Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-18 / 194. szám
1965. augusztus 18. szerdal KÖGRAD Az egészségesebb település közügy A közelmúltban 30 község- azok a községi ben és Balassagyarmaton vizsgálták a népi ellenőreink a közegészségügy — szorosabban a településegészségtigy problémáit. A vizgálat során arra igyekeztünk választ kapni, hiogy megfelejő-e a szakigazgatási szervek, illetve a közegészség- ügyi apparátus munkájában az összhang, tevékenységünk milyen hatékonyan szolgálja az egészségesebb településszerkezet kialakítását, a kommunális beruházások megfelelő ütemű és mértékű megvalósítását. A vizsgálat részét képezte az általános községrendezési tervek, községrendez si irányelvek bírálata. Ezeknek -a — községek további fejlődését meghatározó — terveknek, Irányelveknek elkészítésénél tanácsok is, bályozó helyi szabály rend o melyek a felújítandó kutak letet, de azt sok helyen nem kijelölésénél nem kérték ki tartják be, a szabélysértök- az egészségügyi szervek véle- kel szemben a tanácsok nagy- ményét, így a kutak egy része mértékben elnézőek, a ráfordított költség ellenére ^ oka, hogy Szécsénysem megfelelő, ugyanakkor a javítható ivóvízű kutak a felújítás elmaradása miatt használhatatlanná válnak. A megye kedvezőtlen ivóvíz ellátottsága szükségszerben felveti a vezetékes ivóvízellátás gyorsabb ütemű fejlesztését. Bár a második 5 éves terv időszakában e tekintetben is előrehaladás történt — több községben épült törpevízmű — a vezetékes vízellátásban részesülők megyei aránya alacsonyabb az országosnál. ben nem a kijelölt szeméttelepre szállítják a szemetet. A legtöbb községben pedig nincs kijelölt szemétgyűjtő hely. Utcák, terek rendszeres tisztántartása csak a járási székhelyeken van megoldva, a kisebb községekben ez alkalomszerűen történik. A megvizsgált községek nagyobb részében még a készületeknél sincs szeméttároló és a tolmács! gépállomás nyitott szeméttárolója — mely az üzemi konyhától alig 10 méterre van — esetleg a legyek számára egészséges. Sajnos igen sok Súlyos problémaként tárta negatív példát találtak a NEB fel a vizsgálat, hogy a ve- ellenőrei, köztük olyat is akkor jártak el helyesen, na zetékes vízellátás fejlesztését amikor a közegészségügyi haa tervkészítő bizottságokban ott voltak a közegészségügyi szervek képviselői is. Bár nagy általánosságban ez így történt, voltak kivételek is. nem követi a kívánt mérték- lóság hozzájárulását egy-egy ben a szennyvíz elvezető csa- közegészségügyileg kifogásol- tomák és derítők építése. A ható létesítmény üzemelteté- tervidőszakban létesült törpe- séhez ígérgetéssel szerezték vízműveknél e járulékos lé- meg, mint a szécsényi presz- tesilmények mindenhol elma- szó esetében. Külön vágányokon Alsópetényben nem terveztek közegészségügyi létesítményt, nem is voltak kiváncsiak a közegészségügyi szervek véleményére. Jobbágyiban és Érsekvadkerten viszont nyilván nem voltak eleg erélyesek a közsegészségügy képviselői, mert közreműködésük ellenére sem tervezték be, a kifogásolható létesítmények (szeszfőzde, tsz-istálló) lakóterületről való kitelepítését. Több példát találtunk arradtak. Ebből helyenként súlyos közegészségügyi szabálytalanságok adódnak. Szécsény- ben a közületek, lakások szennyvize az utcai vizes árkokba folyik. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a balassagyarmati kórházból a szennyvíz hosszú nyitott árokban a lakott terület, közeiében folyik az Ipolyba. Óvjuk a közterületeket Hogy a közegészségügyi Elismerésre méltó, hogy az utóbbi 4 év alatt 130 km korszerű járda épült a megyéd ben községfejlesztési alapból. Egyes községekben orvosi lakást. rendelőt, ravatalozót építettek, máshol a községet parkosították, ugyanakkor a legtöbb községben fennálló ivóvíz probléma megoldására lényegesen kevesebb összeget fordítottak. A megyei NEB auguszus 5-j ülésén megállapította, hogy j szakigazgatási szervek, Iljpt- _ ____ ve a közegészségügyi appará ■ “ helyzet megjavítása ner^ak L'LÄÄ, irányelvekben rögzített javaslatoktól eltértek a végrehajtás során. Bokor községben fürdő és járda építését rögzíti a rendezési irányelv, az erre szánt összeget azonban kultúrhaz építésére fordították. A 300 lelkes kis községben célszerűbb lett volna elsősorban megfelelő járdát építeni. Di- ósjenőn az irányelvtől eltérően nem törekednek a koncentráltabb településszerkezet, kialakítására. Annak ellenére, hogy a község központjában több foghíjas terület van, a pedagógus lakásokat a község szélére építik. Közismert probléma Nógrád megye kedvezőtlen vízellátó - sa. Az ivóvíz ellátás zömét biztosító ásott kutak vízminősége egészségügyileg kifogásolható. A megyei kút kataszterben nyilvántartott 1032 közkútból mindössze 170 bizonyult jó ivóvízűnek. A falusi közkutak nagyrésze nyitott, kerekes kút, melyek szennyezésnek fokozottan ki vannak téve, és így állandó fertőzési veszélyt jelentenek. Minden forintot alkalmas helyre A közkutak rendszeres karbantartására, felújítására előirányzott összeget jogszabály ellenesen más célra használták fel. Hibát követtek el „pénzkérdés”, inkább a községi vezetők és a lakosság hozzáállásának függvénye, m, sem bizonyítja jobban, mint a napi ellenőröknek a közterületek tisztántartásával kapcsolatos megállapításai. Eszerint egyes községi tanácsok készítettek ugyan a közterületek tisztántartását szálasában az utóbbi időben van fejlődés bár ez — járási és főleg községi szinten — még korántsem kielégítő. A v >- natkozó jogszabályok következetes végrehajtása, illetve végrehajtatása az első követelménye a közegészségügyi helyzet megjavításának. Tari János Nográd megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Humánum szigor Az egyik üzemből — az egyhúzomban dolgoztak a gá- ségre hajthatatlan állampolgá *"*■ új munkaügyi rendel- fakón. Az árvízkárosultak tá- rait. mogatására megmozdult az ország, adományokkal és munkafelajánlásokkal segítve a bajbajutottakon. Társadalmunk segítőkészségét néha kezesek és a takarékos gazdálkodás nyomán — 40 embert el kellett bocsátani. Amikor a hír kiszivárgott, felmo- rajlottak a műhelyek: „Ügy Persze, nem követelhetünk szigorúbb erkölcsi normákat, felelősségteljesebb közszellemet, ha elnézőek, engedékenyek vagyunk a vezetésben embersége és visszajött szülőktől magéra hagyott ^ÍSzVlIméffief * gyermek, vagy egy ritka látszik mus a tőkés világ megszűnt a szocializ- erővel szabadítja fel egy-egy létbizonytalansága . A gyár vezetői és tár- gyógyszerre váró beteg sze- sadalmi tisztségviselői azon- mélyes tragédiája is. Emberek ' agyunk és törődünk egytanácskozásra hívták össze a dolgozókat, őszintén eléjük tárva a való helyzetet. Nem hivatkoztak központi utasításra, a munkás-kollektíva igazságérzetére apelláltak. Elmondták. hogy nem tudnak mindenkinek munkát biztosítani, a feladatokhoz mérten mással. Ez így van rendjén. Szocialista rendszerünk mély humanizmusát mégsem azonosíthatjuk az elvont emszemben. Nem ismeretlen jelenség, hogy a nagy népgazdasági kórokat okozó mulasztásokat nem követi határozott felelősségre vonás, — ugyancsak a „humanizmusra” hivatkozva. Egyik, néhány éve létesített üzemünkben például berszeretettel, a különc szív- eredeti rajzok alapján javítot- jósággal. A humanizmus és a ták a generátort — az időközszigor, a szeretet és a gyűlő- ben végrehajtott módosításaiét, csak látszólag egymásnak kát nem vezették keresztül a a drága berer40 embernek bért munka nélkül, azaz dolgozzon-e 600 munkás a negyvenre? — kérdezték a vezetők, s a műhelyek termelési tanácskozásai erre tagadó választ adtak. nagy a létszám. Fizessenek-e eUentmodó fógalmak, valója- rajzokon ban ugyanúgy szorosan ősz- dezés felrobbant. Csupán a szetartozóak, mint a szocia- javítás 800 ezer forintba kelizmus és az ember. Aki sze- rült, a sokmülió forint értéreti az embert, az gyűlöli az kű termeléscsökkenésről nem embertelenséget. Általános- szólva, A súlyos hiba meg- ságban persze ezt mindenki történt, felelőst azonban nem vallja. Mégis, a fegyelmezet- találtak. Ilyen helyzetben alíg- A dolgozók javaslatai alap- lenség, a lógás, a pazarlás 1'' lehet erkölcsi bátorsága a ján hamarosan összeállították — az embertelenség e legálta- vezetésnek, hogy szigorúan a „munkanélküliek ” 40 fős lánosabb megnyilvánulásai megbüntesse és kártérítésre listáját, s mint létszámfelet- — a szükségesnél ritkábban kötelezze a néhány száz tótiek, kézhez kapták munka- váltanak ki tömegfelháboro- nn*os selejtgyártókat könyvüket a notórius lógósok, dást, szenvedélyes gyűlöletet Vannak akik a közéiptiink akikre eddig is társaik dől- és határozott aktív fellépést ben kelhető visszás jelensé- goztak, s akiket evszamra társadalmunkban. gekb61 messzemenő politikai R endszerünk a dolgozó következtetéseket _ vonnak _ ie, s s akiket hiaba biztattak, negyedét sem termelték, mint amit joggal elvárhattak tőlük. Az igazságos döntés nyomán a műhelyekben megnyugodtak a kedélyek. Utólag jogosan kérdezheti azonban az olvasó: miért nem korábban és fegyelmi úton távolították el a fegyelmezetleneket, a munkahalogatókat. A kérdés megválaszolása viszont már túlnő a szóbanforgó üzem keretein, általános társadalmi problémát érint. Lényegében a szocialista humanizmus helyes értelmezéséről van szó Társadalmunk mély együttérzését és segítőkészségét lépten-nyomon tapasztalhatják az elesettek, a bajbajutottak Az árvíz idején találkoztunk gépkocsivezetőkkel és könnyűbúvárokkal, akik milliók felemelkedését, a jólét korszakának megteremtését tűzte zászlajára. Lényegében így Összegezhető a szocialista humanizmus lényege is. És ki ne értene egyet az e szellemben fogant fő célkitűzésekkel : az , életszínvonal emelésével, a ma még súlyos lakásgondok enyhítésével, a határozottabb családvédelemmel, a nyugdíjrendszer, a közoktatás fejlesztésével stb. És mindenki, aki a közös, céljainkkal szembehelyezi a letűnt idők drákói módszerei, a vaskéz politikája melleit törnek lándzsát, mondván: ..A legfőbb baj az, hogy túl sok a demokrácia.” Pedig a demokrácia és a fegyelem ugyanúgy kiegészítik egymást, mint a humánum és a szigor. Többek között éppen a társadalmi demokratizmus fejlesztése lehet egyik fontos eszköze a fegyelem megszilárdításának. A hibák a lazaságok elleni hatásos küzdenaav lem ma§a ls a demokratizmus Tyezi feíAdásét, a tőmegkapcsoladolKa után. A szocialista humanizmus Az egyén és a közösség érdeke azonos Aki mer, az nyer nyes kényelmét; a lényeget tekintve embertelen és társadalom-ellenes A mindennapi életben ritkán fogalmazunk mivel nem elvont pmberszere- Uyen élesen és mégkevésbe tét, jámbor szívJőságV" ’az cselekszünk a harcos huma- össznépi érdekekből kiirfdu - nizmus szellemében a konkrét va szolgálja az egyén boldogu- három műszakot . hibák, visszaélések és fegyel- lását Társadalmunk a kollek- mezetlenségek láttán. Sőt, tívizmuson alapuló emberies- gyakran éppen a „humaniz- ségét hívatottak elmélyíteni mus” nevében kapnak fel- azok a kibontakozó intézmé- mentést a munkakerülők, a nyes kísérletek is, amelyek a selejtgyártók, a társadalmi tu- gazdasági mechanizmus kor- lajdon herdáló!, a tehetségte- szerűsítését szolgálják. Cél az. Nem véletlenül mondják azt, az emberek, hogy aki mer, az nyer. Példa erre az egyházasdengelegi szövetkezet esete is. Egyházasdengelegen nagyon megszorította a munka a termelőszövetkezetieket. Az aratás, hordás, cséplés. szántás, miegymás annyira Összefutott, hogy alig tudtak mindenhová embert, meg gépet biztosítani. Végül akárhogy is ügyeskedtek úgy látszott, hogy nem tudják betakarítani az ötven hold új telepítésű lucerna termését. Nosza, ösz- szedugta a fejét a vezetőség megvitatni, hogy mi legyen. Elhangzottak a vélemények és szerint több mint ötszáz má- megszületett a döntés — ki- zsa jóminőségű borjúszéna lesz a lekaszált lucernából. Igaz, ennek az egyharmadát azok kapják, akik kaszáltak. Ügy számolták, hogy családonként jut három-három mázsa. De adják a lucernát részbe kaszálni a termelőszövetkezeti tagoknak. Aznap, mikor meghirdették a dolgot, száznál is többen jelentkeztek. Vasárnap hajnal- még akkor is megérte, ha ban pedig, mikor kimentek a egyesek azt mondják, hogy Az oktatási évre készülnek a rétsági kiszesek A KISZ-szervezetek életét megfelelő tartalommal megtölteni igen nehéz, és néhány esetbep nem is sikerül. A fiatalok szabadidejének célszerű megszervezése mellett a szervezetek feladatai közé tartozik az ifjúság eszmei-politikai nevelésének hatékonyabb támogatása. Az ősszel újra beinduló politikai oktatások színvonalának emelése a téma jelenleg (a betakarítás segítése mellett) a rétsági járási KISZ- bizottságon is. A járásban működő 35 alapszervezet 1245 fiatalt foglal magába. Tavaly a politikai oktatásokon 685 ki- szes vett részt. A jelenleg folyó elbeszélgetések, felvilágosítások a nagy célt (minden KISZ-tag vegyen részt az oktatáson) hivatottak szolgálni. Természetesen nagyon kell vigyázni, hogy a minőség át ne csapjon mennyiségbe, nehogy a mutatós számok mögött rii- vótlan tartalom húzódjon meg. A 35 alapszervezetből ősszel 29-ben önálló KISZ-ok- tatás indult, a többiben a pártoktatás keretén belül, közösen a pártoktatással valósítják meg a célkitűzéseket. A társadalmi ismereteket tanítva az idén igyekeznek egyes eseményeket jobban életkózilbe hozni, a témát minél sokoldalúbban, mai életünkkel öszekapcsolva fel- tárra. Az okos és meggyőző nagy eredményekhez vezethet, ha megfelelően sáfárkodunk vele. Az új elképzelések reálisak és biztatóak, a végrehajtáson a sor. kaszások a lucerna táblára már százharmincán voltak. Ezek az emberek olyan munkát vágtak ki, hogy öröm volt nézni Summa summárum, hajnali három órától reggel kilenc óráig levágták a lucernát. Ezután pedig mindenki ott folytatta a munkát, ahová beosztották. Mielőtt még levonnánk ennek az esetnek tanulságait, meg kell jegyezni valamit. ilyet nem szabad csinálni, mert a közös látja a kárát Számoljunk csak egy kicsit. Az emberek hat órát dolgoztak. Kaptak családonként három-három mázsa lucernát. S most ne ennek a mennyiségnek az értékét nézzük — mert az állattartó gazdának sokkal többet ér, mint amennyibe kerül. A lucerna kétharmadrésze megmaradt a termelő- szövetkezetnek. Igenám, de Ebben a községben tekintélyes ennek a lekaszálása, betakari- a háztáji állatállomány. S tása érdekében — egy másik évről évre sok gondot okozott alkalommal be is takarítják a az állattartóknak, a termelő- tagok a harmadért —, nem szövetkezetnek, a háztáji ál- kellett gépeket elvinni a bú- latok takarmányozása. Amió- zatábláknól, az aratástól. Nem ta azonban megalakult a ház- kellett felborítani a gabona táji bizottság és ezeknek a betakarításának a rendjét, gondoknak a nagy részét le- Mondani sem kell, hogy ez vette a szövetkezeti veze- most mennyire fontos, amit tők válláról, majdnem minden pénzben kifejezni bonyolult is megoldótott. Most is a háztáji lenne. Valaki még azt is bizottság javasolta ezt a meg- mondta, hogy annyit még a oldást. gépek is a táblán hagytak Lehet, hogy most sokan, cső- volna, amennyiért a tagok leváljék a fejüket és elítélik kaszálták a lucernát, a dengeiegiek cselekedetét —• Ez az eset kitűnő példája mert ki hallott ilyet, részibe a közösségi .és egyéni érdek kiadni a lucernát? No, de lás- találkozásának. S annak is, suk az eset tanulságait! Kezdeni azzal keli, hogy még ilyen rossz időjárási körülmények között, ennyi hogy sok esetben az adott helyzet mérlegelésével keli eldönteni mit és hogyan érdemes tenni. Mert ez nem munka közepette sem hagy- mindegy! Egyházasdengelegca ták veszni a lucernát a den- jól járt a termelőszövetkezet, geícgiek. Mert akadnak olya- de jól jártak a tagok is. A len vezetők. fegyelmehogy minden, ami előnyös az egyén, a helyi közösségek szempontjából, az egyben az általános társadalmi felemelkedést is hatékonyan szolgaija. Vagyis, az emberi képesA hibákkal, a zetlenségekkel egységes és kérlelhetetlen harcot ma még nehezítik közéletünk bizonyos liberális je- . tehetsée a kezdeménvt lenségei. Sok munkahelyen !fVényesüü^ mé^ nemcsak a szorgalmas és be- ^ká^b ®a^ céljaink vSrl a ínxapo nagy ceijamK végrehajtásában. A szervezett, a fegyelme- zett munka, a gyors csületes dolgozók, hanem a fegyelemsértők is létbiztonságot élveznek, mintha alkotmányos rendünk nem is a ____ _____ m unkához való jogot, hanem műszaki fejlődés útjában álló általában a megélhetést sza- akadályok elhárítása azon- vatolná mindenki számára, ban mégsem egyszerűen köz- Pedig a szocializmus nem köt gazdasági feladat. Szükség és nem is köthet senkivel van olyan felelősségteljes élethossziglan szóló eltartási közszellemre is, amely rendszerződést. A munka társa- szerünk igazán humános cál- dalrr.a, amely felszámolta a jajt látva szenvedélyesen har- kizsákmányolást, kérlelhetet- col az embertelen és társada- len harcban áll az élősködés, lom ellenes jelenségekkel az ingyenélés minden forrná- szemben, nem ismerve meg- jával. Szocialista rendünk alkuvást a hibákkal, a visz- gondoskodik a fiatalokról, az szásságokkal, fegyelmezetlenöreg emberekről, de nem tart- séggeL hatja el a munkaképes, egészséges, ám hasznos tevékeny- Kovács József A szocialista brigádok tevékenységét vizsgálják az Acélárugyárban Az Acélárugyár szakszervezeti bizottsága ezekben a napokban számos szakember bevonásával felülvizsgálja a szocialista brigádok 1965. első félévi tevékenységet. A szocialista brigádokban több mint kétezren dolgoznak lására. a brigádok az üzem gyáregységeiben és alapján, lényegesen befolyásolják a Az Acélárugyár vállalat tervteljesítését mind brigádjainál folyó műszaki fejlesztésre, újításokra, munkafegyelemre a politikai, szakmai és általános műveltséget elősegítő eszközök igénybevételére, a foglalkozások látogatottságára, szabad idő helyes kihaszn . vállalása. szocialista vizsgálata belföldi, mind az export ról feljegyzések is készülnek. nők is. akik nagystílűén azt mondják „kicsire” nem néznek ilyen dologidőben. Eay- házasdengeiegen bizony néztek, s megérte. A számítások takarmányhoz nem számítót! közös olyan jutott, amire bizton. De maradt széna háztáji állománynak is! Pádár András termékek készítésével. A vizsgálat kiterjed a se- lcjtcsokkentésre, önmeózásra, az import és hazai alapanyag, valamint a rezei anyag takarékosságra, továbbá a munkás- és balesetvédelemre, a Az összefoglaló jelentés alapján, a szakszervezeti bizottság, majd a nagyüzemi pártvégrehajtó bizottság tárgyalja meg a szocialista brigádmozgalom első féléves tapasztalatait. T