Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-08 / 133. szám
NŐGRAD 3 1965, június 8. kedd A szerveseit oktatás becsülete Egy lakógyűlés jogos igényei Tanácstagi beszámoló volt nemrég Salgótarjánban, a Pécskö utcai új lakótelepen. Számos javaslat hangzott el, — amelyek éppen, mert a városrendező illetékes szerveket nem állítják megoldhatatlan feladatok elé, — feltétlenül figyelmet érdemelnek. Szó esett többek kozott a lakónegyedben uralkodó egészségügyi, köztisztasági állapotokról, vailamint az építési menetterv fogyatékosságai között arról, hogy a népes gyermekhad részére elfeledkeztek itt megfelelő játszótérről gondoskodni. Mintegy kétszáz apróságot s velük nagyszámú aggódó szülői érint ez, mert a gyermekek a házközök járműforgalmában állandó veszélyben forognak s kamaszok bántalmazzák a kicsinyeket. Nem megoldhatatlan a kérdés: ideiglenes játszótér kijelölése — az öröklakások mögött —, ahol az idősebb nyugdíjasok szívesen vállalnának állandó, rendszeres felügyeletet. A tavasszal megkezdett tereprendezés, parkosítás eredménye érdekében a negyed lakói szükségesnek tartják az épületek közötti töltés cseréjét, mert a köves, törmelékes földréteg alkalmatlan füvesítésre, növények telepítésére. Ezt a munkát is szívesen elvégeznék társadalmi munkában a lakók. Seprényi Gyula, a Haaafias Népfront területi bizottságának elnöke a kereskedelmi ellátottság hiányosságait kifogásolta. A pécskői boltban néha csak dél tájon hozzák a tejet, s nagy szüksége lenne a negyednek legalább egy ideiglenes jellegű zöldségboltra, ami a szűkös városi piacot is tehermentesítené. Többen felhívták » figyelmet a rendkívül gyenge köz- tisztasági állapotra, amely részben a közvilágítás teljes hiányának tudható be. Ejfél körül még duhaj, trágár emberek zavarják a pihenni kívánók nyugalmát, leszólítják, sőt nem ritkán bántalmazzák a békés járókelőket, főleg a nőket. Kérése a negyednek, hogy legalább az esti órákban, — 10-től 12-ig, 2-ig rendőrjárőrök ellenőrizzék a környéket. Jogos igénye a Fécskő utcaiaknak olyan megfelelő út, amely sürgős szükség esetén — orvos, mentők, tűzoltók — akadálytalan bejutást biztosit az épületekhez. barna A napokban újszerű falragasz jelent meg Salgótarján utcáin. — Tájékoztató a felnőtt dolgozók általános iskolai tanulásáról — hirdetik a betűk. Jelentkezés május 15-től június 15-ig, továbbá augusztus 25-től szeptember elsejéig. A következő tanév eredményessége szempontjából tehát rendkívül fontos időszakhoz érkeztünk. Ezekben a napokban dől el, hbgy azok közül, akik még nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, szeptemberben hányán kezdik el a tudományok alapjaival való ismerkedést. Nógrád megyében, sajnos, még a 15 évnél idősebb lakosság 70 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A fenti statisztikai adatból azonban kiderül, hogy sajnos kevesen élnek a kínálkozó lehetőségekkel. A szocialista társadalom igénye a kiművelt emberfők sokasága. A sokaságot egyének alkotják. Egyének, akik segítséget várnak és kapnak a társadalomtól, de szívesen elfeledkeznek a társadalommal szembeni kötelességükről. A tanulás pedig hovatovább erkölcsi kötelessége válik, hiszen a további fejlődés töretlen menete függ tőle. Gyorsan fejlődő iparunk és mezőgazdaságunk évről-*évre több szakmunkást igényel. Csupán a termelésbe belépő fiatalokkal ez a probléma nem oldódik meg. A felnőttek továbbképzésére van szükség. Ehhez azonban először az alapot kell megvetni. Arra is kevesen gondolnak az általános iskolát nem végzettek közül, hogy az üzemek automatizálásával, a nagyfokú gépesítéssel egyre kevesebb úgynevezett „segédmunkára" lesz majd szükség. De tovább menye, vajon megoldott-e azoknak az embereknek a további művelődése, akik az ismeretek minimumával sem rendelkeznek? Sok helyi üzemben a reggelivel párhuzamosan szerveznek ismeretterjesztő előadásokat. Dicsérendő kezdeményezés, hiszen egy-egy üzemrész valamennyi dolgozója „kénytelen” végighallgatni az előadót. De vajon értékes lehet-e egy ilyen középfokú akadémia, ha a hallgatóság nagy százaléka számára teljesen ismeretlen dolgokról esik szó? Nyilvánvaló, hogy nem. Sőt még a szakmai tanfolyamok is kétes értékűek, ha a részvételt — mint egyes üzemekben tapasztalható —, nem kötik általános iskolai végzettséghez. Mindebből következik, hogy ha még az ismeretek passzív befogadása sincs biztosítva, akkor a népművelés különböző ágazataiban való aiktív részvételről szó sem lehet. Sorolhatnánk még tovább azokat a káros következményeket, amelyek az alulképzettségből fakadnak. A felelősség elsősorban az egyént illeti, aki kényelemszeretetből, „a kalapácsot mindig megtalálom” elv alapján nem hajlandó megérteni, hogy saját és az egész társadalom közös érdeké kívánja meg, hogy beiratkozzon az általános iskolába, illetve befejezze az ottani tanulmányait Azt mindenki tudja, hogy nem könnyű nyolc órai munka és legtöbbször néhány órás utazás után az iskolapadba ülni és az új ismeretek halmozásával megbirkózni. De megéri a fáradtságot! Vannak egyéb tényezők is, amelyek közrejátszanak abban, hogy az általános iskolát végzettek száma nem kielégítő. Némelyeket például az tart vissza a tanulástól, hogy rossz példát látnak maguk körül. Nem egy olyan felelős beosztásban lévő vezető van még ma is, aki jól érvényesül a munkaköre betöltéséhez szükséges képesítés nélkül. Az ilyen embereknek nincs erkölcsi alapjuk, hogy másokat inspiráljanak. Vannak olyan üzemek, ahol nem teszik lehetővé a műszakcserét, zsörtölődnek a tanulmányi szabadság miatt, az üzemben való felvételnél pedig nem egyszer bemondás alapján írják be az iskolai végzettséget. Különösen elhanyagolják a nők képzését, amelynek gyökerei szintén az elmúlt társadalmi rendszerből táplálkoznak. Az egyéni meggyőződés mellett tehát az egyes üzemek szemléletváltozásra is szükség van ahhoz, hogy az iskola, a művelődési intézmények, a tömegszervezetek, és a szakszervezeti bizottságok együttes munkája sikerre vezessen és a beiskolázási időszak a Dolgozók Általános Iskolájában eredményesebb legyen, mint az elmúlt években. Csongrádi Béla Amerigo Tot, Olaszországban élő magyar származású szobrász egyik alkotásának címe — Rómában látható —: A föld füle. A mű — nem minősítés ez, csupán egyszerű megállapítás — nem mindenkit ragad el. Keresem a föld száját Salgótarjánban, a hegyeit szorongatta szűk utcákon. Kora- délelőtt. Hegyekből zúduló szél fényesíti szorgalmasan a fák lombját. Fényesre mosta már a városi kórház meletti zöld gyepet is. A padokon iskolás fiúk, lányok kaparásznak, a hegy oldalában sötét nyilas, a föld szája, amely a föld gyomrába vezet, A föld gyomra itt múzeumot rejt, a föld szájánál bányászlámpával, kék overallban fekete szemű férfi áll, a múzeum őre. Es idegenvezető. — Kedves gyerekek! Ilyen múzeum Európában három van. Egy N yugat-N émetországban, egy Prágában, egy pedig Salgótarjánban. A.z előbbi kettőt külön múzeumi célra vágták a földbe, olyan földalatti bányászati múzeum, amely korábban szénszállító bánya volt, csupán egy van Európában. Ennek bejáratánál álltok most. Valahogy így kezdi az idegenvezetést, ki tudja hány csoportnak mondta már el ezeket a szavakat? Tóth László tudja: — Egy hónapja nyílt mega múzeum., eddig több, mint kétezer látogató kereste fel, köztük külföldiek, német és szovjet vendégek is. S reiir geteg díjak. (Az Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatása szerint négy idegenvezető, Tóth László múzeumőr, Lévai József, Liptai Jenő és Liptai Jenőné teljesít „szolgálatot” a múzeumban. Német és angol nyelven a hivatal egyik munkatársa kitűnően beszél, al- kalma-nként ő is kalauzolhat.) A múzeum előtti park padjain zajongók ezúttal nem az ország távoli sarkaiból, csupán Zagyvapálfalváról jöttek, hetedikesek. Egy csoport már be is lépett a föld szájába, hófehér „bányász-sisakot” raknak a fejükre, a múzeum látogatásának időtartamára ilyen sisakot is kapnak a látogatók. — Romantika kedvéért? — Gyakorlati haszna is van. Helyenként alacsony a bánya, kisebb „baleset” is előfordulhat. Valaki az ácsolatba ütheti ellen véd. a fejét. Ez Mi minden látható ebben a különös, Európában egyedülálló múzeumokban, ki írhatná le? A múzeumőrrel beszélgetnék, de csak elvétve akad néhány pillanat ideje, kíváncsiak nagyon a látogatók, akiket most ő vezet „titkot” nézni. Az idegenvezetést a földbe nem tanfolyamon tanulta, hanem az életben. — Negyven és fél év kellett hozzá. Nagyjából megtanultam a „titkot”. Ennyi időt töltött a bányában. Ennyi ideig kutatta nap, mint nap akaratlanul is a „titkot”. De miféle „titokról" van szó? — Több, mint negyven évig, gondőlhaja, minden ze- gét-zugát ismerem, engem már nem érhet meglepetés. Aztán másnap egészen más lehet minden. A bánya óránként változhat, nehéz megtanulni a „titkát, egész pontosan nem is lehet. Csalhatatlan érce Homokterenyei tapasztalatok az egységes parasztság alakulásáról A tavalyi zárszámadás jó alkalomnak kínálkozott arra, hogy a közös gazdálkodás eredményeit mázsákkal, hektoliterekkel, forintokkal bizonyítsák Homokterenyén is. A szövetkezet több kukoricát, burgonyát, cukorrépát termelt a tervezettnél, több húst, tejet a népgazdaságnak, mint egy évvel ezelőtt. A termés én a termékhozam növeléséről, szövetkezetünk erősödéséről szívesen beszél a szövetkezet elnöke és a tagok is. Azokra a változásokra azonban, amelyek a szövetkezeti tagok tudatában végbemennek, nincsenek ilyen mértékegységek. Hogy ez a bonyolult folyámat megindult, hogy alakulóban van a nagyüzemekben az újarcú, szocialista erkölcsű, műveltebb, a közösség érdekeiért dolgozó parasztság, arra mondotta el Varga Istvánná, a szövetkezet párttitkára a következő történetet. Nem éleződik az osztályharc Dolgozik a gazdaságban egy fiatalasszony. Csapatvezető. Az irányításával tevékenykedő asszonyok negyedik esztendeje megérdemelt, jogos viselői a szocialista címnek. A fiatalasszony édesapja harmincöt hold földet birtokolt. A család erejét meghaladta a nagy terület, a sok állat, így napszámosokkal is dolgoztattak. Nevük felkerült a nagygazdák fekete listájára. A család a legmódosabbak egyike volt Homokterenyén, hangyaszorgalommal gyűjtögettek, raktak félre minden fillért. S most az asszony egyik legderekabb tagja a közösségnek. Becsületesen dolgozik, az elmúlt négy esztendő alatt az által vezetett saooialista munkacsapat mindig ott segített, ahol már-már úgy látszott, nem tudnak megbirkózni a termivalók sokaságával. Az asszony nagyszerű példáját adta annak, az egyén önző érdekelt hogyan váltja fel a közösség iránti felelősségérzet. De más ember lett a szövetkezetben Varga Istvánná is. Ha néhány évvel ezelőtt valaki azt mondta volna neki, a közös gazdaságban együtt kapál majd egy volt 35 holdas nagygazda lányával, bizony az illető alapos leckét kapott volna a lenini hármas jelszó „helyes” értelmezéséről. Akkor bizonyára elmondotta volna, hogy elég volt a napszámos-sorból, eleget Itt a „titkot” grafikonok, tablók, kőzetgyűjtemények próbálják magyarázni. S az ember által leigázott anyag, a súlyos föld s a kőzet, a szén születésének dokumentumai fogadják a látogatót. S Tóth László múzeumőr, nyugdíjas bányász érces hangon magyaráz. A múzeumot az egykori József -le jtaknában rendezték be. Az itteni szénmezőt 1879-ben kezdték fejteni. A József aknában a szénbányászat 1937-ben indult meg. Vibrálnak a neoncsövek, nyoma sincs már az egykori faácsolatnak, fejünk felett a biztos, kicsit „verejtékes" beton feszül. S a vitrinekből elértje bukkan a múlt. Tóth László 1917-ben lett bányász, 1958 januárjáig dolgozott. Most beszél, beszél. Ez a munkája. — A harang, amelyet a bejáratnál láttunk, a munkaidőt is jelezte, de azt is, amikor valaki elment közülünk. Lélekharang is volt. Az a gyönyörű bányász diszegyenruha a 18. században volt „divat”, akkor még Nógrádban nem is bányásztak. Ebben a vasládában őrizte a bányász a matyóját, ezzel vándorolt... dolgoztak a kulákokmk, meglesznek ők a szövetkezetben nélkülük is. S most ez a Vargáné — nemrégiben a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntették ki —, jó barátként, önzetlen segítőtársként dolgozik együtt a közösben a volt nagygazda lányával. Ma már meggyőződése: a termelőszövetkezetben annak a szocialista elvnek keli érvényesülnie, hogy a tagokat ne korábbi osztályhelyzetük, hanem a közös munkában tanúsított helytállásuk, érdemük szerint ítéljék meg. Kevesebb korlát — gyorsabb fejlődés Mert azzal, hogy Homokterenyén az apró nadrágszíj parcellákból nagyüzem jött létre, a Volt szegényparasztokból, középparasztokból és az új helyüket megtalált nagygazdákból kialakul, formálódik a szocialista tulajdon alapján álló parasztosztály. A szövetkezeti tagoknak, volt szegényparasztról, középparasztról, vagy egykori nagy- gazdákról lévén is szó, egyaránt érdeke, hogy erősödjék, gyarapodjék a gazdaság. Ettől függ jövedelmük, életük, boldogulásuk. Homokterenyén tavaly lényeges változás következett be a gazdálkodásban. A korábbi tekintélyes hiányt, több mint 700 ezer forintot, bepótol iák. A közösség vagyona az év végén megközelítette a 6 millió forintot, s mintegy 800 ezer forintot fizettek ki a tagoknak részesedés, meg föfldjáradék- kér.t. Ez a magyarázata, hogy megváltozott a tagok viszonya a közös munkához. Mindjobban magukénak érzik a gazdaságot és az embereket néni mércéje a munka lett. Aszerint becsülik a tsz-tagot, hogy lelkiismeretesen dolgozik-c, a szövetkezetbe. Az emberek megítélésének csalhatatlan aszerint osztályozzák maguk között, mi volt korábban, földet hozott, vagy anélkül jött vagy nemtörődömségével, hanyagságával csak kárt okoz a közösségnek. A, homokterenyei példa nem egyedülálló a megyében. Még számos olyan esetet sorakoztathatnánk, amelyek mind azt bizonyítják, hogy egyre inkább feloldódnak a faluban a korábbi vagyoni rétegeződé® merev korlátái. A közös ben közel kerülnek egymáshoz az emberek érdekei. A mindennapok munkája, gondjai közelebb v'zik egymáshoz az embereket. A zárszámadási és a tervtárgyaló Hangzik az érces szó a föld gyomrában, ö nem viselt soha díszegyenruhát, az ünnepeken a bányatisztek rakták fejükbe a hetyke csákót. Ö küszködött a földdel, megedzette a harc. — Hogy itt valamikor tenger volt, azt bizonyítják ezek a tengeri kagylók. Sok kagylót hozott fel innen a mélyfúrás. Később meg trópusi klíma növesztette óriásivá a fákat, a növényzet több millió éve bújt föld alá. Valami katasztrófa következtében. Nem mese ez, a gyerekek tudják is, tanulják az iskolában. Valamelyik mondja is halkan. — Igen, így keletkezett a szén. Tóth László tovább beszél. Nekem egyik tabló szövege jár az eiszemben: „A szénmedence megindulás óta 1959 december 31-ig összesen 126 553 410 tonna szenet termelt. Ha ezt a mennyiséget 20 tonnás raksú- lyú vasúti kocsikba raknánk, 6 328 000 vasúti rakományt kapnánk, ami tehervonattá összekapcsolva 50 624 kilométer hosszú vonatot képezne.” Amíg beszél Tóth László, s ragyog a szeme, arra gondolok: mennyi mindent nem tudunk mi még mérni semmiféle mértékkel. Tóth Elemér közgyűlésen több szövetkezet! tag tett javaslatot Homokterenyén is a munkaszervezés, a munkafegyelem megjavítására. r Szűnő ellentétek Az előrehaladás tehát mindenképpen lényeges, azonban a termelőszövetkezeti parasztság egységének kialakítását még néhány ellentét fékezi késlelteti. Még mindig nem csitultak el teljes egészében a férfiak és a nők, a parasztasszo- nyoto és az ipari munkás- feleségek közötti ellentétek. Az ellentétek forrásává válik esetenként a háztáji gazdaság és a földjáradék, de legfőképpen az, hogy az idén Homokterenye, Mátranovák és Nádújfalu egy gazdasággá egyesült Elvétve akadt olyan tag is, aki a szövetkezeti demokrácia szerepét azzal intézte el, minek mondja el véleményét a gazdálkodást, a termelő munkát illetően, úgyis az történik, amit a vezetők akarnak. Az elmúlt egy esztendő példája ettől függetlenül azt bizonyítja: a megnagyobbodott gazdaság fejlődésével a szocialista tudat is erősödik a tagokiban. A gazdaság vezetői és a pártszervezet azon fáradozik, hogy valóban az a helyes elv érvényesüljön az egyesült szövetkezetben. hogy az embereket végzett munkád juk szerint ítéljék meg. A termelőszövetkezeti demokrácia erősítése sokat segít ebben. A szövetkezeti tagok azt látják, hogy a közösségben azoknak van becsületük, akik lelkiismeretesen dolgoznak, a szövetkezeti vezetők azoknak az embereknek a véleményére ..adnak, akik nemcsak beszélnek, hanem a munkából sem hiányoznak. Az ilyen tagok egyre többen lesznek Homokterenyén, Mátranová- kon és Nádújfalüban is. Talajjavítás és vízrendezés a szécsényi járásban A szécsényi járásban áz idén a talajjavítás és vízrendezés az elsőrendű feladatok között szerepel. A talajjavítási munkákat részben kémiai úton, részben pedig altalajjavítással végzik. A kémiai eljáráshoz tartozik a talaj meszezése. amelyet már a télen megkezdték. Most, miután a földeken megindult a munka, szünetel a meszezés, de addig is, míg a területek felszabadulnak, a meszezésre kijelölt földek mentén tárolják a mésziszapot. A tervek szerint 1965-ben kémiai talajjavítást 300 ka- tasztrális holdon végeznek. Az altalajlazítást is szüneteltetik a nyári időszakban. Ettől eltekintve az idén 600 katasztrális holdon végzik el az altalajlazitást, speciális gépekkel és ekékkel, amelyeket j ólképzett traktoristákra bizlak. A vízrendezés során 86 ezer köbméter föld mozgatásét végzik el az idén. Már az elmúlt évben is jelentős területeken tisztították meg a patakok medreit, vezették le a belvizekét Az idén az ís jelentős feladatot jelent, hogy a patakokból kiemelt földet elegyengessék. Nagyobb részt mindenütt folynak a munkák és az év végére megvalósítják a tervet. A talajjavításra és talajvédelemre a járás egy millió 487 ezer forintot kapott, a vízrendezésre pedig egy millió 535 ezer forint áll rendelkezésre.
