Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
...... ■ ' 7 ---- ■■ ' '' ' ' " WT— »I'.J-I , I----....--------------. -n«.,—..» R ÖCEAD 1985. május 1. szombat Az ékezetek védelmében A modern ember nagyvonalú. íVmcs ideje arra, hogy apróságokra odaiigyeijen. Ki ér rá ilyen csodálatosan rohano világban az ékezetedre (pont, két pont, vessző, két vessző) ügyelni? Hiszen mindnyájan tudjuk, kár is talán ismételni, hogy az emberi élet eikeserítően rövid. Igen-igen, kedves olvasó.... És ez a kis haszontalan ékezet meg hol rövid, hol hosszú. Az egyik betűn rövid és ponttal vagy pontokkal jelöljük (i, o, ü), a másikon meg hosszú, és egy vagy két vesszővel jelöljük hosszúságát, (á, é, í, ó, ő, ű). Sőt, egyes magánhangzók rövidségét éppen azzal vétetjük észre, hogy sem pont, sem vessző nem kerül föléjük, tehát semmiféle ékezetet sem kapnak (a, e, o,). És bizony, ha írott beszédre, Írásra vállalkozunk, akkor ezt a betűországi szeszélyt tisztelettel figyelembe kell vennünk, mert ez, ha jobban meggondoljuk, nem is szeszély, hanem hasznos és feltétlenül betartandó szabály. A magánhangzók időtartamának egyszerű és szemléletes írásbeli jelölői, kifejezői ezek az ékezetek, amelyek a magánhangzók rövidségét vagy hosszúságát jelölik meg, és ezzel logikus nyelvi törvény írásbeli érvényesülését teszik lehetővé. Na jó—jó! De nem vagyunk mór elsős gyerekek. Kit érdekel ez ? Vagy ahogy a sláger mondja: Ki figyel oda ? Hót éppen ez a baj, kedves írástudó felnőttek. Éppen mi nem figyelünk oda, ezekre a nagyvonalúságunknak hadat üzenő kis semmiségekre, ezekre a boszantó ékezetekre. S ezek bizony gyakran boszút is állnak rajtunk. Mert ugye, ha mást nem is, de azért levelet néha-néha csak írunk. (Ne is beszéljünk a dolgozók iskoláinak írásbelijeiről !) És néha kapunk is levelet. No, mentsen meg az Isten mindenkit az ilyenfajta levelektől : „Kedves Édesanyám ! A megbeszéltek szerint Pesten keresztül utaztunk volna édesapámmal Székesfehérvárra. De 6 a Keletiben hirtelen rosszul lett, és Pesten meghalt. En azért tovább utaztam Ez bizony megdöbbentő hír. De azért nem kell kétségbeesni. Tudiillik nincs is nagy baj. Csupán egy kis írásbeli felületesség történt, lemaradt egy kis vesszőcske, egyetlen ékezet, de a legkritikusabb betűről. Ugyanis a kérdéses apa nem meghalt, hanem csupán meghált (megszállt, ott aludt) Pesten. Az apa esetében csak múló rosz- szullétről volt szó, de hogy a jelentéktelen vesszőcske akozta hiba is csak múló rosszullétet okozott volna a levél olvadjanak, az aligha valószínű.' Hogy ez csak egyetlen véletlen mondat volna? Hát nem tudom? Nézzünk csak néhány szópárt a temérdek hasonlóból: ló-lő, bab-báb, baba-bába, agy-ágy. Helyezzük egy-egy mondatba a csupán egyetlen ékezetben (vesz- sző) különböző szavakat! Csillag nagyon jó ló. (Biztosan mesterlövész). Csillag nagyon jó ló. (Szóval mégsem mesterlövész, hanem versenyparipa, vagy csak helyesírási hibáról van szó? Nem hiszem, hogy bárki is szeretné az ílyenféle rejtvényt, nyelvi fejtörőt.) Jóízűen megettem a babot. Jóízűen megettem a bábot. (Emberevő ez, vagy cukorbábról van szó?) Már lassan mászni kezd a baba. Már lassan mászni kezd a bába. (?) Sokminden megfordult az agyamban. Sokminden megfordult az ágyamban. (?!) Nem, ez mégsem lesz így jó. Szóval figyeljünk csak oda! Ne ijesztgessünk senkit, és ne is akarjunk nevetségessé váln! Írjuk csak mindig pontosan ki azokat az ékezeteket a magánhangzók fölé! Különben lehetetlen eligazodni ilyen szavak között: alom— álom, kar—kár, faj—fáj, hó— hő, vad—vád, ver—vér, var— vár, fel—fél, szúr—szűr, vagy —vám/, szel—szél, szó—szó, el—el, névelő—nevelő stb. Azok a „újítóik” se legy+nt- senek, akik ezt az egész „ékezet ügyet” egyetlen betű fölé húzott vízszintes vonalkával szeretik elintézni. Hiszen, ha a „megörültem” szót írják le az ö és ü betűk fölé vonalkát húzva, csak ők tudják eldönteni, hogy a „megörültem” vagy a „megőrültem” kifejezés értendő-e rójuk. Tóth Imre Parlament hiányzó képviselőkkel Kányáson a napokban összeült az üzem parlamentje. A termelési tanácskozás napirendjén nem kisebb fontosságú kérdések szerepeltek, mint az elmúlt negyedévi munka értekelése, a soronkövetkező feladatok megbeszélése. Ezenkívül most kellett határozniuk abban is, hogy a vezetőség által javasolt dolgozók valóban méltóak-e a kiváló dolgozó oklevélre, vagy jelvényre és valóban kiérdemlik-e a felterjesztett brigádok a megtisztelő szocialista brigád címet? Ebből az alkalomból kellett újjáválasztani az üzemi tanácsot, sőt a társadalmi bíróságot is. A tanácskozás elején pedig az üzemorvos tartott tájékoztatót a járványos megbetegedésekről, az ellene való védekezéssel kapcsolatos tudnivalókról. Ennek a fontosságát úgy véljük felesleges külön hangsúlyozni a bányászok előtt. A tanácskozás^ minden feltételét biztosították. A bizalmiak a műszakiakkal közösen tudatosították a dolgozókkal. A munkásjáratokat, ahogy az szokás, két órával visszatartották. Volt idő a fürdésre, átöltözésre^ sőt arra is, aki szomjúságát kívánta sörrel oltani, megtehette az értekezlet megkezdése előtt, anélkül, hogy elmulassza azt. Lehetne írni az ott elhangzottakról, mert lenne mit csakúgy, mint bármelyik termelési tanácskozásról. Most mégis mást kell szóvá tenni. Azt, ami ma már ritkán fordul elő másutt, de Kányáson nem az első eset. Az orvos tájékoztatóját alig néhány ember hallgatta. Közben szaparodták. Az ezt követő üzemvezetőségi beszámoló már javában tartott a felolvasóban, amikor kint az autóbuszban, az árok partján csoportokban verték a kártyát. A távolabb lévő italmérő helyiségben vágni lehetett a füstöt, a csapos nem győzte a korsókat tölteni, mert annyian voltak ott, hogy még az udvarra is kiszorultak. Az üzemi parlament ülésezett közben, csak sajnos kevés képviselővel. Érdektelenség, nemtörődömség? Az, de nemcsak ezt jelenti, hanem az előadók, a felszólalók, egyszóval a munkatársak lebecsülését is. Ez az, ami az idegeneknek feltűnt Kányáson a termelési tanácskozás alatt. Az első negyedévi mutatók zömében kedvezően alakultak ebben a bányában. Most viszont van gond elegendő, amit a vezetőség nem tud megoldani másképpen, csak az egész kollektíva segítségével, összefogásával. Mennyivel könnyebb lenne akkor, ha mindenki ott van, hallja miről van szó és véleményt mond. Sokan ezt a lehetőséget mulasztották el Kányáson. j B. J. Négy május a hetvenötből Hetvenötödször ünnepeljük Magyarországon május elsejét. A mai embernél ez alig több egy átlagos életnél. És mégis hányféleképpen ünnepeltünk ez idő alatt! Találunk a magyar május elsejéit történetében most már sokszázezres tömeggyűléseket szép számmal, de találunk titokban ünnepelt májusokat verben vonult fel a magv _■ proletariate megvédje is. Volt, amikor állig hatalmát, es volt. amikor börtöncellák falai között lehetett csak „szabadon” beszélni a munkásünnep jelentőségéről. még ma is nyugaton. Hetvenöt év alatt soikszor betiltották. máskor kisajátították. De minden ilyen kísérlet csúfosan megbukott az öntudat és a oroletárintemacionalizmus hatalmas ereién. Nincs szó. amely méltón fejezné ki azt a hősiességet, amelyre ez a nap emlékeztet. Az egykori újságok májusi számaiban tömegesen találunk beszámolókat erről. Az első. 1890-ben tartott budapesti ünnepről így írt a Pesti Hírlap: A városligeti színkörrel ellenkező oldalon felállított tribünről érdekes volt nézni a 1890. Városliget Olyan esztendő azonban egy sem volt 1890 óta, amikor május elsején néma volt az ország. A magyar munkásosztály hangja hol erősebben, de mindig ott zengett a nagy nemzetközi májusi kórusban. A legnagyobb elnyomás sem némíthatta el ezt a hangot. Ha vért kellett áldozni érte, a magyar proletár a vérét adta. Mert a május elseje nem egy ünnep a sok közül. Ez a munkásosztály felvonulást. Maga a trfbün fehér lepellel volt leborítva, elől vörös pajzsban két kézi« fogott pöröly ábrája, alatta a főváros címere, négy szögletén oirosfoetűs táblák a legújabb jelszóval: 8 órai munka. 8 órai szórakozás. 8 órai alvás! Innen nézve meglepő szép képet nyújtott a csoportok felvonulása. Egymásután jönnek a Flóra evertvaevár, a m. kir. államvasút, a Schlick és Wömer-gár munkásai, a 1891, Orosháza eev-kettő S dacára annak, hogv olv roppant mérvben jelentek meg a nép gyűlésen, sehol se volt szorongás, vagy lökdösés. amiket oedig olyan jól ismerünk eddigi nagy ünnepéi veinkből.” A vidék is hallatot magáról .............Mikor Orosházára m egérkezett Békéscsabáról a táviratilag segélyül kért katonaság. — olvassuk utóbb a Népszavában —. egy század, a parancsnok, a katonasággal fegyvert tölteni rendelt, a főszolgabíró ismételve felhívta a tömegeket a szétosztásra, melyre az a hivatal összes ablakait bezúzta. Erre a katonaság és a csendőrség szűrön vt szegezve a tömeget szétoszlatta. miközben ez a csendőrséget kővel dobálta, mire az fegyverét használva, a zavargók közül egyeseket megsérelmezett.” Az első 9%abad májas elseje dást. A gyönge szem nem látta tisztán a történelem útját. de mindegy. Hiába tiltják be Párizsban a vörös májust. huszonnyolc vörös májusnak perzselő tüze felgyújtja végre a kapitalizmus börtönét. és meg fogja teremteni a szocializmus várát” — mondotta Landler Jenő az Ipar- csarnok előtti nagygyűlésen. Nem is felejtette el senki, se barát, se ellenség ezt a világraszóló megmozdulást soha. hiába borult utána az országra negyedszázados fasiszta éjszaka. Lehúzott redőnyök, üres kávéházak, kettős járőrök. gyalázkodó újságcikkek. — ezzel emlékezett huszonöt éven át 1919 májusára a burzsoázia. Munkabeszüntetéssel, tüntetéssel, illegális röpcédulával hallatta hangját ez idő alatt a néo. Kiáltásuk áthatolt a magvar börtönök falán is. és élesztette a parazsat. amely aztán 1945-ben lánsragvúitotta az úri Magyarországot. Aztán nagyot fordult a történelem kereke. Oroszországban 1917-ben a Bolsevik Párt vezetésével a néo megdöntötte a cári elnyomást és a maga erős proletárhatalmát szervezte mea a helyébe. 1919- ben a példát Magyarország. Szlovákia. ma jd Baj oroszág népe is követte. így lett 1919 felejthetetlen máiu-s elseje a megvalósult néohatalom első örömünnepe. A győztes orosz A felszabadulás után Az 1945-ös május elseje ugyancsak emlékezetes marad mindenki előtt, aki csak részt yett az akkori ünnepségeken. Az ország nyugati fele csupán néhány héttel korábban szabadult fel: az a tavasz a parasztság százezres tömegének hozta meg az ezer éve hiába 1919. Budapest Moszkva Vörös terén Lenin beszélt ezen a napon. Bécsiben százezernyi tömeg tüntetett. Berlinben senki sem dolgozott. A háborúban győztes Franciaországban a kormány megtiltott mindenfajta felvonulást Párizst százezer katona szállta meg. Mégis óriási tüntetés folyt a francia fővárosban. és az egész országban sztrájkkal válaszoltak a kihívásra. Budapest dolgozói számára örökké emlékezetes 1919 május elseje. A támadó imperialisták fojtó gyűrűiében, elszigetelve orosz és bajor szövetségeseinktől. mégis a felszabadulás és a harci elszántság ünnepe volt ez a nap. A za.szl ódíszbe öltözött fővárosban soha nem látott tömeg, mintegy hatszázezer ember vonult fel. A város legkisebb mellékutcája is ünnepi díszt öltött. Az ünnepi szónokok boldogan üdvözölték a beláthatatlan embertömeget. ..Ez a mostani naev vörös május meghozza a oroletárfeltámaha addig flven akarás és nekibuzdulás nem volt Magyarországon. mint ezen a szabad ünnepen. S — először az ország történetében — nemcsak a városok. de a falvak is önné- , peltek ezen a napon — aa úi élet Ígérete is volt mindenkinek ez a nap. Most ezen a szabad május elsején a naev. nemzetközi kórus első vonalában menetel a magvar nép. Nemrégen ünnepeltük felszabadulásunk 20. évfordulóját: az egész haladó világ együtt örült népünkkel, pártunkkal. Húsz év alatt nemcsak beváltottuk. de messze túl is haladtuk. amire 1890. 1919 és 1945 májusában fogadalmat tettek a régi harcosok. A nagy magyar városok és a kicsi falvak máiusain ezért is ünnepel ma oly büszkén dolgozó népünk. Máté György nemzetközi harci napja. Aki ezt ünnepli, az öntudatra ébredt munkásosztály soraiban menetel. Aki ezt ünnepli. az túltette magát a nemzeti korlátokon, és a dolgozók nemzetközi testvérisége mellett tesz hitet. Aki ezt ünnepli, tudja, hogy a munkásosztály útja a győzelemhez szakadatlan harcban, s áldozathozatalon át vezet. Hányszor akarták május elsejét e három alapvető jellemvonásának legalább egyikétől megfosztani, hogy elszedjék igazi jellegét. Hitler a ..német munka” ünnepévé nyilvánította, amelv — szerinte — egyaránt a tőkésé és a munkásé volt. A munkásáru- lók barátságos, békés majálissá akarják alacsony! tani nvomdászolk. at esztergályosok eevlete. a gépkezelők és kazánfűtők (60 helvett körülbelül 15Q). A Nicholson-féle gvár. a szabók, a sütők, a Lángféle gyár. a cipészek, sokan zászlóval és zeneszóval. Minden csoportot egv-egv főrendező fogad, ki a számárá kijelölt ‘helyre vezeti, ahol megállnak nyugodtan. Senki kívülük a rendezőség által vont kordonon belül nem mehet, ha csak ievénnyel nincs ellátva. Lassan-lassan megtelik az egész óriási tér. itt-ott a sűrű tömegben még széles utcák nvílnak. hogv a később érkező csoportoknak helvet adjanak, de 3 órakor már tele van a tér. s a munkás- csoportok közöl all« hiányzik *945. Hősök jer*
