Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
1965 május 9. vasárnap nröGRAD Áz ember és a munka dicsérete a képzőművészetben „Én öt dicsérem csak, az élet anyját; Kitől jövendő győzelmünk ered; A munkát da lolom, ki a szabadság útjára visz gyász és romok felett...” (Juhász Gyula: A munka) ka Mácsai István: Épülő Erzsébet híd című festménye, amelv hűen tükrözi a budapesti emberek örömét és szere tétét az úi híd iránt: a lete annak. A kompozíció a csodás, havas és hamvas buel «normán* vi-inrar SZÓD szerkezetű állványzatán dai Dart felé feszülő hatalegyrJ 3 &3Eló fo*lalatöskodó ™mkások ko- más. modem alkotmány moivisáfíával. s a világos oomoás íveivel és pilléreivel, színek nemes harmoniáiával lábánál, a pesti parton dola holnapok felé mutat. gőzé. hangvánvi embereik, e A szocialista mezőgazdaság szépség és nagyság alkotói. egvik legérettebb művészi Három teljesen különböző megfogalmazása Kurucz D. , _ , _, mvámi: Cséplés című fest- temoeramentumu Egymást dicsérik ők ketten, az embert jó munkája, amellyel átformálja világát s az világot az őt alkotó ember. A dialektikus kölcsönhatás nyilvánvaló s ebben a kö.- csönössógben rejlik végsősoron a szocializmus fejlődése. A művészek — a dolgozó emberek egyik rétege — nemcsak szemlélik és érzékelik a más területen alkotó embert és így festői, "vagy szobrászi élmény, művészet lesz belőle. A dolgozó emberrel, szorosabban véve a munkásosztály életével, harcával és hőseivel már a két világháboménve. amelven. az egv. hatalmas tagban megjelenő búzatáblában. a lágy hailatú domb teleién magános — a távlattól aorónak tűnő kom- báin dolgozik. Az ezüstössárga tengerben a kicsi feke- tés Piros gén magában gvőzi a beláthatatlan terület lemuvesz különböző témáiú. de azonos szándékú képeit említettük azzal a céllal, hogv a művészet. méghozzá a modern, korszerű magvar festészet tükrében lássuk az ember és a munka dicséretét. Említhettünk volna még számtalan iellemző példát a művészet köréből bizonyságul, hogv sokszorosan dicsért, költészetben, festészetben s a művészet minden ágában a termelő munka, miáltal úi arcú lesz ez a föld s. hogv rú közötti periódusban foglalkoztak nem mindennapi aratasat. Ember nincs is a tehetségű, marxista ideológiá- képen, de ettől mintha még val áthatott művészék, mint monumentálisabb lenne > a Derkovits Gyula, Dési Huber föld. amelyet már a teliesen István valamint a Szocialista ke-essé szelídített géppel Képzőművészek Csoportiá- formál, termékenyít és szedi nak fiatal, tudatos, vagy ke- meg gyümölcsét. Az utóbbi általa alakul szebbé és bolvésbé tudatos, de szívvel és évek legszebb és legmeegvő- a-roKKá «BkiussWhá és mfiertelemmel a munkásmozga- z5bp alkotása ez a témán be- veHebbé hazánk lomhoz vonzódó művészei. A ]Ü1 vénebbe nazaniK. derkovitsi életmű a szocia- A harmadik iellemző műn- Oehnacher Anna lista realizmus első megvalósulása hazánkban a legközvetlenebb hagyománya az új, most bontakozó művészetünknek. Forradalmilag mór nem egy követőre talált, de az átélés, a meggyőződöttség ereje még nem fűti éppolyan intenzitással a követők téma- és formaválasztását. Az utóbbi húsz esztendő természetesen változott munkafeltételeket teremtett s ez a művészi munkára is vonatkozik, bizonyos, szükségszerű eltérések mellett. A társadalmi tulajdonú termelő- eszköz más tudatot kell, hogy alakítson, mint a robotba gör- nyesztő, tőkéstulajdonú gép. Ez a megmásuílt viszony, a birtokon-belüliség adhat olyan megnövekedett öntudatot, amely a művészetben így, vagy úgy, de tükröződik. Nem érheti a „lakkozás” vádja művészeinket, ha képben- szofoorban az ember és a munka szépsége és erkölcsi összetartozása jelentkezik. Egy fejő asszony szép mozdulatában benne van a termelő tevékenyég; a nádvágók kötegeik és kúpjaik között, a hegesztő fény-modell- állta. figyelő figurája, az építkezés ritmusa okos gépekkel tűzdelme: mind alkalmas sőt több, érdemes a megörökítésre, a művészi átköltésre, dicséretre. A munka, mint az emberré MÁCSAI ISTVÁN válás legfőbb ténvezőie. a társadalmak kialakulásának forrása. Különösen fontos és szívünknek kedves a -szocialista társadalmat formáló munka, amelynek valóban értékes művészi tükröződésével találkozhattunk az elmúlt két évtized során. Imponáló névsort lehetne összeállítani, de a nevek kevesebbet mondanak. mint a művek, amelvek magukban foglallak az alkotó egyéniségét s ugyanakkor az alakító kor-élménv iellemző vonásait. Szinte témák szerint csoportosítható volna a ió munkaábrázolások sora. de lényegében minden téma egyetlen főcím alá vagy a versírás, mind a szocializmus építése címen fogMiről ír a Jelenkor májusi szama 9 A folyóirat gazdag szépirodalmi részében többek között Bede Anna, Demény Ottó, Pákolitz István és Takács Tibor újabb verseit il- vashatjuk. Elbeszélésekkel Borsos József, Fábián Zoltán és Simon Emil jelentkezett. A Húsz év című rovat közli Csuka Zoltán felszabadulási emlékezésének második részét s Benke Józsefnek a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet történetéről írott dolgozatának befejezését. A képzőművészeti témakörben Hárs Éva tanulmánya mellett Andrássy Kurta János, a kiváló szobrászművész írt illusztrációkkal kísért érdekes műhelytanulmányt. A hónapokkal korábban indult Ifjúsági irodalmi vitához az új számban Harsányi István és Bauer Tiborné szól hozzá. Az irodalmi tanulmányok, kritikák sorában figyelemre méltó Hegedűs András Juhász Gyuláról, Sós Endre Sebestyén Kárc lyról és Vá- róczi Zsuzsa Váci Mihály verseskötetéről szóló írása. RADICS ISTVÁN: GYÜMÖLCSFAÜLTETÖR Ä kertmozi és járulékos gondjaink FESTMÉNYE: HlD ÉPÜLŐ ERZSÉBETKÖZELEDIK A NYAK, Lejár lassan a négy fai köze zárt szórakozások ideje, befejezéshez közeledik a színházi és hangversenyévad, az ember egyre inkább a szabad szórakozás lehetőségeit keresi. A növekedő Salgótarjániban esztendők óta komoly probléma a nyár. Gond abban az értelemben: miként biztosíthassuk kielégítő módon és mértékben a növekedő város természetszerűen növekedő igényeit? Hallunk híreket szerte a megyéből nyári tervekről, kulturális eseményprogra- mofcról, de a megyeszékhely nyári kilátásai ebben az esztendőben sem ígéretesebbek a korábbiaknál. Talán méltánytalan lenne bárkit szemrehányással illetni ezért; be kell látni, hogy az épülő, alapjaiban megmozgatott város pillanatnyi adottságai nem a legkedvezőbbek a végleges szabadtéri kultúrcentrum megteremtésére. Mégis felvetődik beszélgetésekben: valóban semmi lehetőség nincs nyári kultúréletre Salgótarjániban? ... Hogy a korábbiakhoz mérten csak még- inkább romlottak volna lehetőségeink? ... Mert a jelek — sajnos — erre utalnak pillanatnyilag. Eddig legalább egyetlen szórakozásként beülhettünk a Bartók Béla úti kertmozi nézőtérire, s most ettől kell —i jogos Undokból ugyan — de mégis kényszert búcsút vennünk. A Bartók kertmozi terére múlhatatlan szüksége van az óvodának, a napközi otthonnak, ezt még kell értenünk. A mozi megfelelő elhelyezésére pedig semmi kínálkozó lehetőség nincs. Legalábbis ípy mondják. A MOZI KITELEPÍTÉSÉRŐL már az elmúlt esztendőben szó volt. Akkor a régi bányai strand terét jelölték ki új helyéül. Az átköltözésből azonban a közeli kórház, valamint a KÖJ ÁL tiltakozása, észrevételei után semmi néni lett. Az elhelyezés gondja, úgy látszik, most mór egyelőre megoldatlan marad, a szóbajöhető városrészek, KÖNYV INDIÁRÓL Charles Bettelheim: A füg- hogy boncolja a kasztok, tár- getlen India című könyve ki- sadalmi csoportulások helyze- emelkedő jelentőségű a tét, és megkeresse annak az könyvtárnyi India-árodalom- indiai termelési viszonyokkal ban. Mentes az Indiával fog- kapcsolatos okait és gyöke- lalkozó tanulmányokban oly reit. Biztos kézzel választja gyakori misztifikálástól, a sa- szét az indiai falusi társada- játosságok eltúlzásától és az lom kaszt —, mesterségbeli ősi indiai hagyományok és és osztály — különbségeken gondolkodásmód kuriózum- alapuló rétegeit. Sőt tovább szert boncolgatásától, de an- megy, és nyomon követi a nál gazdagabb pontos és kasztok mai bomlását is, ami részletes adatközlésben és elsősorban a társadalom ter- elemzésben, tanulságok és mészetes átalakulásának, a következtetések levonásában, városok és az ipar kifejlődé- , A szerző tudományosan sének, a pénzgazdálkodás ál- den valamirevaló munka éoi- elemzí in{jia egész helyzetét, talánossá válásának, a techni- meahatarozza többe- nnn,nAi i. .. in.-: „l- w,,,ot:VoT. tés. ez kevésbé a stílust is. természetesen a művész saiátos alkatának és a hagvomá- nvoknak megfelelően. Isv most a szerkesztő-elvű festészet az. ami az úi mondanivalónak legalkalmasabb ki- fe’ezőformáia. Három olyan művész munkáiéról adunk képet, akik ebben jeleset alkottak. Elsőnek Kádár György: Egymillió lakást! című nagy kompozícióját említjük, amelyben a mindennapi gazdaság-politikai program nyert oomoás művészi megfogalmazást. Nem aggasztotta a művészt. hogy művészetivel az aktualitások szolgálatába áll. mert ez mit sem von le képe valóságos értékéből, sőt többfejlődését, perspektíváját, ka elterjedésének következEgyszerre ad politikai, társa- ménye. Megvizsgálja a falusi dalmi és gazdasági képet In- tradíciók által mélyen érin- diáról. S mivel mindig a gaz- tett tömegek beilleszkedését dasági adottságok és szerke- a modem, városi társadalom- zet vizsgálatát tekinti főcél- ba is és a maga bomyolultsá- jának, a legtöbb leírástól el- gában mutatja meg az indiai térő módon közelít az indiai városok szerkezetét, társadal- társadalom valóban sajátos, mi összetételét, európai olvasó számára sok- Ez természetesen Bettelhe- saor oly nehezen érthető ta- jm könyvének csak része, de golódásához, különösen fontos, mert ala„ . , „ posan rácáfol azokra a hieQZ ŐSI eredeti! delmekre, hogy itt európaiak kasztrendszer számára amúgyis érthetetlen dolgokról van szó. A könyv vizsgálatához is. Vizsgálata leírja a független India létre- tudományos, a termelési vi- jöttekor kialakult földbirtok- zonydkon és tényeken alapul viszonyokat, stb., amelyek nem pedig az elvont, ősi fi- alapvetően befolyásolják az lozófiai felfogáson, s így mó- ország helyzetét. Könyve dot nyújt a szerzőnek arra, számtalan adatot, táblázatot tartalmaz, de minden eset ben beszélő számokat közöl. Nincs a könyvek kimutatása, adatfelsorolása, amelyet ne követne nyomom tudományos következtetés: mit bizonyítnak az adatok és mi következik belőlük? A könyv nagyobbik része a jelenlegi Indiát veszi szemügyre. Kimutatja, hogy milyen hatalmas tartalékokkal rendelkekzik még az ország, amelyeket a magántulajdon rendszere miatt csak nehezen mozgósíthat. Bár így is kétségtelen a fejlődés, de ellentmondásos és lassú. A fejlődés jelentős béklyója az indiai nagytőke ereje és politikája, valamint a gazdasági függés külföldtől. Ezért önmagában a nagyjelentőségű állami szektor sem eredményezhet kiutat az ellentmondásos helyzetből. Jóllehet fejlesztése szükéges és helyes, az indiai államkapitalizmus alapjában nem oldhatja meg az orzság problémáit. Ezt tanúsítják egyébként a közölt tények is az egyes társadalmi osztályok életkörülményeiről, a leggazdagabb burzsoá rétegektől a leg- elnyomorodottabb paraszti és munkás tömegek. S hogy a helyzetükből fakadó politikai törekvéseket is világosan értse az olvasó, szemlét tart a politikai és gazdasági szervezetek, pártok, szakszervezetek harcai és programjai fölött. Az Indiában lejátszódó kapitalista fejlődés mind élesebbé teszi az osztályellenté- teket. S bár Bettelheim nem vár itt gyors társadalmi-politikai változásokat, kimutatja, hogy a tömegek passzivitása előbb-utóbb szügségszerűen megszűnik és megváltozhat a dolgozó osztályok türelmes magatartása. Bár a mű az 1962-es indiai választások előtt íródott, függeléke feldolgozza még e választások eredményeit is. Érvelése kiálltai az idők próbáját és ma is érvényes képet nyújt az olvasónak Indiáról. Emellett, — jóllehet a könyv kizárólag egyetlen országgal foglalkozik, — tanulságai és következtetései az egész egykori gyarmatvilágra érvényesek. Bettelheim gondoskodik is arról, hogy ez az érvényesség nyilvánvalóvá váljék. Rámutat mind a hasonlóságra, mind a különbségekre, amelyek India és más volt gyarmati, gazdaságilag elmaradt országok között fellelhetők. Könyve kitűnő olvasmányul szolgál mindazoknak, akik az elmaradt országok, a szétbomló gyarmatbirodalmak kérdései iránt érdeklődnek. sportpályák távolink, nehezen megközelíthetők, érthető, hogy a Mozáüzemi Vállalat semmi kedvet nem érez a költséges befektetéshez. Szóbajöhető lehetőséget nyújtana a megyei tanács belső udvarrésze — ami jelenlegi kiképzésében sokak nézete szerint mozi és esztrádszínpad célokra is alkalmas — ezzel kapcsolatosan viszont arról hallani, hogy közeli beépítésre vár. A varos űjjAteremtéSE nem esvéves program, feltehető tehát, hogy a nyári szórakozás a további esztendőkben csak még súlyosbo- dóbb problémánk lesz. Éppen ezért nem odázhatjuk a távlatos tervezésben a szabadtéri szórakozás, művelődés végleges helyének meghatározását. S ha bármily gondot jelent is, megkeresni azt az ideiglenes megoldást, amely ha egyelőre korlátozott keretek között is, de lehetőséget nyit nyárt programok megvalósítására. Valamikor szabadtéri színpada volt a bányai művelődési otthonnak. S ba azóta részben beépítették is a területet, talán akadna még elegendő hely, hogy kertmozit létesíthessünk ott. Javaslatot tehetünk a régi KIOSZK udvarkertjére is. ahol árnyas fák környezete kínál szabad teret alkalmi színpadnak, hiszen a Salgó. a Karancs tőszomszédságában talán nem feltételűül szükséges, hogy ezt a helyet úttörő tábor céljára tartsuk fent. BALASSAGYARMAT szabadtéri színpadán a nyári hónapokban hét színházi és egyéb művészeti rendezvény követi egymást. Nagybátonv- ban szintén szabadtéri estek sorozata szerepel a nyári programban. A megyeközpont eddigi nyári tervei egy cirkuszi vendégjátékot Ígérnek s egy vurslit, és semmi mást. A város vezetőivel beszélgetve szóba kerül most először a salgótarjáni strand és csónakázó kínálta szórakozás. Kétségtelenül mindnyájunk öröme ez az egészséges lehetőség s bizonyos, hogv kellő időben élnek is majd sokan vele. Roppant nagy gazdagodás a város életében, de bá-mily feltörést jelent is pillanatnyilag, a könnyebbség kedvéért semmikéopen nem szabad lemondanunk arról, hosv egyelőre legalább a kertmozi megfelelő elhelyezését biztosítsuk. Vegyük tehát vizsgálatba mégegvszer ielenlegi korlátos lehetőségeinket fj keressük meg közös fáradozással nyári eondiaink legkedvezőbb /megoldását. (barnái
