Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-21 / 252 (248). szám

1965. október 21. csütörtök. N 0 C T? * r> 3 Egymillió ember fotografál Salgótarjáni beszélgetés a Foto főszerkesztőjével és a VEB Filmfabrik Wolfen munkatársával A Foto című magyar fény­képészeti folyóirat meghívá­sára magyarországi körúton vett részt Otto Duschinski, a Német Demokratikus Köztár­saság VEB Filmfabrik Wol­fen technikai szolgálatának munkatársa, illetve Georg Ilülsse grafikus művész és szenvedélyes amatőr fotós. Útjuk során Salgótarjánba is ellátogattak Bencze Pálnak, a Foto főszerkesztőjének kí­séretében. A vendégek ma­gyarországi tartózkodásukról, ütjük céljáról szívesen nyi­latkoztak. OTTO DUSCHINSKI: — Elsősorban azért jöttünk Ma­gyarországra, hogy a színes fényképezéssel kapcsolatos gondolatainkat kicseréljük. látogatás kapcsán. Otto Duschinski látogatása is idén már a második. A színes felvételek, mint már említettük, szintén a ről? űENCZE PÁL: — A fotó­történeti cikkek, visszaemlé­kezések 65—70 évvel ezelőtt­re teszik az első fotoamatőrök kereskedelmi forgalomban jelentkezését Magyarországon. kapható ORWO anyagokra készülnék. Várhatunk-e új­donságokat színes filmnegatí- vokban? OTTO DUSCHINSKI: — A jó, természethű színvissza­adáson kívül nagyon fontos a színes fényképezésnél, hogy az árnyékok és a részletrajzok teljes gazdagságukban érvé­nyesüljenek. Hogy az árnyék es fényrajzok mennyire lesz­nek jók, elsősorban az anyag­tól függ, amelyre dolgozunk. A rajzgazdagságnak (fényben és árnyékban) különös fi­illetve szakmai tanácsadással gyeimet szentelünk gvárunk­szolgáljunk. A gyönyörű magyar városok foto- és film­klubjaiban tartunk előadáso­kat. Georg Hülsse színes diapozitív vetítéssel egészíti ki ezeket a részben fotoeszté- tikai beszélgetéseket. A Foto szerkesztősége nagyszerű programot állított össze szá­munkra. Eddig Budapesten, Veszprémben, Szombathelyen, Nagykanizsán, Pécsett, Baján, Debrecenben és Egerben jár­tunk. Utunk utolsó állomása Vác lesz. ORWO filmmel a wolfeni filmgyár látja el Magyaror­szágot. Az ORWO színes ne­gatív filmek is mind nagyobb népszerűségnek örvendenek a magyar ben. Melyek a színes fényképe­zést gátló körülmények Ma­gyarországon ? BENCZE PÁL: — A keres­kedelmi forgalomban kapható ORWOCOLOR filnjek jellem­zői egy mondatban: tisztább és tömörebb színek, egyetlen fényképezőgép színes műfény — és napfény felvételekhez. A színes fényképezés fékjei ? Egyik az OFOTERT eseten­ként meglehetősen rapszódikus áruellátása. Számos tenniva­lónk van még a szinesfilmek kidolgozása terén is. Ezt a munkát Magyarországon a Fővárosi Foto végzi, s bár a színesfilmek kidolgozása is mindinkább javul, ezzel kap­csolatban több kérdés még eldöntetlen. Kapcsolatunk, s p Fővárosi Foto kapcsolata a wclfeni filmgyárral rendkívül jó. Többször nyílik alkalom p gondok megvitatására is egy-egy üzleti, illetve baráti ban. Még ebben az évben több újdonsággal szolgálunk, amelyek jövőre Magyaror­szágra is eljutnak. Több új, napfényre érzékenvített for­dítós film készül. Ezek ki­dolgozása is eltér, vagy rész­ben eltér az eddigiektől. Az úi anyagok előhívásával ter­mészetesen a budapesti labo­ratóriumot is megismertetjük. Egyik célunk, hogy az eddigi fordítós filmek előhivási ide­A két történelmi tradícióval rendelkező fotoklub dokumen­tumai szervezeti formákra is utalnak. Elsőnek a Budapesti Fotoklub, majd a Soproni Fotoklub alakult meg. Fel­tünedeztek a vidéki kisebb csoportok is. A Budapesti Fo- toklubból később a Magyar Amatőrök Országos Szövetsé­ge, majd az Egyesült Magyar Amatórfényképezők Országos Szövetsége lett A második \ ilágháború után munkájukat a Magyar Dolgozók Országos Müvészfényképező Egyesülete ÍMADOME, most Budapesti Fotoklub) folytatta, majd 1 'joä-ben létrejött számos amatőrrel tagjai között a Magyar Fotóművészek Szö­vetsége. Napjainkban a társa­dalmilag jelentős fotoamatőr mozgalom mind tartalmasabb kibontakozásáról beszélhe­tünk, s bátran megállapíthat­juk, hogy egy minőségileg fejlődő művészeti tömegmoz­galomról van szó. Magyaror­szágon csaknem eevmillió jét csökkehtsük. A keskeny ember fotografál. Közülük Hímeknél is jelennek új anyagok. A vendégek Salgótarjánban megismerkedtek az 1965 ele­jén alakult Nógrádi Foto- és l'ilmklubbal és a tervekkel, fotoamatőrök köré- Számos szakmai tanáccsal látták el a klub tagjait. Megkérdeztük a Foto fő- szerkesztőjét, mi a véleménye a fotoamatőr mozgalom jelen­legi magyarországi helyzeté­kerül ki a körülbelül hatszáz budapesti és a majdnem nyolcszáz vidéki fotoszakkör ctven-hatvan ezerre tehető szervezett tagsága. A vendégeknek Nógrád, il­letve Salgótarján „tájilag” is megnyerte tetszését, számos felvételt készítettek a vidék- lói és az épülő helyenként „európai-levegőjű" városról. Tóth Elemér Kedvező burgonyatermés a tarjáni járásban Több mint 1200 holdon ver­meltek az idén burgonyát a salgótarjáni járás termelő- szövetkezeteiben. Néhány év óta a burgonyaföldek egy ré­szén a fogas lépett a kézika­pa helyére. A ceredi termelő- szövetkezet példájára a ter­melőszövetkezetek jelentős részében gépesítették a bur­gonyatermesztést. Az ültetés után fogassal gyomtalanítják a burgonyaföldeket s ezután töltögetik a töveket. A ter­méseredmények azt bizonyít­ják, hogy a módszer bevált. Ma már a termelőszövetke­zetek a burgonyatermő terület nagy részén, több mint 800 holdon honosították meg a gépi művelést. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy je­lentősen növekedett az évek folyamán a burgonya ter­mésátlaga is. 1961-ben, ami­kor még a hagyományos mű­veléssel termesztették a bur­gonyát a járásban, mindösz- sze 38—39 mázsa volt a hol- dankénti átlagtermés. Az idei terméseredményről még nincsenek végleges ada­tok, az előzetes számítások azonban arról tanúskodnak, hogy a fitoftórás fertőzés elle­nére is jó termést takarítanak be a járás közös gazdaságai. Szlovák területi képzőművész kiállítás nyílik Salgótarjánban Nograd megyei kulturális nyi Judit delegáció látogatott a napok- és Czlnke művészettörténész Ferenc festőmü­ban a szlovákiai Besztercebá­nyára, hogy megbeszélést folytasson a két terület mű­vészeti kapcsolatainak szoro­sabbra fűzése érdekében. A delegációban a megye részé­ről részt vett Nádházi Lajos, a megyei pártbizottság propa­vész. A magyar vendégeket a nyitására november 6-án ke­rül sor s a tárlat december 5-ig tart nyitva. A megnyitó besztercebányai területi párt-, eseményre szlovák párt- és állami- és művészeti szervei; képviselői fogadták, akikkel megállapodtak a kapcsolatok továbbépítésének módozatai­ban, valamint a szlovákiai kormányküldöttség érkezik hozzánk, amelyet útjára né­pes turistacsoport is elkísér. A vendégek részt vesznek a Nagy Októberi. Szocialista területi képzőművészek Sál- Forradalom megyei központi ganda osztályának munkatár- gótarjánban rendezendő cse- ünnepségén s háromnapos ifr sa, Kelemen István, a megyei tanács művelődésügyi osztá­retárlatára vonatkozóan, A szlovák képzőművészek tartózkodásuk során megis­merkednek Heves- és Borsod lyának csoportvezetője, Bara- salgótarjáni kiállításának meg- megye művészeti életével is. A mérnökök munkájáról A KÖZPONTI BIZOTTSÁG véve még nincs elég becsüle- 1964. decemberi határozaté- te a műszaki fejlesztési osz- nak megjelenése után, de tálynak. Bár köztudott, hogy még napjainkban is igen vi- éppen ennek az osztálynak tatott téma, a műszaki szín- van szerepe a műszaki szín­vonal emelése, a műszaki vonal emelésében, a gyárt- munka hatékonyabbá tétele, mány és technológia fejlesz­Városunk üzemeiben ezzel tésében, kutatási és kísér- kapcsolatban alapvető az leti témák kialakításában, egyetértés abban, hogy a mű- lefolytatásában. E helyett szaki munka hatékonyságát egyik-másik üzemünkben a minden szinten növelnünk csatornatisztításról, a TMK kell. Ez a szocializmus tel- munkáig, a fűtés biztonsága- jes felépítésének időszakában ig, mindent rájuk bíztak, egyik legfontosabb felada- Ugyancsak robléma van tunk. A vita a körül folyik, egyik-másik üzemünkben a hogy miként oldjuk meg ezt kutatásnál és a kísérletezés- a tennivalót. riél. Ez különösen az össze­Egyesek minden megoldást vont vállalatainknál jelentke- a beruházások megvalósítása- zik. Az Öblösüveggyárban is tói várnak. Azt állítják, hogy működik egy ilyen csoport, csak nagyobb összegű pénz Munkája azonban kizárólag felhasználásával lehet fejlő- az adatgyűjtésre irányul, azaz dést elérni a technológia, a bedolgozik a központi kuta- gyártmányfejlesztés, a munka és üzemszervezés területén, továbbá a kutatásoknál és a kísérleteknél. Mások szerint a műszaki létszám további nö­velésével, ösztönzőbb bér­rendszerrel lehet ezt a tevé­kenységet fokozni. Vannak ehnondták, hogy nagyobb bi­tócsoport témáiba, s jóformán nem marad ideje a helyi gondok feltárására, megoldá­sára. A MÉRNÖKÖKKEL való beszélgetések során többen olyan vélemények, hogy nö­velni kell a követelményeket, azaz a mércét minden mű­szaki munkakörben tevékeny­kedőnél fokozatosabban ma- gabiztosabbra kell emelni. A város üzemeiben az el­múlt években számottevő fej­lődés következett be a mér­nökök foglalkoztatottságában. A második ötéves tervben 25 százalékkal növekedett szá­muk. A megvizsgált hét nagyüzemben 103 diplomás zalmat kérnek munkájukhoz a központi szervektől. Az iparirányítás szervezeté­nek átalakítása a nagyválla­latok létrejötte helyes és szükséges volt. Ez gyümöl­csözően hat a beruházások koncentrálására, a gyártmá­nyok kialakítására, a terme­lés jobb megszervezésére, a termelékenyebb munkára. Ugyanakkor felvetődik az összevont gyáregységeknél, hogy a koncentrált műszaki dolgozik, ennek 75 százaléka tevékenység csökkenti a hely­fiatal, egytől- tíz éves gyakor- deliek kezdeményezései, lattal rendelkezik. Ezt a fia- ugyanakkor felelősségüket is. tál, lelkes alkotni vágyó gár- Lassan úgy néz ki, hogy a dát nem mindig képességeik- mérnökök munkaidejük jóre- nek megfelelő munkával lát- sdrninisztrációs felada­ják el vállalataink vezetői, tokkal töltik el. Statisztikai Ezért ma még a mérnökök a<*atok szerint jelenleg, a 98 százaléka a napi problé- nyolc órának 20-25 százale- mákkal törődik. Elenyésző kat töltik el adatgyűjtéssel és azoknak a száma, akik kuta- ^ lrasos tevékenységgel, tással, kísérlettel, távlati el- ,E.“‘lez meg csak annyit: a képzelésekkel foglalkoznak. k°*Ponti szervek minden fel- Pédául a sokat vitatott adatot előírnak a műszaki üzem- és munkaszervezési fejlesztéstől-. a tervteljesítésig, tennivalókkal egyetlen üze- , „®egiti a műszakiak műnkben sem bíztak meg feJlo(teset az sem. hogy gyá- mérnököt. Ugyanez a helyzet raí™ igazgatói igénytelenek a szállításnál, az anyagmoz- ve^uk s.zemben, ritkán bízzák gatásnál. Hasonló problémák meg, <-’ket alapos és rendsze- vetődnek fel a műszaki fej- res kutatómunkát kívánó fej­lesztésnél. Egy-két üzemet ki­Sehéz ofis, nagy feladatok rr Ok már páholyban ülnek Verőfényes őszi nap. A déli t kvésű lankakon haragosan zóldell a „jólbeállt” árpa- és búzavetés. A major körül né­hány férfiból álló csoport új gazdasági épület alapjait me­ll ki. Egyébként ez a határ­rész csendes és néptelen. Kihalt azonban az iroda is. Maszlag Béláné könyvelő egyedül tartja a déli ügye­letet. — Az elnök? — kérdezem. — Az Imént ment ki a majorba — A fóagronómusT — A határt járja. Aligha­nem a krumpliszedőnél lesz. Nagy a hajtás most nálunk — Hogy haladnak a vetés­— Befejeztük. De mégis az elnökkel kellene megbeszélje... Szép termés Epokából Nem érdektelen azonban az sem, hogy az iroda dolgozói n-ennnyire ismerik a bánki Uj Tavasz Tsz-ben a növény- termesztők feladatait Figye­lemmel kísérik-e a munkák alakulását, vagy megelégsze­nek az utólagos regisztrálás­sal. Maszlagné ismeri és szá- riontartja a szántóföldi mun­kákat. — Elvetettünk — mondja, mintha személyesen is részese lenne a sikernek — negyven tu—. őszi árpát, húsz hold ro­zsot, háromszáztizenhat hold búzát. — Szakszerű, jó munkát vé- geztek-e ? — Ahogyan én tudom, nem lehet kifogás a vetések mi­nősége ellen. A korai vetés r.iér zöldell. Amikor a falu­ba jött, láthatta is. Szép dús a kelés. Maga helyett beszél... — Minek köszönhetik a ko­rai jó munkát? — En csak azzal tudom ma ­gyarázni, hogy iparkodtak a tsz-tagok. Ha csak nem zu­hogott az eső, siettek a föl“ dekj-e. A krumplitermés is azért jó. Minthogy a bánki szövet­kezetét nem a legjobbak, de még csak nem is a közepe­sek között tartják számon, az utolsó megjegyzés felkelti ér­deklődésemet. . Különösen azért, mert a burgonyatermés a7 idén megyeszerte kedve­zőtlenül alakult. — Mennyi a termésátlag burgonyából? — Nem tudnám pontosan megmondani. De azt tudom, l.ogy öt vagon értékesítésére kötöttünk szerződést és már kilenc vagonnal elszállítottak tőlünk. Pedig még tart a sze­dés Egy idősebb tsz-tag, Bányai János lép az irodába. • Nyom­ban bekapcsolódik a beszél­getésbe. — Mi tsz-tagok nyolcvan rr.azsára becsüljŰK a holdan­ként! termést — mondja. — Az én családom hatszáz négy­értéssel alkalmaztuk a kor- mondjam” szünete után ha- szerű agrotechnikát. A mű- tározottan belekezd: trágyával is gondosabban, a — Vannak dolgok a terve- talajigenyeknek megfelelően zők munkájában, amelyek el­gazdálkodtunk. Van egy lentétesek az élet követelmé- nagyteljesítményű, keletné- nyével. Kiállították az új met műtrágyaszórónk, amely táblákat, s egynémelyik olyan az Arányalma, a Boldogító, az *^ete,en ontja a szuper- alaktalan és kicsi, hogy ren­r.iia a r-.nl haha » ifi fii a foszfátot. Tavaly november des gép nem tud megfordul­10-én fejeztük be a vetést, ni rajtuk. Hidraulikus vető-és viszont a nagyobb terméseket egyéb munkagépeink pedig azok a táblák adták, ame- nincsenek. A sok ékalakú és latot tesz. A „mondjam?... ne szögölel. müveit meg és har­madoláskor tíz mázsán felül kaptunk részt. — Milyen fajtát vetettek? — Epokát A lengyel krumplit... Az étkezési burgonyafajták Ella, a Gülbaba, a Kifli, a Kisvardai rózsa, a Lilla és a Margit mellé elégedetten so­rolják oda a néhány éve meg­ismert és azóta megkedvelt lyekben korábban, még októ- kiflialakú táblában a családi Epokát is. Húzó hatása van Időközben megérkezik a majorból Lomén Pál, a szö­vetkezet elnöke is. öt is a vetés felől faggatom. ' bér közepén elvetettünk, művelés szinte megoldhatat­Mért ne vessük korábban, ha lannak látszik. Művész, vagy ez nagyobb termésben je- számtanprofesszor kell legyen, lentkezik? aki a kapásokat négyszáz — Mekkora területen ve- négyszögölökre tudja bontani, tettek tavaly novemberben?' Érre különösen a még el nem — Majdnem nyolcvan hol- végzett talajvédelmi munkák- don. És a termés helyenként nál gondolni kellene... — Befejeztük — mondja még a tizenkét mázsát sem Becsukom a jegyzetfüzetet, derűsen. — Mi már páholy- érte el. Egy vagon búzát vitt de az elnök rámszól: ban ülünk. Szedjük a cukor- el a későbbi vetés. — Azt még írja fel okvet­répát, lórik a kukoricát... — A nagy sietség nem ár- len, hogy kiknek köszönhet­— Minek köszönhetik? tott-e most a minőségnek? — Az idei jó termésnek. — A minőséggel nincs baj Ka egyszer szép a termés, — von vállat az elnök. — El­ánnak a tagsag koreben hu- jen]-,en zó hatása van. Annyi búzát _ Ellenben? — Több mint kilencven holdon kalászos után vetet­tünk búzát. Ez több műtrá­gyát igényel, azonkívül négy­be, még sose takarítottunk mint az idén. — Hogyan alakult a ter­mésátlag? — Előrebocsátom, hogy bú­zából még egyszer sem ér­tünk el tízmázsás termést sem. Az idei termésünk jócskán kellett, meghaladja a tizenhárom má­zsát holdanként. A Bezosztá- ja 1-ből 15 mázsánál is több termett. Érdemes tehát ke­nyérgabonával foglalkozni. Ügy igyekszünk, hogy állan­dósítsuk a szép eredményeket — Ennek mi a titka? jük a hamar elvézett vetést. Csak néhányat emelek ki a sokból. Suján András trakto­ros tárcsázott és fogasolt, Lo­mén Pál a műtrágyát szórta. Ivanics János évről-évre gép­kezelő a vetésnél. S kiváló vetőgépkezelőnk Szikora Já- riosné is, aki nem is tsz-tag. ven holdnyi területen talaj- csak az édesanyja az. A bri- fertőtlenítést is végeznünk gádvezetők mind dicséretet érdemelnek. Maguk rakodták Az erózió ellen A bánki Űj Tavasz Tsz a rétsági Járás kiemelt körze­tében fekszik, a komplex ta­lajvédelem a szövetkezet a szállítógépekre a vetőma­got. hogy több kéz lusson a vetésre, a krumpli- és cukor­répa szedésére. Azután van egy gyakorlóéves tizennyolc­éves kis technikusunk is, a — Mi is kutattuk. Ügy érinti. Bánkon már befejez- találtu'k, hogy több tényező ték a talajvédelmi munkát, is közrejátszott. Kedvezett az — Hogyan befolyásolja ez időjárás. Az összes földeket a tsz-ben a munkaszervezést? géppel és jól dolgoztunk meg. Az elnök tétovázó mozdu- A korábbinál nagyobb hozzá- latot tesz. A „mondjam?... ne egész területet, gazdálkodását Nógrád községi Hugyecz Já­nos. O is jól megmutatta ma­gát a munkában. De igyek­szik itt csaknem mindenki... No. most már elteheti a no­teszt ! Lakos György adatokkal, vagy ha találko­zunk is ilyennel, akkor a ta­nulmány elkészítése után el­marad az érdembeni vita, ami kedvét szegi az illetőnek, és felesleges fáradozásnak könyveli el tevékenységét. Az előbb vázoltak egyút­tal megszabják a feladatokat is. De szükséges még néhány dologra felhívni a figyelmet. Megítélésünk szerint az ed­diginél nagyobb bizalmat kell adni a fiatal mérnökök­nek. De szükséges az is, hogy az idősebbek, tapasztaltabbak, szakmai segítése állandó jel­legűvé válljék. Hangsúlyozni kell azt is. hogy mind a fia­talok, mind az idősebbek csak úgy tudják az eddiginél még kultúráltabban elvégezni a, munkájukat, ha állandóan gyarapítják nyelvtudásukat. Ez szükséges ahhoz, hogy a külföldi szakirodalomból ki tudják választani azt a té­mát, amit saját üzemükben a leggyorsabban meg tudnak valósítani. HA VALÓBAN SIKERÜL magasabbra emelni a műsza­kiakban a hivatástudat érzé­sét, ha velük szemben meg­növekedik az igényesség:, ha az eddiginél jobban biztosít­ják a kezdeményezőket, bá­torítják az új utakat kereső­ket, akkor a műszakiak vita­témájából kikerül az. hogy a Központi Bizottság határoza­tából adódó feladatokat esik pénzzel lehet megoldani. He­lyette mindannyian az tizem adottságaiból kiindulva azon fáradoznak, hogy milyen mó­don teremtsék meg az új termékek technológiai és gyártási feltételeit. milyen módon termelhetnének ol­csóbban. Molnár István a Salgótarjáni Városi Párt­bizottság osztályvezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom