Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
10 NOGRAD 1965. július 4. vasárnap. OS' w SaifO##?!:» Emlékezetes 6 nap osztrák földön ylzf mondják, hogy a zene nemzetközi nyelv, amelyhez nem szükséges nyelvtudás. Ez a mondás most a salgótarjáni fúvószenekar tekintetében is találó volt. Az ötven-tagú kulturális delegáció tagjai közül csak néhanyan beszélnek németül. így is jól megértették egymást az osztrák és a magyar kollégák. A végtelen kedvesség és segvtőkészség, amely a nyelvtudást helyettesítette, közelebb hozta a két ország dolgozóit egymáshoz. Őszintén szólva úgy érzem, osztrák barátaink túltettek kedvességben és vendégszeretetben még a magyaros vendéglátáson is. Azt szerették volna, hogy hat nap alatt mindent nézzünk meg, mindent lássunk. Ez, sajnos lehetetlen volt. Pedig nagyon szerettük volna mi is. A mürzzuschlagi vezetők érkezésünk előtt külön bizottságot alakítottak, hogy naponta öt szakszervezeti funkcionárius legyen velünk, de ez a szám minden nap a duplája volt, mert mindenki a zenészekkel akart lenni. Egész ottlétünk alatt ott díszelgett az út felett a város semmeringi bejáratánál a hatalmas transzparens kétnyelvű felirata: „Szeretettel kö- szöntjük a Salgótarjáni Acélárugyár zenekarát városunkban!" Es hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak egyáltalán ennek az eseménynek, erről elég annyit leírni, hoc megérkezésünkkor egyszerűé lezárták a Wien-Mürzzusch lág—Grác—Zágráb nemzetk' zi főútvonal mürzzuschló szakaszát és a gépkocsik városon kersztül más utakoi juthattak csak továbbEmlékezetes marad a Ma ria Zell-i kirándulás, aho zenészeink szabadtéren, a tó partján saját szó rakoztatásukra hangverseny: adtak■ A zene azonban percek alatt több száz tu ristát vonzott körénk, s az alkalmi hallgatók nagy tapssal jutalmazták a színvonalas produkciót. Ausztria, mint ismeretes, főleg a turisztikából él, és elég kevés a művelhető földA salgótarjáni zenekar konc ert-plaiátjfc Séta a Semmering környékén 1500 méter magasban Jozef Höiflinger mérnök, a -i delegációnkat kísérte le. Amerre mi jártunk, esc': ’tegyek és keskeny völgye’: o’.tak. Elcsodálkoztak a turáni zenészek, hogy az idő) - ■ás mennyivel mostohább i szomszédos orsszágban. Ottjár tünkkor virágzott az orgona a völgyben, a városból jól átható Schneealp tetején pe- lig — amely 1904 méter magas —, még hó volt■ Ige i cigy becsben tartanak minién megművelhető négyzet- nétert. Parányi kis konyhákért van valamennyi ház előtt. A salgótarjáni kültúrdele- gáció jó hírnevet szerzett városunknak. Kitűnő muzsikájukkal és fegyelmezett magatartásukkal az egy éve fennálló barátságot még szorosabbra fűzték. Ismerkedtek a szép tájakkal, barátságok szövődtek, amelyek úgy érezzük igazak és tartósak lesznek. A salgótarjáni zenészek ezúton mondanak köszönetét a hat kellemes napért osztrák barátainknak, o két ország szakszervezetének, amelyek lehetővé tették ezt az. élményekben gazdag mtat. Utazás a hegyi liften a Som wends tein-re Térzene Mürzzuschlag-ban
