Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
1965. szeptember 16., pér>t»k" NÖGRÍD 3 Vesztett milliók... Helyi ipar - politikai tervüket Se hideg, teljesítették — első féléves ; se meleg termelési tervüket nem A kisipari termelőszövetkezetnek mind nagyobb szerep jut a lakosság igényeinek kielégítésében, azonkívül a közületi munkákban és a készáru gyártásában is. A KISZÖV- nél értékelték az első féléves eredményeket és feltártak néhány hibát. A magyar ipar egyik legfiatalabb exportcikke a gömbfejű víztorony, a hid- roglóbusz, amelyből Jugoszláviának egyet, Csehszlovákiának pedig már tizenhatot szállítottunk és még további hetet szerelünk fel az év végéig. Az új exportcikk már túljutott Európa határain fel A NIKEX és az EM exkossági szemlélet sem alakult ki még -megfelelően, valamennyi szövetkezetnél. A vizsgálatok tanúsága szerint több helyen fizetnek ki munkadíjat anélkül, hogy mögötte teljesítmény lenne. Igen fontos feladat a szigorúbb gazdálkodás megvalósítása. port fővállalkozó vállalat az afrikai földrészre, Marokkóba szállított két hidroglobuszt. A világ egyik legnagyobb foszfáttermő vállalatának bányájánál, Khouribgában állítanak fel egy ötven és egv száz köbméteres gömbfejű magyar víztornyot A korszerű magyar exporttermék iránt más afrikai országok is érdeklődnek. Beszélik, hogy ez a mondás gyakian ráillik a meleg- vízszolgáltatásra azokban a salgótarjáni bcrházakban, amelyekben ilyesmi egyáltalán van. Es persze, hiába, hogy a város lakóinak zöme ehhez hasonló szolgáltatásban nem részesül, azok a kevesek, akik papírforma szerint részesülnek benne, ezt nem méltányolják és háborognak. Ilyenek az emberek. Ilyenek, mert ugyanakkor nem vesznek arról tudomást fejlődésünk során már eljutottunk oda, hogy a távfűtéssel nemcsak a fürdővizet, de még az esővizet is melegítjük. Azt az esővizet, amely egy-egy kiadós záporesőve] lezúdul. Aki ezt nem hiszi, kérdezze meg a lakáskarbantartó vállalat műszaki embereit. Ok, amikor a zápor után a földalatti csővezeték aknáiból kiszivaty- tyúzzák a beomlott esővizet, meg is mérték: harmincötfokos príma termálvíz! Mi az oka a különös természeti jelenségnek? Eredendően az, hogy halogatták a Pécskő utcában és környékén a csapadékvíz elvezetésének megoldását is. Pedig eddig is sok baj szülője ez a halogatás. De az időnként járhatatlanná váló utak, földcsuszamlás az épülőfélben lévő és elkészült épületek állagában keletkezett károk, a kényszerű munkaszünetek után immár ez a „természeti csoda” is jelzi, nem szabad tovább halogatni a probléma megoldását. Szakemberek véleménye szerint ugyanis feltehető, hogy az esővíz — amely az aknákon keresztül beáramlik a hálózatba is —, megrongálta a csövek szigetelését. Ezért a csőben áramló melegvíz felmelegíti az esővizet, eközben természetesen le is hűl. Persze, ennek hallatán az embernek bolondos ötletei is támadnak. Milyen jó lenne a városnak például, egy meleg- vizű strand, s lám, ehhez Tarjánban még hőforrás sem kell. Csakhogy semmi jóval nem kecsegtet, hogy ugyanezzel az „eljárással” télen esetleg a hóié is felmelegszik, viszont a lakásokban a lehelet Is megfagy. — Csizi — Az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz egyike megyénk legjobban gazdálkodó tíz szövetkezetének. Tavaly év végén 55 forintot fizettek ebben a tsz-ben minden teljesített munkaegységre. Ezzel és a gazdálkodás más mutatóival 1964-ben az őrhalmi szövetkezet nyerte el az első helyet a tsz-ek között folyó munkaversenyben. Annál megdöbbentőbb Vlkor Ernő az őrhalmi tsz-főkönyvelő közlése: — A terméskiesés értéke eléri a két és fél millió forintot — Mennyire befolyásolja ez a tsz-tagok jövedelmét? — Nagyon óvatosan terveztünk: 47 forintot munkaegységenként. Ez meg így is meglesz. Talán még több is, mert mindent elkövetünk a kiesések pótlására. S a főkönyvelő tájékoztatását a féléves bankfelmérés is alátámasztja, mert a bank megfelelő fedezetet talált arra, hogy a tsz továbbra is rendszeresen folyósítsa a havi előleget, ami örhalmon nem kis összeg, hiszen harminc forintos előleget fizetnek minden megdolgozott munkaegység után. Odaveszett a széna A főkönyvelő borús színekkel ecseteli a veszteségeket, amelyek a tsz tagságát érték. Jól ismeri a bajokat, mert nemcsak az irodában, a számok tükrében kiséri figyelemmel a szövetkezetükben folyó munkát, hanem gyakA párttitkár méltatlankodásának lényegében az az oka. hogy tavaly például a vállalattól terven felül kilencven lakás felépítését, átadását kérte a megyei és a városi pártbizottság- S ha ebből a kilencven lakásból a végén csak ötvennégy lett, az is erején felül megterhelte a vállalatot. A lakások befejezéséhez szükséges szakipari munkák megint összetorlódtak év végére, soha nem látott zsúfoltságot és zavart, szervezetlenséget teremtve az épületekben. A túlterheltséget, zsúfoltságot, szervezetlenséget részben megsínylette a lakások minősége: volt olyan lakóépület is. amlyben szinte valamennyi szoba parkettázását újra kellett csinálni. A másik következmény is ezzel kapcsolatos: több száz munkás munkaerejét teljesen vagy részben 1965- ben is lekötötte a már átadott épületekben a javítás. A javítások — mert túlságosan sok- munkaerőt kötöttek le — eredményromlást is okoztak- Ez ugyanakor vissza vetette az új objektumok tervezett előrehaladását. A vállalat egyes vezetői most fájdalmas nosztalgiával emlegetik: milyen jó is lett volna, ha arra az ötvennégy lakásra jutó szakipari munkákat nem 1964- évben végzik el és számlázzák, hanem 1965. első negyedében-•.! Legfeljebb, nem kapták volna meg az élüzem címet, de mennyivel nyodtabban, tervszerűbben dolgozhattak volna az idén. Van ennek az elégedetlenségnek reális alapja. Nem óhajtok sem ügyész, sem védő szerepében tetszelegni- Csupán a tárgyilagosság kedvéért említem meg, hogy az építőipari vállalat tevékenysége manapság kétszeresen is kivételes helyzetben van- Ezt a szerepet elsősorban annak köszönheti. hogy a munkája nyomán családok százai új lakásba költözhetnek, hogy gyárak, intézmények, hivatalok jutnak korszerűbb munkahelyhez általuk. Jo munkájuk tehát gazdasági előrehaladásunk szempontjából döntő jelentőségű. A másik fajta kivételezettség, mikor az építők jogos kívánran megjelenik a földeken, a majorok környékén is. Ez alkalommal is a központi majorból tért éppen vissza a tsz-irodába. Nem bírta ki, hogy ne lássa az exportra menő szarvasmarhákat szállítás előtt. Mert mint mondja, nem mindegy az, hogy milyen állapotban vannak a külföldre menő jószágok. Az a fontos, hogy a vevő elégedett legyen és máskor is ragaszkodjon az őrhalmi „áruhoz”. Mint elmondja, a legnagyobb kárt az Ipoly többszöri kiöntése, és a talajvíz feltörése okozta, s több mint száz vagon széna odaveszett. Az esőzés visszahúzó hatását mutatja az is, hogy nagy a munkaegység megtakarítás is, ami már nem a termelékenyebb és jól szervezett munka következménye, hanem az el nem végzett, szükségtelenné vált munkáé. Elöntötte az ár a rétet, tehát a kaszálásra betervezett munkaegység mennyiség nem került felhasználásra. S az idén a kertészetben, és más munkaterületeken is előfordult hasonló eset. Máskor a kertészet is növeli a szövetkezet jövedelmét, sok szép, friss árut szoktak küldeni budapesti standjukra. Az idén e két jelentős zöldségféléből, a paradicsomból és a zöldpaprikából is kevesebb termett, mint más evekben, azonkívül a minőség sem a legjobb. Az eddig szedett paprikák között sok volt az apró és a paradicsom egy jelentős hányaII. Féligazságok ságait, igényeit, kifogásait is elutasítják, nemritkán éppen legszigorúbb bírálói. Nem tartom kizártnak, hogy néha éppen ez vezeti az építőipari vállalat egyik-másik vezetőjét az ellenkező végletbe: a reális bírálat visszautasításáhozAbban igazat kell adni a párttitkárnak, és másoknak is, akik erről beszélnek, hogy a tavalyi terven felüli vállalások — különösen a lakás- építkezésen és a távfűtésen nagyon fontosak voltak a városnak. de túlterheltséget okoznak. És erről nem szabad megfeledkezni semmilyen körülmények között. Más kérdés, hogy ez az igazságnak csupán egyik oldala. Hiszen a tavalyi kapkodás, az évvégi torlódás gyökerei mélyebbre nyúlnak. A tavalyi és az első félévi helyzet összetevői egyebek között ott vannak a Vöröshadsereg úti lakásépítkezés gyenge beruházói előkészítésében, majd a megvalósítás során nem kevésbé gyenge, rosszul szervezett kivitelezői munkában; a Pécskő utcai „folyamatosra” tervezett — de sokféle objektív és szubjektív körülmény következtében — krónikusan elmaradóvá sikeredett lakásépítkezésben. Ott van a távfűtés építésben — amelyet mostanában kizárólag sikeres beruházásként emlegetnek es feledik a tétova „elvesztegetett hónapokat ennek a kivitelezése során- Azok, akik ma felhánytorgatják a pártbizottságnak a plusz vállalást, vajon már elfeledkeztek arról, hogy a főtéri tizenhármas átadása is jóval később történt meg az építésvezetőség szándékainál? Vajon a többlel vállalás miatt? Nem, hanem részben azért, mert a vállalal tavaly se mtudott úrrá lenni néhány anyag és szerelvény hiánya felett. Részben azért, mert nem volt megfelelő vállalati programozás, s amikor erre az építésvezetőségek önállóan kezdtek törekedni, gyakran éles ellentétek léptek föl az építésvezetőségek és a vállalati központ között tovább zilálva az amúgy is laza sorokat. Mindezt azért elevenítem fel, hogy érzékeltessem: amidát is másod- és harmadosztályú minőségben vette at a MÉK. A szorgalmas tsz-tagok azonban a vezetőkkel közösen keresik a módokat, amelyekkel pótolhatják a kieséseket. Helyesléssel állapítják meg, hogy bizony jót tett a vezetőség és a közgyűlés, amikor zárszámadáskor nem osztott ki minden jövedelmet a tagságnak, hanem tartalékokat is képzett. Rekord burgonya A vörösherével keverékben vetett árpa szalmája sokat pótol a szálastakarmányból, es lehetőséget ad a takarmányhiány pótlására az a több mint négyszázezer forint is, amelyet a biztosító fizet ki az elszenvedett árvízkárok egy része után. Jól fizetett és segíti a veszteségek csökkentését a kenyér- és takarmánygabona is. Külföldi és hazai búzákból, őszi- és tavaszi árpából olyan jó átlagot értek el, hogy az mindegyiknél mázsákkal fölötte jár a holdanként betervezett mennyiségnek. Árpából csaknem ötven százalékkal nagyobb a termés a tervezettnél. Már tavaly is országosan elismert termésátlagot ért el a szövetkezet burgonya vető- gumóból: 107 mázsa volt mz átlagtermés kisvárdai rózsából. Az idén hozzáértő, gondos eljárással sikerült tovább növelni a termésátlagot. Az eddig kiszedett szuperelit krumpli mintegy hatvan hold kor a távfűtést tavaly sürgettük, mindenki tudta, hogy ez rendkívüli erőfeszítést követel a vállalattól. Amikor azt kértük, hogy terven feiüi építsenek fel kilencven lakással többet. senki sem hitte, hogy ez korzózás lesz- Azt is tudtuk, hogy enek következményei iesznek, vállalatuk is, bá^ azok körvonalai egészen tisztán akkor még nem látszottak- A lényeg azonban: ha akkor vállaltuk a következményeket, ma sem szabad elfeledkezni erről. Mint ahogyan azt is tudomásul kell venni, hogy egy jól ellátott, jól felszerelt, jól irányított vállalat nem került volna a tavaly évvégi és az idei helyzetbe. Igazuk van azoknak, akik a ma kudarcainak okaiért a tavaly és a még korábbi években elkövetett hibához nyúlnak vissza. Olyan hibák azok, amelyek ma is elvenen hatnak- Ide tartozik a beruházások előkészítésének alcsöny színvonala épp úgy, mint a tény, hogy építőanyag és szerelvényiparunk nem az építés feladatainak és ütemének arányában fejlődött- Ide tartozik az is, hogy az építőipari árpolitika jelenleg is meglévő hiányosságai gátolják az ipar műszaki fejlesztését: tehát a gyors, korszerű építést. De elmondhatnék ezt egyéb dolgokról is, kérdéseket tehetnénk fel, amelyekre évek óta késik a válasz. Sajnos mindez talán közelebb vinne a ma gondjainak, problémáinak, az elmaradás okainaik jobb megértéséhez. csakhogy a helyzet sokkal bonyolultabb, s a segítség, a kiút megtalálása, konstruktív tervek, eképzelé- sek gyors valóra váltása sokkal sürgetőbb annál, hogy túlságosan előidézhetnénk a tőlünk „független” fogyatékosságok elemzésénél. Wolszky Géza, az I- számú főépítésvezetőség vezetője a következőket mondotta: — Jelenleg súlyos a helyzet- De ha problémáinkra rövidesen nem találunk orvoslást, két hónapon belül a helyzet katasztrofális lesz. Csizmadia Géza Következik: Objektív, szubjektívátlagában 127 mázsás termést hozott, ami kisvárdai rózsa fajtából országos rekordnak számít. (Tavaly a holdankénti országos átlag 70,9, a megyei átlag pedig 96,2 mázsa volt.) S bár mintegy ötven holdnyi terület termése is az időjárás martaléka lett, a megmaradt kétszáz hold kiemelkedő átlagtermése bőségesen kárpótolja a szövetkezet gazdáit. Export az NSZK-ba Az állattenyésztésben rejlő anyagi lehetőségeket is igyekeznek kiaknázni. Nagy gondot fordítanak a hízásba fogott szarvasmarhák minőségére, hogy minél több íusson belőlük nagyobb áron exportra. Három vagonnal küldenek a közeljövőben szarvasmarhát a Német Szövetségi Köztársaságba, az export-jószágok már megkapták az úti szérumot. A sertésgondozók is szorgoskodnak: terven felül további kétszáz sertést adnak át közfogyasztásra, ami természetesen egyúttal terven felüli jövedelmet is jelent. A tsz-tagok nagy "zorga- lommal, a minőségi követelmények fokozott betartásával végzik az őszi munkákat, l.ogy megalapozzák a jövőévi jó termést és szeretnék a betakarítást is úgy elvégezni, hogy ne érje veszteség a gazdaságot, a megtermelt termény mielőbb fedél alá, gó- réba, magtárba, vagy az átvevő vállalatok kezelésébe kerüljön. A gyors és pontos betakarítás ugyanis még tovább csökkentheti a kiesé- sek-okozta anyagi veszteséget. Lakos György A megye szövetkezetei csaknem két százalékkal maradtak el az esedékes féléves tervteljesíteiben. Ehhez nagymértékben hozzájárult a nagyoroszi vegyes, a balassagyarmati szabó és több építőipari szövetkezet. Nagyorosziban műszaki szervezetlenség, a munkafegyelem lazasága a főok, és csak kisebb mértékben anyaghiány, Ebben a szövetkezetben az exportnak sincs elég tekintélye. Nem véletlen tehát, hogy veszteségesen gazdálkodnak, súlyos pénzügyi gondjaik vannak. Balassagyarmaton a termékek összetétele változott, főleg ez okozza az elmaradást. Az építőipar elmaradása igen jelentős 3,2 százalékos, és még kirívóbb a példa, ha az éves tervhez viszonyítunk, hiszen annak csak 38 százaléka valósult meg félév alatt. Ennek oka egyrészt anyaghiány, ami a közületi munkákat késleltette, de oka a szervezetlenség, a kapun belüli munkanélküliség és a munka- fegyelem lazasága is. Ezek a megállapítások vonatkoznak elsősorban a balassagyarmati és a karancskeszi szövetkezetekre ahol a vezetők munkája sem kielégítő. Kedvező a szövetkezetek tevékenysége a lakossági igények kielégítésében, amely egyébként a legfontosabb feladatunk. Az úgynevezett helyi iparpolitikai tervüket 117,7 százalékra teljesítették és 30 százalékkal többet adtak a lakosságnak mint egy évvel azelőtt. Különösen elismerésre méltó, hogy az építőipar másfélszer annyit dolgozott a lakosságnak, mint tavaly. Az érdem elsősorban a salgótarjáni lakáskarbantartó, a káliói, jobbágyi és érsekvadkerti szövetkezeté. Elmaradás tapasztalható viszont a szövetkezetek méretes tevékenységében. A termelés növekedése ellenére a költségszint és a jövedelmezőség sem alakult kedvezően. Tavaly csak egy volt, az idén viszont három a veszteségesen működő szö- vekezetek száma. A takaréAz annyaggazdálkodásban is sok javítani való van. Indokolatlanul szaporodnak a készletek és emiatt lassú a forgási idő. Több lel mutat arra, hogy egyes szövetkezeteknél hiányzik a rendszeres elemző munka, laza a bizonylati fegyelem. Sokszor csak regisztrálják az eredményeket, de nem értékelik elemző módon, hogyan lehetne elhárítani a termelést gátló akadályokat, elkerülni a veszteségeket. Az építő szövetkezetekre jellemző, hogy a többszöri figyelmeztetés ellenére sem készítenek a költségvetések mellé anyag- és bértervet, ami végeredményben alapja a munkaszervezésnek, és az elszámoltatásoknak is. Ebből fakad azután az ellenőrzés lazasága, és nem egyszer a szabálytalanság, a visz- szaélés. A felsőbb szerv ellenőrzése bizonyítja, hogv nem mindenütt megbízható az anyagnyilvántartás. A Salgótarjáni Ruházati Ktsz-nél, a lakás- karbantartóknál késik a? anyagelszámoltatás. Az adminisztráció szervezetlenségét jól példázza az Érsekvadkerti Építő Ktsz, ahol a félév végén készült mérleg valótlan adatokat tartalmazott. A minőségi munka fokozására hívta fel a KISZÖV vezetősége a szövetkezetek figyelmét, hiszen ettől is függ, hogy a lakosság milyen mértékben kéri a szövetkezet szolgáltatásait. A közeljövőben újjáválasztják a szövetkezetek vezetőségét. Az előkészületek már folynak. Az elmúlt négy év munkája, a fejlődésben elért eredmények elemzés alá kerülnek. A kisipari szövetkezetek termelése négy év alatt 38 százalékkal növekedett és még ennél nagyobb arányban a lakossági szolgáltatások mértéke. A további fejlődés azonban megköveteli a vezetőségek felfrissítését. A választások mindig fellendülést jelentenek a szövetkezetek tevékenységben. Most is ezt várják a KISZÖV-től. B. J. A vásárról hozták az üzembe Kísérleti gyártás az új gépen Ez év májusában megren- szett Budapesti Nemzetközi lari Vásáron mutatta be a iromezer méterkilogrammos lenütéses kalapács prototí- ísát a Diósgyőri Gépgyár, rt a gépet megvásárota a ilgótarjáni Acélárugyár. A állítás befejezésével azonnal igonba rakták és elszállítot- ,k Salgótarjánba, ahol a Di- igyőri Gépgyár szakembereibe irányításával egy későb- időpontban hozzákezdtek a ;p szereléséhez, üzembehe- ■ezéséhez. Az új gépet a kovácsoló gyárrészlegben állítják fel. Segítségével különféle csavarkulcsokat és egyéb fontos terméket állítanak majd elő. A szerelési munkálatokkal már annyira haladtak, hogy a közeli napokban megkezdheti a kísérleti gyártást. Ameny- nyiben nem lesz különösebb fennakadás, a gép is jól működik, akkor a kivitelező, a tapasztalatok birtokában hozzákezd ennek a nagyszerű gépnek sorozatgyártásához. Üj magyar exportcikk Két és félmilliós a terméskiesés; de pótolni tudják
