Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
10 NÖGRÄD TW55. július 18. vasárnap Tudomány — Technika — Tudomány — Technika — Tudomány Különleges járművek Telefon — kagyló nélkül Az utóbbi években a technika fejlődése olykor elkápráztató eredményeket hozott. Vajon ezek után lehetséges-e egyáltalában valami rendkívüliről beszélni a gépjárműtechnikában? Ha rendkívüli újdonság nincs is, napjainkban mégis számos olyan különleges gépjárműről adtunk'hírt, amely nehéz feltételek, például tönkretett úthálózaton, rossz terepviszonyok közepette is megállják a helyüket, az ipar és mezőgazdaság legkülönbözőbb ágaiban. Ezek a járművek csakugyan különlegesek és megérdemlik, hogy közelebbről is szemügyre vegyük őket! Kiváló terepjáró tulajdonságával tűnik ki a háromtengelyű flexomobil. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy az alvázkeret a középső tengely körül elforgatható és így két mozgatható, egymással csuklóval összekapcsolt részből áll. A menetközben felmerülő akadályok leküzdésére mind a jármű elülső, mind a hátulsó része a vezetőülésből hidraulikus szerkezet segítségével, felemelhető s ezáltal a jármű vagy az elülső és a középA háromtengelyű flexemobil felemelt hátsó- résszel ső tengelyen jár felemelt farral, vagy a középső és hátulsó részt használjuk és így az elülső rész emelkedik fel. Harmadik lehetőségként felemelt középső tengellyel is járhat a gépkocsi. Természetesen a flexomobil mindhárom tengelyén is közlekedhet. A jármű felemelt elülső résszel meredek rézsüs árkokon, sőt 1,5 méter magas falon, törmelékhalmon is képes áthaladni. A jármű úgyszólván helyben is meg tud fordulni. Az összekerékmeghajtású, 3 tonna súlyú flexomobilt 2,5 tonna hasznos terhelésre szerkesztették. Igen könnyű a felépítményt cserélni s ezáltal a legkülönbözőbb célokra használható a jármű: pl. nehezen megközelíthető építkezési helyeken, mint vontató. A flexomobil lényegében zajtalanabb járású, mint a hernyótalpas jármű és jelentősen könnyebb is annál, minthogy nincsenek hernyótalpai. 120 lóerős benzinmotor hajtja meg, amelyet tízfokozatú hajtómű visz át a három tegelyre. Míg felületes szemlélő számára a flexomobil afanylag még „normális” képet mutat, a mocsárjáró külső megjelenési formája már csakugyan a különlegesség érzését kelti. Ez a jármű új kísérleti típus, amely nemcsak a vízen tud járni, hanem elsősorban a mocsarakon történő átkelés céljára szerkesztették. Ezt a különleges járművet a hosszanti oldalain elhelyezett két forgódob hajtja előre, amelyekre csigaformájú acélprofilokat hegesztettek. A jármű e csigák segítségével „fúrja át” magát a mocsaras területeken. Mivel oldalt elhelyezett dobok nagyságához mért fajlagos talajnyomás csekély, a jármű a lágy mocsárban is csak olyan mélyre süllyed, mint amekkora mélység a csigaprofilok kapaszkodásához feltétlen szükséges. A hengeralakú dobok egyben alkalmassá teszik a járművet arra is, hogy a víz felszínén ússzon. Az úszótesteket biztonsági okokból <ilyan műanyag habbal töltik meg, amely nem szívja be a vizet. így tehát a jármű akkor sem süllyed el, ha a dobokat kisebb sérülés éri. A dobok között helyezték el a teknőalakú hordfelületet, amely magába foglalja a 3,6 literes lökettérfogatú motort es az erőátviteli szerkezetet is. Ez a különleges jármű valamivel több mint 1 tonna súlyú, hossza 4 méter. A prototípust 7 emberre vagy 500 kg teherre tervezték. A mocsárjáró jó utakon szintén közlekedhet, ez azonban az útburkolat megrongálódását eredményezné. E jármű főerőssége, hogy olyan nehéz, mocsaras területen is tud haladA különös alakú mocsárjáró ni, ahol a kerekes és hernyótalpas járművek sorra csődöt mondanak. Mocsárban 16, vízen 12 óra/kilométer a jármű sebessége, csúcssebességét pedig, amely 32 óra/kilométerre tehető, éppen a legmélyebb hóban éri ell L. L. Odesszában, a Marx Károly utcában szabályos üvegfalú nyilvános telefonfülke áll. A telefonautomata is a lehető legszabályosabb, csak éppen — nincs hallgatója. Az arrajárók egylke-másika, aki siettében nem veszi észre a figyelmeztető feliratot, bosz- szús legyintéssel megy tovább, azt hívén, hogy a készüléket megrongálták. Holott tévedés: a telefon működik, csak be kell dobni a kétkopekes pénzérmét, majd a búgó hang hallatára feltárcsázni a kívánt számot, s máris kezdődhet a beszélgetés. Az automatába érzékeny mikrofont szereltek, a vonal másik végéről érkező válaszo' kát megafon közvetíti. Ilyen készülékeket szereltek fel az odeszai interur- bán telefonközpontban is. Az új készülékek különösen jó szolgálatot tesznek akkor, ha egész család kíván részt venni a beszélgetésben, például egy anya gyermekeivel. Mindannyian egyszerre hallják az apa hangját, nincs szükség rá, hogy a hallgatót kézről kézre adját, s a vonal másik végén is egyszerre hallani, amit a feleség és a gyerekek mondanak. Jól beválik az újítás hivatalos telefonbeszélgetéseknél is, amikor közben feljegyzéseket A mezőgzadaságban kézi- erővel végzett munkák megkönnyítésére az utóbbi időben egyre fokozottabban kerül sor a különböző vágó szerkezetek, elsősorban ollók gépesítésére. Hazánkban a mezőgazdaság idényeit figyelembe véve nemrég kezdtek pneumatikus működtetésű ollók fejlesztésével foglalkozni. Ezek az eszközök a szőlő- és gyümölcstermesztő, valamint az erdőgazdaságokban az élő növények — fák, bokrok, cserjék, sövények, szőlő, oltványok, dugványok, csemeték — fás részeinek metszésére alkalmasak. A pneumatikus olló három 85 részből áll: a foganytyúkell készíteni — hiszen nem kell tartani a hallgatót. Az újdonság az odesszai vezetékes rádió központjának műhelyében készült. David Safer mérnök és szakember- csoportja javaslatára. Az újítók tökéletesítették a falusi úgynevezett duplex telefonvonalak rendszerét is. Pneumatikus metszőolló ból, ollószerkezetből és a ve- zérlőtolattyút is magában foglaló munkahengerből. Az emeltyű behúzásával nyílik a vezérlőszelep, mire a sűrített levegő a hengertéribe áramlik, melynek hatására a gumigyűrűvel tömített dugattyú elmozdul, s a dugattyúszárhoz csuklósán csatlakozó mozgókést az állókés mellé bef or- gatja, s megtörténik a metszés. Az emeltyűt elengedve, rugó hatására a dugattyú, s ezáltal a mozgó kés is visszatér alaphelyzetbe, miközben a hengerből a sűrített levegő — a szintén alaphelyzetbe kér rült vezérlőszelepen keresztül — a szabadba távozik. A vágható ág átmérője 20 mm lehet, a pneumatikus metszőolló alkalmazásával nemcsak az igen fárasztó fizikai munka válik könnyebbé, hanem jelentős teljesítmény növekedés is elérhető. További előnye a nagy vágóerő. Olyan ágak is üzembiztosán lemetszhetők, melyek a kéziműködtetésű ollóknál elképzelhetetlenek, így általában külön fűrészt nem kell használni. A pneumatikus metszőolló késeinek élettartama igen nagy, mintegy tízszerese a kézi ollókénak. Hit „üzennek" a kirgiz barlangrajzok? Forgácsolás A szerszámkészítők manapság sokszor szinte leküzdhetetlen nehézségek elé kerülnek. Mert nemcsak olyan, nagytkeménységű fémek pontos megmunkálását kell megoldaniuk, amelyeknél a szokásos módszerek csődöt mondanak, hanem olyan kemény és rideg anyagokét is, mint például kvarc, szilícium, természetes és mesterséges ipari drágaköveik. A korszerű technológia fontos kérdése ma az ilyen anyagok nagyüzemi és nagypontosságú megmunkálása. A nagykeménységű fémeknél alkalmazzák a robbantásos alakítást, ami azonban csupán bizonyos mérethatárokon felül alkalmazható, és nem vihető át az említett egyéb, nem fémes anyagokra. Érthető tehát. hogy szüntelen kísérletek folynak az új forgácsolási eljárások kidolgozására. Ezek közé tartozik pl. az ún. szikraforgácsolás is. de ez csak az anyagok egy szükebb körében használható fel — p jó elektromos vezetőképességgel rendelkezőknél elsősorban —, azonkívül még utólagos megmunkálást is igényel. Üjabban az ultrahang-forgácsolással kísérleteznek. Ez az említett különlegesen kemény és rideg anyagok finom mérettartó megmun kálása zempont.iából kedvezőm: ■ mutatkozik. Ilyen megmunkálás során ultrahanggal nem az ultrahang — a hallható hangok határán túli hangrezgés — dolgozik- Az elnevezés onnan ered, hogy a szerszám maga ultrahang rezgéseket végez. A szerziám rendkívül szapora ütemben ütögeti a megmunkálandó felületre szórt csiszolóport. Ezek behatolnak az anyagba és parányi kis darabkákat hasítanák ki belőle. Mivel a műveletben igen so(k részecske vesz részt, e módszer segítségével a kemény, rideg anyagok is csiszol hatók, vághatok, lyukaszthatok, marhatok sto. A szerszám rezgési üteme, rezgésszáma természetesen igen nagy, másodpercenként kb. 25—30 ezer, a csiszolópor is állandóan morzsolódik úgy, hogy azt gyakran cserélni kell. A csiszolópor koptatja a szerszámot is. Mivel a kemény anyagból készült szerszám jobban kopik, ezért viszonylag lágy, rugalmas anyagot, ezüstacélt, vagy rugóacélt használnak erre a célra. Ezt az új forgácsolási módszert csak ott indokolt alkalmazni, ahol a szokásos eljárásokkal a műveletek nem végezhetők el, vagy csak igen nagy nehézségek árán. Ilyen pl. nagypontosságü kicsiny kömyílások fúrása kemény, rideg anyagokba stb., de különösen akkor jelentős, ha a forgácsolásnak a megmunkált felület finomszerke- otét nem szabad megváltoztatniaa Kétezer évesnél régebbi barlangrajzokat találtak nemrég Dél-Kirgiziában, a Pamir és az Altáj hegység nyúlványain. Röviddel azelőtt az archeológusok e barlangok körzetében köbaltákra bukkantak. A kirgiz archeológusok által felfedezett barlangrajzok a Közép-Ázsiában talált első, úgynevezett pik- tografikus, tehát képjelekkel készült írások. A jelek a barlang sziklafalán vastag zuzmóréteg alatt voltak. E réteg lefejtése után tűnt elő a piktog- ram, amely összesen mintegy két négyzetméternyi felületet foglal el. Szomszédságában még néhány kisebb pik- togramot fedeztek fel. E „rajzos üzenetek” ábráinak elemzése érdekes eredménnyel járt. A piktogra- mokon tátott szájú kígyókat, a Nap>ot jelző köröcskéket, a lakhelyeket és a mezőket feltüntető négyzetes alakzatokat látni. Kitűnt, hogy ezekkel az ábrákkal az egykori őslakók totemjeikhez, patró- nusaikhoz, a kígyókhoz folyamodtak segítségért. Arra kérték a kígyókat, védenék meg lakóhelyüket és földjeiket a tűző napfénytől, s kül- denének esőt a szomjazó vidékre. A piktogramok megfejtésénél nagy segítségükre voltak az ősi kínai és egyiptomi hieroglifák. Az üáenetek, helyesebben a segélyt kérő folyamodváKözismert dolog, hogy a kutyáknak jó onruk van. Bebizonyították, hogy nmeként még 9 molekula vajsavat is észrevesznek. Ezt a teljesítményt egy halfajta, éspedig az európai angolna „túlteljesíti”. Ezek az állatok bebizonyíthatóan mm3-ként 2 molekula feniletilalkohoLra is reagálnak. Ez olyan hígításnak felel meg, mintha pl. a Bódeni-tó 58-szoros víz- mennyiségébe 1 cm3 illatos anyagot helyeznénk. A kísérleteknél a fiatal annyok abból az időkből valók, amikor több évszázadon át nem volt ezen a vidéken csapadék, s szinte állandósult a szárazság. Alighanem ekkoriban történt, hogy kiszáradt az az ősi és tekintélyes méretű csatorna is, amely a Zeravsan folyóból merítette vizét. A folyót eredetileg gleccserek táplálták, ezek méretei azonban abban az időben lecsökkentek. Ukrán tudósok adatai szerint ebben az időszakban a Dnyepr is annyira kiszáradt, hogy könnyűszerrel át lehetett lábalni rajta. golnákat olyan aquáriumba helyezték, ahol az ott levő csövekben — alaptermészetüknek megfelelően —, elbújhattak. Minden csövön tiszta víz áramlott keresztül, egyetlen kivételével, melybe rendkívül kis (2 molekulányi) mennyiségű illatos anyagot kevertek. A halak csak ebben a csőben tartózkodhattak, mert a többiekből állandóan elűzték őket. A 250- kísérlet után az állatok csak az illatos csőben bújtak el, a többit figyelemre sem méltatták. Képünkön: a piktogramok és cikkünk szerzője, V. Csej- litkó archeológus Az angolna szaglása
