Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-19 / 195. szám
4 NÖGRÄD 1965. augusztus 19. csütörtök A film hasznossága az oktató-nevelő munkában A film a legtökéletesebb, legösszetettebb művészet. Nap mint nap több ezren nézik, és mondanak véleményt bemutatott filmjeinkről. Ezek a bírálatok sok esetben helytállóak, de csak a legritkábban szakszerűek. Ennek okát a filmművészet összetettségében, újszerűségében kell keresnünk. Európaszerte problémát jelent még a film megbízható, reális tartalmi-esztétikai értékelése. Kétségkívül a film- művészetben jelenleg tapasztalható jártasság is hallatlan nevelési-művelődési eredményeket jelent, de korántsem a megközelíthető! Számos kísérletezésről hallhattunk, aminek mind az a célja, hogy elősegítse e probléma megoldását: Például: Franciaországban néhány évvel ezelőtt már bevezették a középiskolai filmoktatást. Nálunk Magyar- országon is elkezdődött az elmúlt tanévben egyes iskolákban ez a kísérlet. A tapasztalatok alapján dolgozzák majd ki az iskolai filmoktatást. Mivel a filmművészettel való megismerkedés többirányú művészeti ismeret elsajátítását követeli, helyénvaló az a törekvés, hogy már az iskolában adjuk meg a szükséges alapokat. — Kenyérszegő Mészáros Ottó: fflnnnmwmnmww»-A&OM3A Az elnöknél PíZ amerikai légierő a második világháború befejező szakaszában a Mariana-szigeíe- ken építette fel a világ legnagyobb repülőterét. Innét indultak haláltvivő útjukra a Szivarnak becézett Curtis le May tábornok parancsnoksága alatt álló B 29-esek. 1945 februárjától kezdve terrorbombázások sorozatát hajtják végre az itt állomásozó gépek, nem a hadi létesítményeket, hanem a japán városok legsűrűbben lakott részeit választva célpontul. Március kilencedikétől tizedikére virradó é jszaka például tizenhat négyzetkilométer nagyságú területet változtattak romhalmazzá, s ez az egyetlen támadás hatvanezer ember halálát okozta. Négy várost azonban a Szivar gépei következetesen elkerülnek. Soha, egyetlen parancs sem hangzik el, amely e négy város valamelyikét jelölné célpontként. May tábornok annyit tudott: más fegyver számára képeznek célpontot. Repülői semmit sem tudtak, de a furcsa kivitelezést észrevették. Akadt egy kapitány, aki megkérdezte, miért? A kíváncsiskodó másnap már nem volt az egységnél. . . 1945 április 16-án Growes tábornok dolgozószobájának vastag bőrrel párnázott ajtaja mögött fejek hajoltak a kiterített térkép fölé. Growesen kívül itt volt Parsons, Tibbets, s néhány más, magasrangú tiszt, több citál, közöttük egy magas, ősz norvég, aki a japán meteorológiai viszonyok legjobb ismerőjének számított. Ö sorolja el az általános jellemzőket, majd megállapítja: a bomba ledobásának legkedvezőbb időpontja augusztus első hete, ilyenkor nincsenek viharok, alig felhős az ég. Tibbets később azt írja: „már akkor az augusztus 6-i időpontot jelölte meg.” Az időpont — augusztus első hete — tehát már megvolt. Amikor a civilek eltávoztak, a katonák még rövid időre együtt maradtak, „rangsorolni” a célvárosként fenntartott négy japán helységet. És megszületik az akkor még mit sem sejtő százezrek halálos ítélete, a rangsor Hirosima, Niigata, Kokura, Nagaszaki. Growes tábornok tolla közömbösen siklik a papíron, hogy feljegyezze a sorrendet, sem neki, sem a többieknek nem jut eszébe, hogy sokszázezer ember él e városokban, akik nem tehetnek arról: császáruk háborút kezdett. Growes csak arra gondolt: a négy várost a Szivar gépei megkímélték, tehát — épek. A bomba hatása itt mérhető le a legjobban, itt tökéletesen kifejtheti romboló erejét, teljesen ép épületek, semmit nem sejtő emberek — ez az, ami kell. Április 25-én reggel Stim- son hadügyminiszter és Growes tábornok a civilhez ment. A civil — Harry S. Truman, az Egyesült Államok alig tíz napja felesküdött elnöke, aki Addig is, amíg országosan bevezetésre kerül a filmoktatás, el lehet kezdeni ezt a munkát. Annál is inkább, mivel ez az ismerkedés nem öncélú, hanem azt a nemes törekvést segíti, hogy a filmadta számos lehetőséget — lehetőleg maradéktalanul — hasznosítsuk az oktató-nevelő munkában. Az eddigi kezdeményezések jó alapot adnak erre. Az elmúlt években például a megyei Moziüzemi Vállalat iskolai filmlátogatási versenyt szervezett — az iskolák rendszeres mozilátogatására alapozva — és az első három helyezett iskolának tekintélyes jutalmat biztosított. Ezenkívül több ezer diákbérletet bocsátottak ki, hogy diákjaink a nyári hónapokban is rendszeresen, kedvezményesen járhassanak moziba. Tanuló ifjúságunknak tehát már eddig is számos lehetősége volt a filmmel való rendszeres ismerkedésre. Iskoláink nagy többségének vezetői, tantestületei eddig is szerveztek filmlátogatásokat, éppen ezekre az alapokra szeretnénk építeni a továbbiakban, amikor azt tervezzük, hogy a jövő tanévtől valamennyi középiskolában megkezdjük a legszükségesebb filmesztétikai alapismeretek oktatását. Ez a szerény kísérlet a tantestület által a havi műsorból kiválasztott film közös megtekintéséből, az ezekhez kapcsolódó művészeti, esztétikai ismereti anyag közreadásából és a látott filmek megbeszéléséből állna. A rendszeres mozibajárás intézésére általánossá kellene tenni a már több iskolában bevált filmfelelősi rendszert. Ez a megbízatás nem jár különösebb megterheléssel, csupán a szellemi irányítást kellene kézben tartania egy-egy nevelőnek. Ügy gondoljuk, hogy addig is, amíg hivatalosan általánossá válik a filmoktatás, hasznos kezdeményezést indítunk útnak, ami viszonylag hamar érezteti hatását és sok száz rendszeres mozijáró fiatalt nevel a filmben rejlő művészet tudatos élvezetére. Leukó Albert az elhúnyt Roosevelt elnök helyébe lépett. A hatszemközt lezajlott beszélgetésről még ma sem tudni semmi bizonyosat, arról feljegyzés sem készült. Stimson és Growes is csak annyit mondott — természetesen később, a bomba ledobása után — hogy „tájékoztattuk az elnököt az új fegyverről.” Egy későbbi Growes nyilatkozat azonban megvilágítja, milyen értelemben tájékoztatták az elnököt. Growes, azzal kapcsolatban, hogy kinevezését tervezték az atomügyekkel foglalkozó bizottság élére, ezt írja: „Rossz vért szült volna,, ha formailag (sic!) is kineveznek a civilekből álló bizottság vezetőjévé. én azonban jelen voltam minden ülésen és állandóan kötelességemnek tartottam, hogy szorgalmazzam a bomba ledobását.” Growes tehát nem csinált titkot belőle, mit akart. És minden bizonnyal ezt akarta az elnökkel folytatott, hatszemközti beszélgetés során is. Tudta, neki, karrierje szempontjából, s „ismerőseinek”, a különböző tőkéscsoportoknak a haszon tekintetében csak akkor lesz hasznos a bomba, ha — ledobják! Az elnökkel folytatott megbeszélés után még inkább meggyorsították a bomba készítését, attól tartottak, hogy nem lesz hol ledobni a bombát. Európában a nácizmus teljes veresége csak napok kérdése volt, s Japán is mindinkább erejének végéhez érkezett. Néhány nap múlva egy parancs az 509. egységet is megszabadítja a vandoweri homoksivatagtól. Májusban megkezdik a költözködést, a Japántól 2700 kilométerre fekvő — az USA nyugati partjaitól tízezer kilométerre lévő — Ti- nian-szigetre, ahol a második világháború legnagyobb hadirepülőterét létesítették. JúniA lelkiismeret „kétlakisága“ „A Magyar Népköztársaság Igaz, és így helyes, alkot- biztositja a polgárok lclklis- mányunk biztosítja a polgá- mereti szabadságát és a val- rok lelkiismereti szabadságát, lás szabad gyakorlásának Jo- De állíthatja-e egyetlen SZÜ- gat.” lő is, hogy az ő gyermeke (Alkotmányunk vm. fej. 34. §) szabadon élhet ezzel a jogával, amikor — ha az apám- Mostanéban gyakran jut nak és nekem is jó volt elv eszembe Géza fejedelem, akit alapján — a szokásjog gya- úgy tart számon a történelem, korlásával a régi út követé- mint a magyar államalapí- sére szorítja gyermekét. Mi- tás kezdeményezőjét és ezer féle meggyőződés viheti bér- beiül a keresztény vallás ke- málásra azt a fiatalt, aki ta- ménykezű meghonosítóját. Fel- nulmányai, természettudomá- jegyezték róla, hogy ő maga nyos neveltetése, az őt körul- az új hit mellett megtartót- vevő világ minden tapasztata magának a régi istenek előtt lata szerint az új kor gyer- való áldozás jogát is, és ami- meke, aki sem addig, sem kor szemére vetették e „két- azután nem jár templomba, színűségét” gőgösen azt vála- de a szülők megszólásától fél- szolta: Elég gazdag vagyok ve, s valljuk meg, a várha- hozzá, hogy két istennek is tó keresztapai ajándéktól csá- szolgáljak. bítva — átveszi a püspöki Az ő két isten szolgálata kenetet. Igazolja-e a „házas- azonban — történelmünk ta- ságok az égben köttetnek” el- núsága szerint — a születő vet az a szülő, aki csak ak- új előretörését segítette és kor hajlandó a gazdag hozo- végső soron azt eredménye;.- mányt átadni, ha a fiatalok te, hogy a magyarság állam- egyházi esküvőt is tartanak, alapítási jogot és ezzel a ván- Pedig a polgári házasságot dorlás hosszú évtizedei után nem is a kommunisták tet- megtelepedési lehetőséget is ték társadalmi üggyé, hanem nyert. Fia, István azonban a feltörekvő polgárság bizto- már csak az új istent szolgál- sította ilyenformán az egy- ta, minden fenntartás és mel- ház mindenhatóságával szem- lékgondolat nélkül. ben az egyén lelkiismereti Ezt a régi példát egy na- szabadságát, gyón is mai és különösen visz- Köztudott dolog, hogy a há- szás jelenség jobb megértése rom millió koldus Magyaror- kedvéért idéztük az olvasó- szagában a katolikus vallás nak. A kérdés, amire vála- volt az uralkodó. A hívők aj- szolnumk kell: káról pedig nap mint nap — Jó-e az, hogy ma is so- szállt a könyörgő fohász: kan vannak, akik két „isten- „mindennapi kenyerünket add nek” szolgálnak, s helyes-e a meg nékünk ma”. A jóságos kettős nevelés révén alakos- mindenható azonban, aki pe- kodásra kényszeríteni, lelki- dig a Biblia szavai szerint az ismereti válságot okozni olyan ég madarairól is gondoskodik, fiataloknál, akiket már sem- nagyon szűkösen mérte a ben- mi se köt a múlthoz, létük el- ne bízók számára még a leg- ső pillanatától a mi korunk szükségesebbeket is. A ke- gyermekei? nyér ünnepe táján nem árt Mert mi mást tesz az a szü- arra ^ gondolni, bogy a mai lő, aki az egyik vasárnap kis- gyerekek mindennapi kívá- dobos avatásra készíti gyér- £aSa* között taiálkozunk-e a mekét, büszkén hallgatja a mindennapi kenyér kérésevei, csapatzászló előtt ígéretet té- elérhetetlen cél-e ma „az egy- vő tisztán csengő szavait, az- szer jóllakni,, szerény kívántán pár nap vagy hét után sóga? S ha a kérdésre tagadó elkíséri az elsőáldozásra. Va- a válaszunk, nem furcsa-e, jón, milyen világnézet húsé- bogy még mindig attól a szűk ges szolgálatát tanulja meg utalókkal mérő istentől fé- az olyan fiatal, aki az ott- lünk, S ebben az istenben bíz- honi környezetben az óvatos zuuk eleitől fogva? latolgatás, a soha nem lehet ^-z ateista propagandával tudni, hát akkor inkább-sze- szemben a legtöbb hívő em- rű okoskodás légkörében él. bér azzal érvel: ő a gyermekét a keresztény erkölcs ta- ******* I nításainak megfelelően neveli, ♦ és vajon mi rossz van ab- us közepére ismét együtt van ♦ ban, ha valaki ma is a tíz- a csoport, a korábban Kubába J parancsolat törvényei szerint, vezényelt gépek is megjönnek,♦él. 223 tiszt és 1542 altiszt és köz-* A kérdés jogos és látszólag katona jelentette az 509. cső-) nincs is benne semmi ellent- port személyi állományát. í mondás. Hisz mi is azt mond- Wandoverrel ellentétben, itt ♦ Juk: tiszteld atyádat és anyá- már nem egyedül voltak. Ha-*dat, ne paráználkodj, ne ölj, talmas repülőerőket összpon-«ne lopj stb. De ha közelebb- tosítottak a szigeten, az 509. ?r°l vizsgáljuk ezeket a tör- csoportnak elkerítették a re- * vényeket, azonnal világos lesz pülőtér egyik sarkát, ahová*a két erkölcs közötti különb- csak ők léphettek be, a töb-Jség. A Biblia erkölcsi kódexe bieket távol tartották tőlük* nagyjából egy rég elmúlt tár- napközben sem érintkezhet-Jsadalmi rendszer, a rabszolga- tek, szállásaik is teljesen kü - ♦ tartó társadalmi rend „erköl- lön voltak. Az új fiúk sze- Jcsiségét” tükrözi. A „Ne lopj” met is szúrtak a régieknek, s * törvénye például a fokozato- néhány nap múlva — a nagy J880 megszilárduló magántutitokzatoskodás láttán — márt __________________ c sak Glory Boys-ként, Dicső-J séges Fiúkként emlegették * őket. * « A dicsőséges fiúknak vajmi ♦ kevés dicsőség jutott ezekben * a napokban, öröm is annyi. * hogy folytatva a már Wando-J verben. illetve Kubában. any-T nyiszor gyakorolt repüléseket.* már bombát is vihettek ma-« gukkal, s azokat Rota szige-* te fölött oldották ki. Roían t japán katonák állomásoztak, * de a sziget kicsi volt, nem le-« hetett rajta repülőteret épí-t teni. így elfoglalásával nem, bajlódott az amerikai hadse-* reg hanem kiválasztották aJ dicsőséges fiúk gyakorló tere-* péül. .. J lajdon védelmét szolgálta. Azokat óvta, akik a kizsákmányolás révén „törvényesen” loptak és amikor Tiborcunk szavai szerint: „aki száz és százezret rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garat rabolni kényszerít”. Ezzel szemben a szegény ember élettörvénye az volt: ha bűn .s lopni, mégis muszáj, mert különben éhen puszul... Mennyivel másként szól ez a törvény ma, amikor a közösség egyre gyarapodó, és az általános jólétet biztosító vagyonának védelmét jelenti. A „Ne ölj” törvényének ugyancsak osztálytartalrna volt, s a bibliai történetek százai igazolják, hányszor rendeli illetve szentesíti maga az Űr az emberek tömeges mészárlását. Míg az Öszövets g szerint azt, aki egy szabad embert szándékosan megölt, halállal kell büntetni, addig az a szabad, aki saját rabszolgáját úgy megveri, hogy azonnal meghal, pusztán tüntetést fizet. Ha pedig a rabszolga a verés után csak egykét nap múlva hal meg, még büntetést sem kell fizetni. ’ Nem hisszük, hogy a tiltó parancs szellemében járt el a papság, amikor évszázadokon keresztül megszentelte az ölesre induló fegyvereket, vagy amikor szemet hunyt a fasizmus embertelenségei c- lett. Az viszont a marxizmus alaptanításaiból is világos előttünk, hogy a kommunistáik az egyetemes békéért harcolnak. Vallják, hogy az emberiség igazi története akkor kezdődik, amikor az osztályharcot felválthatja egy emberhez méltó küzdelem: a természet teljes meghódításának harca. Példáinkat hosszan leheti e sorolni, de nem tesszük. A tanulság úgyis magától adódik: a szocialista társadalom új gazdasági alapjain nem élhet tovább egy rég elmúlt társadalmi rend erkölcsi felépítménye. Akkor viszont helyes-e, hogy alkotmányunk biztosítja a vallás szabad gyakorlását? Feltétlenül helyes. A történelmi materializmus bírál ugyan minden vallási ideológiát, de nem osztja fel az embereket ideológiájuk szerint. Nem, mert tudja, hogy az ateista munkás nem a szabadgondolkodó bankárnak, hanem a katolikus dolgc Jónak nyújtja a kezét. Tudja, hogy a világot nem valami földreszálló messiás, hane csakis a dolgozók harca „vai.- hatja”, változtathatja meg, akik azért egyesülnek, mert azonos társadalmi érdekeik \ annak. Mégis, hogy ez a v°g- ső harc minél előbb győzelmes lehessen, szót emelünk a lelkiismeret „kétlakisága” ellen, éppen az igazi lelkiismereti szabadság nevében. Csukly László A lusta varázsló helyett kö-* zönséges bombákat Rota szi-J getére dobáló dicsőséges fiúk ♦ már egy hónapja végezték aj tökéletesen megunt gyakorla- ♦ tokát, amikor végre megjött a } parancs: Japán fölé repülhet-♦ nek. Július 20-án végezték J az első repülést Japán fölé* majd vissza. Örültek a váltó-♦ zatosságnak, de nem tudták,« hogy ezt csak annak kö-1 szönhetik: ekkor már felrob-* bánt az első atombomba! ♦ Következik: Trinitj. szikviz üzemben is készülnek a kettős ünnepre. Szál látják a szódavizet a vendéglátó egységekbe