Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

1905. Június 6. vasárnap. « A könyvek világa Az ünnepi könyvhét sátrai gazdag választékkal sízolgál­tak. Csak erre az alkalomra hetvenöt új könyv jelent meg, de a íriss regények, el­beszélés- és verseskötetek, népszerű-, tudományos- és történelmi tanulmányok mel­lé, több száz korábbi kiadású mű is kivonult a városok és falvak utcáira. Nem csoda, ha a vásárlót a bőség zavara fogta el a könyvek rengetege láttán. S hasonlót érez akkor is, ha megáll a toölcsön- könyvtár polcai előtt, hogy ol­vasnivalót válaszon. Ezt, vagy azt a kötetet kérje, me­lyik írót sízenesse? — kérdezi kimondatlanul is a jó szóra­kozásra és ismereteinek bőví­tésére vágyó olvasó. Van valami, ami közös él­ménye a mesét böngésző gyereknek és a regénybe, no­képességeit egyesíti magában. De mindenki számára elér­hető csoda, és viszonylag igen olcsó alkalmatosság a világkörüli utazásra. S itt már elidőztünk, hogy választ próbáljunk adni a mit olvas­sunk kérdésére. Az irodaiam ebből a szempontból szinte kimeríthetetlen menetrendre emlékeztet, aszerint, ki hova Az emberi méltóság érzését is erősíti az irodalom. Szat­mári Sándomé gépírónő me­sélte erről a következő tör­ténetet. Hat elemit járt, azu­tán apja, akitől — rajta kí­vül még — hat gyermeke kérte a kenyeret, szolgálni adta. Történt egyszer, hogy a kislány, amikor gazdái nem voüitak otthon, lemelt a polc­klván utazni, mire kíváncsi, ról egy kötetet és olvasni milyenfajta hősökkel szeret­ne találkozni — kikeresheti belőle a kedvérevaló re­gényt, novelát, drámát. Csak el kell döntenie, mit akar kapni az irodalomtól, s már is kielégítheti kíváncsiságát. Megtudhatja, hogyan élteik az emberek régen, és hogyan ől- rek ma különböző országok­ban. A mit olvassunk kérdésére segítenek válásért adni az no­vellába, színműbe melyedo dalom szerelmesei is. Vödrös felnőtteknek. Ez pedig^ a fan- László borbély mester kis láziáiban megeievenődő törté­net hőseivel való azonulás. Aki például Jókai híres regé­nyével, a nemrég meg is fii­dunántúli községben él. Ha jön a vasárnap, zárva a mű­hely, ő kertjében, gyümölcs­fáinak árnyékában olvas. mesített Kőszívű ember fiai Szenvedélyéről így vall: főszereplőivel barátkozik, egy-két óráira, amíg a könyv varázsa tart, elfeledkezik a maga világáról, koréiról, kör­nyezetéről. Minél fogékonyabb az írott történetre, annál teljesebben éli át a csaknem százhúsz év előtti forradalom és szabad­ságharc esményeit, a hősök a mesét: néked való, útravaló ,Könyv a barátom. Segít, ta­nít, útbaigazít. Gondokat old, időt takarít meg. Csendes fa­lusi órákon térdeimen terít- Tcezik a legújabb kiadású könyv. Elbeszélgetünk: „van-e élet a Marson?” Kis emberke röppen felém Tér­demre ültetem, s így kezdem Stendhalt, Dickensi, Tolsztojt kezdte. Nagyon tetszett neki, olvasta is mindig, ha magáira maradt. De aztán a mílltósá- gos asszony meglátta és el­tiltotta a könyvtől, Zola Germinaljától. Évek telték, míg az egykori cseléd, a már felszabadult országiban tovább olvashatta a francia bányá­szok komor, — szép történe­tét. Azóta sok könyvet forga­tott, egy kis könyvtára is van már, de soha nem felejti el a Germdnalt, amelyről egy­kor oly nehéz volt lemonda­nia. Ebben a regényben a munkások hárcával ismerke­dett. Azóta is keresi és szí­vesen olvassa a szegényemibe- oek küzdelmeit, felszabadítá- si törekvéseit ábrázoló mű­veket A könyvek barátai igénye­sek. A hazai és a viliágirodai- lom múltjának, jelemének legjobb íróit és műveiket ke­resik, olvassák. Megbecsülik és a többi klasszikus nagysá­tázia, ha olyan segítő társra számára”. Jursich Miklós 40 golt' De US> anily^en, ha nem talál, mint Jókai művészete, év körüli parasztember. Fo- nagyobb érdéklődessel fordul­nom ismer lehetetlent. Na- gatos az egyik kumszigeti tar- nak a közelmúlt és a jelen gyobb úr, mint az idő, vissza melőszövetkezrtben. Nem saj- számukra átélhetőbb, éSmény­tul vinni régmúlt korokba, múlja az olvasnivaló árát. Goethe Faustját is megvásá­érzéseit és tettéit. A fan- az életbe induló új ember De ez a távolság sem aka­dály számaira, hiszen követni roita, s igen tetszett neki. tudja a Baradlay fiúkat száz Molnár János brennbengbé­és ezer kilométereken át, Be­csig és a cári orosz biroda­lom fővárosáig. És rare a különösségre nemcsak Jókai képes. Minden igazi író olyan világot teremt művé­nek lapjain, amely az olva­sót magéibafogadja. köszönhető, hogy a nyai bányász, 54 éves koráig nem sok betűvel fiárasztotta a szemét. Akkor nősült másod­szor, és az új asszony hozo­mánya — teli bőrönd könyv volt. Molnár János új világ­gal ismerkedett. ötvennégy Ennek éves korában tudta meg, hogy szorgal- a föld nem lapos és a csil­majq olvasó a világirodalom Isgok nem a mennyország telibb eseményeit, hőseit, for­dulatait ábrázoló regények és színművek felé. Mindezekből a kortárs-történelem ismere­tét nyerik és azt tudják meg, miképpen érez, gondol és vi­selkedik a legkülönfélébb élethelyzeteikben a mai em­ber. Dersi Tamás KORLÁTLAN lehetőségek KÖZÖTT E; vek óta visszatérő ref- ■énje a városi-falusi népművelési kulturális munka felelősednek: mit kezdjenek hasznosat a nyárral, azzal a időszakkal, amely évtizedek tapasztalatá­ban általános szólás szerint az „uborkaszezon” ideje. Ma is többnyire évadokról beszélünk még, ha kulturális- népművelési időszakot össze­gezünk — erre áll legkész­ségesebben a nyelvünk. S nem egészen véletlen bot­lás műve ez, különösen a fa­lusi munka tekintetében. A tendencia, a törekvés, hogy a népművelési évad népmű­velési évvé teljesedjék, mind­eddig csak szórványos ered­ményeket hozott, nem vált általános gyakorlatává még a munkatervezésnek sem, nemhogy a a megvalósítási folyamatnak. Ma már tudjuk, hogy az emberek tudatformá­lása nem puszta kampány- feladat, amelyet hosszabb-rö- videbb időre felfüggeszthe­tünk majd újrakezdünk, hanem szüntelen folya- matú kötelesség. Mégis, a gyakorlat csak ne­hézkesen akarja valóra vál­tani, pedig a megvalósítás elől mindinkább elhárulnak a régi gátak. A falusi életben a felsza­badulás óta történt, de ki­vált az utóbbi esztendőkben végbement döntő fordulatok; a termelési viszonyokban be­következett minőségi válto­zások új lehetőséget nyitottak a művelődés számára is. A gépek megjelenése a paraszt­ság munkájában véget ve­tett a látástól vakulásig tar­tó robotnak, s mind több függetlenséget enged a föld szolgálatából; több kikapcso­lódást a gazdálkodás legter- hesebb gondjaiból. A leg­nagyobb nyári munka, az aratás, betakarítás dolgát döntően ma már okos gépek végzik az ember helyett. A lé­nyegesen megnövekedett sza­badidő kitöltése igényeket éleszt a paraszti világban, ezeket táplálni, növelni nép­művelőink jó kötelessége. Hamis álláspont tehát nap­jainkban, hogy nincs mit kez­deni a nyárral. Csak a nép­művelés módszerei, eszközei másábbak, mint az ősz, tél, tavasz időszakaiban, külön­ben semmiképpen nem sze­gényebbek a többinél. Sőt nemhogy nem szegényebbek: a művelődési házak nyári ki­tárulkozásával a tennivalók sokkal változatosabb formái kínálkoznak, mint bármely más szakában az évnek. zokás ugyan arra hi­vatkozni, hogy a falu­si művelődésügy első gazdái: az otthon igaz­gatók nagyobbára pedagógu­sok, alak az iskolai szünidő­vel joggal igénylik a teljes pihenést. Nem is szabad el­vitatni tőlük. Csakhogy ahol a művelődési intézmény a ma már mind nélkülözhetet­lenebb társadalmi alapokra építi feladatait, szoros közös­ségben dolgozik az ifjúsági és egyéb társadalmi-, tömegszer­vekkel, — nem jelenthet ko­moly gondot az időszakos he­lyettesítés. Mért van mégis, hogy erre csak igen kevés helyen gondolnak? Talán nem tévedés, ha mu­tatkozó jelekből arra követ­keztetünk, hogy egyes nép­művelési vezetők valamiféle tekintély féltésből húzódoznak kiadni kezükből az irányí­tást. Az olyanok sem ritkák, akik eredményeiket féltve bi­zalmatlankodnak; lebecsülik munkatársaik képességét, sa­ját nélkülözhetetlenségüket hangsúlyozzák. De akármiből származik is, a probléma vég­re megoldást kíván. A nép­művelési munka fejlődésének törvényszerű követelménye, hogy lépést tartson a válto­zó igényekkel és lehetőségek­kel. java alkotásainak segítségé­vel, évek-évtizedek során be­ablakai. Mindhármam, Vöd­rös László, Junsich Miklós és járhatja öt kontinens ország Molnár János, más szemmel galt és a messzi évszázado­kat, sőt évezredeket. Az iro­dalom az időgép és a sugár- hajtású repülőgép erényeit, nézik a világot, a természetet, közvetlen környezetüket, sőt napi munkájúikat is, amióta rendszeres olvasók lettek. „Sánc" és „Kaptár a díszlet Készül a „Nehéséletüek“ című új magyar film ^ßa ióem enijeeskc A sík. színes mezőből szin­te látomásszerűen emelkedik ki a komor, különös erődre emlékeztető fehér várépület Nem messze tőlle zsúpfedeles A film a kieevezés utáni időszakban játszódik. Raday Gedeon hozzákezd a szeaénv- leaénvek felszámolásához. Eb­ből a korból sok írásos anvaa oarasztház melléképülettel — maradt fenn. érvkor oonwán aztán közel s távol semmi. Az első, nagy udvar üres. A vas­áruit füzetek, levéltári doku­mentumok egyaránt Jancsó veretes eerendakamm átmen- Miklós eze’-et tanulmánvozta i ve kisebb udvarba érünk, át és a történelmi ténvanvae 1 Szűk folvosők áaaznak szét alapiam — nem a történeti belőle, fésű fogaira emlékez- hűség icénvével — megírta a I tető különös kerítés tűnik - Nehézéletűék” forgatókönv- ■ fel. A kis udvar egvik falán vét Az egész cselekménv a ' vaskereszt, rajta gyűrű. A ,.sánrt);m” és a tanván iát- • folyosók, a ..fésű” után úiabb szódik. A történet összefüggő. I udvar következik. Félkör mégis túl a időn kennen eoizó- i alakban, néhánv lépcsőfok- dókból áll valaha élt vaffv i nvi magasságban deszka cél- fantázia szülte alakok sorsa j lasor sorakozik, kis _ ,.eeve- kapcsolódik egységes egésszé.! sek ; alacsony, szűk vala- rendező elképzelése sze-: mennyi, állni, feküdni nem lehet bennük. Mi ez az épület? A ..sánc”. És mi ez a különös cellasor? rint a reális ábrázolás le : akaria hárítani a romantikus: mázt a-» egvkori betvárvilág- 1 ról megmutatni a roman ti- , A -kantár” Hol vagyunk? kus mázt az egvkori betvár- Eev órányira Budapesttől, egv világról megmutatni mii ven évszázadnyira a mától. Itt könvörtelenül irtották azokat forsatia Jancsó Miklós úi az embereket. akik — ha lilmiét. amelvnek címe ..Ne- nem is tudatosan, korlátáik hézéletűek”. ellenére — az akkori forra­Az első udvart statiszták dalmi gondolat hordozói vol- népesitik be. A rongyos ze- ta-^ kék. gubancos subák között Megfeszített munkával dol- kakastoUas kalDasok tűnnek gozik a -stáb”. Néhánv nap fel. Az idősebb és fiatalabb alatt elkészült a filmnek parasztemberek között felis- mintegy negyedrésze. Bano­merünk néhánv arcot: Görbe vits Tamás érdekes díszletei- János. Latinovits Zoltán. Ka- ben Jancsó Miklós mozgatia ulzkv József Siménfalvv a színészeket és a statfsztá- Bándor. Körülöttük pedig a kát. a kamera mögött Somló kömvező falvakból iött Pa- mű les2 a Nehézéletűek, izgal- rasztemberek. a film szerep- mű lesz a Nehézéletek, izsal- lői. más és felkavaró. D KOPPÁNY GYÖRGY FELVÉTELE Ahol nyáron bezárul a mű­velődési otthon ajtaja. ott célok nélkül szerte széled, vagy kocsmába kényszerül az ifjúság. Szaporodó klubjaink költséges felszerelése gazdát­lanul és kihasználatlanul he­ver, hallgat a televízió, a rá­dió, sízétlazul a nehezem szer­vezett közösségi élet, ha csu­pán egy emberé az otthon kulcsa. Nyáron minden faluban fel­tűnnek a hazatérő diákok. Középiskolákból, főiskolák­ról, egyetemekről jönnek, frissen élő ismeretekkel tel­ten, a tudomány, a művészet s az élet minden területéről. Továbbadniuk tudásukat a falunak kötelességük, és bi­zonyára szívesen vállalt fel­adatuk is, ha igényt támasz­tunk rá. S milyen sokágúan hasznát látjuk otthonlevő di­ákjainknak! .. Élményismer­tetőkön, városban látott-hal­lott színházi estekről, hang­versenyekről, tárlatokról... Helytörténeti, néprajzi, nép­művészeti gyűjtőmunkák meg­szervezésében. elindításában.... alapfokú tanfolyamok vitelé­ben az analfabétizmus el­len, általános iskolai előké­szítők vezetésében, a tudo­mányos világnézet falusi ala­pozó munkájában. Erjesztői, megkedveltetői lehetnek a diákok a színvonalas öntevé­keny művészti mozgalmak­nak, szellemi vetélkedőknek, a társastánc modern, kultu­rált formájának, összekötő szolgálattevőkké tehetjük őket falu és város kulturális ki­egyenlítődésében. e mindez csak kis ré­sze még a nyári munkák lehetőségeinek. A ko­rábbi időkkel éppen fordítva most kínálkozik legkedvezőbb alkalom pél­dául az olvasómozgalom szélesítésére, könyvankétokra, író - olvasó találkozókra. A szabadabb közlekedés pedig megnyitja a falu hatá­rát a szomszédok felé, eseté- műsorok rendezésére, ezzel tájunk megismerésére. S van­nak hívei minden faluban a hosszabb társastúráknak is, az élményeket, tapasztalatokat, a történelmi, művészeti, tu­dományos ismereteket nyújtó utaknak. Hányán akadnak ma is még nemcsak korosak, de ifjúságunk soraiban is, akik alig lépték át a falu határát, nem jártak a me­gyeszékhelyen, nevezetesebb helységeinkben, múzeumaink­ban, történelmi helyeinken, jelentős üzemeink, intézmé­nyeink táján — akiknek fo­galmat adhatnánk nyári nép­művelő munkákban megyénk helyéről, politikai, kulturális, gazdasági szerepéről hazánk életében. Szinte kimeríthetetlen te­hát, amit számunkra a nyár kínál. Elmulasztani nemcsak behozhatatlan veszteség, kár lenne, de bűn is önmagunk iránt. I ; Támogatni viszont közös ! kötelessége mindazoknak, l akik ilyen vagy olyan téren ; a faluban — a faluért fe- ■ lelősek. A tudatformálás nem- ; csak a hivatásos népműve­lők, kultúrmunkások ügye, de a politikai, állami, gazdasá- ! gi irányítóké is a falu párt- ! titkárától, tanácsi vezetőitől, termelőszövetkezeti vezetősé­gektől végig a társadalmi, tömegszervezetekig. Ki-ki a maga módján felelős érte. s ha összehangolt a gépezet, a népművelés motorjának nyá­ron sem lehet „üresjárata” sőt hasznosabb szolgálatra ké­pes talán, mint más időben bármikor. lyan lehetőségek mind­ezek, amelyek szinte anyagi terhek nélkül oldhatók meg. csak el kell kezdeni a megvalósítást, A leírtakkal a lehetőségek tárát korántsem merítettük ki, mindössze kiinduló alap­ját próbáltuk jelezni a mun­kának. A lehetőségek teljes kiaknázása a művelődésügy hivatott szakembereinek dol­ga. Barna Tibor 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom