Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
3 1965. nví’vs '6 vasárnap nógrab Két község és mégis egy Séta a megnövekedett Nagybátonyban Egy tábla lekerül a falu és most már Maconka számászéléröl. Eddig azt jelentette: Maconka. Ma már — bár hi- vaMlosan csak július 1-től — N agybátonyhöz tartozik. így Nagybátony lakosainak száma kilencezer fölé emelkedett, a község területe pedig meghaladja a nyolcezer kataszteri holdat. A két község egybeépült. Maconka lakói is túlnyomó többségben a bányákban dolgoznak. A feladat, a gond azonos volt itt is, ott is. A Minisztertanács határozata ezért is talált megértésre. Talán egy éve, hogy sétára hívtuk olvasóinkat Nagybá- tonyba. Akkor sok újat tudott mondani Urbán István a községi tanács vb titkára. Most arra kértük, hogy a már megnagyobbodott Nagy- bátonyt mutassa be olvasóinknak. Induljunk hát a sétára. A szó Urbán Istváné. — Kezdjük az utat. A kiinduló állomás az új tanácsháza. Régen bányairoda Hóit, most a helyi államigazgatás oi; hona. Végre megfelelő körülmények között végezheti munkáját a községi tanács. Most még sáros ez az út. Az idén azonban a vasútállomástól egészen a régi tanácsházáig betonjárdát építünk, mintegy négyszáz méteren. S ha már a járdára terelődött a . szó, ‘mindjárt itt mondhassam el, hogy további utakon építünk új járádt. A művelődési otthontól egészen a fóldm.űvesszövetkezetig. Ezen a részen hét száz méteren, az új út mellett. Kisebb utcákban is eleget teszünk a lakók kérésének. A Szondi, az Akácos út és más utcákban összesen újabb ötszáz méteren épí- tünk járdát még ebben az évben. Ezekről talán ennyit. Menjünk tovább. A bányaváros akár egy virágoskert. hatvanezemtí több muskátlit. kéknefelejcset és több más virágot ültettünk ki. Egész éven át mintegy kétszázezer tő virág díszíti majd a várost. Azzal is dicsekedhetnénk, hogy a sártengert virág váltotta fel. Elvezet itt a séta, jól érzik magukat a munkában elfáradt bányászok. Nézzünk csak túl a bányaváros határán. A távolabb látható építkezés tíz millió forintba kerül. Az Országos Vízgazdálkodási Főigazgatóság beruházása Nagybátony ra is. Vízdúsíló létesül ott, S kilenc kút biztosítja majd Nagybátony vízellátását. A vízmű minden bizonnyal december 31-re elkészül, s így az eddigi ezerkétszáz köbméterrel szemben naponta kélezerötszáz köbméter vizet ad jó minőségben. És most lépjünk át a volt maconkai határon. Csak úgy gondolatban, hiszen ez a két község már régen egybeépült. Sok gondot jelent ez számunkra, de azt akarjuk, hogy az egykori Maconka is úgy. olyan ütemben fejlődjék, mint Nagybátony. Terveink máris adottak. A volt iskolából mintegy fél millió forintos költséggel huszonöt személyes óvodát létesítünk. Amint látják. már dolgoznak is rajta. Felújítjuk a pedagógus lakást. nyolcvanezer forintért. Járdaépítésre ötvenezer forintot költünk. A főútvonal menten tizenhat kő virágtartói helyezünk, el, s nem kevesebb mint hatezer virágot ültetünk ide is. Itt kell elmondanom, hogy az új Vízműből már az egykori Maconka is kap. Ez azt jelenti, hogy a későbbiek folyamán új közkutakát is létesítünk éhben a körzetben, s 3-as megjelöléssel postafiókot kívánunk létesíteni. A Séta alkalmat ad arra, hogy másról is szóljak. Maconka eddig alig 20 ezer forinttal gazdálkodott egy évben. Költségvetésből és község fejlesztésből összesen. Most az összevonás során mintegy hatmillió forint áll a község rendelkezésére. • Ha a séta végén jelzőket lehetne használni Nagybá- tonyra, különösen a bányavárost részre, azt kelletve mondani: gyönyörű. Üdezöld min- defiütt. Virágok sokasága nyugtatja az ember szemét. De a két község egyesülésével csak nőttek a gondok, Abban azonban bízni lehet, hogy Maconka valóban testrésze lett Nagybátonynak. A tanácstagok továbbra is részt- tesznek a községi tanács munkájában — most már Nagybátonyban. És ez sok mindenre biztosíték. Arra is, hogy a törvények betartása, illetve betartatása mellett tovább épül, szépül a megnagyobbodott bányaváros. Egy tábla lekerül a falu széléről. Le kell kerülnie. Somoervári László Javult a vállalati gazdái kod ás _ ; Hogyan alakult népgazdaságunk helyzete? — Á takarékossági intézkedések első eredményei interjú, dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszterrel A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste dr. Tímár jyúuyas pénzügyminisztert s a népgazdaság helyzetével, az elmúlt hónapok takarékossági intézkedéseivel, Valamint a gazdasági építő munkában előttünk álló feladatokkal kapcsolatosan néhány kérdést tett fel neki. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket s a miniszter válaszait. Í “ Mi jellemzi az állami vállalatok első negyedévi gazdálkodását?-*• Az láöö. évi népgazdasági terv fontos elhatározásokat tartalmaz, amelyek legfőbb feladatként a munka és termékek minőségének, korszerűségének. a gazdálkodás hatékonyságúnak javításai tűzték ki. s a néDsazdasás mindén területén szigorúan megkövetelik az ésszerű takarékosságot. E célkitűzések a gazdálkodás vezérfonalául szolgálnak és meghatározzák az állami vállalatok tevékenységét. Az állami ioar első neeve- dévi termelése 6 százalékkal Volt több. mént e«V évvel korábban: a termelésnek ezt a szintiét 1.1 százalékkal na» evobb monk ás-és alkalmazotti létszámmal érte el az ioar. A termelési többlet tehát mintegy 80 százalékban a munka termelékenységének i avulásából származott. Ebből is kitűnik: helyesek és indokoltak voltak azok a határozatok, amelyek a létszámgazdálkodás kérdésében láttak napvilágot. Megfelelő lépések történtek a normák felülvizsgálatára és korszerűsítésére is. A vállalatoknál intézkedések történtek a szükségletre termelés, az ekport-imoort arány kedvezőbbé tétele érdekében. Kedvező jelenség, hoav az import an vastakarékossági intézkedések lórésze nem adminisztratív iellesű. hanem a műszaki feilesztési tevé- kenvséabe illeszkedik. Mindez kedvezően hat a vállalatok költséggazdálkodására, nyereségének alakulására is. Az intézkedések hatékonysága természetesen csak a gazdálkodás hosszabb időszaka alatt, a véarehaitás során bontakozhat ki. Több területen még nem eléggé javultak az eredmények. nehézségekkel küzdenek a vállalatok. Szükséges. hosv ezt a munkát ne kampányfeladatnak tekintsék, hanem folvamatosan szerezzenek érvényt e célkitűzéseknek a gazdálkodás minden mozzanatában — Milyen intézkedések támasztják alá a beruházások koncentrálását? Hogyan valósulnak meg ezek a gyakorlatban? Történt-e valami az állóeszközgazdálkodás megjavítására? —Az 1963. évi állóeszköz- feilesztési terv kidolsozásá- sánál arra törekedtünk, hosv a rendelkezésre álló eszközöket a legfontosabb néosazda- , sági célok elérőére koncentrál iuk. A terv az eszközöket a már folyamatban lévő. befeleződő beruházásokra összpontosította. s csak kisebb mértékben kerül sor új beruházások megkezdésére. A terv megvalósításának még csak kezdeti szakaszában vagyunk. Számos intézkedés történt, hoav a végrehajtás igazodjék a terv célkitűzéseihez. Ezek közül a következők emelhetők ki: Az építmények határidőre történő megvalósítása. és a rendelkezésre bocsátott eszközök koncentrálása céliából az építőipar elszámolási és finanszírozási rendszere átalakul: megtettük a kezdő lépéseket afelé, hoav az építőipar finanszírozásában a ..befeiezett énítménv” szemlélet érvényesüljön. Ez annyit ielent: a kivitelező vállalat csak a létesítmény üzemelésre kész átadása után iut hozzá tevékenységének ellenértékéhez. Az idén az 5 millió forint alatti építési szerződések finanszírozása már ebben a rendszerben történik. Az eszközök tervszerű, koncentrált felhasználása szükségessé ' tette a túlszer- ződési és túlteljerftési ieénvek elbírálásának megszigorítását. Ilven engedélyes kiadására — gondos vizsga - lat, után — akkor kerülhet csak sor, ha a túlteljesítéssel a tervben meghatározott feladatok megvalósítását, gyorsítását. segítik elő. Ezek között fontos elvet foglalnák el a külkereskedélmileg fontos beruházások. — M3 a véleménye miniszter elvtársnak arról, hosv a felújítási eszközöket nem mindig megfelelően használják fel a vállalatok? — A tapasztalatok szerint a íelúiftási forrásból végzőit: munkák ellentmondásos kénéi mutatnak. Eeves helyeken a fehl ittast alan beruházásokra történő i gén vbe vétele » műszakilag szükségen naav- 1 a Vf tá sok elha n va goi á sához vezet. Másutt — oótlásji lehetőségek hiányában — .elavult géneken végeznek naev ráfordításokat ígénvlő de minimális hatékonvságü felüti- lást. vagy elmulasztva a nagyobb költséggel iáró esedékes felútftást. kisebb javításokkal igyekeznek ideíg-órá- ie fenntartani az ilven gének üzemképes séffel. Sokszor az állóeszközök fenntartására igen sok erőt fordítunk, ugyanakkor végeredményben csak a technikát konzervál iuk. Észszerűnek látszana a rendkívül munkaíffénves fenntartási tevékenység csökkentése, részben a evors leromlást akadályozó rendszeres karbantartással. részben az erkölcsileg avult és fizikailag elhasználódott. állóeszközök ki Cserélésével. Az állóeszköz-csere mértékét természetesen a rendelkezésre álló erőforrásaink határozzák meg Egyébként előrehaladott stádiumban lévő vizsgálódás folyik olvan fin- nanszírozási rendszer kialakítására ami az állóészközgazdálkodasnak — ezen belül a szóbanforeó témánknak — a korszerű követelményekhez igazodó továbbfeilesztésére törekszik. — Müven hatása mutatkozik az idén bevezetett takarékossági intézkedéseknek? A vállalati gazdálkodással kapcsolatban már eddig több takarékossági vonatkozású kérdést is érintettünk. A további intézkedések általában a reprezentációs költségek csökkentéséibe a kiküldetések alaposabb elbírálására az improduktív kéltségek (bírság kötbér, kocsiálláspénz, büntetőkamat reprezentatív irodaberendezések beszerzése stb.l csökkentésére illetőleg mec- akadélvozására irányulnak. A néngazdasáai hatást itt ma még nehezen mérhettük le. de előbb-utóbh feltétlenül jelentkezik a oénzüevi mutatók javulásában. A közületi kiadások mérséklésére irányuló Intézkedésekre az a jellemző, hogy azokat valamennyi szervnél egységes elvek alapján hajtották végre és kötelező jellegűek. Legnagyobb részüket az 1965. évi állami költségvetés már érvényesíti, és a végrehajtást a Pénzügyi annarátus folyamatosán ellenőrzi. A7 intézkedések elősegítik a gazdálkodás keretekben meglévő tartalékok feltárását, ugyanakkor a költségvetési szervek biztosítani tu diák a szociális- és egészségijgyí valamint kulturális ellátás el» ért színvonalát. A fő feladatunk, ftoffv a takarékossági szemléletet, gondolkodásmódot a mündennant munkában megszilárdítsuk és az eddigi eredmények megtartását, tovább feilesZtését * kővetkező évek folyamán is biztosítsuk — mondotta befejezésül dr. Tímár Mátyás nén zü gvtnin iszi.er. (ü. u Négyszeresen Az asszony előrehaiolt 1 és megérintette a g pkocsivazető vállát: — Álljon már meg az elvtárs, legyen szíves! A gépkocsivezető egy kissé élcsodálkozott, de aztán a járdaszegély mellé kormányozott. Az asszony, karján az alig egyhetes újszülöttel, mocorogni kezdett, kiszálláshoz készülődött. — Nyisd már ki az ajtót! — szólt a der- medten ülő férjre. — Istenem, már megint kezded, Mariska? — nyögött fel a férfi. — Hát nem megmondtam, hogy én ebbe nem egyezem bele? Mit szólnának az elvtársak odahaza? — Ide figyelj. Mihalik! — az asszony mindig így szólította az urát sorsdöntő pillanatokban. — Ide ügyelj! Hogy mit szólnak, megmondtam neked, nem érdekel. Az én gyermekemet azért nem hagyom elkérhetni. így is gyötör a lel id i s m eretfurd alá s, amiért azt ígértem neked, ha fiú lesz csak névadót tartunk. De lány lett. És én meg- kereszteltetem. Addig innen el nem megyek. Mihalik kitekintett a gépkocsi ablakán. Látta, épp a templomnál álltak meg. Az asszony tehát megint túljárt az eszén. Most. mit csináljon? Hogyan akadályozza meg ezt a szörnyűségét. Ö, Mihalik Ignác, a községi pártszervezet oszlopos tagja,_ eltűrje. hogy a gyermekét keresztvíz alá tartsák? Megpróbálkozott még egyszer az asz- sZony léikére beszélni: — Ejnye, Mariska, hát volna szíved ezt a szegény kis porontyot kitenni a jéghideg víz hatásának. Még megbetegszik! Neked sem használ, ha hurcolod, járkálsz, pihenned kell most, édes Mariskám! Majd, ha megerősödsz, te is meg a gyerek is, majd később, akkor... — Nekem te hiába ravaszkodsz, Mihalik! Még, hogy „majd”, meg „később”. Ismertek. biztosítva... A kislányt most fogom megkeresztelni. A férfi hosszan, fáradtan felsóhajtott. Mi lesz ebből te rttagasságos...! Mentő ötlete támadt: — De Mariska, hiszen keresztanyja, keresztapja sincsen! Anélkül pedig... Az asszony türelmetlenül közbevágott: — Kell is nekem keresztanya! Az kell, hogy a lányom pokolra ne jusson. Nyisd az ajtót! A gépkocsi vezető, áld eddig unott képpel ült a volán mellett, megfordult és rámordult Mihalikra: ■— Kérem, nekem az egészhez semmi közöm, de ha még sokáig vitatkoznak, magának sokba fog kerülni ez a fuvar. Az idő múlik, a taxámért) jár... Mihalik csaknem elsírta magát. Még e2 is! rápillantott az órára: tizenhat forint. Máris. Pedig hol vannak még a Csanálok- től! Hirtelen megdühödve lenyomta a kilincset kikászálódott a kocsiból, aztán segített a t asszonynak is kiszállni. Az pedig, mintha nem is az imént hagyta volna el á kórházat, fürgén eltipegett. Egyenest a templom bejáratának. Mihalik ösztönösen utánamozdult, de aztán legyintett egyet, és nehéz mozdulattal ledobta magát a köcSi hátsó ülésére. A sofőr oldalról rálesett, aztán Vigasztalóön megjegyezte: — Ugyan, he csináljon ebből olyan nagy ügyet! Mit számít, ha azt a kis vizet a fejére Öntik. De Mihalik nem válaszolt. Komoran né» zeit maga elé. Az asszony nem sokáig maradt el. Visszaült a kocsiba, | s folytatták útjukat hazafelé. Mihalik jó darabig nem mukkant... Azt. várta, hogy az asszony szólaljon előbb. De hogy az még el is szundikált útközben, s már közeledtek a faluhoz, Mihalik nem bírta tovább cérnával: — Es a névadóval most mi lesz? — mormogta a fogai között, rá sem nézve életpárjára. — Mi lenne? Megtartjuk — vágta rá az asszony, mint aki csak erre a kérdésre Várt. Mihalik meglepetten nézett a feleségére. — Mit nézel? — csattant fel az asszony. — Vagy inkább ne tartsunk? Tőlem...! — megrándította a vállát. — De... hogyne... hát persze.., — hebegett Mihalik — szóval nem ellenzed? — Eddig sem elleneztem, miket beszélsz! Nem árthat az már az én kislányomnak úgysem...! Mihalik nagyot nyelt. — Éa ha megtudják, hogy megkeresztelte ttetí? — Ahhoz meg kinek mi köze? És különben sem kell arról tudnia senkinek.... Mihaliknak, ebben a pillanatban mázsás kő esett le a szívéről, Ha nem tudja meg senki a keresztelést, aa .ahmyi, mintha meg sem keresztelték volna. Éa a névadót is megtarthatjuk néhány hét múlva, ez a lényeg. Szerencse, 'hogy így alakult, mert Ugyan mit mondott volna Galambos Kovácsnak, a községi titkárnak, aki már hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy szívesen elvállalná ä névadó-apai tisztet. Mire hazaértele, Mihalik egészen felvidult. Tellek a hetek, f megkezdődtek az előkészületek a névadó ünnepségre is, s az előkészületek lázában Mihalik el 's feledkezett a városbeli kínos jelenetről, S ha néha mégis eszébe jutott, mind homályosabban. Egyre valószínűtlenebb volt számára. Ügy tűnt, az egész meg sem történt. Aztán elérkezett az ünnepélyes nap. A felemelő percek a tanácsházán. Majd a névadó tiszteletére rendezett ebéd. Mihalik arca sugárzott az örömtől, s a tekintélyes mennyiségben felhajtott kupicáktól. Az asztalt kötülülő tekintélyes vendégsereg ovációja közepette elhangzott a már ki tudja hányadik tószt. És amikor az éljenzés tvéttány percre elcsitult, mindenki póliará kiürítésével lévén elfoglalva, megszólalt az eddig csendesen ücsörgő Verőn anyó, Mihalik anyósa: — Én ugyan nem tudom — citerázta — mi szükség erre a felhajtásra! Hiszen én alig három hete, hogy Karancsoson megkereszteltettem az én kis unokámat... A csendbe, amelyben eddig csupán a kortyintásek zaja hallattszott, bomba robbant. Mihaliknak torkán akadt a pálinka, hevesen köhögni kezdett. Aztán kínosan elvi gyúródva anyósára vihogott: — He, he! Milyen jó vicceket tud mondani az én kedves anyósom! Akkor szólalt meg Mihalik szülőanyja, Juli néni: — Ne mond, anyukám! — fordult egyenesen Veronához. — Én meg, két hete sincs, Bojtorházán keresztel tettem. ^ Nahát...! Mihalik szeme előtt elsötétült a világ. Annyit még látott, hogy feleségének, Mariskának mozog a szája, s döbbenten mond valamit a két öregasszonynak, s a füléig eljuiott äz általános és elképedt óh és ah közepette, hogy a félkótya mezitlábos Dre- hács, akit mindenhová elvisz a fene, ahová nem kéne, felrikkant: — No, ezt a gyereket már nem érheti baj! Három keresztelő, egy névadó. Öe van biztosítva a szentem minden ellén! De akkor már ment is neki a Bereknek Mihalik. Hagy bújjék a bokrok, fák között, s ne hallja a vendégsereg hatalmasan félcsattanó hahotázását. De mindhiába fogta be fülét, utána röppent a Galambos Kovács trombitahangja, aki egyébként mindenki között a legharsányabbart kacagott: — No, ezt jól elvégeztétek, Vince! — gur» gulázott jobbra, balra dőlve a széken. Később, amikor j Mihailt Visszafelé botorkált a házához már messziről fülelve rá, szól-e a muzsika, maradt-e a vendégség, azon töprengett, valójában olcsón megúszta azt a bizonyos taxi fuvart,. j Csizmadia Géza
