Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

2 NÖGRÄP 1965 augusztus 1. vasárnap. „Mezítláb a történelem útjain...“ Barrientos fél as „Ón-Köztársaság“ felfegyversett munkásaitól Bolíviában a legsötétebb reaikció tombolt akkor, ami­kor La Paz börtönének sötét celláit agyonkínzott munkás- vezérekkel töltötték meg, 1950 március 14-én hajnal­ban ponyvával letakart te­herkocsik álltak meg a bör­tönudvarokon, s erős rendő­ri kiséret mellett a főváros repülőterére szálították a le­tartóztatottakat. Tizenhét szakszervezeti vezetőt egy kaonai repülőgép fedélzetére tettek. A repülőgép a. Poopó- tó fölé vitte őket, ahol kö­rözni kezdett. Fegyveres martalócok arra kényszerí­tették az elhurcoltakat, hogy a repülőgépből a tóba ugor­jának. Aki nem engedelmes­kedett, azzal a gépben vé­geztek és elnémítva dobták a tóba. Négy letartóztatottat a Desaguadero folyó hídjáig viták, s ott lökték őket a gépből a háborgó, jeges víz­be. Mindannyian elpusztul­tak, csak Ignacio Saensnek sikerült csodával határos mó­don elérnie a perui partokat Az 6 elbeszélése nyomán számolt be a rettenetes tett­ről a La Náción című lap. Az ónbányászok fegyvert ragadnak Az erőszak, az éhség és a nyomor késztette a bolíviai tömegeket, elsősorban a ma­gas hegyekben dolgozó ónbá­nyászokat és a földnélküii parasztokat 1952-ben felke­lésre. A bányászok, munká­sok és parasztok fegyvert fogtak s forradalmuk meg­döntötte az „ón-bárók” ural­mát, a forradalmi kormány államosításokat és földre­formot hirdetett Létrejött a COMIBOL — a Corporation Minera de Bolívia állami bányatársaság — amely a baloldali szakszervezetekkel együtt irányította a bányák legnagyobb részét. A szak5 szervezet vétójoggal rendel­kezett, s maga mögött érez­hette a fegyveres munkás­csoportokat, a felfegyverzefct munkások alkotta milíciát Az 1952-es bolíviai forra­dalomban győztes ónbányá­szok nem adták ki kezükből a maguk-szerezte fegyvere­ket sőt, a forradalmi kor­mány is ellátta őket azokkal, hogy biztosítsák az államosí­tott bányák védelmét. A har- mincezemyi ónbányász közül legtöbben fegyveres munká­sok lettek, akik felváltva látták el a bányavidékek őr­zését. A lakosság részvételé­vel jól működő őrszolgálatot szerveztek, s már a távolab­bi falvakból érkező futárok útján értesültek a csendőri, vagy katonai egységek közo- iedtéről. Valóságos önkor­mányzattá alakult a bánya­vidékek közigazgatása amelynek középpontja Cata­Túszok és dinamitpatronok Catavi közelében vannak a legfontosabb bányák, ott működnek az ónbányák köz­ponti hivatalai, s mindenek­előtt a szakszervezetek. Bo­lívia három és félmillió la­kosságának alig néhány szá­zaléka él a bányavidékeken, s mint már említettük, mindössze 30 ezer a bányá­szok száma, de szervezettsé­gük és öntudatuk révén sok­kal nagyobb, s mondhatjuk, döntő szerepet játszanak a kis latin-amerikai köztársa­ság politikai életében. Az elmúlt tizenhárom esz­tendőben az „ón-bárók“’, a földreformot ellenző feudális urak és az elnökségének vé­gén őket kiszolgáló Estensso- ro — akit Barrientos jun­tája tavaly novemberben buktatott meg — igyekeztek minden eszközzel felszámolni az ón-bányászok fegyveres milíciáját Katonasággal, bombavetőlkkel támadtak a bányászok áíBtal őrzött „Ön- köztársaságra”, s állandóan erősítették a hadsereget, hogy azt felhasználhassák a bányászok ellen. Az „Ön-köz­társaság” fegyveres őrei azonban súlyos áldozataik ellenére sem adták ki kezük­ből az öreg fegyvereket. Amikor már nem volt más, dinamitpatronokkai támad­tak a junta katonáira, de megvédtek, visszafoglalták az ostromlott bányavároso­kat. Az „ön-köztársaság” fel­fegyverzett munkásai az amerikai monopóliumok és a jobboldal legfélelmetesebb ellenfele Bolíviában. Ami­kor két évvel ezelőtt a kor­mány letartóztatta a balol­dali szakszervezetek vezetőit, a bányászok 17 túszt vettek őrizetbe. S a kormány meg­hátrált... Amikor ESterissoro kormánya ezer bányászt akart elbocsátani — 25 ezer lépett sztrájkba. Akkor for­dult szembe Juan Lechin al- elnök, a bányászszakszerve­zet egyik vezetőjével, Estens- soróval. Lechin Barrientos jelenlegi juntájával szemben is a bányászok oldalára állt, s ezért száműzték őt Para­guayba.­Elzárva a junta elől! Barrientos most fenyegeté­sekkel és Ígérgetésekkel pró­bálja rávenni a négyezer mé­teres magasságban elterülő „Ön-köztársaság” fegyveres őreit, a bányászokat régi pus­káik beszolgáltatására. Ezt azonban éppen úgy elutasít­ják, mint a hasonló belpoliti­kai feszültséget, hogy annak ürügyén visszaszerezze a fegy­vereket a bányászoktól és a parasztoktóL A bányászok és szakszerve­zetiek követelései: Lechin ha zatérése, a bérek emelése — egy bányász fizetése jelenleg havi 20 dollár, egy igazgatóé viszont 1000 dollár! — az ost­romállapot felfüggesztése, a letartóztatott szakszervezeti vezetők szabadanbocsátása. Egy bolíviai közmondás azt tartja, hogy „Bolívia az a gaz­dag ember, aki mezítláb járja a történelem útjait”. Az ónbá- nyászok azért küzdenek, hogy megszűnjék a napi 12—14 órás munkaidő, * Sebes Tibor A VILÁCPOLITIK ABAN Fokozódó partizántámadás Saigon közelében Felrobbantott híd — Kalóztámadás — Sugárhajtású gépek Dél-Vietnamnak A nyugati hírügynökségek szombat reggeli jelentésük­ben közük, hogy a dél-viet­nami hazafiak folytatják har­ci tevékenységüket, s táma­dásaikat főként Saigon köz­vetlen közelében hajtják végre. Két nagyobb partizán - kötelék a dél-vietnami fő­várostól hat, illetve tíz kilo­méternyire őrtornyokat tá­madott meg és veszteségeket okozott a kormánycsapatok­nak. Néhány kilométernyire északkeletre Saigontól, Bien Noánál ausztráliai katonák vívtak több órás tűzharcot a hazafiakkal. Az ország északi részén, a fővárostól 575 kilométernyire a partizánok felrobbantottak egy 600 méter hosszú hidat és ilymódon teljesen elvágták a Cau Lauhoz velető fontos fő- dobtak le és röplapokat szór­útvonalat. Saigontól 100 kilométernyi­re északra amerikai vadász­tak szét. Mint már jelentettük, Nguyen Cao Ky dél-vietnami bombázók intéztek támadást miniszterelnök pénteki beszé­a dél-vietnami hazafiak egyik dében feltételezett központja ellen. hogy A támadás részletei nem ismeretesek, de a légi be­vetésről egy amerikai gép nem tért vissza, ha­nem lezuhant a dzsungel­ben. Szombaton reggel dél-viet­nami repülőgépek ismét be­hatoltak a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság légiteré­be és a demilitarizált övezet­től 220 kilométernyire észak­ra terrorbombázásokat haj­tottak végre. A támadásban tiz gép vett részt. A kalózgé­pek tizenkét tonna bombát eldicsekedett azzal, a jövö héten 25 sugárhaj­tású repülőgépet kap az Egyesült Államoktól. A dél-vietnami légierőknek eddig még nem voltak ilyen gépei. Egy amerikai katonai szó­vivő azonban szombaton le- hűtötte a dél-vietnami veze­tők reményeit, mert közölte, hogy csak négy sugárhajtású vadászbombázót adnak egy­előre a dél-vietnami légierők­nek. Nyolc dél-vietnami pi­lótát kiképeznek a gépek ve­zetésére. Altiéi* marsall jemeni megbeszélései A világpolitikai események legexponáltabb negatív alakja az elmúlt héten változatlanul Johnson volt Az a Johnson, akiről már csak a szélsőséges agresszív körök merik meg­kockáztatni az elismerő sza­vakat. Frank Church szenátor az elnök legutóbbi háborús intézkedései után mégis azt állította, hogy Johnson a „bé­ke embere” akinek egyik ke­zében „nyíl” a másikban „olajág” van. Nos. ha csak az elmúlt hét vietnami ese­ményeit nézzük, nyomban ki­derül: Frank Church szenátor vélekedése még önámításnak is rossz, mert a vele szemben álló tények kérlelhetetlenül cáfolnak. Tűzcsóva az emberiség feje felett Az elmúlt napokban újabb amerikai csapaterősítések ér­keztek Dél-Vietnamba, hogy Johnson legutóbbi döntése értelmében ezek az egységek hozzájáruljanak a hadüzenet nélküli háború kiszélesítésé­hez. Az Egyesült Államok ma már nemcsak a hetedik flot­ta repülőgép anyahajóit és a délvietnami támaszpontok gé­peit indítja terrortámadásra, hanem a japántól elorzott Okinaváról és a Vietnamhoz mintegy háromezerólszáz ki­lométer távolságra fekvő Guam szigetéről szintén Viet­nam fölé küldi B—52-es típu­sú négymotoros, sugárhajtású bombázóit És közben az ame­rikai repülők mind közelebb merészkednek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság fővá­rosához is. Az események tükrében Johnson, olyan politikus, aki­nek kezében már rég elher­vadt az „olajág” a „nyíl” vi­szont jó ideje öldöklő fegyve­rekké változott Johnson egyálalán nem a béke, hanem az agresszió embere, aki a háború lépcsőzetes kiterjesz­tésével valóban „kolosszális kockázatot” vállalt magára és a világháború tűzcsóváját lengeti az emberiség felett Johnson, és kormánya min­den lehetőt elkövet, hogy NATO-beli partnereit egyre Inkább az agresszív külpoliti­kai vonalvezetés szolgálatába állítsa. Hetekkel ezelőtt Gö­rögországtól ugyan ezért kért katonákat vietnami bevetésre A jórészt emiatt kirobbant válság az elmúlt héten heves tüntetések, tömeggyűlések és politikai alkudozások formá­ját öltötte. Mindez azt bizo­nyíja, hogy a „királyi puccs” felbőszítette a görög dolgo­zók óriási tömegeit, és azok szembefordultak az önkény­nyel. A kiút» Konstantin király és Atanassziades-Novasz kor­mánya a jelek szerint nem óhajt számolni a tömegek akaratával: a politikai gyúrás és megfélemlítés legellenszen.. vesebb eszközeit is előszedik, hogy „nyeregben maradhassa­nak” Bár a tömegtüntetése­ken számos királyellenes jel­szó hangzott el, Papandreu továbbra is tiszteletben tart­ja Konstantint, a Novasz-kor- mámyt viszont le akarja szál­lítani a „nyeregből.” Ezekben a napokban mindkét fél ké­szülődik 4 nagy erőpróbára, amely végződhet pillanatnyi­lak bármiként, aligha tesz végleges pontot a politika végére. Az új konzervatív vezér Angliában szinte „huszárvá­gással” oldották meg a kon­zervatív párt vezetése körül kialakult vitát. A konzervatív párt tagjai a Labour hatalom­ra kerülése után mind heve­sebben támadták Sir Alec Home-ot, a konzervatívok ve­zérét. A közvéleménykutatá­sok ugyanis kiderítették, hogy Home részben részben siker­telen politikája, részben túl­hajtott, arisztokratikus maga­tartása miatt rendkívülien népszerűtlen jelenség a párt élén. Nem titok, hogy a toryit a munkáspárti kormány meg­buktatására, s a hatalom megragadásán» íürekswa*. Amer marsall, az EAK al- elnöke folytatja tárgyalásait a jemeni vezetőkkel. Mint az Ahram tudósítója jelenti, szombatra virradóra egész éj­szaka tanácskozott Szalal el­nökkel, Hászán al Amri mi­niszterelnökkel, a törzsfőnö­kökkel és a katonai parancs­nokság tagjaival. Ami a politikai megbeszélé­seket illeti, azok a jemeni nemzeti egység megvalósításá­val függnek össze, miután Nasszer elnök a köztársaságiak táborában támadt ellentétek megoldását az egyiptomi támo­gatás feltételének nevezte. A katonai problémák vizsgála­ta összefügg ugyancsak Nasz- szer elnöknek azzal a kijelen­tésével, hogy amennyiben foly­tatódnak a Szaud-Arábia te­rületéről kiinduló támadások az egyiptomi—jemeni csapa­tok csapást mérnek az ag­resszió bázisára, tehát Szaud- Arábia-i területre is. Az Ahram tudósítója a je­meni arab főparancsnokságtól úgy értesült, hogy az EAK csapatainak a központi kör­A népszerűtlen Home azon­ban aligha lehetett képes ar­ra, hogy e küzdelemben győ- zelmre vezesse pártját. Kedden eldőlt a küzdelem: az angol alsóház konzervatív képviselői Edward Heath volt iparügyi minisztert választot­ták a párt vezérévé. Figyelem­reméltó, hogy a választási előcsatározások idején Heath „bakraemelését” elsősorban azok a tőkés körök szorgal­mazták, akik az angol ipar „radikális megújításának” hí­vei. Ezek a körök Heath sze­mélyében nyilván olyan ve­zért látnak, aki vérmes üzle­ti érdekeiket „dinamikus” magatartásával könnyebben realizálhatja. Ha hatalmon le­vő munkáspárt tehát olyan ellenfelet kapott, aki a legkö­zelebbi választásokon majd teljes erőkifejtésre készteti a munkáspárti kormányt, s an­nak létét komolyan fenyeget­heti, A genfi tanácskozás A nemzetközi feszültség igen bonyolult időszakában kezdte meg munkáját ismét a genfi leszerelési értekezlet. A békeszerető emberiség sikert kíván az értekezletnek. A si­ker kilátásai azonban korlá­tozottak. Hiszen sem Francia- ország, sem a Kínai Népköz- társaság — a két atomfegy­verrel rendelkező hatalom — nem vesz részt rajta. Az elő­terjesztett angol javaslatról Carapkin szovjet küldött már­is megállapította, hogy az nem lép túl a korábbi angol kezdeményezéseken. Az Egye­sült Államok viszont úgy tö­rekszik az atomfegyverek korlátozására, hogy közben a Nyugat atomfegyverkezési tö­rekvéseit erősítse. líilassia Béla zetekben való tömörülése el- ügy tudják, hogy a jemeni re- lenére az ellenséges erők nem guláris hadsereg mellett mű­tudtak behatolni a távoleső ködő népi milicia felállítását körzetekbe, mert a törzsi har- is tervezik tízezer harcos cosok ezt megakadályozták. részvételéveL A „három nagy“ üzenete Libanon figyelmeztetést ka­pott a három nyugati nagy­hatalomtól, hogy izraeli táma­dásnak teszi ki magát, ha folytatja a Járdán mellékfo­lyóján épülő vízkivételi mű munkálatait. A három nyuga­ti nagykövet azt tanácsolta, hogy Libanon szüntesse be ezeket a munkálatokat A kormány azt válaszolta, hogy a nemzetközi jog lehetővé te­szá a szóbanfargó munkákat és Libanonnak korlátlan joga, hogy saját területén folyó­vizeit öntözésre használja feL A Men értesülése szerint Li­banon sürgősen kapcsolatba lépett az arab kormányokkal. Bizalmat kapott az új belga kormány Egész éjszaka tartó politi­kai vita után a belga alsó­ház szombaton reggel 131 szavazattal 65 ellenében bi­zalmat szavazott Pierre Har- mel keresztény-szocialista és szocialista koalíciós kormá­nyának. A bizalmi szavazáson az új kabinettel szemben fog­laltak állást, a Szabadság és Haladás Pártja, a Kommu­nista Párt, a Flamand Na­cionalista Párt, a Vallon Dol­gozók Pártja és a Vallon Né­pi Mozgalom képviselői. Harmel kormányának meg­alakulásával a háború után! Belgium leghosszabb politikai válsága oldódott meg, amely akkor robbant ki, amikor a keresztény-szocialisták és szo­cialisták korábbi koalíciója a májusi általános választáso­kon nem kapta meg a két­harmados többséget, s így nem tudta végrehajtani a vallon és flamand népcsopor­tok autonómiájának megadá­sát célzó alkotmányreformot. Harmel kormánya hasonló értelmű alkotmányreformter­vezet kidolgozására készül. Mindenfelől — mindenről KAIRÓ: Omántól délre, a dél-arábiai államszövetség területén meg­alakult Zaffar fejedelemség felszabadító mozgalma, amely felvette a harcot az angol fegyveres erőkkel és eddig 47 angol katonát és tisztet ölt meg, továbbá lelőtt egy angol katonai repülőgépet. MADRID: Madridban „Ideiglenesen” szabadlábra helyeztek három diákot, akiket röpiratterjesz- tésért egy évi börtönre ítéltek áprilisban. RÓMA: Olaszországnak május vé­gén 52 639 000 lakosa volt, je­lenti az Olasz Állami Statisz­tikai Hivatal. AMERICUS: Polgári jogaiért tüntetett a Georgia állambeli Americus 500 néger lakosa. A városban uralkodó feszült légkör ellené­re — a feszültséget pattaná­sig fokozta, hogy kedden is­meretlen tettesek golyóval ol­tották ki a tüntető virrasztás­ra készülő tömegben egy né­ger fiatalember életét — a tüntetést beavatkozás ne*n za­varta meg. TEHERÁN: Aj iráni kormány veutegaár alá helyezte az ország észak­keleti részének három tarto­mányát, ahol járvány szerűen fordulnak elő a kolerához ha­sonló megbetegedések, ame­lyek eddig 80 esetben végződ­tek halállal. A jelentés szerint megkezdték a védőoltásokat. LONDON: A Vacuum Oil Kőolajválla­latnak a Temze torkolatánál tíz éve épült korszerű kőolaj- finomítója kigyulladt. A tűa megfékezésén az esti órákbar a londoni tűzoltóság 15 őrségi fáradozott. WASHINGTON: A Szumatra szigetén fekví Medan városban pénteker ezerfőnyi tömeg tüntetett a: Egyesült Államok konzulátusé előtt. A tüntetők Marshall Green, az új amerikai nagykö­vet távozását követelték, kö­veket haj igái tak és betörtél a konzulátus számos ablakál — közölte az amerikai külügy­minisztérium. TOKIÓ: Szombaton a japán főváros­ban ünnepélyesen átnyújtot­ták a nemzetközi Lenin-béke- díjat Kaoru Utának, a Japár Szakszervezeti Főtanács elnö­kének, a japán munkásmoz­galom kiváló asemélyiséflitaafe. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom