Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

1965. szeptember 19AvasÄrnap

H

úsz esztendővel ezelőtt New Yorkban az 52. utca sarkán egy temetkezési vállalat termében virágokkal kcszorúzott koporsó mellett a magyar nép egyik legnagyobb büszkeségét búcsúztatta egy maroknyi magyar csoport. A hatalmas világváros rohanó forgatagában akkor még kevesen t adták, hogy óriást vesztett a világ, s a magyarság ezen túl még egyik leghűségesebb fiát is gyászolja benne. Milyen mélységesen elszomorító,

hogy koporsója mellett nem hangzott el magyar szó, s hazájában, ahol a háború szörnyűségei között megszokták a halál aratását, Ő is csak egy név lett a nemzeti értékek súlyos veszteséglistáján.

Emlékezve a nagy halottra idézzük fel életútjának főbb állomásait, azokat a harcokat, törekvéseket és műveket. amelyek, ma már bízvást mondhatjuk, biztosítják számára a halhatatlanságot.

,.1881 -ben születtem Nagy- szentmiklóson. Édesapám a földművesiskola tanára, majd igazgatója volt Hatéves gyermek voltam, amikor meghalt az anám. Úgyszólván nem is emlékszem, rá. Szegény emberek voltunk nagyon, az édesanyám itt maradt velünk. az édesapám után járó csekély nyugdíjból éltünk. Azt hiszem zenei tehetségemet, muzsikus hajlamomat édesanyámtól, ettől a finom lelkű, drága asszonytól örököltem Már négyéves koromban kiütközött belőlem ez a hailam. Négyéves koromban már órákat ültem a zongora előtt és kis néodalme- lódiákat komponáltam. ..” 1891-ben pedig, tíz esztendős korában már a nyilvánosság előtt is szerepel, mint zongoraművész és „zeneszerző”. A helybéli újság arról tudósít, hogy a kis művész, akinek a lába nem ér el a pedálig, a klasszikus darabokat a legnagyobb kézügyességgel adta elő. „A fiatal genie kompozitiojából is be-’ mutatott egy darabot, „A Duna folyását”, amelv szintén sok tapsot nyert”

Gimnáziumba Pozsonyban, jár, ahol az édesanyja tanítónői állást vállalt. Előbb matematika tanárnak készült,

de egyre jobban eluralkodott rajta a zenei hajlam, és ezért Bécset kikerülve Pestre jött. A pesti Zeneakadémián Thomán és Koestler tanítványa. A szegénység nyomasztalak nehezedik rá, hónapos szobákban lakik, a legszerényebb helyeken étkezik. Abból ól, hogy zongoraleckéket ad és közben, mert saját zongorája nincs, gazdag tanítványainál gyakorol maga is.

Jelentős állomás életében, amikor a Zeneakadémia ösztöndíjával Székelyföldre utazhat, hogy összeszedje ?i székely nép száján élő melódiákat. Esztendőket töltött kis falvakban a havasok között, pásztorok társaságában. „Nehéz elképzelni, miiven rengeteg munkával, erőfeszítéssel járt ez a gyűjtés — írja Bartók. Hogy a civilizációtól érintetlen zenei anyagot fellelhessük, olyan falvakat kellett felkeresnünk, amelyek a lehető legtávolabb estek a civilizáció központjaitól és a 1 özlekedési vonalaktól. Abban az időben még igen sok ilyen falu volt Magyarországon Ha régebbi dalokat akartunk megszerezni, esetleg több évszázados dallamokat, öregemberekhez, főleg

öregasszonyokhoz kellett fordulnunk. ezeket viszont nehéz volt rávenni az éneklésre. Széeyelték, hogy idegen

urak előtt énekeljenek, féltek attól, hogy a falubeliek kigúnvoliák. kinevetik őket. féltek a fonográftól is...

Mégis elmondhatom hogy

ezen a téren kifejtett fáradságos munkánk nagyobb örömet szerzett minden másnál. Életem legboldogabb napjai azok voltak, melyeket falvakban, parasztok között töltöttem.”

Ezeknek a gyűjtéseknek eredménye lett, hogy 1904 és 1918 között 2721 magyar és több mint 2600 szlovák dallamot gyűjtött, román gyűjteményében pedig 2546 dallam vár összefoglaló kiadásra. Ehhez járulnak mén a kisebb arab és török gyűjtések eredményei. Szabolcsi Bence végső számukat mintegy nyolcezerre teszi. Bartók szerint a gyűjtött dallamok kincsek, mert „népi dallamaink mindegyike valóságos mintaképe a legmagasabb- rendű művészi tökéletességnek. Kicsinyben ugyanolyan mesterműnek tekintem, mint a nagyobb formák világában egy Bach-fugát vagy Mo- zart-szonátát.”

Kodály Zoltán írja egyhe- ivütt, hogv a régi Velencében időről időre húvárok szálltak alá, hogy megvizsgálják: épek-e még, nem korhadtak-e el azok a cölöpök, melyek a várost tartják, így szálltak le ők is Bartókkal a parasztzene-hagyománv " ■ lységeibe és úgv találták' nz cszopok épek. ere jss le- he‘ rájuk építen*

S Bartók, a törékeny, vézna, tüdőbetegségre hailamos ember ezekre az osrlopokra építve megindítja harcát a modern magyar zene kialakításáért.

A népi források mellett felhasználta kora zenekultúrájának legfejlettebb, legjellegzetesebb eredményeit is. Minden olyan hatást, amelyet előrevezetőnek, termékenyítőnek, vagy ösztönzőnek érzett, akár Strauss, Debussy, Sztravinszkij, Schönberg, vagy mások felől érkezett is, szívesen fogadott be és fejlesztett tovább.

Művei fogadtatásának megértéséhez tudnunk kell, hogy a századfordulón rerdro feltárult a magyar társadalom kiegyezésszülte válságának

mű romantikus pátosza mellett megtalálhatók az osztrák császári himnusz párod;- zálásának hangjai is, a közönség és a sajtó hozsannával fogadja. Később azonban, amikor kiderül, hogy magyarságának útja nem visszafelé, a népies műdalhoz, a kávéházi nótázáshoz vezet, hanem inkább a társadalm'

más forrásból. Csak tiszta, fris; és egészséges legyen az a forrás.”

Míg itthon a közömbösség és értetlenség rideg falába ütközik, a világ csaknem minden versenvdobogojún

sikert arat műveivel és elő- sdómü vészeiével egyaránt. Sajnos nincs terünk mire len művének még az emlité-óre sem. De a „legszemélyesebb hitvallásról” az 1980-ban a’ kötött Cantata profanáról kell szólnunk. „Kilenc csoda- szarvas” ez az alcíme a kan- tálának, amely csupa, még a pogány időkből átmentett szövegből keletkezett mondában beszél a szarvassá válto zott kilenc szép szál Púról, akik szárnyaló hangokban hirdetik: aki megkóstolta p

Beszélgetés

őszi tervedről

A Megyei Művelődési Ház, feladatai

haladás és az európai zenekultúra felé, ez a lelkesedés megcsappan, közömbösség,

hovatovább ellenségeskedésbe csap át

„A kékszakállú herceg vára” c. operája 1911-ben megbukik, s bár „A fából faraFODOR JÓZSEF

Milyen szavakat.,.

Milyen szavakat mondhatsz róla már? Az Embert dícsérd-e, vagy az alkotót? Művét kérdvén: új, nagy zenéje válasz,

A kor, melyben élt, Küzdött, elfutott.

Milyen is volt, mint ember! Láttam, élve.

Mit hangba szőtt, ma népről népre száll. Hős embersége nagy volt, mint zenéje,

Ne tartsa ezt se rejtve a halál.

Egy szörnyű korban élt, és a sötétség,

S nehéz, szűkös élet gondjai tépték S értetlenség kísérte s gúny, amit

Ma magasztal a föld! Rerdíthetetlen Küzdött a Műért s barbár kora ellen.

Bartók! Nagy példát int, serkent, tanít.

minden vonása. Az osztályellentéteket és a tőlük elválaszthatatlan nemzetiségi Da- jokat különösen kiélezte a Habsburg-Ausztriától való nyomasztó nemzeti függésünk. A nemzeti függetlenségi törekvések terén országosan magasra csap a nemzeti lelkesedés és Habsb’ rg gyűlölet. Ez a lelkesedés a fiatal Bartókot is magával ragadta. Magyar ruhát viselt, éles Habsburg ellenes kijelentéseket tett, családjában nem tűrte, a német nyelv használatát. 1903-ban írja: „...Én részemről egész életemben minden téren mindenkor c*= minden módon egy célt fogok szolgálni: a mag var nemzet és a magyar naza javát.”

Ebből az alapállásból érthető, hogy „Kossuth” c szimfonikus költeményét,

amelyben az 1848-as szabadságharc és az 184 ‘-es bukás történetét mondja el, és a

gott királyfit” Egisio - Tangó olasz karmester sikerre viszi, „A csodálatos mandarin” c. pantomimjét 1945-ig nem is mutatták be Magyarországon.

S közben az uralkodó körök hazafiatlansággal vádolják, „kútmérgezést” emlegetnek, mert Bartók Trianon árnyékában az erdélyi románok kultúrájával is foglalkozott. Bartók öntudatosan utasítja vissza a vádaskodásokat. „Magyar zeneszerzőnek tartom magam” — írja, m \jd részletesen kifejti 'minden faji uszítással ellentétes álláspontját: „Az én vezéreszmém azonban, amelynek, amióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré-válásának eszméje a testverré-válás minden háborúság és viszály ellenére... Zenémben ezért a szlovák, román, arab, vagy bármiféle

szabadság hűvös forrásvizét, annak a számara nincsen már visszaút.

De a „szabadsá adatoknak” nincs terük a fasizálódó Magyarországon. Bartók mindinkább kegyetlennek érzi a világot és a társadalmat, amelyben él. Ezért sok alkotásában a fájdalom, panasz, tiltakozás, a romlott élet hazugságainak tagadása csattan fel. S közben kénytelen szükségből foglalkozik a k>- \ ándorlás gondolatával. 1940- ben megírja végrend élt to', amelyben kifejti kívánságát: „Mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon tér és a volt Körönd azoknak az embereknek nevéről van elnevezve ■'Mussolini és Hitler) akikről jelenleg van, továbbá mindaddig, amíg Magyarországon erről a két emberről elnevezett tér, vagy utca van, vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el sem teret, sem utcát, sem nyilvános épületet...”

„Csak azt sajnálom, hogy teli poggyásszal kell elmennem” — mondta orvosának Pedig nem elmenni, hanem végleg haza szerettem volna térni immár szabad, a sötétségtől, igazságtalanságtól, elnyomástól, hazugságtól, s minden gonosz erőtől, amely ellen maga is harcolt, megszabadult hazájába. Erre sajnos nem került sor. De a nagy barát és küzdőtárs Kodály Zoltán szavai mégis ehhez a visszatéréshez kapcsolódnak :

„Bartók diadalmas, végleges hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország. Ennek munkálására kell összefogni minden tényezőnek. Ha majd egyszer azokhoz is eljut művészete, akiktől ered: a dolgozó néphez, s az megérti : akkor lesz magyar ze- zekultura, akkor lesz igazan boldog a nép.”

NépünK általános művelődési vágyát ismerve bízunk benne, hogy a halhatatlanságban tovább élő Bartók ezt a megértést minél előbb megkapja.

Csukly László

Művelődési otthonaink az eddigi gyakorlattól eltérően ebben az esztendőben áttérnek a naptári éves tervezésre Sok kézenfekvő indok magyarázza ezt a változást, legnyomósabban a költségvetési könnyebbségek mellett az, hogy a korábbi, évadjelle- gű munkát folyamatos, egész esztendőt betöltő program váltja fel. Művelődési otthonainknak tehát pillanatnyilag kettős feladata van: biztosítani az év hátralevő hónapjainak tervszerű tevékenységét s megtervezni az 1966- oan elvégzendőket.

A tervezés előkészítésére, könnyítésére a Nógrád megyei Népművelési Tanácsadó útmutatót készített a művelődési otthonoknak s a salgótarjáni József Attila Művelődési Otthon kebelében saját programját is úgy állította össze, hogy példamutatója, módszertani irányitója legyen a megye népművelési életének.

Milyen feladatok . várnak ennek értelmében a Népművelési Tanácsadóra es a József Attila Művelődési Otthonra? A két központi szerv vezetője, Kiss Imre így ösz- szegezte a választ:

— A naptári éves tervezés bevezetésével csak az év hátralevő hónapjaira állítottunk össze munkatervet. Ebben az időszakban kell ugyanis saját portánkat is újrarendezni, legelsősoron kialakítanunk a városi, a járási feladatokat ellátó Megyei Művelődési Ház szervezetének munkafeltételeit. Ezen kívül biztosítanunk kell a népművelési apparátus, a társadalmi kultúrmunkások képzésének és továbbképzésének lehetőségét. Megtervezésre, előkészítésre várnak az ,1966-os helyi, járási, megyei és országos jellegű rendezvények is, s ránk vár kötelességként, hogy a szécsényi járási művelődési házat módszertani központtá növeljük, valamint, hogy a salgótarjáni járás kulturális arculatát határozottabb kontúrokkal vonjuk meg.

— Mindezekre milyen lehetőségei vannak a Népművelési Tanácsadónak, illetve a József Attila Művelődési Otthonnak?

— Kezdjük talán szervezeti dolgokkal: a megyei népművelődési tanács megalakulása után létrehozzuk a népművelés hivatásos és társadalmi aktíva hálózatából tanácskozó társadalmi testületünket, valamint az SZMT kultúrnevelési munkabizottság egy részével kiegészítve az igazgatói tanácsot. Társadalmi aktívákkal tovább erősítjük szakbizottságainkat s tevékenységüket a lehetőség szerint rendszeressé tesszük. Szakbizottságaink működnek a színjátszás, irodalmi színpad, népi és társastánc, honismereti mozgatom, foto- és filmművészet segítségére. Lesz mezőgazdasági, műszaki ismeretterjesztéssel foglalkozó, ének és zenei, képzőművészeti, báb, továbbá gyermek- és felnőttfoglalkoztatási, szocialista brigádokat segítő, családi és társadalmi ünnepek szervezésével foglalkozó bizottságunk.

—A módszertani feladatokat illetően rendezésre, kiegészítésre vár szemléltető eszközeink tára, kihasználásukra az eddigiről eiöteljesebb propagandát biztosítunk. Különösen nagy figyelmet fordítunk a szakkönyvtár és a technikai eszközök gazeagí- iSára. Az elkövetkező négy nőnapban több kiadvánnyal, módszertani levéllel is sze- letnénk segíteni a megye művelődési otthonainak eredményességét. Filmtári Katalógust, esemény —. évforuló- naptárt szerkesztünk, szociológiai felméréseket végzünk munkásszálásokon El ■ készítjük Nógrád megye művelődési otthonainak hálózati térképét, körzeti beosztását, megvizsgáltok a művelődési otthonok képzőművészeti ellátottságát, kiállítások rendezésének lehetőségét. Legjobb öntevékeny együtteseinkből báziscsoportokat alakítunk ki s megszervezzük azok rendszeres segítését.

— A függetlenített és társadalmi kultúrmunkások számára fontosnak ítéljük továbbképző tanfolyamok végzését Ennek érdekében az ismeretek bővítését szolgálja az ősszel induló esztétikai tanfolyam, a népitánc, a báb, a honismereti, a Képzőművészeti, a foto, a drámai, a filmstúdió és a karnagyi klub toglalkozás sorozata. Bentlakásos népművelési tanfolyamunk lesz október elején függetlenített népművelőknek. körzeti művelődési otthon igazgatóknak, járási és körzeti propagandistáknak, ezen kívül szakszervezeti és községi szakmaközi bizottságok kultúrfelelőseinek.

A József Attila Művelődést Otthon rendezvény-terveire! érdeklődünk.

— Pillanatnyi lehetőségeinkhez mérten — mondja az igazgató — úgy véljük, elég változatos a program Kiállítási tervben szerepel október 4-től 20-ig az SZMT rendezésében készülő újítási kiállítás, november 15-től 26- ig az Állami Áruház bútor és lakberendezési kiállítása, majd a Megyei Képzőművész Stúdió bemutatkozó táilata és Ivánvi Ödön maid Palald József festőművész önálló kiállítása.

— Színházi rt-n ’ezvé-.c'ink három lesz az év további készében. Az egri Gárdonyi Színház október 2-án a Mágnás Miska, november 2-án a Fehér Anna betyár története, december 1-én pedig Maya című darabokkal vendégsze- reoel, ezen kívül az Álla mi Bábszínház előadására is sor kerül. Hangversenyek sorában októberben lesz az Országos Filharmónia ifjúsági és felnőtt bérleti estie. ezt követően a zeneiskola koncertje.

— Egyéb programunkból érdekes még a szeptemberi Honismereti Napok későbbiekben a televízió és a műszaki propaganda országos tanácskozása. Jövő évi terveinkből kiemelhetem, hogy a Megyei Művelődési Ház megnyitásával színházi és hangverseny-bérletsorozatot hirdetünk, szeretnénk megrendezni az országos társastánc és tánczenekari fesztivált, a Salgótarjáni Munkás Napokat, a Balassagyarmati Palóc Napokat, augusztus 20- án a Hollókői Napot és a megyei művelődési házak vezetőinek .országos tapasztalat- cseréjét.

Megjeleni a Béke és Szocializmus szeptemberi száma

A folyóirat bevezető cikkét Sz. L/Uvszan, a Mongol Forradalmi Néppárt Politikai Irodájának tagja írta a japán militaristák szétzúzásának nemzetközi jelentőségéről.

Albert Norden, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Irodájának tagja a német imperializmus háborús készülődéseit leplezi le cikkében.

Az európai szocialista és kapitalista országok gazdasági kapcsolataival foglalkozik K. H. Domdey professzor (NDK). A

szocialista országok egységét és együttműködésük maximális fejlesztésének szükségességét hangsúlyozva, vizsgálja a két világ- rendszer közötti kooperáció lehetséges formáit, illetve a gazdasági kapcsolatok objektív határait.

V. Perlő amerikai közgazdas? az Egyesült Államok kormánya és a gazdasági ciklus címmel gyelemreméltó tanulmányt az Egyesült Államok gazdaság- politikájá ról.