Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
\ 1965, szeptember 12, vasírnap MOftH 'n 7 Miizeumok feladata a népművelésben NÉPMŰVELÉSI eredméa Mikszáth Művelődési Házban nyeink között ritkán szere- oel múzeumi siker, gondjaink között ritka a múzeumi gond. Népművelésünkben még mindig periférikus helyet foglalnak el a múzeumok, nem aknázzuk ki a sajátos intézmény adta I :hetc- ségeket. Az emberek egy részében — sajnos néha népművelők körében is — többnyire a húsz év előtti múzeumok képe él: poros régiségek, a mai élettől távol- eső problémák, nagyrészt öncélú vizsgálódások. Ezt a hamis mítoszt szétoszlatva egyre inkább az egységes népművelés részévé kel! tennünk a múzeumi munkát. A folyamat — a kapuk szélesre tárása, illetve rendszeres mű ■ zeumlátogatók nevelése szívós s emellett ötletes, munkát, jelentős anyagi * áldozatokat igényel- Bővíteni kell a közönség és a múzeum találkozásának formáit, módszereit. Nem elegendő egy- egy előadásban, kiállításban kimerülő kapcsolat, fel kell tárnunk, közkinccsé kell tennünk minden gyűjteményt, mindazt az anyagot, amelyet hosszú évek során egvbe- hordtak, feldolgoztak a múzeumi munkatársak. AZ EMBEREK megnyerését. a múzeumbarátok toborzását megkönnyíti, hogy nem- \ csak passzív ismeretszerzésről, előadás hallgatásról, kiállítás nézésről, van szó, hanem a hozzánk közelálló események, hagyományok,! szokások felelevenítéséről is. A múzeum nemcsak ad, hanem kér is a barátaitól, látogatóitól. S éppen ez a kettősség teszi érdekeltté a embereket, s ezt az érdekeltséget kell kiaknáznunk nép művelési munkánkban a múzeumok fokozottabb bevonásával, a lehetőségekkel való okos gazdálkodással. A kiállítások levegője nem lehet dohos, a kiállított tárgyak nem szólhatnak csak az értelemhez. Múzeumlátogató és értő közönséget csak az érdeklődés felkeltésével, az érzelmi hatások felhas'nálá- sával nevelhetünk. Ha nemcsak általában szólunk az emberekhez, hanem tudjuk hogy mit, kinek és hogyan mondjunk — mindig megfelelő visszhangra találunk. JÓ PÉLDA a szu.Vektív elemek sikeres felhasználására a salgótarjáni József At tila Művelődési Házban megrendezett felszabadulási kiállítás. A kivitelben túlságosan puritán, néhány szempontból vitatható tárlat elérte a célját, mert amellett, hogy a valósághoz hűen, helyes szemlélettel mutatta b=> megyénk 20 éves történetét alapozott a gyűjtőmunkába való bevonással és a képek válogatásával a látogatók átélt élményeikre. A történelmi tények mellett visszaadta a bemutatott kor hangulatát is: érdekeltté tette a nézőt, véleménynyilvánításra késztette a látottakkal kapcsolatban. Ugyanakkor több emberben táplálta, esetleg felébresztette a gyűjtöszen- veclélyt, hiszen a kiállításon könnyen elérhető, egészen köznapi tárgyak, — sokszor személyes emlékek képviselték nyomatékosan a történelmet. A múzeumi hónap keretében. október 5-én nyílik a Palóc Múzeumban a „Rimóc népviselete” című kiállítás. Megyénk egy községének viseleté országos szinten is nyilvánosság elé kerül, ugyanakkor tudományos feldolgozók tárgyává lesz. HALLATLAN ereje lehet népművelési szempontból ennek a kiállításnak, ha a feldolgozásba a legérdekelteb- bek. a rimóciak is aktívan bekapcsolódnak, ha ők is segítenek a gyűjtőmunkában, ha ők adnak tanácsot a viseleti szabályokra vonatkozóan, ha érdeklődéssel szinte szereplőként nézik végig a vitrineket. A múzeumi életben való tevékenység részvételt igényelnek a múzeumbaráti, honismereti körök, a falukrónikások munkája. A közvetlen, térbeli közelségben lévő város, község napi eseményeinek összegyűjtése kapcsán tágul a történelmi horizont, alakul az érdeklődővé váltak világnézete, általános műveltsége, A NÉPMŰVELÉSI évad indításakor, a következő év munkáinak tervezése idején nem hagyhatjuk számításon kívül a múzeumok-adta lehetőségeket. A múzeumi szemléltetés a honismereti, múzeumbaráti körök szélesítésével, a falukrónikák nagyobb számú bevezetésével, a községek, termelőszövetkezetek, üzemek történetének feldolgozásával növelhetjük a múzeumi munkával aktívan foglalkozók táborát, s ezáltal hasznosíthatjuk, s egyben bővíthetjük a gyűjteményeket a nevelés szempontjából, gyümölcsözővé és teljesebbé tehetjük történelmi hagyományaink ismeretét. Különös jelentőséget adnak a társadalmi méretekben művelt múzeumi munkának a 25 éves felszabadulási évfordulóra vgló előkészületek. A következő öt év feladata: a megye negyedszázados fejlődését tanúsító tárgyak, emlékek legteljesebb összegyűjtése, a minél szélesebb rétegeket megmozgató, élményt ébresztő bemutatás formáinak kidolgozása, előkészítése. A sikeres megoldást az aktívan érdeklődő múzeumbará- tok segítségével, széles társadalmi összefogás kibontakoztatásával, a múzeumoknak az összművelődésbe való szerves beillesztésével érhetjük el. Horváth Istvánná Könyvespolc A legyőzőitek A polgárháború befejeződött Spanyolországban, a börtönök, koncentrációs táborok zsúfolás sig teltek foglyokkal; a határon túl a második világháború fegyverei dörögnek. Hozzátartozók keresik egymást, kutatnak idegenbe szakadt vagy letartóztatott szeretteik után. Egy spanyol fiatajasszony is elindul, hogy megkeresse a háborúban eltűnt férjét. Asuncion reménykedve keresi fel ismerőseit, tudakozódik, híreket vár. Fiaikat vesztett anyákkal, testvérüket látogató nővérekkel osztozik a „legyőzőitek” sorában, r Ferres, a kitűnő, fiatal spanyol író a falangista rendszer börtöneinek regényét irta meg, és egyúttal dokumentálja a spanyol polgárháború hőseinek törhetetlen győzni akarását. Ferrgs könyve az első olyan irodalmi alkotás, amely Spanyolország igazi arcát mutatja meg és a művészi dokumentum erejével hívja fel a figyelmet a „legyőzőitekre”, a bilincsbe vert Spanyolországra. (Kossuth könyvkiadó) Garanciális év A balassagyarmati Mikszáth Művelődési Ház eredményessége néhány esztendővel korábban országosan is gyakran emlegetett téma volt a népművelés munkásai körében. Azután egyszeriben történt valami, vagy talán nem is egyszeriben: kezdeti szakaszban inkább alig-alig észlel- haton — hanyatlani kezdett a buzgalom, apadni a kezde ményező kedv. A megállást, a megtorpanást még annak tudtuk be, hogy a gyarmati művelődés munkásai kifújják magukat a nagy iram után újult erőt gyűjtenek. A mind gyanúsabban hosszúra málló pihenőt azonban lassú sorvadás váltotta fel. A színjátszó csoport, az irodalmi színpad rendszeres élete fellazult, széthullott az országos szakemberekben joggal figyelmet ébresztő pantomim együttes. A szakköri élet semmibehullását a már külföld felé is mind gyakrabban tekintgető Palóc Együttes felbomlása tetőzte be. A. művelődési otthon vezetői és a város kultúréleté- nek irányítói személyi ellentétek miatt csak fél kézzel birkóztak a bajokkal, — természetes tehát, hogy ők maradtak alul hiszen energiájuk nagy részét az apró- cseprő intrikák, azok kivédése és „méltó” megválaszolása kötötte le. A hírnév romjain az utóbbi időben már oda jutott a Mikszáth Művelődési Ház, hogy inkább riasztó példának hozakodtak vele, s nem alaptalanul. Még a hevenyészett terveket sem vehettük készpénznek, pedig azok elenyésző hányadát ígérték a korábbiaknak. Az pedig szinte már szóba sem került, hogy a művelődési háznak a városban betöltendő szerepén túl járási feladatai is lennének. A hosszas türelmi idő csekély eredményt hozdt és amit hozott tiszavirágként élt, alkalmakra szólón. Most új vezetőt kapott a művelődési ház- Hemerka Gyula, az eddigi művészeti előadó, megbízott igazgató lett. Milyen elgondolásokkal kezdi munkáját? Erről beszélgetünk, — az új év mindent újraalapozó feladatairól. — Valóban az az igazság, — hangzik a tárgyilagos megállapítás —, hogy mindent az újraalapozással kell elkezdenünk. Csak most, a visszapillantás idején látjuk, milyen mélypontra jutottunk. Legfőbb törekvésünk, hogy visszavonzzuk mindazokat, akikre korábban a szakkörök irányításában számíthattunk, akik hozzáértésükkel tartós eredményeket értek el, de akiknek különféle okojc miatt kedvüket szegtük. Irodaim' Színpadunk például ősszel lesz öt esztendős. Az évfordulót már méltó formába), sze retnénk megünnepelni. Azt tervezzük, hogy novemberben balassagyarmati, salgótarjáni és debreceni, vagy gyöngyösi csoportok részvételével irodalmi színpadi hetet rendezünk. Az irodalmi színpad egész tevékenységét új alapokra helyezzük. A;: együttes feladata lesz, hogy a gimnázium levelező tagoza +ú hallgatóit külön műsorokkal erőteljesen segítse tanulmányaiban. Félévi és é\ végi beszámolók előtt a különböző osztályok anyagából mutat be műsort studióelőadások formájában a színpad. Ezen a kötelességen túl négy produkciót tervezünk. Az egyik vidám irodalmi váloga tás. Prágai mintára szeretnénk megvalósítani egy sajátságos, vegyes műfajú műsort is. A lényege, hogy egy összeállításban kap helyet a báb, a pantomim, a zene, az ének, a vers és a próza. — Többre képes az utóbbi években mutatottnál színjátszógárdánk is. A Susmus című háromfelvonásos bohózat próbái és bemutatója után rendkívül érdekes, német elbeszélésből készült cseh drámát tűzünk műsorra. Oj lesz művelődési házunk életében a modern táncegyüt tes létrehozása. Vezetésére Szakács Ferencné és a nemzetközi társastánc kategóriájú Dorogi István vállalkozott. Az együttes feladata az ízléses társastánc színpadi bemutatása. a tánc történetének megismertetése. Közös vál - lalkozásunk a balassagyarmati Fémtömegcikk Vállalat tál kamarazenekar szervezése. — Gondol művelődési há - zunk a gyermekek foglalkoztatására is. A négy-tíz éveseknek balett előkészítő és mozgásművészeti tanfolyamot indítunk. Az év rnunka- tervében szerepel egy járási szintű irodalmi színpadi, színjátszó rendezői, báb- és klubvezetői továbbképző tanfolyam, amivel jó szolgálatot tehetünk az öntevékeny művészeti mozgalmak továbbfejlesztésének. A tanfolyamokat a KISZ-szel karöltve szervezzük, szakelőadóit a budapesti Népművelési Intézet biztosítja. — Az új művelődési évben nagyobb teret szeretnénk adni a tanulás, a művelődés különféle változatos formáinak is. Bevezetjük a r yelv- gyakorló klubokat, ahol négy nyelvben: oroszban, németben. angolban és szlovákban képezhetik magukat a tanulni vágj'ók. Csütörtökönként az ifjúsági klub keretiben találkozhatnak, cseréihletik ki problémáikat a szociális ta brigádok dolgozói, itt rendezünk irodalmi presszó jelleggel önálló szavalóesteket, művészeti vitákat, KISZ alao- szervi találkozókat. Dédelgetett, de még csak most bontakozó tervünk, hogy részt- vennénk a televízió városok vetélkedőjében, mégpedig valamelyik szlovák lerületl várossal szeretnénk vetélkedő kapcsolatot teremteni És, hogy művészeti munkánkról még egy mondatot említsek: Gellén Zoltánnal, korábbi vezetőjével megint életre hívjuk a pantomim együttest. — A zenei élet eddig is mozgalmas volt Balassagyarmaton. Hangveisenysoroza- tunk terveit a fokozódó igények figyelembevételével állítottuk össze. Három, kifejezetten a középiskolás ifjúságnak szánt hangverseny mellett októberben, novemberben, februárban és márciusban lesznek hangversenyeink a felnőtt közönségnek. — Mi a tervek megvalósulásának garanciája? — A sikertelen esztendők után valóban joggal kérdezik. A művelődési ház társadalmi vezetőségén túl megalakult nemrég 12 taggal az ifjúsági vezetőség. Ennek parancsnoka, Sárkány Zsuzsanna, egyben társadalmi igazgatóhelyettese a művelődési háznak. Bátran mondhatom, ezekkel a fiatalokkal nagy és szép dolgokra vállalkozhatunk, mert minden belső munkában, ügyintézésben készségesek; színpad karbantartástól, műszaki berendezések kezelésétől a kultúrotthon ügyeletig. Csak dicsérettel említhetem Bállá Zsuzsa. Kótner Gvula, Zeren- szki Zoltán nevét, de sorolhatnám a többit is, akik napi munkájukon túl nyitástól zárásig a művelődési házban hasznoskodnak. Ez a gárda egyik legértékesebb garanciája terveink megvalósulásának. Barna ***»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥Y¥»<¥¥¥YY¥¥¥¥Y¥¥¥¥¥Y¥YYYYYyYYyYYYYYYYYYYYYYYYYYYi íQákéezi cSzées (rajiu li zetességű országgyűlésről, lóján a Rákóczi úton szürke kólát, a művelődési házat és 1905-ben a 200. évfordulór emlékoszlopot emeltek, arne- a termelőszövetkezetet egv- kuruc egyenruhába öltözött lyen kardot tartó turulmadár aránt Rákócziról nevezték e:. lovasok színpompás felvonu- látható. 1955-ben a balassa- Ebben az évben az o>*s Szécsény (korabeli metszet az ősi városból.) Széesény község nevezetes helysége a magyar történelemnek: 1705. szeptemberében az itteni országgyűlésen választották meg IX. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé. Akkor már több mint 150 éve ült az ausztriai Habsburg uralkodócsalád a magyar trónon. Kiűzésükre többször fegyvert fogtak a kurucok, 1703-ban I. Lipót császár zsarnoki uralma idején pedig II. Rákóczi Ferenc állt szabadságmozgalmuk éléire. Kevés olyan egyénisége van történelmünknek, mint ő. Magas rangja, nagy vagyona ellenére az elnyomott néppel érzett, és önfeláldozóan küzdött érte. 1705. májusában Lipót meghalt. Utóda, I. József hajlandónak mutatkozott békét kötni a magyarokkal. Az esetleges békekötés feltételeinek megbeszélése céljából Rákóczi Rákos-mezejére országgyűlést akart összehívni. Ez azonban labanc kézen volt Ezért 1705. szeptemberében Rákóczi Szécsénybe hívta a rendeket. Az országgyűlés lefolyásáról. Dr. Borovszky Samu későbbi történelemtudós kutatásai alapján tudhatjuk meg a következő részleteket. A szécsényi országgyűlésre HMJv számban gyűltek össze az ország rendjei. Megjelent hat püspök, 36 főnemes, 25 vármegye nemessége, a városok követei, sőt I. József megbízottjai is eljöttek Széchenyi Pál kalocsai érsek vezetésével. A megjelentek száma több ezerre rúgott Szécsény tői északra, a Forgáeh-kastély mögött, a nagy Borjúpást nevű réten álltak a kuruc sátrak, lobogtak a„Pro libertate” lA szabadságért) feliratú zászlók Esténként kigyúltak a tábortüzek és felharsant a kedvelt hangszer, a tárogató hangja. Felállították a 13 ár bocos „Ország sátorát”, is, mely még Bethlen Gáboré volt. Ebben tartották a tanácskozásokat- A hagyomány szerint Rákóczi a ferences kolostor gótikus emeleti szobájában szállt meg. Ezt ma is Rákóczi szobának nevezik. Szeptember 12-én nyitotta meg az országgyűlést Tele- kesy István egri pisj. ők Rákóczi meg Köszönte, hogy a rendek hozzácsatlakozta!', és az ország szabadságának kivívásában támogatták. Kijelentette, hogy a nemzetet azért hívta össze, hogy a bekéről tanácskozzanak, szegény és gazdag nemes egyformán adhassa la a haza javát célzó szavazatát E szaval: elmondása után visszatért sátrába, hogy jelenléte ne befolyásolja a rendek elhatározását. Azok nagy lelkesedéssel általános nemesi felkelést határoztak el. Szeptember 18-án II. Rákóczi Ferencet „a haza szabadságáért összeszövetkezett magyarok fejeledmének” választották, s letették neki a hűségesküt. Megesküdött a fejedelem is, hogy „a megsértet szabadság és törvények helyreállítására létesüli szövetséget fenntartja”. Ezután ősi szokás szerint harsonák hangjai és dobpergés kirtoen Bercsényi Miklós, Forgóra Simon ( a szécsényi földesúr) Eszterházy Antal és Csáky István vállaikon magasba emelték urukat, kit mindannyian örömmel üdvözöltek A szövetséglevelet mind aláírták és pecsétjükkel megerősítették. Elhatározták azt is, hogy a fejedelem mellé 24 tagból álló tanácsot szerveznek. Meghatározlak az esetleges békekötés feltételei t is, (A béketárgyalásra azonban nem került sor, mert I. József komoly engedményekre nem volt hajlandó- Az azonban kétségtelen, hogy a 1705-ös szécsényi események a bécsi udvart megfélemlítették, a nemzet önbizalmát pedig megerősítették). Azóta 260 év telt el, de Szécsény lakói nem feledkeztek meg a történelmi neve lást tartottak. Nemsokára a Városháza dísztermében elhelyezett, ma is látható festmény örökítette meg Rákóczit Száesényben. 1935-ben a fejedelem halálának évfordugyarmati múzeum impozáns kiállítást rendezett, majd felavatták idős Szabó István neves benczúrfalvi szobrász- művész Rákóczi szobrát- Jelenleg az egyik általános isgyűlés 260. évfordulóján ismét ünnepségek keretéb.: i emlékezik meg Szécsény lakossága II. Rákóczi Ferencről és a szécsényi országgyűlésről. Tóth Endre
