Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)
1965-09-17 / 219. szám
4 XÖGRÄD 1965. September 17. péntek Szervezéssel, szorgalommal, példaszerűen••• Reggel hét óra. Az érsekvadkerti termelő- szövetkezet irodaháza előtt férfiak ácsorognak. Mennének már a munkahelyre, a földekre. Az irodaház egyik szobájában megtalálom Hídvégi Andrást, a közös gazdaság fŐ3gronómusát is. Nyugodtan ül, mintha semmi dolga sem lenne. Pedig mennyi mindent forgat a fejében, miközben úgy tűnik, semmi sem foglalkoztatja. Hosszan sorolja a gondokat, megoldásra váró problémákat. — Mindebből az a legfontosabb, hogy az intézkedési tervet maradéktalanul teljesítsük — foglalja össze a felsorolást. Igen. az Intézkedési terv. Ez a vezérfonal most a gazdaságokban. Ahol jó, alapos a terv, az elkövetkező hetek minden részletkérdését számba veszi, nem lehet különösebb baj. Persze függ ez attól is, hogyan teljesíti a tagság a tervet. Egy ilyen hatalmas, több ezer holdas gazdaságban mint az érsekvadkerti, nem könnyű mozgatni az embereket. A főagronómus egyetért velem, hogy ez valóban nem könnyű, de megtalálták ennek az ellenszerét és sikerrel alkalmazzák. — A részletes tervet minden brigádvezetőnek kiadtuk — magyarázza Hídvégi András — Minden brigád tudja a feladatát és a brigádvezetők önállóan irányítják az embereket a munkában. Persze az intézkedési tervet mi naponta részleteire bontjuk, sőt átcsoportosításokat is végrehajtunk, ha a körülmények megkívánják. Nagyon részletes az érsekvadkertiek intézkedési terve Hozzá kell tenni, hogy nem azért készült, hogv meglegyen. ha a járás vagy más szén' kíváncsi lenne rá. Mert ilyennel is találkoztam már a megyében. — A terv tegnap lépett életbe — mondja a főagronómus. — Tegnap már vetettünk is volna, de vasárnap esett az eső. — Papírlapot tesz elém. — Egy nap huszonhat milliméter eső hullott. Ma kezdjük az őszi árpa vetését. Ebből négyszáz, rozsból pedig kétszáz holdat vetünk. Szeptember végére befejezzük. A hetven hold őszi takarmány- keveréket pedig október elején vetjük el. Eddig jól halad a szántás, talajelőkészítés. A termelő- szövetkezet tulajdonában lévő huszonhat traktorból két T)T és két D—-4—K jelenleg is szánt. A szovjet lánctalpas és a két univerzális traktor két műszakban dolgozik. A vetőszántásból alig több mint ezer hold van még hátra. — Álig ezer hold — sóhajt a főagronómus. — De mennvi minden van itt ezenkívül Csak a silózógépek ne okozzanak bajt, talán megússzuk ezt a nagy munkacsúcsot. Keservesre változik a szakember arckifejezése. Jogosan, mert a négy silózógépből kettő nagyon bizonytalanul dolgozik. — Gyengék — panaszolja Hídvégi. — Már a vegyes silóban is összetörnek, mi lesz a silókukoricában? — Akkor sok a javítanivaló — jegyzem meg. — Méghogy sok, de néha nem tudunk mit csinálni, mert nincs megfelelő alkatrészünk. Ilyenkor azután futás, ki merre lát, alkatrész után í így jártunk az egyik burgo- nyakiszedő géppel. Annyira megrongálódott, hogy nem tudtuk megjavítani. A balassagyarmati AGROKER-nél nem tudtak segíteni. Tolmácson, a gépállomáson sem. Másutt is próbálkoztunk, sikertelenül. Végül nagy kérésre, új alkatrészeket eszter- gál.yoztak itt a vadkerti gépjavítónál. De megcsináltuk, mert olyan most nincs, hogy nem lehet— mondja. — Az előbb arról beszéltünk, hogy a tervet naponta felbontjuk, — mondja a főagronómus és felemel egy vastag füzetet az asztalon heverő papírok közül. — Nagyon bevált nálunk az eligazítási napló. Minden nap egy órakor összejövünk itt a brigád vezetőkkel és elosztjuk a másnapi munkát Ebbe a naplóban beírjuk és minden brigádvezető kap egy példányt Eszerint dolgoznak másnap. — Mindenki megjelenik pontosan? A főagronómus válasz helyett egy kis vaskazettát vesz elő, s megmutatja a tartalmát. Pénz van benne. — Aki késik — mondja — percenként fizet tíz fillért. Aki csak félóra múlva jön tizenkét forintot fizet. A kis kasszában százhatvan forint körüli összeg van, amit közös megegyezéssel költenek el majd valamire Talán furán hat ez a módszer, mindenesetre nagyon hasznos. Érsekvadkerten még a feladatok megoldásának az elején tartanak. Bár sok a biztosíték a siker mellett, váratlan dolgok is közbejöhetnek. Hidvégi András élénken tiltakozik, mert ő abból indul. ki, hogy a szervezettség és a tagok szorgalma nagy erő, amelyet nem lehet olyan egyszerűen legyőzni. A tagok szorgalmára nagy szükség is lesz, mert a kukoricát és a cukorrépát is emberi erővel takarítják be a gazdaságban Természetesen a családtagok segítségével. Felcseng a telefon. A íő- agronómust keresik. — Hogy vagy? — kérdezi a telefonálótól. — Kesergek, mint egy mezőgazdasági szakember, aki előtt ezernyolcszáz hold vetnivaló es ezerötszáz hold mélyszántás van, a többi munkán kívül. Ha esik szorongok, ha süt a nap örülök. . . Pedig, jó volna, ha sok termelőszövetkezeti agronc- musnak csak annyi keseregni valója lenne mint Hidvégi Andrásnak. Mészáros Ottó: i»4 Békés célokra Mi adja Kurcsatov bejelentésének szenzációját? A termonukleáris reakció — ez megy végbe a hidrogénbombában — a könnyű atommagok átalakítását jelenti- Két könnyű atommagból egy nehéz atommag keletkezik, s közben jelentős mennyiségű energia szabadul fel. Az energianyerés lehetőségét jól érzékelteti, hogy termonukleáris reakciókor egy grammnyi anyag annyi energiát szolgáltat, mint tíz tonna kőszén ! . . • A termonukleáris reakció létrehozása földi körülmények között, szabályozva — tehát nem robbanásszerűen, ellenőrizhetetlen folyamatként, mint a bombában — Iméletben régen megoldott probléma, a gyakorlatban azonban megoldhatatlannak tűnt- Le kell küzdeni ugyanis hozzá az atommagok elektromos taszító erejét, ezt azonban csak több millió fokos hőmérséklet mellett lehet elérni. Kurcsatov elmondotta, hogy Szaharov és Tamm szovjet fizikusok a gázkisülések felhasználásával megoldották e roppant nagy hőmérséklet létrehozását, s ezzel megteremtették a feltételét a termonukleáris reakció lezajlásának — kellő ellenőrzés alatt! A termonukleáris reakció békés hasznosítása — a szovjet tudomány újabb bizonysága, hogy kísérletei nem a népek megfélemlítését, hanem javát szolgál jákAz atomenergia békés hasznosítására jó példa volt — a már említetteken túl — az 1959 szeptember 12-én a le- ningrádi kikötőbe vontatott Lenin atommeghajtású jégtörő-hajó, amely forradalmat jelent a hajózás történetében. (Egy óceánjáró London és New York közötti útján kb. 5000 tonna nyersolajat használ fel- Uránból az út megtételéhez — két kilogramm kell!) A Lenin jégtörőt Alekszandrov akadémikus irányításával ötszáz vállalat együttműködése nyomán építették meg. A 134 méter hosszú 30 méter széles hajó „atommotorjainák” teljesítménye 44 ezer lóerő, s két méteres vastag jégpáncélon is áttöri magát- Az Egyesült Államok itt is csak második lehetett: első, atommeghajtású kereskedelmi hajóját, a 22 ezer lóerős Savannahot 1960-ban bocsátották vízre. Az első atomerőmű, az első atommeghajtású kereskedelmi hajó — mindez csak két szeme egy hosszú láncnak, amelyet a szovjet javaslatok és tettek képeznek, s amelyek célja az atomenergia békés fel-használásának biztosítása. Kilátás az ablakból L ORSZÁGOS DIÁK KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS 1965. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY — Vallom, hogy az életkor döntő jelentőségű a művészi kifejezésben. Szentiványi Lajos Kossuth-dí- jas festőművész szavai jutnak eszembe amikor a kiállító terembe lépve az első benyomások formálódnak bennem. Szinte kézen fogva invitálják beljebb a látogatót az első képek, a feltűnő helyre kiemelt művek friss életöröme, játékosan könnyed szakmai biztonsága. (Bálint József: Macska; Kiss István: Könyöklő, Női fej; Vég Erzsébet: Almák és bor.) Ilyen hangvétel után már minden érdekli a látogatót, és szívósan keres tovább. Színeket, látványt, élményt! Madarasi Anikó, miskolci kislány „Kilátás az ablakból” című szellemes szénrajza után az a fő gondom: mit láttok, gyerekek? iMt láttok a világból, mit akartok megmutatni a világból? „Építkezés”, „Lány virággal”, „öregasszony”, „Városkép”, Judit”, „Olvasó fiú” — sorakoznak a képek, és mind több arccal, mind teljesebben kitárulkozik előttem a ma, a holnap embere. Forró érzelmek, komoly gesztusok, szárnyaló gondolatok élnek ezekben a képekben, és egyszerre másodlagos kérdéssé válik számomra, amit eddig lényegként kerestem: hogyan birkózik meg az élmény nyomán az anyaggal, a vizuális megjelenítés nehézségeivel Kiss István, Katona Edit vagy Vég Erzsiké. A lelkesült mondani akarás szándéka itt, most mindennél többet ér. És ami a művészi minőséget illeti, a kiállítók többségének nincs semmi szégyelnivalója. Az atmoszféra teremtés ereje (Katona Edit: Ülő nő. Tanúimé nyfef) a fegyelmezett komponálás (Vég Erzsébet: Könyöklő lány), a gazdag megfigyelőkészség, érdekes színkombinációk (Kovács László: Esőben, Horváth János? Utca) nemcsak a legjobbak erényei. S a kiállítók 14-1« évesek. Középiskolák, iparitanuló intézetek szakköreinek legtehetségesebb alkotói. És a másfél száz kép, szobor, ipari forma nagyszerű demonstráció. Miskolc, Szeged, Győr, Debrecen, Gyula, Fonyód, stto. a képaláírások mellett, — salgótarjáni kiállítót hiába keresek. Némi vigaszt az nyújt, hogy Vég Erzsébet, balassagyarmati gimnazista képei (Könyöklő lány, Almák és bor, Idős ember, Csendélet hokkedlival) méltóképpen képviselik Nógrád megyét ezen a hódmezővásárhelyi tárlaton. De hol vannak a többiek? A salgótarjáni Bella Zsuzsa, Molnár István, Garami László. Molnár Béla? Hogy csak a legjobbakat említsem. Feltétlenül ott lett volna a heFeladatok előtt a tanácsi ipar Magad uram, ha szerviz nincs — Egy ingmosás: két hét — A megyei NEB vizsgálata A megyei tanács egy ko- vüket két és negyedmilliónál rábbi határozatában a lakosság jobb ellátása érdekében meghúzta a javító és szolgáltató ipar szakmai és területi határait. A helyi iparpolitikai tervek realitását és végrehajtását más tél éves időszakra visszamenőleg • vizsgálta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. 1964-ben a tanácsi és a magán kisipar az autójavításoknak csupán egyharmadát tudta elvégezni. Az ez évi fejlesztési feladat öthatoda a kisiparra hárul' amely azonban aligha tud megbirkózni azzal. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nemcsak a gépjárműpark gyarapszik, de az autók kopása, elhasználódása miatt a javítási igény is nő. Kielégítő megoldást csupán a Salgótarjánban 1967-ben megnyitandó gépkocsijavító középüzem hoz majd. Gyakorlatilag megoldatlan a háztartási gépek javítása. Megyénk ipara jelenleg az igényeknek még a felét sem képes kielégíteni. S mivel a háztartási gépeket más megyébe szál- lítatni reparatúrára igen költséges, — kettős veszély fenyeget. Részint alig kivéd- hetően elharapódzik a kontármunka; részint több igyekezetted, mint hozzáértéssel végzett házilagos barkácsolás. Tekintve, hogy a háztartási gépek víllanyüzeműek. a javító' kapacitás hiánya miatt köny- nyen adódhat halálos baleset áramütéstől a javítás során. Mosásban, kedmefestesben, vegytisztításban a Patyolat és magánkisipar együttes erővel sem tudta kielégíteni a tavalyi igényeket. Túl azon, hogy a Patyolatnál mosás esetében egy nap híján két hét. vegy- tisztításnál tizennyolc nap az átfutási idő, még nagy az ellátatlan községek száma. Egyebek között a gépkocsi hiány is oka, hogy a falusi lakosság érdekében szervezett hozom- viszem szolgálat nem hozta meg a kívánt eredményt Ez évi első félévi, kereken hárommillió forintos tervüket a tanácsi vállalatok nyolcvan- ezer forint híjával teljesítették. A ktsz-ek főként az építőiparban értek el szép sikereket. E vonatkozásban tertöbb forinttal teljesítették túl. . A népi ellenőrök megállapították, hogy az iparpolitikai tervek maradéktalan teljesítésében nagy szerep vár a tanácsi iparra. Sajnos, az annyira szükséges fejlesztés gyakran elmarad. A tanácsi ipar ritkán kap megfelelő beruházási keretet; vagy ha kap. azt a tervezéskor úgynevezett sor alatti beruházásként kapja. Ezeket a beruházásokat pedig évről évre — szinte rendszeresen — elviszik az értékhatár alatti beruházások áthúzódásai. Tavaly a terv teljesítéséhez szükséges beruházásoknak mindössze hetven százaléka valósult meg. A helyi iparpolitikai tervek, csekély kivétellel, reálisan, a lakosság igényeinek megfelelően készültek. Végrehajtásuk az adott körülményekkel volt arányos. — állapította meg a megyei NEB Ugyanakkor javaslatot készített a tervek további teljesítésének elősegítésére. A NEB javasolta, hogy a jövőben az iparpolitikai célok megvalósítása érdekében juttatott kereteket a szükséges építési mutatókkal együtt bocsássák a beruházó rendelkezéséin Kívánatos, hogy egy«, helyi tanácsok odaadóbban foglalkozzanak a problémák megoldásával; egy-egy szolgáltató részleg megnyitásának akadályát ne intézzék el kur- tán-furcsán azzal, hogy „mit tegyünk, ha nincs helyiség?!” A szilaspogonyi községi tanács — például — esztendőnél hosszabb időn át fáradozott, de végülís elérte, hogy a hőn áhított fodrászüzlet megnyíljék, üzemeljen a faluban. A sajtó nyújtotta nyilvánosság fontosságát hangsúlyozta a népi ellenőrzés a kontárkodás leküzdésére irányuló tanácsi munkában. S hogy a lakosság ne is szoruljon a kontárok gyakran ügyetlen ügyködésére, a NEB azt is javasolta, hogy a szövetkezeteket vállalatokat a felügyeleti hatóságok ösztönözzék a magánmegrendelések gyorsabb jobb teljesítésére. R. Ok ezen a kiállításon, de ez ár késő bánat. Bőven lesz még kalmük a bizonyításra, mivel most először bemutatkozó kiutast ezután minden évben egrendezik majd Hódmezövásár- slyen. Erdős István A békés atompolitika szerves része a szovjet békepolitiká- nak, s nem véletlen, hogy a szocialista rend az, amely nemcsak élenjár a tudomány új és nagyszerű eredményeinek békés felhasználásában, hanem ezt egyben politikája alapkövének is tartja. Atomkorszak — sűrűn hallott kifejezés. Mit jelent? Ta Ián cikksorozatunk érzékelte1 te, mi minden történt, m eddig eljutottunk. A légiont sabb állomás volt a napja'r kig vezető úton, az atomkorszak történelmében — most nem tudományos, hanem politikai értelemben — a Hirosimái atomtámadás tizennyolcadik évfordulójának előestéjén, az 1963 augusztusában Moszkvában megkötött a torn- csend-egyezmény. Ez az egyezmény azonban csak első lépés, amelyet továbbiaknak kell követni. Mert csak akkor kap végleges és biztató választ arra a kérdésre az emberiség, hogy; atomkorszak, de hogyan és főként — hová?.. (Vége) tűz, villámcsapás’ robbanás, földrengés, szélvihar, betöréses-lopás. csőrepedés, üveg- és szavatossági károk esetére. A biztosítás érvényes a biztosított és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók balesetére Is (kivéve a gépjárművezetés és a foglalkozás közben történt balesetet). Egy- vagy kétszobás lakóépület évi biztosítási díj? 120.— Ft. (nagyobb lakóépületé 150.— Ft)
