Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-07 / 236. szám

2 NOGRAD 1965. október 7- csütörtök „Korlátlan jegyzékháború6* India és Pakisztán között Ajub Khan New York-ba készül A szovjet iparirányítás új módszerei Radhakrisnan Pozsonyban Prága (MTI) A jelenleg Csehszlovákiában tartózkodó Radhakrisnan in­diai köztársasági elnök szer­dán egynapos látogatásra Szlovákiába utazott. A ven­déget, akit utoljára elkísért Frantisek Krajcir miniszter­elnökhelyettes és több más személyiség, a pozsonyi repü­lőterén ünnepélyesen fogad­ták. Jelentés az ENSZ közgyűlésről New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés általá­nos vitájában kedden fel­szólalt Dugerszuren, a Mon­gol Népköztársaság külügy­minisztere. A mongol kül­ügyminiszter élesen elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját és követelte az 1954-es genfi egyezmények tiszteletben tartását. Malaysia küldötte igazolni próbálta a délkelet-ázsiai im­perialista agressziót Nepál külügyminisztere a fejlődő országok gazdasági problémáiról beszélt és kö­vetelte a nemzetközi kereske­delem új alapra helyezését Az ülés végén Oj-Zéland külügyminisztere szólalt fel, majd a vitát szerdára napol­ták el. Az ENSZ-közgyűlés 3. szá­mú bizottságában Cshikvadze szovjet küldött kommentálta azt a tényt, hogy az ENSZ- közgyűlés napirendjére tűzték a faji megkülönböztetésről szóló ENSZ-nyilatkozat telje­sítésére irányuló intézkedések kérdését. A szovjet küldött hangoztatta, itt az ideje, hogy az ENSZ gazdasági, politikák diplomáciai és más jellegű gyakorlati lépéseket tegyen, amelyekkel hatni lehet a fa­ji megkülönböztetés politiká­ját folytató kormányokra és szervezetekre. A szovjet kül­dött követelte, hogy az apartheidet tekintsék az em­beriség elleni bűnnek. Van egy orosz mese a Baj- kál-tó-óriásról. Az öreg Bai­kal közömbösen fogadta ma­gába az őt tápláló 330 fo­lyó adományát. Ám féltve őrizte egyetlen leányát a szép, szőke Angarát. Hosszú útra nem engedte, hatalmas sziklákkal védte a külvilág­tól. A fehér felhők szerették nézegetni magukat az Anga­ra tükrében. A madarak saj­náltak rászállni vízére, olyan szép tiszta volt, de amikor fölötte repültek, sokat mesél­tek neki a messzi északon hömpölygő ifjú Jenviszeiről. Addig dicsérték az ifjút, amíg Angara vágyódása mind erősebbé vált iránta. És egv- szer, amikor Bajkál-óriás el­aludt. megszökött. Áttörte a sziklákat és sebesen, ellen­állhatatlanul zúdúlt a ma­darak jelölte úton északnak. Az elhagyott Rajkái szörnyű haragra gerjedt és egy ha­talmas sziklát dobott az An­gara torkolatához, és ezzel sem tudta megállítani. Ez már nagyon régen történt de az Angara ma is fiatal, erőtől duzzadó sebes sodrású folvó, amelyet a Jenyiszejtől azóta sem lehet elválasztani íme a mese. A torkolattól mintegy 60 kilométerre, ott, ahol az Irkut az Angarába ömlik, mintegy 300 éve létesült az a település, amelyből Irkutszk kifejlődött.. Már 1665-ben vá­rossá nvflvánitották. Kedve­ző fekvése segítette gyors fejlődését. Oroszország ró­nai részének és a Távol-Ke­letnek összekötő pontjává vált. Innen indult 1696-ban az első kereskedelmi expedi­Az indiai-pakisztáni háború hadszínterein az utóbbi 24 órában viszonylagos nyuga­lom uralkodott, a nyugati távirati irodák nem adtak hírt fegyveres összecsapásokról. Ezzel egyidőben azonban folytatódik a két ország kö­zötti „korlátlan jegyzékhá­ború”. Kedden előbb India vádol­ta be ellenfelét U Thant ENSZ-főtitkárnál „sorozatos határsértések” miatt, később pedig Pakisztán arra hívta fel a Biztonsági Tanács fi­gyelmét, hogy „Űj-Delhi újabb nagyszabású offenzívára ké­szül Laborétól délre... A felek ezenkívül szemére vetik egymásnak, hogy nem tartják tiszteletben a diplo­máciai sérthetetlenséget. Egy Űj-Delhiben kelt jegyzék sze­rint Karachiban felforgat­ták az indiai főmegbízott la­kását és elkobozták szemé­lyes ingóságaitRawalpindi Guam szigetéről felszállt B-52-es amerikai óriásbom­bázók szerdán reggel újabb támadást hajtottak végre a Saigontól északnyugatra. a kambodzsai határ közelében elterülő úgynevezett C öve­zet ellen. Az amerikai straté­giai bombázóknak ez volt a 39. akciójuk délvietnami te­rület ellen. A Reuter saigoni tudósítója délvietnami katonai források­ra hivatkozva jelenti, hogy az utóbbi négy hónap során Saigonban utcai razziák so­rán _ nyolcezer dél-vietnami fiatalembert tartóztattak le, mint katonaszökevényt. A Saigon közvetlen szom­szédságában levő Cholon vá­rosának házain kedden sok helyen a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabad!tási Front zász­lói jelentek meg és az utcá­ció Kínába. A múlt században a Kelet-szibériai kormányzó­ság adminisztratív központjá- \á lett Kedvezően serkentet­te a város fejlődését a szá­zadfordulón megépített Transz-Szibériai Vasút. Ir- kutszk kereskedő város volt. Ahogy Mihail Zagoszkin orosz író a város jó ismerő;:- írta: „Irkutszk csak vesz és elad, maga még a helyi szük­ségletek kielégítésére sem termel, nemhogy máshová szállítana. Akkora ipara sincs, amely a várost ellátná. A bú­tor, a cipő, a kanál, — mind behozott áru...” A szovjethatalom éveiben következtek a gyökeres vál­tozások. A pályaudvarról, repülőtérről naponként szál­lítmányok indulnak az or­szág többi városaiba, vala­mint Kubába, Indiába, Bul­gáriába, Magyarországra, In­donéziába. A szállítmányok tartalma: szerszámgépek, bo­nyolult műszerek, építőipari berendezések, faipari termé­kek, hűtő~ápek, könnyűipari cikkek, sto. Irkutszknak ma 400 000 la­kosa van. Száz üzemében több mint 60 000 munkás dol­gozik. A város 7 egyetemen és főiskoláján ugyancsak t.O 000 hallgató tanul. Ezek hez a számokhoz aligha kell kommentár. Tudományos központ: 2000 munkatárs Amerre járunk a város­ban, mindenütt az építés, át­alakítás jelei láthatók. Üze­szerint viszont ezek a sérel­mek a pakisztáni főmegbízot­tat érték Űj-Delhiben, aki „beosztottjaival együtt gya­korlatilag már öt napja házi­őrizetben van”. Pakisztán kedden bejelen­tette, hogy jelenleg 4 133 négyzetkilométernyi indiai te­rületet tart ellenőrzése alatt. Az indiaiak ellenőrzése 1 155 négyzetkilométernyi pakisztá­ni és „szabad kasmírt,, terü­letre terjed ki. Pakisztán tér­képeket bocsátott az ENSZ tűzszüneti megfigyelőinek ren­delkezésére, s ezek azt mutat­ják, hogy Pakisztán Rajast­han térségében hatolt be leg­mélyebben indiai területre, míg az indiai fegyveres erők Sialkot övezetében nyomultak előre legmesszebbre pakisztáni területen. Az AFP hírügynökség tudó­sításában visszatér Pakisztán­nak arra a döntésére, hogy megszakítja diplomáciai kap­kon tömegesen hevertek röp- iratok, amelyek Ky tábornok kormányá­nak megdöntésére szólí­tották fel a lakosságot és az amerikai agresszorok Dél-Vietnamból való távozá­sát követelték. Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter a UPI hírügy­nökség évi konferenciáján hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „legveszélyesebb problémája továbbra is a vietnami helyzet.” A külügyminiszter azt állí­totta, hogy kormánya „mér­sékletet igyekszik tanúsítani Vietnamban, minthogy nem akar arra a meredek lejtőre kerülni, amely a harmadik világháborúhoz vezet mek, szállodák, iskolák épül­nek, új lakónegyedek nőnek ki egymás után a város kü­lönböző pontjain. Az Angara balpartján épül a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának keletszibériai új tudományos központja, amely 8 akadé­miai intézetet egyesit Ezek: n szerveskémiai-, energetikai-, földkéreg-kutató-, geográfiai-, biológiai-. ionoszféra- és földmágnesség kutató-, vala­mint a limonológiai intézet. A szerveskémiai és a gíofizi- kai intézetben arról győződ hetünk meg, hogy a tudo­mányos kutatás, az alkotó munka magasszínvonalú, fel­tételei biztosítottak a tudó­sok számára. Az új tudomá­nyos központban több, mint 2 000 munkatárs, — köztük 180 kandidátus — foglalko­zik tudományos munkával. A központ tevékenységét tudo­mányos tanács irányítja, amlyben a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának 4 levelező tagja vesz részt. A város születését az An- garának köszönheti. Megifjo- dása, reneszánsza szintén a folyóval kapcsolatos. Az a szikla, amelyet az öreg Bai­kal kétségbeesetten menekülő leánya elé dobott a torkolat­ba és amely évmilliókon ke­resztül kiemelkedett a víz tükre fölé. ma alig látszik ki n folyóból. Évekkel ezelőtt ugyanis hatalmas gátat épí­tettek Irkutszk városa fölött a sebes Angarára és létre­jött az irkutszki tenger. A víz szintje megemelkedett, kiterjedt a vízfelület, ma vitorlások, motoroshaiók. a nálunk is ismert „rakéta” és „meteor” típusú szárnyasha­jók repülnek hullámai fö­lött. A tenger táplálja a ví­zierőművet, amely 4.5 mil­liárd kilowatt/óra villamos­energia termelésével úi len­dületet -adott, a város és a környék fejlődésének Nem közömbös az sem. hogv ez az energia hihetetlenül olcsó; csolatait Malaysiával. A fran­cia hírügynökség megfigyelők­re hivatkozva azt írja, hogy e lépés még inkább jelzi a pa­kisztáni külpolitikában végbe­ment változásokat. „ Rawal­pindi — miután szakított Ma­ly siával — elhatárolta magát attól az államtól, amely a ke­leti tömb és a harmadik vi­lág sok országának szemében is a neokolonializmus megtes­tesítője, és amely ellenfele a kasmiri kérdésében Pakisz­tánt támogató Indonéziának,, — írja az AFP. A tudósítás arról is beszá­mol, hogy egyre inkább szó­ba kerül Ajub Khan esetle­ges New York-i utazása. A pakisztáni elnök ebben az esetben találkozna Johnson elnökkel és megvitatná vele azokat a kérdéseket, amelyek Pakisztán új külpolitikai tá­jékozódásából és az amerikai segély felfüggesztéséből adód­nak. Az Űj Kína hírügynökség szerdai közlése szerint a dél • kínai tengeren hétfőn és kedden két-két amerikai repülőgép bom­bázott és fedélzeti fegy­verekkel lőtt kínai ha­lászhajókat. A hírügynökség szerint a kínai hatóságok élesen tilta­koztak az amerikai imperialis­ták kalózkodása ellen. A Patet Lao Hangja rádió- állomás egyik keddi híréből arra lehet következetetni hogy Dél-Vietnam után im­már Laoszban is amerikai csapatokat vetettek harchu. A rádióállomás szerint ugyanis laoszi kormánycsapa­tok és amerikai egységek „felgöngyölítési hadműve­letet” folytatnak a Vientiane tartományban, Long Ton kör­nyékén. 100 kilowatt/óra 7 kopekbe kerül A városban Igen élénk a kulturális élet: 43 könyvtár áll az olvasók rendelkezésé­re. 73 filmszínház, illetve a különböző klubokban elhelye­zett vetítőhelyiség biztosítja a mozilátogatók igényeinek kielégítését. Drámai színház, zenés színház, ifjúsági- és bábszínház, nyújt nemes szó­rakozást és művelődést a vá­ros különböző korosztályaihoz tartozó lakóinak. A városnak 15 újsága és folyóirata vala­mint saját TV-központja. Legenda a medvékről Mindezek után úgy. gondo­lom, érthető sz irkutszkiak büszkesége, az a szeretet, amelyet városuk iránt érez­nek. És jogos a felháborodá­suk is, amikor tréfásan ugyan, de .azt firtatják bizo­nyos Játogatók: Igaz-e, hogy az irkutszki utcákon medvék is mászkálnak? Medvék!? Ugyan kérem! Aki medvét keres, a moszkvai állatkert­ben biztosan talál. Ez a fe­lelet. A város központjában az Angara partján a gránittal védett sétányon kellemes nyáresti szellő simogat. A sé­tányon fiatalok, de az idősebb korosztályhoz tartozó embe­rek is szívesen korzóznak. Most szinte hihetetlen, hogy ezen a ponton mértek már mínusz 59 fok Celsiust is. Az jár az eszemben: ez a város zord éghajlat alatt él, de az itt dolgozó emberek felhasz­nálva a természet ereit, a modern technika segítségé­vel egyre szebbé, kellemeseb­bé. otthonosabbá teszik a maguk számára. Ribánszki Róbert Következik: Munkában 23 000 geológus SZEPTEMBER 29-ÉN véget ért Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága plenáris ülése, amelyen megvitatták az ipar irányításának javítását es az iparigazgatás jobb meg­szervezését célzó javaslatokat. A plénum lerakta az alapjait — mint Koszigin szovjet mi­niszterelnök mondotta — az időszerű népgazdasági prob­lémák új kezelési módjának, amely a gazdasági fejlődés mélyreható elemzésén alapul, A Központi Bizottság javas­latainak összeállításánál figye­lembe vette a Szovjetunióban évek óta folyó termékeny vi­ták eredményeit, amelyek ki­alakították a nagyobb anyagi érdekeltség mellett folyó vál­lalati munka feltételeit és az ennek alapján történt kísérle­tek tapasztalatait. Megvizsgál­ták továbbá más szocialista országok eredményeit új gaz­daság irányítási rendszerükkel kapcsolatosan. Sokirányú tudományos elem­zés, elméleti és gyakorlati szakemberek meghallgatása után került sor a Központi Bizottság javaslatainak össze­állítására, amelyet Koszigin miniszterelnök terjesztett a plénum elé. Az új intézkedések minde­nekelőtt az egyes népgazda­sági ágak közötti helyes ará­nyok megteremtését célozzák. A mezőgazdaság elmaradása miatt ugyanis lassúbb lett az ipari fejlődés üteme, minde­nekelőtt a közszükségleti cik­keket előállító iparágakban. A jövőben nagyobb támogatást kap a mezőgazdaság — ennek érdekében már vagy két tucat intézkedést hoztak — gyorsít­ják a könnyű- és élelmiszer- ipar fejlesztését a nehéz- és gépiparhoz képest. Nagy áru­bőséget kívánnak teremteni a belső piacokon, mivel az anyagi érdekeltség új rendsze­re révén lényegesen nagyobb vásárlóerőre lehet számítani. Ennek érdekében az ipar- gazdaság minden területén számos rendelkezést hoznak az irányítás új arculatának kialakítására. a központosított terv­irányítás változatlanul döntő helyet foglal el a gazdaság fejlesztésében. A felsőszintű tervezés tudományos színvona­lát emelik, mért a világszerte folyó tudományos-technikai forradalom szükségessé teszi, hogy a központi tervek előirá­nyozzák a legújabb műszaki eredmények, a legkorszerűbb technika alkalmazását. Hogy az új technikát biztosító be­ruházások gyors üzembehe­lyezését ösztönözzék, a már működő vállalatok számára a beruházási pénzeszközöket a jövőben nem ingyenesen nyújtják, hanem hosszúlejá­ratú hitelek formájában, mert a visszafizetés kényszere a vállalatokat arra indítja, hogy minél előbb használatba ve­gyék, maximálisan kihasznál­ják az új létesítményeiket, gé­peket. A műszaki haladás biz­tosítása érdekében lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a köz­ponti távlati tervezés. A vállaláti önállóság kiter­jesztése céljából hatályon kí­vül helyezik a vállalatok gaz­dasági tevékenységének feles­leges szabályozását. A válla­lati munka eredményességét nem a brutto termelési érték alapján bírálják el, mint ed­dig, hanem azt veszik figye­lembe, hogy a vállalat meny­nyit értékesített. Ezzel kikü­szöbölik a felesleges termelést és arra ösztönzik a vállalatot, hogy kifogástalan minőségű, jól értékesíthető cikkeket gyártson. mert a vállalati nyereség lesz az anyagi érde- kéltség alapja, a munka leg­főbb mutatója. RIO DE JANEIRO (MTI) Az AFP francia hírügynök­ség biztos forrásra hivatkoz­va jelenti, hogy Rio de Ja- neiróban és Sao Paulóban ri- adókészültscgbe helyezték az összes katonai egységeket. Az intézkedés arra utal, hogy a katonai vezetők fel- akarnak lépni az ellenzékkel A FOGYASZTÁSI CIKKEK viszonylatában széles körben bevezetik a kereskedelem rendelése alapján való terme­lést, hogy a gyártó vállalatok mennyiség és minőség szem­pontjából pontosan a szük­ségletekhez, a kereslethez iga­zodjanak. A jövedelmezőségre és a nyereségre vonatkozó elő­irányzatok mellett csak a bér­alapot írják elő a vállalat szá­mára, hogy a vásárlóerőt a központi tervező szervek az árukészletekkel összhangba hozhassák. Később, a béralap meghatározásától is eltekinte­nek. Mi,vei a termelő üzemek ez- idő szerint semmiféle anyagi felelősséget nem viselni k a rendelkezésükre bocsátott ter- melőszközökért, a jövőben az álló- és forgóeszközök után használati díjat fognak fizetni. A vállalati gazdálkodásban a nagyobb önállósághoz termé­szetszerűleg nagyobb felelős­ség is járul. Sokat vár a Központi Bi­zottság az anyagi érdekeltség új rendszerétől. Ha a vállalat növeli nyereségét és javítja rentabilitását, a központilag megállapított bértételeken fe­lül prémiumokat és évi jutal­mat fizethet dolgozóinak — a teljesítmények és az egyhe- lyen töltött szolgálati idő alap­ján. Az üzemeknek tehát sa­ját forrásuk lesz dolgozóik jö­vedelmének növelésére. A vállalatoknak szociális — kulturális — és lakásépítési alapot is kell létesíteniük. Nemcsak dolgozóik keresetét javíthatják, hanem életkörül­ményeiket is minden terüle­ten. Az iparigazgatós 1957-ben történt átszervezése, amikor a területi népgazdasági tanácsok vették át az iparirányítást, és az ipari minisztériumokat megszüntették — néhány po­zitív vonástól eltekintve —, nem váltotta be a hozzáfű­zött reményeket. A műszaki szempontból azonos tevékeny­séget folytató üzemek irányí­tása nem volt egységes, nem maradt egyetlen szerv, amely az iparági ágazatok fejlesztési kérdéseit komplex módon vizsgálja és oldja meg. Ezért az iparigazgatás szervezetének lényeges javítása vált szüksé­gessé. Ágazati elv alapján kis- létszámú ipari minisztérlumo- kat( létesítenek, amelyeknek a tudományos kutatást is elő­rendelik. AZ IRÁNYÍTÁS tökéletesí­tése gazdasági módszerekkel lényegesen megváltoztatja a a vállalatok és a felettes szer­vek kapcsolatának jellegét. Mint Koszigin közölte: „Le kell számolni azokkal a szok­ványos elképzelésekkel, hogy az irányító gazdasági szervek és a vállalatok közötti kapcso • latokban az előbbieknek csak jogaik vannak, az utóbbiak­nak pedig csak kötelezettsé­geik. Az igazgatás gazdasági módszereinek fejlesztése, az önelszámolásnak az iparban történő széleskörű bevezetés'’ megköveteli, hogy kölcsönös jogokat és kötelezettségeket szabjanak meg és növeljék mind a vállalatok, mind pedig az irányító szervek felelőssé­gét.” A szovjet gazdasági irá­nyításnak állandó fejlesztése, az új módszerek keresése a tudomány új eredményei alap­jón — igen hatásos előmoz­dítása a kommunizmus gyor­sabb építésének a Szovjetunió­ban. A reformot éppen ezért világszerte nagy érdeklődéssel fogadták. Pozsgai József szemben, amely előretört a vasárnapi választásokon. A katonai vezetőket aggodalom­mal tölti el az is, hogy visz- szatért az országba Kubitsech- volt elnök. A két város katonai pa­rancsnokai kedd este óta szü­net nélkül üléseznek, hogy el döntsék: mit tegyenek az új helyzetben. IRKUTSZKI JELENTÉS II. Jenyiszej és Angara „házassága" Hz USH „legveszélyesebb problémája továbbra is a vietnami helyzet" Laoszban is bevetették ax amerikai csapatokat Riadókészültség Brazíliában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom