Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

1665. szeptember 17. pén tak NÖGRÄD 3 Tudományos haladás |á legfőbb cél a gazdaságosság a fejlődésben lévő országokban a Salgótarjáni Acélárugyárban A TMV budapesti tanácskozása A gondolat már régóta ki- komplexumát. E feladatok nem is szólva a nagyobb, de sért, de igazában csak Hiro- léte jól ismert a közvélemény parancsoló feladatról: „fel­sima után döbbent rá a vi- el~tt ‘ lág: az egész emberi társada­lom emelkedése vagy pusztu­lása közvetlenül függ attól, milyen módon, milyen célra hasznosítják a forradalmi fej­Riasztó számok Kevesen néztek azonban lődésben lévő természettudo- szembe a konkrét valósággal, ho§>' Pusztán mányok új eredményeit. Fizi­kusok és biológusok, matema­tikusok és asztronomusok nem lehetnek közömbösek ebben a kérdésben. Az eszme és a szervezet „Érezzétek, hogy ti is fele­lősek vagytok, fogjatok ösz- sze, terjesszétek ezt a felis­a számokkal amelyeknek vizsgálata egyenesen riasztó megállapításokba torkollik a következő évtizedekre az em­beri társadalmon belül várha­tó új feszültségeket illetően. A függetlenségüket nemré- Ma a „fejlett” ’országokban giben elnyert országok politi- (30 állam) összpontosul a vi- kai és gazdasági vezetői állan­hozni” ezeket a népeket az iparral és mezőgazdasággal fejlett nemzetek színvonalára! A gyarmati uralom évszáza­dai után e népek legtöbbje ma olyan helyzetben van, saját erejére utalva nem tud megküzdeni az eléje tornyosuló felada­tokkal. Az emberiség 71 szá­zaléka ma a tudományos és technikai fejlődést szolgáló szellemi kapacitásnak csupán öt százalékával rendelkezik. lág jövedelmének 85 százalé­dóan olyan döntések előtt áll­, , , . . _____ . nak, amelyek a már ipari és „ , .................... ka’ a hústermelésnek 82 sza- tudományos tradícióval ren­m erest pályatársaitok köre- zaléka. A világ népességének delkező országokban vagy ben, szerte a világon”! Joliot Curie volt talán az első, aki a második világháború után lá­zasan és szívósan hirdetni kezdte ezt az eszmét. Hozzá csatlakozott J D. Bernal, Á. I. Oparin, C. F. Powell, L. Pauling és mások, egyre töb­ben. így született meg 1946- ban a Tudományos Munkások Világszövetsége. 56 százaléka gyengén táplált egyáltalán nem, vagy egészen és még kalóriafogyasztása is más formában jelentkeznek, alatta van annak a szintnek. Mi az előbbrevaló? — az amely a rendszeres termelő írástudatlanság teljes felszá- munkához szükséges. Ez a molása, vagy a szakkáderek tény bármilyen lehangoló, képzése? Van-e szükség sa­ját kutatásra? Mely területen, önmagában még nem mond milyen jelleggel? Melyek az eleget. A fő veszély abban áll, igénybevehető nemzetközi se­hogy a jelenlegi világgazda- EÍtség leghatékonyabb formái? — sokáig lehetne sorolni azo­kat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan nincs még túl sok tapasztalat, de amelyek eldöntése sok évtizedre befo­lyásolja egy-egy ország hala­dását, sorsát. A Tudományos Munkások A Tudományos Munkások ságban nem működnek olyan Világiszövetségének ma már tényezők, amelyek az anyagi 21 tagszervezete van, Indiá- és szellemi energiák kiegyen­«IKubUft htődését lehetővé tennék: ép­Portugáliáig. Legutóbb az ,, 1 Egyesült Arab Köztársaságból, pen, ellenkezőleg, a nemzetkö­majd Görögórszágból jelent- 21 kereskedelem, a tőkemoz­keztek tudományos társaságok ^as a tudományos műszaki azzal, hogy a világszövetség ‘e)lodés egyes tendenciái a munkájában részt kívánnak további elkülönülés irányá- Világszövetsége azért válasz­venni. Éppen tarkaságában áll han hatnak. Gondoljunk csak tóttá budapesti szimpóziuma a szervezet ereje: világnézet, ^a- ^ ^ merikaf témájául a fejlődő országok ti T<'^í hova tartozás szem— latinämerikäi, delke— , , , , n ' letázsiai országok túlnyomó tudományos haladasanak ker­pontjaból is nagyon szeles a részében az egy főre jutó déseit, Különös jelentősége kifejezetten szakmai szerveze- nemzeti jövedelem évente át- van számunkra, hogy e tárgy- teken kívül aligha tudnánk tagban csupán egy százalék- ban é ar szakember, említeni ehhez hasonlót. hal, a „fejlett” országokban _ , ezzel szemben legalább két- Bognár József akadémiai le­1953-ban ülésezett utóljára három százalékkal emelkedik, velező tag fogja megtartani a Tudományos Tudományos számítás alapján bevezető előadást. A TMV Gyártmányfejlesztés — Megfelelőbb minőség — hevesebb anyagból több termék A Salgótarjáni Acélárugyár Borsodnádasddal kooperálva mar világhírnevet szerzett ma- valósítjuk meg a gyártást- Ok gának. Ez azonban veszítene adták az alapanyagot, mi dol- fényéből, ha nem törekedné- goztuk ki a húzástechnológiát nek állandóan újabb, tökélete- Hat tonna elkészült kísérletre sebb megoldásokra, terméke- Jövőre már mintegy 300 ton­ik választékának bővítésére- nát gyártunk belőle- Verseny ez egyrészt a meg- — A rúdhúzó! üzemnél elő­is — egy külön kísérleti üzem létrehozása. A gazdaságos termelésnek fontos feltétele a takarékosság- Itt is van eredmény. A ková­csológyárban például tavaly száz kilogramm késztermék előállításához 134 kilogramm rendelésekért, másrészt azért, készületek folynak két új gép anyagot használtak fel, az hogy minél gazdaságosabban üzem behelyezésére is, amelyek állíthassák elő termékeiket, három műveletet egyesítenek, Akad is ott mindig olyan új és az értékesebb, úgynevezett termék amellyel kirukkolnak, polírozott rúdgyártást tudjuk és új technológiai megoldás, velük fokozni- Ezt a terméket amely a gazdaságosság foko- elsősorban a műszeripar hasz- zását segíti elő. nálja fel — magyarázza Ur­— Üj termékünk az.énózott mössy főmérnök­huzal — újságolja Urmössy Az újabb kutatási témákról László főmérnök- . Lendvai József, a kutatási osz­— A kábelgyártáshoz hasz- tály vezetője tájékoztat, nálják fel. A teljes hazai — A gyorsan fejlődő hideg­szükségletet eddig importból hengerműben a legfontosabb biztosítottuk- Az ötletet Vág- feladat a gyártmányok skálá- völgyi Tivadar, a huzalmű janak bővítése. A dinamó sza- vezetője hozta a kábelgyárból, lagacélt, amelyet korábban idén az első félévben í30,6 ki­logrammot- Ez a csökkentés 118 tonna acél, az­az, 800 ezer forint megtakarítását jelenti. A ha­gyományos gereblye gyártás­nál 100 kiló kénytermékhez 271 kiló anyag kellett. Az úgy­nevezett hegesztett gereblyé- nél — amelynek a gyártás- technológiáját már kidolgozták — 150 kilóra csökkentették az anyagbetétet Szabó József, anyagnorma előadó és Földi József kova- csológyári technológus azt 1» Először egy miniatűr ónozó egyrészt meleghengerléssel ál- elmondja, hogy például cső­i . . _i z _ j n>> 7 ) L «In «mií l“ii 1 1 Ar ír A4/-\ m r/i mr r, A r> berendezést készítettünk, s az Utottak elő, másrészt külföld­ő irányításával kikisérleteztük röl hoztak be, ma már Salgó- a gyártást. Az üzem berende- turjánban gyártjuk• Ennek zéseit újítóműhelyünk elkészí- egyrészt műszaki előnye van, tette, és még az idén 100 ton- mert jobb minőségű motoro- nát gyártunk ebből a termék- kát gyártanak belőle, kévé­ből- Jövőre az évi 600 tonna sebb gyártási hulladékkal, kapacitás elegendő lesz a ha- másrészt importot takarítanak zai szükségletek kielégítésére, meg. Az igényre jellemző, ezekben az országokban a szá­Budapesten Munkások Világszövetsége zad végéig mintegy háromszo_ közgyűlése, és most szeptem- rosára fog növekedni a népes- m él tán nyilvánul meg nagy budapesti tanácskozása iránt ség! (Egyiptom lakosságának érdeklődés a száma 1947 óta 17 millióról részéről. 30 millióra nőtt.) bér 20-tól 30-ig ismét itt tart­ja közgyűlését és tudományos szimpóziumát. Témájáról el­mondhatjuk, hogy a jelenkor egyik világszerte legtöbbet tárgyalt feladatát érinti, a gazdaságilag elmaradott orszá- nikának milyen hatékony gok gyors fejlesztésének tu- alkalmazása, micsoda nemzet­demányos, technikai, gazdajá- fzi ójLszefof!5 volna szüksé' , ’ f, • ges ahhoz, hogy az országok gi, politikai szempontból egy- ellátása a népszaporulattal aránt izgalmas probléma- csupán lépést tudjon tartani, világ minden Ezzel évi ötmillió forinttal csökkentettük az importkölt­ségeket­A csavartszeg-gyártást is megvalósítottuk. Erre kötő­elemek készítésénél van nagy szükség és főleg a MÁV-nál használják fel. Korábban Svájcban gyártották- — Ná­lunk Gecse János szerszámla­hogy ezer tonna az éves ter­vünk, de ennek ötszörösét is értékesíteni tudnánk­A kutatási témák között sze­repel a hideghengermű kapa­citásának minél jobb kihasz­nálása. Edzett szalagacélt pél­dául még közvetlenül nem ex­portáltak, bár érdeklődnek utána. A szalagedző kapacitá­katos oldotta meg újításával a sa viszont jelentősen megnó- esavarthuzal gyártás technoló- vekedett, ám egyelőre nincs giáját. Eddig már 400 tonnát A saválló acélszalagok elő­adtunk át felhasználásra. Ré- állítására is folynak kísérle­perem és kötőgyűrű gyártás­nál csak a kivágá­si technológiai javítá­sával félév alatt 15 tonna anyagot takarítottak meg. La­pát gyártásnál hasonló módon 21 tonnát- Csákány gyártásnál Kovács László műszaki veze­tő újítása alapján a művele­tek összevonásával, 104 ezer forintot- Az ekefejnél négy, a kormánylemez gyártásnál Öt kilóval csökkent a minden 100 kiló késztermékre eső anyag­felhasználás. Tavaly három millió nyolc- százezer forint anyagmegta- karitást értek el a gyárban- Az idén újabb 2,5 milliót ter­veztek, és az első félévben, éppen a már említett intézke­désekből 1,4 milliót tett ki a megtakarítás, amelyet számos szünkre is kedvező a gyártása, tek. A gyártás megvalósítása akadály ellenére értek el. mert a normál szeghez viszo- azonban jelentős összegű be­nyitva másfélszeres termelési ruházást igényel- A kísérletek- értéket hoz a vállalatnak, vi- nek éppen azt kell tisztázni- szont tonnánként 16-17 ezer ok, hogy érdemes-e ezzel a té- forint importcsökkentést a mával foglalkozni- népgazdaságnak. A kutatás, a sok kísérlet A védőgázas hegesztőhuzalt nem megy simán, hiszen ter- már kétéve gyártjuk, de ed- melés közben kell elvégezni dig csak egyetlen típusban. A azokat és nem egyszer az el- skálát szélesíteni akarjuk, az sődleges cél, a tervteliesítés úgynevezett V-I típusú huza- késlelteti a munkát. Hasznos lók - gyártásával. Özddal és lenne, terveik között szerepel E néhány példa is bizonyít­ja, hogy az újért, a tökélete­sebbért folyó harc állandó- Amíg az egyik oldalon a na­gyobb értékű termékek, s a kiválóbb minőség előállításá­ra, a termelési érték növelésé­re törekednek,, a másikon az anyag takarékosságra. ,Az Acélárugyárban megértették a párt decemberi határozatát. B. J. Mi a teendő A tudománynak és a tech­Jó in un ka kedv* jobb eredmények A Nagylóci Munkás-Paraszt Szövetség Tsz pótolja a kieséseket Talán még egyetlen aratás, re váró területnek több mint eséplés sem zajlott le Nagy- a felét felszántották már. Az lócon úgy, ahogyan az idén, ősszel 400 holdon vetnek. Mindig volt valami nehézség, ugyanakkor 402 holdon végez- hol ez, hol az. A legtöbbször nek őszi mélyszántást, az, hogy nem volt elegendő Az idei nagy munkakedvet ember, akivel arassanak, csé- az eredmények igazolják a peljenek. Ennek pedig az volt legjobban. Bar a magfogás az oka, hogy nem megfelelő nem úgy sikerült, ahogyan díjazást alkalmaztak a nyári szerették volna, és a sok eső munkák Idején. is kárt okozott, nincs okuk Az idén úgy lezajlott az különösebb aggodalomra. A aratás, cséplés, hogy észre tervfeiadatok teljesítése mel- sem vették a termelőszövet- lett azon fáradoznak a veze- ,kezeiben. A cséplést például tők, hogy miként lehelne „ki- már augusztus tizenkilencedi- gazdálkodni’” az eddigi vesz- kére befejezték. A megállapo- teségeket. Lászlók András el- dás szerint gabonával fizették nők örömmel újságolja, hogy a tagokat és az ipari dolgo- vetettek húsz hold kései bor­zókat is, akik külön brigádot sót, amiből hatvan mázsa alakítva segítették a szövet- termett. A veszteségek ledol- , kezetieket. gozásában sokat segít az ál­A nyári munkalendület lattenyésztés. A tervezett há- nem tört meg később sem. A romszáz hízott sertésből két- szántás, vetés, őszi betakarí- százat már leadtak — 118 ki- tásra készített terv eddig még los átlagsúllyal. A - napokban maradék nélkül megvalósult, pedig útnak inditanak 24 hí- Vida Emil főagronómus kü- zott szarvasmarhát és 200 pe- lönös gonddal vigyázza, hogy csenyebáránvt, exportra, a műtrágya az egyes talajerő Ezek a tények mindennél állapotának megfelelően ke- jobban bizonyítják, hogy a rüljön a talajra, mielőtt fel- nagylóci termelőszövetkezet szántják. Jól haladnak a ve- ben mind jobban megszitar- tőszántással, hiszen két lánc- dúlnak az eredmények. K; talpas és három univerzális, bontakozik végre a tervs-'s gumikerekes traktor dolgozik rű, nagyüzemi gazdálkodás, a földeken. A szántásra, vetés- B. A. Disputa a „munkamegosztásról64 vállalat párttitkámője —, hogy a nők az érzékenyebbek, hiúbbak sértődőttebbek- .. Én ennek az ellenkezőjét állí­műszakján” túl itt jelentkezik a következő jelentős problé­ma: H. I, né, tizenegy évi há­zasság és két gyerek után el­mos, vasal egy feleség, és a férj még csak véletlenül sem A férfiak azt hiszik, hogy Egy darabig igyekeznek csend- mond elismerő szót! De ha ő egyenjogásítottak bennünket, ben lenni, de aztán csak be- megcsinál valamit, azt egyet- munkaalkalmat teremtettek, nyitnak, hogy: „anyu, hol van jen szó kritikával sem szabad gyenlő munkáért egyenlő ez vagy az?” — És ha már illetni, halálra kell dicsérni, bért kapunk, és ezzel mindent egyszer felköltötték, akkor mert ha nem, akkor megkap- megtettek, amit tehettek — miért ne tehetnék meg másod- juk: „Legközelebb nem csiná- mondja Hámor Bálintné, a szór is?! lók ennyit sem!” Nógrád megyei Textilipari Meg is teszik, aminek rend- Vállalat SZB termelési felelő- szerint az a vége, hogy az se, és tréfás formába öltozte- anya egy óra után felkél — tanám. Százszor, ezerszer főz, ment dolgozni- S pár hónán után nem csupán az derült ki, hogy lényegesen megnöveke­dett a család jövedelme, ha­tett komoly szavait a megbe­szélés többi tagjának helyeslő zúgása kiséri­— Persze, a második mű­szak — mondom, — No igen, de most első­sorban nem arra gondoltam Erről elég gyakran beszélünk, s ebben elég sok segítséget ka­punk. . no, nem annyira a férjek, mint a társadalom ré­széről: háztartási gépek, óvo­da, bölcsőde, félkész ételek stb- De gondoltak már arra, és aludt összesen négy órát! — Hát igen — mondom — ha valaki rosszul szoktatja a férjét és a gyerekeit, akkor ez így van­Erre ismét élénken tilta­koznak: Mondanak ugyan pár kivé­telt a jelenlévő feleségek, de a többinek alig segít valamit a család, •. S míg nyomós érve­iket sorolják, elgondolkozom: Valóban, valljuk csak be (egy­más között, hogy a nők meg Azt hiszem azonban, hogy a dolognak ez a része külö­nös: sok esetben a feleségek sem tudják elképzelni, hogy jó lehet az a húsleves, ame­lyet. a férfi készít el. A régi típusú család fölött eljárt az idő. És nem a fel- szabadulás után: a kapitaliz­nem az is, hogy a régi csalá­di munkamegosztást lehetet­len folytatni- .. Az igazság azonban az, hogy nemcsak a férj és a gyerekek képtelenek „átállni” az új életstílusra, hanem a feleség is! Ö is a ré­git szokta meg! Nehezen tudja például elképzelni, hogy övéi napjában „legalább egyszer” ne egyenek otthon főtt ételt „Igaz, hogy mindnyájan üzemi ebédet eszünk, de az mégsem olyan!” — ismételge­tik kicsit tétova magacssággal — és éjszakai műszak után loholnak a piacra, az üzlet­be, loholnak haza főzni, mos­mus megjelenésével alakult ni, vasalni- Sok asszony van ki, hogy az asszonynak is dől- aki már hosszú évek óta dől’ hogy milyen nagy különbség ne hallják!), hogy a nagy gar- van a férfiak és a nők három ral hangoztatott elveket igen műszakja között? sokszor sovány tettek csúfol­És az asszonyok elősorolják: .iák meg legtöbbünknél. , Ha a férjük reggel hatkor Mert fát felhozni, mosógé- kíjön a gyárból, hazamegy, pet megjavítani, kályhát be­goznia kellett a létminimum, vagy a nagyobb kenyér meg­szerzése érdekében, ugyanak­kor a nők teljesen alárendelt, kiszolgáltatott helyzetben ma­radtak jogilag-társadalmilag A munkáshatalom ezt a fele­más helyzetet tisztázta És ma a nők nagy többsége nem gozik, de még ma sem szok­tatta rá a családját, hogy „a zoknit itt találod, a tegnapi körözöttet ott, a halcsontot meg amott” — hanem inkább elviseli, hogy egy órakor fei- költsék. Üj társadalmi rendszert megeszi az előkészített réggé- gyújtani még csak hajlandók , 111 . . larí,aaaiml rendszert lit, aztán lefekszik a megve- vagyunk- Ezek „férfias” dől- öo-§ozlK> mer különben építünk, benne új formát kap tett ágyba és nyugodtan al- gok. De számoljuk össze a °™on nfn:..1lenne. “ szik délután három-négy órá- két kezünkön (vagy elég lesz vagjr mit ..p® ,a íg. A család otthon lévő tagjai az egyik is?), hogy hányszor ®^®_az a Jf.xtrJÍ7laiatÍ“,atfh lábujjhegyen járnak, suttogva mostuk fe! a konyha kövét beszélnek, be se nyitnak a há- (a fürdőszoba tisztításáról már lószobába, mert: „alszik apu”-’ nem is beszélve), hányszor — Ha viszont ők jönnek ki mentünk el szombaton húsért, reggel az üzem kapuján ak- hányszor öltöztettük-fürdet- kor kezdik a sorbaállást a tűk a kicsit. A portörlést, va- különböző üzletekben- De ezt salást, vagy varrást — már sem csinálhatják „kedvükre”, csak szolidaritásból is — el­mert fél nyolcra haza kell si- hairgatom- etni, a gyerekeket. iskolába, Persze, mondják erre a íér­asszony, aki némi huzakodás után beismerte, hogy három évvel ezelőtt azért ment oda dolgozni, mert most már van jó lakásuk berendezésük — és úgy szeretnének kocsira gyűj­teni hogy közben ne kelljen fogukhoz verni a garast. Méltánylandó álláspont Sőt, örvendetes: jól mutatja, hogy ma nem a nyomor kapcsolja óvodába előkészíteni. Aztán jek, csináltam én, de az asz­megágyaznak, kicsit kitakarj- szonytól nem dicséretet, ha- be az asszonyokat a társadal- tanak — és csak azután fék- nem szidást kaptam, hogy el- mí tevékenységbe, hanem az hetnek le, úgy kilenc óra rontottam a dolgot. . így ki- emberibb, jobb életmód meg- tandó új formákba után. Ez az alvás azonban nek van kedve?! teremtésének — és azonkívül bele! nem sokáig tart, mert délben — A köztudatban úgy él — a felemelkedés vágya- És a so­jönnek haza a családtagok: mondja Kurdi Károlyné, a kát emlegetett „nők második Kunszabó Ferenc a család is. És a változás, vajúdás korszakát nekünk, idősebbeknek és középkorú- aknak kell megszenvedni- Gyermekeinknek is persze, de rájuk azzal a tudattal te­kintünk, hogy számukra már nemcsak a kommunális adottságok .— több bölcsőde, óvoda, „automatizált” ház­tartás satöbbi — lesznek kedvezőbbek, hanem a most sok üggyeUbajjal kialakí- nőnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom