Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-07 / 82. szám

2 NOGRAD 1965. áprfns 7. szerda Hz idegen töke politikai viszályt támaszt Amerikai—indonéz tárgyalások Djakarta (Reuter) Bunker, az amerikai elnök különmegbízott ja Djakartá- ban folytatja tárgyalásait az uótbbi időben erősen meg­romlott amerikai-indonéz kap­csolatok megjavításáról. Hét­főn Saleh miniszterelnökhe­lyettessel, olajipari miniszter­rel tárgyalt, kedden Suband- rio külügyminisztert kereste fel, pénteken pedig Sukarno elnökkel tanácskozik. Az olajipari miniszterrel megtartott hétfői eszmecserén megvitatta az ideiglenesen állami ellenőrzés alá vont Caltex, Stanvac és Panam amerikai olajtársaságok ügyét. Az An tara indonéz hírszolgálati iroda értesülése szerint Saleh értésére adta Bunkernek, hogy Indonéziá­ban nem maradhatnak meg továbbra is a külföldi tőkeér­dekeltségek. Az idegen tőke maradványai állandóan tár­sadalmi ellentéteket és poli­tikai viszályt támasztanak Indonéziában — hangoztatta Saleh. Reform törekvések a kanadai parlamentben OTTAWA, (MTI): Hétfőn Ottawában megkez­dődött a kanadai parlament 26. törvényhozási időszaká­nak 3. ülésszaka. A megnyitó ülésen Georges Vanier fő- kormányzó elmondta a trón­beszédet, amr'yben ismertet­te a kanadai kormány prog­ramját és a többi között kö­vetelte, hogy az alkotmányt, amelyet jelenleg a brit par­lamentben őriznek vigyék vissza Kanadába. így az eset­leges alkotmánymódosításokat a brit parlament hozzájárulá­sa nélkül is végre lehetne hajtani. A kormány programja bel­politikai vonatkozásban terv­be veszi a bevándorlási tör­vény felülvizsgálatát, egy az amerikaihoz hasonló ka­nadai „békehadtest” felállítá­sát, a halálbüntetés eltörlését, egy kanadai gazdaságfejlesz­tési társaság felállítását, szo­ciális intézkedések meghozá­sát. A megnyitó beszéd külpoli­tikai kérdésekkel foglalkozva kifejezi a kormány aggodal­mát a veszélyes délkelet­ázsiai helyzet miatt A varsói tanácskozás A Leonyid Brezsnyev veze- ésével Varsóban tartózkodó párt- és kormányküldöttség kedden délelőtt megkezdte tanácskozását a lengyel párt­ós kormány vezetőivel. Ismét egyik kulcsember Albert Norden cikke Weslrick nyugatnémet miniszter náci múltáról Sxufanuvong a laoszi tárgyalásokról Vientiane (AP) A laoszi kormány szóvivője kedden közölte, hogy hétfőn Szufan uvong herceg, a Laoszi Hazafias Front pártjának ve­zetője levelet intézett Sou- vanna Phouma miniszterel­nökhöz, javasolva, hogy a há­rom fő politikai irányzat képviselői Vientianeban kezd­jenek előkészítői tárgyaláso­kat egy laoszi csúcstalálkozó létrehozása érdekében. Szu- fanuvong levelében javasolta, hogy a három politikai irány­zat vezető képviselőinek ta­lálkozására ne Vientiane-ban, hanem valamelyik másik lao­szi városban kerüljön sör. Berlin (MTI) A Neues Deutschland keddi számában közli Albert Nor- dennak, az NSZEP Politikai Bizottságának tagjának cikkét, amely leleplezi, hogy West- rick tátcanélküli miniszter, a bonni hancellári hivatal jelen­legi vezetője háborús bűnös, volt. Norden idéz olyan doku­mentumokból, amelyek az NDK birtokában vannak és amelyeket Westrick írt alá. Így például a kancellári hi­vatal vezetője 1940-ben azzal dicsekedett, hogy már 1933- tól, Hitler uralomrajutásától kezdve mint a német alumí­nium iparvezetöje a háborúra készülődött „Háború esetére" szorgal­mazta a bauxit-behozatalt, hogy megteremtse a fasiszta légi erő kiépítésének feltéte­leit. 1941-től kezdve különbö­ző megbeszéléseken bejelen­tette igényét horvátországi és görögországi bauxitbányákra és a magyar kormányra gya­korolt nyomással elérte, hogy öt német cég hatalmába ke­rítse Magyarország egész bauxit- és aluminium terme­lését. Érdemeinek elismeréséül a fasiszta Németország West- ricket „védelmi gazdasági ve­zetővé” nevezte ki és külön­böző kitüntetéseket adomá­nyozott neki. Az ő irányítása alatt áll a Gehlen-kémszervezet, ő ké­szíti elő Erhard kancellár döntéseit és ellenőrzi azok végrehajtását, ő hagyta jóvá az amerikaiak délvietnami bűneinek támogatására lo- lyósított összegeket, 6 az NDK ellen viselt hideghábo­rú intézkedéseinek fő irányí­tója. Mobutu rejtélyes svájci útja Mobutunak, a kongói kor­mány hadsereg főparancsno­kának svájci utazásával kap­csolatban különféle hírek ter­jedtek el Léopoldville-ban arról, hogy a főparancsnok elmenekült vagy elmozdítot­ták parancsnoki tisztségéből, illetve nyüt konfliktusba ke­rült Csombéval. A kongói hadsereg vezérkara ezzel kap­csolatban szükségesnek talál­ta, hogy közleményt adjon ki, amely cáfolja az elterjedt híreszteléseket és azt állítja, hogy Mobutu orvosi vizsgá­latok céljából utazott Svájcba. Megcslopelisi romokban A görög kormány kataszt- rófa-sújtotta területnek nyil­vánította a hétfő reggeli föld­rengés által rombanötött két­ezer éves peloonneszoszi Megalopolisz városát és kör­nyékét. Az ősi Megalopoliszban és a környező falvakban 1985 ház omlott össze, háromezer súlyosan megrongálódott. A hajléktalanná váltak ez­rei a Vöröskereszt által fel­állított sátrakban kerestek menedéket az időjárás vi­szontagságai elől. Vietnam és a „hivatalos" Anglia A „Lusta Kutya“ és a Kiapad stratégiája (Londoni tudósítás) Az angol közvélemény til­takozásának ereje nő: még a türelmes és hidegvérű ango­loknak is sok az a szenny és barbárság, amellyel az ame­rikaiak hadat viselnek a vietnami nép ellen. A tilta­kozó munkáspárti — és libe­rális — képviselők száma el­érte a százat. Ám Wilson mi­niszterelnök továbbra is azt az elvet követi, hogy „az ame­rikai szövetséges iránti hűség fontosabb, mint az elvek”. Ez az „elegáns” formula annak kifejezése, hogy a kormány elárulta saját programját és választóinak tett ígéreteit A brit sajtó zöme támogat­ja ezt a politikát s elfogadja az alapállást: „Észak-Vietnam az agresszor.” De a hivatás becsülete, vagy egyszerűen a „szenzációs” tények arra késztetnek egyes újságírókat, hogy megírják az igazságot vagy annak fontos elemeit is Vietnamról. A Tribune, a munkáspárti balszárny heti­lapja, s a Guardian rámutat­tak: a Vietnam elleni háború politikai akciónak számított, célja a „kommunizmus visz- szaszoritása” volt Dél-Viet­namban és Délkelet-Ázsiában. Az amerikai bombatómadások Észak-Vietnam ellen, a gáz használata — mind azt bizo­nyítja, hogy a politikai csatát elvesztették az amerikaiak, « most a nyílt háborús erőszak szószólói diktálnak. De mire jutnak ezzel a módszerrel? — teszik fel a kétségbeesett kérdést, nemcsak a kevésszá­mú haladóbb lapban, hanem a parlamentben is. Sem a komemntátorok, sem a mi­niszterelnök, sem a külügy­miniszter nem tudott — vagy nem mert — válaszolni erre. Először szenzáclóhajhász ri­porterek jelentéseiből értesül­hetett az angol közvélemény arról, miért járnak el az ame­rikaiak ilyen kegyetlen, esze­veszett barbársággal Viet­namban. A Daily Mirror dél-vietna­mi tudósítója, Donald Wise akkor érkezett haza London­ba, amikor az amerikai gáz­támadások elleni felháboro­dás már országossá növeke­dett Angliában. Ennek ellené­re, napokig vártak szenzációs leleplezésének közlésevei, míg március 24-ón megjelent hely­színi riportja a „Lusta Ku- tyá”-ról. A Lusta Kutya (Lazy Dog) egy új amerikai terror-bomba, vagy inkább légi-akna. Borot­vaéles fémszilánkokkal, kis „dárdákkal” töltik meg és 10 méterrel a föld felszíne felett robban. A dárdák áthatolnak falon, tetőn és — a riporter szerint — „vagdalthúst ké­szítenek minden élőlényből”. DonaJd Wise szerint a Lusta Kutya hatása „felér egy ki­sebb, taktikai atombombáéval — a rádióaktív hulladék és az atom-használattal együtt­járó, megszégyenítő stigma nélkül”. A riporter idézi a legilleté­kesebbek, a helyszínen „ügy­ködő” amerikai tisztek és diplomaták magyarázatát ar­ról: miért van szükség a dzsungel-hát K>rúbnn ilyen fegyverre? „Ez része annak, amit a „kínpad stratégiájának" neveznek” — idézi Wise egy dél-vietnami amerikai követ­ség! tisztviselő szavait. „Min­dig keményebben és kemé­nyebben tapossa ellensége lá­bát, amíg az fel nem üvölt a fájdalomtól: elég!” Eddig is szörnyű képeket közöltek itt a dél-vietnami kínzásokról. Láttuk a hely­színi felvételt a vietnami sza- badságahrcosról, akinek né­hány milliméterre már hasá­ba szúrták a kés hegyét — s olvastuk az aláírást: „Ele­venen felvágják a testét, ha nem beszél...” Láttuk az anya képét, amint napalmtól összeígett arcú gyerekét ma­gához szorítva áll, mint a két­ségbeesés némán is vádló szobra. Azóta közölték a Vietcong harcosról készült felvételt, akinek torkára szo­rítják a fegyvert, míg a má­sik hóhér puskát szegez a mellének, s az aláírás: „A szorítás erősödik 1” Az egyéni kínzás tárgyi bizonyítékai az angol közvélemény elé ke­rültek. Az Észak elleni bom­bázások egy egész ország, egy egész nemzet megkínoztatását célozzák. A gáz. s a Lusta Kutya — csak része a „leta­pad stratégiájának”... Az egész stratégiát a diplo­mácia nyelvén is megfogal­mazta a Tribune New York-i tudósítója, Roy Bennett: az amerikaiak nem akarnak tár­gyalni Dél-Vietnam „bizton­ságáról és függetlenségéről” — de ha „Észak-Vietnam megtagadja támogatását a Vietcongtól, akkor az Egye­y)intér 3&tván: A SZAZAJD NEVEZETES Szabd Jlázzlá: bűnügyei Hossz és hossz 33 A címben két tőzsdei szak­szót használunk, mindkettő olyan, amit a mai harminc éven aluliak Magyarországon legfeljebb csak könyvből vagy hallomásból ismernek. Régen, a felszabadulás előtt egy 25—30 éves fiatalember­nek legismertebb foglalatos­kodásai közé tartozott, ha tőzsdézett. A tőzsdéről egyéb­ként csak annyit. hogy ott általában azok tudtak meg­gazdagodni, akik eleve is gazdagok voltak. És most nézzük a hosszt és a besszt... 1921. október 23-án a bu- dapeti Belvárosi Takarék- pénztár egyszerre huszon­nyolc táviratot kapott Zü­richből, a nemzetközi bank­világ központjából. A táv­iratok óriási megdöbbenést okoztak. A svájci bankok szerint ugyanis a budapesti ban's, előző napi táviratá­ban, több százmillió magyar korona eladására szólította fel a svájci bankókat, és ugyanakkor az eladott ma­gyar koronák helyett még egyszer annyi osztrák korona vételével bízta meg őket. A zürichi bankok azért kérték az igazolást, mert a távirat szövegéből — amellyel a magyar bank megbízza az eladásra, és vételre őket — hiányzott a bankközi forga­lomban szokásos, úgyneve­zett titkos kulcs, vagyis az a speciális jelzés, amelyet csak a megállapodott ban­kok ismernek. Az eladási és vételi megbízásnak fí- gyeümen kívül hagyva a titkos kulcs hiányát, egyedül a Svájci Népbank tett ele­get Nyolcmillió magyar ko­ronát adott el és 16 millió osztrák koronát vásárolt, és ezzel óriási pánikot okozott nemcsak a budapesti, hanem a bécsi tőzsdén is. De éppen ez a bank vette észre, per­sze, már a kötés után, hogy valami nem stimmel a meg­bízás körül. Amikor ugyan­is .az ellenőrző banktisztvi­selők számba vették a napi vételt és eladást, akkor tűnt fel nekik a különös megbí­zatás, s annak a gyanúja, hogy a távirat feladója a magyar korona rontására tö­rekedett. Abban az időben a magyar pénz zürichi árfolyama erő­sen hullámzott, mert a bél­és külpolitikai eseményeket gyakran követte áresés vagy áremelkedés. A Horthy-féle kormány az ellenforradalmi rendszer stabilizálásának csak , a kezdetén járt. s a kapitalista kereslet különö­sen erősen befolyásolta a tőzsdei áralakulásokat. Er­ről az időszakról mondják az idősebbek, hogy a leg­szerényebb jövedelmű kis­emberektől a dúsgazdag földbirtokosig — mindenki tőzsdézett. Az áralakulásra spekuláltak az emberek, eg­zisztenciák sorsa dőlt el a tőzsdén. Jól vagy rosszul. A kisembereké rendszerint vosz- szuL Voltak, akik az árfolya­mok emelkedésére számítot­tak, ezeket nevezték hosszis­táknak, mások az árfolyam esésében bíztak, ezek voltak a besszisták. A táviratból, amelyet a ti­tokzatos ismeretlen feladott, a tőzsdeszakértők előtt nyilván­való volt, hogy a feladó egy besszista, aki a magyar ko­rona esésére és az osztrák korona emelkedésére speku­lál. Ebből az is következett, hogy az illető a tőzsdén oszt­rák koronában érdekelt, hi­szen éppen az osztrák ko­rona emelkedését akarja mesterségesen előidézni A Belvárosi Takarékpénztár feljelentést tett a rendőrségen ‘smeretlen tettes ellen. A nyo­mozás azonnal egy érdekes mozzanatra figyelt fel: a zü­richi bankokhoz érkezett táv­iraton a budapesti bank nem­zetközileg elfogadott jelzése „K” betővel volt írva, holott „C”-t kellett volna alkalmaz­ni, így „Crelith”. A detektívek, persze be­szerezték a főpostától a fel­adott táviratot, mely úgy­nevezett körtávirat volt. Ezt 12 svájci banknak címezték, mindegyiken ugyanaz a szö­veg szerepelt német nyelven. A szöveget írógéppel írták. A táviratot október 17-én este 8 óra 20 perckor adták fel. Az is nyomban kiderült, hogy a távirati űrlap nem a felje­lentő bank által használt sár­ga. úgynevezett „hitelezett űrlap”, hanem fehér szinű. olyan, amilyet a magánforga­lomban használtak. Ebből már könnyen lehetett arra következtetni, hogy a szélhá­mos nem dolgozik a bankban, sőt bűntársa sem lehetett ott, hiszen utóbbi esetben köny- nyen hozzá tudott volna jut­ni egy sárga színű távirati űrlaphoz. Ezt a feltevést az is alátámasztotta, hogy a feladó nem ismerte a már említett és igazolást képező titkos kulcsot. A feladóról a táviratot fel­vevő postatisztviselőnő hoz­závetőleges személyleírást adott, s azt mondta, ha ismét látná, felismerné. Megjegyez­te, hogy azért emlékszik a fel­adóra. mert az űrlapon nem volt feltüntetve a neve és a lakcíme, és ő ezt megkérdezte. A fiatalember erre azt vála­szolta, hogy a távirat feladója a budapesti takarékpénztár, ezért a közelebbi cím jelzése felesleges. Az adatokból kide­rült, hogy az ismeretlen 600 millió magyar korona eladá­sára és egymilliár-kétszázmil- lió osztrák korona vásárlására adott megbízást a körtávírat útján. (folytatjuk) sült Államok megszünteti lé­gitámadásait az északi bázi­sok ellen”. Ez az arcátlan zsarolás emelkedett a politika rangjá­ra Washingtonban — s a zsa­rolás eszköze: a kínpad. Nem igaz, hogy a brit kor­mány illetékes miniszterei, nem igaz, hogy maga Wilson mindezt ne tudná, ne értené A válaszuk: „Az eszközöket nem helyeseljük, de a célt igen.” A célt igen? A legújabb hí­rek szerint — a Daily Mail jelentette elsőként — az ame­rikaiak már nemcsak az ős­erdők lombozatát akarják „le- kopasztani”, hogy így heli­kopterekről is felfedezhetők legyenek az ott rejtőző sza­badságharcosok, hanem el­pusztítják a rizsvetéseket azo­kon a területeken, amelyek a „kommunisták ellenőrzése alatt állnak”. De az ég sze­relmére: DéL-Vietnam 70—80 százaléka a Vietcong ellenőr­zése alatt áll: És egész Észak- Vietnam kommunisták ellen­őrzése alatt áll. Es mi lesz, ha a többi kommunista or­szág ellen is alkalmazni akar­ják a „kinpad stratégiáját”? És ha mindenki ellen alkal­mazni akarják, aki nem is­meri el az „amerikai életmód" „felsőbbrendűségét” ? B. Russel, a nagy tudós és békeharcos kimóndta a Daily Workerben közölt cikkében: nem bizonyos benne, hogy a Vietnamban alkalmazott gáz valóban nem mérgező: talán az — s mindenképpen alkal­mas arra, hogy legyilkolják azt, aki a hatása alá került Kimondta rettenetes gyanú­ját: az amerikaiak ki akarják irtani a lakosságot Északon és Délen egyaránt, hogy így „törjék be” Vietnamot. S ezután írja Bertrand Rus­sel — más afrikai és ázsiai országok hasonló, amerikai stílusú „felszabadítása” követ­kezhet. S ha ez sikerül — vélekednek az amerikaiak — senki sem mer pisszenni töb­bé: Amerika uralkodik majd a Világ felett. Mit tehetünk ellene — kér­di Russel. S azt feleli: elő­ször is, segíteni kell Vietna­mot, hogy megvédelmezca szabadságát az amerikai „fel­szabadítóktól”. A legfőbb fel­adat, hogy ezekután az ame­rikaiak szabaduljanak meg a „tömeggyilkósok kormányá­tól”. S ami az angolokat ille­ti?... Anglia segíthet ebben — mondja Russel. Valóban, a felháborodás nő, a tiltakozás erősödik — de a kormány és az ellen­zéki tory-párt versengve hí­zeleg Amerikának, igyekszik tisztára mosni bűnös tetteit — vár, halogat. Vajon med­dig teheti ezt? Tény, hogy itt az emberek nagyon is „türelmesek”. A filmek, a televízió naponta közvetít rémtörténeteket, amelyeknek hősét megktaoz- zák, vagy — újabban — a hős maga kínoz meg másokat. Szoktatják a nézőket az ilyes­mihez. Vajon eltűrik-e ezt az új „látványosságot” is: egy egész nemzet megkínoztatása folyik a szemük előtt — bár sokezer mérföld távolságban? Ebben az országban csak cik­kor hitték el, hogy Hitler és a fasizmus létezik, amikor a bombák potyogtak a Cityre. Ez nagymértékben a tory- kormány és a sajtó bűne volt: félrevezették a n pet. Vajon most hamarabb megértik-e, hogy Vietnam nincs olyan messze, mint ahogy a térké­pen mérhető, s az angol tö­megek nyomása elegendő lesz-e, hogy józanabb belá­tásra kényszerítse a kít»- mányt? S», & .

Next

/
Oldalképek
Tartalom