Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-16 / 140. szám
1865 június sog n Art 3 t* A palotási „tenger" Készülnek az aratásra, cséplésre Palotás felső szélén, ahol a bujáki patak találkozik a faluval, hatalmas kotrógép szaggatja a mocsaras rétet, Uj mederbe tereli az esőzéstől megáradt pataköt. A buják! hegyek és a környező dombok vízgyűjtője ez az évszázadok során mély teknővé mélyedt völgy. Szárazabb időben kaszálóként értékesítették és esetenként eívénhedt fűzfáit tüzelőnek aprították fel. r Ha a Duna mentén a természeti erők kitombolják magukat, még három ilyen nagymarkú kombájn érkezik, azonkívül, három földnyeső, két földtoló, húsz-huszonöt dömper és egy raj tehergépkocsi, azután negyven-negyvenöt ember és teljes kapacitással kezdetét veszi a megye egyik legnagyobb mező- gazdasági építkezése, a természeti erők megfékezésére. Palotás fölött útját állja az ember az oly sokszor megvadult bujáki pataknak. Egy gáttal mesterséges, szelíd tóvá, ahogy itt mondják „tengerré” változtatják a vad vizet, amelyből esőt szórnak majd a termőföldekre. lyozza, amely egyúttal az árvizek leeresztését is teljes biztonsággal szolgálja, A gát közepére is építenek egy zsiliprendszert! szabályozót, amellyel egyenletesen tartják a tó vízszintjét. Ha majd elkészül, csodálatos látványt nyújt a mesterséges tó és megváltoztatja a környéket. Veszel! Tibor az építés vezetője a tervek fölé hajolva már a valóságot látja. Valóban megváltoztatja a környéket. A mesterséges tőből 1175 katasztrálís holdat öntöznek, amely három részre tagozódik. A vizet egyelőre 21 kilométer hosszú, föld alá fektetett csöveken szállítják az öntözendő területre, ahol szórófejek segítségével mesterséges esőként permetezik a földekre. Az egyes és kettes számú telepekre a gát két szélén épített szivattyú-telepek továbbítják a vizet. A harmadik számú telepre, amely Ujmajor környékén van, mintegy öt-hat kilométerre a mesterséges tótól, a maga erejéből zuhan le a víz. A víznek a termelőfől- dekre való továbbítását ez Ujmajomál épített harmadik szivattyú-telep végzi el. A szivattyútelepek elektromos meghajtásúak. A tsz-ben elkészültek a számítások a mesterséges tó várható előnyeiről, öntözéses lesz a kertészet. Ezenkívül öntözni fogják a lucernás területek, a cukorrépa, a kukorica, az évelős pillangósok és a szőlő egy részét is. Az előző években Palotás környékén a kukorica átlagtermése holdanként! 15 mázsa volt. Az öntözéses gazdálkodástól holdanként 35-IC mázsa átlagtermést várnak. A silókukorica hozama is 150 mázsa holdankénti átlagtermésre emelkedik. A több termés értéke az öntözéses gazdálkodás nyomán több mint hét millió forint. Ez azt jelenti, hogy a mai 4,5 ezer forinttal szemben a holdankénti jövedelem több, mint hatezer forintra emelkedik. Már zúgnak a gépóriások a palotási határban. Harcba szállt az ember a természet erőivel, hogy térdre kényszerítse és a maga szolgálatába állítsa. Bobái C*, lila Liki József exkaváíoros brigádja a vízlevezető csatornákat készíti. Ipolyi László felvétele A nográdmegyen Petőfi Tsz-ben kétnapos tanácskozást tartottak a múlt hetekben. Az egyik napon a vezetőség tanácskozott, a másik napon összehívták a tagokat és közgyűlést tartottak. Sok mindenről szó esett, de a kétnapos tanácskozás legfontosabb tárgya mégis a ny ári mező- gazdasági munkára való gondos felkészülés volt. Munkára kész gépek Dús, kövér a kalász a megyeri határban. A csapadékos idő azonban nemcsak hizlalta a szemeket, hanem helyenként meg is döntötte a kalászosokat. Az idén nehéz aratás lesz. Ahol nem készülnek gondosan a munkára, ott nagy- meglepetések érhetik a tsz- tagokaU Ilyen'megfontolásból szervezik a munkát különleges gonddal a nógrádmegyerí tsz- ben. Aratásra vár 437 holdnyi búza, 80 hold rozs, 74 hold őszi árpa, 198 hold tavaszi árpa, 30 hold zab. Az aratással egyidőben kell betakarítani a 25 hold szöszösbíifckönyt is. Az aratás pontos megszervezése, időben való végrehajtása a gabanabetakaritás fél sikerét jelenti. A termelőszövetkezetnek a gr bon a betakarításához három kévekötő-aratógép áll rendelkezésére, a szükséges vonóerővel. Az eddigi felmérések szerint az aratást felerészben géppel, felerészben kézi erővel végzik el. Szervezik a kaszásokat A tsz erre is felkészült. A kézi aratók megszervezésére Mulyad Bélát, a tsz vezetőségi tagját jelölték ki. Az ő feladata a községben lakó ipari dolgozókból megszervezni a kézí-aratókat. Már évekre visszamenő gyakorlat, hogy az ipari dolgozók segítik a tsz-4 az aratási munkák idején. Horváth Dezső ipari munkás 10-12 emberből álló brigádjára minden idényben számíthat a tsz, és még újabb munkásbrigádot is szerveznek. A pártalapszervezet és a tanács segítségével felkeresik mindazokat, akik már az előző években is arattak a isznak. Később megállpodnak abban is, hogy az aratásra jelentkezett üzemi munkások mikor kérjék ki szabadságukat. A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy az aratási szabadság idejének kijelölésére nagy gondot kell fordítani, Előfordul, hogy a szabadság idején esik az eső és nem dolgozhatnak az emberek. Ebben az esetben, ha az üzem vezetősége nem alkalmazkodik a körülményekhez, kárba vész az üzemi dolgozók ideje. A tsz vezetősége megbízta Mulyad Bélát, folytasson tárgyalásokat az illetékes üzemek vezetőivel, hogy a szabadságot mikor adják ki és feltétlenül alkalmazkodjanak a körülményekhez. Eddig 23 kézi kaszással tárgyaltak, s megegyeztek velük, hogy aratáskor munkába állnak. A közgyűlésen mindezeket ismertették a tagsággal és a vezetőség megkapta a hozzájárulást a kézikaszások szerződtetésére. Három cséplőcsapat Meghatározták az aratásért járó bért is. Egy-egy kézA MIND TERMEI ,ÉKENYIBB, gazdaságosabb munka irányitása egyre rátermettebb, elméletileg, szakmailag jobban felkészült vezetőket követel. Rajtuk nagyon sok múlik, jó, vagy rossz munkájuk az egész üzem tevékenységére hatással van. Mi- zserfán, a bánya pártbizottsága éppen ezért tűzte napirendre a káderhelyzetet zel arató hat-nyolc normaegyseget s ebből 25 forint készpénzt kap, amelyért a tsz- től terményt is vásárolhat A rendelkezésre álló emberi és gépi erővel július végéig végezni szeretnének az aratással. Az aratással egyidőben kidolgozták a cséplés végrehajtását is. A gépállomástól két cséplőgépet kapnak. A két gép elegendő a cséplésnek időbeni befejezésére. Három cséplőcsapatot szerveztek, hogy váltással végezhessék a munkát. Két cséplőcsapat helybeli emberekből verbuválódott, egy pedig Nagylócról jelentkezett. A cséplőcsapatokkal már megtartották az első megbeszélést. A következő eligazítást már csak közvetlenül a munka megkezdése előtt tartják. A termelőszövetkezet vezetősége megbeszélést folytatott a földművesszövetkezet vezetőségével is, hogy a nyári munkákban résztvevő dolgozókat mozgó büfével szolgálják ki. Az fmsz a művelődés! otthonban lévő büfé dolgozóit bízta meg a feladattal. A tanács az aratási idényben napköziotthonos óvodát üzemeltet, hogy a munkában részt vevő asszonyoknak a gy ermekekről való gondoskodás ne okozzon különösebb gondot. B. Gy. zettség és közülük csak öten tanulnak, annak ellenére, hogy már többször íelszóii toltak őket. A feladatok nem csökkennek, hanem csak növekednek a jövőben, és éppen ebből ered az a nagyobb igény is, amit a vezetőkkel szemben támasztanak. A pártbizottsági ülésen sok. szó esett erről ÚSy foglaltak állást: akinek A pártbizottság megtárgyalta Többet kel! törődni a középkáderekke! Mizserfán Kinek épült a matraszelei kultúrpalota? Tavasszal kezdődtek meg a nagy munkálatok. A vezető Vészeli Tibor mélyépítő mérnök. Fiatal ember, ez az első nagyobb munkája. Olyan lelkesedéssel, szeretettel beszél róla, hogy már ez is biztosíték, a feladat jó kezekbe került. Közvetlen munkatársa Román József technikus, a békési síkságról jött Nógrád- ba, építeni a vízduzzasztót. Még csak a munka előkészületei folynak, de már ő teljes kapacitással „üzemel”. A napokban az áramszolgáltató mérnökeivel kijelölték az építkezéshez szükséges villanyvezeték oszlopainak helyét. A mérőszalagot a megáradt patakon kellett átvinni. Átgázolt a derékig érő sodráson. Román József az első ezen az építkezésen, aki megkóstolta az épülő tó vizének jóízét. Veszel! Tibor asztallapnyi tervrajz fölé hajolva ismerteti a megoldásra váró feladatot. A jelentéktelennek látszó bujáki patakon a téli-nyári csapadékkal együtt évi másfél millió köbméter víz zúdul le. Már sok árvizet okozott, termőföldeket árasztott el. Az építők feladata, hogy a pusztítást okozó vizet hasznos szolgálatra kényszerítsék. Egy négyszázhúsz méter széles, nyolc méter magas, hatvan méter vastag, a vízfelöli részen vasbetonnal bevont földgátat építenek. A gát építéséhez hatvanezer köbméter földet mozgatnak meg és ezer köbméter vasbetont használnak fel. Ezzel megszületik a megye első körülbelül 2—2.5 kilométer hosszú, ötszáz méter széles, átlagosan 3—3,5 méter mély mesterséges tava. A gát teherbíró képessége kétszerese a víz nyomásának. A gát jobb szélén a természetes víz át- eresztését egy csatorna szabáAz előcsarnok barátságtalan, lehangoló helyiség. A falak olajmáza alattomos nyirkoktól vedlik, a ruhatári sarok vaskampói alatt gubbaszt a televízió. Komoran, fény nélkül, vakon. Úgy hiszem, három éve, hogy bányásznapon megnyílt a megye egyik legkorszerűbb művelődési otthona. Mátra- szele nagy község, tehetős emberek lakják, ehhez méltó, imponáló méreteket szabtak az építkezésben. A megnyitóra s ünnepi bankettre miniszter-vendéget és megyei vezetőket hívtak, — osztozni az örömben. , Megmutatták a színpadot, — ahol akár Ikarusszal állhat elő a Déryné Színház — a párt, a K1SZ- helyiségeket, klubszobát, a külön tánctermet, presszórészt. A félhomályos előtérbenj ebben a kideríthetetlen rendeltetésű helyiségben most teremtett lélek sincs. Tovább lépek egy szabadra hagyott ajtón; táncterem, színházterem, dermedt csend. Azt keresgélem emlékemben, mikor láttam világos ablakot ebben a templomi homlokzatú művelődési otthonon? S néhány színházi estétől eltekintve hiába próbálok ilyenre akadni. öregasszony erősít meg aggodalomban, aki az udvar felől toppan be s gyanakvón fürkész, mit kereshetek1 — Innen még hálózni is eljárnak —■ mondja aztán, amint hallja, mi járatban vagyok. Elmennek Homoktere- nyérc, Kazárra meg távolabb is a legények. Az okot pedig így összegezi: — Kevés a lány a faluban. Nincs kivel táncolni, hát eljárnak. Esteledő szombat van, de semmi jele, hogy bármi készülné. Semmi, igazán. Pedig, ha egyéb nem, a televízió hasznos, szórakoztató időtöltés lenne. Az igazgatóról kérdezek. Handó Ceredi Józsefné otthon van. A mama irányt mutat, hol keressem. A konyhában már vacsora fő. Ott beszélgetünk, hárman a férjével. Pillognak felém, mért kíváncsiskodom, s a kérdésekre vontatva érkeznek a válaszok. A munka felszíne az, amiről tudatnak. — Van egy tánczenekar.— elsőnek ezt hozza elő Handó Cerediné. — Vannak táncpróbák. .. Volt egy téesz szeminárium... Színjátszók csak alkalmilag. Folyóirat, képeslap jár, hol ilyen, hol olyan. Táncos klubestet, szellemi vetélkedőt is rendeztünk. .. Fontosabbakra próbálom terelni a szót. — Ismeretterjesztő előadás havonta kettő szokott... — Segítenek-e a pedagógusok? — faggatom, mert úgy érzem, kicsit magára hagyatott ez az asszony a végzésre váró, a betöltendő, a falu szellemi életét előbbre vinni hivatott s még eddig alig elkezdett nagy feladatokban. — Klub nincsen, csak ösz- szejönnek, beszélgetnek, olvasnak. pingpongoznak. A fiatalokat nehéz összefogni. Négy év alatt három KISZ titkár váltotta egymást. — Es a pedagógusok? — Heten vannak. Az egyik segítené a színjátszást. November hetedikén a színjátszók szerepeltek. Azóta nem. — Ez minden? — Meg heti kétszer mozi, havonta a Déryné Színház. Volt ismeretterjesztő előadás a serdülőkor problémáiról, a férfi és a nő viszonyáról a házasságban, a kuruzslásról és az orvostudományról. Az évben kilenc előadás összesen. • — Ezért épült volna Mát- raszelén a művelődési otthon? — Kérdezem. Döbbenten néznek, aztán a férfi próbálkozik valami magyarázatfélével: — Nem hiányzik már a kultűrház, mint régen. Vagy ötven televízió van 1300 lakosra. Sok a motor, alig akad, — talán nincs is — család, ahol ne volna, sőt kettő ii. Autó legalább húsz, ha nem több. — Tarjánba járnak?.: — Oda. Méginkább Pestre, a Balatonra, Egerbe, Miskolcra, Szegedre... Igaz. nem sok, amit nyújthatunk, mert évi 11 ezer forint épp a legszükségesebbre elég. Hallgattunk az esti konyhában. Arra gondolok közben, hogy mégis: mi célra épült hát a mátraszelei palota, ha most senkinek nem kell, ha a község mai igényéhez jóval szerényebb is sok lenne. Ugyan, mire?! Hallgatunk és elmarad a felelet. Barna Tibor Elöljáróban nem árt megjegyezni, hogy Mizserfán általában kiegyensúlyozott munka folyik, hiszen rendszeresen túlteljesítik a tervet és tudják biztosítani a termelés egyenletességét. Ebben igen nagy részük van az ott dolgozó vezetőknek, mérnökök nck, technikusoknak, aknászoknak és a munkásoknak, az úgynevezett kádereknek, akik arra hívatottak, hogy szervezzék, irányítsák a bányászok munkáját, biztosítsák a termelés feltételeit. ösz- szességében tehát értek el szép eredményeket, azonban részleteiben vizsgálva, már más kép tárul elénk. MILYEN A FELKÉSZÜLTSÉG? A bányaüzemnél 13 mérnök tevékenykedik különböző beosztásokban. Az aknavezetők többsége egye remi kettő pedig technikusi képesítésű, közülük egyik felsőfokú technikumba jár. A középkáderek iskolai felkészültsége azonban még nem • kielégítő, hiszen az aknászok fele nem rendelkezik a technikusi képesitéssel. Jóllehet a több évtizedes szakmai tapasztalat ma még alkalmassá teszi őket feladatuk ellátására, de a követelmények mind nagyobbak lesznek. Közülük hárman már járnak technikumba és ennyien kezdik meg a tanulást a jövő tanévben is, ami összességét tekintve kevés, Mert többem vannak, akik koruknál fogva alkalmasak lennének a tanulásra, az előírt szakmai képesítés megszerzésére. A külszíni felvigyázóknál is hasonló a helyzet, hiszen a 27 közül csak négy rendelkezik középiskolai végzettséggel és csak kettő tanul. Adminisztratív vonalon sen, különb a helyzet, hiszen jelenleg 28 olyan dolgozó van, akinek nincs meg a beosztásához szükséges iskolai végnincs meg a kellő iskolai végzettsége és koránál fogva megszerezhetné, felszólitják erre Segítséget nyújtanak ahhoz, hogy tanulhasson, de azt meg is kell követelni. A jövő év őszére biztosítani kell — a pártbizottság álláspontja szerint —, hogy az egyes munkakörök ellátását olyanokra bízzák, akik rendelkeznek a megfelelő -képesítéssel, illetve tanulásukkal igyekeznek azt megszerezni. A MŰSZAKI KÖZÉPKADEREK munkája egyébként is sok kívánnivalót hagy maga után. Az állandó képzés azért sem maradhat el, mert a rutin egymagában nem eflegen- c'íő. Sokszor éppen az elméleti felkészültség hiánya bos>- szulja meg magát. Van azután egy másik jelenség is, ami- ten változásra van szükség. Ez a határozatlanság, amelyet több, közvetlen vezetéssel, megbízott dolgozónál lehet tapasztalni. Káros ez a termelés szempontjából. A jövőben ezen úgy igyekeznek változtatni, hogy többéi foglalkoznak velük. Havonta rendszeressé teszik a középkáderek értekezletét, ahol értékelik végzett munkájukat, feltárják a hibákat, és feladatokat határoznak meg a számukra. a pártbizottság állást FOGLALT abban i* hogy a tanulásra jobban mozgósítják maid a dolgozókat, kit-kit a képzettségéinek megfelelő oktatási formára. A káderek helyzeténeK a napiren-lretűzése hasznos volt Mizserfán. Nemcsak statisztikai felmerést jelentett, hanem bőven adott tennivalót 1». Elsősorban arra hívta fel a figyelmet. hogy állandósítani kell a káderekkel való foglalkozást. Segíteni a n-unkájukat és bírálni a hibákat. Előbbre jutni, csakis így lehet. n. j.
