Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

1966. Jfinfos #£ estltBrtöfc.' NÖGRÄD 5 A dolgosók színe előtt Eredményes úton a mezőgazdaság*! üzemek társadalmi bíróságai Két és fél éve működnek társadalmi bú-óságok az ál­lami mezőgazdasági üzemek­ben. Egy statisztika szerint ezalatt az idő alatt 46 eset­ben üléseztek, s a lezajlott tárgyalások során 79 eljárás alá vont dolgozó ügyével fog­lalkoztak. A számokon túl­menően a fejlődést bizonyít­ja még, hogy a mezőgazdasá­gi üzemeknél a gazdasági és a szakszervezeti ve­zetők is — egy-két kivételtől eltekintve — egyre ■nagyobb jelentőséget tulajdo­nítanak a társadalmi bírósa­gok működésének­Az eddigi eredmények kü­lönösen dícséretreméiltóak a Cserháti Erdőgazdaságban, a Pásztói Állami Gazdaságban, és a Kisterenyei Állami Gaz­daságban, de a három emlí­tett gazdaságon kívül másutt is több-kevesebb sikerrel, illetve eredménnyel (működ­nek a társadalmi bíróságok. Ezekben a gazdaságokban az igazgató és a szakszervezeti bizottság segítségével sike­rült a társadalmi bíróság­nak olyan közhangulatot ki­alakítani a dolgozók között _ az elvtársi, munkatársi segítőkészség, nevelés szem előtt tartásával — hogy nyílt, őszinte kritikával, ítélettel nyilatkoznak dolgozó­társaik mulasztásáról, helyte­len magatartásáról, ugyan­akkor jó ajánlásokat, javasla­tokat tesznek hibáik kijaví­tására. Nem lenne tiszta és vilá­gos kép, ha arról nem szól­nánk, hogy a mezőgazdasági üzemek jelentős részénél még gyenge, vagy egyáltalán hiányzik a társadalmi bíró­ság munkája. S ezt nem lehet csak azzal magyarázni, hogy ez újszerű fegyelmezési for­ma, több gonddal jár, mint a hagyományos fegyelmi eljárás. Azért sem. mert másutt igen hasznosnak bizonyulnak a társadalmi bíróságok, s ép­pen ezért érthetetlen, hogy miért nem működnek a Ber- celi Gépállomáson, a Nógrád- köveedi Állami Gazdaságban, az Érsekvadkerti Gépjavító Állomáson és a tolmácsa Er­dőkémiánál? A társadalmi bíróságok jó, vagy nem jó működésé­nek több okát lehet megálla­pítani. Egy-két helyen még mindig nem ismerték fel a TB-k tudatformáló szerepét, vagy nem élnek a gazdasági­vezetők, szakszervezeti veze­tők, a társadalmi bíróságok által nyújtott lehetőségekkel, vagy helytelenül értelmezik a társadalmi bíróságok szere­pét, s nem a legtipikusabb ügyeket viszik tárgyalásra. Így nem is lehet elérni a a hatásos, célnak megfelelő működést, eredményt. Egyes gazdaságokban az a felfogás uralkodik, hogy csak a hatás­körükben súlyosabb ügyek tartoznak a társadalmi bíró­ság elé. Ez azért téves, mert nemcsak ezek, hanem elsősor­ban olyan tipikus jellegű is TB elé vihető vétségek, ame­lyek az adott helyen, adott időszakban különösen elter­jedtek, Ugyanis éppen ezek­nek az ügyeknek a nyilvános tárgyalása szolgálja a leg­jobban a prevenciót, a meg­előzést. E tekintetben igen jó módszerek alakultak ki a példaként említett gazda­ságokban. De maradjunk egy percre még a nyilvánosság szerepé­nél, hiszen ennek döntő je­lentősége van ebben az eset­ben. Egyes helyeken kényel­mi szempontok is közrejátsza­nak abban, bogy nem jól működik a társadalmi bíró­ság. Az illetékes vezetők nem vesznek fáradságot a TB- ülés megszervezésére. Annak pedig vajmi kevés értelme van, hogy 4—5 dolgozó jele­nik meg egy-egy tárgyalásom Így természetes, hogy nem érvényesül a dolgozók véle­ménye, a vétkesre gyakorol­ható és az egyén formálódá­sát elősegítő közítélet. A társadalmi bíróságok ed­digi működésének gyakorla­ta azt bizonytja, hogy nincs minden rendben a jog­szabályismerettel. Még azok­ban a gazdaságokban is szük­séges alaposabban el sajátítani a.'társadalmi bíróságok! műkö­désével kapcsolatos jogszabá­lyokat, ahol egyébként a cél­nak megfelelő a működése. Ugyanakkor fontos erősíteni a jogpropagandát, hogy minél több dolgozó ismerje meg a törvényeket és eljárási sza­bályokat, a társadalmi bíró­sági eljárás jelentőségét. Néhány helyen pedig — ahol egyébként már hagyománya van a társadalmi bíróság műkö­désének — kezd kialakulni egy merev, formális, a ren­des bíróság peres eljárását utánzó módszer. Ez nem egyeztethető össze a társa­dalmi bíróság jellegével, mi­vel ez utóbbi lényegében a dolgozók egészséges igazság­érzetének, a kifejezésre-jut- tatása. S erre az igazság­érzetre, ennek az érvényre- juttatására nagyon kell vi­gyázni. Éppen ezért — ugyan­úgy, mint az állami bírósá­goknak — a társadalmi bíró­ságoknak is az objektív igaz­ság érvényesítésére kell tö­rekedniük. Ennek a megsér­tése — a helytelen működés — bizalmatlanná teheti a dolgozókat a társadalmi bí­róság iránt A felsorolt hibák ellenére !s az a tapasztalat, hogy ja­vul a társadalmi bíróságok munkája. A mezőgazdasági üzemek egy részénél pedig már fontos szerepet tölt be a dolgozók nevelésében, P. A. A kisiparosok is a lakosság jobb ellátásáért dolgoznak Beszélgetés Sándor Istvánnal a KIOSZ megyei titkárával A tanácsi és a szövetkeze­ti ipar mellett a lakosság jobb ellátásáért végzett munkáiban még ma is igen jelentős helyet foglalnak el megyénk kisiparosai. A ma­gánkisipar szerepéről és jö­vőjéről beszélgettünk Sán­dor Istvánnal a KIOSZ me­gyei titkárával. — Ml Jellemzi most a magánkis­iparosok tevékeny­ségét? Megyénk ezerháromszáz­hatvanhat kisiparosa és al­kalmazottai mintegy száz­millió forint forgalmat bo­nyolítottak le az elmúlt év­ben. A lakosságnak végzett szolgáltató, javító tevékeny­ség, több mint 50 százalékát látta el megyénk kisiparos­sága. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti és a tanácsi ipar mellett még ma is igen nagy szükség van a magánkisipanra. Működé­süket számos tényező teszi szükségessé. A szocialista heöyí ipar a sűrűbben lakott területeken, elsősorban a két városban és a járási szäkhelyeken, va­lamint nagyobb községekben jött létre. Az utóbbi időben komoly erőfeszítés történt a fiókhálózatok bővítésére és begyűjtő szolgálattal igye­keznek az ellátatlan terüle­tek igényét kielégíteni. En­nek ellenére számos helyen, nemcsak a falvakban, de varosaink külső kerületeiben is, még nem tudják kielégí­teni a lakosság igényét, így magánkisiparosaink tevé­kenysége változatlanul szük­séges. Köztudomású, hogy kisiparosaink leleményessé­ge sok esetben lehetővé te­szi a hiányzó anyagok, szer­számok pótlását. Találékony­ságukkal, szakmai ismere­teikkel a hulladék és selej­tes anyagokat, az elfekvő alkatrészeket mindég fel­tudják kutatni és használni. A használt bútorok, ruháza­ti cikkek átalakítása is jel­lemző kisipari munkaterü­let. Kisiparosaink mérték- utáni, valamint egyedi meg­rendeléseknél eddig is bi­zonyították, hogy érdemesek a lakosság bizalmára Fon­tos gépek alkatrészeinek pót­lását megoldják. Ma már exportmunkákra és import- pótló tevékenység ellátására is alkalmasak iparosaink. Az életszínvonal emelke­dése, a növekvő és fokozott igények kielégítését is je­lenti. A bútoripar, a ruha- konfekció és cipőipar a nagyüzemi termelés mellett is kiváló minőségű. Kézmű- . ipari igények továbbra is jelentkeznek, de az állami ipar termékeinek javítása, karbantartása, esetleges át-' alakítása is nagyrészben a magánkisiparra hárul. Ugyan így jelentkezik az igény a családi ház építésé­nél, tatarozásánál, a lakások festésénél, a belső vízveze­ték és villanyszerelés, vala­mint újabban a fűtéssizere- lesi munkák elvégzésénél is. összegezve tehát elmondhat­juk, hogy a kisiparosság jö­vőjét nem lehet elválaszta­ni attól a kötelezettségtől, amely a megrendelőkkel, a fogyasztóközönséggBL nem utolsósorban az államunk­kal kapcsolatban fokozott mértékben jelentkezik. A kisiparosok nem verseny­társai a szocialista szektor­nak, hanem kiegészítői. Ép­pen ezért a kisiparosoknak élni kell azokkal a rendelke­zésre álló lehetőségekkel —• például a szakmai tovább­képzéssel — amelyek lehető­vé teszik és hozzásegítik, hogy az összehasonlítás a kisiparosok számára is ked­vező legyen. Hiszen a ma- gánkisipamak a szacfalista nagyipar további fejlődése mellett is megvan a létjo­gosultsága. ennek gazdasá­gi és politikai feltételed egy­aránt adottak. — Van-e törekvés a szakmai utánpót­lásra? szautasítjuk az olyan igyeke­zeteket, amelyek az új intéz­kedésekben a marxizmus-leni- nizmustól való elhajlást akar­ják felfedezni. ÉLETVISZONYAINK a nyeivel. A bel- és külkeres­kedelem rendszeres elemzé­sével a várható fejlődési kilá­tások alapján tisztázzák ter­indulunk ki, hogy a szocialis­ta közgazdaságban áru és pénzviszonyok léteznek es ebben objektiven megnyilvá­nul az értéktörvény hatása. Gazdasági gyakorlatunkban és közgazdasági elméletünk­szer elveit, a gazdasági terű- rint értékelte. Csak azt a a távolabbi jövő követeimé- szonyok összefüggéseit. Abból letek, tehát a közlekedés, a megoldást tekinthetjük he­mezőgazdaság, a szolgáltaié- lyesnek, amelynél a felhasz­sok és az egész felépítmény nált eszközök és az elért ered­számára. mények kedvező aránya mel­___________________ Megfontoltan választottuk lett növekszik a termelés, mékeiket a vilagszínvonal­t udomány"~és technika lendü- ezt a megoldást, hogy köny- Az egész népgazdaságnak és hoz való viszonyát, az önköít­letes fejlődése, továbbá azok nyebben megbirkózzunk a minden egyes láncszemének ség, a minőség, a műszaki és a feladatok, amelyek társa- rendszer bevezetésével elő- világos prespektívára van esztétikai színvonal, valamint ben nem hiányoznak az olyan dalmi fejlődésünkkel, vala- szőr az iparban, az építőipar- szüksége, részletkérdéseit egy- a funkcionális tulajdonságok kategóriák mint a munkabér, mint a szocializmus és a ka- ban és a kereskedelemben, re pontosabban kell meghatá- szempontjából. Emellett ele­pitalizmus közti világméretű hogy aztán a további ágakban rozni. Ennek megfélelően kell mezniük kell a termelési té­versengéssel állnak kapcso- való alkalmazása során már módosítani a tervezés rend- nyezők, mint például élőmun­latban arra köteleznek ben- felhasználhassuk a gyakorlati szerét, hogy az egyes célki- ka, nyersanyagok és beruhá­nünket hogy a népgazdaság tapasztalatokat. tűzéseket a távlati tervvel zások különféle változatait és tervszerű irányításának új, A központi irányítás a köz- összhangban, és megfelelő kombinációit, ezek befolyását hatékonyabb formáit és mód- gazdaság fejlesztése során ar- időelőnnyel meg lehessen ha- a társadalmi munkatermelé- szereit keressük. Egyben ob- ra törekszik, hogy a termeié- tározni A tervezésben ezért kenység növekedésére és ke­“ ■ " ‘ ‘ "* be kell vezetni a következő resnlük kell saját termelési ágazatuk fejlesztésének legha­tékonyabb útjait. iektív szükségszerűséggé teszí sí eszközök szocialista tulaj­ai alkotó szellemű marxista donából származó előnyök gondolkodás új kibontakozta­tását. Az irányítás minden egyes problémáját, a rendszer egyes vonatkozásait és esz­közeit még nem sikerült tel­jesen feldolgozni és megolda­ni. A gyakorlatba való foko­zatos bevezetésük során hi­telesítjük majd hatékonysá­gukat és szerezzük meg a szükséges tapasztalatokat. En­nek alapján igyekszünk majd tovább gyarapítani ismeretein' rendszert; el kell készíteni a népgazdaságfejlesztés távlati tervét, 10-15 éves időszakra. Kidolgozásánál népgazdasá­gunk helyzetének elemzésére és a társadalom fejlődésének irányára, továbbá a tudo­mányos és műszaki fejlődés kihasználására, és a világgaz- kiegyensulyozottsága, daság fejlődésében feltétele­teljes mértékben érvényesül­hessenek társadalmunk fejlő­dése érdekében. A szocialista gazdaságfejlesztés irányításá­nak fő eszköze a népgazda­sági terv az arányos gazdasá­gi fejlődés alapja. AZ EDDIGI GYAKOR­LATBAN a fő szempont a Az évi végrehajtási terv kiegészítve további egy, vagy ár, pénz, hitel, kamat, önkölt­ség, rentabilitás és nyereség. Ezeket az objektiven létező kategóriákat nemcsak el kell fogadnunk, hanem meg kell tanulnunk következetes fel- használásukat is a szocialista gazdaság hatékony fejleszté­se javára. Ha az eddigi helyzetből in­dulunk ki, tény, hogy a köz- gazdasági eszközöknek az irá­nyításában való felhasználá­kéí tVrv- SZÓ10 tóvÍatL teíV' sával egészben véve minden vei, különösen az építési be­ruházásoknál, az ötéves terv feladatait valósítja meg. Dön­tő befolyásuk lesz a közpon­ti szerveknek az építési beru­ki egyetért. Egyelőre azonban nem sikerült megfelelő mér­tékben egybehangolni az ál­láspontokat és nézeteket a közgazdasági eszközök felépí­vagyis az ismert szükségletek­zett jövendő szerepünkre le­rázásokra, amelyek oly fon- t&ét és szabályalt érint6 Sí -ünk tekintettel különösen ténő fedezése volt. Azonban gyakran nem vettük figyé­szocialista tábor keretében. A távlati kutatásokat és tanul­tos szerepet játszanak a nép­gazdaság szervezeti változá­sai, a műszaki haladás, az élet és munka körülmények egyes kérdésekben. Az új rendszer egyes elemeinek ki­próbálását célzó kísérleteink azonban világosabb elképze k„, ^ tW llj» . »»- figyelembe vív. « “SB"* Itt »tttt eien pontból, a rendszer fokozatos bevezetését olyan folyamat­ötéves terv, a gazdasági ösz- szefüggéseket egész rendsze­rét konkretizálja. Az ötéves dás hatékonyságát. Az új irá­nyítási rendszerben a követr na^Tekinthe'tjük*,* amely elő- ÄS -------------------- « s egíti annak tökéletesítését. áa 3n .3 tervhez alkalmazkodik nep­Nem egyszerű intézkedések- ^ “ gazdaságunk konkrét irányi­ról van szó, nem végleges for- ^«nyireminden fokon s ez a terv mát öltött műről, hanem iránymutatásul szolgál a vég­pontjából. A központi szer­vek döntenek a beruházási politika fő hatékonyságának feltételeiről és kritériumairól. A beruházási eszközök cél­szerű felhasználása és az ál­lóalapok kihasználása befo­lyásolja majd az állóalapért olyan megoldásról, melyet to- namoz viszonyává, a mmo- rehajtási tervek kidolgozásá. per vább akarunk tökéletesíteni s駒. műszaki paraméterek és hoz B fizetendő használati díj nagy hoz. ,, T-. __ befektetések szempontjából? ,L J1 ri^nffazdasáeMránvftásá- Milyen gazdasági eredmény Az ötéves tervvel együtt a várható a beruházás és az központi szervek kötelezően beruházót fogja terhelni a tel­rán a népgazdaság irányításé bői kiküszöböljük a bürokra zitív vonásairól és hatásköré­ről, érvényesülési lehetősége­inek korlátáiról, és egyes nem kívánatos következményeik­ről is. Azzal számolunk, hogy az új rendszer bevezetése so­rán nyert tapasztalatok alap­ján, egyre pontosabb és tS5é- ... , . letesebb formát ölt majd jövedelmükből fedeznek A mind elméleti szempontokból, * üzemeltetési költségek tekin­ts módszerek csökevenyeit, és , ___ a rra törekszünk, hogy az irá­nyítás rugalmasabban reagál­tetbe vétőiével? Milyen Igé­nyeket támaszt a javasolt meghatározzák az anyagi ér- jes felelősség a beruházások dekeltség szabályait, elsősor- megtérüléséért és hatékony­jón nípíTXSSi viltorf .UéS„«>r.. is.'s&r1 k hozS Jelenleg az ipar, az építő- megtakarításukhoz? Ipar a bel- és külkereskede- Ezen á vonalon le kell lem tervszerű irányításának győzni az eddigi egyoldalú elmélyítésére összpontosítjuk szemléletet, mely a terv prog- fígyelmünket, és differenciált resszivitását elsősorban a módon előkészítjük a rend- mennyiségi szempontok sze­ban a tarifarendszert az ál­lami költségvetésbe történő il- befizetések és a tartalékala­pok létrehozása esetén, a vállalatok részvételének mód­ját a beruházások finanszíro­ságáért. Az e célra nyújtott hitelek törlesztését és kama­tait a vállalatok jövedelmük­ből fogják fedezni. AZ ÜJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERBEN a népgazda­zásában stb. Arra kell tőre- sági terv szerepének elmélyí- kedr.i, hogy a vállalatok sa- tésével együtt következetesen ját kezdeményezésükből sa- érvényesíteni kell az érték­iát érdekükben számoljanak törvény» az áru és pénzvi­mind pedig konkrét alkalma­zásában. Az árak az anyagi érdekeltség többi eszközével együtt fontos gazdasági esz­közt jelentenek, mellyel meg­valósíthatjuk a gazdaságos­ságon, a munkatermelékeny­ség növelésén, és a minőség javításán alapuló rendszert, a társadalom szükségleteinek összterjedelmével és összeté­telével összhangban. > £'folytatjuk..) Van. Ezt eteősorban az iparitamilóképzés biztosítja. Ez idő szerint megyénkben 213 ipari tanulót foglalkoz­tatnak. Az idén újabb 86 ipari tanuló szerződését en­gedélyezték különböző szak­mákban, mint például kő­műves, lakatos stb. A szer­ződésnél figyelembe vesz- szük a falu ellátatlan hely­zetét is. Ugyanis a városban felszabadult fiatal szakmun­kásoknak csak kisebb há­nyada megy vissza a falujá­ba, ezért igen fontosnak tartjuk, és elő is segítjük a falun élő magánkisiparosok tanuló-tartását — Mi a legfonto- i sabb feladata a KIOSZ-nak? A KIOSZ , a kisiparosok érdekvédelmi szerve, ugyan akkor tömegEzerveaete is. Érdekvédelmi tevékenysé­gét azonban csak a becsü­letes eszközökkel dolgozó kisiparosokra terjeszti ki. Azok az iparosok, akik meg­kerülik a törvényeket, vágs? éppen szembe helyezekednek azokkal!, nem számíthatnak erre a segítségre, örvende­tes, hogy ilyen megyénk te­rületén kévés akad. A kis­iparosok társadalmi meg­becsülése olyan arányban növekszik, amilyen arány­ban csökken a törvénysér­tő kisiparosok száma. Köz­érdek tehát, hogy ne azo­nosítsák magukat ezekkel a személyekké! a becsületesen dolgozó kisiparosok és meg­fékezésüket ne tekintsék a kisiparosok kordátozásámak. A kisiparosság elmara­dottabb, szerencsére kisebb hányada, államunknak a kisipar szocial ista átszerve­zésére irányuló törekvéseit felszámolási tendenciának tekintette. Ez olyan hibás nézet melyet évről-évre megcáfoltak az események. 1962. Január I-én megjelent kisipari nyugidíjrendelet szinte kegyelemdöfést adott ezeknek a nézeteknek. Nem lehet kisiparos ellenes ten­denciának tekinteni a kis­ipar kiszorulását egyes ipar területéről, ahol a technika fejlődésével a kézműipari lehetőségek a minimálisra csökkentek. Itt a változott körülményekhez kell alkal­mazkodni a kisiparosoknak. A technika fejlődése új munkaalkalmat is jelent a kisiparosok számára. Már most többen foglalkoznak közülük a tv és a háztartási gépek javításával. Természe­tesen a fejlődés során egyes szakmabeli kisiparosok mun- kaellátottsága csökkent, mint például a szíjgyártóké és a bognároké. A megje­lent rendelet azonban lehe­tővé tette a szíjgyártók ré­szére, a bőrdiszznűáruk ja­vítását is hogy a kieső mun­kaalkalmat pótolják ~ é3 egyidejűleg a lakosság, javító szolgáltatási munkát is biz­tosítsák. Ugyan így a kerék­gyártók asztalos szakmára való áttérése is lehetséges. — Milyen ma vé­leménye szerint a magánkisiparoeok részére a helyzet? Kisiparosaink érzik, hogy egyre inkább elmosódnak azok a káros nézetek, gya­korlatok, miszerint helytelen előítéletek alapján a kisipa­rosságot mint társadalmi ré­teget sok esetben törvényte­len eszközökkel próbálták korlátoani állampolgári jo­gainak gyakorláséiban. Nagy helyesléssel fogadták a párt VTIL kongresszusénak hatá­rozatában az osztályszárma­zási, a megkülönböztetések eltörlését. Ma megtalálha­tók kisiparosaink gyermekei a szakközépiskolákon kívül a különböző egyetemeken és főiskolákon is. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a ta­nácsválasztások óta számos kisiparos mint tanácstag is bekapcsolódik a közügyek intézésébe — fejezte be nyilatkozatát Sándor István, a KIOSZ megyei titkára. S. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom