Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-10 / 239. szám

1985. október 10. vasárnap? NŐGRÁD 11 BANDXKA Egy szülői értekezlet margójára Szülői értekezletre gyülekez­tek a marnak es pápák. Min­denkit érdekelt, nogy kislá- 'nya, vagy kislia mikent szok­ta meg az iskolai fegyelmet, hogyan halad a betűvetés és számolás elsajátításában. Bandika anyukája es apuká­ja is eljött, mert mindketten együtt is, külön is kíváncsian \oitak, nogy egye den gyerme­kük, „édes szemük fénye" megüU-e a mércét? A szülői munkaközösség el­nöke megnyitotta az értekez­letet, majd a tanítónéni be­szélt. Elmondta, hogy a gyer­mekeknek milyen nagy felada­tokat kell megoldaniok, mert amellett, hogy írni, olvasni, számolni tanulnak, meg kall szokniok az iskolai rendet, be­le kell tanulniok a kötelesség­teljesítésbe, a figyelembe, egy új közösségi légkörbe. Beszélt arról, mennyire fontos az is­kola, és az otthon együttműkö­dése a hivalkodás elkerülése, a munkára, a szorgalomra ne­velés érdekében. Alig, hogy befejezte, Bandi­ka apukája kért szót, nehogy valaki megelőzze. Elmondta, hogy kisfia milyen okos, ügyes, hogy pénz dolgában nem tud­ja ot becsapni senki, tehát ki­váló számoló, látja, hogy gyö­nyörűen ír és ragyogóan ol­tás, azt is tudja, hogy jól tor­názik, szépen kézimunkázik és énekel. Egyszóval rendkívüli gyerek, csak nehezen bírnak vele, ugyanis „szegényke” az iskola után játszani, csava­rogni, szórakozni szeretne. E „szerény” szavak után Bandika mamája mondta el ugyanazt, amit férje, egészen addig, míg egyik apuka azt nem javasolta, hogy fejezzék be a szülői értekezletet, hi­szen most már sok mindent megtudtak, ha nem is saját gyermekeikről, — de Bandi­kéról ... Nos, gyakori eset a hasonló „szülői értekezlet”, s amikor ezt szóvátesszük, azért csele- kedjük, hogy a szülői értekez­let tulajdonképpeni céljára hívjuk fel a figyelmet. A szü­lök tudnivalóit ismertetik itt, s megbeszélik á közős dolgo­kat. Aki gyermeke előmenete­lére, szorgalmára, tanulmányi jegyeire kíváncsi, — a fogadó­órákon tájékozódhat. Nótán Sándor Összefogás a halál ellen Magyarországon 1964-ben háromszázezer vérátömlesztést végeztek. Csak Budapesten, naponta mintegy 500 ember­nek kell vért adni, hogy élet­ben maradjon. Vér... Ez az az „orvosság”, amelyet pótolni semmivel sem lehet. Szív-, veseműtéteknél, súlyos sérüléseknél, égések­nél, a vérképző szervek beteg­ségeinél, a csecsemők vércse­réjénél, — mindig vérre van szüksíg. Egy ember teljes vércseréjénél legalább 5—6, de sokszor 90—40. süt olykor száz véradó vérét is felhasználják. A fenti szám­adatok érzékeltetik, hogy nagy mennyiségű vér konzer­válására, tárolására van szük­ség. Ma már az egész ország te­rületén szervezett a véradás. Erről érdeklődtünk az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat köz­pontjában. — 1960-ban kezdtük el rendszeresen vidéken is a vér gyűjtését. Azóta a nagyobb községekben, üzemekben, „vér­adó” napokat tartunk. Ezt filmvetítéssel egybekötött fel- világosító előadások, és a tár­sadalmi szervek, vöröskeresz­tes aktívák propagandája elő­zi meg. — Milyen előnyei vannak a véradás formájának? — Az emberek szívesen se­gítenek embertársaikon. Sok­szor látunk erre példát üzemi baleseteknél. A véradás bo­nyolult folyamat. A helyszínen történő vizsgálat, a megszokott környezet megszünteti a félel­met, a véradás utáni megven- dégelés is kellemesebb így. — Az országban hányán ad­nak térítésmentesen vért? — örvendetesen növekszik a térítésmentesen adott vér. 1960-ban az összes vér 3 szá­zaléka. 1961-ben 16 százaléka, 1962-ben 28 százaléka, 1963- ban 38 százaléka, 1964-ben 63 százaléka volt ilyen. Ez év jú­nius 30-ig 1600 kiszállásos vér­adó napot tartottunk, ebből 130Ö-at vidéken. Voltunk pél­dául Dunaújvárosban, Szom­bathelyen, Oroszlányban, Szekszárdon, Pápán, Celldö- mölkön. Mindenütt nagy meg­értéssel találkoztunk. Százöt­vennégyezer ember 48 ezer li­ter vért adott! Mind többen megértik: a vér életet ment. Az ember össze­fog az életért, a halál ellen. Vincze Judit Hajunk— díszünk Az emberek évezredek óta testük legmutatósabb díszének a szép, dús hajat tartották. Az egészséges haj sűrű növésű, selymes tapintású, puha, ru­galmas. Színét a hajszálban lerakodott festék és levegő mennyisége határozza meg. A haj növekedése igen lassú, legfeljebb napi fél rnm-t, te­hát három hetenként 1 centi­métert nő. A növekedés azon­ban nem végtelen, mert a hajszálak vége állandóan ko­pik, s egy idő után a hajszál elöregedik és kihull. Ezek he­lyett újak nőnek, a hajtüsző sejtjei új hajszálat termelnek. Kedvező időben járjunk hajadonfővel, rossz, hideg sze­les időben viseljünk kalapot, sapkát, vagy kendőt. Ezek ne legyenek túlságosan zártak, GYERMEKEKNEK vízszintes: 1, A vlzsz. 20 folytatása, (Hete. dlk négyzetben két betű. A függ. 9 folytatásában írandó.) 11. Gyü­mölcsöt szárít. 12. Cipó mással, hangzói. 14. N61 énekhang. IS. G. Y. 16. Hangszer. 16. Nöl név. 19. Kerékpárabroncs. 20. Bartók Bé­la műve. (Folytatása vlzsz. 1.) 22. Palkó. 23. ipari növény. 24. Kí­vánság. 25. Vonatkozó névmás. 26. Irányt mutató szó. 28. MenyaSz- szóny. 29. Idöhatározó. 30. Fólyó a Szovjetunióban. 32. L. G. 33. Idegennyelvű helyeslés fon. 35. A nátrium vegyjele. 36. Gyomnö­vény. 40. Itt működik a „Mlrnlj" szovjet kutatóállomás. FÜGGŐLEGES: j. Már kimosott. 2. Re párja. 3. Tőrök méltóság. 4. Garázs eleje. 3. Vissza: fölött ellentéte. (Leg­felső négyzetben két betű.) 6. Kölcsönös segítő takarékpénztár, t, Zamat. 8. Fertőző betegség. 13, Paf ikerszava. 14. vissza: női név. 17. Délszaki növény. 18. Fizetési kötelezvény. 19. Tapad, 21. .............. r uth; közel-keleti kikötő. 22. két darab. 24. V. R. A. 25. A nemesgázok egyike. 26. Vissza: sziget a Föld­közi tengerben. 27. Ipari tanuló régen. 28. Spanyol hercegi család. 29. Történelmi időszak. 31. Fém. 33. Időhatároző. 341 Növényei. 37. J. T. 38. Mint a függ. 37 . 39. Nos mássalhangzói. Megfejtésül beküldendő a vlzsz 20. 40. függ 23. Az október 3-t gyermekrejt­vény helyes megfejtése: — Üttö- rők a hazáért, iskol» televízió. Kónyvjutalmat nyertek: Simon Pál Starján, Szabó Ottó Bgyar- mat, Galamb Erzsiké Maconka A könyveket postán küldjük el. biztosítsák a haj szellőzését. Az ápolás legfontosabb tényezője a rendszeréi haj­mosás, ezt megszabja a haj hossza, a fejbőr zsíros, vagy száraz természete, általában a kéthetenkénti hajmosás egészséges. Az erősen zsíros haj mosá­sához kéntej gyógyszappan, a WU 2 shampoon ajánlatos. A zsíros haj szántására télen igen jót tesz a kvarckezel is. Eredményes a szeszes készít­mények, például a Birkenwas­ser, Figaro hajszesz használa­ta. Ezek szeszben feloldott fertőtlenítő és egyéb gyógy­hatású anyagokat tartalmaz­nak. Zsírtalanítják és tisztítják a fejbőrt, csökkentik a viszke­tést, megszüntetik a korpáso- dást. Fokozzák a hajhagyma vérbőségét és ezzel elősegítik a hajszálak megújulását és növekedését. A Caola fertőt­lenítő shampoon a korpás, túl- zsíros fejbőrnek hasznos. S. F. Düseszből készült kék kölcny- ruha. hozzá fehér-kék poty- työs blúz- Fiatal lányoknak divatos, alkalmi viselet­Kissámoló Kerek erdő, Kerek tó. Kerek mező, Kerek szó, Kerek Pista Kereke, Kerek mint a Kemence. Kerek-berek Kemence. Kerek gyerek Gyere be! Szabó Ibolya Oszt hak/h-diaaf Kél részes ruha. A szoknya érdekes megoldású, elől hói la 1 kát Móka Matyi büszkén lépdel kalapja mellett a híres vadászok vényével. Am szembejön egy ismerős. Matyi kalapot emel, s a vényből, — haj lett. Jel­Jel­a pitypang olyan szép ví sárga volt, minha egy csepp játéknap bújt volna el a fű között. A hét­pettyes katicabogarak szíve­sen időztek nála, és örömmel hintáztak levelein. A pillan­gók is felkeresték és a méhek órákig zümmögtek körütötte. Szeretettel meg is kínálta őket mézzel és így beszélt ne­kik: —Vigyétek., csak annyit hagyjatok, hogy magocskái- mat fel tudjam nevelni. —Mert minden eg^es szirom­ban egy-egy érő, rejtőzködő mag pihent. Minden reggel megfürdette csillogó harmat­ban, és a napfény meleg tö­rülközőjébe törülte őket. Egy napon a bogáncs vert tanyát közvetlen közelében. Azontúl nem hallott mást a vidám pitypang, mint panaszt. Alig hogy reggel kinyitottak a virágok, a bogáncs már rá is kezdte: —Milyen rossz az én sor­som. Nem tudom, miért van ennyi tüske rajtom, amikor én szelíd vagyok és békés természetű? Egész napon át ezt sírta, panaszkodott fűnek-tának. A pitypang próbálta vi­gasztalni. de a bogáncs egy­re azt felelte: — Könnyű neked, téged mindenki szeret, de látod en­gem mindenki elkerül. A pillangó épphogy ide libben, a méhek elsietnek, a hétpety- tyesek sem maradnak velem. — Mert örökké elégedet­len vagy, és telebeszéled a fejüket, — felelte őszintén a pitypang. rßiiippanq éj a heqánej — Már te is haragszol rám? — sirdogált a bogáncs. — Mond, mit tehetek én, aki csupa tüske vagyok? — Ugyan bogáncs, hogy vársz te barátokat, ha nincs egy kedves szavad senkihez? pang-magokat úgy széjjel re­pítette, kit erre, kit amarra, hogy hirmondó sem maradt belőlük. Pitypang csak integetett és így búcsúzkodott a fiaitól: — Me?ijelek és virítsatok Bogáncs csak állt, és még fancsalibb arcot vágott. így telt-múlt az idő, és reggel a bogáncs látja, hogy a pitypang szép, sárga feje, mégfehéredett. Csupa pehely- szerű fehér ernyőcske lett a virító szirm.okból. Később a szél is előkerült és a pity­jövő tavasszal. Szerezzetek örömet, hogy a gyerekek tap­soljanak és énekeljék: „Ki­nyílott a pitypang”. A szél visszaszólt: — Ne féltsd őket, szépek, büszke lehetsz rájuk. A pitypang nézett utánuk, amíg el nem tűntek a szeme elől. Mire megfordult, már várta a hétpettyes és kérte, hogy hintáztassa. Es pitypang hozzáfogott a játékhoz. De a bogáncs nem hagyta szó nélkül: — Még az sem szomorít el. hogy a fiaid elhagytak? A Katica kiáltott piiy- pang helyett: — Jobban tennéd, ha vég­re te is kedves és szíves len­nél. Nézd csak, ott a rét szé­lén legel egy csacsi. Bennün­ket pedig hagyj békén ját­szani. Bogáncs szót fogadott és odakiáltott: — Gyere csak egy kicsit közelebb. Kóstold meg gyen­ge hajtásaimat. A csacsi nem hitt a fülé­nek, a bogáncs szólott volna ilyen kedvesen? És szívesen kínálna, megvendégelné? Elfogadta a szeretetteljes meghívást és azt mondta, hogy ilyen figyelmes és ked­ves nem volt hozzá senki. Mikor a szamár elkocogott, bogáncs hívta a hitpettyest: — Remiij ide, és nézz meg engem közelről. L rhetséger. hogy kevesebb a tüske raj­tam? Úgy érzem, mintha <•> párat elvesztettem. volna be­lő?'”-. P Mtyeske odaröppent, körülné.zegette a bo­gáncsot és nem győ­zött csodálkozni azon, hogy bogáncs kedvesen nézi őt és mosolyog rá. Kimondta, amit gondolt: — Tudod, bogáncs, aki megtanul mosolyogni, e» a tüskékről is megfeledkezik. Láng Etelka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom