Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-16 / 140. szám

1865 június sog n Art 3 t* A palotási „tenger" Készülnek az aratásra, cséplésre Palotás felső szélén, ahol a bujáki patak találkozik a fa­luval, hatalmas kotrógép szaggatja a mocsaras rétet, Uj mederbe tereli az esőzés­től megáradt pataköt. A bu­ják! hegyek és a környező dombok vízgyűjtője ez az év­századok során mély teknővé mélyedt völgy. Szárazabb idő­ben kaszálóként értékesítet­ték és esetenként eívénhedt fűzfáit tüzelőnek aprították fel. r Ha a Duna mentén a ter­mészeti erők kitombolják magukat, még három ilyen nagymarkú kombájn érkezik, azonkívül, három földnyeső, két földtoló, húsz-huszonöt dömper és egy raj tehergép­kocsi, azután negyven-negy­venöt ember és teljes kapa­citással kezdetét veszi a me­gye egyik legnagyobb mező- gazdasági építkezése, a ter­mészeti erők megfékezésére. Palotás fölött útját állja az ember az oly sokszor megva­dult bujáki pataknak. Egy gáttal mesterséges, szelíd tó­vá, ahogy itt mondják „ten­gerré” változtatják a vad vi­zet, amelyből esőt szórnak majd a termőföldekre. lyozza, amely egyúttal az ár­vizek leeresztését is teljes biztonsággal szolgálja, A gát közepére is építenek egy zsi­liprendszert! szabályozót, amellyel egyenletesen tartják a tó vízszintjét. Ha majd elkészül, csodála­tos látványt nyújt a mester­séges tó és megváltoztatja a környéket. Veszel! Tibor az építés vezetője a tervek fölé hajolva már a valóságot lát­ja. Valóban megváltoztatja a környéket. A mesterséges tő­ből 1175 katasztrálís holdat öntöznek, amely három rész­re tagozódik. A vizet egyelőre 21 kilométer hosszú, föld alá fektetett csöveken szállítják az öntözendő területre, ahol szórófejek segítségével mes­terséges esőként permetezik a földekre. Az egyes és kettes számú telepekre a gát két szélén épített szivattyú-tele­pek továbbítják a vizet. A harmadik számú telepre, amely Ujmajor környékén van, mintegy öt-hat kilomé­terre a mesterséges tótól, a maga erejéből zuhan le a víz. A víznek a termelőfől- dekre való továbbítását ez Ujmajomál épített harmadik szivattyú-telep végzi el. A szivattyútelepek elektromos meghajtásúak. A tsz-ben elkészültek a számítások a mesterséges tó várható előnyeiről, öntözéses lesz a kertészet. Ezenkívül öntözni fogják a lucernás te­rületek, a cukorrépa, a kuko­rica, az évelős pillangósok és a szőlő egy részét is. Az előző években Palotás környékén a kukorica átlag­termése holdanként! 15 má­zsa volt. Az öntözéses gazdál­kodástól holdanként 35-IC mázsa átlagtermést várnak. A silókukorica hozama is 150 mázsa holdankénti átlag­termésre emelkedik. A több termés értéke az öntözéses gazdálkodás nyomán több mint hét millió forint. Ez azt jelenti, hogy a mai 4,5 ezer forinttal szemben a holdan­kénti jövedelem több, mint hatezer forintra emelkedik. Már zúgnak a gépóriások a palotási határban. Harcba szállt az ember a természet erőivel, hogy térdre kénysze­rítse és a maga szolgálatába állítsa. Bobái C*, lila Liki József exkaváíoros brigádja a vízlevezető csatornákat készíti. Ipolyi László felvétele A nográdmegyen Petőfi Tsz-ben kétnapos tanácsko­zást tartottak a múlt hetek­ben. Az egyik napon a vezető­ség tanácskozott, a másik na­pon összehívták a tagokat és közgyűlést tartottak. Sok min­denről szó esett, de a kétna­pos tanácskozás legfontosabb tárgya mégis a ny ári mező- gazdasági munkára való gon­dos felkészülés volt. Munkára kész gépek Dús, kövér a kalász a me­gyeri határban. A csapadékos idő azonban nemcsak hizlal­ta a szemeket, hanem helyen­ként meg is döntötte a kalá­szosokat. Az idén nehéz ara­tás lesz. Ahol nem készülnek gondosan a munkára, ott nagy- meglepetések érhetik a tsz- tagokaU Ilyen'megfontolásból szerve­zik a munkát különleges gonddal a nógrádmegyerí tsz- ben. Aratásra vár 437 holdnyi búza, 80 hold rozs, 74 hold őszi árpa, 198 hold tavaszi ár­pa, 30 hold zab. Az aratással egyidőben kell betakarítani a 25 hold szöszösbíifckönyt is. Az aratás pontos megszervezése, időben való végrehajtása a gabanabetakaritás fél sikerét jelenti. A termelőszövetkezetnek a gr bon a betakarításához há­rom kévekötő-aratógép áll rendelkezésére, a szükséges vonóerővel. Az eddigi felmérések sze­rint az aratást felerészben géppel, felerészben kézi erő­vel végzik el. Szervezik a kaszásokat A tsz erre is felkészült. A kézi aratók megszervezésére Mulyad Bélát, a tsz vezetőségi tagját jelölték ki. Az ő fela­data a községben lakó ipari dolgozókból megszervezni a kézí-aratókat. Már évekre visszamenő gya­korlat, hogy az ipari dolgo­zók segítik a tsz-4 az aratási munkák idején. Horváth De­zső ipari munkás 10-12 em­berből álló brigádjára min­den idényben számíthat a tsz, és még újabb munkásbrigá­dot is szerveznek. A pártalapszervezet és a tanács segítségével felkeresik mindazokat, akik már az elő­ző években is arattak a isz­nak. Később megállpodnak abban is, hogy az aratásra jelentkezett üzemi munkások mikor kérjék ki szabadságu­kat. A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ara­tási szabadság idejének kije­lölésére nagy gondot kell for­dítani, Előfordul, hogy a szabadság idején esik az eső és nem dolgozhatnak az embe­rek. Ebben az esetben, ha az üzem vezetősége nem alkal­mazkodik a körülményekhez, kárba vész az üzemi dolgozók ideje. A tsz vezetősége meg­bízta Mulyad Bélát, folytasson tárgyalásokat az illetékes üze­mek vezetőivel, hogy a sza­badságot mikor adják ki és feltétlenül alkalmazkodjanak a körülményekhez. Eddig 23 kézi kaszással tár­gyaltak, s megegyeztek velük, hogy aratáskor munkába áll­nak. A közgyűlésen mindeze­ket ismertették a tagsággal és a vezetőség megkapta a hoz­zájárulást a kézikaszások szerződtetésére. Három cséplőcsapat Meghatározták az aratás­ért járó bért is. Egy-egy kéz­A MIND TERMEI ,ÉKE­NYIBB, gazdaságosabb mun­ka irányitása egyre rátermet­tebb, elméletileg, szakmailag jobban felkészült vezetőket követel. Rajtuk nagyon sok múlik, jó, vagy rossz mun­kájuk az egész üzem tevé­kenységére hatással van. Mi- zserfán, a bánya pártbizottsá­ga éppen ezért tűzte napi­rendre a káderhelyzetet zel arató hat-nyolc normaegy­seget s ebből 25 forint kész­pénzt kap, amelyért a tsz- től terményt is vásárolhat A rendelkezésre álló emberi és gépi erővel július végéig végezni szeretnének az aratás­sal. Az aratással egyidőben ki­dolgozták a cséplés végrehaj­tását is. A gépállomástól két cséplőgépet kapnak. A két gép elegendő a cséplésnek időbeni befejezésére. Három cséplőcsapatot szerveztek, hogy váltással végezhessék a munkát. Két cséplőcsapat helybeli emberekből verbuvá­lódott, egy pedig Nagylócról jelentkezett. A cséplőcsapa­tokkal már megtartották az első megbeszélést. A követke­ző eligazítást már csak köz­vetlenül a munka megkezdé­se előtt tartják. A termelőszövetkezet veze­tősége megbeszélést folytatott a földművesszövetkezet veze­tőségével is, hogy a nyári munkákban résztvevő dolgozó­kat mozgó büfével szolgálják ki. Az fmsz a művelődés! otthonban lévő büfé dolgozó­it bízta meg a feladattal. A tanács az aratási idényben napköziotthonos óvodát üze­meltet, hogy a munkában részt vevő asszonyoknak a gy ermekekről való gondosko­dás ne okozzon különösebb gondot. B. Gy. zettség és közülük csak öten tanulnak, annak ellenére, hogy már többször íelszóii toltak őket. A feladatok nem csökken­nek, hanem csak növekednek a jövőben, és éppen ebből ered az a nagyobb igény is, amit a vezetőkkel szemben tá­masztanak. A pártbizottsági ülésen sok. szó esett erről ÚSy foglaltak állást: akinek A pártbizottság megtárgyalta Többet kel! törődni a középkáderekke! Mizserfán Kinek épült a matraszelei kultúrpalota? Tavasszal kezdődtek meg a nagy munkálatok. A vezető Vészeli Tibor mélyépítő mér­nök. Fiatal ember, ez az el­ső nagyobb munkája. Olyan lelkesedéssel, szeretettel be­szél róla, hogy már ez is biz­tosíték, a feladat jó kezekbe került. Közvetlen munkatársa Román József technikus, a békési síkságról jött Nógrád- ba, építeni a vízduzzasztót. Még csak a munka előkészü­letei folynak, de már ő tel­jes kapacitással „üzemel”. A napokban az áramszolgáltató mérnökeivel kijelölték az építkezéshez szükséges vil­lanyvezeték oszlopainak he­lyét. A mérőszalagot a meg­áradt patakon kellett átvin­ni. Átgázolt a derékig érő sodráson. Román József az első ezen az építkezésen, aki megkóstolta az épülő tó vizé­nek jóízét. Veszel! Tibor asztallapnyi tervrajz fölé hajolva ismerte­ti a megoldásra váró felada­tot. A jelentéktelennek látszó bujáki patakon a téli-nyári csapadékkal együtt évi más­fél millió köbméter víz zúdul le. Már sok árvizet okozott, termőföldeket árasztott el. Az építők feladata, hogy a pusz­títást okozó vizet hasznos szolgálatra kényszerítsék. Egy négyszázhúsz méter széles, nyolc méter magas, hatvan méter vastag, a víz­felöli részen vasbetonnal be­vont földgátat építenek. A gát építéséhez hatvanezer köbméter földet mozgatnak meg és ezer köbméter vasbe­tont használnak fel. Ezzel megszületik a megye első körülbelül 2—2.5 kilométer hosszú, ötszáz méter széles, átlagosan 3—3,5 méter mély mesterséges tava. A gát te­herbíró képessége kétszerese a víz nyomásának. A gát jobb szélén a természetes víz át- eresztését egy csatorna szabá­Az előcsarnok barátságta­lan, lehangoló helyiség. A falak olajmáza alattomos nyirkoktól vedlik, a ruhatári sarok vaskampói alatt gub­baszt a televízió. Komoran, fény nélkül, vakon. Úgy hiszem, három éve, hogy bányásznapon megnyílt a megye egyik legkorszerűbb művelődési otthona. Mátra- szele nagy község, tehetős emberek lakják, ehhez méltó, imponáló méreteket szabtak az építkezésben. A megnyitó­ra s ünnepi bankettre mi­niszter-vendéget és megyei vezetőket hívtak, — osztozni az örömben. , Megmutatták a színpadot, — ahol akár Ika­russzal állhat elő a Déryné Színház — a párt, a K1SZ- helyiségeket, klubszobát, a külön tánctermet, presszó­részt. A félhomályos előtérbenj ebben a kideríthetetlen ren­deltetésű helyiségben most teremtett lélek sincs. Tovább lépek egy szabadra hagyott ajtón; táncterem, színházte­rem, dermedt csend. Azt keresgélem emlékem­ben, mikor láttam világos ab­lakot ebben a templomi hom­lokzatú művelődési otthonon? S néhány színházi estétől el­tekintve hiába próbálok ilyenre akadni. öregasszony erősít meg aggodalomban, aki az udvar felől toppan be s gyanakvón fürkész, mit ke­reshetek1 — Innen még hálózni is el­járnak —■ mondja aztán, amint hallja, mi járatban va­gyok. Elmennek Homoktere- nyérc, Kazárra meg távolabb is a legények. Az okot pedig így összegezi: — Kevés a lány a falu­ban. Nincs kivel táncolni, hát eljárnak. Esteledő szombat van, de semmi jele, hogy bármi ké­szülné. Semmi, igazán. Pe­dig, ha egyéb nem, a televí­zió hasznos, szórakoztató időtöltés lenne. Az igazgatóról kérdezek. Handó Ceredi Józsefné ott­hon van. A mama irányt mu­tat, hol keressem. A konyhában már vacsora fő. Ott beszélgetünk, hárman a férjével. Pillognak felém, mért kíváncsiskodom, s a kérdésekre vontatva érkez­nek a válaszok. A munka felszíne az, amiről tudatnak. — Van egy tánczenekar.— elsőnek ezt hozza elő Handó Cerediné. — Vannak tánc­próbák. .. Volt egy téesz szeminárium... Színjátszók csak alkalmilag. Folyóirat, képeslap jár, hol ilyen, hol olyan. Táncos klubestet, szel­lemi vetélkedőt is rendez­tünk. .. Fontosabbakra próbálom terelni a szót. — Ismeretterjesztő előadás havonta kettő szokott... — Segítenek-e a pedagógu­sok? — faggatom, mert úgy érzem, kicsit magára hagya­tott ez az asszony a végzésre váró, a betöltendő, a falu szellemi életét előbbre vinni hivatott s még eddig alig el­kezdett nagy feladatokban. — Klub nincsen, csak ösz- szejönnek, beszélgetnek, ol­vasnak. pingpongoznak. A fi­atalokat nehéz összefogni. Négy év alatt három KISZ titkár váltotta egymást. — Es a pedagógusok? — Heten vannak. Az egyik segítené a színjátszást. No­vember hetedikén a színját­szók szerepeltek. Azóta nem. — Ez minden? — Meg heti kétszer mozi, havonta a Déryné Színház. Volt ismeretterjesztő előadás a serdülőkor problémáiról, a férfi és a nő viszonyáról a házasságban, a kuruzslásról és az orvostudományról. Az évben kilenc előadás össze­sen. • — Ezért épült volna Mát- raszelén a művelődési otthon? — Kérdezem. Döbbenten néznek, aztán a férfi próbálkozik valami magyarázatfélével: — Nem hiányzik már a kultűrház, mint régen. Vagy ötven televízió van 1300 la­kosra. Sok a motor, alig akad, — talán nincs is — család, ahol ne volna, sőt kettő ii. Autó legalább húsz, ha nem több. — Tarjánba járnak?.: — Oda. Méginkább Pestre, a Balatonra, Egerbe, Miskolc­ra, Szegedre... Igaz. nem sok, amit nyújthatunk, mert évi 11 ezer forint épp a legszükségesebbre elég. Hallgattunk az esti kony­hában. Arra gondolok köz­ben, hogy mégis: mi célra épült hát a mátraszelei palo­ta, ha most senkinek nem kell, ha a község mai igényé­hez jóval szerényebb is sok lenne. Ugyan, mire?! Hallgatunk és elmarad a felelet. Barna Tibor Elöljáróban nem árt meg­jegyezni, hogy Mizserfán ál­talában kiegyensúlyozott mun­ka folyik, hiszen rendszeresen túlteljesítik a tervet és tud­ják biztosítani a termelés egyenletességét. Ebben igen nagy részük van az ott dol­gozó vezetőknek, mérnökök nck, technikusoknak, akná­szoknak és a munkásoknak, az úgynevezett kádereknek, akik arra hívatottak, hogy szervezzék, irányítsák a bá­nyászok munkáját, biztosítsák a termelés feltételeit. ösz- szességében tehát értek el szép eredményeket, azonban rész­leteiben vizsgálva, már más kép tárul elénk. MILYEN A FELKÉSZÜLT­SÉG? A bányaüzemnél 13 mérnök tevékenykedik külön­böző beosztásokban. Az ak­navezetők többsége egye remi kettő pedig technikusi képe­sítésű, közülük egyik felső­fokú technikumba jár. A kö­zépkáderek iskolai felkészült­sége azonban még nem • ki­elégítő, hiszen az aknászok fele nem rendelkezik a tech­nikusi képesitéssel. Jóllehet a több évtizedes szakmai tapasz­talat ma még alkalmassá te­szi őket feladatuk ellátására, de a követelmények mind na­gyobbak lesznek. Közülük hár­man már járnak technikum­ba és ennyien kezdik meg a tanulást a jövő tanévben is, ami összességét tekintve kevés, Mert többem vannak, akik koruknál fogva alkalma­sak lennének a tanulásra, az előírt szakmai képesítés meg­szerzésére. A külszíni felvi­gyázóknál is hasonló a hely­zet, hiszen a 27 közül csak négy rendelkezik középiskolai végzettséggel és csak kettő tanul. Adminisztratív vonalon sen, különb a helyzet, hiszen jelen­leg 28 olyan dolgozó van, akinek nincs meg a beosztá­sához szükséges iskolai vég­nincs meg a kellő iskolai vég­zettsége és koránál fogva meg­szerezhetné, felszólitják erre Segítséget nyújtanak ahhoz, hogy tanulhasson, de azt meg is kell követelni. A jövő év őszére biztosítani kell — a pártbizottság álláspontja sze­rint —, hogy az egyes mun­kakörök ellátását olyanokra bízzák, akik rendelkeznek a megfelelő -képesítéssel, illetve tanulásukkal igyekeznek azt megszerezni. A MŰSZAKI KÖZÉPKADE­REK munkája egyébként is sok kívánnivalót hagy maga után. Az állandó képzés azért sem maradhat el, mert a ru­tin egymagában nem eflegen- c'íő. Sokszor éppen az elmé­leti felkészültség hiánya bos>- szulja meg magát. Van azután egy másik jelenség is, ami- ten változásra van szükség. Ez a határozatlanság, ame­lyet több, közvetlen vezetés­sel, megbízott dolgozónál le­het tapasztalni. Káros ez a termelés szempontjából. A jö­vőben ezen úgy igyekeznek változtatni, hogy többéi fog­lalkoznak velük. Havonta rendszeressé teszik a közép­káderek értekezletét, ahol ér­tékelik végzett munkájukat, feltárják a hibákat, és fel­adatokat határoznak meg a számukra. a pártbizottság ál­lást FOGLALT abban i* hogy a tanulásra jobban moz­gósítják maid a dolgozókat, kit-kit a képzettségéinek meg­felelő oktatási formára. A káderek helyzeténeK a napiren-lretűzése hasznos volt Mizserfán. Nemcsak statiszti­kai felmerést jelentett, hanem bőven adott tennivalót 1». El­sősorban arra hívta fel a fi­gyelmet. hogy állandósítani kell a káderekkel való fog­lalkozást. Segíteni a n-unká­jukat és bírálni a hibákat. Előbbre jutni, csakis így le­het. n. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom