Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

1985. augusztus 23. hétfő NÖG*AD 3 Szerte az országban bensőséges ünnepségek voltak Jobb szervezés — alacsonyabb létszám — magasabb kereset (Folytatás az 1. oldalról) Géezi János, a Megyei Ta- náes Végrehajtó Bizottsága elnökhelyettese, az ünnepség szónoka méltatta a nap jelem tőségét. — Alkotmányunk ünneplése alkalmával jogos büszkeség tölthet el bennünket gazdasá­gi, politikai és kulturális ered­ményeink felett, melyeket a felszabadulásunk húsz éve alatt elértünk — mondotta. — Ezen az évfordulón rendsze­rünk, proletárdiktatúránk alapját, a párt vezette mun­kás-paraszt szövetséget, a part szövetségi politisáját is ünnepeljük E szövetségi poli­tika jegyében ad Hollókőn is találkozót a munkásosztály é% a termelőszövetkezeti paraszt­ság. Majd igy folytatta: — A mi ünnepségünk szí­nesség át fokozza az a tény, hogy Hollókő községben ad­tak találkozót a hagyományos munkás-paraszt találkozó mel­lett megyénk kulturális élete legjelesebb csoportjainak kép­viselői is. A nagy hagyomá­nyokkal rendelkező Salgótar­jáni Acélárugyár zenekara, a bányász művelődési otthon énekkara és tánckara, a Szo­cialista Kultúráért jelvány- nyel kitüntetett acélárugyári szinjátszó csoport, a kazári, kisterenyei, a szécsényi műve­lődési otthonok tánccsoport­jai, a földművesszövetkezet népi zenekara, a Vastömeg- cikk Ktsz táncegyüttese. De köreinkben üdvözölhetjük » Német Demokratikus Köztár­saságból megyénkben tartóz­kodó Helbrai Ifjúsági Kórus tagjait is — Dicséretes az a kezdemé­nyezés, hogy a járása községi párt és tanácsi szervek, a megyei művelődési hálózat támogatásával ezen a napon a népi hagyományaik őrzése, továbbfejlesztése mellett kul­turális rendezvényekkel te­szik színessé alkotmányunk ünnepét — mondotta Géezi János elvtárs. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor Mikula János, a helybeli termelőszö­vetkezet elnöke új búzából, frissen órölt lisztből készített kenyeret nyújtott át Bodnár Józsefnek, a járási tanács vb- einökének azzal, hogy köszö- netüket fejezik ki a városi, az ipari dolgozóknak azért a sok­sok segítségért, amit koráb­ban, de ebben az évben is kaptak az új kenyér betakarí­tásában. Bodnár elvtárs meg­Salgótarján üzemeiben, hi­vatalaiban és intézményeiben már augusztus 19-én kezdetét vette a kétnapos ünnepségso­rozat. Műszakkezdés előtt röp- gyűléseken emlékeztek meg a város dolgozói az Alkot­mány születésének 16. évfor­dulójáról. Zászlódíszbe öltözött a vá­ri» augusztus 20-ra. Ünnepibe öltözött munkások igyekeztek a gyárakba, üzemekbe, hogy részt vegyenek a munkás-pa­raszt találkozókon. A Salgó­tarjáni Öblösüveggyár műve­lődési otthonának kerthelyisé­gében karancssági és pilinyi termelőszövetkezeti tagok is részt vettek az ünnepi műso­ron. Itt Sándor Vilmos elv- társ emlékezett meg az al­kotmány ünnepéről, majd mű­sor szórakoztatta az ünnepi gyűlés részvevőit. A vendég­látó üveggyáriak egész napos programot biztosítottak a kö­zös gazdaságok képviselőinek. A termelőszövetkezeti parasz­tok megtekintették a gyárat, majd városnézés szerepelt a munkás-paraszt találkozó programjában. Az Öblösüveg­gyár munkásai csehszlovák vendégeket is fogadtak ezen a napon. A küldöttség fúvós­zenekara ünnepi hangverseny­nyel kedveskedett a gyár és a város lakóinak. A csehszlo­vák fúvósok ugyanis a dél­utáni órákban térzenét adtak s Tanácsköztársaság emlék­műve előtt. szegte a kenyeret, s az ün­nepség résztvevőit megkínál*:». Az ünnepi nagygyűlés után a salgótarjáni bányászkórus adott ízelítőt tudásából. ' Délután is sokan érkeztek a környék falvaiból az ünnep­ségre. A műsor idejére mint­egy 5 ezer ember foglalt he­lyet a szabadtéri színpad kör­nyékén. Pergett a műsor. Nagy sikert aratott a kazáriak lakodalmas játéka, a 'kiste­renyei gimnázium növendé­keinek előadásában a Ringis- pil polka, a szécsényi fmsz láncosainak Kónyi verbunxó- sa. Tapsra késztette a szép­számú közönséget a nógrád- megyeri ktsz együttesének ci- gánytánca. a szécsényiek Mol­Bodnár József elvtárs, a Szé­csényi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnöke megszegte a hollókői termelő­szövetkezeti tagoktól kapott új kenyeret nár tánca. A Helbrai Ifjúsági Kórus muzikális előadása, az enek finomsága, no meg a ma­gyar nyelven előadott népda­lok ragadta meg a nézősere­ge. De elismerést váltottak ki a szénbányászati tröszt leányai, a szécsényiek és a kistere- nyei népi együttesek szereplé­se is. A műsor a késő esti órákig tartott. Az Acélárugyár iro­dalmi műsora és tűzijáték zárta a hivatalos ünnepségei, majd a fiatalok táncával vé­get ért az első ízben megren­dezett sok-sok tanulságot hozó alkotmányünnepi műsor Hol­lókőn. A Salgótarjáni Acélárugyár, a Zománcipari Művek Salgó­tarjáni Gyáregységének dolgo­zói üzemi rendezvényeken em­lékeztek meg augusztus 20-a jelentőségéről. Számos üzem munkásai kirándulásokat ren­deztek ezen a napon. Elláto­gattak Egerbe, Görömbölyta- polcára, Visegrádra, a Balaton partjára. A város eseményei közül kiemelkedett az új tóstrand ünnepélyes avatása Berkes József, a Salgótarján Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának titkára méltatta augusz­tus 20 jelentőségét. Beszélt ar­ról az összefogásról, amely le­hetővé tette, hogy a város stranddal rendelkezzék, való­ra vált a salgótarjániak régi kívánsága. Az ünnepi előadást két és félórás műsor követ­te. Bemutatkozott a város csaknem valamennyi tánczene­kara, az Állami Áruház pe­dig divatbemutatót rendezett a tóstrand környékén. A ffir- dőzők nagy érdeklődéssel kí­sérték az MHS fiataljainak hajómodell bemutatóját és az este megtartott tűzijátékot. Szombatra sem maradtak esemény nélkül a salgótarjá­niak. Számosán az öreg József- telepen megtartott összetett honvédelmi sportversenyen vettek részt, mások a bányász zenekar esti szabadtéri hang­versenyét hallgatták. A két­napig tartó gazdag programot a sportolók nagyszerű vetél­kedése tette színessé. A salgót arjáni járási >an A járás községei, közül 34 helyen szerveztek ünnepséget, melynek sorozata már 19-én este ünnepi tanácsülésekkel, ünnepi gy ülésekkel kezdetét vette. Számos községben, mint Karancsalján, Karancslapúj- tön, Karancsberényben és Éle­sen a termelőszövetkezeti ta­gok és a bányászok együtte­sen emlékeztek meg az alkot­mány ünnepéről. Míg az el­múlt napokban a bányászok az aratásban, behordásban és cséplésben segítették a falvak dolgozó parasztjait, ezen a na­pon a termelőszövetkezeti ta­gok fogadták kedvesen a szén­medence bányászait. Jól sike­rült ünnepség színhelye volt Sámsonháza, Luciáivá, Nagy- bárkány és Kisbárkány is. A járás több községében munkára is felhasználták a ket­tős ünnepet. A falvak dolgo­zói munkával köszöntötték augusztus 20-át. Hordtak és csépeltek. Sámsonházán pél­dául telt ház volt a művelő­dési otthon ünnepi műsorán, a cséplőgép mégis este csak­nem hét óráig öntötte a ga­bonát. A rétsági járásban Kedves vendégeket fogadtak alkotmányunk ünnepén a rét­sági járás termelŐ6zövetke- keti parasztjai. A budapesti III. kerületi üzemek munká­sai látogattak el a járás köz­ségeibe. A termelőszövetke­zetet patronáló munkások ezen a napon együtt ünne­peltek a falvak dolgozóival. Az ünnepségeket csütörtökön este rendezték, hogy a két nap alatt is kihasználják a jó időt, végezzenek a hordással és csépléssel. Jól sikerült ün­nepséget rendeztek Romhány- ban. Kétbodonyban, Nógrádon és Rétságon is. Valamennyi községben kultúrműsorral szó­rakoztatták az ünneplő közön­séget A széesényi járásban A szécsényi járás kiemel­kedő eseménye a hollókői munkás-paraszt találkozó volt. A járás mintegy ötezer em­bere látogatott el Hollókőre. De ünnepi nagygyűlést tar­tottak Szécsényben is. ahol több mint 600 dolgozó vett részt. A szécsényi járásra a munka volt a jellemző. Augusztus 20-án és 21-én a járás valamennyi mezőgazda- sági üzemében teljes ütemben folyt a munka. A falvakban 34 cséplőgép zúgott, kinn a határban pedig 10 kombájn keresztekből csépelte a gabo­nát. A két nap alatt mintegy 80 vagon gabona került a mag­tárakba. A cséplés mellett a termelőszövetkezetek erőgé­pei és fogatai a gabonabeta­karítást is végezték, A já­rás községeiben több mint két­ezer ipari munkás segített a termelőszövetkezet parasztjai­nak a gabonabetakarítás meg­gyorsításában. Érdekessége a kettős ünnepnek az, hogy a szécsényi járásban az elcsé­pelt gabonából mintegy 20 vagonnal az állam magtárai­ba is beszállítottak. Míg az egyik községben csé­peltek, vagy hordtak, több helyen már a nyári mély­szántást végezték a termelő- szövetkezetek és gépállomások traktorosai. Művelődési otthont avattak Sganda váralján A balassagyarmati üzemek dolgozói is ünnepi röpgyűlé- seken emlékeztek meg augusz­tus 20-ról, az alkotmány szü­letésének 16. évfordulójáról. A járás több községében ün­nepi nagygyűlést tartottak. Ezek közül kiemelkedik az ipolyvecei megemlékezés, ahol Schuchmann Zoltán, megyénk országgyűlési képviselője tar­tott beszédet. Szügyben mun­kás-paraszt találkozót rendez­augusztus 20-án tek a falu termelőszövetkeze­ti parasztjai, ahol Balassa­gyarmat üzemeinek képvise­lőivel találkoztak. Emlékezetes marad augusztus 20-a Szan- daváralján. Ezen a napon avatták fel a község új mű­velődési otthonát, melyet rész­ben állami támogatással, rész­ben községfejlesztési alapból, a falu összefogásával építet­tek meg. A községben Bakó Miklós, a balassagyarmati já­rási tanács vb titkára mon­dott ünnepi beszédet, s ad­ta át az új művelődési ott hont a falu lakóinak. Mint mindenütt, a balassa­gyarmati járásban is dolgoz­tak a közös gazdaságok tag­jai. Augusztus 20-ra az ösz- szes gabona, mintegy 80 szá­zalékát már behordják és va­sárnap azt jelentették, hogy tíznap múlva végeznek a csép- iéssei is. A pásztói járásban Pásztón vidámvásárral egy­bekötve rendezték meg az al­kotmány ünnepét. Szirákon öt község dolgozó parasztjai adtak randevút egymásnak és mintegy félezer emtier kö­szöntötte együtt az alkotmány ünnepét. A járás területén összesen 11 községben ren­deztek ünnepséget, ahol csak­nem négyezren hallgatták vé­gig a gyűlések szónokait. Több községből munkáról ér­kezett jelentés. A járás 13 községében 20 kombájn vé­gezte a mezőgazdasági mun­kálatokat, 28 gép pedig a ga­bonát csépelte. Meggyorsítot­ták a behordást is. A két nap alatt 50 Zetor szállította a kévéket és 350 pár lófogat se­gítette a betakarítást Több községben megkezdék a mag­tisztítást is. ahol a jelentés szerint 22 gép dolgozott. Munkás-paraszt találkozó­kon ünnepeltek megyénk ipa­ri és termelőszövetkezeti dol­gozói. Számos helyen a mun­kások újabb bizonyítékát ad­ták annak, hogy ha kell se­gítenek a falvak lakóinak. így történt ez most is augusztus 20-án, alkotmányunk 16. év­fordulóján. A népi ellenőrzés gyakor­latban egyre inkább előtérbe nyomul a megelőző, segítő te­vékenység. Hasznos eszköze ennek a tájékozódás, amely­nek segítségével a munka köz­ben talált problémák meg­szüntetését szorgalmazhatjuk, így kísérte figyelemmel a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság a tavalyi második fél­évi áruszállítást; s a NEB szállítási munkabizottsága en­nek alapján tudott támogatást nyújtani az áruszállítás jobb lebonyolításához. A salgótar­jáni ZIM-nél — például — a munkabizottság feltárta a szállítás körül megmutatkozó lazaságokat, s összegezte az ebből eredő kötbéreket, kocsi­álláspénzeket. A szénbányá­szat munkáját a téli időszak­ban gyakran hátráltatta a va­gonhiány, szoros összefüggés­ben azzal, hogy az osztólyzók nem rendelkeznek megfelelő kaliberű bunkerekkel. A mun­kabizottság felhívta a felsőbb szintű vezetés figyelmét e hi­ányosságokra, s intézkedésre tett javaslatot. A megyei szál­lítási bizottság a NEB szállí­tási munkabizottságának ja­vaslatára vett igénybe a szénfuvarozáshoz közületi gépkocsikat, — ezzel sikerült lényegesen csökkenteni a vá­rakozást. Ebben az évben is folytatjuk ezt a munkát. Figyelemmel kísérjük és segítjük a megyei szállítási bizottság működését, irányító tevékenységét, a szál­lítók és szállíttatok kooperá­cióját. Különös figyelmet for­dítunk azokra a tényezőkre, amelyek a tavály december 10-i párthatározat szerint a gazdaságosságot intenzíven be­folyásolják. tehát az állomá­nyon kívüli béralap engedé­GYAKORI PANASZ az iparban, hogy kevés a munka­erő. Egyes vállalatok ezzel magyarázzák termelésük lassú fejlődését, vagy a gyártási ha­táridők túllépését. Viszont rit­kán panaszkodnak létszám­felesleg miatt. Bizonyara azért, mert minél magasabb valahol a létszám, annál biz­tosabban teljesíthetők a ter­melési feladatok minden külö­nösebb szervezés és erőfeszí­tés nélkül. Nagyrészt enne« következményeként iparunk­ban a munka termelékenysé­gének szintje a fejlettebb ipa­ri országokéhoz hasonlítva alacsony, s fejlődésének üle- me sem kielégítő. Több jel arra mutat, hogy az iparvállalatok jorésze a kelleténél több dolgozót fog­lalkoztat elsősorban időbéres munkásokból és alkalmazot­takból. Ha ezek a vállalatok a ténylegesen szükséges lét­számra tartanának igényt, gyorsabban emelkedhetne a termelékenység s csökkenne az egyes iparágakban és mun­kahelyen valóban meglévő munkaerőhiány is, 1965. vé­géig ebben a tekintetben sok eredményt értünk el. Eddig majdnem minden évben 2 szá­zalékos termelésnövekedést 1 százalékos, vagy annáx na­gyobb létszámnövekedés árán sikerült ' csak elérni, pedig számos országban hosszabb periódusokban is lényegében létszámemelkedés nélkül nö­velik a termelést. A VÁLLALATI létszámfe­leslegek több okra vezethetők vissza. Gyakran foglalkoztat­nak embereket szociális meg­fontolásból : például nem nyugdíjképes idősebbeket, sportolókat, vagy olyanokat, akik máshol nem tudnának elhelyezkedni. A laza munkafegyelem, a szervezetlenség is felesleges lyezésére, nyitvatartás meg­hosszabbítására, rendkívüli túlórakeretek biztosítására. A jobb munka érdekében szállítási munkabizottságun­kat további szakemberekkel egészítjük ki. Feladatban nincs hiány. A napokban tar­tott értekezletünkön, — ame­lyen a nagy szállíttatok kép­viselői vettek részt —, a fel­szólalók elmondták, hogy még nem ismeretes pontosan a megyei szállító kapacitás, nem eléggé tisztázottak a felada­tok. Többen utaltak arra, hogy csekély figyelmetlenség milyen bonyodalmakat okoz­hat. Például: a tanácsi építő­ipari vállalatoknak címzett cementszállítmányról a MÁV az előre értesítést az állami építőipari vállalatoknak küld­te el. Gyakran adódik, hogy a szállíttatók a szükségesnél na­gyobb számban igényelnek gépkocsit; s ezzel a káros rá­tartással Igyekeznek megelőz­ni a kötbér fizetését. Célsze­rűbb, gazdaságosabb lenne a gépjárművek jobb kihasználá­sára törekedmök. A népi ellenőrök és segítőik egybehangzó megállapítása, hogy a szállítási gondokat el­sősorban nem a szállító kapa­citás elégtelensége, hanem a szervezetlenség és az együtt­működés hiánya okozza. Sze­retnénk elérni, hogy ennek jelentőségét a fuvarozók és szállíttatók egyaránt felismer­jék azért, hogy a folyamatos tájékozódás során feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére intézkedjenek; méspedig úgy. hogy az elszállításán áruk mennyiségét ne minden áron. hanem gazdaságosan csökkent­sék. Kovács György a megyei NEB főelőadója létszámhoz vezet. Ha a ter­melés pl. ütemtelen, axkor a létszámot a termelési csúcs­hoz kell, hogy szabják í így nem csoda, ha bizonyos idő­szakokban az emberek egy ró- sze munka nélkül esel leng. A vállalatok anyagi érdekeltsé­ge korábbá t nem volt eleg hatékr ny a munka iobn meg­szervezésében, r-? optimális létszám foglalkoztatásában Az év elején ebben a kérdés­ben változás történt. AZ IPARVÁLLALATOK többségénél un. abszolút atlag- bérellenőrzés van érvényben. Ennek megfelelően a múlt ev végéig átlagos kereseteket ak­kor sem volt szabad a terve­zett szint fölé emelni, ha a vállalat a tervezettnél keve­sebb munkaerőt foglalkozta­tott s ezáltal a béralapból megtakarítást ért el. (A bér­alapmegtakarítás akkor is nö­velte a nyereséget, s így a nyereségrészesedést is, ennek azonban alig volt ösztönző hatása.) Az év elején beveze­tett rendszer lehetővé teszi, hogy a béralapmegtakarítás egy részét (általában felét) azokon a munkahelyeken dol­gozók és vezetők béienek emelésére használhassák, ahol viszonylag kisebb létszámmal teljesítik az előírt termelési feladatokat. Ez a rendszel te­hát fokozni kívánja a vállala­tok és az egyes dolgozók anyagi érdekeltségét abban, hogy csak a legszükségesebb munkaerőt foglalkoztassák. AZOKNÁL A VÁLLALA­TOKNÁL, ahol az új ösztönzé­si rendszert megfelelően is­mertették és összekötötték a munka jobb megszervezésevcl, máris sikrült előre lépni. A bányászati trösztök és vállala­tok pl, olyan megállapodás* kötöttek a Nehézipari Minisz­tériummal, melynek értelmé­ben a tervezettnél mintegy 1 százalékkal alacsonyabb mun­káslétszámmal teljesítik au előírt termelést. Egyes trösz­töknél a vállalat megtaka­rítás az átlagnál sokkal ma­gasabb s itt a béremelésre fordítható összegek is nagyob­bak. Hasonló eredmények mutatkoznak néhány vegyipari és élelmiszerpari vállala'nál, valamint több könnyűipari üzemben, ahol az alkalmözotli létszám csökkentésére vasal­tak kötelezettséget. Különö­sen biztatók az eredmények a vasútnál, ahol a következe les munka eredményeképpen le­hetőség lesz a megtakarítás révén néhány túlzottan ma­gas szolgálati óraszám csök­kentésére és néhány nehéz és veszélyes munkakörben a ke­resetek emelésére. Eddig vi­szonylag legkevesebb ered­mény a gépipari vállalatoknál tapasztalható, bár a lehetősé­gek itt sem kisebbek az em­lített iparágakénál. TÖBB ÍPARVALLALAf­NÄL és intézménynél attól félnek, hogy a megtakarítást a következő esztendőben „ter- vesítik.” Ez a félelem alapta­lan, mert ha a lecsökkent lét­számot a következő év lét­számtervezésénél bázisként fi­gyelembe is veszik, a másik oldalon az átlagbér tervezésé­nél ugyanúgy figyelembe ve­szik az előző év tervezett át­lagbérénél magasabb kerese­teket is. Ez a biztosítéka an­nak, hogy mind a válla'at. mind a népgazdaság „jól jár­jon” Az anyagi ösztönzés haté­konyságának feltétele, hogy arról minden érdekelt tudo­mást szerezzen. E téren még sok a pótolnivaló a vállala­toknál, s intézményeknél. Tu­domásul kell azonban azi is venni, hogy egyedül az anyagi ösztönzés sem csodaszer, s tartós eredményt csak akkor hoz, ha következetes munka- szervezéssel, teremtik meg a létszámcsökkentésnek a lehe­tőségét. Bánki Pál a Munkaügyi Minisztérium f őosztályvezetőj e Ünnepélyes strandavatás Salgótarjánban-i-----------------------------------------------------------------------------­Szállítás9 gazdaságosság i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom