Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

» NÖGRAD 1965. Június 24. csütörtök. A világ Sportszertára: KRASICE A Prágai Sportcsarnokban, a Latnán és Csehszlovákia más városainak sporttelepem különböző nemzetiségű spor­tolókkal lehet találkozni, de csaknem kivétel nélkül a Prostejov melletti Krasice Gala nevű üzemében készült csehszlovák labdákkal. Krasice kis község. A Ga- la-üzem sem valami nagy. Mégis itt állítják elő a leg­különbözőbb méretű labdá­kat: a tenyérben elférő kis- labdáktól kezdve a kézi- és kosárlabdákon át, egészen az 5 kilogrammos Máriásakig”. Jelenleg 35 országban ját­szanak krasicei labdákkal. Egyes labdákat a megrende­lők sajátos kívánságának, sőt egyes játékosé*: igényeinek .megfelelően készítik el. A kívánságok a labda súlyára, színére és egyéb szempontok­ra való tekintettel, a leg­különfélébbek. A fehér és sárga labdákon kívül. na­rancsszínű eket jß igényel­nek. A Gala-üzem legújabb gyártmánya a 32 részből álló labda. A Gala-üzem azonban lab­dákon kívül világhírnévnek örvendő jégkorong-felszere­lést is gyárt. Itt készítik a rendkívül munkaigényes jég­korong-kesztyűket is. A Gala-üzem a turisták­nak rengeteg hátizsák-tí­pust állít elő: a kis toenyér- zsákoktól kezdve egészen a nagy hegymászó hátizsáko­kig. Természetesen a legkü­lönbözőbb színekben: kék-, zöld-, szürke és homokszín­ben. Ugyanakkor a külföldi vásárlók kívánságának meg­felelő formákban is. Krasiceben gyakran fordul­nak meg külföldiek, hogy a helyszínen tárgyalják meg megrendeléseiket. Nyugodtan kijelenthetjük: a krasicei Gala-üzem a sportvilág szer­tára. A világ sportja sorokban Talar: A magyar kerékpáros pé- lyaversenyzök Tűiében ven­dégszerepeitek. A több szám­ból álló viadalon szép ma­gyar sikerek születtek. A 100 körös versenyben Bicskei lett ez első 63 ponttal, Láng a má­sodik 48 pontiak Csapatban is a magyarok győztek. A 4000 m-es egyéni üldözőwer- senyben a magyar együttes volt a legjobb. 100 m-en Söre Harmadiknak érkezett a cél­ba. Lipcse: A magyar gyeplabda vá­logatott Lipcsében az NDK ifjúsági együttesével mérkő­zött. A találkozón a magyar csapat nagy küzdelem után 1:0 (0:0) arányban győzött Mar del Plata: A Reál Madrid kosárlabda csapata dél-amerikai túrája során 88:66 (35:26) arányban győzött a River Plata argen­tin együttes ellen. Berlin: Nyugat-berlini sportberkek­ben nagy az elkeseredés a Nyugatnémet Labdarúgó szö­vetségi bíróságnak másodfokú döntése miatt, amely az első­fokú Ítéletet helyben hagyva, iogerősen kizárta a Szövetsé­gi Ligából a Hertha BSC-t. Ha a kegyelmi kérvény alap­ján a büntetést elengedik, te­hát a csapat továbbra is a Szövetségi Ligában maradhat, akkor a Bertha hallgatni fog. Ha nem, akkor nyilvánosság­ra hozza a többi egyesületben elkövetett pénzügyi és sportbeli visszaéléseket is. „A Hertha most istenigazában ki akar pakolni” — írja az eset­ről szóló beszámolójában a Telegraf keddi száma. „Per­sze, a kutya az első betörőt harapja meg igazán, de mi ma$d bebizonyítjuk, hogy ná­lunk nagyobb betörők is van­nak a Szövetségi Ligában” — mondotta a döntés kihirdetése utárá első mérgében dr. Ron- ge ügyvéd, a Hertba védője. S felkészülve arra, hogy a döntés valóban elutasító lesz, Nyugat-Berlinben már erőtel­jes akció folyik a labdarúgó szövetség határozatának kiját­szására. Kiadták a nyíltan politikai tartalmú jelszót: „nem lehet szövetség liga nyugat-berlini csapat nélkül” s e jelszó alapján már két nyugat-berlini csapat — a Tennis Borussia és a Tasma­nia — is jelentkezett, hogy át­vegye a Hertha elárvuló he­lyét a Szövetségi Ligában. Sőt, már fúziós tárgyalások kezdődtek a Hertha 4? a TB- nek becézett Tennis Borussia között. Az új csapat megtar­taná a Tennis Borussia nevet, de átvenné a Hertha legjobb játékosait, elsősorban Fahri- ant és Krampitzot. A Hertha BSC labdarúgó csapatát gaz­dasági csőd miatt egyébként is fel kell oszlatni — hacsak politikai okok miatt valami­lyen gazdag nyugatnémet mecénás nem nyúl hóna alá a klubnak. Sport jegyzetek Mérkőzésről — mérkőzésre Kecskemétről hozta el az egyik pontot a Nagybátomyi Bányász. A mérkőzés után Titkos Pál, a hazaiak edzője gratulált Laczkó Sándornak, a nagybátonyiak edzőjének. Az elismerő szó a nagybáto- nyi játékosoknak szóit. A nagybátonyi csapat szépen adogatott a mezőnyben és időnként teljesen leszorítot­ta jónevű ellenfelét. Megér­demelték a tapsot a mér­kőzés végén. A vasárnapi mérkőzés sorrendben a hete­dik volt, melyen a Nógrád megyei csapat nem szenvedett vereséget. A hét mérkőzésen 9 pontot szerzett az együt­tes, míg az előző kilenc mérkőzésen csak hetet. Íme a nagyszerű sorozat: Debreceni Honvéd 1:1, Egri Dózsa 1:1, Gyulai MEDOSZ 0:0, Pénz­ügyőr SE 1:0, Bp, Sparta­cus 2:2, KIST EXT 2:0, Kecs­kemét 1:1. Szinte alig múlik el fordu­ló a megyei I. osztályú tffj- darúgó bajnokságban, hogy ne történne kiállítás. Hiába, izzó a légkör, nagy a küzde­lem a bajnoki címért. A leg­utóbbi fordulóban két játé­kost állítottak ki. Az érdekes­ség, hogy nem durvaságért, szándékos belemenésért, ha­nem a játékvezető megsérté­séért. Ami sajnálatos az az, hogy az egyik kiállítás a mér­kőzés után, a másik pedig egy perccel a befejezés előtt történt. A nagyszámú néző előtt lejátszott Karancslapuj- tő-St ZIM megyei rangadón Vári, a salgótarjániak közép­hátvédje a mérkőzés végezté­vel a játékvezető Bácskai Já­nossal történt kézfogáskor mondott sértő szavakat, s ezért a mérkőzésvezető el­kérte igazolását. A Bgy. IWAV — Karancskeszi mérkőzésen egy perccel a befejezés előtt Básti, a vendégek középcsar tára mondott sértő szavakat, s ezért került a kiállítás sor­sára. A két játékos közöl Vá­ri viselkedése a súlyosabb, hiszen ö az St. ZIM csapatka- p*t anya. Feledtette a Borsocfi Bá­nyász elleni 5:0-ás vereségét a Kistenenyei Bányász-csapa­ta. Az első félidőben már 4:0-ra vezettek és ez is ma­radt a végeredmény. Egy tanulsága azért volt a mér­kőzésnek. A II. félidőben el­fáradt a hazad csapat és a miskolciak kerekedtek felül. Hogy nem sikerült gólt lő­niük, az a kitűnően működő? kistérén yei védelemnek kö­szönhető. Helyes erőbeosztás­sal, a II. félidöbn is gólt kel­lett volna rúgni. Az erőnléten kell javítania a csapatnak. A miskolciak elleni mérkőzésen ismét elfoglalta helyét a ka­puban Csernák. ' Az előző mérkőzéseken az ifjúsági csa­pat kapusa, Kovács védett, ami lélektanilag kellemetle­nül érintette a kisterenyeie- ket. Kovácsnak még nincs ru­tinja. Most már átesett a tűzkeresztségen és a Sajó- szentpéteren kapott öt gól ellenére jól védett. Elsősor­ban kitűnő reflekszel ren­delkezik a fiatal kapus. Most Szabó edző és Csernák fog­lalkozik rendszeresen Kovács­csal, akiben a Kisterenyei Bányász vezetősége a jelen­legi kapuvédő utódát látja. A Szolnokon megrendezett körzeti ifjúsági vívóbajnoksá­gon kilenc versenyző képvi­selte Nógrád megyét. A há­rom fegyvernemben megren­dezett versenyen három Nógrád megyei egyesület ad­ta a versenyzőket. Férfi tőr­ben az SKSE, női tőrben az SBTC és kardban a Balassa­gyarmati MEDOSZ vívói in­dultak. Eredményükhöz gra­tulálunk. A kilenc versenyző közül öten kivívták a tovább­jutás jogát, a Budapesten megrendezésre kerülő döntő­be. ügy látszik, hogy ismét meglepetést okoz a Karamcs- keszd csapata Balasagyarma- ton, a MÁV elleni mérkőzé­sen. Az I. félidő 16. percében már 3:0-ra vezették és a fél­idő végéig a hazaiak ess* egy Il-ertxSl lőtt góllaí tudtak szépíteni. A MÁV játékosai lelkesedésből ismét jelesre vizsgáztak. A múltheti fordu­lóban mezőnyjátékossal a ka­puban. idegenből hoztak el két pontot, most pedig volt erejük, hogy a már vesztés­re álló mérkőzést bravúros tíz perc alatt lőtt négy gól­lal megfordítsák. A nyolc gól és a küzdelem tetszett a közönségnek. Hyeu mér­kőzés is régen volt Balassa­gyarmaton szurkoló. mondta egy A kézilabda sport az egyik fájó pontja Nógrád megyének. Az igaz, hogy több járásban nagy népszerűségnek örvend ez a játék, különösen a női mérkőzéseken nagy a nézők száma. Ám férfi csapataink közül a bajnokság győztese évr öl-évre nem tud előbbre lépni az osztályzón. Remény­kedünk, hogy az idén a több­szörös bajnok St Építők csa­patának talán sikerül. A baj az, hogy a megyében nem igen akad ellenfele az egyéni­leg jóképességű játékosokból álló salgótarjáni csapatnak. Nem talál megfelelő erőssé­gű partnert. A Bp. Építők nemzetközi kézilabda tornája jó szolgálatot tett a Nógrád megyei csapatnak. Bár negye dikek lettek, a tarjániak, nem játszottak alárendelt szerepet. Az NB H-es Bp. Építőkkel ei­ert döntetlen mutatja, hogy több van az együttesben, mint az, hogy évről-évre megnyeri a megyebajnokságot. A tor­nán való szereplés gondoljuk segítséget adott a rutinhoz a tor é’-bi sikerekhez. Teljesül-e a régi álom? Feljut-e az NB III-as St. Kohász az NB II-be? Erről beszélnek a szurkolók és nem alap nélkül. A salgótarjáni csapat három pont előnnyel vezet a riválisokkal szem­ben a tavaszi forduló befe­jezése után. Ehhez még any- nyit, hogy gólaránya is ki­tűnő 36:7 és a hazai mérkő­zéseken még nem szenvedett vereséget. Az SKSE szurkolói bíznak az együttesben és várják az ősrí jó szereplést. Csak igy tovább, s akkor jö­vőre NB H-es csapatokat fogadhat a nagyműltn Sah-| zák. gótarjárni egyesület. Etika és a sípszó A sport népszerűségét elsősor­ban a színvonalas, a játékszabá­lyok szellemében, baráti légkör­ben lefolyt 90 percek, játszmád, vagy menetek emelik. A szabályok szerint a küzdel­mek tisztaságát a mérkőzést ve­zető bírák, pontozók részreítajlás nélküli lelkiismeretes vezetése biz­tosítja. Nem szolgálná megyénk és városunk szépen fejlődő mi­nőségű sportjának emelkedes-M, ha minden vereség, vagy porrí veszteség mögött a mérkőzésveze i tévedéseit keresnénk. Továbbra is hiszünk a jószándékú s tárgyila­gos sípszóban. Tévedéseiket el* sősorban emberi hibának tudjuk be. A bajnoki szezon tavaszi zá­róakkordja az eredményeket meg­hamisító, játékvezetői tévedések miatt a sportért rajongok salgó­tarjáni ezreiben keserű szájízt ha­gyott. Az SBTC labdarúgóit já­tékvezetői tévedések fosztották meg a számunkra sorsdöntő egy ponttól. A Bp. Vasas ökölvívói­nak bajnoki veretlenségét súlyos vezetői és pontozóbirói tévedések­kel biztosították. Az NB T-es és NB TT-es röp­labda-mérkőzéseken ugyancsak jogos bírálatok hangzottak el i mérkőzés vezetőivel szemben. \ tűzhelygyári pályán, a Rákóczi úti iskola salakján, vagy Zagyvapá’- falván, a mérkőzésvezető objekti­vitása erősen kifogásolható volt. Nyílt titok, hogy a Röplabda Szövetség tisztségviselőinek egv- része a sportkörök érdekszférájá­ba tartozik. Az edzők egy­úttal játékvezetők te. Felme­rül a kérdés, ez az „áHáshaimo- zás* nem szül-e meg nem enged­hető, a »port-etikát súlyosan érin­tő összefonódást? A megyei TST elnöksége * sport tisztaságát veszélyeztető Je­lenségekre hívják fel az illetéke­sek figyelmét. Az egyetemes ma­gyar sport érdeke megköveteli, hogy a szabályokat a kis falusi sportkörök körzeti bajnokságain, Salgótarjánban, Kispesten épp őgy mint a Népstadionban, részrehaj­lás nélkül, egyformán alkalmaz­A csehszlovák népgazdaság irányítási rendszerének továbbfejlesztése L Kánikulában (Ipolyi László lel vételei Már hirt adtunk arról, hogy az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és a TIT Nógrád megyei Szer­vezete rendezésében Augusztin Ferenc elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt Közép szlovákiai Terü­let Bizottságának titkára, a Nógrád megyei Pártbi­zottságon, a megye és Sal­gótarján, párt-tömegszerve­zeti, és gazdaság vezetőinek előadást tartott a csehszlo­vák népgazdaság irányítást rendszerének továbbfejlesz­téséről. Ebből az alkalom­ból teljes terjedelemben, három folytatásban közöl­jük előadását. A CSEHSZLOVÁK NÉP­GAZDASÁG eddigi fejlődé­sében kétségtelenül figyelemre méltó sikereket ért el. A szo­cializmus építése során kéz­zelfogható bizonyítékokkal szolgál a szocializmus elő­nyeire. Megszilárdult Cseh­szlovákia helyzete a szocialis­ta világrendszerben, amely­nek létezése, s főképp egyre fejlődő kapcsolatai a Szovjet­unióval és a többi népi de­mokratikus állammal az or­szág szocialista építésének fő pillére. Pártunk előrelátásának két­ségtelen bizonyítéka, hogy már két évvel ezelőtt a XII. kongresszuson megszabta a szocialista társadalom és a népgazdaság fejlődésének to­vábbi irányát azzal a célki­tűzéssel, hogy hatékonvabb feltételeket kell teremteni a társadalmi munkatermelé­kenység tartós növekedéséhez, a tudomány és technika, a termelő erők és a termelés további fellendülését szolgá­ló döntő tényezők kihasználá­sával. A XH. pártkongresszus ál­tal objektiven indokolt és he­lyesen kitűzött feladatok meg­valósításában azonban lassan haladunk előre a népgazda­ság intenzifikálásának döntő jelentőségű területein. Azok­nak a struktuális változások­nak a végrehajtásában, ame­lyek növelik a termelés mű­szaki színvonalát, továbbá az elmaradó ágazatok műszaki felújítását és korszerűsítését, a legfontosabb nyersanyagok és az energia jobb kihaszná­lását, a munkaidő lerövidíté­sét, a termelés összetételének és választékának a népgazda­ság szükségletei szerinti ru­galmasabb módosítását. A lassú előrehaladás okát nem csupán az említett prob­lémák bonyolultságában és a megoldásukkal járó nehézsé­gekben kell keresnünk. Nagy szerepet játszik itt a népgaz­daság irányításának eddigi rendszere is, melynek eszkö­zei nem fejezik ki megfelelő mértékben a fejlődés szük­ségleteit, és nem fejtenek ki megfelelő hatást, a vállala­tok és kollektívák, az egyes dolgozók érdekeltségének fo­kozására. az állód- ■ 7c jobb kihasználására, és a szük­ségletek célszerű kielégítésé­re. Ennek megfelelően a XH. kongresszus célul tűzte a nép­gazdaság irányításának töké­letesítését, mindenekelőtt a tervezés és az állami szer­vek szervező tevékenységé­ben. Tudjuk, hogy az irányí­tás korábbi módszerei indo­koltak voltak egy bizonyos történelmi időszakban és a maguk módján összhangban is álltak a termelőerők fejlő­dési fokával, társadalmunk állapotának akkori hazai és nemzetközi adottságaival, va­lamint a gazdasági összefüggé­sek és folyamatok ismereté­nek és kihasználásának ak­kori színvonalával. A szocializmus alapjait építve, az irányítást, az ipar államosítása után, majd 1951- ben szerveztük át. Az irányí­tás lényegesebb módosítását a gazdasági hatékonyság el­vének határozottabb érvénye­sítése céljából az 1958-1959 evekben kezdtük meg. Az ed­digi tapasztalaté* azt mutat­ják, hogy e módosítások nem voltak eléggé következetesek, és hogy az anyagi érdekelt­ség elmélyítésére irányló kí­sérletek az eddigi irányítóéi rendszerben nem voltak hate • konyak. A tapasztalatoké i okulva, és szükségleteinkből Y - indulva, és gazdasági törvén’-- szerűségek alaposabb ismere­tére támaszkodva most új v ra léptünk. Az újszerűs"' persze nem jelenti azt, ho~ - mellőzni akarnánk a mar-' ta közgazdászoknak azt a 1 - rekvését, amelv a szociali-' - gazdaságtan elméleti alapj nak feilesztésére irányul. F’ lenkezőleg, határozottan visz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom