Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
irociix« M8. t: vsrtirwWi orvosok növelőit leaők kétharmada tölduétkuh is. A megyében ma már 276 orvos dolgozik. — az 1650. évinek két és félszerese. A megye tízezer lakosára számítva 1950-ben 5. 1963-ban pedig már 12 orvos tut A megye kórházaiban már 40 ezer beteget ápoltak, csaknem 40 százalékkal többet, mint 1952-ben. MEGNYÍLTAK As egykori feteópetényi kastély a ío, ti birtokosok dóvsoló helye volt. Ma az árva, állami gondozott gyermeke* nagyszerű paradicsoma cseléd volt D« 1945 után a szó nemes érteimében megmozdult a föld. Azé lőtt, aki megművelt A földhöz juttatott cselédemberek korán felismerték, hogy a kisparasz- az elmúlt ‘évbén U gazdaság termelésének tervszerű irányítását nem lehet megoldani. De nem léphetnek előbbre a mezőgazdaság AZ ISKO- gépesítése terén sem, hiszen _ . , _ , a kiaparceüákon azok üzeLAK kapui is dolgozó népünk meiltetése szinte lehetetlen, gyermekei előtt. Uj iskolák, óvodák épültek, bővítették a $j UTAT VÁLASZTOTT régieket A sok-eok ezer álla- parasztságunk is. A nincste- lános iskolás gyermek mellett ien agrárproletárok, a sze- csupán az elmúlt tanévben a gényparasztok fogtak össze különböző e"”etemek. főlsko- először Bercelen, Kecskéd- Iák nappali tagozatán több pusztán, Kozárdon — már mint 450 Nógrád megyei fia- 1949-ben. Megértették, hogy tál tanult. Ugyanebben az év- csakis a nagyüzemi mezőgaz- ben a termelő munkájuk mel- dálkodás biztosítja számunk- lett az egyetemek esti. vagv ra a jobb megélhetést. Bár levelező tagozatán tanuló úttörő munkájuk meglehető- nógrád mevvei dolgozók száma s«m nehéz volt Járatlanok elérte az 560 főt voltak a nagyüzemi gazclál...... , , __,___ . kodás szervezésében, vezetéséA kultarforra^iom^n^ ^ Uldatos te lentos szerepet töltenek be a közművelődési könyvtárak. A felszabadulás előtti medvénkben mindössze 11 nyilvános könyvtár működött alig 22 melőszövetkezet-ellenes propagandája is zavarta a közösséget Es mint az ipari munkásoké, a dolgozó parasztok útja ezer kötet könyvvel. A fejlő- sem vojt sima, egyenletes. Az 1956-os ellenforradalom romboló munkáit végzett a falvakban is, — a meglévő termelőszövetkezetek csaknem Aw Iskolák egész sora épült húsz év alatt a megyében. Középiskolákat létesítettünk a megye több községében. A Usterenyei bányászok és termelőszövetkezeti tagok gyermekei már saját iskolájukban végzik a továbbtanulást Épül az új 565 ágyas salgótarjáni kórház, melynek berubá- aási költsége meghaladja a 115 millió forintot. Egyik részlege, a gyermek-osztály már megkezdte működését javítását A meeve legei és már a felszabadulás után megkezdődött gvors ütemben azonban csak az 1960-as évek elejétől. Ekkor évente mintegy 1 millió forintot biztosítottak a könyvtárak fejlesztésére, i ma már 286 tanácsi és szak- szervezeti könyvtár működik a megyében, s a könyvállomány megh^adia a 375 ezer kötetet. A könyvtári olvasók száma megközelíti a negyvenezer főt Kulturális életünk változásáról más tények is ékesen beszélnek. Ilyen a többi között az, hogy 1952-től negyven új művelődési otthon épült a megyében, melyekben a község lakói részére filmvetítéseket, természet- és társadalomtudományi ismeretterjesztő előadásokat műsoros esteket rendeznek. A lakosság megváltozott anyagi helyzetét kulturális igényeinek növekedését más adatok is bizonyítják. A többi között az, hogy míg 1958-ban a rádió előfizetők száma csak 44106 volt — ez is kétszerese a háború előttinek — addig 1964 közepén már 55 132 rádiót tartottak nyilván a megyében. Ez azt jelenti, hogy lényegében a megye minden családjánál megtalálható a rádió. A televízió tulajdonosok száma is rendkívül megnőtt Az 1958. évi 89- ről 1964 közepére 9 603-ra nőtt a televízió előfizetők száma. Ha ehhez még azt is ellenforradalom tanította meg hozzászámítjuk, hogy a me- paraszt embereinket arra. gyében 157 filmszínház mű- hogy a közösség nagy erő fa- kődik, egy év alatt 2 millió lun is. 1959 elejétől 1961 *S- 386 ezer nézőié volt a veti- niusáig a tömeges kollektivi- tett filmeknek, vagy azt, hogy zálódás következett be Nógrád a Déryné Színház 246 előadá- megyében is, s lényegében sán mintegy 65 ezer ember ebben az időszakban szinte A hűség megkívánja, hogy vett részt egy év alatt, akkor teljesen befejeződött a mezópaióc Eljat Urunk a yjiagba. Különösen a aalgótarjsni üzemek termékeit keresik a világ den táján. Kedvelt az Öblös üveg«?« ír csiszolt terméke feie feloszlott. De éppen az jelentősebb egészségügyi beru- szóljunk az egészségügyi ellá- elmondhatjuk, hogy jó úton gazdaság szocialista átszervetottság alakulásáról is. A fel- haIadunk- ^ önkéntesség alap, , ,, ,,,,, . . - Az ipari munkások nagy Jan 1961 március 31-en mar ^Sífe, 19^-bSf*» kere- «“fiával együtt folyt a me- 148 termelőszövetkezet és 4 inni 10 lonnw/t zkjuiIcaion.. **c**r- ~ ^ io/;'* zogazaasagi dolgozok, a par- termelőszövetkezeti csoport jezték a mátraszelei vízmű csupán ou, i ■ raszt emberek újjért való küz- több mint 31 ezer taggal gazViszont már 90,6 százaléka öelme is. Hatalmas munka dálkodott a megye falvaiban. _ társadalombíztosítas- a faival lakóira, hiszen összesen 202 ezer kataszteban. Ez szükségessé tette az |94j_ben a rnezfi!Tnzdasá*?i ke- rí hold frVIrifin. A szocialista házása a salgótarjáni új megyei kórház 565 áevával. Kivitelezésére a tervek szerint 115 millió forintot költenek. Befeépítését. s a második öteves tervidőszak vécéig 58,5 mii Hó forintot biztosítanak a Regionális Vízmű építésére. Ezzel Salgótarján napon*- 5 ezer köbméterrel jut naponta több vízhez. Átadták rendeltetésé nek a 84 szobás, nvolc emeletes Karanes Szállót Salgótar jáwbam. költsége meghaladja & 30 TpW*ó forintot énül a 8§f személyes művelődési ház több mint 21 millió forintos költséggel. s befejezéshez közeledik a salgótarjáni Tó-strand építése is. Változás az élet minden területén. Az elmúlt húsz év során a lakások ezrei készültek el a megyénkben — lényegei minőségi változásokkal. Míg 1949-ben a lakások 73,7 százaléka volt egyszobás, addig «?. az arány 1964 január elsejére 58,2 százalékra csökkent, A két- és többszobás lakások aránya 28,3 százalékról 41,8 százalékra emelkedett. Az életszínvonal pmelkedé sét jelzi a megye villamosításé is. A felszabadulásig a megyében csak 38 községben volt villanyáram. 1945 után tíz év alatt a me«ve újabb 56 községét villamosították, s 1962 novemberében Mátrakeresztes Évről évre #yurapoúik megyénk kervs«tedelo»i iiátezUs. Korszerű üzletet, ku.iuraU Ke- községgel befejeződött a me- reskedefem várja a vásárlókat. A Salgótarjáni Állami Aruház reprezentánsa a »egye A megye közigazgatását 54 íóiUniriOROs, 35 egynáz. személy, 25 tőkés és igazgató, 71 állami hivatalnok, J3 ügy« véd és mások irányították a felszabadulás előtt. Azóta munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk legjobbjai eljutottak az országgyűlésbe is, hogy részt vegyenek az ország életének irányításában szektor 97 százalék fölé emel- kombájnok. Ebben az évben kedett a mezőgozdaságban is, még csak nyolc, 1963-ban vi- kialakult a szocialista terme- szont már 72 segítette a mgy lesi viszony a falvakban. és nehéz aratási munkákat Megváltozott a falvak élete. De ebben az évben már jeMér 1949-ben a gépállomások egész sora jelent meg a megyében. Kisterenye, Pásztó, Erdőkürt, Tolmács, Szécsénjr és Mohorán létrejöttek a gépállomások. A következő evekben Karancskesziber, Bercelen és Érsekv ad kerten jelentek meg a traktorok, hogy segítsék a do! gőzé palentős mennyiségű saját géppel rendelkeznek a termelő- szövetkezetek is, számos közülük saját gépparkjával látja el a szántást, vetést, betakarítást. Oj arcot öltött • fahi is. • HÜSS ®V. Egy nép életében nem nagy idő. Munkásgye falvainak villamosítása. kereskedelmének rasztság munkáját, Míg 1650- osztályunk és a vele szövetben csak 168, 1963-ban már séges dolgozó parasztság 450 tnaktor dolgozott a me- azonban bebizonyította: tu» gye szántóföldjein. A trakto- dett élni a 1 ehetőségekkel. A ekék száma is gyorsan sza- kirabolt, rombadöntött or- porodott, 551 dolgozott már szág helyén virágzó országot 1963-ben. A traktorra akasz- épített, amelyben évezrede* tott vető- és «-«tógépek mel- álmok váltak valóra, tett 1964-ben megjelentek a Somogy vari László
