Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-18 / 194. szám
4 1TÖGR4B WB5. augusztus T8. szerda Régi jelző - nem kopik NEM EMLEGETIK eleget. Inkább nyugdíjasokra, idős dolgozókra alkalmazzák. — Becsületben őszült meg — így mondják. Egyesek egy kicsit penészesnek vélik, ódonnak. Régi jelző, elkoptatták, lejáratták a múltban. — Lejáratták, igaz. Az egész világgal akartak megvívni gáláns urak egy asszony, vagy lány becsületéért Hirhedt párbajhősök kerestek kétes babérokat a „becsület” mezején. Űrikaszinókban latolgatták, hogy becsületbeli ügyekben ki elégtételképes, ki nem? Napjainkban nem üres mo- ralizálás a becsületről beszélni. Jellemvonás lett, magától értetődő tulajdonság. Jogok és kötelességek. Mindenki önként meríthet a két nagy edényből és a társadalom fejlődésének mérlegén megmutatkozik, hogy valaki nagyot markolt, de keveset fogott, vagy méltányosan vett-e mindegyikből, emberi mérték- keL Hogyan merítenek? az egyikből két összetett maroK- kal, a másikból félkézzel, szétterpesztett ujjakkal, (hadd csorogjon vissza abból a kötelességből minél előbb az edénybe)? — Akad ebből is, abból is. A demagógok, harsogok nagyon érzékenyek a becsületükre és folyton tele van vele a szájuk. „A munka becsülete...”, „Én a becsület talaján állok...”, ök a nagy beolvasok. az örökösen balra ív, a hirhedt meg nem alkuvók, míg — előnyük van belőle. Néha szinte szégyellni illik ezek környezetében a rátne- nősséget, belemenést, vagány- ságot, belevalóságot elítélni. A fúrást a harsogok nagy hangon bírálják, de azért cselekszik —, egyébként ez az egyetlen, amiről hallgatnak. A kérkedő. Zúgó áradat a becsülete, mely gyenge malmot hajtani. A becsület nem harsog, csendes. őszinte a becsület. Van ereje hibáját bevallani, nem beszél mellé. De joga van a bírálathoz és meg is hallgatják. Többet adni, mint kapni, becsület dolga. Segíteni, hála elvárása nélkül, mielőtt megkérnek rá — becsület. Igérhi és az Ígéretet betartani becsületes dolog. Mindennapi magatartás ez és jellemző napjainkban. Az elárusító figyelmes a kiszolgálásnál, figyelmezteti a vevőt, ha az áru nem kifogástalan. Rendesen becsomagolja a könnyen foltot okozó árucikket. A púit másik oldalán előre engedik az öreget, beteget. Beszolgáltatják a talált tárgyat illetékes helyre, ha ott felejtenek valamit megőrzik, esetleg a feledékeny embertárs után viszik. Ez a becsület Nem mérhető pénzben. Mégis, egyesek előre kialkudják a fizetendő túlórák számát. Kicsit több munkáért nem kell mindjárt célprémiumot — követelni. Annál a házi javításnál nem előfeltétel a borravaló, (megmaradt anyag tusi célokra elszállítása.) — Semmi közöm hozzá — hányszor kezdődik így a beszélgetés, ha azonban pénzszaga lesz az ügynek, mindjárt más. Olyasmi ez, mint ama bizonyos süketséget tettető újonc esete a sorozáson — rögtön megfordult, amikor a százados ezüst ötforintost pengetett a kőpadlón. — Semmi közöm hozzá — mondja a másik és elsiet, pedig éppen neki illenék a felmerült ügyben segíteni, ha nem is százszázalékig az ő ügykörébe tartozik, de emberségből. — Majd mi segítünk — sok beszélgetés evvel fejeződik be. &s segítenek: az önkéntes véradók a betegeknek, a hazafias népfront-akció bizottságai a közügyet szolgálják. És a fiatalok; oldalaki? írhatnánk tele önzetlenségük, segítőkészségük tényeivei. ŰJ SEPRŰ, jól seper — tartja a közmondás. Minden seprűnek azonban (bizonyos fizikai törvények szerint) az a sorsa, hogy elkopjon. És van régi seprű, melyet jő anyagból kötöttek. Igaz, kissé kopott, talán nagyon is megszokták. Ezért hiszik, hogy az új jobban seper, arról meg feledkeznek, mennyi eredménnyel használták azt a régit — és eldobják. A becsület nem generációs probléma, hanem örök érték Ezért nem kell szégyellni. Mintha némely túl divatos fiataljaink kissé bizalmatlanok lennének ez irányban. Azt mondják, ha cselez az ifjú a becsület körül: életrevaló, talpraesett. Ha többé-kevésbé becsület ellen cselekszik: kis csi- bészség, huncutság, apró csir- kefogóság. Szép, szép, de az ifjú a felnőtt kor küszöbére lép. Ha törtet, könyököl, tapos: tud érvényesülni! (kicsit büszkén mondják). Amikor neveletlen, durva, trágár: határozott, kissé nyers, férfias jellem. És férfi lsz belőle. — Mértéktelenül szerez, gátlás nélkül éli világát: — szereti az életet, nagyvonalú. Szeretjük felvilágosodott gondolkodásunkat fitogtatni. A frivolságokat az életben természetesnek venni. Nevetgélni borsos élményeken, sikamlós kalandokon. Lám, ilyen a mi világunk — sokmindent meg lehet tenni. Mert, ha elmulasztjuk — mafla, aki nem él a lehetőségek-1 kel. A BECSÜLETES embert néha fölényes, kissé lenéző hangsúllyal ejtik, mintegys szegény, élhetetlen, kicsit mafla. Igen, így mondják onnan fentről, a szerencse szekéréin száguldva. Csak aztán fel ne boruljanak. Napjainkban új, mélyebb tartalma van a becsületnek Az egyén kötelességei, helytállása, ténykedése a közösség javára bővültek. Többet, lehet adni és kell is adni az emberségből. És ez becsület kérdése. A régi jelző, sokat fejez ki: jellemet, lelkierőt. Becsületes ember — szép jelző. ‘ Bokor István Mészáros Ottó: wm'űwwwwíW'KWí» ■A SOMSA Az 509. Parson, amikor Tihbets ezredesnek helyet mutatott, jóval többet tudott a készülő fegyverről, mint a hadügyminiszter, s többet, mint Groves. Parsons ugyanis „segítője”, magyarán szólva ellenőrzője volt a bombát megalkotó tudósoknak, hol Hanfordban, hol Los Alaiinosban tűnt fel, s nem véletlen, hogy később, a végrehajtáskor a iegfonto- sabb szerep neki jutott. A szűkszavú kapitány nem sokat mondott Tibbetsnek. Csak annyit, hogy készül „egy különleges bomba”, amelynek ledobását az az egység végzi, ahová Tibbetst most ‘nevezték ki parancsnoknak. Ilyen és ilyen próbarepüléseket kell végrehajtani — tolta az ezredes elé a szigorúan titkos jelzésű papírt — s a” többit idejében megtudja.” Parsons nemcsak Tib- bets ezredest tájékoztatta, 6 volt az. aki kiválasztotta az akkor mór Wandoverben lévő repülőket is. „Rájöttünk — mondotta egy későbbi nyilatkozatában — hogyha valami olyat konstruálnak, amit csak külön erre a célra épített repülőgéppel szállíthatnánk, akkor nem nyernénk meg a háborút. Ezért elhatároztuk, hogv a már meglévő, bevall repülőgépekkel fogjuk célhoz juttatni. ,.Az elhatározásban nyilván döntő szerepet játszott az, hogy a Boening Művek a búsás haszonból jelencsoporf tős összeget juttatott azoknak akik az általuk gyártott B 29- eseket ítélték a célra legalkalmasabbnak. .. Tibbets annyit tudott, hogy egy különleges bombáról van szó, árn a szeptember 13-án megtartott eligazításon már ezt sem adta tovább beosztottjainak, csak annyit mondott, hogy „különleges feladatot” kell gyakorolniok, amelynek legfőbb előírása szó szerint így hangzik: „Egy feltételezett bombavetés után 60 fokos szögben hajtson végre hurok- repülést. A teljes hurok 160 fokos. A hurokrepüléshez 28 másodperc áll rendelkezésre.” Mindezt a tudósok számították ki, a katonák csak any- nyit. tettek hozzá, hogy a manővert újból és újból gyakorolni kell. Tibbets eligazítása után sem lettek a tisztek okosabbak, bár megkönnyebbültek. Bánja az ördög, mit is kell csinálni, de végre — repülhetnek. Fenn lesznek a kék levegőtengerben, s nem itt izzadnak lenn, a homokóceánban. Ettől kezdve napról napra felbőgtek a B 29-esek motorjai, egymásután startoltak a gépek, elvégezték az előírt feladatot, majd földet értek, hogy holnap megtegyék ugyanezt. Az első napok öröme, hogy végre repülhetnek, elmúlt. A sokat próbált tisztek úgy érezték, mintha kezdőkként kezelnék őket. Ha megpróbáltak érdeklődni, lényegében mit szolgál gyakorlatuk, mi az értelme, merev elutasításban volt részük. A biztonsági tisztek a vállukat húzogatták, Tibbets hallgatott, a kiszolgáló személyzet pedig még azt sem tudhatta, hogy ők mit gyakorolnak. Változatosságot csak az jelentett, ha civilek tűntek fel a repülőtéren, szigorú biztonsági kísérettel, logarléccel a kezükben járták körül a gépeket, odaültek a pilóta mellé, s szó nélkül figyelték ténykedését, a gép viselkedését az órákig tartó repülések alatt. A szériában készített B 29- esek hétezer méter magasra tudtak felemelkedni, az átépített gépek, az a tizenöt, amelyet a wandoveri repülőtérre irányítottak, elérte a kilencezer méter magasságot is. Tibbets s a civilek ezzel sem voltak elégedettek. Az ezredes parancsot adott, hogy szereljék le a gép páncélzatát, majd e sorsra jutottak a fedélzet fegyverek is, csupán a gép farrészében maradt egy ikergéppuska. Mint a hízott lúd — mondták nem minden gúny nélkül a repülők, hiszen a páncélzatától és fegyvereitől megfosztott óriásgép a légelhárítás és a vadászrepülők játékszerévé vált. Tibbetsnek és a civileknek egy volt a fontos: elérték a megkövetelt magasságot, a tizenkétezer métert. Most már a lekopasztott gépekkel folytatták a gyakorló repüléseket. Három hónap telt el, közeledett a karácsony, amikor összehívták őket, s közölték, kik távoznak az egységtől. Az állománynak több mint egy harmadát lecserélték — nem feleltek meg a legkülönlegesebb igényeknek. új emberek kerültek az egységhez, akik néhány nap után ugyanolyan unott arccal jártak és repültek, mint hónaA ECMP ©Isi, újjáalakuló kongresszusa Sötétruhás, vékonydongájú, harminc körüli parasztember nézelődött, a hőséget lehelő bécsi utcán. Odahaza, Magyar- országon az urak István királyt ünnepelni készültek, ő meg ideruccant Ausztriába néhány napra. Megszokta, hogy ne kérdezősködjék. Rátalált arra a házra, melyet keresett, a Glockengasse 60-ra. Itt, ebben a jellegtelen szürke házban működött az a kis könyvtár, ahol az alkalmazottak már befejezték napi munkájukat, s ma derült ábrázattal távoztak, mert három napi szabadságot kaptak — ahol neki kopogtatás után jelszóval kellett jelentkeznie. A Tolna megyei Tamási községből való volt Gőgös Ignác. Ott dolgozott három fivérével sok éven át a vízimalomban, mígnem elragadta és szétszórta őket a háború, a 'forradalomnak fergetege. Ignác megjárta a taganrogi fogolytábort, majd amikor a bolsevikek fegyveres felkelése visz- szaadta szabadságát, a szervezkedő magyar vörösök közé állt. Leninnel is találkozott, visszatért falujába, Tamásiba. Amikor onnan Pestre költözött, bútorozott szobába az Aréna útra, már négy éves por lepte a fővezérként érkezett Horthy admirális fehér lova patáinak nyomát. A nagy városban, külseje alapján senki sem gondolta, milyen fontos embere Gőgös az új magyar forradalomért folyó harcnak. Ezúttal küldöttként érkezett Becsbe. Itt tartották konferenciájukat a magyar kommunisták. A legjelentősebbet 1919 óta. Arról kellett dönteni, hogyan milyen irányba vezessék tovább a nagy vérveszteség után újra harcrakész osztagokat, a Kommunisták Magyar- országi Pártja illegális szervezeteit Megérkezett a határon túlról Őri Károly is. Aztán Hámé a Kató és a többiek. Itt találkoztak a párt vezetőivel, Kun Bélával, Landler Jenővel, Alpári Gyulával. Huszonkettőn jelentek meg. Tizennégyen otthonról jöttek. Rájuk, a hazulról érkezettekre várt a nagy szerep, pok óta itt lévő társaik. November végén különben új gépeket kaptak, ezeket már eleve páncélzat és fedélzeti fegyverek nélkül építették a Boening Művekben, s újdonság volt rajtuk — a repülés történetében először — az állítható légcsavar. December 17-én Tibbets ezredes gyűlésre hívta össze beosztottjait. Itt néhány szóval bejelentette, hogy egységük megkapta nevét, most érkezett a parancs, amely szerint ezentúl 509. csoport néven szerepelnek. Felemelte poharát, ezt tették beosztottjai is, majd szótlanul elhagyták a termet. A névadó ünnepség mindössze ennyi volt... Sokat beszéltek maguk között gyakorlataikról, s arról, amit addigra a „különleges bombáról” megtudtak. Foglalniuk sem volt, milyen lehetett ez a bomba, elkeresztelték thegimnicknek, lusta varázslónak. A lusta varázsló ekkor már mindinkább valós vonalakat öltött az atomváro- sokban, de mindenek előtt Los Alamosba, a fedőtervekben Site Y. azaz Y hely néven jelölt „agyközpontban.” 1945 januárjában parancsot kapnak: Sweeney őrnagy vezetésével tíz B 29-es Kuba szigetére megy, s itt a Batista- Fielden levő repülőtéren állomásozik. Itt tovább folytatják repüléseiket, s nemsokára a Wendoverben maradt társak is megtudják, mi a cél Sweeney és emberei ötezer kilométeres repüléseket hajtanak végre, két és félezer kilométer oda, ugyanannyi vissza Ilyen távolságú repülőút csak egy létezik: a Mariana-szige- tektől Japánig. A cél tehát nem lehet más. mint Japán, oda készül a lusta varázsló! Következik: Az elnöknél. hogy a legapróbb részletességgel feltárják társaik előtt az otthoni helyzetet elmondják, .hogyan élnek a munkások, a szegény parasztok. A kisemberek Tolnában, Baranyában, az Álföldön, a Dunántúlon, Óz- don, a bányatelepeken és a nagybirtokokon. 1925. augusztus 18-án réggé1, hárman ültek az asztalfőn: Kun, Landler és Gőgös. Megkezdődött a tanácskozás. Még csak a napirendről beszéltek, amikor felállt Hámén Kató és azt mondta: — Elvtársak, indítványozom, ne legyen ez a mi tanácskozásunk konferencia, legyen a KMP első, újjáalakuló kongresszusa. Indokolt volt a javaslat, az otthoni ideiglenességet meg kellett szüntetni, elérkezettnek látszott az idő, hogy a szervezettség, a tervszerűség helyreálljon, a munkában egységes irányítás és végrehajtás érvényesüljön. Elfogadták Hámán Kató indítványát, s elhatározták: az ellenforradalmi hatóságok megtévesztésére ezt az augusztusi tanácskozást úgy emlegetik majd a sajtóban: a KMP újjáalakuló májusi kongresszusa. A magyarországi helyzet Otthon az illegális mozgalom mellett legális baloldali munkáspárt, a MSZMP működött és erősödött. Néhány hónappal korábban bontott zászlót. Tagjai túlnyomórészt baloldali szociáldemokraták voltak, s olyan forradalmárok, akik — mint Gőgös is — a pártban végzett látható és legális tevékenységükön kívül a KMP illegális sejtjeiben is tevékenykedtek. A magyarországi szocialista munkáspártot a nép Vági- pártnaik nevezte. Végi István, a harcos szocialista munkás, akkor már egészen közel állt a kommunistákhoz, azok pedig számítottak rá, bíztak benne. Az újjáalakuló kongresszusnak ilyenformán nemcsak a KMP politikai programját kellett meghatároznia, hanem rá hárult az a feladat is, hogy a kommunisták révén nagyobb következetességet vigyen az MSZMP munkájába, marxista- leninista elemzés alapján kijelölt teendőit. A bécsi tanácskozást gondosan előkészítették. A magyar- országi viszonyokat már hónapokkal korábban behatóan tanulmányozta a Kommunista Internaciunálé titkársága, az irányelveket pedig az az organizációs bizottság készítette elő, amely átmenetileg a Központi Bizottságot helyettesítette. Hogyan tovább? A tanácskozáson több öran át tartó élénk es mélyreható vita folyt a közép- és nyugateurópai, valamint a távol-keleti helyzetről, a nemzetközi erőviszonyokról, a munkás- mozgalom problémáiról. Ezt követően, a hazai viszonyok alakulásából igyekeztek olyan következtetéseket levonni, amelyek reális alapot nyújthattak a tókés elnyomás ellem harc folytatásához. Dönteniük kellett arról is, milyen taktikát alkalmazzanak, a forradalmi erők a Szociáldemokrata Párt vezérkarával szemben, hogyan dolgozzék a baloldali ellenzék a szakszervezetekben, milyen álláspontot foglaljanak el a kommunisták a parasztkérdésben. Magyarországon pénzügyi stabilizáció ment végbe, a Bethlen-kormány népszövetségi kölcsönnel útját állta az 'inflációnak, kibocsátotta az értékálló pengőt. A vad ellenforradalmi terrort az ellenforradalmi diktatúra követte, a finánctőke és a nagybirtokos osztály uralma megszilárdult. Ebben a helyzetben kellett dönteni a forradalmi erők további tevékenységéről. _ A negyven évvel ezelőtt lezajlott bécsi illegális párt- kongresszus megválasztotta a Központi Bizottságot, melynek tagjai a kongresszust követően részben külföldön, részben illegálisan itthon, dacolva a rájuk leselkedő életveszéllyel, folytatták munkájukat. A kongresszus után vált ismertté Kun Béla ,,Lesz-e még forradalom Magyarországon” című írása, amely a bécsi „Üj március” című folyóiratban látott napvilágot. Ez, és több más korabeli írás, magába foglalja azokat a nézeteket, melyek akkor a forradalmi munkásmozgalomban uralkodók voltak, s amelyek * kongresszus határozataiban testet öltve, hosszabb időre megszabták a kommunisták s szövetségeseik teendőit Magyarországon. Az áj forradalomért Gőgös, Őri, Hámán Kató és a többiek csakúgy mint a kommunisták soraiba lépőVá- & István a KMP első kongresszusának útmutatásai alapján folytatták áldozatos küzdelmüket a magyar dolgozó népért. A fiatal parasztember, aki néhány napja még a bécsi utcákat rótta, újra Pesten volt. Panyókára vetett vászonzakóban, feltúrt ujjú ingben, közömbös arccal, szenvtelen tekintettel járt a dolga után és kívülről nem látszott rajta, milyen tüzek fűtik, milyen szenvedélyesen, elszántan küzd egy igazabb, emberségesebb világért. A modern otthon egyik legfon losabb tartozéka! OTP hitelakcióban is kapható!
