Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-10 / 213. szám

1965. szeptember 16., pér>t»k" NÖGRÍD 3 Vesztett milliók... Helyi ipar - politikai tervüket Se hideg, teljesítették — első féléves ; se meleg termelési tervüket nem A kisipari termelőszövetke­zetnek mind nagyobb szerep jut a lakosság igényeinek ki­elégítésében, azonkívül a kö­zületi munkákban és a készá­ru gyártásában is. A KISZÖV- nél értékelték az első féléves eredményeket és feltártak né­hány hibát. A magyar ipar egyik leg­fiatalabb exportcikke a gömbfejű víztorony, a hid- roglóbusz, amelyből Jugosz­láviának egyet, Csehszlová­kiának pedig már tizenhatot szállítottunk és még további hetet szerelünk fel az év végéig. Az új exportcikk már túljutott Európa határain fel A NIKEX és az EM ex­kossági szemlélet sem alakult ki még -megfelelően, vala­mennyi szövetkezetnél. A vizsgálatok tanúsága szerint több helyen fizetnek ki mun­kadíjat anélkül, hogy mögöt­te teljesítmény lenne. Igen fontos feladat a szigorúbb gazdálkodás megvalósítása. port fővállalkozó vállalat az afrikai földrészre, Marokkóba szállított két hidroglobuszt. A világ egyik legnagyobb foszfáttermő vállalatának bá­nyájánál, Khouribgában állí­tanak fel egy ötven és egv száz köbméteres gömbfejű magyar víztornyot A korsze­rű magyar exporttermék iránt más afrikai országok is ér­deklődnek. Beszélik, hogy ez a mon­dás gyakian ráillik a meleg- vízszolgáltatásra azokban a salgótarjáni bcrházakban, amelyekben ilyesmi egyálta­lán van. Es persze, hiába, hogy a város lakóinak zöme ehhez hasonló szolgáltatásban nem részesül, azok a kevesek, akik papírforma szerint része­sülnek benne, ezt nem mél­tányolják és háborognak. Ilyenek az emberek. Ilyenek, mert ugyanakkor nem vesz­nek arról tudomást fejlődé­sünk során már eljutottunk oda, hogy a távfűtéssel nem­csak a fürdővizet, de még az esővizet is melegítjük. Azt az esővizet, amely egy-egy kia­dós záporesőve] lezúdul. Aki ezt nem hiszi, kérdezze meg a lakáskarbantartó vállalat mű­szaki embereit. Ok, amikor a zápor után a földalatti cső­vezeték aknáiból kiszivaty- tyúzzák a beomlott esővizet, meg is mérték: harmincötfo­kos príma termálvíz! Mi az oka a különös termé­szeti jelenségnek? Eredendően az, hogy halo­gatták a Pécskő utcában és környékén a csapadékvíz el­vezetésének megoldását is. Pe­dig eddig is sok baj szülője ez a halogatás. De az időn­ként járhatatlanná váló utak, földcsuszamlás az épülőfélben lévő és elkészült épületek ál­lagában keletkezett károk, a kényszerű munkaszünetek után immár ez a „természeti csoda” is jelzi, nem szabad tovább halogatni a probléma megoldását. Szakemberek vé­leménye szerint ugyanis fel­tehető, hogy az esővíz — amely az aknákon keresztül beáramlik a hálózatba is —, megrongálta a csövek szigete­lését. Ezért a csőben áramló melegvíz felmelegíti az eső­vizet, eközben természetesen le is hűl. Persze, ennek hallatán az embernek bolondos ötletei is támadnak. Milyen jó lenne a városnak például, egy meleg- vizű strand, s lám, ehhez Tarjánban még hőforrás sem kell. Csakhogy semmi jóval nem kecsegtet, hogy ugyan­ezzel az „eljárással” télen esetleg a hóié is felmelegszik, viszont a lakásokban a lehe­let Is megfagy. — Csizi — Az őrhalmi Hazafias Nép­front Tsz egyike megyénk legjobban gazdálkodó tíz szö­vetkezetének. Tavaly év vé­gén 55 forintot fizettek eb­ben a tsz-ben minden telje­sített munkaegységre. Ezzel és a gazdálkodás más muta­tóival 1964-ben az őrhalmi szövetkezet nyerte el az első helyet a tsz-ek között folyó munkaversenyben. Annál megdöbbentőbb Vlkor Ernő az őrhalmi tsz-főkönyvelő közlése: — A terméskiesés értéke eléri a két és fél millió forin­tot — Mennyire befolyásolja ez a tsz-tagok jövedelmét? — Nagyon óvatosan tervez­tünk: 47 forintot munkaegy­ségenként. Ez meg így is meglesz. Talán még több is, mert mindent elkövetünk a kiesések pótlására. S a főkönyvelő tájékoztatá­sát a féléves bankfelmérés is alátámasztja, mert a bank megfelelő fedezetet talált ar­ra, hogy a tsz továbbra is rendszeresen folyósítsa a ha­vi előleget, ami örhalmon nem kis összeg, hiszen har­minc forintos előleget fizet­nek minden megdolgozott munkaegység után. Odaveszett a széna A főkönyvelő borús színek­kel ecseteli a veszteségeket, amelyek a tsz tagságát érték. Jól ismeri a bajokat, mert nemcsak az irodában, a szá­mok tükrében kiséri figye­lemmel a szövetkezetükben folyó munkát, hanem gyak­A párttitkár méltatlankodá­sának lényegében az az oka. hogy tavaly például a vállalat­tól terven felül kilencven la­kás felépítését, átadását kérte a megyei és a városi pártbi­zottság- S ha ebből a kilenc­ven lakásból a végén csak öt­vennégy lett, az is erején fe­lül megterhelte a vállalatot. A lakások befejezéséhez szüksé­ges szakipari munkák megint összetorlódtak év végére, soha nem látott zsúfoltságot és zavart, szervezetlenséget te­remtve az épületekben. A túl­terheltséget, zsúfoltságot, szer­vezetlenséget részben meg­sínylette a lakások minősége: volt olyan lakóépület is. amlyben szinte valamennyi szoba parkettázását újra kel­lett csinálni. A másik követ­kezmény is ezzel kapcsolatos: több száz munkás munkaere­jét teljesen vagy részben 1965- ben is lekötötte a már átadott épületekben a javítás. A javí­tások — mert túlságosan sok- munkaerőt kötöttek le — ered­ményromlást is okoztak- Ez ugyanakor vissza vetette az új objektumok tervezett elő­rehaladását. A vállalat egyes vezetői most fájdalmas nosz­talgiával emlegetik: milyen jó is lett volna, ha arra az öt­vennégy lakásra jutó szakipari munkákat nem 1964- évben végzik el és számlázzák, ha­nem 1965. első negyedében-•.! Legfeljebb, nem kapták volna meg az élüzem címet, de mennyivel nyodtabban, terv­szerűbben dolgozhattak volna az idén. Van ennek az elégedetlen­ségnek reális alapja. Nem óhajtok sem ügyész, sem védő szerepében tetszelegni- Csupán a tárgyilagosság kedvéért em­lítem meg, hogy az építőipari vállalat tevékenysége manap­ság kétszeresen is kivételes helyzetben van- Ezt a szere­pet elsősorban annak köszön­heti. hogy a munkája nyomán családok százai új lakásba költözhetnek, hogy gyárak, in­tézmények, hivatalok jutnak korszerűbb munkahelyhez ál­taluk. Jo munkájuk tehát gaz­dasági előrehaladásunk szem­pontjából döntő jelentőségű. A másik fajta kivételezettség, mikor az építők jogos kíván­ran megjelenik a földeken, a majorok környékén is. Ez al­kalommal is a központi ma­jorból tért éppen vissza a tsz-irodába. Nem bírta ki, hogy ne lássa az exportra menő szarvasmarhákat szál­lítás előtt. Mert mint mond­ja, nem mindegy az, hogy milyen állapotban vannak a külföldre menő jószágok. Az a fontos, hogy a vevő elége­dett legyen és máskor is ragaszkodjon az őrhalmi „áruhoz”. Mint elmondja, a legna­gyobb kárt az Ipoly többszö­ri kiöntése, és a talajvíz fel­törése okozta, s több mint száz vagon széna odaveszett. Az esőzés visszahúzó hatá­sát mutatja az is, hogy nagy a munkaegység megtakarítás is, ami már nem a termelé­kenyebb és jól szervezett munka következménye, ha­nem az el nem végzett, szük­ségtelenné vált munkáé. El­öntötte az ár a rétet, tehát a kaszálásra betervezett munkaegység mennyiség nem került felhasználásra. S az idén a kertészetben, és más munkaterületeken is előfor­dult hasonló eset. Máskor a kertészet is nö­veli a szövetkezet jövedelmét, sok szép, friss árut szoktak küldeni budapesti standjuk­ra. Az idén e két jelentős zöldségféléből, a paradicsom­ból és a zöldpaprikából is kevesebb termett, mint más evekben, azonkívül a minő­ség sem a legjobb. Az ed­dig szedett paprikák között sok volt az apró és a para­dicsom egy jelentős hánya­II. Féligazságok ságait, igényeit, kifogásait is elutasítják, nemritkán éppen legszigorúbb bírálói. Nem tar­tom kizártnak, hogy néha ép­pen ez vezeti az építőipari vállalat egyik-másik vezetőjét az ellenkező végletbe: a reális bírálat visszautasításához­Abban igazat kell adni a párttitkárnak, és másoknak is, akik erről beszélnek, hogy a tavalyi terven felüli válla­lások — különösen a lakás- építkezésen és a távfűtésen nagyon fontosak voltak a vá­rosnak. de túlterheltséget okoznak. És erről nem szabad megfeledkezni semmilyen kö­rülmények között. Más kérdés, hogy ez az igazságnak csupán egyik oldala. Hiszen a tavalyi kapkodás, az évvégi torlódás gyökerei mélyebbre nyúlnak. A tavalyi és az első félévi helyzet összetevői egyebek kö­zött ott vannak a Vöröshad­sereg úti lakásépítkezés gyen­ge beruházói előkészítésében, majd a megvalósítás során nem kevésbé gyenge, rosszul szervezett kivitelezői munká­ban; a Pécskő utcai „folya­matosra” tervezett — de sok­féle objektív és szubjektív kö­rülmény következtében — kró­nikusan elmaradóvá sikeredett lakásépítkezésben. Ott van a távfűtés építésben — amelyet mostanában kizárólag sikeres beruházásként emlegetnek es feledik a tétova „elvesztege­tett hónapokat ennek a kivite­lezése során- Azok, akik ma felhánytorgatják a pártbizott­ságnak a plusz vállalást, va­jon már elfeledkeztek arról, hogy a főtéri tizenhármas át­adása is jóval később történt meg az építésvezetőség szán­dékainál? Vajon a többlel vállalás miatt? Nem, hanem részben azért, mert a vállalal tavaly se mtudott úrrá lenni néhány anyag és szerelvény hiánya felett. Részben azért, mert nem volt megfelelő vál­lalati programozás, s amikor erre az építésvezetőségek önál­lóan kezdtek törekedni, gyak­ran éles ellentétek léptek föl az építésvezetőségek és a vál­lalati központ között tovább zilálva az amúgy is laza soro­kat. Mindezt azért elevenítem fel, hogy érzékeltessem: ami­dát is másod- és harmadosz­tályú minőségben vette at a MÉK. A szorgalmas tsz-tagok azonban a vezetőkkel közö­sen keresik a módokat, ame­lyekkel pótolhatják a kiesé­seket. Helyesléssel állapítják meg, hogy bizony jót tett a vezetőség és a közgyűlés, amikor zárszámadáskor nem osztott ki minden jövedelmet a tagságnak, hanem tartalé­kokat is képzett. Rekord burgonya A vörösherével keverékben vetett árpa szalmája sokat pótol a szálastakarmányból, es lehetőséget ad a takar­mányhiány pótlására az a több mint négyszázezer fo­rint is, amelyet a biztosító fizet ki az elszenvedett ár­vízkárok egy része után. Jól fizetett és segíti a veszteségek csökkentését a kenyér- és takarmánygabona is. Külföldi és hazai búzák­ból, őszi- és tavaszi árpából olyan jó átlagot értek el, hogy az mindegyiknél má­zsákkal fölötte jár a holdan­ként betervezett mennyiség­nek. Árpából csaknem ötven százalékkal nagyobb a ter­més a tervezettnél. Már tavaly is országosan elismert termésátlagot ért el a szövetkezet burgonya vető- gumóból: 107 mázsa volt mz átlagtermés kisvárdai rózsá­ból. Az idén hozzáértő, gon­dos eljárással sikerült tovább növelni a termésátlagot. Az eddig kiszedett szuperelit krumpli mintegy hatvan hold kor a távfűtést tavaly sürget­tük, mindenki tudta, hogy ez rendkívüli erőfeszítést követel a vállalattól. Amikor azt kér­tük, hogy terven feiüi építse­nek fel kilencven lakással töb­bet. senki sem hitte, hogy ez korzózás lesz- Azt is tudtuk, hogy enek következményei iesznek, vállalatuk is, bá^ azok körvonalai egészen tisz­tán akkor még nem látszottak- A lényeg azonban: ha akkor vállaltuk a következményeket, ma sem szabad elfeledkezni erről. Mint ahogyan azt is tudomásul kell venni, hogy egy jól ellátott, jól felszerelt, jól irányított vállalat nem ke­rült volna a tavaly évvégi és az idei helyzetbe. Igazuk van azoknak, akik a ma kudarcainak okaiért a ta­valy és a még korábbi évek­ben elkövetett hibához nyúl­nak vissza. Olyan hibák azok, amelyek ma is elvenen hat­nak- Ide tartozik a beruházá­sok előkészítésének alcsöny színvonala épp úgy, mint a tény, hogy építőanyag és sze­relvényiparunk nem az építés feladatainak és ütemének ará­nyában fejlődött- Ide tarto­zik az is, hogy az építőipari árpolitika jelenleg is meglé­vő hiányosságai gátolják az ipar műszaki fejlesztését: te­hát a gyors, korszerű építést. De elmondhatnék ezt egyéb dolgokról is, kérdéseket tehet­nénk fel, amelyekre évek óta késik a válasz. Sajnos mindez talán közelebb vinne a ma gondjainak, problémáinak, az elmaradás okainaik jobb meg­értéséhez. csakhogy a helyzet sokkal bonyolultabb, s a se­gítség, a kiút megtalálása, konstruktív tervek, eképzelé- sek gyors valóra váltása sok­kal sürgetőbb annál, hogy túl­ságosan előidézhetnénk a tő­lünk „független” fogyatékos­ságok elemzésénél. Wolszky Géza, az I- számú főépítésvezetőség vezetője a következőket mondotta: — Jelenleg súlyos a helyzet- De ha problémáinkra rövide­sen nem találunk orvoslást, két hónapon belül a helyzet katasztrofális lesz. Csizmadia Géza Következik: Objektív, szub­jektív­átlagában 127 mázsás ter­mést hozott, ami kisvárdai rózsa fajtából országos re­kordnak számít. (Tavaly a holdankénti országos átlag 70,9, a megyei átlag pedig 96,2 mázsa volt.) S bár mint­egy ötven holdnyi terület termése is az időjárás mar­taléka lett, a megmaradt kétszáz hold kiemelkedő át­lagtermése bőségesen kár­pótolja a szövetkezet gazdáit. Export az NSZK-ba Az állattenyésztésben rej­lő anyagi lehetőségeket is igyekeznek kiaknázni. Nagy gondot fordítanak a hízásba fogott szarvasmarhák minő­ségére, hogy minél több íusson belőlük nagyobb áron exportra. Három vagonnal küldenek a közeljövőben szarvasmarhát a Német Szö­vetségi Köztársaságba, az export-jószágok már meg­kapták az úti szérumot. A sertésgondozók is szor­goskodnak: terven felül to­vábbi kétszáz sertést adnak át közfogyasztásra, ami természetesen egyúttal ter­ven felüli jövedelmet is je­lent. A tsz-tagok nagy "zorga- lommal, a minőségi követel­mények fokozott betartásával végzik az őszi munkákat, l.ogy megalapozzák a jövő­évi jó termést és szeretnék a betakarítást is úgy elvégez­ni, hogy ne érje veszteség a gazdaságot, a megtermelt ter­mény mielőbb fedél alá, gó- réba, magtárba, vagy az átve­vő vállalatok kezelésébe ke­rüljön. A gyors és pontos betakarítás ugyanis még to­vább csökkentheti a kiesé- sek-okozta anyagi vesztesé­get. Lakos György A megye szövetkezetei csaknem két százalékkal ma­radtak el az esedékes féléves tervteljesíteiben. Ehhez nagy­mértékben hozzájárult a nagy­oroszi vegyes, a balassagyar­mati szabó és több építőipari szövetkezet. Nagyorosziban műszaki szervezetlenség, a munkafe­gyelem lazasága a főok, és csak kisebb mértékben anyag­hiány, Ebben a szövetkezet­ben az exportnak sincs elég tekintélye. Nem véletlen te­hát, hogy veszteségesen gaz­dálkodnak, súlyos pénzügyi gondjaik vannak. Balassagyarmaton a termé­kek összetétele változott, fő­leg ez okozza az elmaradást. Az építőipar elmaradása igen jelentős 3,2 százalékos, és még kirívóbb a példa, ha az éves tervhez viszonyítunk, hiszen annak csak 38 százalé­ka valósult meg félév alatt. Ennek oka egyrészt anyaghi­ány, ami a közületi munkákat késleltette, de oka a szerve­zetlenség, a kapun belüli munkanélküliség és a munka- fegyelem lazasága is. Ezek a megállapítások vonatkoznak elsősorban a balassagyarmati és a karancskeszi szövetkeze­tekre ahol a vezetők munkája sem kielégítő. Kedvező a szövetkezetek te­vékenysége a lakossági igé­nyek kielégítésében, amely egyébként a legfontosabb fel­adatunk. Az úgynevezett helyi iparpolitikai tervüket 117,7 százalékra teljesítették és 30 százalékkal többet adtak a la­kosságnak mint egy évvel azelőtt. Különösen elismerésre méltó, hogy az építőipar más­félszer annyit dolgozott a la­kosságnak, mint tavaly. Az érdem elsősorban a salgótar­jáni lakáskarbantartó, a kál­iói, jobbágyi és érsekvadkerti szövetkezeté. Elmaradás ta­pasztalható viszont a szövet­kezetek méretes tevékenysé­gében. A termelés növekedése el­lenére a költségszint és a jö­vedelmezőség sem alakult kedvezően. Tavaly csak egy volt, az idén viszont három a veszteségesen működő szö- vekezetek száma. A takaré­Az annyaggazdálkodásban is sok javítani való van. In­dokolatlanul szaporodnak a készletek és emiatt lassú a forgási idő. Több lel mutat arra, hogy egyes szövetkezeteknél hiány­zik a rendszeres elemző munka, laza a bizonylati fe­gyelem. Sokszor csak regiszt­rálják az eredményeket, de nem értékelik elemző mó­don, hogyan lehetne elhárí­tani a termelést gátló aka­dályokat, elkerülni a veszte­ségeket. Az építő szövetkeze­tekre jellemző, hogy a több­szöri figyelmeztetés ellenére sem készítenek a költségveté­sek mellé anyag- és bérter­vet, ami végeredményben alapja a munkaszervezésnek, és az elszámoltatásoknak is. Ebből fakad azután az ellen­őrzés lazasága, és nem egy­szer a szabálytalanság, a visz- szaélés. A felsőbb szerv ellenőrzése bizonyítja, hogv nem minde­nütt megbízható az anyag­nyilvántartás. A Salgótarjáni Ruházati Ktsz-nél, a lakás- karbantartóknál késik a? anyagelszámoltatás. Az admi­nisztráció szervezetlenségét jól példázza az Érsekvadkerti Építő Ktsz, ahol a félév vé­gén készült mérleg valótlan adatokat tartalmazott. A minőségi munka fokozá­sára hívta fel a KISZÖV ve­zetősége a szövetkezetek fi­gyelmét, hiszen ettől is függ, hogy a lakosság milyen mér­tékben kéri a szövetkezet szolgáltatásait. A közeljövőben újjáválaszt­ják a szövetkezetek vezető­ségét. Az előkészületek már folynak. Az elmúlt négy év munkája, a fejlődésben elért eredmények elemzés alá ke­rülnek. A kisipari szövetkezetek termelése négy év alatt 38 százalékkal növekedett és még ennél nagyobb arányban a lakossági szolgáltatások mértéke. A további fejlődés azonban megköveteli a veze­tőségek felfrissítését. A vá­lasztások mindig fellendülést jelentenek a szövetkezetek te­vékenységben. Most is ezt várják a KISZÖV-től. B. J. A vásárról hozták az üzembe Kísérleti gyártás az új gépen Ez év májusában megren- szett Budapesti Nemzetközi lari Vásáron mutatta be a iromezer méterkilogrammos lenütéses kalapács prototí- ísát a Diósgyőri Gépgyár, rt a gépet megvásárota a ilgótarjáni Acélárugyár. A állítás befejezésével azonnal igonba rakták és elszállítot- ,k Salgótarjánba, ahol a Di- igyőri Gépgyár szakemberei­be irányításával egy későb- időpontban hozzákezdtek a ;p szereléséhez, üzembehe- ■ezéséhez. Az új gépet a kovácsoló gyárrészlegben állítják fel. Segítségével különféle csavar­kulcsokat és egyéb fontos terméket állítanak majd elő. A szerelési munkálatokkal már annyira haladtak, hogy a közeli napokban megkezdhe­ti a kísérleti gyártást. Ameny- nyiben nem lesz különösebb fennakadás, a gép is jól mű­ködik, akkor a kivitelező, a tapasztalatok birtokában hoz­zákezd ennek a nagyszerű gépnek sorozatgyártásához. Üj magyar exportcikk Két és félmilliós a terméskiesés; de pótolni tudják

Next

/
Oldalképek
Tartalom