Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
1985. május í. szomßa? nőgrAd 5 PaSécok földjén Idestova harminc éve, hogy egy vékony, középmagas fekete hajú fiatalember járta ennek a tájnak „szélfújta dombtetőit" és „kamatra gyötört” völgyeit, Előfordult, hogy volt autóbuszra pénze és akkor mellőzte a kerékpárt, vagy az apostolok lovát, Kopott ruhája és repedezett cipője minduntalan feltűnt jegyzőknek, papoknak —> de főleg a rend kacastollas őreinek, akik rögtön megorrontották, hogy ez a soványareú, kicsit lásasszemű fiatalember nem az állam kenyerét eszi. Meg kell hagyni, érzésük nem csnlt: egy népéért égő, „kóbor" szociológust „lepleztek le”, aki a Palócföld mun,kasságának, parasztságának, értelmiségének akkori megrázó, reménytelen, kiúttalannak tűnő helyzetéi tárta a világ elé Cifra nyomorúság című könyvében. Nyomába indulok — immár a mai táj, a munkások, parasztok, értelmiségiek mai anyagi, társadalmi, kulturális viszonyait kutatvaa blúz kivágása felett a bőrét j_ takarta ... A filoxér« aztán 'véget vetett a gazdasási konjunktúrának. A század végén maidnem teljesen kipusztultak a szőlők. A földeeúr inkább rezidetneiáia közvetlen környéken — Hatvanban. Nagygomboson — telepített amerikai alanyokat, az itteni birtokát erdőgazdálkodásra és pásztorkodásra rendezte be. A kis gazdák meg nem voltak olvan szerencsés helyzetben mint az élénkforsalmú Gyöngyös. Miskolc környékiek. Kölcsönt vagy nem kaptak, vagy féltek tőle. akkumulálni fjedig nem tudtak. Lengyelbe már nem volt mivel menni. ,.!gy készülődnek órahosz- a koníy helyén felborzolják, Fádkor merevedik most a bu.iá- s*nt vasárnaponként,, aztán olyanformán, ahogyan aztán ki népviselet: how vissza térsusogva vonulnak fel a temp- most a tupír elterjedt, csak... iek oda. amivel kezdtem: ek- lom elé, kövekkel bütykös kicsit ízlésesebben... kor kezdenek rövidülni a U.kpan a Margitok és a Ma- Mi ketten, fórt lak, neve- szoknyák is. de főként az riák, ruháikban, ezekben a tünk. Feleségem egy zavart világiháború alatt és után , fintorral nyugtázza a kritikát, amikor a textilgvárak ucvan- lyekhez több mint 100 méter BTni adott esetben inkább a vászon, félszáz gombostű *» játékoéJwdvű áprilisi szélnek szólhat — s újra kezdi: — De ilyen rövid...! — Pontosan olyan rövid vagy hosszú, amilyen, saétes Buják egy sereg apró dísz szükséges, A vasárnapjuk ezzel telik ól, hogy e ruhában vannak, hogy a ruhát felveszik, gozik a szomeaéd uradaloméin. Mert Margitnak mésa Nem veit mindig ilyen rövid : A helyt népviselet, az bonyolult alkotásokban .~tV .l i mint 1 AH wnÁhciW ^^'"‘tt “ *“ annyi pénzért — vary többért — mind keskenyebb anyagokat állítottak elő. Ebben az időben alakult ki a viselet ceremóniás ielloge. S mire Glatz Oszkár a huszas évek végén ideiön és hosszú éveken keresztül gyakran visszatér T- akkorra már szigorú szabályok vannak. Pél- smes, mim t*w»w i»«^"7 dóul: lányok nagyböjtkor kék héfS köténye mea verése után alakult ki... Mikor színben, pünkösdkor pirosban. f* *«** ötvenes éréi- úmaPián fehérben, o maga, akt viseli mindezeket ^ m mw( Van még egy házrészük is, gyök megkapták földjeiket az ahol vasárnap öltözni és vet- EJsztenházyaktól, a környék kőzni lehet. Más semmise, akkori uraitól, — a tutajdoSummágmunkával keres vala- nukha került domboldalaikat mit és él Bujákon, Vasárnap ham8r betelepítettek szőlővel. Bor tehát bőven egv nér éven I "T, Úgynevezett „bujáki” a negysmes, mint negyven szoknya- ^ ” .... . színesen, hétköznap szegényen, szél járta domtetőkön húzódó földek és erdők alatt.” (Smbó Zoltán: Cifra nyomo- rúsásr.i — Elképzelhető, how másutt is hasonló gazdasági okai voltak a népviselet bemereve- désónek? — Igen. A 48-as szabadság- harc. a 87-« kiegyezés után volt nagy gazdasági fellendülés volt beMil. az egész országban. Az erős de hol adták ef? Bu- néoszanorod ást egészen a szájaik akkoriban nagyon az is- radfordulóie ellensúlyozta az _en.Lmarosodás. az utak. vasútak 7 S a* éDÍ^- a Wvószabálvozások. piacot ellátták Gyöngyéé, belteriesebbé. jntonzívebbé — De micsoda rövid saofc- Páírafcó Hatvan sröval azok k val0 Razdálkodás. Mikor azon nyák! — ámuldozik a felesé- amelyikek közetebb bafl beállt a telítettség, mikot __ Vh _ (rn/wi/iuttl £i ” _r__ __ e*___ » i mi r __ m ér a fiumei kikötő csapolta le a .népfölögleg” egy részét. akkor például Butákon is éppen elég vcűt a népnek az. hogy a kialakult ruházkodási normákat tartsa ... De — a gazd asá gi ok csak az Sí ■** egy torait W*»l- Boß- » lÄ^'Ä'tliyÄ^'S: látsszon ki? _ radt a cseh, lengyel piac. Ta— Annak ki keSl látszam? v asszal, mikor felsaáradtak az -—mondja ’ utak. a buiáki gazdák hosszú désael Almásgy Miklós nyu- kocslscrral indultak a Sue- „ w ™ gaimazott if^zgatá-^ító. pesség felié, sőt Krakkó váró- ceviüt. A másik az úri Mamr- A T^őmép ^yf^ h<^ ar^je Néha két hónapig le od*u ország szemlélete, amely lenév<ylta?:, A* mindent és mindenkit. tet^Ä 4gyS k^- Ök^^lami és aki a fizikai munkágott új ságcikkek — negyven dolgos fáradságos, visszahő- kölést nem ismerő óv relikviái — között, majd felveti a fejét, emlékezik: — Egyébként, története van ennek is: évvel ezelőtt a berek belebúitak a barázdákba és olvkor még vasárnap is dolgoztak, A szód pruszlikok a főikötök és a szoknya-kollekciók ládába kerültek. Negyvenkilencben alig tudtunk egv pár ruhát előcsalni, hogy a Viiágifjuíiagi Találkozóra népviseletben menjenek fel a fiatalok. Aztán ötvennégyben, mikor valami iárasi ünnepség vol itt. kértem az iskolás lányokat. hogy népviseletben jöjjenek el.... Hát kérem, kétszázhatvan lánv közül tizenhét öltözött buiákiba! Aztán minden évben noszogattam a fiatalokat míg végül ötvennyolcban lejöttök a filmesek, színes felvételt csinálni, Hát azt látni kellett volna! Csak a fiúk körüllbélü] négyszáz ruhát szedtek elő. pedig ők hanyagolták azélőtt a les lobban. Hatvanban aztán már minden lánynak volt népviselete.,. S a legutóbbi időben néha azt látom, hogv újra előszedik a felnőttek Is. csak úffv maguktól — lakodalomra, vaev egyszerűen szellőztetni. — Megnézi az óráiét. — Elnézést, mennem kell. Kezdődik az adás s én vagyok a tóvéssMfea felelőse. A dombon, a tenwVvm előtt megállunk. Beláttuk a fél falut, Tizenöt éve' tártam itt utol! ára. és akkor ugyanerről a pontról nézve nagyrészt nádtetős, öreg hazak tárultok elém. Most nádtetőt alig látni, Almássv Miklós azt mondja. how a falu körülbelül 500 háza közül legalább 300 az új vary erősen felúiftott ,,. Mit szólna a népét, osztályt! lövőiét féltő író. ha most erre járna?... Ügy látszik. egvet gondolunk: — Innen Indult az úmaol köwnenet — mondia csendes. emlékező hangon kísérőnk. — Szabó Zoltán altkor érkezett. A. keréknáriát betette egv házhoz. s jött a néppel föl a Kálvária dombra, Ott igazoltatta a oan ... — Mérges volt emiatt? — Mérees? •.. Nem. Inkább szomorú. Valami olyasmit mondott how jai annak a nepnek, amelyiknek még a lelki orvosa is zsandár. Kun*zabó Ferenc Reflektorfényben «ézon OTELA Ismeaák, kollegák, barátok, ismerősök és ismeretlen ismerősök, Mindenki Gyula bácsija. Még az ismeretlen ismerős számára 1« von néhány derűs-bölcs szava, jótanácsa. Érthető: akt nyolc évtized súlyát hordozza a vállán, annak a szava, élettapasztalata, hogy mondani szokták: aranyat ér. Különösen akkor, ha lelkében megőrizte az ifjúság tüzét lelkesedését A neve hallatára ssanházi- áe fflimszerepek hosszú »óra vonul el előttünk. Láttuk egészen fiatalon — a fllmszalu- gok megörökítették kiteljesü- lő művészetét, — és meglett férfiként, kiforrott művészként a színpadon. Szerepeinek hosszú sorából mégis Csehov: Ványa bácsijának Tyelegin-e maradt meg aleg- . emlékezetesebben. A kevés szöveg ellenére w megrázó erővel játszotta el a« öreg ríja IljicH életének tragédiáját. Alázatos tekintete, megrogygyant járása, szomorú-esetlen gitár játéka mindent elmondott erről a furcsa kis öregről, aki nélkül talán nem is lenne teljes ez a csehovi remekmű. Most, amint együtt ülünk a rádió „Pagodájában”, derűs szóval emlékezik a megtett útra. — Hatvanhárom esztendeié játszom a színpadon — mondja tűnődve. — Hogy mit játszottam? —• élénkül hirtelen a hangja: — Mindent. Népszínművet és francia vígjátékot, magyar drámát és bécsi operettet, görög tragédiát és olasz operát, Közben egy-egy derűs mosollyal vagy baráti kézfogással válaszol a ráköszönőttnek, úgy foytatja: — A déli vidéken kezdtem pályafutásomat. Zombor, Nagybecskerek, Pancsova, Nagykikinda, Herkulesfürdő, Nagyvárad, Kolozsvár mind egy-egj jelentős állomása volt életemnek- Hogy milyen szerepekben játszottam exidő alatt? Luna grófját énekeltem a Trubadúrban, Bagót a Jánqg vitézben, » Armand voltam a Traviatéban, Nagyon szeretem a zenét. Ha csak tehetem, ma is szívesen énekelek az ói kedves közönségemnek. No, természetesen már nem áriákat — kacsint huncutul —, csak egyszerű, régi kedves dalokat, és ilyenkor nagyon jól érzem magam. Es szavai igazolására kérés nélkül is dúdolni kezdi egyik kedvenc dalát, amit ő vitt sikerre awnek idején. „Ragyog a nyár, még süt a wp, A fűben boldog bogarak. Pillangó flangéroz vidám,on Es a mezőn szagos virág vem. De egy hűvös szél hirtelen Végigszalad a rózsaág ott. Isten veiéi < <5 boldog ifjúságom*“ Isten veled! ó, öoWkb ifjúságom!“ Áprilisban ünnepli nyele- aura. Árián fömeuné is awvanadik születésnapját A rofcnék még. • kérdés akaratlanul is előte- kívánjuk lul: mit szeretne még eljart- s^etésnaoia alkalmából, szanr? hogy teljesüljön Gyula bácsi- Mindegy.;: csak J6 sne- Mvámaáea. nép legyen. Igazi bús-vér fi- Prukner Föl Negyven általán nem hordtak nadrágot. A harmincas évek közepén, mikor előszűr szerepeltünk Pesten a Városi Színházban, a műsor végén egy ropogós csárdás jött, ahol a fiúik iól megforgatták a párjukat. . . A páholyban skandalum tört ki: valami főrangú hölgy felháborodva verte legyezőiével a könyöklőt, egy másikat, meg ájultak hurcoltok kifelé. No, mondom magamnak, beruházást kell eszközölni. Meg is vettük az úi ,.Jelszere,léat” ... Érdekes, addig nem tűnt fel tóik a szőlőket és várták az __,t. A férfiak ezért — . rpótíásul és káen®esztelé»M — hozták a színes, dúamtntás cseh, lengyel textíliákat... Mesélik, hogy eleinte allg-altg ráncolták a szoknyákat és az aljuk láhközépig éri. Aztán inde buiáki lányok, asszonyok e*v- minden asszony, lány szerette volna megmutatod, hogy neki szebb. több. jobb van. Így vei ált közvetlen összefüggésben . , . — Node, éppen az űri Magyarország csinált nagy reklámot a sárközi, a matyó, a buiáki népviseletnek. Ez a reklám csak fokozta a nép elidegenedését salát viseletétől. A paraszt — mint mindenki máa a világon szaporodtak az öltözék ..al- hiú. szereti ha dicsérik, ha katneszei”, így jött «zofensba a térdhajlatig érő hajszalag, a csipkés nagykendő, a kötény, a „lagostt, csizma, a pruszlik és a fejre a ..kdsbu- ker" meg a ..nagytoukor'’ . . . Aztán meg kellett mutatni, how ki hánv méter kelmét kamott az urától, vbw az an- jától. f®v használtait fel » szoknyához egyre több anyagot. Gondos, apróléke«, türelmes munkával ráncolták a se nekem, se senkinek, míg szoknyához való anyagot, egyre többet, míe esak a hat métert él nem érték . . , S mikor ew szoknyába már nem lehetett több textilt bedolgozni, akkor kezdtek felven ni két-hérom. maid hat-nvolc. tíz azoknvát . —• Tehát a kivagyiság fei idegenbe nem mentünk, Illetve, nem találtam bonne kivetnivalót; igaz, itt nőttem föl, hiszen már anám is búiékj iskolaigazgatóként ritejtt nyugdíjba, - Arién ez az „újítás” elterjedt a faluban .titokban,, egv re hosszabodott. s pár év múlva azt vettem észre, hogy egyre több szoknya alól kukkant ki a szín« masnival megkötött, hímzett bugyi szél. Kérdem egyiket is, másikat is: Mi az te lánv. mért kell annak kilátszani" Art felelték: Ki kell annak Vrtszrni! Hadd lássák, hogy van.” — Szóval, alakul a divat" — Bizony, semmi sem állandó, A népviselet is váltoleszitette ki a buiáki viseletét/ tehát, hogy a 3 tét megcsodál iák. de ha mintegy cirkuszban mutogatják, azel- len berzenkedik. Éppen Szabó Zoltán mondta, amikor itt járt. hoav a mezőkövesdi legények még nénzért sem voltak hajlandók felvenni a népviseletet idegenforgalmi látványosság céliából , . . — Meg is írta. how azt mondták: ..Nqan cirkuszolunk!” — Tudom, olvastam. Tehát arról van itt szó. hogv a reklámozás möeött nem érezték az ember! megbecsülést . , , A felhozott két ok aztán odavezetett, how a második világháború után már vasárnap is alig-«!:2 vették fel a népviseletet, — Igen . . Állapítsuk meß híres buiáki nini varrá. heav hamaew lánv' teljes díszbe” öltözik van mit cipelnie és alig tud mozdulni ? *» Feltétlenül a kívawiság. De az még mindig ártatlan szokás volt ahhoz képest, amit a falusiak az Esztedhá- 7ltok. maid később a hatvan: Deutsch ok szórakozásából- dór* ha lassan relikvia, múzeumi tárw lesz? Felkapja a feléin — Szó sines róla! A buiáki ruha él! Újjászületik!.,. Érmek bizonyítására el kell mondanom a következőt: — A két világháború közti néovi«“lat-reklám olvan viez- szahatást keltett, how a fel- szabadulás után alin-alia hord hézolásából láthattak . . . f? a xii;. 'Már az js az ín időmben pen me" i,s doteowitt a .száz- ták a buiákit. Különösen hosv történt, hogy a hajat elől sí- szorszén” szoknyáért, a náav- a földosztáskor jelentkezel t mára fésülik, fejtetőn egy bu.kor”-ért a húsz-huszonöt so- igényeket ki tudtuk elégíteni nagy fésű szorítja le, s hátul, rt* hamisevönm/ért. amellyel mindenki kapott földet, az emcA hútiki tó part ján *<»*: Oa’-eifi * gr- : (MTI'foío: Gera József felvétele) Előre a szocializmus teljes győzelméért, a magyar nép boldogabb jövőjéért!
