Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

1965. augusztus 18. szerdal KÖGRAD Az egészségesebb település közügy A közelmúltban 30 község- azok a községi ben és Balassagyarmaton vizs­gálták a népi ellenőreink a közegészségügy — szorosab­ban a településegészségtigy problémáit. A vizgálat során arra igye­keztünk választ kapni, hiogy megfelejő-e a szakigazgatási szervek, illetve a közegészség- ügyi apparátus munkájában az összhang, tevékenységünk milyen hatékonyan szolgálja az egészségesebb település­szerkezet kialakítását, a kom­munális beruházások megfe­lelő ütemű és mértékű meg­valósítását. A vizsgálat részét képezte az általános községrendezési tervek, községrendez si irány­elvek bírálata. Ezeknek -a — községek további fejlődését meghatározó — terveknek, Irányelveknek elkészítésénél tanácsok is, bályozó helyi szabály rend o melyek a felújítandó kutak letet, de azt sok helyen nem kijelölésénél nem kérték ki tartják be, a szabélysértök- az egészségügyi szervek véle- kel szemben a tanácsok nagy- ményét, így a kutak egy része mértékben elnézőek, a ráfordított költség ellenére ^ oka, hogy Szécsény­sem megfelelő, ugyanakkor a javítható ivóvízű kutak a fel­újítás elmaradása miatt hasz­nálhatatlanná válnak. A megye kedvezőtlen ivó­víz ellátottsága szükségszerb­en felveti a vezetékes ivó­vízellátás gyorsabb ütemű fej­lesztését. Bár a második 5 éves terv időszakában e te­kintetben is előrehaladás tör­tént — több községben épült törpevízmű — a vezetékes víz­ellátásban részesülők megyei aránya alacsonyabb az orszá­gosnál. ben nem a kijelölt szemétte­lepre szállítják a szemetet. A legtöbb községben pedig nincs kijelölt szemétgyűjtő hely. Utcák, terek rendszeres tisztántartása csak a járási székhelyeken van megoldva, a kisebb községekben ez al­kalomszerűen történik. A meg­vizsgált községek nagyobb ré­szében még a készületeknél sincs szeméttároló és a tolmá­cs! gépállomás nyitott sze­méttárolója — mely az üzemi konyhától alig 10 méterre van — esetleg a legyek számára egészséges. Sajnos igen sok Súlyos problémaként tárta negatív példát találtak a NEB fel a vizsgálat, hogy a ve- ellenőrei, köztük olyat is akkor jártak el helyesen, na zetékes vízellátás fejlesztését amikor a közegészségügyi ha­a tervkészítő bizottságokban ott voltak a közegészségügyi szervek képviselői is. Bár nagy általánosságban ez így tör­tént, voltak kivételek is. nem követi a kívánt mérték- lóság hozzájárulását egy-egy ben a szennyvíz elvezető csa- közegészségügyileg kifogásol- tomák és derítők építése. A ható létesítmény üzemelteté- tervidőszakban létesült törpe- séhez ígérgetéssel szerezték vízműveknél e járulékos lé- meg, mint a szécsényi presz- tesilmények mindenhol elma- szó esetében. Külön vágányokon Alsópetényben nem tervez­tek közegészségügyi létesít­ményt, nem is voltak kiván­csiak a közegészségügyi szer­vek véleményére. Jobbágyi­ban és Érsekvadkerten vi­szont nyilván nem voltak eleg erélyesek a közsegészségügy képviselői, mert közreműkö­désük ellenére sem tervezték be, a kifogásolható létesítmé­nyek (szeszfőzde, tsz-istálló) lakóterületről való kitelepíté­sét. Több példát találtunk ar­radtak. Ebből helyenként sú­lyos közegészségügyi szabály­talanságok adódnak. Szécsény- ben a közületek, lakások szennyvize az utcai vizes ár­kokba folyik. Nem hagyhat­juk szó nélkül, hogy a ba­lassagyarmati kórházból a szennyvíz hosszú nyitott árok­ban a lakott terület, közeié­ben folyik az Ipolyba. Óvjuk a közterületeket Hogy a közegészségügyi Elismerésre méltó, hogy az utóbbi 4 év alatt 130 km kor­szerű járda épült a megyéd ben községfejlesztési alapból. Egyes községekben orvosi la­kást. rendelőt, ravatalozót épí­tettek, máshol a községet par­kosították, ugyanakkor a leg­több községben fennálló ivó­víz probléma megoldására lé­nyegesen kevesebb összeget fordítottak. A megyei NEB auguszus 5-j ülésén megállapította, hogy j szakigazgatási szervek, Iljpt- _ ____ ve a közegészségügyi appará ■ “ helyzet megjavítása ner^ak L'LÄÄ, irányelvekben rögzített javas­latoktól eltértek a végrehaj­tás során. Bokor községben fürdő és járda építését rögzíti a ren­dezési irányelv, az erre szánt összeget azonban kultúrhaz építésére fordították. A 300 lelkes kis községben célsze­rűbb lett volna elsősorban megfelelő járdát építeni. Di- ósjenőn az irányelvtől elté­rően nem törekednek a kon­centráltabb településszerkezet, kialakítására. Annak ellené­re, hogy a község központjá­ban több foghíjas terület van, a pedagógus lakásokat a köz­ség szélére építik. Közismert probléma Nógrád megye kedvezőtlen vízellátó - sa. Az ivóvíz ellátás zömét biztosító ásott kutak vízminő­sége egészségügyileg kifogá­solható. A megyei kút katasz­terben nyilvántartott 1032 közkútból mindössze 170 bi­zonyult jó ivóvízűnek. A fa­lusi közkutak nagyrésze nyi­tott, kerekes kút, melyek szennyezésnek fokozottan ki vannak téve, és így állandó fertőzési veszélyt jelentenek. Minden forintot alkalmas helyre A közkutak rendszeres kar­bantartására, felújítására elő­irányzott összeget jogszabály ellenesen más célra használ­ták fel. Hibát követtek el „pénzkérdés”, inkább a köz­ségi vezetők és a lakosság hozzáállásának függvénye, m, sem bizonyítja jobban, mint a napi ellenőröknek a köz­területek tisztántartásával kapcsolatos megállapításai. Eszerint egyes községi taná­csok készítettek ugyan a köz­területek tisztántartását szá­lasában az utóbbi időben van fejlődés bár ez — járási és főleg községi szinten — még korántsem kielégítő. A v >- natkozó jogszabályok követke­zetes végrehajtása, illetve vég­rehajtatása az első követelmé­nye a közegészségügyi hely­zet megjavításának. Tari János Nográd megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Humánum szigor Az egyik üzemből — az egyhúzomban dolgoztak a gá- ségre hajthatatlan állampolgá *"*■ új munkaügyi rendel- fakón. Az árvízkárosultak tá- rait. mogatására megmozdult az ország, adományokkal és munkafelajánlásokkal segítve a bajbajutottakon. Társadal­munk segítőkészségét néha kezesek és a takarékos gaz­dálkodás nyomán — 40 em­bert el kellett bocsátani. Ami­kor a hír kiszivárgott, felmo- rajlottak a műhelyek: „Ügy Persze, nem követelhetünk szigorúbb erkölcsi normákat, felelősségteljesebb közszelle­met, ha elnézőek, engedéke­nyek vagyunk a vezetésben embersége és visszajött szülőktől magéra hagyott ^ÍSzVlIméffief * gyermek, vagy egy ritka látszik mus a tőkés világ megszűnt a szocializ- erővel szabadítja fel egy-egy létbizonytalan­sága . A gyár vezetői és tár- gyógyszerre váró beteg sze- sadalmi tisztségviselői azon- mélyes tragédiája is. Embe­rek ' agyunk és törődünk egy­tanácskozásra hívták össze a dolgozókat, őszintén eléjük tárva a való helyzetet. Nem hivatkoztak központi utasítás­ra, a munkás-kollektíva igaz­ságérzetére apelláltak. El­mondták. hogy nem tudnak mindenkinek munkát biztosí­tani, a feladatokhoz mérten mással. Ez így van rendjén. Szocialista rendszerünk mély humanizmusát mégsem azonosíthatjuk az elvont em­szem­ben. Nem ismeretlen jelenség, hogy a nagy népgazdasági kó­rokat okozó mulasztásokat nem követi határozott fele­lősségre vonás, — ugyancsak a „humanizmusra” hivatkoz­va. Egyik, néhány éve létesí­tett üzemünkben például berszeretettel, a különc szív- eredeti rajzok alapján javítot- jósággal. A humanizmus és a ták a generátort — az időköz­szigor, a szeretet és a gyűlő- ben végrehajtott módosítása­iét, csak látszólag egymásnak kát nem vezették keresztül a a drága berer­40 embernek bért munka nélkül, azaz dolgozzon-e 600 munkás a negyvenre? — kér­dezték a vezetők, s a műhe­lyek termelési tanácskozásai erre tagadó választ adtak. nagy a létszám. Fizessenek-e eUentmodó fógalmak, valója- rajzokon ban ugyanúgy szorosan ősz- dezés felrobbant. Csupán a szetartozóak, mint a szocia- javítás 800 ezer forintba ke­lizmus és az ember. Aki sze- rült, a sokmülió forint érté­reti az embert, az gyűlöli az kű termeléscsökkenésről nem embertelenséget. Általános- szólva, A súlyos hiba meg- ságban persze ezt mindenki történt, felelőst azonban nem vallja. Mégis, a fegyelmezet- találtak. Ilyen helyzetben alíg- A dolgozók javaslatai alap- lenség, a lógás, a pazarlás 1'' lehet erkölcsi bátorsága a ján hamarosan összeállították — az embertelenség e legálta- vezetésnek, hogy szigorúan a „munkanélküliek ” 40 fős lánosabb megnyilvánulásai megbüntesse és kártérítésre listáját, s mint létszámfelet- — a szükségesnél ritkábban kötelezze a néhány száz tó­tiek, kézhez kapták munka- váltanak ki tömegfelháboro- nn*os selejtgyártókat könyvüket a notórius lógósok, dást, szenvedélyes gyűlöletet Vannak akik a közéiptiink akikre eddig is társaik dől- és határozott aktív fellépést ben kelhető visszás jelensé- goztak, s akiket evszamra társadalmunkban. gekb61 messzemenő politikai R endszerünk a dolgozó következtetéseket _ vonnak _ ie, s s akiket hiaba biztattak, negyedét sem termelték, mint amit joggal elvárhattak tőlük. Az igazsá­gos döntés nyomán a műhe­lyekben megnyugodtak a ke­délyek. Utólag jogosan kér­dezheti azonban az olvasó: miért nem korábban és fe­gyelmi úton távolították el a fegyelmezetleneket, a mun­kahalogatókat. A kérdés meg­válaszolása viszont már túl­nő a szóbanforgó üzem ke­retein, általános társadalmi problémát érint. Lényegében a szocialista humanizmus helyes értelme­zéséről van szó Társadal­munk mély együttérzését és segítőkészségét lépten-nyomon tapasztalhatják az elesettek, a bajbajutottak Az árvíz ide­jén találkoztunk gépkocsive­zetőkkel és könnyűbúvárok­kal, akik milliók felemelkedését, a jólét korszakának megte­remtését tűzte zászlajára. Lényegében így Össze­gezhető a szocialista humanizmus lényege is. És ki ne értene egyet az e szel­lemben fogant fő célkitűzések­kel : az , életszínvonal emelésé­vel, a ma még súlyos lakás­gondok enyhítésével, a hatá­rozottabb családvédelemmel, a nyugdíjrendszer, a közok­tatás fejlesztésével stb. És mindenki, aki a közös, céljainkkal szembehelyezi a letűnt idők drákói módsze­rei, a vaskéz politikája melleit törnek lándzsát, mondván: ..A legfőbb baj az, hogy túl sok a demokrácia.” Pedig a de­mokrácia és a fegyelem ugyanúgy kiegészítik egymást, mint a humánum és a szigor. Többek között éppen a tár­sadalmi demokratizmus fej­lesztése lehet egyik fontos eszköze a fegyelem megszi­lárdításának. A hibák a laza­ságok elleni hatásos küzde­naav lem ma§a ls a demokratizmus Tyezi feíAdásét, a tőmegkapcsola­dolKa után. A szocialista humanizmus Az egyén és a közösség érdeke azonos Aki mer, az nyer nyes kényelmét; a lényeget tekintve embertelen és társa­dalom-ellenes A mindenna­pi életben ritkán fogalmazunk mivel nem elvont pmberszere- Uyen élesen és mégkevésbe tét, jámbor szívJőságV" ’az cselekszünk a harcos huma- össznépi érdekekből kiirfdu - nizmus szellemében a konkrét va szolgálja az egyén boldogu- három műszakot . hibák, visszaélések és fegyel- lását Társadalmunk a kollek- mezetlenségek láttán. Sőt, tívizmuson alapuló emberies- gyakran éppen a „humaniz- ségét hívatottak elmélyíteni mus” nevében kapnak fel- azok a kibontakozó intézmé- mentést a munkakerülők, a nyes kísérletek is, amelyek a selejtgyártók, a társadalmi tu- gazdasági mechanizmus kor- lajdon herdáló!, a tehetségte- szerűsítését szolgálják. Cél az. Nem véletlenül mondják azt, az emberek, hogy aki mer, az nyer. Példa erre az egyházasdengelegi szövetkezet esete is. Egyházasdengelegen nagyon megszorította a munka a ter­melőszövetkezetieket. Az ara­tás, hordás, cséplés. szántás, miegymás annyira Összefutott, hogy alig tudtak mindenho­vá embert, meg gépet biztosí­tani. Végül akárhogy is ügyeskedtek úgy látszott, hogy nem tudják betakarítani az ötven hold új telepítésű lucerna termését. Nosza, ösz- szedugta a fejét a vezetőség megvitatni, hogy mi legyen. Elhangzottak a vélemények és szerint több mint ötszáz má- megszületett a döntés — ki- zsa jóminőségű borjúszéna lesz a lekaszált lucernából. Igaz, ennek az egyharmadát azok kapják, akik kaszáltak. Ügy számolták, hogy családonként jut három-három mázsa. De adják a lucernát részbe ka­szálni a termelőszövetkezeti tagoknak. Aznap, mikor meghirdették a dolgot, száznál is többen jelentkeztek. Vasárnap hajnal- még akkor is megérte, ha ban pedig, mikor kimentek a egyesek azt mondják, hogy Az oktatási évre készülnek a rétsági kiszesek A KISZ-szervezetek életét megfelelő tartalommal meg­tölteni igen nehéz, és néhány esetbep nem is sikerül. A fiatalok szabadidejének célszerű megszervezése mel­lett a szervezetek feladatai közé tartozik az ifjúság esz­mei-politikai nevelésének ha­tékonyabb támogatása. Az ősszel újra beinduló po­litikai oktatások színvonalá­nak emelése a téma jelenleg (a betakarítás segítése mel­lett) a rétsági járási KISZ- bizottságon is. A járásban mű­ködő 35 alapszervezet 1245 fi­atalt foglal magába. Tavaly a politikai oktatásokon 685 ki- szes vett részt. A jelenleg folyó elbeszélgetések, felvilá­gosítások a nagy célt (minden KISZ-tag vegyen részt az ok­tatáson) hivatottak szolgálni. Természetesen nagyon kell vi­gyázni, hogy a minőség át ne csapjon mennyiségbe, nehogy a mutatós számok mögött rii- vótlan tartalom húzódjon meg. A 35 alapszervezetből ősszel 29-ben önálló KISZ-ok- tatás indult, a többiben a pártoktatás keretén belül, kö­zösen a pártoktatással valósít­ják meg a célkitűzéseket. A társadalmi ismereteket tanítva az idén igyekeznek egyes eseményeket jobban életkózilbe hozni, a témát minél sokoldalúbban, mai életünkkel öszekapcsolva fel- tárra. Az okos és meggyőző nagy eredményekhez vezethet, ha megfelelően sáfárkodunk vele. Az új elképzelések reálisak és biztatóak, a végrehajtáson a sor. kaszások a lucerna táblára már százharmincán voltak. Ezek az emberek olyan mun­kát vágtak ki, hogy öröm volt nézni Summa summárum, hajnali három órától reggel kilenc óráig levágták a lu­cernát. Ezután pedig minden­ki ott folytatta a munkát, ahová beosztották. Mielőtt még levonnánk en­nek az esetnek tanulságait, meg kell jegyezni valamit. ilyet nem szabad csinálni, mert a közös látja a kárát Számoljunk csak egy kicsit. Az emberek hat órát dolgoz­tak. Kaptak családonként há­rom-három mázsa lucernát. S most ne ennek a mennyiség­nek az értékét nézzük — mert az állattartó gazdának sokkal többet ér, mint amennyibe kerül. A lucerna kétharmad­része megmaradt a termelő- szövetkezetnek. Igenám, de Ebben a községben tekintélyes ennek a lekaszálása, betakari- a háztáji állatállomány. S tása érdekében — egy másik évről évre sok gondot okozott alkalommal be is takarítják a az állattartóknak, a termelő- tagok a harmadért —, nem szövetkezetnek, a háztáji ál- kellett gépeket elvinni a bú- latok takarmányozása. Amió- zatábláknól, az aratástól. Nem ta azonban megalakult a ház- kellett felborítani a gabona táji bizottság és ezeknek a betakarításának a rendjét, gondoknak a nagy részét le- Mondani sem kell, hogy ez vette a szövetkezeti veze- most mennyire fontos, amit tők válláról, majdnem minden pénzben kifejezni bonyolult is megoldótott. Most is a háztáji lenne. Valaki még azt is bizottság javasolta ezt a meg- mondta, hogy annyit még a oldást. gépek is a táblán hagytak Lehet, hogy most sokan, cső- volna, amennyiért a tagok le­váljék a fejüket és elítélik kaszálták a lucernát, a dengeiegiek cselekedetét —• Ez az eset kitűnő példája mert ki hallott ilyet, részibe a közösségi .és egyéni érdek kiadni a lucernát? No, de lás- találkozásának. S annak is, suk az eset tanulságait! Kezdeni azzal keli, hogy még ilyen rossz időjárási kö­rülmények között, ennyi hogy sok esetben az adott helyzet mérlegelésével keli eldönteni mit és hogyan ér­demes tenni. Mert ez nem munka közepette sem hagy- mindegy! Egyházasdengelegca ták veszni a lucernát a den- jól járt a termelőszövetkezet, geícgiek. Mert akadnak olya- de jól jártak a tagok is. A len vezetők. fegyelme­hogy minden, ami előnyös az egyén, a helyi közösségek szempontjából, az egyben az általános társadalmi felemel­kedést is hatékonyan szolgai­ja. Vagyis, az emberi képes­A hibákkal, a zetlenségekkel egységes és kérlelhetetlen harcot ma még nehezítik köz­életünk bizonyos liberális je- . tehetsée a kezdeménvt lenségei. Sok munkahelyen !fVényesüü^ mé^ nemcsak a szorgalmas és be- ^ká^b ®a^ céljaink vSrl a ínxapo nagy ceijamK végre­hajtásában. A szervezett, a fegyelme- zett munka, a gyors csületes dolgozók, hanem a fegyelemsértők is létbiztonsá­got élveznek, mintha alkot­mányos rendünk nem is a ____ _____ m unkához való jogot, hanem műszaki fejlődés útjában álló általában a megélhetést sza- akadályok elhárítása azon- vatolná mindenki számára, ban mégsem egyszerűen köz- Pedig a szocializmus nem köt gazdasági feladat. Szükség és nem is köthet senkivel van olyan felelősségteljes élethossziglan szóló eltartási közszellemre is, amely rend­szerződést. A munka társa- szerünk igazán humános cál- dalrr.a, amely felszámolta a jajt látva szenvedélyesen har- kizsákmányolást, kérlelhetet- col az embertelen és társada- len harcban áll az élősködés, lom ellenes jelenségekkel az ingyenélés minden forrná- szemben, nem ismerve meg- jával. Szocialista rendünk alkuvást a hibákkal, a visz- gondoskodik a fiatalokról, az szásságokkal, fegyelmezetlen­öreg emberekről, de nem tart- séggeL hatja el a munkaképes, egész­séges, ám hasznos tevékeny- Kovács József A szocialista brigádok tevékenységét vizsgálják az Acélárugyárban Az Acélárugyár szakszerve­zeti bizottsága ezekben a na­pokban számos szakember be­vonásával felülvizsgálja a szocialista brigádok 1965. első félévi tevékenységet. A szocialista brigádokban több mint kétezren dolgoznak lására. a brigádok az üzem gyáregységeiben és alapján, lényegesen befolyásolják a Az Acélárugyár vállalat tervteljesítését mind brigádjainál folyó műszaki fejlesztésre, újítá­sokra, munkafegyelemre a po­litikai, szakmai és általános műveltséget elősegítő eszkö­zök igénybevételére, a foglal­kozások látogatottságára, szabad idő helyes kihaszn . ­vállalása. szocialista vizsgálat­a belföldi, mind az export ról feljegyzések is készülnek. nők is. akik nagystílűén azt mondják „kicsire” nem néz­nek ilyen dologidőben. Eay- házasdengeiegen bizony néz­tek, s megérte. A számítások takarmányhoz nem számítót! közös olyan jutott, amire bizton. De maradt széna háztáji állománynak is! Pádár András termékek készítésével. A vizsgálat kiterjed a se- lcjtcsokkentésre, önmeózásra, az import és hazai alapanyag, valamint a rezei anyag taka­rékosságra, továbbá a mun­kás- és balesetvédelemre, a Az összefoglaló jelentés alap­ján, a szakszervezeti bizott­ság, majd a nagyüzemi párt­végrehajtó bizottság tárgyal­ja meg a szocialista brigád­mozgalom első féléves tapasz­talatait. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom