Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-10 / 213. szám

4 nograd 1985. szeptember 10., péntek A tekintély árnyékában A TITKÁRNŐ MÉRGES, mert éppen ebédelni indult, amikor betoppantam. Na, há­la istennek — mondja jó hangosan, ebédjegyét dühös mozdulattal dobja le az asz­talra, s rámbökve azt mondja két kolleganőjének; ne vár­jatok, láthatjátok ... Amikor két-három perccel utánam idősebb néni jön be, már a pukkadás kerülgeti, mert nem elég, hogy miattam várnia kell, még ez a néni is. Mi­kor megy ő ebédelni? Csinos arcát átformálja a méreg, s fejében meg sem fordul az az egyszerű gondolat, hogy­ha mi nem lennénk — ő sem lenne. Legalábbis titkárnő­ként, itt. Az előszoba ugyan­is, ahol várakozunk, egy köz­hivatali vezetőé, aki — el­lentétben titkárnőjével — kedvesen elbúcsúzva az addig nála levő féltől, szívélyesen tessékel befelé, azt sem tudja, ki vagyok, mit akarok, de hellyel kínál — aimit odakmn, titkárnője elfelejtett — s lát­szik rajta, hogy megtisztelő kötelességének érzi az embe­rek ügyes-bajos dolgának in­tézését HIBA LENNE általánosí­tani, s azt mondani, hogy minden titkárnő ilyen, mint ahogy nem minden tisztség- viselő sem ennyire kedves, és udvarias. Mégis, többször azt tapasztalja az ember, hogy a dolgozószobákban már évek óta uralkodóvá lett előzékeny és megértő légkör az esetek többségében még nem jutott el az — előszobákig... A hatalom árnyékában meghú­zódó akarnokok túlbecsülve a maguk fontosságát és szere­pét, úgy tesznek — és úgy gondolják! — mintha csakis ők lennének hivatottak arra, hogy eldöntsék, mi a fontos ügy, s mi nem, s a maguk jelentőségét úgy akarják na- gyobbítani, hogy ridegségük- keL fölényességükkel annak ártanak, akinek az előszobá­jában ülnek. Megtörténik, hogy a mitsem tudó vezető háta mögött rendelkeznek, fe­leket' utasítanak el, iratokat szignálnak ki, beosztottakat (mármint főnökök beosztott­jait) ugráltatnak és szidnak meg, mindezt azért cseleked­hetve, mert mögöttük ott van a vezető tekintélye, s mert ők e tekintéllyel hol ügye­sebben, hol durvábban, él­nek és — visszaélnek. Az idős néni ugyanis, aki velem együtt várakozott az előszo­bában, s akit ugyancsak nem kínáltak hellyel, nem azt gon­dolja, hogy ez a fiatal nő, aki itt ül az előszobában, ne­veletlen és alkalmatlan arra, hogy napjainkban emberek­kel foglalkozzék, hanem azt, hogy így bánnak az em­berrel a hivatalban. A hiva­talban, azaz a mi hivatalunk­ban. Mondhatjuk, s joggal, hogy nem helyes általánosí­tani ; az emberek többsége mégis általánosít, s ezért ve­szélyes, káros, tehát tűrhe­tetlen az, amit a titkárnő tesz, s amit és ahogyan a hozzá hasonlók cselekszenek. LEHET, HOGY EZ a tit­kárnő, s társai, akik a ha­talom, a rang különböző, ki­sebb vagy nagyobb előszobái­ban ülnek, különben jól dol­goznak. Gyorsan és hibátla­nul gépelnek, gyors-írnak, ha­táridőre főnökeik elé teszik a jelentéseket, az aláírni va­lókat, lebonyolítják a tele­fonokat, megjegyeznek min­dent, figyelmeztetik főnökei­ket: ne feledjék el ezt az ér­tekezletet, s azt a tanácskozást; ennek ellenére rosszul szol­gálják főnöküket. Rosszul, mert hatalimaskodásuk és fö­lényeskedésük visszatetszést szül, s mert az állampolgárok keserű szájízzel távoznak on­nét, ahol megsértik emberi méltóságukat, önérzetüket. Bárhol történjék is ez, köz­hivatalban, gyárigazgató elő­szobájában, vállalati titkársá­gon, mindenütt anakronizmus, a mához nincs semmi köze. A közéleti demokratizmus erő­södése, az egyszerű emberek fokozódó öntudatra és méltó­ságra ébredése bonyolult, sok­féle összetevőt magában fog­laló folyamat. E folyamatban szerepe van az ilyen, önma­gában kis, de hatásában már nagyobb jelentőségű tetteknek, s e szerep kétségtelen ez eset­ben negatív erőt jelent. Visz- szariaszt, s éppn ezért cél­jainkkal ellentétes. AZ ILYEN, céljaink eléré­sét, ha nem is keresztező, de megnehezítő erők kiküszöbö­lése olyan feladat, amelynek végrehajtása alól nem jelen­tenek kivételt — az előszo­bákban ülők sem ... M. O. Kubitsch Imre Á magyar bányamunkásság küzdelmei 1919—1933 (Kossuth Könyvkiadó, 1965) 1919. szeptember 6-án csendőr- sortűz dördült el Tatabányán. Hét bányász meghalt, 27-en súlyosan megsebesültek. . . A bányászság és a csendőrség között Összetűzés­re azért került sor, mert a bá­nyászok a Tanácsköztársaság megdőlte után még hetekig véd­ték a proletárdiktatúra idején el­nyert jogaikat. Kubitsch Imre könyve az el­lenforradalmi Magyarország bá- nyászsága helyzetéről, életkörül­ményeiről, munkaviszonyairól, « bányászok körében végzett kom­munista munkáról, valamint a bányászok harcairól ad képet. Megmutatja, hogy az ellenforra­dalmi rendszer minden politikai akciója a bányabárók minden haszna és vesztesége a munkásság kizsákmányolásának forrása volt. 1924-re végbement a magyaror­szági ellenforradalmi rendszer gazdasági stabilizációja. A fasisz­ta Magyaroszág külpolitikai és kereskedelmi kapcsolatai normali­zálódtak. Az országba iáméi áramlott a külföldi szén, a ma­gyar szénkonjunktúra végétért Csökkent a bányavállalatok hasz­na is. A profit biztosítása érdeké­ben új módszereket kellett kita- l^ni. Es a magyar bányabárób kieszelték ezeket. Megkezdték a feleslegessé vált munkások elbo­csátását. Szünnapokat rendeltek el, ezáltal 20-25 százalékkal csökkent a bányászok keresete Fokozták a teljesítményt, újabh és újabb módszerekkel növelték a munkaintenzitást és mindezt olyan „anyagtakarékossággaP’ ol­dották meg, amely már komo­lyan veszélyeztette a bányamun­kások testi épségét. A bányászok életkörülményei tehát a húsza? évek közepétől állandóan rom­lottak, majd a gazdasági világvál- sá g idején elérték a mélypontot. Érthető, hogy a munkások sztrájkokkal, tüntetésekkel vála­szoltak. Kubitsch Imre, az ismeri nagy bányászmegmozdulások (Pi- Hsvörösvár, Salgótarján) mellett részletesen leírja a korszak va­lamennyi jelentős munkabesztinte- tését, sztrájkját. Adatai arról győ­zik meg az olvasót, hogy szint« nincs olyan hónap a másfél évti­zed alatt, amikor valahol, vala­melyik bányában, valamelyik vál­lalatnál ne harcoltak volna a bá­nyászok. Sz. A. Mészáros Ottó: JWWPWWWWWWWWWW A SOMSA A legnagyobb business Az atombomba történeté­nek tárgyalásakor általában kevés szó esik arról, m i é r i oly feltétlen hívei a nuk­leáris fegyverkezésnek az Egyesült Államok bizonyos körei? Csak hatalmi terveik miatt? A nukleáris fegyve­rek gyártása a legnagyobb business, amelyet történel­mük folyamán a nagy mono­póliumok csak lebonyolíthat­tak. Az atom — ipart az Egyesült Államokban a ma­gán — és az állami tőke nagyfokú koncentrációja és összefonódása jellemzi. Nincs atom — monopólium, azaz egyetlen tőkéscsoportnak sem sikerült teljes egészében rátennie kezét erre a leg­hatalmasabb iparágra, ugyan­akkor az állami irányítás mellett, a legnagyobb mono­póliumok vesznek részt az atom — üzletben, s ez így van a kezdeti pillanattól, at­tól fogva, hogy Roosevelt el­nök aláírta az atombomba előállítását elrendelő ok­mányt. Jelenleg a föld minden la­kosára nyolcvan tonna (!) TNT-nek megfelelő nukleáris bombakészlet jut, s egy ENSZ jelentés szerint a vi­lágon jelenleg mintegy 100 millió ember dolgozik köz­vetlenül a hadianyaggyártás- han, s a tudósok hetven szá­zaléka katonai hasznosítású kutatómunkát végez. Az Egyesült Államok 1963- 64 évi költségvetése 98,8 mil­liárd dollár volt, s ebből a katonai kiadás: 52,2 milliárd dollár! Az USA négy és fél­szer annyit költ atomfegyve­rekre, mint — egészségügyre, s negyvennégyszer annyit, mint lakásépítésre! Ezért a legjobb, legbiztosabb üzlet, s ezért áll a monopóliumok te­vékenységének középpontjá­ban. G. Dean, az Egyesült Államok Atomenergia Bizott­ságának volt elnöke 1952-ben mondott beszédében megfo­galmazta a ma is érvényes igazságot az USA atompoliti- káiának céljairól: „Első fel­adatunk a hasadóanyagok rendelkezésre álló tartalé­kainak növelése. Második feladatunk új és tökéletesebb fegyver előállítása. Harma­dik feladatunk a hidrogén­bomba megteremtése, negye­dik feladatunk villamosener­giát termelő reaktor létreho­zása.” S nehogy félreérthes­sék szavait, a negyedik hely­re degradált feladatot még jobban megmagyarázza: gyakorlatilag elsősorban nem olyan reaktort kívánunk létrehozni, amely a városok közvilágítását, hanem olyat, amely tengeralattjárók meg­hajtását szolgálja" Mr. Dean és az egész atom­energia bizottság fennállása óta ily „nemes”, humánus célok érdekében munkálko­dott. 1946 december 31-én az USA egész atomiparának el­lenőrzését és irányítását az atomenergia bizottság vette át, ennek tagjait az elnök nevezi ki. ötvenötezer alkal­mazott volt ekkor az ipar­ágban, bár még csak a kez­deti lépéseknél tartottak. A Nation című amerikai fo­lyóirat joggal írhatta: „a védelmet szolgáló (védelmet? — a szerk.) termelés manap­ság hatalmas és állandó üz­let az amerikai iparnak.” 1948-ban kezdődött meg az amerikai atomipar ugrássze­rű fejlesztése, új atomköz­pontok létesítésével, illetve a régiek újjászervezésével. Hanfordban — a plutónium gyárban, ahol a Nagaszaki felett robbant bomba hasa­dó anyaga készült — a mű­ködő három reaktor mellé két újabbat építettek. Oak- Ridgeban pedig teljes re­konstrukciót hajtottak végre, amelynek eredményeként a gyár termelése hatvan szá­zalékra nőtt. A két régi gyár mellett gombamódra szapo­rodtak az új üzemek, s 1948 végén már harminc (!) gyár termelte a hasadó — anyagot. 1948-tól kezdve év- ről-évre emelkedett az atom­iparba beruházott dollárok összege, s különösen sokat emésztett fel a Savannah Ri- ver-i hidrogénbomba-gyái felépítése, majd Padueahban egy másik hatalmas, hasonló üzem létrehozása. A gyors fejlődést jól szem­lélteti az is, hogy a hábo­rú alatt az atomiparban tevé­kenykedő tudósok és mérnö­kök száma 7100 volt, míg 1955-ben meghaladta a 18 Szellemi kincsek védelme 17S éves a modern világ első ssabadalmi törvénye Százhetvenöt évvel ezelőtt, az Amerikai Egyesült Álla­mokban meghozták a modern világ első szabadalmi törvé­nyét, amely a szellemi ter­mék védelmére bevezette a hivatalból történő újdonság- vizsgálat rendszerét, és ezt minden bejelentett találmány­ra kiterjesztette. A kapitalis­ta nagyipar születésének szin­te első perceiben megalkotott szabadalmi-érdekvédelmi rendszer a tragikus véget ért, haladó gondolkodású amerikai elnök, — Abrahám Lincoln — szerint: „a zseni lángjához az érdek olaját adta”. (-. „has added the fuel of interest to the fire of genius” ) Lincoln világosan látta, hogy a felta­láló emberi elme az „érdek olaja” nélkül hamar kialszik és elvész a társadalom, a tech­nikai haladás számára­Találmány és műszaki fejlődés A műszaki fejlődés minden korban szorosan összefüggött a feltalálói tevékenységgel. A gondolkodó ember már társas együttélésének kialakulása óta nyugtalanul kutatja a termé­szet. — a környező világ, az anyag — rejtelmeit- A felis­mert törvényszerűségek és azok műszaki hasznosítása, mindenkor a fejlődés, a tech­nika alapjai voltak. (Meg kell jegyezni: a szabadalmi jog az első pillanattól kezdve hatá­rozottan különválasztotta a felfedezést a feltalálástól- Bár­milyen nagy jelentőségű a felfedezés — például a relati­vitás elmélet, vagy a tömeg­vonzás — nem szabadalmaz­ható, mert a szabadalom és a találmány alapvető követelmé­nye, hogy megvalósítható, az ember számára gazdaságilag hasznosítható legyen.) Egyes találmányok a techni­kában valóságos forradalmai indítottak el. Hadd említsünk csak egy példát A modem vegyipar kifejlődése négy fej­lődési szakaszra bontható, és mindegyik szakasz egy egy ta­lálmányra épült (1820: a vi­lágítógáz, 1880: a kátrány ala­pú színezékek, 1920: az ammo­nia szintézis, és az alig ne­gyed százados petrcácémial ei­ezret! Mig a háború alatt Belga-Kongóban (Katangá- Dan) és Kanadában bányász­tak uránt, a háború után — az állam biztosította nagy kedvezmények és támogatás hatására — tucatjával ala­kultak a társaságok az USA területén fellelhető urán kész­let felkutatására. Az üzlet ki­fizetődő voltát legjobban az bizonyítja, hogy az USA ál­lamháztartása több mint tíz millió dollárt utalt át a tár­saságoknak akkor, amikor azok — még egyetlen gramm uránt sem fedeztek fel: 1948-ban még csak egymillió, ma már 100 millió tonna fö­lött van az Egyesült A-llamok uránkészlete (az un. nyers- uránról van szó — a szerk.) s ennek többsége a Colorado- fensíkon, illetve Alaszkában található. Az uránbányászat­ban az állam még azt a for­mális ellenőrzést sem gyako­rolja, amelyet az atomipar más ágaiban, a látszat ked­véért, megtesz. Többek között ennek tudható be, hogy az uránbányászatban résztvevő társaságok nyeresége 85 szá­zaléktól 200 százalékig (!) terjed. s a vezetőszerepet vivő Atlas Corporation osz­taléka pedig eléri a 240 szá­zalékot! Az USA monopóliu­mai közül az atomiparban érdekeltek fizetik a legna­gyobb osztalékot... Az uránérc-feldolgozóipar­ban Hanford központtal a General Electric tölti be a vezetőszerepet, a katonai ku­tatásokat ma is a kalifor­niai egyetem irányítja, akár­csak a háború alatt. A kali forniai egyetemet a legna­gyobb monopóliumok támo gatásából tartják fenn... (Következik: Isten a nagyüze­mek oldalán.) járások, a műanyagok felta­lálása)- A négy alaptalálmány nyomán nemcsak a meglévő ipar fejlődött, hanem telje­sen új iparágak is születtek. A királyi kiváltságlevéltől a szabadalmi törvényig Az újat, a műszakilag érté­kesebbet. és annak alkotóját jogilag is védeni kell, mert minden új eljárás, találmány a többivel szemben annak a közösségnek, országnak jelent előnyt, amelyhez az új érték alkotója, a feltaláló is tarto­zik. Már a középkor vége fe­lé, a fejlettebb kereskedő és iparosodó ország törvényhozó' rájöttek arra, hogy a mesterek kezdeményező tevékenységéi visszaveti, a fejlődést gátolja, ha fáradságos munkájuk gyü­mölcsét más, — arra illetékte­len — személy is élvezheti- Az új cikket alkotókat úgy igye­keztek tehát megvédeni, hogy a feltalálók találmányuk ki­zárólagos hasznosítására a ki­rálytól privilégiumot kaptak, amely mindenki mást eltiltott a nem saját találmány hasz­nosításától. Jelenlegi ismerete­ink szerint kiváltságlevelet először 1467-ben Bem városa adott egy papírkészítési eljá­rás felfedezőiének. Az első magyar vonatkozású privilégi­um 1711 szeptember 4-én kelt, és „Eleonora Magdolna, Ma­gyarország királynéja és ré- gense’ adta Vegemont Lothár- nak malmok és egyéb gépek készítésére. Az első szabadalmi törvény pedig a középkor híres város­államában, — a Velencei Köz­társaságban — született 1474- ben. Ez a törvény a mai kor emberének is tanulságos, mert a modem szabadalmi törvé­nyekben mindenütt megtalál­ható az az egységes álláspont, melyet a velencei dekrétum a törvény bevezető indoklá­sában így fejezett ki: „Es ha gondoskodnánk arról, hogy más személyek, akik az áltá­luk (mármint a feltalálók ál­tal) feltalált műveket és be­rendezéseket ne vtttelezhessék ki, és ezáltal a szerzőktől az elismerést ne vonhassák el, akkor még többen fogják élesí­teni elméjüket, hogy olyan dolgokat találjanak fel, állít­sanak elő, amelyek nem cse­kély mértékben szolgálják ál­lamunk javát és hasznát”. A dekrétum megtiltotta, hogy a Velencei Köztársaság területén (a területi elv itt jelentkezett először) 10 esz­tendőn belül a szerző engedé­lye nélkül bárki más ugyan­olyan alakú, vagy ahhoz ha­sonló másik berendezést ké­szítsen. Ha ennek ellenére mégis akadt „olyan személy”, azt 100 dukátra büntették (ezt a pénzt a feltaláló kapta), és még berendezését is megsem­misítették­A szerzőség védelme A technika fejlődésével együtt jelentkezett a feltaláló érdekeit védő törvény. „A gondolat szabadsága egyben a hasnzos gondolat védelmét is jelenti”. Eme elv alapján szü­letik a forradalom második évében a francia szabadalmi törvény, — 1791-ben, amelyre az 1820-as osztrák, és ennek alapján a 1822-es 6.137- szá­mú helytartó-tanácsi rendelet értelmében a magyar szaba­dalmi jog is épült. Hosszú közjogi vita után ezt a rende­letet az 11840-es magyar or­szággyűlés emelte törvényi erőre, majd az 1861-es Ország­bírói Értekezlet kimondta: „ ■ . ■ az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, amely a törvény ótalma alatt áll ” Végül, a ma is még érvény­ben levő találmányi szabadal­makról szóló törvény 1895- ben született. (XXXVII- sz­ív,) Nemzetközi oltalom Az ipari fejlődéssel, a piac kiterjedésével szükségessé vált az iparilag hasznosítható szel­lemi tulajdon nemzetközi sza­bályozása. A vezető ipari ha­talmak többszöri kísérletezés után végre 1883 március 20-án aláírták az ipari találmányok védelméről rendelkező „uniós” egyezményt, amelyet 1900-ban Brüsszelben, 1911-ben Was­hingtonban, 1925-ben Hágá­ban, majd legutóbb 1934-ben Londonban felülvizsgáltak. A Magyar Népköztársaság az egyezmény londoni szövegéhez csatlakozott (1962-ben), és így tagja az ipari alkotások és szellemi termékek nemzetközi védelmére alakult, és a sváj­ci kormány felügyelete alatt működő nemzetközi szervezet­nek a BIRPI-nek és tagszö­vetségének. Ez a tagság azonban nem az jelenti, hogy elegendő a találmányt a tagországok egyi­kében bejelenteni, és ez Au­tomatikusan minden ország­ban valamiféle egyetemesen kötelező védettséget biztosít. Nincs nemzetközi oltalom. Ezért minden országban, ahol a találmányt értékesíteni akarják, azt külön be kell je­lenteni, mert e területi elv értelmében védettséget min­den ország csak külön adhat- Jogi igénnyel csupán ott le­het fellépni, ahol a bejelentés ellenére mások is a találmány­hoz hasonló terméket próbál­nak gyártani, vagy értékesí­teni. Az „unió”-hoz nem tar­tozó államok mindaddig alkal­mazhatják a találmányt (de sajátjukat sem védi a nem­zetközi jog), míg annak érté­kesítését külföldön meg nem kísérlik. Az értékesítés során a „kontár” árut az „uniós” országok területén kártérítés nélkül elkobozzák. • A világméretű versenyben naponta születnek új, a meg­lévőnél jobb műszaki meg­oldások. Társadalmunk egész­séges fejlődésének bizonyíté­ka egyrészről az a tény, hogy százezrekre megy azoknak a száma, akik mindennapi mun­kájuk közben szüntelenül ke­resik az új és jobb megoldá­sok lehetőségeit, másrészről pedig az egyre fokozódó anya­gi és erkölcsi megbecsülés, amely a társadalom elismeré­seként részükre jut. Szamos Rudolf A szécsényi postahivatal hírlapárusokat és betétes kézbesítőket keres azonnali belépéss el. Jelentkezés a szécsényi postahivatalnál. Állami gazdaságok, tsz-ek és vállalatok FIGYELEM! Raktárról azonnal szállítunk 100, 200 és 1000 , kg-os vasvázas, tolósúlyos, 20 kg-os gyors és 10 tonnás közúti hídmérlegeket. Az 1966-os évre bármilyen mériegtípusra meg­rendeléseket felveszünk. Mérlegvonalú szaktanácsadást nyújtunk. Mérleggyár Vevőszolgálat Budapest, XIII., Róbert Károly krt. 70. sz. Telefon: 208-252

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom