Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-27 / 257 (253). szám

N ö G R í D 'ffÜKf. ojttőfier 27., szerda A hadgyakorlatok után Erfurt: Katonai parádéval ért véget a Varsói Szerződéshez tartozó több tagállam csapatainak közös hadgyakor lata. Képünkön: rakétaegysé gek felvonulása az erfurti díszszemlén. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Vietnami helyzetkép szétzúztak egy zászlóaljat Egyházi vezetők üzenete Johnsonhoz SAIGON A bábkormány hadseregé- nak neveznek, ez a demokrá- nek 21-es számú légideszant- cia aláaknázása” — hangzik isaigoni jelentések szerint zaszloálja, amely az ostrom- a tiltakozás, a Plei Me körül folyó egyhe- lottak fölmentésére indult, tes véres küzdelembe bevetet- csapdába került és megsem- lék az egyes számú amerikai misült. A felszabadító hadse­légt ”lovassá?'” reg a csapda eredményekép­hadosztályt, amely egy egesz ...... . , dandárt gyorsan elszállítani 4,en tankot es páncélautót, képes 428 helikopterből áll. 42 teherautót és több 105 mil­liméteres ágyút semmisített Az AP szerint a dél-vietna- meg, illetve zsákmányolt, mi kormanycsapatok egyik tüzérségi támogatással — WASHINGTON páncélos egysege — amerikai szintén bevetésre került a • T,Q7W . . Plei Me-i térségben bekerí- , * TAS“Z Ne™ Yo„rk'i ,tu' tett csapatok íölmentésére. dositója jelenti: hétfőn több mint száz New York-i pro­A TASZSZ jelenti, hogy ^ a testáns és katolikus pap üze­netet intézett Johnson elnök­Az indiai - pakisztáni konfliktus éleződése az egyetemes békét is fenyegeti Az indiai küldöttség kivonult a Biztonsági Tanács üléséről NEW YORK (MTI) A Biztonsági Tanács ma­gyar idő szerint hétfőn 22 óra 01 perckor újra összeült; hogy megvitassa az indiai-pa­kisztáni konfliktust. Ali, Pa­kisztán állandó ENSZ-képvi- s.;lője, a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében sürgette a kasmíri helyzet megvitatását, mert — mint megállapította — „a fegyverszüneti egyez­mény gyakorlatilag felbo­rult”. India állandó ENSZ-képvi- tlő je, Parthaszarathi levelé­ben ugyanakkor kijelentette, országa mindenkor hajlandó együttműködni az Egyesült Nemzetek Szervezetével a Biztonsági Tanács szeptember 20-i határozatának teljesítése érdekében. Mint ismeretes, ez a határozat megköveteli, hopv a két fél vonja vissza fegyveres erőit az 1965. augusztus 5-i előtti hadállá­sokba. Az indiai küldött azon­ban megjegyezte, hogy Dzsammu és Kasmír ál­lam India szerves része és India belügveibe való dur­va beavatkozásnak fogja te­kinteni Pakisztánnak azokat a kísérleteit, amelyek célja vitát kezdeni az állítólagos „aggasztó politikai fejlemé­nyekről” és az állam terüle­tén megromlott helyzetről. A vitában először Bhutto pakisztáni külügyminiszter szabadságharcosok Plei Me körzetében szétzúzták a sai goni csapatok egyik zászlóal- h°z- Ebben tiltakoznak az ját; 17 tankot és páncélautót, ellen, hogy az Egyesült Alla- továbbá 42 teherautót sem- rnckban üldözik a vietnami eme^\eSépertt1s ké‘t P°1Uikát bírá16 állampolgáré- 105 milliméteres ágyút zsák- kát. >»^a niinden tiltakozást mányoltak. kommunistának vagy áruló­Kommentárok a (iemmi-6 kudarcáról CAPE KENNEDY (MTI) „Katasztrofális kudarc” — ezekkel a szavakkal kom­mentálta Ben Fűnk tábornok, az amerikai légierő kutató szolgálatának vezetője és George Müller, a Nasa munka­társa azt a súlyos kudarcot, amelyet a Gemini-6 kísérlete elszenvedett. A légierő szakértőinek véleménye szerint az Atlas­Agcna rakétát nem próbálták ki $tem a földön, sem a leve­gőben. Most az a kérdés, mi volt ennek az oka: a pénzzel, vagy az idővel akartak-e takarékoskodni, vagy nem akarták gátolni a Gemini program állandó gyorsítását. Bárhogy is áll a helyzet — jegyzi meg az AFP — az állam mindeneset­re elveszített 15 millió dollárt, ennyibe kerül egy Atlas- Agena rakéta. ff KADEREZÉS AMERIKÁBAN ff L „Politizált-e és hogyan?...** Az amerikai propaganda szívesen szónokol arról, hogy az Egyesült Államokban mennyire tiszteletben tart­ják az egyén jogait, mennyi­re háborítatlan az állampol­gárok magánélete. Ezek a szólamok soha nem bizo­nyultak olyan nyilvánvalóan alaptalanoknak, mint napja­inkban. A mai USA korlát­lan irányadója, a mammut- méretekben összpontosuló nagytőke mind tolakodóbb kí­váncsisággal zaklatja a la­kosságot és mind több kor­szerű eszköz áll rendelkezé­sére ahhoz, hogy ki is elé­gíthesse kíváncsiságát. Wil­liam O. Douglas főbíró a közelmúltban kijelentette: országunkban sohasem vol­tak félelmesebbek a magán­élet, az egyén jogai ellen szövetkezett erők, mint napja­inkban”. Vance Packard, az egyik legismertebb polgári társadalomtudományi kutató többszáz oldalas könyvet írt, amelyben nincs is más. csak lehengerlő tényanyag Doug­las főbíró megállapításának igazolására. Kamera és detektív Vessünk egy pillantást va­lamelyik tisztes családra „a szabadság földjén” — kezdi a „Meztelen társadalom” cí­mű művét Packard. Az anya ruhát próbál egy áruház fülkéjében. Rejtett TV-készüléken figyelik min­den mozdulatát: nem tesz-e el valamit, ami az áruházé, arca megelégedést árul-e el a tükör előtt, vagy még „meg kell dolgozni”, hogy megve­gye az árut. Az apa tárgyalóasztalnál ül és munkatársainak egy csoportjával megvitatja az osztály feladatait. A férfiú, aki mellette foglal helyet: titkos ügynök, akit azért bé­relt a vállalat elnöke egy detektívirodából, hogy szem­mel tartsa a fontosabb em­bereket. A fiú, John, aki most vé­gezte el a főiskolát, egy szék­ben ül. Gumicső van a mellkasán és elektróda a te­nyerén. Egy elektronikával foglalkozó céghez folyamodik állásér.t és most „hazugság- vizsgáló géppel” faggatják. Közben a cég egy megbí­zottja John egy volt taná­rát kérdezi ki, milyen volt az iskolában a fiú. Politi­zált-e és hogyan? Mary, a lány még csak egy high school, középiskola másodéves hallgatója, ö ép­pen egy kétszázötven (!) pont­ból álló kérdőív kitöltésével bajlódik. Ilyen kérdések van­nak rajta: sokat vitatkoz­nak-e a szülei? Politikai ter- mészetűek-e ezek a viták? Mindez természetesen nem egyetlen napon és nem egyet­len családiján történik, de minden nap megtörténhet bárkivel az Egyesült Álla­mokban. ## Ötvenmillió dosszié Az amerikai kor­mány több mint 25 000 „hi­vatásos szimatolót” foglal­koztat, akiknek egyetlen fel­adata a különböző intézmé­nyek dolgozóinak káderezé- se, elsősorban világnézeti szempontból. Az USA-ban azonban ezen a téren is sok­kal kiterjedtebb a magán- szektor: mind fantasztiku- sabb méreteket ölt a kifeje­zetten munkavállalókat ló­ri yomozó-vizsgál gató privát­cégek tevékenysége. A Re­tail Credit Company (Kis­kereskedelmi Hiteltársaság) fedőnevű vállalat nem is tartozik a legnagyobb ilyen cégek közé, mégis hatezer teljes foglalkoztatottságú al­kalmazottja és összesen 1500 irodája van minden ameri­kai államban és számos ka­nt dai tartományban. Csak Ohió állam területén 64 ki- rendeltsége van az RCC-nek, amely naponta mintegy 90 ezer vizsgálatot folytat le. A vizsgálatok alanyai zöm­mel olyan emberek, akik ál­lásért folyamodnak az RCC 38 000 megbízottjának vala­melyikéhez, köztük a tőkés világ legnagyobb vállalatai­hoz. Packard szerint minden munkaviszonyban álló ame­rikai biztos lehet abban, hogy számos, a legkülönbö­zőbb szempontok szerint ösz- szeállított „káderlapja” l he­ver a magántársaságoknál és a munkaadó személyzeti osz­tályán. Az RCC állandó dosszié-állománya meghalad­ja az ötvenmillió darabot Mr. Burn 27 pontja Ez tehát az, amit „kont­roli-hisztériának” nevez az amerikai sajtó és amiből óriási hasznot húz a kife- zetten „szimatolással” foglal­kozó üzletág. A William J. Burns detektívügynökség el­nöke például cikket írt az amerikai cégvezetők lapjába, a Business Managementbe és ebben 27 pontban foglal­ta össze „a minden nagy­üzemben elkerülhetetlen in­tézkedéseket”. A Wackenhut Corporation, ez a Miamiban székelő nyomozó-káderező magánhálózat például a hisz­tériát növelő brosúrákat küld a vállalatoknak. Az egyik­nek ez a harsogó címe: „JÖL MEGNÉZIK ÖNÖK AZO­KAT, AKIKET FOGLAL­KOZTATNAK?’’ Harmat Endre Következik: FBI-módszerek a magáncégeknél. szólalt fel és azzal vádolta Indiát, hogy megsérti a ta­nács szeptember 20-i fegyver­szüneti felhívását. Ragasz­kodott hozzá, hogy a csapatok visszavonulásáról folytatandó tárgyalásokat kapcsolják ösz- sze a kasmíri probléma poli­tikai rendezését cí'lzó lépé­sekkel. A pakisztáni külügymi­niszter ezután éles kiro­hanást intézett India kasmíri politikája ellen. Ekkor az elnöklő Hector Peysse Reyes uruguayi kül­dött félbeszakította Bhutto felszólalását és javasolta, hogy a pakisztáni külügymi­niszter tartsa magát a napi­rendhez és ne térjen ki olyan kérdésekre, amelyek más or­szágok belügyét képezik. Amikor a pakisztáni kül­ügyminiszter a korábbi hang­nemben folytatta beszédét, Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter kért szót, és elítélte a pakisztáni fél be­avatkozását Indiai belügyeibe. A külügyminiszter kije­lentette, hogy az indiai küldöttség nem vehet részt a további vitában. Az indiai delegáció már ki­vonulóban volt, amikor Goldberg amerikai küldött javaslatára a tanács tízper­ces szünetet rendelt el. Az indiai küldöttség elhagy­ta az üléstermet és a szünet után sem tért vissza. A pakisztáni külügyminisz­ter beszéde befejező részé­ben különféle vádakat han­goztatott arra vonatkozóan, hogy India célja megsemmi­síteni Kasmír területén az ellenállási mozgalmat és konszolidálni saját hatalmát. Bhutto szavai szerint az utób­bi ioöben indiai csapatokat irányítanak Pakisztán hatá­raihoz. Pakisztán nem tűrhe­ti. hogy India katonai fölény­re tegyen szert és arra kény­szerítse Pakisztánt, hogy le­mondjon a kasmíri mozgalom támogatásáról — mondotta Bhutto. Ezután Fedorenko szovjet ENSZ-fődelegátus kért szót. Ismertette a szovjet kormány álláspontját az indiai-pakisz­táni konfliktus kérdésében. Hangoztatta, hogy a szovjet politika első­sorban a két ázsiai nagy­hatalom békéjének hely­reállítására irányuk A kasmíri konfliktus sem In­diának, sem Pakisztánnak nem érdeke, és további élező­dése az egyetemes békét is fenyegetné — mondotta Fe­dorenko. A Szovjetunió mindenkor a Biztonsági Tanács határoza­tainak betartásáért szállt és száll síkra, sürgeti a két or­szág fegyveres konfliktusá­nak rendezését. De a határo­zatok gyakorlati megvalósítá­sával kapcsolatban a szovjet fél szükségesnek tartja — mondotta Nyikolaj Fedoren­ko —, hogy felhívja a Bizton­sági Tanács figyelmét arra: az ENSZ főtitkárának az indiai és pakisztáni ENSZ megfigyelők kérdésében kifejtett tevékenysége el­lentétben áll az ENSZ- alapokmány előírásával, amelyek értelmében csak a Biztonsági Tanács illetékes, hogy megfelelő döntéseket hozzon az ENSZ-megfigyelők- kel kapcsolatos konkrét kér­désekről: funkciójukról, lét­számukról, parancsnokságuk­ról, tevékenységük finanszíro­zásának rendjéről stb. A valóságban azonban az említett kérdéseket a Bizton­sági Tanács megkerülésével rendezték és a főtitkár csu­pán informálta a tanács tag­jait. Ez természetesen meg­engedhetetlen helyzet és el­lentétben áll az ENSZ alap­okmányával. Szükségesnek tartjuk, — hangsúlyozta Fe­dorenko — külön is felhívni a figyelmet arra, hogy a Biztonsági Tanácsnak meg kell határoznia az indiai és pakisztáni ENSZ-megfigye- lők ottani tartózkodásának konkrét határidejét, és ezt a határidőt — véleményünk szerint — három hónapban kell korlátozni. Az ezután felszólaló Gold­berg amerikai küldött azt próbálta bizonygatni, hogy a katonai megfigyelők új cso­portjának létrehozása, ame­lyet MacDonald kanadai tá­bornok, a NATO egyik tá­bornoka irányít, valamint egyéb olyan gyakorlati in­tézkedések. amelyeket az ENSZ-titkárság az indiai-pa­kisztáni konfliktus ügyében a Biztonsági Tanács tudta nél­kül hozott, megfelelnek a ta­nács határozatainak. Peter Hope angol delegá­tus felszólalásában az ameri­kai álláspontot támogatta. Nyikolaj Fedorenkö szov­jet ENSZ-fődelegátus is­mételt felszólalásában bebizonyította, hogy az amerikai küldött állításai valótlanok. Egyebek között rámutatott, hogy a Szovjetunió képviselői már a tanács mostani ülése előtt többízben ismertették álláspontjukat a titkárság el­járásával kapcsolatban. Roger Seydoux francia kül­dött hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács előiírásait szigorúan be kell tartani a tanács határozatai gyakorlati megvalósítása közben. A Biztonsági Tanács követ­kező ülésére ma délután ma­gyar idő szerint 14 óra 30 perckor kerül sor. A Pravda az osztrák semlegesség tíz esztendejéről Abból az alkalomból, hogy az osztrák parlament tíz esz­tendővel ezelőtt hirdette meg az Ausztria semlegességéről szóló törvényt, Menysikov, a Pravda bécsi tudósítója hang­súlyozza, hogy az osztrák semlegesség a haladó, való­ban nemzeti és hazafias állás­pont komoly sikere. Ausztria állandó semleges­sége biztos pajzs lesz és kell is lennie a jövőben is az Osztrák Köztársaság államha­tárai biztonságának szavato­lására. Kasszafúrás ágyúval SYRACUSE Keddre virradó éjjel csaknem fél­millió dollárt zsákmányoltak is­meretlen kassza­fúrók a Brink cég „bombabiztos” raktáraiból. A va­lószínűleg kana­dai kasszafúrók egy páncéltörő ágyút használtak- A húsz milliméte­res ágyúból 30 lövedéket eresz­tettek a vastag falba, s a folyosót vastag matracok­kal bélelték ki, hogy a zaj ne le­gyen túl erős és a szilánkok ne te­hessenek kárt a „tüzérekben”, A rablók kere­ket oldottak, s ismeretlen okok­ból körülbelül fél­millió dollárt a „mackókban” hagytak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom