Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-02 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? ARATNAK A MEGYÉBEN T A N Á'C «• IAP..I A XXI. ÉVF. 154. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR 1965. JÜLIUS Z. PÉNTEK Jelentősen túlteljesítette exporttervét a Salgótarjáni Síküveggyár Uj exportgyártmány a harmadik negyedévben Az első félévben három­százötvenezer négyzetméter síküveget kellett volna kül­földre szállítani a Salgótarjá­ni Síküveggyárnak- Ezzel szemben ötszázharminc és félezer négyzetméter áru hagyta el a gyár területét. A vállalat az export ter­vét eddig 151,6 százalék­ra teljesítette. Hogy az export-termelés­nek mennyire megnőtt a be­csülete ebben a gyárban, bi­zonyítja, hogy a második fél­év első napján új kivitelre kerülő termák kísérleti gyár­tása kezdődött. Szovjet meg­rendelésre négyszázezer pet- ricsésze első darabjai készül­nek ezekben a napokban. A vegyi és biológiai kísérleteket szolgáló, két darabból álló, jól zárható üvegedény előállí­tását exportfejlesztési alap­ból a METRIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat támogat­ja. Ennek keretében a gyár két préselőgépeit ós hűtöszala- got kapott­Nemcsak külföldi, hazai megrendelőit is kielégítette a gyár. Kiszállítási tervét öez- szességében 100,3 százalékra teljesítette. A vállalat veze­tőinek és munkásainak örö­mébe' azonban egyelőre üröm is cseppen, ugyanis az üveg­húzás üteme nem tart lépést a terv előírásával. Az elma­radás növekszik, s ma már el­éri a mintegy kétszázhetven­ötezer négyzetmétert. Ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani és a berendezések termelését fokozni, ez olyan veszéllyel járhat, hogy két- három hónap múltán a vesz­teségeket már a raktárból sem tudják pótolni. Ezért a műszaki vezetők meg­feszített erővel munkál­kodnak a termeléscsök­kenés okainak megszün­tetésén, olyan műszaki intézkedések bevezetésén, amelyekkel az üveghúzás ütemén gyorsít­hatnak, a minőség egyidejű megjavításával Az ezt célzó kísérletek és intézkedések kö­zül leginkább említésreméltó, hogy a Zagyva II. üzem ket­tes számú gépén — ahol a berendezés ingadozó működé­se minőségi üveghiányt is előidézett — sikerrel próbál­ták ki a mélyített hidat. Ennél jóval nehezebb lesz megoldani a Zagyva I- üzem­ben jelentkező problémákat. Itt az elmaradás a tervtől igen tetemes. A gyár műsza­ki vezetőinek segítendő, az országos vállalat műszaki ve­zetői is bekapcsolódtak a hi­bák feltárásába. Műszaki ér­tekezleten beszélték meg a javuláshoz vezető intézkedése­ket Részeredmény valóban be is következett, gyökeres változás azonban egyelőre nem. A vontatott zöldség­es gyümölcsellátás okai Beszélgetés Fekete Sándorral, a MÉK elnökével Megyénk mezőgazdasága -nem játszik különösebb sze­repet — egy-két hagyomá­nyos növénytől eltekintve — az országos zöldség és gyü­mölcsellátásban. Iyenkor a primőrök idején még önellá­tásra sem tudunk eleget ter­melni. Bár az utóbbi évek­ben javult a helyzet, még igen sok a kívánnivaló. A kereslet-kínálat a piacokon, árudákban csapódik le, en­nek megfelelően alakulnak az árak, illetve a háziasszo­nyok hangulata. Más évektől eltérően az idén rosszabb a helyzet az időjárás viszon­tagságai miatt. Ezzel kap­csolatban kerestük fel Fe­kete Sándort, a Megyei Ér­tékesítő Központ elnökét hogy megkérdezzük vélemé­nyét a zöldség, gyümölcs­ellátás kérdéseiről. — Mi az oka an­nak, hogy a piaco­kon, árudákban ki­csi a választék, egyes cikkek túl ké­sőn, vagy később jelennek meg, mint az őstermelőknél? Ismeretesek az időjárási gondok, főként a rendkívüli esőzés, amely országosan el­odázta a zöldség- és gyü­mölcs-félék érését, korábbi piacra kerülését. Emiatt ki­csi az állandóan, illetve rend­szeresen kapható zöldáruk skálája. Kevés az úgyneve­zett futócikk, mint például a zöldborsó, újburgonya, kel­káposzta, karalábé, tök. Saj­nos nem tudunk választékos árut adni, mert nincs. Kar­fiol és uborka például rit­kábban kapható, a káposztát pedig a kelkáposztával vál­togatjuk, mert egyszer ez, másszor pedig amaz kapható. Ilyen gondunk van a vegyes­zöldséggel is. — Az igaz, hogy egyes cik­kek előbb megjelennek az ős­termelőknél, mint a mi standjainkon, árudáinkban. Jelenleg ilyen például a zöld­bab. Az őstermelők kis kert­jeiből sokkal könnyebb né­hány kiló árut piacra vinni még ilyen időben is, mint mázsákat szállítani más me­gyékből. A mi ellátásunk ugyanis a szezon elején, a primőr időszakban legna­gyobbrészt társmegyékből történik. A megye mezőgaz­dasága mást nem tud adni nagyobb tételben, mint zöld­borsót, főzőhagymát, új bur­gonyát, epret. Előfordul, hogy időnként egy kevés salátát, zöldpaprikát is tudunk szál­lítani a szécsényi termelő­szövetkezettől városainkba. A gyümölcsellátás még en­nél is rosszabb. A városi piacokon egyelőre csak eper kapható. Cseresznye inkább csak két nap van és öt nap nincs hetente. — Évek óta so­kat beszélünk a sze­zonban az ellátás megoldásáról, min­denekelőtt a váro­sokban és a szénme­dencében. Az időjá­rás okozta nehézsé­geken kívül mi ma­gyarázza a jelenlegi gondokat? — Hangsúlyozottan kell alá­húznom ismét az időjárás gátló szerepét. Ebből fakad­nak olyan akadályok, mint például az, hogy a Pásztói Állami Gazdaság és a szur­dokpüspöki termelőszövetke­zet éppen a napokban jelen­tett szerződési akadályt. A Zagyva kiöntése miatt nem tudják szállítani a leszerző­dött árukat. De ezek a pél­dák nem egyedülállóak saj­nos. Ezenkívül a másik nagy gond a szedés. A zöldborsót és az epret még leszedi a tsz-tagság. Patvarcon példá­ul kiváló, piacra kívánkozó az újburgonya, de nincs, aki felszedje. Tavaly például ilyenkor már bőségesen le­hetett kapni tököt, korai ká­posztát, hagymát. Most eset­leg csak a hét végén. — Nem gondolja Fekete elvtárs, hogy a felvásárlási árpoli­tika, a kialakított árak befolyásolják a termelők hangula­tát, munkakedvét? — Én nem ezzel magya­ráznám, mert általában tart­juk a felvásárlási árakat, sőt esetenként ezek jobbak is mint tavaly. Sokkal nagyobb hatást gyakorol a különfé­le munkák összetorlódása. Emiatt nem szívesen fog­lalkoznak piacolással, áruel­látással. Pedig igyekszünk mindenkit érdekeltté tenni a zöldség- gyümölcs-ellátás javításában. Gondoltunk még a helyi ellátás megoldására is. A megyében 50 vagon áru­ra kötöttek szerződést a föld­művesszövetkezetek a terme­lőszövetkezetekkel, helyi el­látásra. Ahol megragadták ezt az alkalmat, a kis meny- nyiségű áru sem vész kárba, ugyanakkor magasabb bevé­telre is szert tehetnek. — Miként alakult ezekben a napokban a „zöldéilátás” és mi várható a továbbiak­ban? — \ múlt hét végén még mina^ jelentkeztek az em lített hiányok. E héten azon­ban már több szállítmány érkezett. A megyéből tíz va­gon zöldborsó és nyolcezer csomó főzőhagyma. A társ­megyéktől pedig negyven­négy mázsa kelkáposzta, száz­húsz mázsa fejeskáposzta, százhúsz mázsa főzőtök és kilencven mázsa cseresznye. Ezenkívül újabb zöldség- és gyümölcsszállítmányokat vá­runk. Jósolni nehéz, mert sok tényező közbejöhet, azonban az tény, nogy egyre több és olcsóbb lesz a zöld­ségféle és gyümölcs. — Talán még egyetlen kérdést. Hogyan alakul a megye hagyományos áruinak exportja? — Ez kielégítően halad. Mind az eper, mind a borsó kiváló minőségű. Ami a le­bonyolítást illeti, olyan még nem fordult elő, mint a múlt hét végén. Szombaton és va­sárnap rekordmennyiséset szedtek például eperből. Két nap alatt 1198 mázsát, ami­ből 990 mázsa került export­ra. Ennek is a nagyobb ré­sze az NSZK-ba és Svédor­szágba. Ugyancsak e két nap eredményeként került export­ra 976 mázsa velőborsó is. Az idei aratás többhelyütt szinte időben is majdnem egyszerre kezdődik. A balas­sagyarmati járásban Érsek- vadkeiten és Dejtáron, míg a pásztói járásban Ecsegen in­dulnak meg a gépek szerdán. Az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Tsz-ben mint képünk is mutatja egyetlen rendrevágó kezdte meg az őszi árpa aratását Az első nap kezdeti nehézségei után a második napon már beolajozottan folyt a munka. A huszonötholdas tábla lea­ratása után nem tudják foly­tatni a munkát, mert másütt még nem vágásérett á gabona. A számítások szerint csak a jövő hét közepén lehet foly­tatni az aratást. Az Érsekvadkerttel szomszé­dos Dejtáron is szerdán kezd­te meg az őszi árpa aratását két-két rendrevágó és arató- gép. Az első negyvennyolc óra alatt húsz holdat arattak az aratógépek, tíz holdat pe­dig a rendrevágók. Ezen a részen folyamatosan lehet aratni, s a szövetkezetiek szá­mítása szerint — ha az idő­járás engedi — néhány nap alatt levágják a 130 hold őszi árpát. A búzák aratásához azonban még csak napok múl­va lehet hozzákezdeni. Ecsegen is egy rendrevágó kezdte meg az őszi árpa vágá­sát. Eddig még nem sokat tudtak learatni az ecsegiek, mert a gép már a kezdet-kez­detén elromlott. Az ecsegiek őszi árpája igen jó termést adott, holdanként 18-20 má­zsás átlagtermést várnak. Castro dicstelen államcsínynek nevezte Ben Bella eltávolítását Algírban bezárták a kubai hírügynökséget — A célok között sok az „esetleg“ Az algériai hatóságok szer­dán este bezárták a Prensa Latina kubai hírügynökség algíri irodáját és megtiltották tudósítóinak további működé­sét Az indoklás szerint országok valamennyi nagykö­vetének olyasféle kijelentése­ket tett, hogy Algéria nem tűr beavat­kozásokat belügyeibe. Tito elnök és kísérete elutazott Moszkvából Moszkva, (MTI): Tizenkétnapos szovjetunió­beli látogatása befejeztével csütörtökön reggel elutazott Moszkvából Joszip Broz Tito. a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöi.e, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és fe­lesége, valamint a kíséretük­ben lévő jugoszláv küldöttség és újságíró-csoport. A vnukovói repülőtéren a jugoszláv vendégek búcsúzta­tására megjelentek az SZKP és a szovjet kormány legma­gasabb rangú vezetői, Brezs- nyev, Mikojan, Koszigin. Szuszlov és mások. Katonai díszszázad sorakozott fel, a zenekar eljátszotta a jugosz­láv és a szovjet himnuszt. Tito elnök az EAK-ban. Algériában, Csehszlovákiában és az NDK-ban tett utazása után érkezett a Szovjetunióba, ahol kormány- és pártko/ tárgyalásokat folytatott, va­lamint országjáró köruta1 tett Belorussziától Kelet-Szi- bériáig. a Prensa Latina bűne az volt, hogy közölte rend­szeresen megjelenő kő­nyomatosában Fidel Cast­ro kubai miniszterelnök beszédét. A kubai miniszterelnök meg­nyilatkozásainak ismertetése természetesen a kubai hír- ügynökség feladatai közé tar­tozik. Mint ismeretes, Castro, aki igen nagy népszerűséget élvez Algériában, dicstelen államcsínynek nevezte Ben Bella eltávolítását és személy szerint is bírálta Buteflika külügyminisztert nyugatbarát politikája miatt. Az AP algíri tudósítója sze­rint a nyugati diplomatáik ma sokkal jobbnak tartják az al­gériai kormányszervekhez fű­ződő kapcsolataikat, mint Ben Bella idején. Ugyancsak a tudósító szerint Buteflika külügyminiszter a szocialista Ezt a kijelentést azonban nem ismételte meg nyugati diplomaták előtt. Buteflika álláspontja különösnek tűnik, h'szen közismert, hogy soha egyetlen szocialista ország sem avatkozott be Algéria bel­ügyeibe. A UPI szerint „illetékes algériai helyen” kijelentették, hogy a Bu- mcdien-rendszernek nincs szüksége hivatalos kül­földi elismerésre. mivel nem rendszerváltozás­ról, hanem csupán személy- cseréről van szó-.. Az AP ugyancsak algériai illetékeseiket idézve — de meg nem nevezve — arra utal, hogy esetleg augusztus­ban összehívják az FLN-párt kongresszusát, amely eset­leg megváltoztatná az or­szág alkotmányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom