Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

1965 július 30. péntek NÖGRAD 3 Egymással - egymásért A napokban az egyik ter­melőszövetkezet hatá­rát járva a szövetkezet emberei büszkén mutogatták szépen sárguló hatalmas búza­tábláikat, a melegben gyor­san növő kukoricát, naprafor­gót. cukorrépát. Nyomban fel­tűnt: alig találni gyomot a vetésben, a dűlőutak mentén. Dehát hogyan — ilyen ta­vasz után, amikor az időjá­rás csak a vadrepcének, acatnak, pipacsnak, búzavi­rágnak kedvezett? A brigád­vezető újságolta nagy öröm­mel, hogy a legkritikusabb hetekben egy emberként ösz- szefogtak a családok. Jött nem hagyjuk kárha veszni, a jó kereset velejár. Mindenki ismer ilyen, jó szellemű, egymással és egy­másért dolgozó közösséget, de — ezek ellentétét is fellelhet­jük. Az iparban és mezőgaz­daságban egyaránt találhatók emberek, akik maguk körül szinte sugározzák a lustasá­got. a nemtörődömséget, fele­lőtlenséget. Csak akkor nem restek, amikor kérni, vagy követelni kell. Csak akkor igyekvők, áruikor vélt jogai­kat óhajtják védeni. És saj­nos, megtörténik, hogy az ilyen emberek ideig-óráig a fiatalja, öregje ki a határ- szorgosokkal egyenértékű el- ba s kézzel is irtották a gycr bírálásban részesülnek vagy mókát. „Ha nem lehet vegy- szerezni, ha a gépek nem me­esetleg — még előnyösebb helyzetbe kerülnek. Mi sem hetnek a földekre, akkor természetesebb: ha valóban menjünk mi magunk, hogy a igyekvő emberek Ilyen esete- gyomtengertől megmentsük az két látnak, elkedvetlenednek, idei termést” — mondták az .emberek. Még a fizetséget sem tisztázták előre, nem zaklatták a vezetőséget, hogy munkaegységet kapnak érte, mert tudták, hogy az ilyen - féle munka a szó szoros ér­telmében megfizethetetlen. Utólag vették sorra, hogy ki hol, mennyit dolgozott, g a különösen ha a kötelességmu­lasztást huzamosabb ideig nem követi felelősségrevonás. Nem kell a társadalomtudo­mányokban való nagy jártas­ság, hogy feltehessük a kér­dést, s nyomban válaszoljunk is rá: kinek az érdeke a kö­telességtudat állandó ébren­fizetségnél is megtalálta min- Mindany­ryií +-£ea + nyiunke! A mi tarsadalmunk­denki a számítását. És meny­nyire megtalálja akkor, ami­kor betakarítják a termést és ban nincsenek születési jogok­ból vagy vagyoni helyzetből ymas «lé illetve alárendelt emberek, tarsadal­eredményeként nagyszerűen fizet a búza, az árpa, és a kapásnövények. Másik terme­lőszövetkezetben azt láttuk: a holdvilágos, harmatmentes éjszakán reflektorok pásztáz- ták a határt. Kombájnokkal, valamennyien aratógépekkel takarították be a termést és végezték a tar­lóhántást. A tratkorosok és kombájnosok egybehangzóan azt mondták: a helyzet kí­vánja így, sürget az idő nem szabad elmulasztani egyetlen órát sem. mi rétegek. Legsarkalatosabb társadalmi igazságunk, hogy mindenki tehetsége, ráter­mettsége, munkája szerint él­jen, érvényesüljön. E nézettel egyetértünk, ám hogy elvünk ne csak „ige” legyen, hanem társadalmi va­lósággá változzék, azért min­denkinek mindennap a rriaga posztján valamit tennie kell. Az említett példákban két fontos tulajdonság ragadhatta meg figyelmünket: az egyik a kötelességtudat, a másik a létbiztonság szilárd érzete. Ezek az emberek nem sirán­koztak. nem panaszkodtak, s , , nem hárítottak át másokra dolgunk, hogy megmagyaráz- semmit. A nehéz munkáról zuk: a kötelességtudat és a beszélgetve ilyen kifejezéseket létbiztonság összetartozó fo­A kötelességüket minden­nap elvégző emberek országunkban anyagi, erkölcsi, emberi biztonságban dolgoznak és élnek. Így jó ez, de az már egyáltalán nem jó, ha a kötelességüket nem tel­jesítő emberek számára is lét­biztonság van. Mindennapos használtak: megtesszük, nem lehet akadály, segítünk egy­másnak, nagyon igyekeznünk kell, nem maradhat a földön. galmak; a kettő elképzelhe­tetlen egymás nélkül. Horváth László Mérleg — számok nélkül Tizedik évébe lép a Salgótarjáni Állami Áruház Abból az alkalomból keres- — Kisebb nehézségekkel, de a többi lakberendezési cikk, esetleges kölönbség ezen a te* tűk fel Nagy Sándor igazgatót, lépést tartottunk az igények- csillár, váza stb. Ma is kere- rületen majdnem egészen meg- hogy az áruház fennállása ti- kel, a divattal, a fejlődéssel. sett a kárpitozott bútor, de a szűnt. Nincsen, vagy már na- zedik evenek küszöbén múltat, Kezdjük talán az emelkedő jelent, s a jövőt is érintő né- életszínvonal következménye- nány kérdésre kérjünk választ. ként mutatkozó jelenségek­— Miben nyilvánultak meg kél. Meg kellett az egyre na­a szocialista kereskedelem új gyobb vásárlóképességű ve* módszerei, s mennyiben szol- vöt arról győznünk, hogy a gálták a vevő érdekét? . ,. , . ------ -­s zocialista fejiodes nemcsak az nyeket? — Ki tud a vevőnek többet emelkedő jövedelemmel mér- nyújtani. Evvel a jelszóval hető. A szemléletnek is vál­divatos színű huzatokat kere- gyón kicsiny a tájjellegű, vagy sik és variálható berendezése- elmaradottságra utaló igény, két Hogyan sórolhatnánk az életszínvonal emelkedése nyo­— Megismertük az elmúlt évek kérdéseit, napjaink igé­mén jelentkező vásárlási igé- nyeit< mit terveznek a ben? Eleinte ruházati eikke­kezutük meg működésűnket 9 keU & ennek Í2lés két vásároltak, aztán bútort, évvel ezelőtt — mondotta az Kei1’ 68 enneK az lzle”' ’ ■ ' — Beruházás terén új bú­torszalont létesítünk. Evvel 1 akberendezési 'tárgyakat, májd b6vülni fog a lakástextil áru­aruház igazgatója. Es ez nem ben s a gazdaságos igényben ---■--^ sitási lehetőségünk. Fejleszte volt üres szólam, hanem sze- kell tükröződnie. Vagyis, a ré- következett a rádió, motorke- . , . lesskáláju programunk első gi szemlélet szerint nehéz rékpár, televízió, háztartási . 1 lv_nju armn vaiasz e­láncszeme. a kiskereskedelmi anvaeokat kerestek gép. szektor helyére két vállalat gyap;|U anyagokat kerestek, lépett, a megyei kiskereske- soká tartson a ruhada- — A kikerekedő tíz év vá' delmi vállalat és az Állami rab. Azt sem bánták, hogy hét sárlóinak összetétele, a városi, például a fiatalkorúak divat* Aruház. Mi az eladás mellett, kilós volt egy télikabát. Rá és a falusi vevők aránya ho- bemutatóját. Szem előtt tartt kellett vezetnünk a vevőt, gyan alakult? juk a dolgozók szakmai fejlő­kát Rendszeres propaganda tervünkben újabb áruismerte­tési formákat - ' vezetünk be, a kereskedelem kultúráitsa- gát kívántuk hangsúlyozni. Kirakataink művészi, ízléses bogy az olcsóbb ruházati cikk _ években a vásár- dését is- Rendszeresen járat­e lrendezése nemcsak új szín- szép és divatos. Megmagyaráz- .... . , foltja lett a városnak, hanem tűk, hogy a divat gyorsan vál- lók hetven “4salék* £a]u“ a kiskereskedelmi vállalat ki- tozik_ volt. Ez az arány újabban az rakatainak szépülését is maga ellenkezőjére változott. A fa­unán vonta. Megkönnyítettük Ugyanez a probléma mutat- iUsiak otthon kezdenek vásá­koZOtt a bút0r* szőnyeg * rólrti, aztán az elfoglaltsá- lált meg a vevő, másrészt kor- egyéb lakásberendezési cikk- guk, munkájuk is otthon tart- szerű eladási módszereket ve- kéknél. Eleinte a sötét tónusú ja őket. A* kereskedelem a -fa- ték meg működésüket. Mi a zettünk be. Az előzékeny ki- hálószobabútort keresték. A is korszerűsödött, jóíor- jelmondatuk a jövőt illetően? szolgálás is minőségi váltó- lakások méreteinek módosu- mán azonos a városéval. ^ „x* zast jeíentett. igy a két válla- ,á aztán után vonta - Meg többet és meg jobbat i=t ,,, , “ . . , — És az igénye’«? a kedves vevőnek. az ésszerűbb bútorzat megked­velését. Evvel együtt alakult — A falu és a város közti Bokor István juk szocialista és kapitalista országok szaklapjait Például az 1966. év divatszíneit, az anyagokat, új vonalakat már tanulmányozzuk. — Szép jelmondattal kezd­lat között egészséges verseny alakult ki. — Mennyiben járultak hoz­zá az új módszerek a vásár­iók igényeinek, ízlésének for­málásához? — Ezt a feladatunkat ele­inte némileg befolyásolta a termelés. Tudjuk, hogy az igények kielégítéséhez megfe­lelő mennyiségű és minőségű áru kell. Azonban ezek a ne­hézségek nem kedvetlenítet­tek el bennünket. Számos di­vatbemutatót rendeztünk, évente átlag négy alkalommal, de más cikkekből is rendez­tünk kiállításokat, például bútorkiállítást, kozmetikai és piperecikkeket mutattunk be. Tanácsadásokat tartottunk a vevőknek. — Salgótarján gyorsan fej­lődő város, új lakóházak épül­tek, emelkedett az életszínvo­nal Hogyan mutatkozott ez a jelenség az áruház életében? A KGST és a vegyipar Rohamosan fejlődik a vegy- a fejlett nyugati országok ga a cianürklorid Ezt az ipar világszerte. A szocialista színvonalának. Az NDK-ban alapanyagot hazánk is, a bará- országokban is viharos az értékes hagyománya van a ve- ti országok is tőkés államok­ütem: 1950 és 1963 között a gyi- és műanyagiparnak, a vegyipar termelése Bulgáriá- többi szocialista ország vi- ban 12-szeresére, Románia- szont igen messziről indult ban 13-szorosára, Csehszlová- . ..... kiában 5,7-szeresére növeke- A vegyipar gyors fe lődése. dett. A többi szocialista or- a kémial anyagok széleskörű bői importálják. Magyarorszá­gon felépítésre kerülő cianür- klorid-üzem építéséhez a nyu­gati import-berendezések be­szerzéséhez Csehszlovákia. Lengyelország és az NDK Néhány nappal ezelőtt le­vél érkezett Lengyelországból, Walbrzyek városból a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazga­tójának. Póthomik József elvtársnak Az ottani Tho- rez bánya igazga­Gyümölcsőző lengyel—magyar bányász barátság szágban is 3—7-szeres volt a felhasználása a népgazdaság megfelelő devizával hozzájá- vegyipar termelésének nőve- különböző ágában szerves ré- rul. A létesülő magyar üzem kedése ebben az időszakban. sze a világszerte kibontako- viszont a hozzájárulás arányá- Eimaradás mégis mutatkozik zo tudományos és technikai ban kielégíti majd a résztvevő a legfejlettebb tőkés országok- forradalomnak. A világ textil baráti országok szükségletét hoz képest. A szocialista or- alapanyagainak ma már mint- e fontos alapanyagból, szagok vegyiparának részese- egy 20 százaléka műanyag, a _h feil ódik dése négy és fél-hat százaléka ^gumigyártás méretei csak- Gyors uamban fejlődik jD,r össztermelésének nem elénk a növényi kaucsuk gyógyszeriparunk a KGST eevedM az NDK-ban én ei a termelését. A vegyianyagok, a szakosító munkája nyomán. d K b műanyagok ma már nem egy- A gyógyszeriparban a Magyar­szerűen helyettesítő, pótló szerepet játszanak, minőségi tulajdonságaik — könnyű sú­lyuk, magas élettartamuk, ko­pásállóságuk stb. — miatt gyakran jobbak a „klasszi­kus” anyagoknál. A különböző műtrágyák, növényvédősze­15 százalékot. Ez bi arány már az utób- megíelel a^g ttfSrt“ át gaz- dományc* A lengyel-magyar bányász barátság azonban ma már a műszaki kapcsolatokon túl is egyre mélyebb gyökereket ereszt. A közös gondok mel­lett az örömök is közösekké váltak. Tavaly, hivatalos nóg­rádi bányász delegáció vett műsza- Lengyelországban állandó tu­kutatás folyik a részt a lengyel bányásznapi meg a »• dag tapasztalataikat. A tanul- gáz elleni védekezés tökélete- ünnepségen. Az idén a felsza­banyaszok ogaötatasa , - mánydtról kdszült jelentés is sítésére. Az újabb eredmé- badulási ünnepségen a lengyel mint az itt üdült 40 iskolás -----„_________„x____*__uiusu-c b ányászkislány kéthetes Bala­elkerült a nógrádi trösztön ki- nyékről, módszerekről a ma- bányászok küldöttei jártak- - j-ivül az illetékesekhez, többek gyár Bányász Kohász Egyesü- Salgótarjánban. A télen a bé- ton-parti üdülésit, ez a re kgZött a műszaki egyetemre is. let rendezésében Salgótarján- nyász labdarúgók tettek ele­csak egy állomása annak a lengyel-magyar bányász barát­ságnak, ami ugyan nem új, de nem is régi keletű, és mégis egyre gyümölcsözőbb. országra szakosított termékek exportja az összkivitelen be­lül 18—20 százalék volt 1963- ban. Jelenleg ez az arány el­éri már a 30 százalékot. Lé­nyegesen kedvezőbb a kép, ha csupán a szocialista országok­ba irányuló exportot vesszük rek, az állati takarmányozás- slspul: a szakosított termékek hoz használt vegyszerek nagy­ban növelik a hozamokat a mezőgazdaságban S mindezen túl a műanyagok, a vegyi­anyagok általában termeléke­nyebben és olcsóbban is állit­részesedése ma már mintegy 35—40 százalék. Elsősorban a Szovjetunió nagyarányú ren­delései segítik gyógyszeripa­runk gyors fejlődését Gyógy­szer kivitelünknek több mint hatók elő a „klasszikus” nővé- a fele a Szovjetunióba irányul, nyi, illetve ásványi eredetű termékeknél. Itt pedig az ott szerzett ban a közeljövőben tanács- get a lengyelek meghívásának, tapasztalatok alapján dolgoz- kozást tartanak amelyre hoz- Reméljük, nemsokára a salgó- tuk ki a tirlbesí C02 gáz eile- zánk érkezik Schínohl Adolf tarjání szurkolók is szórakoz­ni védekezés módját. Ahogy a Thorez-bánya főmérnöke és hatnak majd a visszavágón, azután hamarosan kiderült, ő lesz a napirend előadója. A kapcsolatok ma már a Vele érkezik Szwajger Wal- csereüdülésre is kiterjednek. Tavaly januáriban kezdődött, nagy szükség volt rá. _ T iribesen akkor már egyre valóban ki ne emlékezne demár bányamérnök is. Segíte- Az idén jutalomképpen 43 nyilvánvalóbbá vált a szénsav- megygnk^n“ és az országos” ni akarásukra jellemző, hogy nógrádi bányász töltötte sza- gáz veszély. Nálunk még nem ^nyász berkekben^a "tavalyi az előadás teljes szövegét már badságát Lengyelországban, sok tapasztalat volt a gáz el- tiribesi szénsavgáz betörésre, eljuttatták a Nógrádi Szénbá- Zakopánéban. Ugyanennyi len­amely méreteinél fogva pél-’ nyászatí Tröszthöz, már a for- gyei bányász nemrég tért ha­da nélkül áll a magyar bányá- dítasa is elkészült úgy, hogy za a Balaton partjáról. Velük szat történetében. Teljesen az előre tanulmányozott együtt 40 lengyel iskolás kis­megbénult a termelés hosszú anyagból műszakiaink is fel- lány bányászgyerek üdült a időkön keresztül csak a bá- készülhessenek kérdéseikkel. Tröszt keszthelyi gyermeküdü- nyamentők dolgoztak Nagy Sándor bányamérnök parancs- bányában jártak Nógrádbó! A minisztérium tehetővé tét- noksága alatt. A lengyelorszá- úgy vélekednek: sok tapaszta- £ara“ gyemeküdüTőlin'^közí te, hogy három nógrádi bá- gi tapasztalatok bizony nem iatot szereztek hiszen korsze­nyamérnök, Fényes Gyula, kis mértékben járultak hozza, rű bányát láttak, ahol jóval Nagy Sándor és Bakos Péter hogy minden, nagyobb kataszt- fejlettebb a technika, nagyobb rr^i~k^ nyolcnapos tanulmányutat rófa és tegyük hozzá egyetlen a gépesítés foka, természe­töltsön Lengyelországban és baleset nélkül sikerült győze- tesen az adottságok is mások, tapasztalatokat szerezzen. delmeskedniük a természet Gazdag, átlagosan 6 ezer ka­—■ Szívélyesen fogadtak ben- erői felett. lóriás széntelepek, a bánya len való védekezésben, vi­szont a lengyel bányászok már több évtized óta kénytelenek voltak foglalkozni ezzel a té­mával, hiszen a szénsavgáz veszélye már nagyon régóta megvan bányáiknál. A míjRTakiak akik Thoa-ez- 1Ójéb€n együtt 3 magyar bá- ^ nyász gyerekekkel. Személyes baráti kapcsolatok alakultak nünket — emlékezik vissza Fényes Gyula. — Katowicé­vetélkedőket műsoros tábortü­zet rendeztek. A lengyel gyer- a magyarok a mazurkát járták és a bú­csú pillanatában bizony eltör- a mécsesek, sírva ölelget­ték egymást. Igaz, a gyermek A lengyel bányákban már szomszédságában lévő^kokszo- tuf3ja=csak igazán gátlástala­nul ösztönösen sirassál, vág: kacagással kifejezni érzéseit. , . .. „ . ., ,5" alkalmaztak egy szénsavgáz ló"lu’ a magyar .™uszf*lak nul’ ösztönösen sírással, vagy ben, a Bányászati Kutató In- ^elző műszert, ami nálunk sz^msra nemcsak ritka latva- ó^oácoí* tetet egyik professzora igen még nem volt ’A tapasztalat- nyosság hanem elsősorban A ^rátság a felnőttek köré­átfogó előadást tartott sza- csere óta Tiribesen elkészítet- ^mte tárhaza volt a tapasz- ^ is mind jobban személyes. munkra a szensavgázrol álta- tek egy üyen műszert> amit talatszerzésnek. Ehhez hoz- ^ és mé!yebbé váiik közös lábán és már mintegy 50 éve másutt ^ alkalmazni lehet. zájárul, hogy a lengyel ba- téma közös gond akad hiszen tudományos alapokon szerzett nyaszok valóban barátként f „^nosak akár Thn­tapasztalataikról, a kidolgozott Tiribesen egyenlőre a gaz- igyeke2tek biztosítani a félté- bányában akár a nógrádi védekezési módokról. Ezután veszélyes területet felhagytak. teieket ahhoz, hogy mindent akraban munkálkodnak is Piast és főleg Thorez bányá- de a gázveszely ezzel nem ,áthassanak tanulményozhas- azok eléréséért ban gyakorlati taapsztalatokat szűnt meg. Egy sor tapasztalat ‘ “-*"**’ y azok *léreséért­gyűjtöttük. Mondhatom sokat már közkinccsé vált, azonban sanak. - • nos ez a mennyiség 1953—1963 között mintegy 80-szorosára növekedett. A szocialista országok vegy­iparának fejlődését segíti a széleskörű tudományos műsza­ki együttműködés is. A modern vegyipar rhinteev negyedmillió-féle anyagot ál­lít ma már elő E sok termék- féleség előállítására nem ren­dezkedhet be külön-külön „ y,’cialistai ország- Gumiipari szakembereink Nélkülözhetetlen a termékek szovjet konzultációk segítsé- nemzetközi gyártásszakosítá- gével ol megoldást talal. sa. A kémiai növényvédelem tak amely lehetővé tette, hogy neMaul nagy számú es néhány a szegedi Műszaki Gumigyár kivetettől eltekintve aránylag mellé telepítsék a később kismennyiségű növényvédő- épülő gumiabroncs üzemet szert igényel hazánkban. is- Ezért hazai adottságaink alap­ján mintegy 10—12-féle nö- vényvédőszér gyártására ren­dezkedünk be gazdaságosan, más baráti országok szükség­letét is kielégítve ezekből. A nálunk nem készített ható­anyagokat viszont majd a ba­Tervezőink megismerkedtek a gázt fogadó állomások sza­badba telepítési módszerével a Szovjetunióban. E módszer segítségével csupán az utóbbi két évben mintegy 240 ezer “áti országokból importáljuk, légköbméternyi épületet és körülbelül 90 millió forint be­ruházási költséget takarítot­tunk meg. A romániai kaprci- laktámayártás tanulmányozá­sa nyomán a hazai gyártás­technológiai tökéletesítésével mái lehetőséget nyújtanak körülbelül egymillió forint be- korszerű, gazdaságos, optimá- ruházást takarítottunk meg és lis nagyságú vegyipari üzemek évi 900 ezer forint energia- létesítésére a szocialista orszá- megtakarítást értünk el a sza­gokban. A Hungazin nevű tetikus műszálak alapanyagá- gyomirtószer fontos alapanya- nak hazai előállításában. A nemzetközi szakosítás és az együttműködés más for-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom