Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

NÖGRÄD 1965. április Tft szomSai 3 Kallódó százezrek AKI MASNAK kárt okoz, azt köteles megtéríteni, így követeli ezt az igazságosság, így rendelkezik a Polgári Törvénykönyv. Ml sem ter­mészetesebb, mint hogy a kártérítési kötelezettség a társadalmi tulajdon javára is érvényes. S éppen ilyen ter­mészetes lenne, hogy a tár­sadalmi tulajdon sáfárai — vállalati igazgatók, termelő­szövetkezeti elnökök — a kért okozókkal szemben ér­vényesítsék ezt a kötelezett­séget. érre, sajnos, csak hely- lyel-közzel akad követendő példa. Sokkal gyakoribb, hogy a bíróság az üzem javára megítélt ugyan valamely kö­vetelést, de a jogerős ítélet holt papír, írott malaszt ma­rad. Az sem ritkább, hogy is­mert a károsító személye, is­mert a kárösszeg, de behajtá­sa érdekében semmi nem történik. Pontosabban: azok részéről nem történik, akik­nek elsősorban kötelességük a társadalmi tulajdon védelme. HÉT ESZTENDEJE megje­lent jogszabály teszi az ügyészségek kötelességévé, hogy nyilvántartsák, szorgal­mazzák a követelések érvé­nyesítését. Adódik, hogy krajcáros ügyben éveken át folyik az időpocsékoló levele­zés. Az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz-nek például egy szécsényi kisiparos burgonya vételára felében 299 forinttal adósa lett 1963 novemberé­ben. A szécsényi járási ügyészség még abban az év­ben felszólította a tsz-t, hogy inkasszálja be a három szá­zast. A következő év febru­árjában, augusztusában, szep­temberében, októberében és decemberében az ügyészség tovább levelezett a szövetke­zettel. A tavaly december 2-1 levélre nagykeservesen meg­érkezett a valamelyest meg­nyugtató válasz: a tsz jogá­sza a bírósághoz benyújtotta a fizetési meghagyást, s an­nak jogerőre emelkedése után, majd végrehajtást kér, Ennyi nyűglődő* a különben nem nagy összegért. A 2. sz. AKÖV három szé­csényi munkavállalója 1963 decemberében hanyagul dol­gozott. Mulasztásuk követ­keztében szétfagyott egy traktor motorja. A kár ti­zenkétezer forintnál több. A következő év májusában az említettek ellen megszűnt a bűntető eljárás. Az erről szó­ló határozat nyolcadik bekez­dése egyértelműen felhívja a vállalat figyelmét, hogy kár­térítési igényét polgári peres úton érvényesítse. Ismét egy sereg levél, míg végül — ki­lenc nap híján egy esztendő­re a hanyagság után — meg­érkezett a 2. sz. AKÖV kere­setlevele a szécsényi járásbí­rósághoz, Az ügy tárgyalását erre a hónapra tűzték ki. A Borsosberényi Állami gazdaság egyik munkavállalója 1963 novemberében tehergép­kocsijával karambolozott, A kár ez esetben is meghalad­ja a tizenkétezer forintot. A gazdaság csak tavaly decem­berben — az ügyészség fel­szólítására — indította mega kártérítési pert. A terényi Aranykalász Tsz egyik trak­torosa tavaly június 19-en okozott tízezer forintos kárt. Az ügyészség ez év március l-én szólította fel a tsz-t a kárigény érvényesítésére, — de jószándékú figyelmeztetés­re még e hó hatodikéig sem kapott választ. Az érdektelenség mellett gyakran a „jófiüság” névexi ismert elvtelenség, a szűk- 1 átókörüség veszélyezteti a társadalmi tulajdont. A szü­gyi VII. Pártkongresszus Tsz- től három személy ötezer fo­rintot meghaladó értékben lopott fát. Az 1963. évi köz­kegyelmi rendelet jóvoltából a tolvajok ellen megszűnt ugyan a bűntető eljárás, de az ügyészség előreláthatóan felhívta a tsz figyelmét, hogy anyagi igényét érvényesítse. Az újabb érdeklődések, fi­gyelmeztetések után a tsz- vezetőség a kártérítés elenge­déséről törvénysértő határo­zatot hozott. A szövetkezet érdekében az ügyészség eb­ben az évben a károsítók el­len fizetési meghagyást bo­csátott ki. A csitári Március 15. Tsz- ben — szintén törvénysértő módon — a vezetőség dön­tött úgy, hogy két tsz-taggal nem térítheti meg a hanyag­ságával okozott négyezerkét­száz forintos kárt. A tsz sze­rin. a nevelő célzattal adott írásbeli megrovás intézkedés­ként elegendő. Liberális álláspont ez. Le­hetséges ugyan, hogy az utóbb említett két gazda számára a történitek elegendő tanulsá­gul szolgálnak, — de a kár azért megmarad kárnak. EGYIK NAGY építő vál­lalatunknál a helyesen kimon­dott Á-t nem követte ama bizonyos B... a területi dön­tő bizottság a vállalatot jog­erősen kétszázezer forint köt­bér megfizetésére kötelezte. Ezután a vállalat kötelezne kártérítésre hét, fontos be­osztású dolgozóját. Az ügy­gyei foglalkozott a vállalatba területi egyeztető bizottság, majd az a járásbíróság elé került. A járásbíróság a mun­kavállalóknak adott igazat. A vállalat a megyei bírósághoz fellebbezett. Ekkor követke­zett a meglepő fordulat: a fellebbező vállalat jogtaná­csosa a megyei bíróságot a járásbíróság ítéletének jog­erőre emelésére kérte. Az ügy még folyik. Az egyetlen, ami benne teljesen bizonyos, a kétszázezer forintos kötbér. A TÁRSADALMI tulajdon védelmét számos jogszabály szolgálja. Ezek azonban csak akkor érhetik el céljukat, ha a vezetőség felelősségérzeté­nek növekedése mellett a beosztottak tudata is formá­lódik. Borváró Zoltán Komplex talajjavítás Jobb termésre számít az idén Diósjenő Borult az ég, vigasztalanul hull a tavaszi eső. Aki teheti, fedél alá húzódik, csak az jár kint az utcákon, a földe­ken, akinek nagyon muszáj. Pausch Ferenc, a diósjenői Új Barázda Termelőszövetke­zet főagronómusa motorjával ilyenkor is a határt járja. — A talajjavítási munka- terv első lépéseként már az ősszel mintegy ezerötszáz ka- tasztrális holdon csaknem vízszintes irányban végeztük el a mélyszántást. Ennek az eredményeit figyelem. A hatás szemmel lát hatóan pozitív. Az olvadás után a csapadék helyben maradt, és nem ta­pasztaltunk talajlemosódást sem. A vetést természetesen ezen a területen a színvona­laknak megfelelően fogjuk elvégezni. Ezzel eleget te­szünk az alapfokú talajvéde­lem követelményeinek. A ké­sőbbiekben majd a növény- ápolást is ebben az irányban végezzük el. Az elmúlt év­ben kétszáz kalasztrális hol­don végeztünk altalajlazitást, amelyet az idén további há­romszáz hold követ. Az OMMI talajvédelmi ter­veinek egy részét az idén már a gyakorlatban is kivitelezni fogjuk. (Meszezés, táblásítás, átrendezés, vízmosások betöl­tése.) Az idén tehát megkezd­jük a komplex-talajvédelmi munkákat. — Milyen eredmények vár­hatók? — Eddig az is szép ered­ménynek számított, hogy az állandó eróziós károk ellené­re sem csökkent kukorica-ter­mésünk. A helyes talajműve­lési irány betartásával a le­hulló csapadék helybentartá- sát kívánjuk állandósítani. Az egyhelyben tartott csa­padék hatása megmutatkozik majd a termésben. Kalászo­soknál tíz-tizenöt százalék, a vízigényes kapásnövényeknél pedig csaknem húsz százalé­kos terméstöbbletet várunk. I Könnyebb lett a háziasszonyok munkája akik mindig éjszakáznak Csúcsforgalom a Patyolatnál Januárban még csak 1430 darab ruhát hoztak vegy tisztításra, a Patyo­lat salgótarjáni átvevő­helyére. és csaknem 200 darlab festéfst. Ez a szám márciusban 2000 fölé emelkedett és a fes­tések száma is elérte a 600-at. Ez az emelkedés minden tavasszal hasonló arányokat mutat, de az idei évben meghaladta az előző évekét. Ennek oka az, hogy két hónap­pal ezelőtt a Patyolat új szolgáltatást vezetett be, amely megkönnyíti a háziasszonyok munká­ját. Az apróbb javításo­kat nem kell külön sza­bóhoz vinni, mert a ve­vő kívánságára tisztítás előtt helyben is elvégzik. A küldött Vörös zászlóval tüntették ki Csammer Emil tíz tagú szoci­alista brigádját azért, hogy immár ötödször érdemelték ki ezt a megtisztelő címet. Sok érdekes epizódot lehetne fel­sorolni az életűikből, munká­júikból. hisz számukra nem múlt el nyomtalanul az együtt töltött néhány év. Csammer Emil készült is. hogy beszél erről, amikor mint küldött rásztvett a szocialista brigád­vezetők országos tanácskozá­sán. de idő hiányában nem kapott szót. Tavaly történt. Amikor Forgách lejtősakna összement, és eev hónapig tar­tott az átépítése. Csammer, aki egvben alaoszervi oárttit- kár is. javasolta: Olyan bri­gádot vezényeljenek oda. amelyik ellenőrzés nélkül is Gazdasági alapfogalmak A nemzeti jövedelem felhasználása Manapsag szinte minden család gyűjt valamire, ki TV-t, ki mosógépet, ki meg családi házat szeretne venni vagy építeni. Az ilyen tervek valóifaváltása persze nem megy máról-holnapra. A jö­vedelem egy részét felre kell tenni, fel kell halmozni ad­dig, míg összegyűlik a csalá­di beruházáshoz szükséges összeg. Valahogyan így jár el az állam is: a nemzeti jövedelmet kétf 'lé osztja, fogyasztási alapra, meg fel­halmozási alapra. Milyen célt szolgál a fel­halmozási alap ? Hasonlót, mint a családi beruházások­ra gyűjtött összegek. Az elhasznált termelési eszkö­zök, gépek pótlása csak azt biitosítja, hogy a termeié* ugyanolyan színvonalon és ugyanolyan mértékben meg­ismétlődhessék, mint az elő­ző évben. Dehát manapság nap mint nap új cikkek ter­melésére kerül sor, a koráb­ban gyártott termékek k'zül is sokat fejlettebb módon állítanak elő, s a mezőgazda­ságban is egyre több gépre, épületre vegy.oari termékre stb van szüks*?, mint a megelőző termelési időszak­ban ■ A termelésnek ezt a bő\ ítészét, tökéletes; rését a felhalmozási alapból fedez­zük. Ugyancsak ebből az összegből valósítjuk m«2 azokait a beruházásokat is, amelyek nincsenek közvet­len összefüggésben a terme­léssel. Ilyenek pl- az állami erőből épülő lakóházak, a kórházak, iskolák, kultúrhá- zak. színházak stb. építése, fejlesztése, egyszóval a kom­munális. szociális és kultu­rális beruházások. A felhal­mozás tehát óriási szerepet játszik az ország fejlődésé­ben. nagysága és részletes felosztása döntően meghatá­rozza. hoev a gazdasági élet egyes területein hogyan, mi­lyen ütemben haladhatunk előre. Igen lényeges gazdasági kérdés, hogy a nemzeti jöve­delem milyen arányban osz­lik meg. fogyasztási és fel­halmozási alapra. Hazánk ban 1963-ban pl. a nemzeti jövedelem mintegy 23 százaléka szolgálta a fogyasz­tás céljait. Ez az aránv per­sze nem állandó, az adott időszak gazdasági feladatai szerint változik, de nagv ál­talánosságban a fenti számok körül ingadozik. A fogyasztási alap fedezi az ország lakosainak egyéni fogyasztását, valamint az úgynevezett társadalmi fo­gyasztást is. Ide tartozik pl. a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak, stb. fenntartása, ösztöndíj, nyugdíj, táppénz- kifizetés. utcák, parkok gon­dozása. világítása stb. A fo­gyasztási alap két része te­hát eltérő módon áll a dol­gozók rendelkezésére. Az egyéni fogyasztási alapot a végzett munka szerint oszt­ják el, a társadalmi fogyasz- iási alaoból viszont más el­vek szerint részesednek a dolgozók. Hogy ennek alapjai reálisak, azt legjobban Duck Tivadar, a Magyar Tudományos Aka­démia tudományos munkatár­sa igazolhatja, akinek a ta­lajjavításban nagy tapaszta­latai vannak. — Az elmúlt tíz év kísérle­tei azt bizonyítják, hogy a talajvédelem alapkövetelmé­nye a helyes művelési irány megválasztása és a helyt vi­szonyoknak megfelelő agro­technikai tényezők alkalma­zása. Hogy egy példát említ­sek, Baranya megyében, Lo- vászhetényben kalászosokból aszályos években is jelentős terméstöbbletet értünk el. Ka­pásnövényeknél az aszályos években harmincöt-negyven százalékos emelkedést ta­pasztaltunk a megelőző évek­hez viszonyítva. Mivel Nógrád megye talaja a legerősebben erodált, az elgondolások sze­rint a talajvédelmi munkák fokozásával minden növény­nél tíz százalékos, a kapásnü- vényeknél pedig tizenöt száza­lékos emelkedés várható. Je­lenleg százhetven holdon kí­sérletezünk négy különféle módszerrel, nagyüzemi par­cellákban a kukorica ter­mesztését. Az elsőnél a jelen­leg általános művelési mód­szert alkalmaztuk. A máso­dik módszer: az előző években elhagyott töltögetésl módot is megkíséreltük, mert itt a töl- tögetésnek véleményem sze rlnt jelentős a szerepe a le­hullott csapadék helybentar- tásában. A harmadik parcellá­ban a Nyíri professzor által kidolgozott módszert alkal­mazzuk, a barázdálást, ame­lyet az egyetemeken is taní­tanak. A negyedik parcellá­ban az áltajam kidolgozott vegyszeres nagyüzemi mód­szert próbáljuk ki. Ennek az a lényege, hogy a sorok kö­zött a vetéssel egyidejűleg ki­alakított bakhátakhoz egé­szen a betakarításig nem nyúlnak. Ilyen módon a ter­melési önköltség mintegy har­minc százalékkal csökken. Ha ez a módszer beválik, úgy a kukorica hozamait jelentős százalékkal tudjuk emelni. A kísérleti parcellák ta­lajművelési rendszerét és az elért eredményeket a későb­biekben tapasztalatcsere for­májában ismertetni fogjuk a megye hasonló területein gaz­dálkodó szakemberekkel. Mátéffy Zoltán ssocialisía brigádja állja a sarat, mert nagyon fontos fenntartási munka a lejtősakna karbantartása, át­építése. A javaslatot elfogadták, de akkor még nem tudta, hogy a főmérnök már kiadta az uta­sítást: C.samrnerék építik át a tejtősaknát . . . Lassan egy éve lesz. hogy mindig éjjeles műszakra jár ez a tíz tagú brigád. Olyan­kor ugyanis nem zavariák a szállítást. Ha egy nagy csa­pat sürgős vágathajtást végez és éjjel is dolgozik, azoknak ők biztosítják az ürescsillét. Az átépítés nem egyszerű munka. Kirabolni a réei .ácso­latút és külön biztosítani, át­építeni TH-ra. Havonta 21- 22 méter a terv. de éves át­lagban 15 százalékkal túltel­jesítették. Érdekes az idei felajánlásuk is. A terv öt százalékos túlteljesítése mel­lett szerepel benne, hogy minden visszarabolt fát meg­mentenek. s amelyik újra felhasználható, azt, a fejté­sekbe és csak a teljesen rosz- szat küldik a külszínre. Sót a vasút átépítésnél a kise­lejtezett talpfából a sínszö­get is kiszedik és újra fel­használják. A lejtősaknán azóta nem volt. termelési akadálv és nemsokára az egész bánya tartós TH biztositású lesz. A Csammer brigádot nem­csak a mindennapi termelő munkában lehet esvütt ta­lálni. Az elmúlt napokban ott dolgoztak valamennyien a somlvói kultúrotthon par­kosításánál. amely előtt a feliszabadulási érvfordulón emlékművet avattak. Fel- niánlásukban szerepel az önképzés, a tanulás. Ennek Forgácson megfelelően ketten az áfta3 lános iskola felsőbb osztályá­ba jelentkeztek. Van aki frontmesteri, más lőmesteri tanfolyamot végez. Olyan i3 akad, aki vájártovábbkép- zőn. omlasztási. vagy éppen korszerű biztosítási tanfolya­mon vesz részt. Ki-ki egvéni elképzelésének megfelelően. A politikai oktatásnál is fel­készültségének megfelelően mindenki maga választotta meg. milyen fokon akar ta­nulni. Abban azonban egy­ségesek. hogy valamennyiük- nék tanulni kell. Vajon az országos tanács­kozás jelent-e újabb célokat számunkra? Amikor erről beszélgettünk. Csammer Emil a következőket mondja: — Először is azt. hovv még nagyobb ütemben i^ssunk előre olyan dolgokban, mint például az egymáshoz való őszinteség. Nagyon fontos dolog ez. hiszen ha iobban ismerjük egymás gondját-baját, könnyebb a hibák feltárása^ a gondok orvoslása. Volt idői amikor az egyik brigádtag­gal baj volt. Ivott, s ez a családi életére is kihatott. Sajnos későn, de még időben észrevettük. Megbeszéltük vele viselt dolgait. Az okos szó használt, azóta nincs bak ezt egyébként a felesége iga­zolta. A többi brigádokkal is szo­rosabb kapcsolatot kellene kialakítani. Ifjú Nemesi Gyu­la brigádjával már tartottunk közös értekezletet. Hasznos­nak bizonyult. Az ilyen ta­lálkozókat szélesíteni lehet­ne. mert előbbre vinné a szo­cialista brigádmozgalom üevét. — magyarázta Csam­mer Emil. B. J. Van idő... Van itt a kórház építkezés területén egy eme­letes épület, amely valamikor rendőrlaktanya volt, majd később munkásszálló, építésvezetői iroda, rak­tár. Ennek az épületnek az egyik szárnyát el kell bontani, mert ■ a helyén transzformátorház létesül. Ez a transzformátorház a jövendő kórház üzemel­tetésének a szíve: innen látják majd el villamos energiával. A másik szárnyat is alaposan át kell alakí­tani, mert itt rendelőintézet lesz, meg véradóállo­más ., A bontást egy hónappal ezelőtt már be kellett volna fejezni, de elakadt. S áll mind a mai na­pig. Mert az épületrész közepébe ékelődve egy csa­lád lakik. Az építésvezető — akinek az a dolga, hogy építsen, azaz, jelen esetben, hogy bontson és épít­sen — szaladgál Ponciuztól Pilátusig mindenkihez, hogy telepítsék ki már azt a családot. A vállalat központja azt mondja: ez a városi tanács dolga. A városi tanács meg azt mondja: ez a vállalat dolga. A bontás pedig áll s az építés nem kezdődhet. Persze, mondhatnánk: mi az, kiköltöztetni egy családot? A kórházat 1966 őszén kell átadni. Van idő! Majd csak kiutalnak addig egy lakást. Hogy ez naivitás? hehet. De attól tartok, így gondolkodnak azok is, akiknek ezt az ügyet már régen el kellett volna intézniük. Persze, az is lehet, hogy ez nem naivitás. Mindenesetre nem árt ha tudják: mielőtt a transzformátorház berendezéseit szerelni kezdik, az épületet fel kell építeni. Ehhez idő kell. Ez kézen­fekvő. Továbbá: az a cég, amely a berendezések sze­relését végzi, egyéves kivitelezési határidőre vál­lalja a munkát. Nem azért, mert egy év az egy olyan rokonszenves kerek határidő, hanem azért, mert a transzformátorház berendezései bonyolultak. Szerelésükhöz idő kell. Ezek szerint világos: a kórház átadásáig még van idő: Több, mint másfél év. Ennyi idő elegendő ahhoz is, hogy a transzformátor házat felépítsék, be­rendezéseit felszereljék. Ami nem világos: mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a munkát akadályozó család kitelepítésére, illetve másik lakás kiutalására hivatott hivatal fentieket megértse és intézkedjen. Es akik ezt a kérdést feltették, előre félnek: mi lesz, ha az épület másik szárnyának átalakítá­sához hozzá kell látni? Hiszen abban is lakik egy család! Azt is át kéne költöztetni! És azt az át­költöztetést sem akarja egyelőre magára vállalni senki... Mert valóban igy lenne: van idő? Nehogy eljöjjön az idő, amikor azt kelljen ír­nunk, hogy a kórházat azért nem tudjuk üzembe­helyezni, mert némelyeknek, amikor itt volt az ideje, nem volt sietős... — Csízi — —

Next

/
Oldalképek
Tartalom