Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-21 / 170. szám
I 1965. július 21. szarcí?’ V ö G R A D \ 3 Igazságosabban, választékosabban9 többeknek A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata a közétkeztetésről Eredményei féí év a salgótarjáni járás kosos gazdaságaiban A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tíznél több földművesszövetkezetnél, vállalatnál, állami gazdaságnál, gép állomásnál vizsgálta- a dolgozók igényeinek kielégítését, a közétkeztetés jelenlegi formáját. A vizsgálat jelentőségére jellemző, hogy a közétkeztetés kiterjesztését mind az MSZMP VIII. kongresszusa, mind a második ötéves tervtörvény elérendő célként tűzte ki. A népi ellenőrzői: megállapították, hogy a meleg ételek forgalma, az üzemek saját konyháját is beleértve —, a* utóbbi öt évben általában növekedett. Az állomásfőnöki irodában viszonylag hűvös van. És itt végre a vasutas is leteheti a vastag sötétkék szövetzubbonyt A szíves fogadtatás után meghökkentő, hogy Mocsári Ferenc állomásfőnök, a legszívesebben nem nyilatkozna. — Nem vagyok babonás, de jónéhány evvel ezelőtt a Mickolci Igazgatóságon felfigyeltek arra, hogy Somoskőújfalu állomáson négy éven keresztül a legkisebb baleset sem történt. Ez egyedülálló eset, ilyen még nem volt... — ...És gyanússá vált a dolog? \ — Igen — nevet az állomásfőnök. Ki is szálltak vizsgálatot tartani. Hanem, a legnagyobb’ rendben találtai: mindent. Dicsértek bennünket, pénzjutalmat is kaptunk. Sőt bekerültünk a vasutas híradóba is. Es azon a napon, amikor a felmagasztaló cikk megjelent, hat vagont ripi- tyára törtünk. — Értem. Arra céloz, hogy most is kénytelen csupa jó eredményekről beszélni... aztán elrendelni a rendkívüli biztonsági óvóintézkedéseket az állomáson. — Győződjön meg a saját szemével — int körül a karjával —, a dicsérő oklevelek már el sem férnek a falon. Még a kultúrterembe is jutott belőlük. Nincs utánpótlás Aztán elkomolyodik. — Ez persze tréfa. Van itt A közétkeztetés nagyobb hányadát üzemi étkeztetésen belül bonyolítják le. A fejlődés üteme, a közétkeztetésben résztvevők száma nem kielégítő. Az előfizetéses étkeztetés kedvezményében például ma még a keresőknek alig valamivel több mint tíz százaléka részesül. A munkáltatók térítéssel járulnak hozzá dolgozóik közétkeztetési költségeihez. A megyei NEB úgy találta, hogy az étkezési hozzájárulás jelenlegi rendszere nem felel meg maradéktalanul a szocialista bérezés elveinek. Mint említettük ugyanis, a keresőknek csak kis hányada probléma is. Ha a jót a fonákjára fordítom, még ott is előbukkan. Például az állomás személyi állomáinj-ának zöme régi, tapasztalt vasutas, állomását szerető ember. A kollektív szellem kitűnő. Ha vannak dicsérendő eredményeink, jórészt ennek köszönhető. Igenám, de a többségük tíz-tizenöt év múlva nyugdíjba megy. Utánpótlás pedig sajnos nincsen. — Említette a dicsérő eredményeket.. — Igen. Vannak ilyenek. K i 1 encszázötvenhat májusától közös határállomás a miénk. Az első ilyen. Azóta szinte állandó versenyben vagyunk a csehszlovák testvérállomással, Filakovóval. Ebben a félévben mi nyertük a versenyt... Ráadásul az idén fél esztendő alatt na gyobb volt a rakott kocsi forgalmunk, mint tavaly egész évben. — A két állomás közti versenynek van-e köze ahhoz, hogy a forgalom ugrásszerű növekedése ellenére nem volt fennakadás? — Ha ez a verseny és a verseny során kialakult nagyon közvetlen baráti és munkatársi viszony nem lenne, akkor lett volna fennakadás. Bőven. Ennyi a kü- különbség. — Hát ez elég lényeges különbség... És ha ennyire teljes az egyetértés... — No, vitatkozni azért szoktunk. Az ottani állo«'’*«- főnöknek előre megmondtam: tudja igénybe venni a közétkeztetést, s azzal a hozzájárulást; a többiek szociális helyzetüktől függetlenül nem részesülhetnek a kedvezményben. S mivel a hozzájárulás mértéke vállalatonként nagyon eltérő, ez akadályozza a helyes és közérthető bérpolitika alkalmazását, sőt lehetőséget nyújt az életszínvonal burkolt emelésére. A bányatröszt területén — például — hatvannyolc százalékos a vállalati hozzájárulás, a Pásztói Gépállomásnál már csal: negyvenegy, a Szitiki Gépállomásnál meg éppen csak huszonhat százalékos. A ma még megmutatkozó hibák mellett is figyelemre méltó az állami hozzájárulás mértéke, amely tavaly megyénkben meghaladta a tíz és félmillió forintot. A közétkeztetésben résztvevők óriási többsége elégedett az ételek minőségével. Más véleményt nyilvánított ellenben a Közegészségügyi- Járványügyi Állomás, amely a salgótarjáni Kulacs és Sal- gó Étteremben az ételekben az előírtnál lényegesen kevesebb zsírt talált. A Salgóban 97 gramm-érték helyett csak 34,9 gramm-értéket sikerült kimutatni. A megyei Népi Ellenőrző Bizottság határozatában a közétkeztetés színvonalúnk emelésére megvalósításra érdemes javaslatokat foglalt össze. Többek között javasolta, hogy Salgótarjánban kétezer, Balassagyarmaton ezer személy ellátására alkalmas új üzemi konyhát létesítsenek. Kívánatosnak tartja, hogy a nagyobb munkahelyi konyhákat üzemi vendéglátó vállalatok vegyék kezelésükbe. így jávulna a szakmai utánpótlás lehetősége, hamarabb vezetnének be korszerű kiszolgálási formákat, mint például az önkiszolgálást. Javasolta továbbá a NEB, hogy az üzemi konyhák, vendéglátó egységek részére központilag biztosítsanak előkészített zöldárut nem tarthatja bántónak, ha én a magyar vasút érdekeit képviselem a végsőkig. Mint ahogyan én sem sértődöm meg, ha ő a csehszlovák vasút érdekeit védi. Persze mindenek felett a legfontosabb a forgalom... A „forró drót“ — Ha valami probléma adódik és gyorsan kell dönteni—? — Látja azt a készüléket a kisasztalon? Az az én közvetlen vonalam a filakovói állomásfőnökkel. A mi „forró drótunk.” Szerencsére ritkán van rá szükség. — És milyen nyelven tárgyalnak? — Három filakovói állomásfőnök nem tudott magyarul. Én mindenesetre megtanultam szlovákul. Aki most van, ért is, beszél is a mi nyelvünkön. Egyébként, amikor erre sor kerül, én általában magyarul beszélek, ő szlovákul. Kitűnően megértjük egymást... Különösen, hogy rendszerint a problémáink is közösek ... — A leggyakrabban előforduló problémák? — Például az odaátról érkező darabáruval megrakott kocsik. Átvizsgálni, számba- venni minden küldeményt — ez az átvétel föltétele —, borzasztó munka. Sajnos, mi sem dicsekedhetünk, mert a Józsefvárosi pályaudvarról sokszor szintén „trehányul” indítják útnak a darabárus A salgótarjáni járás tizennyolc termelőszövetkezetében a közelmúltban fejezték be az első féléves tervek felülvizsgálatát. A járási tanács mezőgazdasági osztálya és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei valamennyi közös gazdaságban összehasonlították a termelési és pénzügyi terveket az eltelt hat hónap eredményeivel. A valóságnak megfelelően A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tervek felül-; vizsgálata lényegesen különbözik a korábbi évek gyakorlatától. Az előző években ugyanis a terv- és tényszá- mok egyeztetése nagyobbrészt a termelőszövetkezeti irodán történt, a szövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, valamint a főkönyvelők tájékoztatása alapján. Ezek a felmérések sok esetben nem felelnek meg a valóságnak. A nagy- bátonyi Búzavirág Termelő- szövetkezetnél a múlt évben a féléves terv felülvizsgálata eredményes gazdálkodást mutatott. A végén kiderült, hogy a közös gazdaságban gondok egész sorával küzdenek, s a gazdasági évet már tetemes hiánnyal zárták. Most a szakemberek mind a 18 termelőszövetkezetben megtekintették a szántóföldek növényeit, a kertészetet, állat- tenyésztést, és felülvizsgálták a segédüzemágak tevékenységét is. Ezeket a valóságos adatokat egyeztették aztán a termelőszövetkezetek termelési tervének adataival, s ennek alapján értékelték, miként gazdálkodtak az eltelt fél év alatt a szövetkezetek. Többet a tervezettnél A felülvizsgálat azt mutatja, hogy a járás termelőszövetkezetei összességükben teljesítették a félévre megszabott terveket. Vannak gazdaságok, mint a ceredi, a ka- rancslapújtői, vagy a somos- kőújfalusi termelőszövetkezet, ahol a növénytermesztés és állattenyésztés bevétele akedkocsikat Csehszlovákiába. Eléggé körülményes a rakszel- vény méreteit meghaladó nagyterjedelmű műtárgyak továbbítása is... A legtöbb bosz- szúságot mégis a műszaki vizsgálat okozza. Tarján ugyanis végez műszaki vizsgálatot, de csak a belföldi követelményeket figyelembevéve. Amikor ide feltolják a kocsikat, és újra átvizsgáljuk — most már a nemzetközi szabványnak megfelelően — sűrűn előfordul, hogy kénytelenek vagyunk visszaküldeni a javító- műhelybe. Aztán, amikor a javítást elvégezték, ott újra besorolják egy szerelvénybe, feltolják hozzánk ... Felesleges munka, energia, idő ... Megoldást kéne erre találni, mert sajnos odaátról is kapunk műszakilag nem megfelelő állapotban levő vagonokat. Banánhéj Személyvonat érkezését jelzik. Az állomásfőnök elnézést kér, felveszi a zubbonyt, álig begombolkozik (ingkabátot tilos hordani!) és kimegy fogadni a vonatot. El is búcsúzunk, de én még sétálok egyet az állomáson. Beszélgetünk a vasutasokkal. Tőlük tudom meg, hogy erre a műszaki vizsgálatra bizony volt már megoldás. Somoskőújfalu — az igazgatóság hallgatólagos beleegyezésével — a saját embereit Filakovóra küldte, hogy a Csehszlovákiából ide érkező kocsikat már ott vessék alá műszaki vizsgálatnak. így aztán az itteni állomásra csak a kereskedelmi feladatok ellátása maradt. Azt is megbeszélték, hogy a vezőtlen időjárás elenére is magasabb a tervezettnél. A ceredi Búzavirág Termelőszövetkezetben a növénytermesztés és állattenyésztés jövedelme mintegy 700 ezer forinttal, a segéd- és feldolgozó üzemek bevétele több mint 60 ezer forinttal magasabb a tervezettnél. Pedig az idő mostohán bánt a cerediekkel is. Mintegy 100 holdról kifagyott a rozsvetés, & nem bővelkednek takarmányban sem. A hiányzó jövedelmet azonban más növényekkel pótolták, s több hízóállatot szállítottak az állatforgalmi vállalatnak is, mint amennyit eredetileg terveztek. A karancslapújtői egyesült termelőszövetkezetben a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés egyaránt többet hozott a tervezettnél. A kipusztult lucerna és vöröshere vetések értékét lényegében sikerült pótolni. Vöröshagymából például 300 mázsával értékesítettek többet a tervezettnél. Több hízóállatot is adtak a népgazdaságnak, mint ameny- nyire eredetileg szerződést kötöttek. Hízottsertésből például csaknem félszázzal többet értékesítettek, s ez 123 ezer forintot jelentett a gazdaságnak terven felül. • A Somoskőújfalui Salgó- hegyvidéke Termelőszövetkezet félévi eredményei ugyancsak jobbak a tervezettnél. A növénytermesztés 112 ezer, az állattenyésztés jövedelme RENDKÍVÜLI KÁRTÉRÍTÉSEK A Pénzügyminisztérium Biztosítási Főigazgatóságának utasítása alapján áz Állami Biztosító ez évben a biztosítási szerződésben szabályozott kártérítésen kívül kedvezményekben is részesíti az árvízkárosult mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. Az élővizek (folyók, patakok, tavak) kiáradása által okozott filakovói kocsivizsgálók viszont Tarjánba települnek ... Aztán elcsúsztak egy banánhéjon. A Filakovóba küldött vasutasok ugyanis egy idő után kérték, hogy az étkezésükhöz szükséges húsz forintot Somoskőújfalun befizethessék, és Filakovon koronában megkaphassák. A kérésben az igazgatóság főkönyvelősége nem talált kivetni valót. Mindenesetre, jóváhagyás végett felterjesztette a KPM illetékes osztályának. Ott pedig felháborodtak: „Hogy merészelnek a Somoskőújfalui állomáson „partizán- kodni”, belemenni ilyen dologba a minisztérium engedélye nélkül!” Persze a minisztérium előadójának, vagy osztályvezetőjének formai szempontból igaza volt, és ha egy fegyelmit akasztanak a „bűnösök” nyakába, nem csodálkoztak volna. De fegyelmit senki sem kapott, az ésszerű kezdeményezést viszont befagyasztották. így aztán önkéntelen a kérdés, vajon nem a minisztériumban találták ki...? Pedig .. . de ne legyünk rosszmájúnk. Éppen most, amikor Somoskőújfalu közös határ- állomás jelentősége egvre növekszik: az idén, jövőre teljesen felújítják a síneket Tarján és Somoskőújfalu között, az állomás vágányhálózatát kicserélik nagy teherbírású fölépítményekre, valószínűleg még „dominót*, automatikus jelzőberendezést is kap. S mire mindez elkészül, talán megoldódnak az efféle problémák is. Tekintet nélkül arra, hogy a megoldás kinek az ötlete ... Cs. G. pedig 150 ezer forinttal több a korábbi számításoknál. A közös gazdaságban, ahol már tavaly is garantált munkaegységet fizettek a tagoknak, a cél az, hogy növeljék a biztonsági alapot, hiszen ez alapvető feltétele annak, hogy rendszeresen fizessék az idén is, havonta készpénzben a tagok jövedelmét. Közös intézkedések Természetesen e szövetkezetek mellett vannak gazdaságok, mint a sámsonházi, a nagybátonyi, a karancskeszi, és a kishartyáni közösségek, ahol a féléves mérleg azt mutatja, a jövedelem alatta maradt a tervezettnek. A járási tanács és a Nemzeti Bank szakemberei e gazdaságok tevékenységét megkülönböztetett módon kísérik figyelemmel. A termelőszövetkezetek vezetőivel együttesén tettek intézkedéseket, hogy a növénytermesztésben, állattenyésztésben mutatkozó kieséseket az év végéig pótolják. Ezekben a napokban, hetekben a járás valamennyi termelőszövetkezetében megvitatják a szövetkezeti vezetők és a tagok az elmúlt fél esztendő eredményeit, gondjait. A legtöbb gazdaságban a decemberi párthatározatnak megfelelően e munka során hangsúlyt kap a gazdaságosság a költségek tervszerű csökkentése és a takarékosabb gazdálkodás is. károk 50 százalékát az összevont vagyonbiztosítási szerződések alapján megtéríti és a különösen károsult termelőszövetkezeteknek a feltételek szerint nem biztosított, de az árvízzel közvetlenül összefüggő vízkárokért is fizet ‘kártérítést. Az árvízzel közvetlenül összefüggő vízkárok közé többek között azok sorolhatók, amelyeket a buzgárok, töltésszivárgások, csur- gások okoztak. Azt, hogy a vízkár milyen eredetű, a Vízügyi Főigazgatóság szakvéleménye dönti el. A rendkívüli kártérítés 50 százalékig terjedhet és ez az összeg a tagság évi jövedelmét a tervezett összes részesedésnek legfeljebb 80 százalékára egészítheti ki. A részesedési szintet a megyei tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályai az év végén, esetleg csak a tsz zárszámadásnak elkészülte után együttesen állapítják meg. Dl JELEN GEDÉS — DÍJLESZ ÁLLÍTÁS Az árvízzel összefüggésbe nem hozható, esőzések okozta belvizek miatt keletkezett károkat az Állami Biztosító nem térítheti meg, de a tűzés jégbiztosítási díjak arányos részét visszatéríti azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek az egész országot érintő csapadékos időjárás miatt a biztosított terület egy részét bevetni nem tudták. A víz levonulása után hasznosított területek jég- és tűzbiztosítását az Állami Biztosító díjtalanul vállalja. A belvíz, felhőszakadás és egyéb összefolyt esővíz sok termelőszövetkezetben csökkentette a terméskilátásokat. Az ilyen esetekben a termelő- szövetkezetek augusztus 31-ig hozamleszállítást jelenthetnek be. Az Állami Biztosító kárbecslői mindenütt, — ahol a víz elvonulása ezt lehetővé tette —, megkezdték a károk felmérését. Eddig az ország 569 községéből érkezett árvízkár bejelentés a biztosítóhoz és ez mintegy 120 000 kát. hold termelős- vetkezeti szántóterületet érint. Barát Zoltánná csavarhengerész az Acélárugyár kiváló dolgozója naponta közel 5000 kg anyagot fonnál egy mű szakban Legfontosabb a forgalom... Az árvízsújtotta tsz-ek kártérítéséről
