Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

2 ftőGR At* 1985. Jűllus SO. pénte* A vietnami nép hősiesen küzd 79 800 amerikai betolakodó — A hazafiak győzelme — Tengerészgyalogosok és partizánok összecsapása Nincs béke Görögországban Ma parlamenti vita — A. Novasz nem mond le — A nép tüntet A hanoi rádió szerdán este jelentette, hogy a nap folya­mán a VDK légiterébe beha­tolt amerikai kalózgépek kö­zül hármat lőtt le a légvéde­lem. A sorozatosan elszen­vedett veszteségek ellenére az amerikai Independence anya­hajóról csütörtökön hajnalban újra felszálltak a kalózgépek és Than Hoánál, Hanoitól 135 kilométerrel délre, a körzeti villanyerőmű térségében oldot­ták ki bombáikat. A dél-vietnami Cam Ranh mélyvizű öblében csütörtökön hajnalban megkezdték négyezer amerikai katona part- raszállítását. A 101. légiszállí­tású brigád nevet viselő egy­séget a Cam Ranhban folyó amerikai kikötőépítkezések biztosítására kívánják felhasz­nálni. Az AP megjegyzése szerint a négyezer katona partraszállása után mintegy 79 800-ra emelkedik a Dél- Vietnamban állomásozó ame­rikai egységek létszáma, de 101. brigád csütörtöki partra- 6zállítása még nem tartozik az amerikai katonai létszám­nak Johnson elnök szerdán bejelentett növeléséhez. „A gerillák jelentős győzel­met vívtak ki,. amikor ismét elvágták a Pleiku felé veziető 19. számú fő közlekedési vo­nalat” — jelenti az UPI tudó­sítója Saigonból. Ismeretes, hogy partizánok hosszú hete­ken át lehetetlenné tették a kormánycsapatok kezén lévő Pleiku megközelítését a szá­razföldön. Az elmúlt héten az amerikai katonaság és dél­vietnami kormánycsapatok eddig példátlan erőbevetésé­vel igyekeztek helyreállítani az országúti összeköttetést a már csak légi utón elérhető várossal. A művelet „sikeré­ről” szóló amerikai jelentés nyomban követi annak beis­merését, hogy a gerillák szer­dán ismét ellenőrzésük alá vonták a létfontosságú vonal egyik jelentő szakaszát A saigomi amerikai katonai szóvivő csütörtökön közölte, hogy az amerikai és dél-viet­nami kormánycsapatok még mindig folytatják a Mekong folyó torkolatvidékén, Phong Ding és Chuong Thien tarto­mányok határán kezdeménye­zett „üldöző és megsemmisí­tő” hadműveletüket. A Sai­gontól délnyugati irányban, falvak és mezőgazdasági terü­letek ellen végrehajtott had­járatot az amerikai és dél­vietnami légierők is támogat­ják. A legújabb jelentés szerint a támadásban részt vevő egyik haditengerészeti bombá­zó Tra Vinh közelében lezu­hant. Másik közlés szerint az ame­rikai tengerészgyalogosoknak Saigontól 700 kilométerre északra fekvő támaszpontjánál Chu Lai környékén a tenge­részgyalogság és a partizánok „érintkezésbe kerültek” — az amerikaiak vesztesége állító­lag „jelentéktelen.” Jól tájékozott Saigoni kö­rökben elmondották a Reuter tudósítójának, hogy még min­dig újabb holttesteket emel­nek ki a Saigon folyóból, amelybe egy héttel ezelőtt tö­megesen ugrottak a kényszer- sorozott dél-vietnami fiatalok, amikor hajón szállították őket kijelölt táborukba. A dél-vietnami nemzeti fel- szabadítási front vezetősége nyílt levélben fordult az Egyesült Államok népéhez. A levél, amely megállapítja, hogy az Egyesült Államokban a közvélemény jelentős része ellenzi a vietnami amerikai agressziót, felkéri mindazo­kat, akik osztoznak ebben a véleményben, tegyenek kettő­zött erőfeszítéseket azért, hogy az Egyesült Államok kormánya kénytelen legyen abbahagyni kalózháborúját a vietnami nép ellen. A görög parlament — mint ismeretes — ma kezdi meg vitáját a jelenlegi hivatalnok­kormány sorsáról. A tizennégy napja kineve­zett Athanassziadesz Novasz miniszterelnöknek kevés esé­lye van a képviselők bizal­mának elnyerésére, de a hír- ügynökségek Papandreu esé­lyeit sem látják túlságosan Papandreu hívei szeret­nék elérni, hogy a jelenlegi miniszterelnököt még a pénte­ki parlamenti ülés előtt le­mondásra kényszerítsék. Athanassziadész Novasz csü­törtökön korahajnalban közzé­tett nyilatkozatában viszont tudtul adta, hogy nincs szán­dékában lemondani és min­denképpen meg akarja szerez­mány hívei mozgósítottak ki­sebb tömeget, Aposztolakosz népjóléti miniszter beszédet mondott, elítélte a politikai sztrájkokat és a kormány tá­mogatására kérte a lakossá­got Papandreu hívei nyomban ellentüntetést szerveztek, ki­A beszéd és visszhangja Amint várható volt, a hiva­talos Amerika a szokott hety­ke helyesléssel fogadta Jonn- son elnök szerdai bejelenté­seit. A csütörtöki New York Times és a New York Herald Tribune támogatásáról bizto­sítja az elnököt, s különösen lelkesnek mutatkozik a szél­sőjobboldali Daily News ve­zércikkírója. Az amerikai szenátus tagjai, továbbá az éppen konferenciára összese- reglett kormányzók általában szintén hetvenkedő kijelenté­seket tettek. A moszkvai rádió angol és francia nyelvű adásának kommentátora — a Reuter je­lentése szerint — azt hangoz- súlyozta, hogy Jonhson újabb szakaszt kezd a vietnami hábo­rú lépcsőzetes kiterjesztésé­ben, s ezzel „kolosszális koc­kázatot” vállalt magára. Párizsban a Reuter szerint a katonai szakértők erősen kételkednek abban, hogy az Egyesült Államok elkerülheti vereségét nukleáris fegyverek bevetése nélkül. A TASZSZ washingtoni tu­dósítója foglalkozik azzal a bejelentéssel, hogy az ameri­kaiak „mozgó légihadosztályt'’ küldenek Dél-Vietnamba. A 16 000 katonát számláló had­osztály mozgékonyságát négy­száznál is több helikopter és könnyű repülőgép, valamint sok teherautó és más közle­kedési eszköz biztosítja. A Pentagon számításba vette, hogy a hadosztály nehéz te­repen, dzsungelben és úttalan utakon kerül bevetésre. A be­jelentés azt árulja el, hogy egyre több amerikai katona kerül ki Saigonból a harcme­zőkre. Az Egyesült Államokban feltűnést keltett az is, hogy 1956 óta először lesznek köte­lező behívások a tengerész­gyalogság kötelékeinél. Eddig ugyanis a tengerészgyalogo­sok önkéntes zsoldos katonák voltak. Általános sztrájk Görögországban. Az autóbuszüzem dolgo zóinak sztrájkja miatt kato­nai tehergépkocsik szállítják a sztrájktörőket a munkahelyekre (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) biztatónak, ezért valószínű valamilyen kompromisszumos megoldás. A jelenlegi becslé­sek szerint a legtöbb támoga­tóra Sztefanopulosz számíthat, aki a Centrum Unió 170 kép­viselője közül körülbelül szá­zat tudhat maga mögött. Két­séges azonban, hogy Sztefano­pulosz elfogadja-e a kormány­alakítási megbízást, mert, mint közölte, csak akkor haj­landó a koalíciós kormány élére állni, ha ebben Papand­reu pártvezér kifejezetten tá­mogatja. A FEKETE HADSEREG japáni „provincia” mellett — legjelentősebb székhelye.) A spanyol jezsuiták a XVII. és XVIII. században külön álla­ni magának a parlament bizal­mát. A kormányfő nem titkol­ta, hogy ezt a célját tűzzel- vassal érvényesíteni akarja, még a közvélemény hangula­tának ellenére is. Bejelentette, mihelyt a parlamenti vita megnyílik, „nem tűr el több tüntetést” és a kormány meg­teszi a kellő intézkedéseket. Országszerte folytatódtak a tüntetések. Szalonikiben szer­dán este húszezer főnyi tömeg gyűlt egybe, s a gyűlésen be­szédet mondott a megbukott Papandreu-kormány égjük minisztere. Békés, fegyelme­zett tüntetéseket tartottak Korfu- és Kréta-szigetén is. Athénben, a fővárosban egy színházban a hivatalnok-kor­sebb összetűzés is támadt a két tábor között, de súlyo­sabb incidens nem történi A görög uralkodó a fővá­rosban megtartott tízórás po­litikai tanácskozás után az es­ti órákban visszatért Korfu szigetére. Hírügynökségi jelentés azt közli, hogy a katonai hatósá­gok őrizetbe vették Papate- rosz alezredest, akit azzal vá­dolnak, hogy még Papandreu kormányzása idején a hír­szerző szerveknek utasítást adott több politikus telefon- beszélgetéseinek lehallgatásá­ra. Srahminok, boncok, muftik 1541-ben lett Loyolai Ignác a Jézus Társaság első „gene- rális”-a és ekkor fogalmazta meg azt a törvényt, amely a Fekete Hadsereg törvényei kö­zött talán a legfontosabb: „En­gedelmesség az elöljárónak, mintha az ember halott test lenne, vagy bot egy öreg em­ber kezében. „A legfőbb elöl­járó személyét „Szent Péter utódjá”-ban, a pápában jelöl­te meg. de már a tridenti zsi­nat is azt mutatta, hogy nem annyira a jezsuiták voltak a pápa „bot”-jai, hanem a pápák is eszközök voltak a Jézus Társaság generálisának és más vezetőinek kezében. De — mint a Loyolai leszö­gezte — „csak az várhat el engedelmesseget, aki maga is engedelmes", s ezért a katonai szempontok »lapján építette fel a társaság szervezetét. Az engedelmesség három fokát különbözteti meg a társaság máig érvényben lévő szabály­zata: „1,/ A parancsok pusz­ta végrehajtása. 3./ Saját aka­ratunkat. a parancsoló akara­tával cseréljük fel és így hajt­juk végre a parancsokat, 3. A legmagasabbrendú, a legkívá­natosabb fok: végleg felhagy­ni az önálló gondolkodással. „Loyolai szerint” a meggyő­ződés feláldozásáig terjedő korlátlan engedelmesség a legnagyobb öröm", s a társa­ság első generálisa szerint „ezt érezhette Ahrahám is, amiker Isten azt, parancsolta neki. hogy áldozza fel fiát, Izsákot” II* Mit „parancsolt Isten” a je­zsuitáknak? Hogy szánjanak szembe a feltartóztathatatlan­nak látszó reformációval, de ne olyan hatástalanul mint a dominikánusok és a ference­sek, hanem részben úgy, hogy látszólagos engedményeket te­gyenek — mint a már idézett tridenti zsinaton — részben pedig úgy, hogy a megfélem­lítés, a lelki terror, s a „be- folyásolók befolyásolása” új és új módsze­reit találják ki és alkalmaz­zák. 200 korbácsütés Még élt a Loyolai, amikor legkedvesebb tanítványa, Xa- vier-i Ferenc Indiába utazott, hogy — mint „ térítő” — ki­terjessze a portugál gyarmat- birodalmat, amelynek legna­gyobb szorgalmazója és ha­szonélvezője VI. Sándor pápa volt. S ugyancsak a Loyolai küldte Kínába Ricci atyát, ott eleinte Buddhát imádta, hogy így raffínált módon meg­vesse egy jezsuita gyarmato- sitó-közösség alapjait. „Keres­kedő a kereskelővel, katona a katonával” — volt a jezsuiták második nemzedékének híres­sé vált jelszava. A XVII. szá­zad elejére a jezsuiták min­denütt kiépítették támasz­pontjaikat Délkelet-Ázsiában. brahminnak, boncnak, és muf­tinak öltöztek, messzemenően alkalmazkodtak a helyi szoká­sokhoz. Mexikóban viszont ahol a spanyol konkvisztádorok — és a ferencesek — megala­pozták már a „keresztény" uralmat, nem sokat törődtek azzal, hogy alkalmazkodjanak a „bennszülött” tradíciókhoz, szokásokhoz. Ea Landa nevű jezsuita Yucatánban lerombol­tatta az ősi templomokat, elé­gette a régi kéziratokat A „nemes atya” rendszerint 200 korbácsütést méretett - hitet­lenséggel gyanúsított indiánra, és ha az indián ezután is „re­nitens” volt, forró viasszal ön­tötte le a szerencsétlen, há'tát. A jezsuiták buzgalmának köszönhető, hogy a római egy­ház a gyarmati kor végén megkaparintotta Mexikó, Peru, Columbia és Ecuador nemzeti vagyonának több, mint a fe­lét. Az „Uj-Spanyolország”- nak nevezett közép és délame­rikai spanyol gyarmatbiroda­lomból a Jézus Társaság kincstárába a XVII. század végén több mint 20 millió pe­zó foljct be évenként A koro­na jövedelme ennek alig húsz százaléka volt. Nem csoda hát, hogy a jezsuiták neveztették ki Uj-Spanyolország és Mexi­kó alkirályát. Guaroni indiánok között Az „atyák” igen nagy sze­repet játszottak a rabszolga- kereskedelemben is. Évről év­re rabszolgahajókat küldtek az afrikai Angolába. (Angola és Goa, ez a két jezsuita se­gítséggel meghódított portugál gyarmat különben a mai na­pig is fontos bázisa a jezsuita missziós-munkának, s a „spa­nyol vonal" híveinek a spa­nyolországi, olaszországi és mot szerveztek meg Paraguay- ban. A jezsuiták szeretik hangsúlyozni, hogy lám, ők az „igazi kommunisták”, hiszen ők annakidején — Bolívia és Brazília között, az őserdőkben — „kommunista államot ala­pítottak”. Paraguay azonban valójában rabszolga tartó-ál­lam volt, ahol az indiánok ál­talános munkakötelezettség alapján dolgoztak és szolgálta­tásokra voltak kötelezve a je­zsuitákkal szemben. A terület őslakóinak, a guarani indiá­noknak száma három ember­öltő során majdnem kétszáz­ezerről 74 ezerre apadt. Ha a spanyol korona — persze nem az indiánok iránti rész­vét, hanem a maga anyagi érdekei miatt — nem vet vé­get, szabályos háborúban, a jezsuita államnak, az indiá­nok végképp kipusztultak volna. A függetlenné váló közép­éé dél-amerikai államok mind­egyikének első intézkedése a jezsuiták kiűzése volt. S a je­zsuiták a XVIII. század vé­gén már annyira népszerűtle­nek voltak Európában is, hogy XIV. Kelemen Pápa kényte­len volt „elítélni”, sőt „ki­átkozni” a társaságot, De ép­pen mert — többek között — a spanyol gyarmatbirodalom bomladozni kezdett, mert va­lamennyi spanyol szabadság- harc an ti kierikái is jelleget öl­tött, a pápa és a spanyol ko­rona századunk elejére nagyon is megbékélt a feketeköpeny« atyákkal. Lovag Antal Következik: Aki nem hitt a pokolban... Tito—Harriman találkozó Joszip Broz Tito Jugoszláv elnök — mint már jelentettük — szerdán kétórás megbeszélést folytatott Ave- rell Harrimannal, Johnson amerikai elnök utazó nagykö­vetével. A megbeszélés fő tár­gya a vietnami helyzet volt. Hasonlóképpen a vietnami helyzetről tárgyalt Tito elnök valamivel korábban Lai Baha­dur Sasztri indiai miniszter- elnökkel. Tito elnök — az AP jelen­tése szerint — szombaton Brioniban ismét fogadja Har- rimant Felhívjuk a lakosság, vállalatok és intéz­mények figyelmét, hogy 1965. augusztus 1-től megnyílik irógépszoltjá latunk Mindennemű gépelési munkát vállalunk, a lakosság részére azonnal, vállalatok részére rö­vid határidőre. ! Nógrád megyei Nyomdaipari V. Salgótarján, Petőfi u. 1. Megrendelésfelvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom