Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

A gyakorlat bebizonyította, hogy csak az egyenletes ütemű termelés megvaló­sításával lehet tartós ered­ményt elérni, jó alapot te­remteni a további fejlődés­hez megyénk üzemeiben. Legtöbb helyen, ha nem is az év eleje óta, de a má­sodik negyedévben már si­került érvényt szerezni ennek a helyes elvnek. Az Acélárugyár első fél" éves tervét 450 tonna áru­val túlteljesítette, amely­nek jó részét exportálták. Az Öblösüveggyár, az Ötvö­zetgyár, a Síküveggyár és még néhány üzemünkben a második negyedév során egyenletesebbé, ezáltal terv­szerűbbé vált a termelés, mint az azt megelőző idő­szakban. Másutt azonban ez ma még csak óhaj. Vonatkozik ez a tanácsi Építőipari Vállalatra, a Nógrád me­gyei Textilipari Vállalatra, a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalatra és még néhány kisebb, vagy na­gyobb üzemünkre. Az okok kutatásánál az objektív nehézségek mellett jelentkeznek a vezetésből fakadó mulasztások is. Ez a hiányos műszaki előkészí­tésben. a kapkodó munka- és üzemszervezésben ölt testet, ami aztán károsan befolyásolja a munkaked­vet, ugyanakkor szüli a fegyelmezetlenséget, laza­ságot. Pedig nincs olyan megbeszélés, tanácskozás üzemeinkben, ahol mind­ezekről ne esne szó. A mun­kások többsége rendszere­sen szóvá teszi az ütemes termelés akadályait. A bányászok az anyag- szállítás rapszodikusságára, az üres csillehiányra pa­naszkodnak. A Tűzhely­gyár egyes üzemrészeiben alkatrészgondok , zavarják a munkát. Másutt a tönkre­ment gépek gyors kijavítása késik, vagy a rossz szer­számellátás fékezi a tem­pót, az előrelátó munkát. Emiatt aztán a hó elején egészen a közepéig félgőz­zel dolgoznak, utána pedig megfeszített erővel munkál­kodnak. A kritikus idő­szakban a szokásosnál több műszaki keresi fel a mun­kásokat és érdeklődik: meglesz-e a terv, készen leszünk-e? Aztán így foly­tatják: hajtsunk rá. mert szorít a határidő, a köt­bér. . . És ha legtöbbször sikerül is pótolni a hó eleji kiesést, bizony kárát vallja a hajrá­nak, a munkás egészsége és a népgazdaság is. Mert számok bizonyítják, hogy a hajrában készült termékek közül sok a selejtes, a mi­nőségileg gyengébb áru. Ezért aztán kártérítést fi­zet a gyár, de kártérítés­re kötelezik a hibát vétő dolgozót is, aki tulajdon­képpen „jót akart” Az egyenletes ütemű termelés megvalósítását nagyban akadályozza, hogy az utóbbi időben ugrás­szerűen megnőtt az igazo­latlanul távolmaradók szá­ma. Ennek következtében egyes üzemrészekben nap mint nap felborul a terv­szerű munka, mert nincs kivel pótolni a hiányzókat. Az egyik üzemben jelent­kező nehézség' árián to­vább gyűrűzik a többi üzemrészben. S ilyenkor hiába volt a jó előkészítés, mert felborult minden terv- szerűség, ami rendszerint kapkodáshoz vezet. De igen megnehezíti az ütemes termelést a beteglét­szám máról-holnapra való gyors megnövekedése. Való igaz. hogy egyetlen munkás sem tudja előre betervezni, mikor lesz beteg. A beteg­látogatók jelentéseiből azonban kiderül, hogy töb­ben csak a gyárban nem tudnak dolgozni, odahaza annál inkább... Az elmondottakból a kö­vetkező tanulságokat szűr­hetjük le: az egyenletes termelés megvalósítása nemcsak kizárólag a műsza­kiak feladata. Sok múlik a munkásokon is. Ez utóbb' igazságát a gyakorlat bizonyította. V. K. Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. ÉVF. 157 SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1965. JÜLILS 6. KEDD. A német békéhez vezető út (2. oldal) Nemcsak a hibákat keresték (3. oldal) Csehszlovák—magyar nemzetközi kerékpárverseny (5. oldal) Felavatták a Dunai-Vasmű hidegkengerművét Kádár János beszéde a dunaújvárosi nagygyűlésen Vasárnap délelőtt 9 óra 50 perckor Egri Sándor hengerész megnyomott egy kapcsoló­gombot a vezérlőtáblán, az áram nyelvére fordított parancs végigfutott a kábeleken, megmozduld élni kezdett egy új gyár: bekapcsolódva az ország életébe, vérkeringésébe — dolgozik, termel a Dunai Vasmű monumentális hideghengermüve. A délelőtt rendezett ünnepségre Dunaújvárosba érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter. Jelen, volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió, Fran- tisek Pisek Csehszlovákia és Jan Kiljanczyk, Lengyelország magyarországi nagykövete. Részt vett az ünnepségen az ország, Fejér megye és Dunaújváros gazdasági, politikai és társadalmi életének sok vezető személyisege és a Dunai Vasmű számos kiváló dolgozója. Kádár Jánost és a kíséretében levő sze mélyiségeket a városi pártbizottságon fogad­ták. Ezután a helyszínre érkezett vendégek megtekintették a hideghengerművet, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter átadta az új létesítményt Borovszky Ambrusnak, a Dunai Vasmű vezérigazgatójá nak. A vezérigazgató ezután Kádár Jánostól engedélyt kért az indításra, aki mosolyogva adta beleegyezését, ekkor megindultak a gépek. Az ünnepség befejeztével a vendégek sé tát tettek az üzemben, majd a Vasmű be­járatánál gyűlést tartottak. Sok ezren köszöntötték a tribünre lépő Kádár Jánost és a többi vendégeket. Takács Imre, a dunaújvárosi pártbizottság első titkára nyitotta meg a gyűlésit majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter mondott beszédet. Visszapillantót hazai kohászatunk fejlődésére, a felszabadulás óta eltelt időszakban és hangsúlyozta: az ipar helyreállítása kohászat nélkül lehetetlen lett volna. Ezután a közönség nagy tapsa köz­ben Kádár János lépett a mikrofonhoz. Dunaújváros szocialista jellegét gyárai adják — lényegét az ember pártküldöttség moszkvai ta­nácskozásáról szólva elmon­dotta: az eszmecsere a legna­gyobb elvtársi egyetértés lég­körében zajlott le, s isimét kitűnt, hogy az SZKP-wak a mi pártunknak, a két kormánynak a két nép­nek minden fontos kér­désben azonos az állás­pontja. hogy Moszkvában gazdasági kérdésekről is tárgyaltak. Ismertette a hallgatósággal, Például: a következő ötéves tervben az áruforgalom a két ország között kétharmadával lesz nagyobb, mint ebben az ötéves tervben volt Forradalmi cselekvésre van szükség: — Szívesen jöttem Dunaúj­városba — kezdte beszédét —, örülök, hogy találkozhattam Dunaújváros ,a Vasmű dol­gozóival. Köszönöm a szívé­lyes, meleg fogadtatást és szívből üdvözlöm mindany- nyiukat. , Ezután a hideghengermű jelentőségéről beszélt, majd hangsúlyozta: tizenöt eszten­dővel ezelőtt itt csak egy kis falu volt és az ország népe munkájá­nak eredményeként, he­lyem azóta jelentős ipar­város fejlődött. De ez nem minden. Nemcsak a Dunai Vasmű dolgozik itt, egész sor más üzem is kelet­kezett, mind együtt a szocia­lizmus szülötte, s együttesen adja meg a város szocialista jellegét. Az itt lakók átlagos életkora 28 esztendő, s a vá­rosban a gyermekáldás orszá­gosán az elsők között van. Dunaújváros szocialista jel­legét gyárai adják, de lénye­gét az ember, aki itt él, dol­gozik. gyarapodik műveltségé­ben s öntudatában. A város és lakossága erőteljesen fej­lődik azon az úton, hogy eb­ben az értelemben is szocia­listává váljék. Döntő módon bizonyítja ezt — mondotta Kádár János — az az ötszáz brigád, amely a szocialista címért küzd, az a több mint száz ifjúsági brigád, amely ugyanezért harcol és mutat példát a város egész ifjúsá­gának. Ezután mind a maga. mind a Központi Bizottság nevében szívből gratulált az építők­nek, s köszönetét fejezte ki a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia baráti segít­ségéért el Dél- és Észak-Vietnam el­len. Áz Egyesült Államok ag­resszióját mi mélysége­sen elítéljük. Csak egy megoldás van: az USA fejezze be az agressziót! Mi a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a vietnami íélszabadítási fronttal és a vietnami néppel szolidárisak vagyunk és segíteni fogjuk őket. Ez saját érdekünk is: a világ egyetlen népe sem tűr­heti el, hogy más népet el­tiporjanak. A szovjet és a magyar Mi arra törekszünk, hogy a tőkés világgal is bővítsük együttműködésünket, javít­suk kapcsolatainkat — mon­dotta — majd így folytatta: Magyarország szocialista or­szág, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgá] egy táborban halad és ott is fog haladni. Sem kül-, sem belpo­litikánkban nincs változás és ez így van jól. Mi a szocialis­ta világrendszer erősítését kí­vánjuk, a gyarmati rendszer megszűnésének hívei vagyunk, a harmadik világháború el­hárításáért harcolunk, ez ha­tározza meg nemzetközi kap­csolatainkat­— Nem változott belpoliti­kánk sem — folytatta Kádár János. — Következetesen a szocia­lizmus felépítésén dolgo­zunk, erre mozgósítjuk erőinket, az a cél, hogy népünk a szocialista rendszerben mind jobban éljen. Politikánkban a módszer sem változik. Szembeállumk min­den jobboldali reakciós törek­véssel országon belül és kívül egyaránt. Ugyanúgy szembe- állunk mindén ál-baloldali szektás törekvéssel is, mert nem forradalmi frázisokra, hanem forradalmi cselekvésre van szükség. Beszéde befejező részében Kádár János kiemelte: egész népünknek szüksége van az erős, egységes pártra, a munkásosztály, a parasztság, az értelmi­ség tömörülésére, a mun­kásosztály vezetésével. — A néppel dolgozunk a népért, a nép nélkül mi sem létezünk — mondotta befeje­zésül. — Ha problémáink vannak, fel kell tárnunk őket és akkor megkapjuk a támo­gatást. Ma utunk világos, s a nehézségek után elmondhat­juk: a következő időszak már egyszerűbb és könnyebb le­het; a szocializmus végül is az egész világon győzni fog, mert ez az emberiség pers­pektívája­A nagy tapssal fogadott be­széd után az ünnepség Takács Imre zárszavával ért véget. Napirenden: — Á tsz-ek termelési szerkezetének felülvizsgálata A munka tervszerűen folyik — A kislakásépítkezések helyzete — Az exportszállítmány növelése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Beszéde további részében általános politikai kérdések­kel foglalkozott. Ismertet,i»e a Központi Bizottság június 25-én tartott ülésén tárgyalt napirendi kérdéseket, s töb­bek közt hangsúlyozta: Az év első öt hónapjának eredményei biztatóak; az iparban, a mezőgazda­ságban, az alkotó munka egyéb területein is ter­veink szerint folyik a munka. öt hónap alatt az ipar ter­melése 1964 első öt hónapjá­hoz képest hat százalékkal nőtt, a dolgozók összlétszá- mának növekedése a tavalyi azonos időszaknak csupán egyötöde. Az ipari termelés növekedésének 80 százaléka a termelékenység emelkedé­séből származik. Ezután az árvízről beszélt. Idestova — mondotta — több mint három hónapja folyik az óriási birkózás a Dunával, olyan magas víz­állással és szakadatlan ár­hullámokkal, amire soha nem volt még példa. Eddig sikerült tartani a frontot, de a veszély még nem múlt el véglege­sen, még 12—14 nehéz nap var ránk. Őszinte elismeréssel szólott Kádár János arról a példás helytállásról, amelynek ered­ményeként a Duna nem tör­hette át a gátakat. Ezután azokra a gazdasági intézkedésekre emlékeztetett, amelyek a Központi Bizott­ság decemberi határozatát követték. — Vannak nem azonnali feladataink is — folytatta —, javítani kell a gazdasági ve­zetés módszerét, szisztémáját. Az eddigi gazdasági rend­szer megfelelt annak a sza­kasznak, amelyben jártunk, amikor elmaradott paraszti országból ipari országgá kel­lett fejlődnünk. Most elju­tottunk a fejlődés olyan sza­kaszába, amikor a korábbi módszerek már nem elegen­dők, most már mindent szi­gorúan a gazdaságosságnak kell alárendelni. Kádár János ezután a nem­zetközi helyzet néhány kér­désével foglalkozott. Az al­gériai eseményekkel kapcso­latban elmondta: népünk nyugtalanul figyeli az ottani eseményeket, mert rokonszen­vez a független Algériával, az algériai nép harcával, az­zal az elhatározásával, hogy szocializmust épít. Vietnamról szólva hangsú­lyozta: Az Egyesült államok és kormánya agressziót követ A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap Salgótarjánban, a megyei ta­nács kis-tanácstermében tar­totta ülését. Tóta Ferenc, a Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elnökhelyettesének előterjesztésében megvitatta a kormány 2002/1965-ös számú határozatát, amely a termelő- szövetkezetek termelési szer­kezetének és művelési ágvál- tozásainak felülvizsgálatáról szól Megvitatta a végrehajtó bi­zottság a megye kislakásépíté­si helyzetéről — különös te­kintettel a kormány 2014/1964 számú határozat végrehajtá­sáról szóló jelentést. Megálla­pítást nyert, hogy a második ötéves tervre előirányzott 4650 kislakással szemben eddig csaknem ötezer kislakás épült fel a megyében, részben ál­lami támogatással, részben sa­ját erőből. Az elmúlt évben az Országos Takarékpénztár több mint 43 millió forinttal, az idén eddig pedig 39 mil­lió forinttal segítette a kis­lakásépítőket. örömmel üd­vözölte a vb az olyan kezde­ményezéseket, amelyek a la­kásgond megoldását segítik elő, mint például a balassa- ’ 'Tiati KISZ-szervezelét is. \-i.ssagyarmaton az idén is 72 lakás épül így fel. Javasolta a vb, hogy szorgalmazni és támogatni kell a jövőben a különböző formájú társasház építési akciót — az egyik leg­járhatóbb útjgként a lakás­gond enyhítésének. A megye lakásállománya erősen avúlt. Bár a felszaba­dulás után jelentős erőfeszíté­sek történtek a kedvezőtlen lakáshelyzet felszámolására, a változás még ma sem kielé­gítő. A lakóépületek több mint 60 százaléka a felszabadulás előtt épült, korszerűtlen, egy­szobás vályog. Több mint há­romezer azoknak a szükség- lakásoknak száma, amelyek a minimális szociális és egész- égügyi követelményeknek sem felelnek meg. A megye területén a szo­ciális követelményeknek meg nem felelő telepeken — fő­leg a cigányok lakta telepe­ken — 1 798 épületben, 3 215 lakásban 3 526 család él. Kor­mányhatározat írja elő e te­lepek felszámolását. Az állam az építtetők számára számos kedvezményt nyújt, mint pél- dul a kiviteli tervek és épí­tési telkek biztosítását, mű­szaki segítségnyújtást és hosz- szúlejáratú kamatmentes köl­csön folyósítását. Ebben az évben 30 ilyen lakás építését biztosítják a megyében, mely­ből 21 épület kivitelezésére már a szerződéseket is meg­kötötték. Az ülés napirendjén .szere­pelt a megye tanácsi ipari vállalatainak és a mezőgazda­ságának exporttevékenysége is. A végrehajtó bizottság el­fogadta a jelentést azzal a kiegészítéssel, hogy a Fémipa­ri Vállalatnak, a Bútor- és Fa­ipari Vállalatnak, a Textil­ipari Vállalatnak, az Építő- anyagipari Vállalatnak széles­körű piackutatást kell végez­ni gazdaságosan előállítható, versenyképes cikkek exportá­lására. A megye tanácsi ipari .vállalatai már exportra gyár­tanak gyümölcsláda...«.t, Kolib­ri elnevezésű gázfőzőket. vas- és fa-kábeldobokat, leányka ruhát és más cikkeket. Java­solta a végrehajtó bizottság az Aterx Jskolai bútorok ex­port-gyártását, s piackeresést a camping-sátrak szállítására, i elhívta a figyelmet arra. hogy az export különösen nagy lehetőséget ad a bedol­gozó foglalkoztatottak számá­nak növeléséhez. A végrehajtó bizottság va­lamennyi előterjesztésre meg­felelő határozatot hozott, majd napi ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom