Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-19 / 195. szám
1965 augusztus 19. csütSrtíF WŐCRAB 3 A kettős műszak Óhatatlanul eszébe ötlik az embernek, ha a mezőgazdasággal kapcsolatban szóba kerül a kettős műszak. Meg- tri-e a fáradságot? Közismert ugyanis, hogy nem egyszerű feladat mezőgazdasági üzemeinkben az erőgépek kétmű- szakos üzemeltetésének megszervezése. Gondot okoz egyebek között a traktoroshiány. Az embereket jórészt az iparban, különböző állami vállalatoknál kell felkutatni és megfelelő módon, mindenekelőtt helyes anyagi ösztönzéssel — átmenetileg — a mezőgazdaságba hívni. Hasonlóképpen traktorra valók azok is, akik értenek a gépekhez, de pillanatnyilag más munkát végeznek. A kettős műszak szorosan összefügg a Jobb, tökéletesebb munkaszervezéssel Egy nagy gazdaságban például sok mindenre kell ügyelni annak érdekében, hogy egyetlen gép se álljon tétlenül, s ha nemcsak nappal, de éjjel is munkát akarnak adni a gépeknek, nyilvánvalóan több, bonyolultabb az üzem- szervezési tennivaló, Mégin- kább nehéznek látják a kettős műszak bevezetését a gazdaságok vezetői, ha arra gondolnak, hogy akadnak technikai akadályok is. Így például a traktorosok, vontatók hátsó megvílágításáhóz alig kapni cseresznye-ás szofitasgőket. Hiánycikk. Márpedig szürkii- ]• ' után hátsó világítás nélkül nem mehetnek az erőgépek. különösen az országúton közlekedő szállítójárművek. Pedig sem a termelőüzemnem mindegy, hogy mekkora anyagi ráfordítással, milyen minőségben és mikorra végzik el az időszerű mezőgazdasági munkát. Amennyiben a gépek csak 12 órát dolgoznak naponta, mindössze 15 százalékát teljesítik annak a munkának, amennyire akkor lennének képesek, ha a traktorosoknak legalább a felét kát műszakban — naponta 20 órán. át — foglalkoztatnák, leszámítva a váltás és karbantartás idejét. Ily módon a gazdaság 10 traktor esetén hármat nyer ráadásként, kettős műszak alkalmazása révén. Az így „megnövelt” traktorparkkal gyorsabban elvégezhetik az időszerű tennivalókat, hamarabb megtérülhet a gépek beszerzési költsége és általában gazdaságosabb lehet a gépi munka. Tulajdonképpen minden gazdaságnak szuverén joga lehetne, hogy mennyire használja ki azokat az előnyöket, amelyeket a kettős műszak kínál. Lehetne — ha egy- egy üzem tevékenysége és gazdálkodási eredménye nem illeszkedne szorosan és szervesen az egesz népgazdaságba, s nem hatna a teljes mezőgazdasági termelés és jövedelmezőség alakulására. Az üzemi és népgazdasági eredmények és problémák azonban — mint ismeretes, — elválaszthatatlanok. S ha valamelyik gazdaság le is mondana a kettős műszak hasznáról, nem mondhat le a népgazdaság. Nógrád megyében a gépállomásokon és a tsz-ekben körülbelül 1070 traktor van és ezek közül mintegy 200—210 a szántótraktor. Egyelőre azonban. elenyésző a kétmúszakos traktorok aránya. Pedig munkájuk lenne bőven. A tervek szerint 55 ezer holdon vetnek az ősszel kalászos és egyéb növényeket a megye közös gazdaságai. EbbőJ 1700 holdon, még szeptember hónapban kell elvégezni a munkát. A vetéshez szükséges további előkészítést a meglevő gépekkel csak akkor végezhetik él időben a mezőgazdasági üzemek, ha ezekben a napokban számottevően növelik a kettős műszakban dolgozó traktorok számát. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy az időszerű talajmunkák elvégzése kedvezően hat a termésre. Búzából például — megfelelő időjárás esetén megtermelhetjük az ellátáshoz szükséges mennyiséget, ha idejében és az előírt minőségben kerül ősszel földbe a vetőmag. Ha mindenütt ezt teszik több milliárd fojjnt értékű búzaimporttól kímélhetjük meg az oszágot. A takarmánynövényeknél, főleg a kukoricánál az őszi mélyszántásnak van termésfokozó hatása. Az őszi betakarítás ideHáromnegyed millió aláírás Az amerikai agresszió elleni tiltakozó megmozdulások sorozata hazánkban Újult erővel folytatódik ha- nak szellemében újabb gyűlőzárkban az Egyesült Államok se^ egész során hallatja sza., vat. súlyosbodó vietnami agressziója elleni tiltakozó megmozdu- ' iások sorozata. Az országos téketanácsnál elmondták az MTI munkatársának, hogy a városok és falvak lakói eddig csaknem 22 000 táviratban és mintegy 20 000 levélben bélyegezték meg az elvetemült provokációkat, banditatáma- gásokát és háromnegyed millió aláírással adtak nyomatéket követelésüknek: vonják ki Délkelet-Azsiából az amerikai csapatokat, számolják fel az imperialisták katonai támaszpontjait, s tartsák tiszteletben a vietnami nép önrendelkezés; jogát. Közvéleményünk mély felháborodással fogadta az Egyesült Államok vezetőinek « Vietnamban állomásozó amerikai csapatok létszámának fölemelésére és a zsoldos háború kiterjesztésére vonatkozó döntéseit, s a Helsinki beke- világkongresszus határozataijén is milliókat nyerhetünk vagy veszíthetünk attól függően, hogy mikor és hogyan szállítjuk be a határból a termést. Ez és még sok egyéb főleg a gépek kihasználásán múlik. Á gépekre váró nyári-őszi feladatot jól szemlélteti, hogy a tsz-ek és a gépállomások traktorai egész évben több tízezer normál hald gépi munkát végeznek, s általában ennek egyharmadát nyáron, nagyobb részét azonban az őszi időszakban teljesítik. Ezzel bizony a mostani változékony időjárás mellett s a sűrű tennivalók közepette csakis úgy birkózhatnak meg, ha a korábbiaknál jobban alkalmazzák a kettős műszakot. Napjainkban ez a mezőgazdaságnak egyik igen fontos kérdése s nemcsak az üzemnek érdeke, de — mint látjuk — közügy is. Érdemes és szükséges tehát az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani a kettős műszakra. Már most, a nyári talajmunkák során ajánlatos a gépeknek kettős műszakban dolgozni, mert ezeknek a heteknek a mulasztásait később még kettős műszakkal is nehezen pótolhatják. Gabonaszárítás hideglevegős szénaszáritón Az idén jól beváltak a hi- deglevegös szénaszárító berendezések a nedves gabona szárítására. Az érsekvadkerti termelőszövetkezetben például két ilyen berendezést használnak a gabona szárításához. A tapasztalatok szerint naponta körülbelül egy százalékkal tudják a víztartalmat csökkenteni ezzel az eljárással. Az érsekvadkertiek ezt úgy csinálják, hogy a ventillátor fölé körülbelül 900—940 gabonával teli zsákot raknak fel. A ventillátor, illetve a légakna méreteihez viszonyítva a gabonaréteg körülbelül egy méteres. Nagyon vigyáznak arra, hogy a gabonás zsákok minél szorosabban legyenek egymás mellett, rések ne maradjanak. Ha valahol mégis rés keletkezik szalmacsomóval erősen betömik, hogy a levegő csak a gabonán keresztül távozhasson el. A zsákokat esetenként ponyvával takarják el. Ezáltal megóvják az éjszakai nedvességtől, vagy az esetleges csapadéktól. A ponyvát csak a reggeli harmat, köd felszállása után veszik le a zsákokról, amikor a ventillátort megindítják. Ez a szárítóberendezés naponta tizenkét órát üzemel jó idő esetén. Egy berendezéssel 6—6,5 vagon gabonát lehet egyszerre megszárítani. A nedvességtartalom elenőrzése érdekében többször vesznek mintát, s amint a víztartalom 16 százalék alá kerül, megkezdik a gabona átadását a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Póruljártak offenzívája Veszünk televíziót, a gyerekeknek ruhát. Takarékba teszszük a pénzt. Már csak néhány ezer hiányzik a Trabant árából. így terveznek manapság a nógrádi bányavidékeken. Közeleg a bányásznap, amikor esedékes a hűségjutalom. Lesz az idén is, hiszen negyven millió forint körül fizetnek ki azoknak, akik érdemesek rá, jogot szereztek hozzá egész éves becsületes munkával, és mindig ott voltak a felolvasásnál, egyszer sem hiányoztak. Hűségjutalom hűségért jár. Amíg az egyik oldalon folyik a tervezés, a másikon megindult a lavina. Szorít az idő, tenni kell, menteni a menthetőt. Mi váltotta ki ezt a nagy mozgolódást? Egyszerűen a hűségjutalom alaptörvénye, ami előírja, hogy akinek egyetlen igazolatlan hiányzója van, csak a fele jár, viszont két hiányzó után már elvesztette a bányász a hűségjutalomhoz való jogát... Van olyan, akinek a zsebét ez több ezer forinttal könnyíti meg, mert nem kaphat. A tröszt területén a kimutatásokból kiderül, hogy van ilyen vagy hatszáz személy, ök indítottak most offenzí- vát. Beadványokat gyártanak, kérelmeket készítenek és ha látják, hogy ez sem vezet célhoz ,nem sajnálják a cipő talpát. Kilincselnek irodáról-iro- dára, aknászhoz, bányamesterhez, párthoz, szakszervezethez, igazgatóhoz, és még ki tudja hová nem. vélt igazukat hangoztatva. Van olyan is, aki kerek-perec kijelentette: még az atyaúristenhez is elmegy, de megmutatja. A másik azzal fenyegetőzött, hogy öngyilkos lesz, ha nem törlik a hiányzó műszakját. Még szerencse, hogy az ilyen ijesztgetést senki nem veszi komolyan, attól senki nem fél... A jogos sérelmek orvoslására mindig megvolt a mód annak idején. Orvosolták is, mikor jogos volt, de ezek a mostani próbálkozások enyhén szólva csak arra jók, hogy mások drága idejét o - rabolják. Bezzeg nem volt ilyen tolakodás akkor, amikor az igazolatlan hiányzók gondot okoztak a telepítésnél az aknásznak. Ha akkor nem voltak ott most minek ez a nagy segítség? A pénzre igaz mindenütt szükség lenne. A legtöbb esetben most a család érzi meg, amit a családfő elmulasztott. Talán egyrészt ebbói fakad, másrészt a nyúlszívű- ségből, hogy vannak olyan vezető beosztásúak akik aláírnak jogtalan kérelmet, javasolják az igazolatlan hiány törlését, ahelyett, hogy megmondanák a véleményüket. Ellenkezik ez a becsületes emberek jóérzésével. Olcsó népszerűség és törvénytelen is. Mindenkinek meg kell érteni, hogy a vezetőknek nincs joguk a törvény ellen cselekedni. A hűségjutalom hűségért jár, aki visszaejt vele, pórul járt, és ez ellen már csak jövőre lesz orvosság,, ha okulnak belőle. Bodó János Gyógyszeriparunk világszínvonalon Ötv®ns2sres növekedés 15 év alatt — A KGST országok együttműködése — Rák- és vírusellenes anyagok, új antibiotikumok a kutatási programban Az iparon belül a gyógyszeripar különleges jelentősége és fejlettsége joggal nevezhető magyar specialitásnak. Erre utal egyebek között az a tény, hogy vegyipari termelésünk csaknem egynegyedét a gyógyszeripar állítja elő. Gyógyszeriparunk fejlődési üteme az elmúlt 15 esztendőben 7,5-szeresen meghaladta a teljes ipari termelés növekedését A gyógyszeripar termelése 1949—1964 között majdnem ötvenszeresére nőtt, s hasonló mértékű volt a gyógyszerkivitel bővülése is. Gyógyszeriparunk a termelési érték alapján világviszonylatban a 10—ll. helyen áll: az egy főre jutó gyógy- szertermelésben megközelítette a fejlett gyógyszer- iparral rendelkező tőkés országokat, míg a gyógyszerkivitelben a világ gyógyszert exportáló államai között a hetedik helyre került. Hazank gyógyszergyártásban kétségkívül számottevő hagyományokkal, termelési tapasztalatokkal és kutatási eredményekkel, szellemi kapacitással rendelkezik. A magyar gyógyszeripar gyors fejlődésének másik ösztönzője a KGST- országok eredményes gyógyszeripari együttműködése. A KGST gyógyszeripari munka- csoport több mint másfélszáz gyógyszeripari termék szakosítására dolgozott ki javaslatokat. A gyógyszerkészítmények szakosítása során a KGST-országok figyelembe vették a magyar gyógyszeripar fejlettségét. A szakosított gyógyszerkészítmények közül húszat kizárólag nálunk gyártanak, tizenkilencet egy- egy KGST-országgal, 36 gyógyszert pedig több KGST- országgal együtt állítunk elő. A Vasötvözetgyár kohójánál Végeredményben a szakosított gyógyszerkészítményeknek csaknem 50 százaléka — kizárólagos, vagy párhuzamos gyártás keretében — Magyar- ország profiljába tartozik. Gyógyszeriparunknak fontos szerepe van a KGST-országok gyógyszerszükségletének kielégítésében. Az 1963—1965-ős évekre vonatkozó kölcsönös szállítási tervek adatai szerint a Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Lengyel Népköztársaság, Román Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság KGST-országokból származó együttes gyógyszer-behozatalában hazánk 43,7 százalékkal részesedik. A KGST-országok gyógyszeripari együttműködésének köszönhető, hogy egyik tagállam tőkés importja sem éri el a belső fogyasztás 10 százalékát, azaz: a gyógyszerellátás importszükségletét 90 százalékban a kölcsönös szállítások fedezik. A tagországok gyógyszer- ellátásának minőségi és mennyiségi javulásában, a tőkés import csökkenésében nem kis része van a magyar gyógyszeriparnak. A gyógyszeripar világszerte az ipari fejlődés egyik legdinamikusabb ágazata. A fejlődés üteme jórészt a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés eredménye. Gyógyszeriparunk jelentős szellemi és anyagi forrást fordít erre a célra. Az iparág összlétszámának 10 százaléka kutatással-fejlesztés- sel foglalkozik. Az évente előállított s megvizsgált új ve- gyületek száma mintegy 1000 s ebből évente általában egy- egy eredeti gyógyszer kerül forgalomba. 1955—1964 között a magyar gyógyszeripar 11 eredeti gyógyszert állított elő. Az eredeti gyógyszerek mellett az iparág újonnan bevezetett készítményekkel is gyarapítja választékát. Az utóbbi évek átlagában a termelési volumen 4 százalékát észtén- dőről-esztendőre eredeti és újonnan bevezetett gyógyszerek alkotják. Az iparág — ugyancsak több esztendő átlagában — a termelési érték csaknem 5 százalékát fordítja kutatásra műszaki fejlesztésre. Gyógyszeriparunk termelése a második ötéves terv időszakában — 1961—1965 — megháromszorozódik. Fejlődésének távlatai jelentős mértékben összefüggenek a KGST-országok gyógyszeripari együttműködésével. Beruházásokkal és korszerűsítésekkel az iparág termelési kapacitásait 1966—1970 között kétszeresére bővítik Az új tervidőszakban létesítendő kapacitásokat a világviszonylatban is gazdaságos és termelékeny gyártás feltételei alapján tervezik. Gyógyszeriparunk ugyanis a termelékenység színvonalában jelentősen elmaradt a nemzetközi eredményektől, éppen ezért a harmadik ötéves tervében a legfontosabb célok között szerepel a gazdaságos és termelékeny gyártás feltételeinek biztosítása. Az iparág kutatási-fejlesztési programját a hazai szükséglet biztosítása mellett az export igényeknek megfelelően alakították ki. A harmadik ötéves terv főbb kutatási témái: rákellenes anyagok, an- tituberkulotikumok, vírusellenes anyagok, új antibiotikumok, a vegetatív idegrendszerre ható, valamint a szív- c\, keringési rendszer betegségeit gyógyító készítmények előállítása. A harmadik ötéves terv időszakában a gyógyszeripari termelés exporthányada a jelen légi 62 százalékról — a tervek szerint — 75 százalékra növekszik. A magyar gyógyszerek legfőbb piacait továbbra is a KGST-országok jelentik, noha már jelenleg is ösz- szesen 70 ország vásárolja gyógyszereinket. Gyógyszer gyártásunk fejlődése egyebek között a kivitel összetételének módosulásában szintén tükröződik: a háború előtt az exportbevétel kétharmada a gyógyszeralapanyagokból pl. alkaloidák — származó, míg jelenleg a specialitások és a kész gyógyszerek adják a kivitel értékének 61 százalékát. Garamvölgyi István
