte nemzeti itallá vált. Évi 2 800 tonna kávét iszunk meg az ország 4800 pressójában, és vajon ki számolja az otthoni és hivatali kávéfogyasztás mennyiségét? Az 1961-es ár- leszállítás óta óriási mértékben megnőtt a bolti szemeskávé vásárlás is, hiszen míg 1962-ben csak 89 vagonnal adtak el, 1964-ben már 189-el. Fél év alatt 1 millió dupla Nógrádban Megyénkben a vendéglátóipari vállalat üzemegységeiben 1964 első félévében 845 936 duplát ittak meg, míg 1965. I. félévében 913 ezret, tehát a növekedés igen számottevő. Csaknem mindenki szereti, majd mindenki „kávészakértő” és mindenki megsértődik, ha valaki meg meri mondani, hogy: — ez a kávé olyan mintha vonaton főzték volna — ennél nagyobb sértést manapság nem lehet elképzelni. De ki tudja mióta isszák az emberek, hogyan alakultak ki a kávéházak, honnan került hazánkba a kávé milyen fajtái vannak és mi a jó fekete titka? A kávé története tás, az úgynevezett „ftiröK kávéházakban”. Az első kávéház Párizsban 1714-ben létesült. Később a politikai élet fórumaivá váltak, a francia forradalom tűzfészkei voltak a Valois, a Lennblin kávéház, vagy Magyarországon 1848-ben a híres Pilvax, a márciusi ifjak gyüle- kezőhelye. A XIX. század vége felé a művészek ütötték fel tanyáikat a kávéházakban. Apollinaire a nagy francia szimbolista költő a Montparnasse kávéházaiban vagy a CAFE du FLORE teraszán vagy a DEUX MAGOTS egyik sarkában, csésze kávé mellett (körülötte öt világrész ifjú művésznemzedéke) hosz- szú elmefuttatásokat tartott a francia és német konyháról éppúgy, mint a lótenyésztésről, vagy impresszionisták legújabb botránytkeverő kiállításairól. A XIX. század végén Budapesten felépül a New York, a (mai Hungária) a Japán kávéház, a magyar irodalmárok (Ady, Karinthy. Kosztolányi stb) törzshelyéi, melyek szinte soha nem voltak bezárva, s melyekben hitelezett a főúr a vékonypénzű művészeknek. Azóta a kávéházak felett is eljárt az idő. Jórészt átalakultak, s ma már mint espressók. cukrászdák, bistrók alig idézik fel a múlt emlékeit. Mit mond az orvos? Az emberek isszák a kávét, mint élvezeti szert, hogy szellemileg felfrissüljenek. Az ivas után 10—15 perc múlva kezdődik s körülbelül 4—6 órán át tart a hatása. Fogyasztása kétségtelen hasznos, mert a cóffein a központi idegrendszer, az agykéreg hajszálereit kitágítja, s ezzel csökken a fáradságérzet, az álmosság. Jelentős veseértágító hatása is van. Persze a mértéktelen fogyasztás itt is ellenkező hatást vált ki, mivel fokozott fogyasztása (napi 6—7) álmatlanságot, ingerlékenységet, súlyosabb esetekben pedig izomgörcsöket vált ki. Alkoholos állapot esetén egy-két csésze kávé (nem több) enyhén csökkenti a ká- bultságot, de a mély narkózisból egyáltalán nem józanit ki. A jó kávé „titka“ Titkok nincsenek, csak fontos tudnivalók. A jó kávéhoz nemcsak szív, hanem megfelelő kávé is kell. Sok függ má’- a pörköléstől is (150-200 C fokon végzjk) mivel a 150—200 féle aromaösszetevője, kellemes zamata ekkor alakul ki. A kutatók megállapították, hogy a több fajtából kevert kávé sokkal aromadúsabb, Fontos, hogy helyes arányban adagoljuk a vizet a kávéhoz. Egy duplához hat gramm kávét és fél deci vizet számoljunk. Ne engedjük ki teljesen a főzetet, mivel a klorogénsav utoljára szűrődik át, s okozza a túlfőzött, kilúgozott kávé fanyar, savanykás ízét. Zacc- ból soha ne főzzünk kávét, mert abban rakódik le a klorogénsav. Izlandon isszák a legtöbbet! Külföldön járó honfitár-' saink szömyülködve emlékeznek meg az izlandi kávékról; híg. szűrt, semmi ereje, és pohárszámra isz- szák. Szinte csak nyakon ön- tik forró vízzel a darált kávét. inkább a mennyiség számít náluk, kevésbé a minőség. Izland ma a „káv«- ivás paradicsoma” mivel „ az évi egy főre eső kávéío- gyasztás átlag 12 kilogramm. Törökországban a „török kávé” őshazájában az évi átlag 0.08 kilogramm egvikc a legkevesebbnek a világon. Magyarország az évi 0.4 kilogrammos > átlaggal a középmezőny vége felé foglal helyet. Persze nálunk magyarázatul szolgál, hogy általában nem készítenek babkávéból tejeskávét Rozgonyi István A kávézó juhok A kávé eredetének a vizsgálatához a XV. századba kell visszamennünk. Az 1450-es évek körül egy öreg pásztor zörgetett az abessziniai Koffa (innen a kávé szó) hegyen épült kolostor kapuján. A rendfönöknek elpanaszolta, hogy állatait megszállta az ördög és megvadulva szanaszét futkosnak. Magával hozott egy addig ismeretlen növényt is, mondván, hogy azt megrágva költözött az ördög jámbor állataiba. Kávécserje volt. A rendfőnök sikeresen kiűzte az ördögöt, mivel akkor már elszállt az izgatószer, a coffein hatása. A tekintélye mindenesetre óriási lett. Ebben a kolostorban főzték először ismeretlen cserje terméséből kávét, és kesernyés aromája rendkívüli módon megtetszett a barátoknak. Az évekig féltve őrzött titok receptjét azonban sikerült ellopnia egy élelmes arab kalmárnak, így terjedt el Dél- Arábiában a kávéivás szenvedélye. (A borivást tiltotta a Korán.) A szultánok tűrték egy darabig, hogy muzulmánjaik a „fekete ital” rabjaivá váljanak, később azonban betiltották a kávéfogyasztást, hivatkozván Mohamed próféta kinyilatkoztatására, mely szerint a kávé szén, s a szén fogyasztását tiltja a Korán. Az igazi ok: kávéházakba jártak inkább az igazhitűek a templomok helyett Ara"B kereskedők által Velencében terjed el Európában először a kávézás, innen került aztán Franciaországba, majd Poroszországba. Az uralkodók kezdeti idegenkedése a kávétól a nagy üzleti haszon hatására mindenütt eltűnt. Braziliába 1750 körül került az első féltve őrzött kávécserje, amely a trópusi, szubtrópusi országokban lelt igazán hazára. Nálunk a török hódoltság Idején terjed el a kávéfogyaszHal és félpercenként egy autó Látogatás a Warszava autógyárban Vasárnapi fejtörő Az őszt Megyei Könyvh etek alkalmából a függ. 11. alatti költőnk olvasásról szóló versének részletét idézzük: „Mint a csillago kát a távcsövek, úgy húztam köré. m, s egyre közelebb, könyveken át a Világ Tényeit: éj — nap olvas lám ... ... Végtelen nyílt elém, hisz most .." Folytatása a függ. 12.. vízsz 5.. és 35. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Balatoni üdülőhely. 12. Szélhárfa. 13. Férfinév. 14. Lekezelő modor. 15. S. M. 16. Esztendők. 17. ... alkohol (borszesz). 18. Vissza: határozórag. 19. Női név. 20. Egy játékos, aki... 21. ... Batuta (1302—77). arab utazó, akinek tudósításai történeti szempontból jelentősek .22. Kutat. 24. Vissza: indítéka 25. Ebben a kastélyban töltötte heteit Petőfi Sándor, 1347 szeptemberétől október 20-ig. 26 Karol. 27. Sav tulajdonsága. 28. T. L. Z. ?9. Z. I D. 30. Női név, becézve. 33. Ő, Á. 34. T. S. 38. Azonos betűk. 39 Som mássalhangzói. 40. A Földközitenger öble, a Rhone torkolata előtt. 41. Község Pest negyében. 42. Csengő-bongó. 45. Szülők. 46. Fém. 47. FoIyónak van. 49. Puha fém. 50. Küzdelme. 51. Szarvas. 52. A testet hálózzák be. 54. Női név, becézve. 55. N. S. 56» Szurkolók öröme, névelővel. 57. Bántó. 58. Határozó rag. 39. Pszichológus, akinek iiwuigencia vizsgálatai jelentősek. 61. Dal. 62. Agy. 63. Síkság. FÜGGŐLEGES: 1. Kacat. 2. Igetőkötő. 3. Étel. 4. Magasra tart 5. R. I. K. 6. Tova. 7. Helyet foglaltak. 8. Lejegy- zed. 9. N. N. L. 10. I. É. 16 Ennivaló. 17. E. Y. 19. Megindul, meg... 20. Legmagasabb csúcsa Eisenhut, 2440 m. 21. E helyen. 23. A jól végzett munka jutalmai. 24. Fegyver 27. Minőségi ellenőr. 30. T. R. 31. ... futó, eszeveszett, őrjöngő ember. 32. Keresztül. 35. Férfinak van. 36. Egzotikus növény. 37. A. N. 41. Jogász ember. 43. N. T. N. 44 Idős emberek. 46 ... Marcus Porcius. Minden felszólalását így fejezte be: „Ceterum censeo Carthagi- nem esso delendam...” 48. A szerelem istene. 50 Térképen jelzik (—’). 53. Igekötő. 54. Félsziget a Szovjetunióban. 56. Festmény. 57. Értéke, díja. 58. R. S. A. 60. Határozó rag. 61. Igekótő. 62. Személyes névmás. Beküldendő: a költő neve és a hiányzó verssorok. Az október 3-i keresztrejt-, vény helyes megfejtése: „És annabáli csók is csattan még az éjben, És vannak ó borok és vannak víg ivók!” Könyvjutalmat nyertek: Balogh Erzsébet Ipolyvece, Antal Gyuláné Salgótarján, Roz- gonyi Ilona Salgótarján. A könyveket postán küldjük eL Megszoktuk, megszerettük, a bogárhátú Warszava autókat, hisz hosszú évek óta benépesítik már városaink utcáit, országútjainkat. A „Pobjeda” utódjának születő... éve: 1949. Attól kezdve gyártják a Warszavát. Varsó külső kerülete hasonló a mi Angyalföldünkhöz. Hosszú sorokban parkíroznak a dolgozók személygépkocsijai. mint ahogy egy autógyár környékén lenszáll a szikra, csapódnak a kalapácsok, a karosszéria- lakatosok simára egyengetik az engedelmes anyagot. Mire elkészül a belső kárpitozás, minden elektromos vezeték a helyére kerül és az autó lelke, a motor is elfoglalja helyét, addig körülbelül 150 munkaóra telik el. Ezzel a teljesítménnyel azonban korántsem elégedettek a gyár vezetői. — Tudjuk, — mondta az új szerszámgépekkel kell ellátni. — Mit tart a külcsín fontosságáról ? — kérdeztük. — Az a gyakorlat, hogy az autókat általában a nők vásárolják, illetve választják ki. Nekik első a szépség. A férfiak a motort vizsgálják. De nekik sem közömbös, hogy milyen a formája, tetszetős-e a színe, kivitele. Ezért az évek folyamán több változást is eszközöltünk, 1957-hen új hütőrács került a Warszavára, két évvel később kicseréltük a világító- testeket. Tavaly történt az első forradalmi újítás. A Warszava-203-as típust már ismerik Budapesten is. a magyar közön» gnek volt alkalma megtekinteni a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Fővárosunk ■teáin is eevre gyakrabban reltűnik az új. áramvonalasabb formájú lengyel autó. — De nem csak a ..ruha” ■ áltozott, hanem a tartalom is. Tcbb mint 20 lóerővel lett erősebb a motor és a fordulatszóm is alaposan negnövekedett, követve a nagyvárosi forgalom követelményeit. A Warszava kiválóan bevált a magyar utakon. Ezt hosszú évek tapasztalatai bizonyítják. Ezért újabb szállítmányok érkeznek. Magyarország egyik legjelentősebb üzletfele a Warszava Automata-gépen készül az alkatrész ni szokott. Hatalmas gyár- egyik osztály vezetője, — épületek, tizenegyezer mun- még távol vagyunk a világ- kással. Hat és félpercenként egy autó A hatalmas csarnokban színvonaltól. De az autógyártásban sokkal nagyobb idő kell a felfejlesztéshez, mint például a műszer-iparautógvár. De futnak Afrikában, Skandináviában, s szerte a világon a népszerű Nysa mikrobuszok, a Combi kocsik, mentőautók és egyéb speciális felszereléssel ellátott Warszavák. Megbízható strapabíró autókat kívánunk szállítani a jövőben is, elsősorban a szocialista országoknak, de természetesen — a kapacitásnak megfelelően — a világ Munkában a karosszéria-lakatosok Fényezés után a Warszava—203 nál. Egy-egy apróbb változ- egyéb vásárolni óhajtó o>tatás milliókba kerül. Töb- szágának. bek között az üzemrészeket Kép és szöveg: az új formának megfelelően Regős István
