Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

\ 1965, szeptember 12, vasírnap MOftH 'n 7 Miizeumok feladata a népművelésben NÉPMŰVELÉSI eredmé­a Mikszáth Művelődési Házban nyeink között ritkán szere- oel múzeumi siker, gond­jaink között ritka a múzeu­mi gond. Népművelésünkben még mindig periférikus he­lyet foglalnak el a múzeu­mok, nem aknázzuk ki a sa­játos intézmény adta I :hetc- ségeket. Az emberek egy részében — sajnos néha nép­művelők körében is — több­nyire a húsz év előtti mú­zeumok képe él: poros ré­giségek, a mai élettől távol- eső problémák, nagyrészt ön­célú vizsgálódások. Ezt a hamis mítoszt szétoszlatva egyre inkább az egységes népművelés részévé kel! ten­nünk a múzeumi munkát. A folyamat — a kapuk szélesre tárása, illetve rendszeres mű ■ zeumlátogatók nevelése szí­vós s emellett ötletes, mun­kát, jelentős anyagi * áldoza­tokat igényel- Bővíteni kell a közönség és a múzeum ta­lálkozásának formáit, mód­szereit. Nem elegendő egy- egy előadásban, kiállításban kimerülő kapcsolat, fel kell tárnunk, közkinccsé kell ten­nünk minden gyűjteményt, mindazt az anyagot, amelyet hosszú évek során egvbe- hordtak, feldolgoztak a mú­zeumi munkatársak. AZ EMBEREK megnyeré­sét. a múzeumbarátok tobor­zását megkönnyíti, hogy nem- \ csak passzív ismeretszerzés­ről, előadás hallgatásról, kiállítás nézésről, van szó, hanem a hozzánk közelálló események, hagyományok,! szokások felelevenítéséről is. A múzeum nemcsak ad, ha­nem kér is a barátaitól, lá­togatóitól. S éppen ez a ket­tősség teszi érdekeltté a embereket, s ezt az érdekelt­séget kell kiaknáznunk nép művelési munkánkban a mú­zeumok fokozottabb bevoná­sával, a lehetőségekkel való okos gazdálkodással. A kiál­lítások levegője nem lehet dohos, a kiállított tárgyak nem szólhatnak csak az érte­lemhez. Múzeumlátogató és értő közönséget csak az ér­deklődés felkeltésével, az érzelmi hatások felhas'nálá- sával nevelhetünk. Ha nem­csak általában szólunk az emberekhez, hanem tudjuk hogy mit, kinek és hogyan mondjunk — mindig megfe­lelő visszhangra találunk. JÓ PÉLDA a szu.Vektív elemek sikeres felhasználásá­ra a salgótarjáni József At tila Művelődési Házban meg­rendezett felszabadulási ki­állítás. A kivitelben túlságo­san puritán, néhány szem­pontból vitatható tárlat elér­te a célját, mert amellett, hogy a valósághoz hűen, he­lyes szemlélettel mutatta b=> megyénk 20 éves történetét alapozott a gyűjtőmunkába való bevonással és a képek válogatásával a látogatók át­élt élményeikre. A történel­mi tények mellett visszaad­ta a bemutatott kor hangula­tát is: érdekeltté tette a né­zőt, véleménynyilvánításra késztette a látottakkal kap­csolatban. Ugyanakkor több emberben táplálta, esetleg felébresztette a gyűjtöszen- veclélyt, hiszen a kiállításon könnyen elérhető, egészen köznapi tárgyak, — sokszor személyes emlékek képvisel­ték nyomatékosan a törté­nelmet. A múzeumi hónap kereté­ben. október 5-én nyílik a Palóc Múzeumban a „Rimóc népviselete” című kiállítás. Megyénk egy községének vi­seleté országos szinten is nyilvánosság elé kerül, ugyanakkor tudományos fel­dolgozók tárgyává lesz. HALLATLAN ereje lehet népművelési szempontból en­nek a kiállításnak, ha a fel­dolgozásba a legérdekelteb- bek. a rimóciak is aktívan bekapcsolódnak, ha ők is se­gítenek a gyűjtőmunkában, ha ők adnak tanácsot a vi­seleti szabályokra vonatko­zóan, ha érdeklődéssel szin­te szereplőként nézik végig a vitrineket. A múzeumi életben való tevékenység részvételt igé­nyelnek a múzeumbaráti, honismereti körök, a falukró­nikások munkája. A közvet­len, térbeli közelségben lévő város, község napi esemé­nyeinek összegyűjtése kap­csán tágul a történelmi hori­zont, alakul az érdeklődővé váltak világnézete, általános műveltsége, A NÉPMŰVELÉSI évad in­dításakor, a következő év munkáinak tervezése idején nem hagyhatjuk számításon kívül a múzeumok-adta lehe­tőségeket. A múzeumi szem­léltetés a honismereti, mú­zeumbaráti körök szélesítésé­vel, a falukrónikák nagyobb számú bevezetésével, a köz­ségek, termelőszövetkezetek, üzemek történetének feldol­gozásával növelhetjük a mú­zeumi munkával aktívan fog­lalkozók táborát, s ezáltal hasznosíthatjuk, s egyben bő­víthetjük a gyűjteményeket a nevelés szempontjából, gyümölcsözővé és teljesebbé tehetjük történelmi hagyo­mányaink ismeretét. Különös jelentőséget adnak a társadalmi méretekben mű­velt múzeumi munkának a 25 éves felszabadulási évfor­dulóra vgló előkészületek. A következő öt év feladata: a megye negyedszázados fejlő­dését tanúsító tárgyak, em­lékek legteljesebb összegyűj­tése, a minél szélesebb réte­geket megmozgató, élményt ébresztő bemutatás formái­nak kidolgozása, előkészítése. A sikeres megoldást az aktí­van érdeklődő múzeumbará- tok segítségével, széles társa­dalmi összefogás kibontakoz­tatásával, a múzeumoknak az összművelődésbe való szer­ves beillesztésével érhetjük el. Horváth Istvánná Könyvespolc A legyőzőitek A polgárháború befejeződött Spanyolországban, a börtönök, koncentrációs táborok zsúfolás sig teltek foglyokkal; a hatá­ron túl a második világhábo­rú fegyverei dörögnek. Hozzá­tartozók keresik egymást, ku­tatnak idegenbe szakadt vagy letartóztatott szeretteik után. Egy spanyol fiatajasszony is elindul, hogy megkeresse a háborúban eltűnt férjét. Asun­cion reménykedve keresi fel ismerőseit, tudakozódik, hí­reket vár. Fiaikat vesztett anyákkal, testvérüket látoga­tó nővérekkel osztozik a „le­győzőitek” sorában, r Ferres, a kitűnő, fiatal spa­nyol író a falangista rend­szer börtöneinek regényét ir­ta meg, és egyúttal dokumen­tálja a spanyol polgárháború hőseinek törhetetlen győzni akarását. Ferrgs könyve az első olyan irodal­mi alkotás, amely Spa­nyolország igazi arcát mutat­ja meg és a művészi dokumen­tum erejével hívja fel a fi­gyelmet a „legyőzőitekre”, a bilincsbe vert Spanyolország­ra. (Kossuth könyvkiadó) Garanciális év A balassagyarmati Mik­száth Művelődési Ház ered­ményessége néhány esztendő­vel korábban országosan is gyakran emlegetett téma volt a népművelés munkásai körében. Azután egyszeriben történt valami, vagy talán nem is egyszeriben: kezdeti szakasz­ban inkább alig-alig észlel- haton — hanyatlani kezdett a buzgalom, apadni a kezde ményező kedv. A megállást, a megtorpanást még annak tudtuk be, hogy a gyarmati művelődés munkásai kifújják magukat a nagy iram után újult erőt gyűjtenek. A mind gyanúsabban hosszúra málló pihenőt azonban las­sú sorvadás váltotta fel. A színjátszó csoport, az irodal­mi színpad rendszeres élete fellazult, széthullott az or­szágos szakemberekben jog­gal figyelmet ébresztő pan­tomim együttes. A szakköri élet semmibehullását a már külföld felé is mind gyak­rabban tekintgető Palóc Együttes felbomlása tetőzte be. A. művelődési otthon ve­zetői és a város kultúréleté- nek irányítói személyi ellen­tétek miatt csak fél kézzel birkóztak a bajokkal, — ter­mészetes tehát, hogy ők maradtak alul hiszen ener­giájuk nagy részét az apró- cseprő intrikák, azok kivédé­se és „méltó” megválaszolá­sa kötötte le. A hírnév romjain az utób­bi időben már oda jutott a Mikszáth Művelődési Ház, hogy inkább riasztó példának hozakodtak vele, s nem alap­talanul. Még a hevenyészett terveket sem vehettük kész­pénznek, pedig azok elenyé­sző hányadát ígérték a ko­rábbiaknak. Az pedig szinte már szóba sem került, hogy a művelődési háznak a vá­rosban betöltendő szerepén túl járási feladatai is lenné­nek. A hosszas türelmi idő cse­kély eredményt hozdt és amit hozott tiszavirágként élt, alkalmakra szólón. Most új vezetőt kapott a művelődési ház- Hemerka Gyula, az eddigi művészeti előadó, megbízott igazgató lett. Milyen elgondolásokkal kezdi munkáját? Erről be­szélgetünk, — az új év min­dent újraalapozó feladatai­ról. — Valóban az az igazság, — hangzik a tárgyilagos megállapítás —, hogy mindent az újraalapozással kell el­kezdenünk. Csak most, a visszapillantás idején látjuk, milyen mélypontra jutottunk. Legfőbb törekvésünk, hogy visszavonzzuk mindazokat, akikre korábban a szakkörök irányításában számíthattunk, akik hozzáértésükkel tartós eredményeket értek el, de akiknek különféle okojc miatt kedvüket szegtük. Irodaim' Színpadunk például ősszel lesz öt esztendős. Az évfordu­lót már méltó formába), sze ­retnénk megünnepelni. Azt tervezzük, hogy november­ben balassagyarmati, salgó­tarjáni és debreceni, vagy gyöngyösi csoportok részvéte­lével irodalmi színpadi he­tet rendezünk. Az irodalmi színpad egész tevékenységét új alapokra helyezzük. A;: együttes feladata lesz, hogy a gimnázium levelező tagoza +ú hallgatóit külön műsorok­kal erőteljesen segítse tanul­mányaiban. Félévi és é\ végi beszámolók előtt a különböző osztályok anyagából mutat be műsort studióelőadások formájában a színpad. Ezen a kötelességen túl négy produkciót tervezünk. Az egyik vidám irodalmi váloga ­tás. Prágai mintára szeret­nénk megvalósítani egy sa­játságos, vegyes műfajú mű­sort is. A lényege, hogy egy összeállításban kap helyet a báb, a pantomim, a zene, az ének, a vers és a próza. — Többre képes az utóbbi években mutatottnál szín­játszógárdánk is. A Susmus című háromfelvonásos bohó­zat próbái és bemutatója után rendkívül érdekes, né­met elbeszélésből készült cseh drámát tűzünk műsorra. Oj lesz művelődési házunk életében a modern táncegyüt ­tes létrehozása. Vezetésére Szakács Ferencné és a nem­zetközi társastánc kategóriá­jú Dorogi István vállalkozott. Az együttes feladata az ízlé­ses társastánc színpadi be­mutatása. a tánc történetének megismertetése. Közös vál - lalkozásunk a balassagyar­mati Fémtömegcikk Vállalat tál kamarazenekar szervezé­se. — Gondol művelődési há - zunk a gyermekek foglalkoz­tatására is. A négy-tíz éve­seknek balett előkészítő és mozgásművészeti tanfolya­mot indítunk. Az év rnunka- tervében szerepel egy járási szintű irodalmi színpadi, színjátszó rendezői, báb- és klubvezetői továbbképző tan­folyam, amivel jó szolgálatot tehetünk az öntevékeny mű­vészeti mozgalmak tovább­fejlesztésének. A tanfolyamo­kat a KISZ-szel karöltve szer­vezzük, szakelőadóit a bu­dapesti Népművelési Intézet biztosítja. — Az új művelődési évben nagyobb teret szeretnénk ad­ni a tanulás, a művelődés különféle változatos formái­nak is. Bevezetjük a r yelv- gyakorló klubokat, ahol négy nyelvben: oroszban, német­ben. angolban és szlovákban képezhetik magukat a tanul­ni vágj'ók. Csütörtökönként az ifjúsági klub keretiben találkozhatnak, cseréihletik ki problémáikat a szociális ta brigádok dolgozói, itt ren­dezünk irodalmi presszó jel­leggel önálló szavalóesteket, művészeti vitákat, KISZ alao- szervi találkozókat. Dédelge­tett, de még csak most bon­takozó tervünk, hogy részt- vennénk a televízió városok vetélkedőjében, mégpedig valamelyik szlovák lerületl várossal szeretnénk vetélke­dő kapcsolatot teremteni És, hogy művészeti mun­kánkról még egy mondatot említsek: Gellén Zoltánnal, korábbi vezetőjével megint életre hívjuk a pantomim együttest. — A zenei élet eddig is mozgalmas volt Balassagyar­maton. Hangveisenysoroza- tunk terveit a fokozódó igé­nyek figyelembevételével állítottuk össze. Három, kife­jezetten a középiskolás ifjú­ságnak szánt hangverseny mellett októberben, novem­berben, februárban és már­ciusban lesznek hangverse­nyeink a felnőtt közönség­nek. — Mi a tervek megvalósu­lásának garanciája? — A sikertelen esztendők után valóban joggal kérde­zik. A művelődési ház tár­sadalmi vezetőségén túl megalakult nemrég 12 taggal az ifjúsági vezetőség. Ennek parancsnoka, Sárkány Zsu­zsanna, egyben társadalmi igazgatóhelyettese a művelő­dési háznak. Bátran mondha­tom, ezekkel a fiatalokkal nagy és szép dolgokra vál­lalkozhatunk, mert minden belső munkában, ügyintézés­ben készségesek; színpad karbantartástól, műszaki be­rendezések kezelésétől a kul­túrotthon ügyeletig. Csak di­csérettel említhetem Bállá Zsuzsa. Kótner Gvula, Zeren- szki Zoltán nevét, de so­rolhatnám a többit is, akik napi munkájukon túl nyitás­tól zárásig a művelődési ház­ban hasznoskodnak. Ez a gárda egyik legértékesebb garanciája terveink megva­lósulásának. Barna ***»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥Y¥»<¥¥¥YY¥¥¥¥Y¥¥¥¥¥Y¥YYYYYyYYyYYYYYYYYYYYYYYYYYYi íQákéezi cSzées (rajiu li zetességű országgyűlésről, lóján a Rákóczi úton szürke kólát, a művelődési házat és 1905-ben a 200. évfordulór emlékoszlopot emeltek, arne- a termelőszövetkezetet egv- kuruc egyenruhába öltözött lyen kardot tartó turulmadár aránt Rákócziról nevezték e:. lovasok színpompás felvonu- látható. 1955-ben a balassa- Ebben az évben az o>*s Szécsény (korabeli metszet az ősi városból.) Széesény község nevezetes helysége a magyar történe­lemnek: 1705. szeptemberé­ben az itteni országgyűlésen választották meg IX. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelem­mé. Akkor már több mint 150 éve ült az ausztriai Habsburg uralkodócsalád a magyar trónon. Kiűzésükre többször fegyvert fogtak a kurucok, 1703-ban I. Lipót császár zsarnoki uralma idején pedig II. Rákóczi Ferenc állt sza­badságmozgalmuk éléire. Kevés olyan egyénisége van történelmünknek, mint ő. Magas rangja, nagy vagyona ellenére az elnyomott néppel érzett, és önfeláldozóan küz­dött érte. 1705. májusában Lipót meg­halt. Utóda, I. József hajlan­dónak mutatkozott békét köt­ni a magyarokkal. Az esetle­ges békekötés feltételeinek megbeszélése céljából Rákó­czi Rákos-mezejére ország­gyűlést akart összehívni. Ez azonban labanc kézen volt Ezért 1705. szeptemberében Rákóczi Szécsénybe hívta a rendeket. Az országgyűlés lefolyásá­ról. Dr. Borovszky Samu ké­sőbbi történelemtudós kuta­tásai alapján tudhatjuk meg a következő részleteket. A szécsényi országgyűlésre HMJv számban gyűltek össze az ország rendjei. Megjelent hat püspök, 36 főnemes, 25 vármegye nemessége, a váro­sok követei, sőt I. József megbízottjai is eljöttek Széchenyi Pál kalocsai érsek vezetésével. A megjelentek száma több ezerre rúgott Szécsény tői északra, a Forgáeh-kastély mögött, a nagy Borjúpást nevű réten álltak a kuruc sátrak, lobog­tak a„Pro libertate” lA sza­badságért) feliratú zászlók Esténként kigyúltak a tábor­tüzek és felharsant a ked­velt hangszer, a tárogató hangja. Felállították a 13 ár ­bocos „Ország sátorát”, is, mely még Bethlen Gáboré volt. Ebben tartották a tanács­kozásokat- A hagyomány sze­rint Rákóczi a ferences ko­lostor gótikus emeleti szobá­jában szállt meg. Ezt ma is Rákóczi szobának nevezik. Szeptember 12-én nyitotta meg az országgyűlést Tele- kesy István egri pisj. ők Rákóczi meg Köszönte, hogy a rendek hozzácsatlakozta!', és az ország szabadságának kivívásában támogatták. Kije­lentette, hogy a nemzetet azért hívta össze, hogy a be­kéről tanácskozzanak, sze­gény és gazdag nemes egyfor­mán adhassa la a haza javát célzó szavazatát E szaval: elmondása után visszatért sátrába, hogy jelenléte ne befolyásolja a rendek elhatá­rozását. Azok nagy lelkese­déssel általános nemesi fel­kelést határoztak el. Szeptember 18-án II. Rá­kóczi Ferencet „a haza sza­badságáért összeszövetkezett magyarok fejeledmének” vá­lasztották, s letették neki a hűségesküt. Megesküdött a fejedelem is, hogy „a meg­sértet szabadság és törvények helyreállítására létesüli szö­vetséget fenntartja”. Ezután ősi szokás szerint harsonák hangjai és dobpergés kirtoen Bercsényi Miklós, Forgóra Simon ( a szécsényi földesúr) Eszterházy Antal és Csáky István vállaikon magasba emelték urukat, kit mind­annyian örömmel üdvözöltek A szövetséglevelet mind alá­írták és pecsétjükkel meg­erősítették. Elhatározták azt is, hogy a fejedelem mellé 24 tagból álló tanácsot szer­veznek. Meghatározlak az esetleges békekötés feltételei t is, (A béketárgyalásra azon­ban nem került sor, mert I. József komoly engedmé­nyekre nem volt hajlandó- Az azonban kétségtelen, hogy a 1705-ös szécsényi események a bécsi udvart megfélemlítet­ték, a nemzet önbizalmát pe­dig megerősítették). Azóta 260 év telt el, de Szécsény lakói nem feledkez­tek meg a történelmi neve lást tartottak. Nemsokára a Városháza dísztermében el­helyezett, ma is látható fest­mény örökítette meg Rákóczit Száesényben. 1935-ben a fe­jedelem halálának évfordu­gyarmati múzeum impozáns kiállítást rendezett, majd fel­avatták idős Szabó István ne­ves benczúrfalvi szobrász- művész Rákóczi szobrát- Je­lenleg az egyik általános is­gyűlés 260. évfordulóján is­mét ünnepségek keretéb.: i emlékezik meg Szécsény la­kossága II. Rákóczi Ferencről és a szécsényi országgyűlés­ről. Tóth Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom