Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

19#5. szeptemtSer 1?. esfH*rt*k­VOORÍD 3 Ma kevés, holnap less elegendő Szakemberek, szakképzet! szövetkezeti tagok a szécsényi gazdaságokban ! Munkaügyi vitákról Az ügyek döntő többségét helyben Kevés a szakképzett elnök, mezőgazdász, brigádvezető és termelőszövetkezeti tag a szé­csényi járás közös gazdasá­gaiban. Agrár- és gépész- mérnököt akár húszat is „el­bírnának” a szövetkezetek. A járásban azonban nincs be­lőlük, és még felsőfokú tech­nikusból is egyetlen akad csupán „mutatóban”. Szövetkezeti ösztöndíjasok Ezek a gondok nem újkele- tűek- A járási tanács mező- gazdasági osztályának javas­latára több termelőszövetke­zet kötött szerződést még 1963-ban olyan fiatalokkal, akik egyetemen, vagy főis­kolán tanulnak- Az egyházas- gergei, a mihálygergeh a nógrádmegyen, a szécseny- felfalusi, a varsányi és a pilinyi közös gazdaságok ösztöndíjat adnak az egyete­mistáknak, főiskolásoknak. Cserében a fiatalok vállalták, ha befejezik tanulmányai­kat, ezekben a szövetkezetek­ben dolgoznak majd. Az idén újabb négy fiatallal nőtt az ösztöndíjasok száma, akik Karancsságon, Nagylócon, Hol­lókőn és Varsányban tevé­kenykednek, ha eltelnek az iskola évek. Több szövetkezeti vezető képezi magát tovább a Put- noki Felsőfokú technikum­ban is. Tavaly ötnek sikerült felvételt nyernie, s az idén megint kilencen kezdik meg tanulmányaikat Putnokon. Középiskolás brigádvezetők Valamennyi szövetkezetben az a cél, hogy a brigád- vezetők legalább középisko­lai képzettséggel rendelkez­zenek- Bizonyos előnyt jelent, hogy a járási székhelyen, Szécsényben mezőgazdasági technikum van- A rendes ta­gozaton mind több olyan fi­atal fiú, leány tanul, akinek szülei a járás valamelyik termelőszövetkezetében dol­goznak. A levelező tagozaton harmincnál több felnőtt ta­nul, elsősorban szövetkezeti / gy kezdődött: „A kántor beszólt az ajtón: — Hallja-e öcsém, még ma illik, hogy átmenjünk a pap­hoz. Együtt. Rendjén valónak tartottam magam is- Köszöntem a fi­gyelmét. Indultunk azonnal. — öcsém — szólott Soós Antal a plébánia kapujánál, azután el ne felejtsen kezet csókolni. — Ha 6 kezet csókol ne­kem — feleltem én is ke­zet csókolok. Ezzel el volt vetve a sor­som kockája. A pap elém nyújtotta jól táplált kövér kesét. Én egy­szerűen megszorítottam. Le sem ültetett. Azt mondta: — Remélem jól viseli ma­gát. — Na most elmehetnek — szólott azután fakó arcszin­nel. De nem nyú jtotta a kezét” É az iskola? „Alacsony kis földes szoba volt. Benne három sor pad, egy asztal, eay szék, egy ágy, meg egy tyúkketrec. — Bátyám — szóltam elszo­ruló szívvel —, hát ezek a tyúkok? — No bizony — felelte Sons Antal —, a tyúk jó állat■ Én szeretem a tyúkokat. De, ha nem tetszik, kitétetem. ■ ■ — No, ez a szép és nemes palija unvancsak nyomorúság­gal kezdődik.” Gárdonyi Géza ezen sorai jutottak eszembe az egykori s-nádtanitóról. arról a tizen­kilenc éves fiatalemberről, aki v-t-mikor bi-omi ion kezdte néptanítói - pályafutását. Aho&y idézem, idézgetem a brigádvezető. Ezt a gyakor­latot a későbbiek során is folytatják a szécsényi járás­ban. A technikumhoz szük­séges előképzés biztosítására több községben megszervez­ték az esti iskolát, s az év végén a hetedik-nyolcadik osztály tananyagából vizs­gáznak a hallgatók. Azok, akik elvégzik az ál­talános iskolát, de nem ta­nulnak tovább a technikum­ban, szakmunkás tanfolya­mon vesznek részt- Ilyen tan­folyamokat több községben is szerveztek az idén. A ka- rancssági Egyesült Erő Ter­melőszövetkezetben ötven­ötén, a magyargécí Marx Károly Termelőszövetkezet­ben harmincötén tanulnak a szakmunkásképző első évfo­lyamán. A legnépesebbek azonban a tanfolyam har­madik évfolyamai lesznek. Hét termelőszövetkezetben kétszázhuszonöten jelentkez­tek, hogy a tanulmányi év végén szakmunkás bizonyít­ványt kapjanak. A második évfolyamra Egyházasgergén, Hollókőben, Nógrádmegye- ren és Litkén szerveztek hallgatókat, több mint szá­zat­Kevés a traktoros A járás közös gazdaságai­ban mindinkább szaporodik az erő- és munkagépek szá­ma. Ez aztán azt is sürgeti, a. lehető legrövidebb időn belül gondoskodni kell ele­gendő traktorosról, szerelő­ről. A traktorosok, esetenként a szerelők hiánya, kiváltkép­pen ilyenkor az őszi mun­kák idején nehezedik súlyos tehertételként a közös gazda­ságokra. A járásban jelenleg 160 erőgép van- Ha ezek mind kettős műszakban dol­goznának, nem főne a járás szövetkezeti vezetők feje amiatt, hogy időben földbe kerüljenek az őszi kalászo­sok- A gépek azonban csak nappal dolgoznak. A kettős műszakhoz szükséges 320 traktoros helyett mindössze 165 van a járásban. A tervek szerint 1970-ig 160 traktorost képeznek ki. Ez annyit jelent, hogy az elkö­vetkezendő években 35-40-e! emelkedik a traktorosok szá­sorokat, szívből nevet a sző­ke hajú, zöld szemű leány Nógrád megye hajdani megye­házának, valamelyik vastagja­id szobájában. Most igazgatói irodának rendezte be a ké­sőbbi nemzedék, mint ch.ogy a vármegyeháza a művelődés egyik erős fellegvára, általá­nos iskola lett öt-hat évvel ezelőtt Szügy községben. Figyelem is lopva a csinos zöld szemű lányt. Amikor jöttünk fel a nyikorgó-döngő falépcsőn, azt mormogta Papp Győző igazgató: — Hej, híres emberek jár­tak ezen a lépcsőn valamikor. Ez még eredeti. Állítólag Nógrád vármegye első me­gyeháza volt az épület, az 1750-es években, csak később lett Balassagyarmat a megye székhelye Elgondolom a világos iro­dában, ha a -múlt idők egy-egy percre megelevenednének, visszaférnének egy-egy perc­re a régi korok, a régi embe­rek — s a régi kisasszonyok. De nem térnek vissza! S ez nem is baj. A zöld szemű leány, Szik­szón Mária nem egy múlt időkből véletlenül a hajdani vármegyeházában felejtett há­lózó kislány, hanem a szügyi általános iskola nevelői kará­nak egyik legfiatalabb s te­hetséges tagja. Elől. végig gombos piros ruhája jól „illik” selymes ha­ja szfnéheHélkszavú. — Az Egri Pedagógiai Fő­iskolán . végeztem matermH­ma a szécsényi járás kö­zös gazdaságaiban- Hogy a segítség minél hamarább ér­kezzék, a korábbi gyakorlat­hoz hasonlóan, a Szécsényi Gépállomáson alapfokú trak­torvezetői tanfolyamot szer­veznek­Gondoskodni kell megfele­lő szerelőkről, műhelymun­kásokról is, bár ez kisebb gondot okoz, mint a trakto- rosképzés, A hibás gépek na­gyobb, alaposabb javítását eddig ugyanis a gépállomás javítóműhelyeiben, többnyi­re a gépállomás szerelői vé­gezték. Most már több ter­melőszövetkezetben, Litkén, Szécsényben, Varsányban, Nógrádmegyerben önálló ja­vítóműhely van- A műhely- vezetők, a szakmunkások is több éves gyakorlattal ren­delkező, jó szakemberek- Nincs azonban minden szö­vetkezetben gépésztechnikus gépészmérnök meg egyikbe sem jutott. Biztató azonban, hogy egyetemen, főiskolán is tanul néhány fiatal, aki ha befejezi tanulmányait, a szö­vetkezetek műszaki vezetését erősíti majd a szécsényi já­rásban. ka-fizíka rajz szakon. (Te­gyük hozzá: népköztársasági ösztöndíjjal, arany diplomá­val. A szerz.) Ne vegye frá­zisnak, bár annak hangozhat, szívesen jöttem ide. Talán jobban megérti, ha elmondom, ezen a tájon születtem, cseszt- vei lány vagyok. Csesztvéröl nekem nemcsak a Madách- kúria jut eszembe az óriási hárssal, s a park, a zúgó lombú fákkal, hanem a gyer­mekkorom. Most is ott la­kom, autóbusszal járok „át” Szügybe. Pár kilométer. Eb­ben a nagy iskolában tizen­egyen tanítunk. Én a felső ta­gozatban valamennyi szako­mat taníthatom- Ez nagy- nagy előny, szabadon dolgoz­hatok, figyelnek rám. Szívem szerint a rajzot szeretem leg­jobban. Már volt öt rajzórám. Szívem szerint mit is ír­nék a csesztvei lányról? Fia­tal. a haja szóke, a szeme zöld. Azt is „véletlenül” tu­dom meg, hogy társaságunk­ban az a szikár magas férfi, aki helyettes igazgatóként mutatkozott be az előbb az édesapja, Szikszay József. A pálya, s a mennyiségek sze- retetét talán tóle örökölte a csesztvei lány? Nem lehetelen, a szikár férfi tizenegy éve számtant tanít, de már az <5 apja is tanító volt. Másik lá­nya, Irén (Róza Jánosnál ugyancsak pedagógus. — Éz egy ilyen család — mondja a férfi csendesen. — Pedagógus család, úgy szok­ták mondani. Dömpingáru a bukósisak A szó legszorosabb értel­mében dömpingáru lett a bukósisak• A salgótarjáni KERAVILL üzletben csak­nem ötszáz, a sportboltban kétszázötven, az Állami Áru­házban pedig mintegy száz bukósisak várja a motoroso­kat, A nagykereskedelmi vállalat pedig most már any- nyít küldene, amennyit a kereskedelem rendelne. A kereskedelem pedig nem ren­del Igaza is van. Nem kell a bukósisak a kutyának sem­Belügyminiszteri rendelet kötelezte egy időben a bukó­sisak viselését. Ezt a rende­letet ygy módosították, hogy akinek van, annak köteles­sége hordani, aki viszont nem rendelkezik bukósisak­kal, az anélkül is részt ve­het a közúti forgalomban- No­de kérem ki ellenőrzi: kinek van, kinek nincs? így hát mindenki anélkül motorozik. A rendelet módosítására azért volt szükség, mert az ipar nem tudta az igények-” kielégíteni- De most már van bukósisak! Dömpingáru lett! S mivel nem kötelezik hordását, nem is vásárolják- A motorosoknak is igazuk van. A félő csupán az, hogy a rendeletet ismét módosít­ják. de mivel nem kell a bukósisak, az ipar sem gyárt majd többet- Aztán majd lesz megint kapkodás. Nem lehet­ne ezt megelőzni? Esetleg a rendelet azonnali módosításá­val? Valószínű igen• Hiszen o motoros életéről van szó­„No, ez a szép és nemes pálya ugyancsak nyomorúság­gal kezdődik” — sóhajtotta hajdan Gárdonyi segédtaní­tója a tyúkketreces „osztály­ban.” — Nem sokat tervezgetek — szerénykedik Szikszay Mária'. — Később mindig jobban szeretnék tanítani. Sok a mynka, ez a legjobb- Rengeteg szemléltető anyagra lesz szükségünk, ezekből még kevés van. A központi gya­korlati műhelyben majd sok mindent meg tudunk csinálni magunk is. Nem messze az udvaron pince lejárata nyílik. Hajdan börtön volt. Az iskola majd gombatenyészetet létesit a sö­tét, nyirkos üregben. A falból még rozsdálló vaskarikák csüngenek, amelyhez odakö­tözték a rabot. Még egy hárs­fa is maradt abból az időből. No. meg az épület falai és falépcsöi. Más semmi sem maradt! A tágas iskola a máé. A cseszt­vei lány a világos irodában olyan piros lesz, mint a ru­hája, amikor Papp Győző igazgató még azt mondja: — Aztán majd férjhez ad­juk. ■m ógrád megyében ebbe-* l\ a tanévben több mint félszáz — főiskolák, egyetemek padjaiból kikerül* — nevelő kezdte meg a taní­tást. Közülük egy zöld sze­mű leány. Az igazgató „vic­celődésére” megigazítja a ha­ját. s „mentegetőzik” is bá­josan: — Nem szoktam elpirulni-.. Tóth Elemér A munkaügyi vitákban ré­gebben a vállalati, illetve a területi egyeztető bizottság, az utóbbi időben pedig a munkaügyi döntőbizottságok feladata kimondani az igaz­ságot. Megyénkben jelenleg 157 helyen 1100 taggal működik ilyen testület. Eredményes munkájukal megelőzhetik a törvénysértéseket, megakadá­lyozhatják a dolgozók — munkások, osztályvezetők, igazgatók — jogainak csorbí­tását, elősegíthetik az egyéni és vállalati érdekek összhang­ját, a különböző rendeletek helyes magyarázásával pedig sokat segíthetnek a munka- fegyelem megszilárdításá­ban. Meg tudják ezt tenni, mert az újonnan megválasz­tott munkaügyi döntőbizott­ságokban tevékwiykedők 70 százaléka már több éve gya­korolja ezt a társadalmi meg- bízatását­Megszűnt a szavazategyenlőség Régebben a vállalati egyez­tető bizottságok, a könnyeb­bik megoldást választva, sza­vazategyenlőséggel szabad utat engedtek a munkaügyi vitáknak- Most a három tag­ból álló új testület a vitás kérdések döntő részét hely­ben tisztázza, általában köz- megelégedésre. Az első félévben tárgyalt ügyekből csak 10-12 száza­léknál fellebbeztek az érde­keltek. Mindez arra is fényt vet, hogy az új testületben dolgozók komolyam veszik megbízatásukat, körültekin­tően és alaposan vizsgálják a a körülményeket és ennek birtokában az igazságos vé­lemény kialakításra töreked­nek. Külön érdemük, hogy gyorsan megbirkóztak, a megnövekedett munkaügyi viták sokaságával. A beadványok jó részét ál­talában határidőn belül, bü­rokráciamentesen és érdem­ben intézték el- Ennek hatá­sa tükröződik az ügyészi óvások számának csökkené­sében is. Legtöbb vita a felmondá­sok, a vállalat jogos követe­lései, a kártérítés jogossága körül alakul ki. Ez az ügyek 40-50 százalékára jellemző. Ezenkívül gyakran előfordul­nak igazolatlan mulasztások­kal és munkafegyelem sérté­sekkel kapcsolatos panaszok is­Mivel a bejelentett pana­szok elég sokrétűek, bonyo­lultak, széleskörű ismerete­ket kívánnak, ezért a szak- szervezetek az Itt tevékeny­kedők hozzáértésének növe­lése érdekében megszervez­ték a munkaügyi döntőbi­zottsági tagok szakrnai ok­tatását- . Felkészületlenül Előbbre lehelnénk, ha egyes üzemek, vállalatok kép­viselői a területi szintű tár­gyalásokon megjelennének, a szükséges iratokat becsatol­nák, és felkészülnének az ügy érdemi tárgyalására. Ezeknek hiánya miatt az igazság kibogozása hosszú időbe és sok fáradságba ke­rül. Ilyen gyakorlattal talál­koztunk a nagybátonyi bá­A színházi évad kezdetén az Állami Déryné Színház mel­lett megkezdi vendégjátékait Salgótarjánban a miskolci színház igazgatásában műkö­dő Egri Gárdonyi Színház is. A mind népszerűbbé váló együttes első. szereplésére ok­tóber 3-án kerül sor a József Attila Művelődési Otthonban. intézik el nyaüzemeknél és a Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál. Nem tudni mi okból, de gyárainkban még mindig tit­kolják hogy a munkaügyi döntőbizottságok tárgyalásain milyen határozat született, kinek és miért lett igaza- Ez­zel megfosztják a közvéle­ményt attól, hogy az ügy is­meretében ki-ki levonja a szükséges tanulságokat Gon­dolunk itt elsősorban a fe­gyelmi és kártérítési ügyek­re. De egyúttal kívánatos az is, hogy a munkásság a gya­korlatban is érezze: aki be­csületesen dolgozik, nem te­kinti átjáró háznak az üze­met, az fokozott megbecsülés­ben részesül a munkahelyü­ket indokolatlanul változtató, önző érdeküket előtérbe he­lyező dolgozókkal szemben. Egyre azonban nagyon kell ügyelni! Arra, hogy a határozatok indokolása a fennálló rendeleteken alapul­jon és azt mindkét fél ellenő­rizni tudja- Máskülönben to­vább folyik a vita, to­vább nő az elégedetlenség. Ez történt egy üsvben a Tol­mács! Gépállomáson. Á szakszervezet védnöksége alatt Az elért sikerekben szere­pük van a szakszervezeti bi­zottságoknak is- Ebből adódó­an nagy feladat hárul rájuk a hibák megszüntetésében. Terjeszteniük, ápolniok kell a jó módszereket. Olyanokat, mint amilyent a Nógrádkö- vesdi Állami gazdaságban honosítottak meg. Itt tárgya­lás előtt a bizottság minden tagjának kiküldik a panasz másolatát, ugyanakkor fel­tüntetik az ügyre vonatkozó rendelkezések kivonatát is* így módjában áll a dolgozó­nak, hogy megtudja; a vita során mire számíthat, miben van igaza és mikor vétett a törvények ellen- Erre azért van szükség, mert a dolgozó­nak nincs jogtanácsosa, mint a vállalatnak, aki otthonosan mozog a paragrafusok út­vesztőjében. . Mindez arra is figyelmez­teti a szakszervezeti bizott­ságok bérbizottságait, hogy az eddiginél nagyobb ener­giát fordítsanak az e testü­letben tevékenykedő tovább­képzésére. Ebben segíthetnek a vállalatok vezetői is. Nekik kell biztosítaniok, hogy a munkaügyi döntőbizottságok tagjai időben értesüljenek az őket érintő rendelkezésekről. A jogszabályok helyes értel­mezéséhez még sok segítséget adhatnak a vállalati jogászok is­Mindenkire kötelező A szakszervezeti bizottsá­gokra ruházott munkaügyi rendeletek sorsa az üzemek­ben dől el. Ezért a munká­sok a szakszervezetek ilyen irányú munkáját azon mérik le, hogy védik-e a törvé­nyességet, vagy sem. Ha . jót tapasztalnak, akkor támogat­ják, ha az ellenkezőjét érzik, akkor megvonják a bizalmat. Ezért nagyon fontos feladat erősíteni ezt a szellemet: a törvények, rendeletek betar­tása mindenkire kötelező- Aki viszont megsérti, az vál­lalja a következményeit is-. Solymosi Imre A zenés társulat ke! élj :Jós­ban, délután fél 5 és este fél 8 órai kezdettel Szirmai Al­bert- Gábor Andor: Mág­nás Miska című, egykor ha­talmas sikert aratott, szati­rikus hangvételű operettjét mutatja be- A darab eímste­repét a már nálunk is jól ismert Paláncz Ferenc, part­nerét Fontos játssza. Vince Istvánná ' S. L. cA eiesztoei lá/uj Hágfuái Miska Walj»ó ta pjű @i ka iá

Next

/
Oldalképek
Tartalom